Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

Zacskás tej Vácszentiászióról A Zöldmező Termelőszövetkezet vácszentlászlói Galgatej üzemében a tervek szerint az idén 18 millió liter tejet dol­goznak fel tejjé, poharas tejföllé, habtejszínné és félzsíros ét­kezési túróvá. -A téli időszakban naponta 50 ezer liter tejet dolgoznak fel. A képen: a zacskós tejet gyártó sor. Barcza Zsolt felvétel« HEV-morzsák l^il«yivíV^ * ill VII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1380. JANUÁR 16., SZERDA G alga hévíz Fejlesztés, társadalmi munka Egyet ide, egyet oda Városunkban egészen kivé­teles megbecsülés övezi a gyorsvasukat, a HÉV-et, afn&iy, ha nem is különösebben gyors, de legalább úgy hozzátartozik Gödöllő arculatához, mint mondjuk Pisáéhoz a ferde to­rony. S ezen a HÉV/en mindig történik valami. A minap magam > is tapasz­talhattam, nehéz egyértelműen megítélni, vajon jó, kényelmes utazás esik rajta vagy ellen­kezőleg, éppen hogy bosszúsá­got, idegességet okoz. Az Örs vezér térről indultunk csikor­gó hidegben, amit- az átlát­szatlanra fagyott ablakok is bizonyítottak. Szép látvány volt ugyan a mintás, jégvirá­gos kilátás, csak éppen az ál­lomásokat nem lehetett meg­különböztetni egymástól. Arra gondoltam, vajon nem lehetne berpondani a hangszórón, amely minden vagonban ott árválkodik használat nélkül, hogy merre tartunk, hol va­gyunk? S lón csoda. Az indulás után azonnal kellemes bariton hang kívánt kellemes utazást s tá­jékoztatott az első, majd sorra á többi állomásról is. Elége­detten dörzsöltem a kezeimet, ez igen, kitalálták a kívánsá­gomat, nagyszerű ez a HÉV. Egy ide. Aztán később egy kicsit le­lohadt a kedvem, mert bár fűtöttek, az én ülésem seho­gyan sem akart átmelegedni. Addig-addig fészkelődtem, próbálgattam a dolgot, míg­nem észrevettem, hogy a szemközti ülés alól csak úgy árad a meleg. Kiderült, hogy csalt minden második ülés meleg. Sebaj. Egy oda. De azért átültem. Később, miközben azon merengtem, hőgy egy idő óta már a legújabb kiadású sze­relvények futnak a gödöllői vonalon is, és ez nagyszerű dolog, az egyik megállóban egy idősebb néni a legnagyobb igyekezet mellett sem tudta kinyitni az ajtót, amely, mint tudjuk, önműködően zárul, de kézi erővel nyílik. Azaz nem nyílik, mert e legújabb, leg­szebb vonatoknak van egy nagy hátránya: díjbirkózónak kell lennie annak, aki fel akar szállni. Két kézzel, láb­feszítéssel, teljes erőbedobás­sal lehet csak reményünk a sikerre. No, de hogyan értékeljem ezt a jelenséget? Ide vagy oda számít? Hiszen valóban kelle­metlen, hogy csak nagy fújta- tás árán nyílik az ajtó, már akinek, de vajon nem éppen edzettségünk, fittségünk érde­kében? Vajon nem arról van szó, hogy a HÉV is beszállt az Edzett ifjúságért, mi több, az edzett társadalomért folyta­tott küzdelembe? Nem tudom, mivel lehetne megoldani a helyzetet, egyszerű olajozás itt nyilván nem segít. Amíg nem találnak ki valami hatá­sos módozatot, addig marad­junk annviban, hogy ez is egy ide, egy oda. G. Z. Ha ebből a községből egy szombat-vasárnap mindenki szomszédolni indulna Túrára vagy Hévízgyörkre, hozzávető­leg 2750-en kerekedhetnének iei. Ennyi ugyanis Galgahévíz állandó lakosainak száma. Ta­nácselnökük, Barna