Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

^MHa »89. JANUÄR 16., SZERDA HeByiáBBiak jégben, Bngyh&n Embert próbáló hajnalok Hajnal van, négy óra. A külső ablakpárkányra sze­relt hőmérő mínusz 17 ío- kot mutat, fotoriportar kol­légám ugyancsak fázhat Trabantjában. Dudálni so mer, nehogy felverje a la­kótelepet. Jól felöltöztünk, mégis majd kirázta a hi­deg. Nagyot húz a forró teával teli termoszból, az­tán' útnak indulunk. Nagy a sürgés­forgás a szomszé­dos telken, a 22- es Volán telepéin. Túráztatják a te­herautókat, ame­lyik nem indul, azt társa húzza be. Éjjel-nappal úton vannak a kocsik. De, hogy mi mindennel kell megküzdenie az ország útjait bá­róknak, a mínusz húsz fokban is dolgozó szere­lőknek —, nem tudhatjuk meg. A garázsmester sze­rint ez hivatali titok tárgyát ké­pezi, csak a tröszt vezérigazgatója engedélyezheti, hogy lefényké­pezzük a havas ZIL-eket, az ál­mos szemű sofő­röket, szerelő­Ha így áll, tart­sák meg a titku­kat. Nem titkolózik viszont _ a KPM Közúti Igazgatósága váci üzemmérnökségének ügyeletese, Králik István, aki Csőbe fagyott a tej. S mert a tehenészetek­ből állandóan érkeznek az lilább szállítmányok; gyorsan ki kell olvasztani, hogy folytathassák az átpumpálást. ha leadja itt a szolgalatot, a budapesti központban folytat­ja tovább a a munkáját, ahol technikus és szb-titkár. Az éjszaka a nagy hideg el­lenére nem történt semmi kü­lönös. Reggel viszont több he­lyen _ sávokban — esni kezdett a hó. Sózni ilyenkor már nem lehet, salakos ho­mokot szórnak a Katalin- puszta felé vezető 2-es úton. TÄT Horváth József kútkezelő éjszaka 150—200 autót szol­gált ki a váci állandóan nyit­va tartó benzinkútnál. Bár hivatalosan önkiszolgáló, még­is segíteni illik a kuncsaftok­nak. De egyébként se volna bátorsága hozzá, hogy __ az üvegkalickából nézze a műve­letet. Sokan ugyanis — akár­csak az áruházakban —, arra használták az önkiszolgálást, hogy fizetés nélkül távozza­nak. S itt súlyos százasokról van szó. Éjszaka érkezik az áru 4s, a másnapi benzin, gáz­olaj. A délutáni műszakból hazaigyekvók közül is sokan este 10—11 felé töltik meg a kannájukat. ★ A sárga, ,GC 87—31-es rendszámú busz ajtói bezá­ródnak. A metsző hidegben, hajnali 4 óra 50 perckor — menetrend szerint — utasok­kal megrakva kifut Zsámbélc- ról az első autóbusz. Az utas­térben nincs hideg. Nemcsak a vezetőfülkét fűti Einden- psncz János, a pilóta. Perbál, Tök — szinte csak felszálló van. Lassan féllábon állok. De SzCclIlget he tárában aUr.dt cl a Közcp-magyarorozági Tejipari Vál­lalat teherautója. Tűz melengeti az íizemanyagtanUban megder­medt gázolajat. Kezdődik a rekonstrukció Negyvenmillió tégla évente Solymárról Králik István, a Igazgatósága vári gének ügyeletese. KPM üzemmérnöksé­a busz ajtaja minden megál­lóban kinyílik. Szólni sem kell, az utasok maguk igye­keznek helyet szorítani az újabb és újabb felszállóknak. A .motor duruzsolása pár per­ces szendergésbe rintgatja a szerencsésebbeket, akiknek jutott hely. Pára üli meg az utat. Las­sabban haladunk, síkos az út. Budakeszin, ha jól számolom, öten szállnak le. Tízen vettek jegyet a vezetőtől, kívántak neki jó reggelt. Budakeszi és Telki között érezhetően las­sabban vesszük a kanyarokat. A sebességmérő