Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
fist a miatt S&XiXy^-XvXvXlXvXvXxXxXlwyvI-y&XvXvXvXW^ "vív n Magazin U 'Ha _ 1980. JANUAR 13., VASÄRNAP Szerepek és festmények A két Tímár József művészete Védetté nyilvánítva Öh, dicső természet... A színművész Tímár József kultúránk klasszikus értéke, pályájának íve túlnőtt egyéni körén. Szerepformálásában, amikor a figura helyzete, karaikteire engedélyezte, önarcképéből is csatolt elemeket. Németh László Széchényije Tímár József továbbteremtett koncepciójában testesítette meg a XIX. század eszméit. Az meg egyenesen színháztörténelem, ahogy Arthur Miller, Willy Lom an alakjában nemcsak az ügynök halálát, hanem a sajátját is eljátszotta. Életének egy eddig rejtettebb oldalát érzékelhetjük leveleiben és családtagjainak emlékezésében. Apa és fiú kapcsolata A fia külön fejezet Tímár életében. Taussig Lajosnak írja 1939 novemberében, hogy feleségével kislányt várnak. Fiú született. Szintén neki jegyzi meg 1946-os leveliében, hogy ifj. Tímár Józsefi akit kezdettől Jojónak nevezett, élete egyetlen öröme és értelme. Sokszor kockáztatott érte mindent. 1942-ben inzultál- tlák a badacsonyi Anma-bálon, s Tímár József kisfiára hivatkozva szállt szembe az általános emberi hurnáatmelyen a nádas körbeöleli a horgászt váró deszkákat. Csöndesen vallatja a természet egységeit; folyót, dombhajlatot, fáikat, pusztai bokrokat. Pályasíkok találkozása Míg Tímár József szerepeiben arra törekedett, hogy elrejtse a saját szuverenitásait, addig ifj. Tímár József a festészet önállóbb műfajában sokszor éppen egy tényleges belső szerénység eredményeképpen anonym num jegyében a fasiszta provokátorokkal. Emiatt eltávolították a Nemzeti Színháziból, büntetőszázadba sorozták. Amikor később visszatért a színházba, 1944 májusában, így nyilatkozott: Megtaláltam az életem egyetlen igazi, nagy célját... Van egy hároméves fiam. Ifjú Tímár József. Ö az élet értelme. A gyerek. Az ostromot Budán vészelték át. Ott történt a pincében a nagy baj. Jojó agyhártyagyulladást kapott, melynek súlyos következménye a majdnem teljes süketség. Ez megrendítette az apát. marad. Festő és színművész, apa és fiú között mindez nem ellentét, hanem karakter, lényeg. Ami a színművészben halk hulliám volt, az a festőben felerősödött, ami a színészben magaslatként csillogott, az képeken csöndesebb árnyalatban folytatódik. Ami azonban mindkét teljesítmény lényege, hogy egyikük sem a produkcióra, hanem a modell — legyen az szerep vagy táj — végleges megformálására törekedett. Nem félék kimondani, hogy if j. Tímár József éppen édesapja művészi nagysága eredrnéA színész az éjjeli menedékhelyben Tímár József képeinek és Tímár József alakjának, aki Othelló, Széchényi, VII. Gergely, Willy Loman szerepében maga a színészet volt. Megelevenítő tollvonások Érthető a festő nosztalgiája. Soha nem hallhatta édesapja egyedülálló orgonabúgás-hangját, s ahogy kedves nótáját énekelte: Lovvamat kötöttem piros almafához. Mindent Ibi asszony, Tímár József színművész felesége közvetít ma is gesztusokkal a fiú, a festő. Jojó számára. Különös hűség jellemzi mindkettejüket. Ritka kivétel ez a változatlan odaadás. Mégiscsak az a bizonyos, hogy Tímár emberi, színészi nagysága megérdemli ezt az utóéletet. Együtt ápolták 1960-ban a Nemzeti Színház öltözőjében, amikor Az ügynök