Jánosné, aki ezen a munkaterületen húsz éve dolgozik, ebből Gal­gahévízen tízet töltött, előbb mint a végrehajtó bizottság titkára: 1976-tól pedig az el­nöki teendőket látja ed. Vele beszélgettünk arról: miben léptek előre a tervidőszak ed­dig eltelt négy éve alatt, s ar­ról, hogy milyen gondok meg­oldásán dolgoznak jelenleg. Költségvetési rovat — A számadást illetően könnyű helyzetben vagyok, hiszen népfrontbizottságunk elnöksége és a végrehajtó bi­zottság együttes ülésén éppen erről tárgyaltunk nemrég — mondja Barna Jánosné. — Községünkről talán még any- nyit, hogy a munkaképesek száma valamivel több, mint ezereigyszáz, s mintegy 90 százalékuk bejáró. Minthogy jelentős ipari üzem nincs ná­lunk, a többiek a közintézmé­nyeinkben, illetve a túrái Galga menti Magyar—Kubai Barátság Tsz helyi üzemegy­ségében dolgoznak. A többség budapesti, gödöllői és a kör­nyékbeli üzemekbe jár el. — Ha gazdálkodásunkról kérdez, azt mondhatom, hogy a mostani ötéves terv idejére valamivel több, mint 14 mil­lió forintot irányoztunk elő a költségvetési rovatban, de már az eltelt négy évben ennél másfél millió forinttal többet költöttünk. Fejlesztésre éven­ként 250—180 ezer forint állt rendelkezésre, amiből nem sok mindenre tellett. Alapjában véve azonban mégsincs okunk panaszra. Én is elmondhatom, hagy megvalósult létesítmé­nyeinknél igen jelentős mun­kát végzett lakosságunk, nem különben a túrái termelőszö­vetkezet, amely amellett, hogy évi 110—120 ezer forintos „tá­mogatást nyújt a művelődési ház, az óvoda és a sportkör kiadásainak fedezésére, ha kell, soron kívül ad szállító- és útkarbantartó gépet a köz­ségnek. Óvoda és iskola Hogy milyen sokat jelent a társadalmi összefogás Gaiga- hévízen, arra csupán néhány adat: 1976-ban 317 ezer, 1977- zen 465 iezer, 1973-ban 1 mils- lió 835 ezer forint volt a helybeliek önkéntes munkájá­nak értéke. Tavaly, csupán az első félévben 732 ezer forintot teljesített a lakosság. Becsülni azért is érdemes itt is minden kapavágást, mert hiszen lát­tuk; a község lakóinak társa­dalmi munkájának értéke ál­talában a többszöröse volt, mint amennyi a tanács, fej­lesztési alapjára egy év alatt befutott. — Az egyik legfontosabb beruházásunk az elmúlt évek­ben az óvoda bővítése volt — mondja Barna Jánosné. — Hetvenöt gyereknek volt hely azelőtt az óvodában, most már százra, százhuszonötre tervezhettünk, mert nemcsak bővült ez az intézmény, óvó­női szobát és korszerű konyhát is kialakítottunk benne. Na­ponta 260—280 ebédet főznek itt. S még annyit: tavaly sem kellett egyetlen ' óvodai kérel­met sem elutasítani, minden gyereket fel tudtunk venni. Az óvodára 1 millió 260 ezer forintot költöttek, de közben az általános iskoláról sem fe­ledkeztek meg. Noha jelenleg három szükségtantermük is van. ezek. a központi iskolával együtt lehetővé teszik, hogy a tíz tanulócsoportba osztott Eszmecsere az irányelvekről 'áfás az isaszegi Ligniferiől A bírálat alapja az elvégzett feladat Aszódi Pálné szerszámraktá- ros sóvárogva említette azokat az időket, amikor még olya­nok yoltak, mint egy nagy csa­lád, sokkal bensőségesebb volt a kapcsolatuk. Mostanra vala­hogyan elhidegültek, tette hoz­zá. Mindenki siet, rohan,- nem érnek rá