mutatója alig hagyja el a húszas számot. Nem árt az óvatosság — veti oda Eindenpencz János. — Igaz, a fékem jó, rendben tartom, s az utat szórják a KPM-esek, de a huszonhét eves gyakorlat óvatosságra int. , A menetidő Zsámbéktól Budapestig, a Széna térig 55 perc. Még sötét van, sokan most fordulnak a másik olda­lukra. amikor ötperces késés­sel befutunk a végállomásra. A gépkocsivezetővel együtt négyen hagyjuk el a buszt. A többi — becslésünk szerint mintegy hetvenhat utas — a Moszkva téren keresett újabb csatlakozást, átszállási lehető­séget munkahelye felé. Már a következő fordulóra Csökkenő létszám ellenére, fokozatosan növekvő termelés — ez jellemzi a Budai Cse­rép- és Téglaipari Vállalatot, amely idén, a tervek szerint 214 millió darab téglát ad a kereskedelemnek. A termelé­kenység nagymértékű fokozása elsősorban annak az átgondolt, egy évtizedes korszerűsítési programnak köszönhető, ami ebben az évben folytatódik. Rövidesen elkezdődik a több mint száz éve működő Soly­mári Téglagyár rekonstrukció­ja. A közel 400 millió forint értékű munkálat a tervek sze­rint 36 hónapig tart, és éven­ként 40 millió tégla gyártását eredményezi. Csillaghegyen a téglaszári- tőt újít ják fel. A vállalat azért képes a szigorúbb feltételek közepette hozzákezdeni ehhez a feladathoz, mert az energia­ésszerűsítési pályázaton el­nyerte az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet 50 százalékos költ­ségtérítését. Kapcsolódva az Iparágban zajló programhoz, a vállalat korszerű préseket helyez üzembe. Ezáltal 3—4 százalék, kai csökkentik a nyerstégla nedvességtartalmát. A tégla- és cserépgyártás rendkívül eszközigényes. Ezért a vállalat az importált beren­dezések hazai alkatrészellátá­sára törekszik. Emellett házon belül Ts sokat tesznek az im­port csökken fáséért. Például a téglák, darabolására használt vágódrótót — amit korábban Angliából szereztek be — a jövőben maguk gyártják, egy saját fejlesztésű és készítésű célgép segítségével. ÜHagyar-viefneiiri tárifolások Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdte munkáját a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizottság 8. ülésszaka. A két delegációt az együttműködési bizottság társelnökei, Bor’oándi János és Do Muci mi niszt erein ökrhe- iyettesek vezetik. Borbándi János megnyitó-. Do Muo-i pedig válaszbeszédé­ben kiemelte, hogy az előző ülésszak óta is jelentősen fej­lődött a két ország gazdasági együttműködése, amely inter­nacionalista alapokra, a köl­csönös előnyökre épül. Az ülésszakon áttekintik az 1976—80. közötti évekre elő­irányzott gazdasági együttmű­ködés megvalósításának hely­zetét, kijelölik a további fel­adatokat. Értékelik a két or­szág közötti árucsere-forgal- mat. ü (gegiééi m&éeíff Fogyóban a felesleges rubrikák „A társadalmi érdek következetesebb érvényesítése és a magasabb követelmények szükségessé teszik, hogy a központi és a helyi állami szervek összehangoltabban tevékenykedje­nek, éljenek jobban hatáskörükkel, növekedjék felelősségük, s javítsák a végrehajtás cs az ellenőrzés feltételeit. Szükséges, hogy egyaránt erősödjék a központi irányítás és a helyi önállóság. Továbbá az is, hogy egyszerűsítsük és gyor­sítsuk ius ügyintézést. > A döntési rendszerben