halála címszerepében rosszul lett. majd nemcsak a színpadon haldoklóit. Most annyi várakozás, annyi előkészület után a festő, a fiú végre megrajzolta a színészt, édesapját. Stüusosan. Gorkij Éjjeli menedékhely című drámájának Színész szeredében. Valaha Gorkij szavaival biztatta fiát Tímár említett levelezőlapján, tehetségének kötelező kibanitiakoztatására. most a fiú Gorkij Színészének maszkját varázsolta Tímár József arcára, ahogy kócos haja. égő szemei, billent tekintete ötvöződik. Ifj. Tímár József rajza utolérte Demeter Imre szép szavait, amint találóan jellemezte egykori alakítását, mely a Madách Színház kiemelkedő produkciója volt 1956 tavaszán: Minden mozdulata előttem van. Látom a rongyait és a lelki cserepeit; az ö szemével látom a fehér, tiszta, csodálatos várost, ahol majd kigyógyítják. Átéljük a szavakat, nézzük a rajzot, a rajzon e rongyos arcot, mely az alakítás maradandó élményét tükrözi. Igényeljük, hogy a festő is e nyomon maradjon, emberségével, küldetésével. LOSONCI MIKLÓS A természet védelme egyre sürgetőbb feladat. E felismerés alapján dolgozták ki 1977-ben Pest megye távlati természetvédelmi programját, amely szerint, eredetileg 1985-ig kellett volna dolgozni. A megyei környezet- és természetvédelmi bizottság azonban megállapította, hogy a három-négy éven belül védettség alá nem kerülő értékek olyan változásokat szenvednek, amelyek kizárják a későbbi védhetöséget. Ezért a módosított programot 1983-ig végre kell hajtani. Természetesein ezután is lesz lehetőség arra, hogy védetté nyilvánító határozatot hozzanak, A homokbuckák esete A természetvédelmi törzskönyvben pillanatnyilag negyvenkét, úgynevezett megyei jelentőségű értéket tartanak nyilván. Ezek összterülete meghaladja a 2500 hektárt. (Külön szerepelnek az országos jelentőségű értékek, amelyekből 11 található Fest megyében, s területük több mint 47 ezer hektár.) Tavaly hatvan különböző helyet vizsgált meg a biológusokból, földtani szakemberekből, erdészekből, vadászokból álló megyei környezet- és természetvédelmi bizottság. A bejárt területek 90 százalékát, a következő években védetté nyilvánítják. Miért is fontos, hogy az erdők- mezők egyes darabjai mielőbb védelemben részesüljenek? Jó példa erre a farmosi homokbuckák esete. A múlt évben 80 ezer forintos költséggel körül kellett keríteni egy 3200 négyzetméteres részt, mert a természet eme furcsaságát csak így láthatják eredeti állapotában a későbbi korok emberei — egyébként illegális szemétlerakó hellyé változott volna. Természetesen nemcsak a fainmosi homokbuckákat fenyegette és fenyegeti ilyen veszély, hanem sok más vidéket is. Pest megyében különösen! Félő volt, ha nem születnek hathatós intézkedések, a főváros körül valóságos szemétgyűrű alakul ki, az engedély nélküli lerakás miatt. Erről óhatatlanul egy Déry-regény jut eszünkbe, a G. A. úr X-ben; az a vízió a jövő századokról, amikor napókig hulladékhegyek, roncstelepek között bolyonghat a vándor, s az emberi életre alkalmas természeti körülmények végképp megszűntek. Lelegelt fiatalos Szerencsére, ma még nem tartunk itt. Gondos tervezéssel, előrelátással, megfelelő pénzügyi fedezet segítségével elkerülhető az oktalan pusztítás. Ezt segítik törvényeink is. Mint Pávó Árpád, Pest megye természetvédelmi felügyelője elmondta, tavaly 15 szabálysértési eljárást «kezdeményezték, illetve bűnvádi feljelentést tettek. Elsősorban rongálás, a védett madarak pusztítása, vadgazdálkodási érdekek veszélyeztetése és egyéb természetkáAttól a pillanattól a néma leventéé kezdve még inikább fia lett mindene. Igaz mentoruk Gotíbi Hilda, aki 1945 tavaszán átadta lakását a Tímár családnak, aki később ‘ is Tímár József oldalán állt, amikor újabb konfliktusa idején ismét elkerült a Nemzeti Színházból. Ez az emberség Gobbi Hilda egyik legnagyobb szerepe; nem felejthető. Tímár egy ideig a miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja volt 1951-ben. Innen írta fia születésnapján biztató sorait, melyben erőt, egészséget és emberséget kíván Jojónak, melyhez édességcsomagot mellékelt. Kicsit később egyedül neki címzett lapon ezt írta 1956. május 22-ón: Mi a tehetség? Az, hogy az ember hisz magában, hisz a maga erejében. Édesapa. Tímár legnagyobb öröme volt, amikor ifj'. Tímár Józsefet képességei és Z. Gács György, Szentiványi Lajos ajánlásával felvették az Ipar- művészeti Főiskolára, ahol elvégezte a díszítőfestő szakot. Sokan emlékeznek arra, hogy a nagy színész többször járt a Zugligeti úton, s együtt mentek haza; apa és fiú, színművész és festőjélölt. Együtt; két igaz barát. Hegyek, vizek, puszták Előbb díszlettervező volt Kecskeméten — később önálló festőként folytatta pályáját ifjú Tímár József. Vonzódik az intim tájakhoz, abban keresi művészetének karakterét. Sokszor nagyon érzékenyen, finoman találja meg. Egyik legszebb festménye, a Vihar előtt, nagymarosi indíttatású. Szinte az egész ég sziakad a házakra, az ereszkedő felhők vibráló csíkjai jelzik a természet feszültségét. mellyel ellenpontban sorakoznak a meggyűrt domborzaton a házak. .az ember békéje. Nagymaros, Hortobágy és a Balaton jelenti forrásait. Víz és hegyek, pusztáik találkozása. Az évszakok színeinek vagyonát érzékeli, láttatja, önmagát kutatja a vízi folyosókban, ahogy fűzfákra telepszik a Hold az éjszaka ékszereként. Csöndes vallomás valahány képe. a téli Hortobágy, a Duna számtalan mellékága, a tiszai árterek. a mólókhoz súrlódó csónak. Figyelmet keltő alkotása a Stég, VIHAR ELŐTT (aau’nuaosi táj) rosítás címén. Sokak számára talán meglepő kategóriák ezek — de meg kell szoknunk. Nagyapáink idejében természetes volt, hogy ha valaki kaszálás közben fészekre lelt, feltörte a tojásokat és elfogyasztotta tartalmukat. (Persze, a jobb érzésű emberek akkor is átvitték a fészket a szomszéd parcellára vagy más védettebb helyre.) Ma a madárköltés zavarása büntetendő cselekmény. Néhányan bizonyára azt sem tudják: nem szabad akárhol legeltetni az állatokat. A múlt év legnagyobb ügye abból kerekedett, hogy egy ráckevei férfi az erdészet fiatal, lombos erdejében legeltette nyolcszáz «birkáját, s nagy kárt akozott a védett területen. Nem szaporítjuk a negatív — többnyire tudatlanságból eredő — példák sorát. Inkább megemlítjük, hogy az utóbbi egy-két évben biztató jelenségek is tapasztalhatók; egyoldalú lenne, ha csak vészharangot kongatnánk. Egyre több tervezővállalat keresi meg — előzetesen — a misgyei természetvédelmi hatóságot, s a leendő építmények előkészítésekor figyelembe veszik a környezet védelmének érdekeit is. Például: a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatósággal egyeztették a védettség és az üdülés fejlesztésének