egymással foglalkoz-' ni. Valaki tréfásan közbeszólt: — Ez a nagyság átka, a mai méretekben . elképzelhetetlen az, ami két évtizede még ter­mészetes volt. Egy ötszáz dolgozót számlá­ló szövetkezetben hangzott él mindez, ahol az alapszervezet Létszáma alig haladja meg a húszat, s a kívülálló úgy érzi, ez a kis közösség, méreténél és helyzeténél fogva könnyeb­ben teremti meg azt a nehe­zen megfogalmazható légkört, amelyben nem csupán a hiva­talos ügyekről, munkáról, gaz­daságiról és politikai-ól esik szó, hanem ezektől látszólag távoli dolgokról, egyéni örö­mökről és 'gondokról, amik persze jelentősen beColjráso'íá.k az előbbieket. Három helyen A változások nagyok. Az isa­szegi L ignifer szövetkezetben ma több területen magas szín­vonalú technikát és technoló­giát alkalmaznak, s olyan ter­mékeket állítanak elő, ame­lyek eladásával devizát hoz­nak a népgazdaságnak. Milli­ókban számolnak, s szemüket mindenkor a határokon túlra Is vetik, a külhoni piacokon, cégeknél mi történik. Az a hajdani együvé tarto­zás persze nemcsak »kellemes volt, hiszen, ahogyan egy má­sik közbeszóló megjegyezte, úgy be voltak szorítva a szűk helyre, mint a heringek. Dol­gozóik java már nem Isaszé- gen található, Legalábbis nem a központi telephelyen. Két részlegük működik a főváros­ban, egy pedig Taksonyban, s kétszáznál is több a bedolgo­zójuk. Röviden fölvázolva, ilyen a munkahelyi háttere az alap­szervezetnek. Azok mondták ei véleményüket a Központi Bi­zottság irányelveiről, s válasz­tottak új vezetőséget, akik a jelzett változásokat átélték. kezdeményező és cselekvő résztvevőként. Valamit a pártmunkáról is. Többségében fizikai dolgozók tar tornak az alapszervezetbe, szemléletüket, állásfoglalásai­kat ez határozza meg. Az akti­vitással nincs gondjuk, tudtuk meg Hajdú József alapszerve­zet: titkártól. A legutóbbi há­rom évben p tngr. zvelés is szé­pen sikerült. A képzésben egyelőre főiként az alapfokú tanfolyamokat kedvelik, de amikor volt kihelyezett ML középiskola Isaszegen, oda is jártak. Ebben az oktatási év­ben a szövetkezet dolgozóinak fele jár a különböző szeminá­riumokra. Takaros forma Viszonylag kis ( alapszerve­zetről lévén szó, gyorsabban peregnek az események. A ve­zetőség tömören, világosan, érthetően foglalta össze a két pártcsoport megbeszélésein elhangzottakat, ügyesen épí­tette be az országos kérdé­sekbe saját feladataikat, le­küzdendő gondjaikat. Nem kell percekig Várakoz­ni a véleményt nyilvánítókra sem. Ahogy a titkár leül, máris jelentkezik az első, majd sorban a többiek. Mindegyikük mondatain érződik, ismeri az irányelveket, felkészült a tag­gyűlésre, mondandóját taka­ros formába öntötte. Az elnök, Kálóczi Jenő ért­hetően nagyobb távlatokban gohdolkozlk. — Ügy kell dol­goznunk — hangsúlyozza —. hogy a népgazdasági célokkal összhangban szolgáljuk szö­vetkezetünk tagságát. Akkor tudjuk ezt elérni, magyarázza, ha nem a világcégekkel aka­runk versenyezni, hanem ko­operálunk a hazai nagyiparral, s olyan munkaigényes termé­keket gyártunk, amelvek ma­gas műszaki színvonalúak, kö­vetkezésképpen eladhatók kül­földön. A nagyipart úgy kell szolgálnunk, hogy átvállaljuk azokat az alkatrészeket, ame­lyekből kevés kell, kis soro­zatban készülnek, s nem kifi­zetődők a hatalmas apparátus­nak. Minden kérdést Skribek Sándor műszaki ve­zető a gyakorlattal támasztja alá az elveket. Megemlíti a szövetkezet eredményeit, egye­bek között azt, hogy a jelen­legi ötéves tervben termelési értéküket megduplázták, új gyártmányokat vezettek be, például az integrált áramkörös elektronikát. Fejlesztették a központi telepet, a munkahe­lyeket és a szociális létesít­ményeket egyaránt. Hajdú János anyaggazdálko­dó az üzem- és munkaszerve­zéssel kapcsolatban említi, nem kell mindig a gazdasági vezetők döntéseit várni, min­denki nézzen körül, mit javít­hat a saját munkájában. Szólt a propagandistákról, akik nem értelmezik mereven az anya­got, bármilyen más kérdés megbeszélésére is lehetőséget adnak. Az irányelvekkel összecsen- gően az egésznek a summáját Aszódi Pálné fogalmazta meg, amikor kijelentette, kritikája csak annak legyen, aki elvégzi a munkáját. A párttitkárt pe­dig arra kérte, a feladatok el­végzését mindenkitől követel- ie meg. ti. P. mintegy 270 kisdiák egymu- szaiíos oktatása zavartalan le­gyen. A legszükségesebb szak­mai és szemléltetőeszközeik is megvannak, ami viszont nagyon hiányzik, az a tornaterem. Jön a víz A községben egy körzeti orvos, egy fogorvos és egy védőnő tevékenykedik szorgal­masan. Rendelőik, az anyagi lehetőségekhez képest jól íei- szereltek, az iskolafogászat ugyancsak rendszeres. • Egy éve, hogy művelődési otthonuk élére új igazgató: Bankó László került. Azóta határozottan jobbra fordult a közművelődési munka. Külö­nösen a fiatalabb generációt mozgósítja jól a művelődési otthon gárdája. Több gond van viszont a középkorúakkal, a 30—50 évesekkel. Ez a réteg, csakúgy, mint másutt is, nehe­zebben mozdul. Örömök, gondok s már megoldott problémák jelzik: Galgahévíz fejlődik. Gond még, hogy kevés a szilárd bur­kolatú út és járda. Ami vi­szont már tény: minden utcá­jában kiépült- az ivóvízellátó rendszer gerincvezetéke, csak énpen még nincs benne víz. Nagyon várják már, hogy Túra felől kinyíljék a csap. Hogy legalább a közintézményekbe, aztán majd az udvarokba, la­kásokba is beköthessék a ve­zetékeket. F. I. Saját kárunkon Pepiíafuvar Ügy látszik nem igaz a köz­mondás: Saját kárán tanul az ember. De az is lehet, hogy abból, amit elbeszélek, még nem következett be kár, leg­alábbis észrevehető. Pedig a tanulság különösen aktuális, s alighanem az év végére mégis beigazolódik a népi bölcses­ség igaza. A napokban Gödöllőről Pest­re igyekezve, felkérezkedíem egy teherautóra. S amikor már barátságosan beszélgettünk a vezetővel, azt is meg mertem kérdezni, hogy miért csak azt a 20—25 kilós terhet viszi, ami a jármű rakterületének alig 5 százalékát foglalja ei. A pilóta elmondta, hogy ő nem tehet róla: a teherautót az egyik já­rásbeli vállalat bérli, kötött időtartamra. A tulajdonos Volán Vállalat részéi-e állandóan igazolni keLL hogy a gépkocsi igenis éjt nap­pallá téve százszázalékos ter­heléssel fuvaroz. A bérlő cég­nek kellemetlen lenne »beis­merni. hogy a kocsi fuvar nélkül áll egész nap a telep­helyed, a vezetője pedig ott­hon unatkozik. Egyébként a gépkocsivezető is akkor keres jól, ha megvan, a tonnakilo­métere, ahogy ezt mondják. Így azután a menetlevélen is. egy