és a végrehajtás­ban szűnjenek meg az indokolatlan párhuzamosságok, a túl­szabályozás és érvényesüljön jobban az egyéni felelősség.” (Az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irány­elveiből.) A szocialista demokrácia, a tanácsok népképviseleti jelle­gének fejlettségét jelzi, az ál­lampolgárok közérzetét, han­gulatát, közvetlenül is befo­lyásolja, hogyan, mennyi idő alatt, milyen eredménnyel in­tézhetik ügyes-bajos dolgaikat a helyi hatóságoknál. Az' ügy jelentőségét szem előtt tartva a tanácsi munka korszerűsí­tése — különösen az elmúlt három évben — Pest megyé­ben is folyamatosan napiren­den szerepel. A témában 1376. ban középtávú feladatterv ké­szült, melyet 1978-ban újabb időszerű tennivalókkal egé­szítettek ki. A Past megyei Tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésen pedig meg­tárgyalta a megyei szakigaz­gatási szerv vezetőinek a mun­ka tavalyi erelményeiről es idei feladatairól készített elő­terjesztését. Akoió munkaközösség Hol tart jelenleg e fontos munka Pest megyében? Amint a testület megállapította, az intézkedések és az eredmé­nyek tükrében meggyorsult a tanácsi munka korszerűsítése, ügyintézés egyszerűsítése. Az érintettek nemcsak a kö­tözőén előirt feladatokat oldják meg, hanem számos ön­álló kezdeményezést is meg­valósítanak. S ez utóbbiak — ugyancsak lényeges — a pénz­ügyi igazgatás mellett a taná­csi munka szinte valamennyi területén fellelhetők. Előtérbe kerültek a jogsza­bálymódosítást nem igénylő, elsősorban a munkamódszerek fejlesztését célzó javaslatok. Ehhez az is hozzájárult, hogy Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala erőteljesebben bátorít­ja, segíti e törekvéseket, a Pénzügyminisztérium pedig maga jár elöl jó példával az ügyintézés egyszerűsítésében. A sokoldalú ösztönzés hatá­CsehszfovákKbóI Icngyeiorszúgbót érkező személygépkocsik, ka­mionok és az éjszaka is úton levő teherautók a benzinkút vendégei. Earcza Zsolt felvételei sara megnőtt a tanácsi dolgo­zók aktivitása, kibontakozott kezdeményező készségük. Az öitletek, javaslatok spontán is felszínre kerültek, azonban megfelelő irányítással még ha­tékonyabbnak, célratörőbbnek bizonyultak ezek a kezdemé­nyezések. A korszerűbb működési fel­tételek kialakítását célozta például, hogy a váci járási hi­vatal felülvizsgálta az alsófo­kú oktatási intézmények szer­vezeti rendszerét, s kidolgozta a járás oktatási intézményhá­lózatának integrációs tervét. Ma már a helyi tanácsoknál az intézmények összevonásának gyakorlati teendői kerültek na­pirendre, megteremtve az ereaményeseob, kevesebb ad­minisztrációval járó irányítás alapjait. A ráckevei járásban pedig — ahol elsőként alakult meg a megyében a VB titká­rok és ügyintézők alkotó mun­kaközössege a tanácsi munka korszerűsítésére — a hivatal elnöke beszámoltatás kereté­ben rendszeresen figyelemmel kíséri a mímkaközösséghez ér­kező javaslatok sorsát, segíti a testület munkáját. Jobb munkaerő kihasználást, gyorsabb ügyintézést, és hathatósabb koordinációt ered­ményezett a dabasi, a monori, a ráckevei és a váci járási hi­vatalnál kialakított központi iktató, postázó és leíró iroda. Ezeket még az idén* a megye valamennyi járási hivatalánál létrehozzák. Az ügyfél szolgásaiéban Minőségi