lehetőségeit. Elemclik a kiskertbe Az eredmények közé tartozik, hogy tavaly is jó néhány védettségi határozat született. így a verőcemarosi őstölgyre, amelynek korát legalább 350 évre becsülik, s amelyet a helybeliek Mátyás király fájaként ismernek. Óvott terület a budakalászi Bodzás árok, melynek különleges növényzete biztos menedéket nyújt a madaraknak a tavaszi—őszi vándorláskor, és kellemes otthont a költéshez. A tatárszent- györgyi Orbán-erdő, a 40—45 éves fenyves, ami ritkaságnak, különös kivételnek számít az Alföldi északi peremén. Védetté nyilvánították. És — sajnos —, a védettségihez napjainkban az is hozzátartozik, hogy nem írhatjuk meg: hol, milyen növényritkaság található! Szomorú esetek sora int bennünket enne. Korábban ugyanis, egy-egy természetvédelmi cikk megjelenése után autós turisták csoportjai jelentek meg a helyszínen, ásóval-vödörrel, és kiszedték, elvitték a hétvégi telkekre vagy a szobai cserepekbe a csaknem kipusztuló, éppen ezért oltalomra szoruló növényeket. Nem véletlen, hogy az idén védetté nyilvánítandó értékek 'között, az első rubrikában az áll: veszélyeztetett növényekt — 78 faj. Túlzónak látszik ez a szám; de csak azok szemében, akik nem számolnak a jövővel, és az emberi kíváncsiság fura megnyilvánulásaival. Újabb területek Remélhetőleg azzal még nem ártunk a természet védelmének, hogy leírjuk: az idén 18 területet terveznek hivatalosan is védetté nyilvánítani. így a makádi Kengyeles tavat, a biatorbágyi sziklaképzödmé- nyeket, az albertirsai Hársas völgyet, a tahitótfalui Torda-szigeiet, a táborfalvi Madaras tavat, a kerepest forrásvölgyet, a váci vadgesztenyesort, Érden a római hadiutat — és így tovább. Hosszan tartana a felsorolás, különösen akkor, ha valamennyi értéket számba akarnánk venni, amelyet — a rövidített program szerint —, 1983-ig védetté nyilvánítanak majd. Ehelyett arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a lehetőségekhez képest segítsük e program megvalósulását. Ne hordjuk ki az elöregedett tűzhelyeket, bojlereket, a bontási törmeléket, a kiürült flakonokat az erdei tisztásokra, a fénylő füvű rétekre. Ne járjunk úgy, mint a sződ- ligeti réttel, amelyet néhány’ év alatt elborított a szemét, s mire eljutott volna oda. hogy védetté nyilvánítják — az került a papínra: elértéktele- nitették, Mesteri rímek Gondoljunk arra, hogy gyermekeink, unokáink is szeretnének még kirándulni, erdei tisztásokon megpihenni, fűben hemperegni, labdázni, és látni milyen szép. — még mindig — a természet, amiről Petőfi is oly gyönyörű verseket írt. palAdi József i jen bajor Gizivel nyékért alázatos a maga érdemeit tekintve. Egv kicsit ezért is trecento festő, a XX. században nem a stílust, hanem a magatartást, a lelkületet illetőéin. Tavaly szeptemberben nyüt meg ifj. Tímár József harmadik önálló kiállítása a szobi Aba Novak teremben. Itt valami rendkívüli történt, olyan eseménynek lehettünk tanúi, mely nemcsak, a festői értéket dicséri .hanem a közművelődés intenzitását, a közönség háláját: a kiállított huszonhat képet kivétel nélkül megvették. Ez a figyelem, ez a heves reagálás nemcsak képeknek szólít, hanem aiz egykori szerepeknek is. A hálás közönség Szolnokon köszönte meg ismét, újra és végérvényesen a festő alkotásaiban a színész halhatatlanságát. A megnyitó után felcsendült a taps. Kettőnek szólt. Ifj.