kicsivel több súly van fel­tüntetve; hatezer kilogramm. Eszerint a Volán jogosan adta bérbe a kocsit, a bérlő jogosan veszi igénybe, és a vezető is méltó fizetést kap. De mi van olyankor — gon­doltam —, ha a menetlevelet ellenőrzik az úton, mert ugye formailag szabályos, tehát így a fuvar is az, vagyis j fehér. Viszont a kocsin nem lakkora a rakomány, mint amennyi a menetlevélen szerepel, így a fuvar szabálytalan, azaz feke­te. íme a nehezebb gazdasági körülmények és a megszigorí­tott adminisztráció első talál­mánya: a pepitafuvar. Az már csak ráadás, hogy, amint meg­tudtam, nem is régen volt rá eset, hogy a gépkocsi tisztára sepert platóval, rakomány nél­kül, egyetlen utassal 250 kilo­métert tett meg. De vajon ki fog ráfizetni? A bérbeadó, a bériő, a vezető? Vagy mi együtt? B. F. Galgahévíz Program idősebbeknek Értékes közművelődési tevékenység Nemcsak Galgahévízen, má­sutt is gond az idősebb kor­osztályok mozgósítása: a mű­velődési házak rendezvényei az ő körükben kevésbé nép­szerűek. Galgahévízen a ta­nács végrehajtó bizottsága is foglalkozott ezzel a kérdéssel, amikor a művelődési otthon egyébként nagyon jó munkáját __________ ér tékelte. A fiatalok körében I elértő sorozat népszerűek a rendezvények, I volt. de a jövőben új ötletekkel, több nekik szánt programmal kell becsalogatni az idősebb korosztályokat is. Jó példa máris akad, a szülök iskolája decemberi előadására főként az idősebbek közül voltak kí­váncsiak, s a művelődési ház­ban remélik, hogy Lehoczky Endre péceli iskolaigazgató TIT-előadásh egy sokakat ér­első eseménye Fúvatórend szerrel Rugalmas szerkezetű bitumen A Zalai Kőolajipari Vállalat rekonstrukciója fontos állomá­sához érkezett: Zalaegerszegen megkezdődtek a termelési próbák, a vállalat új, korsze­rű bitumenfúvató üzemének első gyártósorán. A rekonst­rukció új technológia alkal­mazását is jelenti, amelynek eredményeképoen nagyobb ér­tékű, sokféle célra használható bitument állíthatnak elő. A bi­tumenfúvatóban a desztillációs üzemekből összegyűjtött lágy bitumenből — a rendszeren átvezetve, levegőadagolás köz­ben — kemény, de rugalmas, jobb szerkezeti tulajdonságok­kal rendelkező, a felhasz­nálók igényeinek megfelelő bi­tumenféléket gyárthatnak. Rö­videsen próbák alá vetik a rendszer második gyártósorát is. Anyakönyvi hírek Született: Halmosi János és. Kormos Éva: Gábor; Néder Károly József és Baráth Er­zsébet: Melinda; Zsemberovsz- ky János és Bodnár Judit: Zi­ta Judit; Molnár János és Su- hánszki Anna: Zoltán János; Czeglédi Balázs és Vidák Ág­nes: Orsolya; Csitári Tibor és Babcsány ^nna: Krisztián;^ Kontsis Balazs és Bokor Má­ria Erzsébet: Viktor; Ács Jó­zsef és Tamási Zsuzsanna: Zoltán; Szobó István és Gergő Katalin: Melinda; Tóth János és Daróczi Katalin: János ne­vű gyermeke. Házasságot kötött: Somogyi Lajos és Körösi Márta, Mar­saiké Zoltán és Sárközi Má­ria, Hargitai Sándor és Kovács Rita Mária. Elhunyt: Sike István, Gödöl­lő, kastély; Varga Csaba. Gödöllő. Fenyvesi nagyút 32.. Csemus György, Gödöllő, Ró­zsa utca 40.; Kucharik Ká- rolyné Vanatka Erzsébet, Gö­döllő, kastély; Miltner Mihály- né Deák Gizella, Gödöllő, kas­tély; Kiss Mihály, Gödöllő. Attila utca 22.

Next

/
Thumbnails
Contents