változást hozott a tanácsoknál a munka korsze­rű technikai feltételeinek meg­teremtése. Számoló és egyéb irodagépek, sokszorosító be­rendezések gyorsítják az ügyek intézését, A költségvetés köz­pontosított gépi könyvelésének és elektronikus feldolgozásá­nak kiterjesztése érdekében ez évtől lyukszalagra kerülnek a községek és a nagyközségek bevételi és kiadási adatai. Népszerűekké, közkedvel­tekké váltak a lakosság kö­rében a tanácsok ügyfélszol­gálati irodái. Számuk további növelését a személyi és a tár­gyi feltételek hiánya nehezíti. Ennek figyelembevételével is tgvább ösztönzi az irodák lét­rehozását a megyei tanács Különösen a ceglédi városi in­tézmény működésének kiemel­kedően jó tapasztalatai alapján Egyébként éppen a ceglédi városi tanács lesz a megyé­ben az igazgatási szervezet korszerűsítésének modellje. Az országosan is elismert Szol­nok megyei tápasztalátok és a helyi sajátosságok figyelembe, vételével meg az idén meg valósul az elképzelés. Ha a szervezeti keretek megfelelő teret biztosítanak a rugalmassághoz, viszonylag egyszerű intézkedésekkel hosz- szú évek óta jelentkező gon­dokon enyhíthetnek. Ebbe a körbe tartozik például az egészségügyi alapellátás javí­tását célzó, az orvosok túlter­heltségét csökkentő ügyeleti rendszer kialakítása. Ugyan­így a korábbi évek gyakorla­tának megfelelően a középis­kolák és szakmunkásképző intézetek diákotthoni helyei­nek intézmények közötti át­csoportosításával a jelenlegi tanévben' is ki tudták elégíte­ni az igényeket. (A váci szak­munkásképző otthonában 24 gépészeti szakközépiskolást, a gödöllői szakmunkásképző in­tézményében pedig 20 óvónői pályára készülő diákot he­lyeztek el.) Papírmunka — mínusz Amint számos példa bizo­nyította, az adatszolgáltatás, az adminisztráció egyszerűsí­tésében is jelentős tartalékok rejlenek. A megyei tanács pénzügyi osztálya például megreformálta a törzsadat­változás bejelentését. Az átfe­dések megszüntetésével a je­lentésekben szereplő tételek száma csaknem 1600-zal csök­kent. Számos felesleges papír­munka szűnt meg azzal is,1 hogy az osztály kiadta az adó­hatóságok számára a jogszabá­lyok által előirt nyilvántartá­sok jegyzékét. A munkaügyi, de más osztályok is csökken­tették az adminisztrációt: a különböző jogszabályokat egy­ségesen értelmező irányelve­ket adtak ki a helyi tanácsok­nak. A személyzeti és oktatási osztály pedig saját hatásköré­ben csökkentette az adatszol­gáltatási kötelezettségeket. A korszerűsítés idei feladatai­nak megfogalmazásakor min­denekelőtt az ésszerű takaré­kos gazdálkodás szempontjait kellett figyelembe venni. En­nek szellemében szerepel a tennivalók között az egész­ségügyi és alsófokű oktatási intézmények, illetve művelő­dési házak integrációjának to­vábbfejlesztésé, kialakítása, az ügyfélszolgálati irodák létesí­tésének szorgalmazása — a reális lehetőségek felmérése alapján. Küzzéíeít médsiesek Az államigazgatási munka ésszerűsítésének irányításit teszi egyértelműbbé, hogy az idén már e tevékenység átfo­gó felelőse, a megyei tanács vb-titkára, a helyi tanácsoknál pedig mindenütt a szakigazga­tási szerv vezetője. Intézkedés készül, mely a korszerűsítés­sel kapcsolatos javaslatok ke­zelésének, elbírálásának, to­vábbításának rendjét szabá­lyozza, megelőzendő az érté­kes ötletek elkallódását, fel- használásuk elhúzódását. A megyei tanács közlönyében, s lapunk hasábjain is helyet kapnak a másutt is eredmé­nyesen hasznosítható módsze­rek. Az ösztönzés bevált for­máit — pályázatok kiírását céljutalmak kitűzését — to­vábbra is széles körben alkal­mazzák. M. J. készül Eidenpencz Janos, a ki minden utasánál korábban kel, hiszen Perbálról megy át Zsámbékra. Előmelegített busszal áll be az indulási ol­dalra, jegyet ad, s vezet, te­gyük hozzá, óvatosan! Az én hibámból még nem történt baj ennyi év alatt — teszi hozzá! Ez a hajnal nem minden gépkocsivezetőnek kedvezett úgy, mint Eindenpencz János­nak. Tóth Ferenc, a Volán 20-as számú Vállalata Széna téri állomásának vezetője már kora reggel baleset színhelyé­re sietett. Hallgassuk csak, mi történt: A zsámbéki fő­nökség egyik busza Gyer- melynél az elakadt huszon­nyolc tonnás trélerbe csúszott. Az utat ezen a szakaszon nem sózták kellőképpen, a tréler vezetője meg nem rak­ta ki a bajt, elakadást jelző táblát. A busz vezetője későn vette észre a jeges, lejtős úton az előtte levő kocsit. Az anyagi kár tetemes, de szerencsére személyi sérülés nem történt. A busz üresen munkásokért ment. A PEMÜ- be szállította volna a dolgo­zókat. Egyórás késéssel, má­sik autóval jutottak el az em­berek a munkahelyükre. ■A­Sötét van, még, amikor az első hajójárat nekiiramodik a Dunának Vác és a Szentend­rei sziget között. A Tiborc motoroson vagy húszán topog­nak, nézik a hajó súlya alatt összerooDanó jégtáblákat. — Visszahozol-e délután, Pista? A kérdés Fábián István ha­jóvezetőnek szól, aki több mint húsz éve szeli oda- vissza a vizet, s arról híres, hogy csak akkor állítja le a hajóját, amikor már össze­függő a jégtakaró. Látszik, hiába a sötét, a csontig hatoló szél, a jég, élvezettel forgatja a kormánykereket. — Vissza, ne félj. Odakanyarodunk a stéghez. de ellök a jég. — Vigyázz a kötélnél... ahogy megy hátra,-úgy szedd rá ... Húzasd meg... Most kösd ki. Partot értünk. Csillák András Varga Edit L — Kutyának való ez a hi­deg, morog a fiatalember a teherautó mellett. Az autó alá rakott fáklya tábortűzként világítja meg a környéket. — Nem fél, hogy felrobban a tartály? — Nem. Csak addig mele­gítem, amíg a dermedt olaj kienged, aztán tűzök tovább. A tejjel nem lehet várni. — Felírnám a nevét, de fé­lek, megbüntetik ezért a ve­szélyes tüzért! — írja csak nyugodtan. Czajdrik Lászlónak hívnak. A Közép-magyarországi Tejipa­ri Vállalat gépkocsivezetője vagyok. ★ Körülbelül tíz emberből áll a műszak a váci tejüzemben. Néhányan a rakodást segítik, mások az energiaellátást vi­gyázzák, ketten a tehenésze­tekből tartályokban beérkező szállítmányt fogadják. Az autók este tíztől reggel hatig járjak a váci és a gödöllői járást. Nyitásra a legtávolab­bi településre is eljut a tej. Természetesen ilyen hideg­ben mindez korántsem olyan egyszerű. Nehezen indulnak az autók, a kannák, zacskós te­jek mozgatóinak alaposan el­gémberedik a keze. Gyakran előfordul, hogy valamelyik vezeték elfagy, ilyenkor azon­nal kell segíteni a bajon. Ha másképpen nem megy — — hegesztőpisztollyal — tájé­koztat Kovecsni Miklós műve­zető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents