Pest Megyi Hírlap, 1980. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

fist a miatt S&XiXy^-XvXvXlXvXvXxXxXlwyvI-y&XvXvXvXW^ "vív n Magazin U 'Ha _ 1980. JANUAR 13., VASÄRNAP Szerepek és festmények A két Tímár József művészete Védetté nyilvánítva Öh, dicső természet... A színművész Tímár József kultúránk klasszikus értéke, pályá­jának íve túlnőtt egyéni körén. Szerepformálásában, amikor a figu­ra helyzete, karaikteire engedélyezte, önarcképéből is csatolt eleme­ket. Németh László Széchényije Tímár József továbbteremtett kon­cepciójában testesítette meg a XIX. század eszméit. Az meg egye­nesen színháztörténelem, ahogy Arthur Miller, Willy Lom an alak­jában nemcsak az ügynök halálát, hanem a sajátját is eljátszotta. Életének egy eddig rejtettebb oldalát érzékelhetjük leveleiben és családtagjainak emlékezésében. Apa és fiú kapcsolata A fia külön fejezet Tímár életé­ben. Taussig Lajosnak írja 1939 no­vemberében, hogy feleségével kis­lányt várnak. Fiú született. Szintén neki jegyzi meg 1946-os leveliében, hogy ifj. Tímár Józsefi akit kezdet­től Jojónak nevezett, élete egyetlen öröme és értelme. Sokszor kockázta­tott érte mindent. 1942-ben inzultál- tlák a badacsonyi Anma-bálon, s Tí­már József kisfiára hivatkozva szállt szembe az általános emberi hurná­atmelyen a nádas körbeöleli a hor­gászt váró deszkákat. Csöndesen val­latja a természet egységeit; folyót, dombhajlatot, fáikat, pusztai bokro­kat. Pályasíkok találkozása Míg Tímár József szerepeiben arra törekedett, hogy elrejtse a saját szu­verenitásait, addig ifj. Tímár József a festészet önállóbb műfajában sok­szor éppen egy tényleges belső sze­rénység eredményeképpen anonym num jegyében a fasiszta provoká­torokkal. Emiatt eltávolították a Nemzeti Színház­iból, büntetőszá­zadba sorozták. Amikor később visszatért a szín­házba, 1944 máju­sában, így nyilat­kozott: Megtalál­tam az életem egyetlen igazi, nagy célját... Van egy hároméves fiam. Ifjú Tímár József. Ö az élet értelme. A gyerek. Az ostromot Bu­dán vészelték át. Ott történt a pin­cében a nagy baj. Jojó agyhártya­gyulladást kapott, melynek súlyos következménye a majdnem teljes süketség. Ez meg­rendítette az apát. marad. Festő és színművész, apa és fiú között mindez nem ellentét, ha­nem karakter, lé­nyeg. Ami a szín­művészben halk hulliám volt, az a festőben felerősö­dött, ami a szí­nészben magaslat­ként csillogott, az képeken csönde­sebb árnyalatban folytatódik. Ami azonban mindkét teljesítmény lé­nyege, hogy egyi­kük sem a pro­dukcióra, hanem a modell — legyen az szerep vagy táj — végleges meg­formálására töre­kedett. Nem félék kimondani, hogy if j. Tímár Jó­zsef éppen édes­apja művészi nagysága eredrné­A színész az éjjeli menedékhely­ben Tímár József képeinek és Tímár Jó­zsef alakjának, aki Othelló, Széché­nyi, VII. Gergely, Willy Loman sze­repében maga a színészet volt. Megelevenítő tollvonások Érthető a festő nosztalgiája. Soha nem hallhatta édesapja egyedülálló orgonabúgás-hangját, s ahogy ked­ves nótáját énekelte: Lovvamat kö­töttem piros almafához. Mindent Ibi asszony, Tímár József színművész felesége közvetít ma is gesztusokkal a fiú, a festő. Jojó számára. Különös hűség jellemzi mindkettejüket. Ritka kivétel ez a változatlan odaadás. Mégiscsak az a bizonyos, hogy Tímár emberi, színészi nagysága megérdem­li ezt az utóéletet. Együtt ápolták 1960-ban a Nemzeti Színház öltöző­jében, amikor Az ügynök halála cím­szerepében rosszul lett. majd nem­csak a színpadon haldoklóit. Most annyi várakozás, annyi előkészület után a festő, a fiú végre megrajzol­ta a színészt, édesapját. Stüusosan. Gorkij Éjjeli menedékhely című drá­májának Színész szeredében. Valaha Gorkij szavaival biztatta fiát Tímár említett levelezőlapján, tehetségének kötelező kibanitiakoztatására. most a fiú Gorkij Színészének maszkját va­rázsolta Tímár József arcára, ahogy kócos haja. égő szemei, billent tekin­tete ötvöződik. Ifj. Tímár József rajza utolérte Demeter Imre szép szavait, amint találóan jellemezte egykori alakítá­sát, mely a Madách Színház kiemel­kedő produkciója volt 1956 tavaszán: Minden mozdulata előttem van. Lá­tom a rongyait és a lelki cserepeit; az ö szemével látom a fehér, tiszta, csodálatos várost, ahol majd kigyó­gyítják. Átéljük a szavakat, nézzük a raj­zot, a rajzon e rongyos arcot, mely az alakítás maradandó élményét tükrözi. Igényeljük, hogy a festő is e nyomon maradjon, emberségével, küldetésével. LOSONCI MIKLÓS A természet védelme egyre sür­getőbb feladat. E felismerés alap­ján dolgozták ki 1977-ben Pest megye távlati természetvédelmi programját, amely szerint, eredetileg 1985-ig kel­lett volna dolgozni. A megyei kör­nyezet- és természetvédelmi bizott­ság azonban megállapította, hogy a három-négy éven belül védettség alá nem kerülő értékek olyan vál­tozásokat szenvednek, amelyek ki­zárják a későbbi védhetöséget. Ezért a módosított programot 1983-ig vég­re kell hajtani. Természetesein ez­után is lesz lehetőség arra, hogy védetté nyilvánító határozatot hoz­zanak, A homokbuckák esete A természetvédelmi törzskönyv­ben pillanatnyilag negyvenkét, úgy­nevezett megyei jelentőségű értéket tartanak nyilván. Ezek összterülete meghaladja a 2500 hektárt. (Külön szerepelnek az országos jelentőségű értékek, amelyekből 11 található Fest megyében, s területük több mint 47 ezer hektár.) Tavaly hatvan különböző helyet vizsgált meg a biológusokból, földtani szakembe­rekből, erdészekből, vadászokból ál­ló megyei környezet- és természetvé­delmi bizottság. A bejárt területek 90 százalékát, a következő években védetté nyilvánítják. Miért is fontos, hogy az erdők- mezők egyes darabjai mielőbb vé­delemben részesüljenek? Jó példa erre a farmosi homokbuckák esete. A múlt évben 80 ezer forintos költ­séggel körül kellett keríteni egy 3200 négyzetméteres részt, mert a ter­mészet eme furcsaságát csak így láthatják eredeti állapotában a ké­sőbbi korok emberei — egyébként illegális szemétlerakó hellyé válto­zott volna. Természetesen nemcsak a fainmosi homokbuckákat fenyegette és fenye­geti ilyen veszély, hanem sok más vidéket is. Pest megyében különö­sen! Félő volt, ha nem születnek hathatós intézkedések, a főváros kö­rül valóságos szemétgyűrű alakul ki, az engedély nélküli lerakás miatt. Erről óhatatlanul egy Déry-regény jut eszünkbe, a G. A. úr X-ben; az a vízió a jövő századokról, amikor napókig hulladékhegyek, roncstele­pek között bolyonghat a vándor, s az emberi életre alkalmas természeti körülmények végképp megszűntek. Lelegelt fiatalos Szerencsére, ma még nem tar­tunk itt. Gondos tervezéssel, előre­látással, megfelelő pénzügyi fede­zet segítségével elkerülhető az ok­talan pusztítás. Ezt segítik törvé­nyeink is. Mint Pávó Árpád, Pest megye természetvédelmi felügyelője el­mondta, tavaly 15 szabálysértési el­járást «kezdeményezték, illetve bűn­vádi feljelentést tettek. Elsősorban rongálás, a védett madarak pusztí­tása, vadgazdálkodási érdekek ve­szélyeztetése és egyéb természetká­Attól a pillanattól a néma leventéé kezdve még in­ikább fia lett mindene. Igaz mentoruk Gotíbi Hilda, aki 1945 tavaszán átad­ta lakását a Tímár családnak, aki ké­sőbb ‘ is Tímár József oldalán állt, amikor újabb konfliktusa idején is­mét elkerült a Nemzeti Színházból. Ez az emberség Gobbi Hilda egyik legnagyobb szerepe; nem felejthető. Tímár egy ideig a miskolci Nem­zeti Színház társulatának tagja volt 1951-ben. Innen írta fia születés­napján biztató sorait, melyben erőt, egészséget és emberséget kíván Jo­jónak, melyhez édességcsomagot mellékelt. Kicsit később egyedül ne­ki címzett lapon ezt írta 1956. május 22-ón: Mi a tehetség? Az, hogy az ember hisz magában, hisz a maga erejében. Édesapa. Tímár legnagyobb öröme volt, amikor ifj'. Tímár Józsefet képessé­gei és Z. Gács György, Szentiványi Lajos ajánlásával felvették az Ipar- művészeti Főiskolára, ahol elvégezte a díszítőfestő szakot. Sokan emlé­keznek arra, hogy a nagy színész többször járt a Zugligeti úton, s együtt mentek haza; apa és fiú, szín­művész és festőjélölt. Együtt; két igaz barát. Hegyek, vizek, puszták Előbb díszlettervező volt Kecske­méten — később önálló festőként folytatta pályáját ifjú Tímár József. Vonzódik az intim tájakhoz, abban keresi művészetének karakterét. Sokszor nagyon érzékenyen, finoman találja meg. Egyik legszebb festmé­nye, a Vihar előtt, nagymarosi indít­tatású. Szinte az egész ég sziakad a házakra, az ereszkedő felhők vibráló csíkjai jelzik a természet feszültsé­gét. mellyel ellenpontban sorakoz­nak a meggyűrt domborzaton a há­zak. .az ember békéje. Nagymaros, Hortobágy és a Balaton jelenti for­rásait. Víz és hegyek, pusztáik talál­kozása. Az évszakok színeinek va­gyonát érzékeli, láttatja, önmagát kutatja a vízi folyosókban, ahogy fűzfákra telepszik a Hold az éjszaka ékszereként. Csöndes vallomás vala­hány képe. a téli Hortobágy, a Du­na számtalan mellékága, a tiszai ár­terek. a mólókhoz súrlódó csónak. Figyelmet keltő alkotása a Stég, VIHAR ELŐTT (aau’nuaosi táj) rosítás címén. Sokak számára talán meglepő kategóriák ezek — de meg kell szoknunk. Nagyapáink idejében természetes volt, hogy ha valaki ka­szálás közben fészekre lelt, feltörte a tojásokat és elfogyasztotta tar­talmukat. (Persze, a jobb érzésű emberek akkor is átvitték a fészket a szomszéd parcellára vagy más vé­dettebb helyre.) Ma a madárköltés zavarása büntetendő cselekmény. Néhányan bizonyára azt sem tud­ják: nem szabad akárhol legeltet­ni az állatokat. A múlt év legna­gyobb ügye abból kerekedett, hogy egy ráckevei férfi az erdészet fia­tal, lombos erdejében legeltette nyolcszáz «birkáját, s nagy kárt ako­zott a védett területen. Nem szaporítjuk a negatív — többnyire tudatlanságból eredő — példák sorát. Inkább megemlítjük, hogy az utóbbi egy-két évben biz­tató jelenségek is tapasztalhatók; egyoldalú lenne, ha csak vészharan­got kongatnánk. Egyre több terve­zővállalat keresi meg — előzetesen — a misgyei természetvédelmi ható­ságot, s a leendő építmények előké­szítésekor figyelembe veszik a kör­nyezet védelmének érdekeit is. Pél­dául: a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatósággal egyeztették a védett­ség és az üdülés fejlesztésének le­hetőségeit. Elemclik a kiskertbe Az eredmények közé tartozik, hogy tavaly is jó néhány védettsé­gi határozat született. így a verő­cemarosi őstölgyre, amelynek korát legalább 350 évre becsülik, s ame­lyet a helybeliek Mátyás király fá­jaként ismernek. Óvott terület a budakalászi Bodzás árok, melynek különleges növényzete biztos mene­déket nyújt a madaraknak a tava­szi—őszi vándorláskor, és kellemes otthont a költéshez. A tatárszent- györgyi Orbán-erdő, a 40—45 éves fenyves, ami ritkaságnak, különös kivételnek számít az Alföldi északi peremén. Védetté nyilvánították. És — saj­nos —, a védettségihez napjainkban az is hozzátartozik, hogy nem ír­hatjuk meg: hol, milyen növényrit­kaság található! Szomorú esetek so­ra int bennünket enne. Korábban ugyanis, egy-egy természetvédelmi cikk megjelenése után autós turis­ták csoportjai jelentek meg a hely­színen, ásóval-vödörrel, és kiszed­ték, elvitték a hétvégi telkekre vagy a szobai cserepekbe a csaknem ki­pusztuló, éppen ezért oltalomra szo­ruló növényeket. Nem véletlen, hogy az idén vé­detté nyilvánítandó értékek 'között, az első rubrikában az áll: veszé­lyeztetett növényekt — 78 faj. Túl­zónak látszik ez a szám; de csak azok szemében, akik nem számol­nak a jövővel, és az emberi kíván­csiság fura megnyilvánulásaival. Újabb területek Remélhetőleg azzal még nem ár­tunk a természet védelmének, hogy leírjuk: az idén 18 területet tervez­nek hivatalosan is védetté nyilvá­nítani. így a makádi Kengyeles ta­vat, a biatorbágyi sziklaképzödmé- nyeket, az albertirsai Hársas völ­gyet, a tahitótfalui Torda-szigeiet, a táborfalvi Madaras tavat, a kerepest forrásvölgyet, a váci vadgesztenye­sort, Érden a római hadiutat — és így tovább. Hosszan tartana a felsorolás, kü­lönösen akkor, ha valamennyi érté­ket számba akarnánk venni, ame­lyet — a rövidített program sze­rint —, 1983-ig védetté nyilváníta­nak majd. Ehelyett arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a lehető­ségekhez képest segítsük e program megvalósulását. Ne hordjuk ki az elöregedett tűz­helyeket, bojlereket, a bontási tör­meléket, a kiürült flakonokat az erdei tisztásokra, a fénylő füvű ré­tekre. Ne járjunk úgy, mint a sződ- ligeti réttel, amelyet néhány’ év alatt elborított a szemét, s mire eljutott volna oda. hogy védetté nyilvánítják — az került a papínra: elértéktele- nitették, Mesteri rímek Gondoljunk arra, hogy gyerme­keink, unokáink is szeretnének még kirándulni, erdei tisztásokon meg­pihenni, fűben hemperegni, lab­dázni, és látni milyen szép. — még mindig — a természet, amiről Pe­tőfi is oly gyönyörű verseket írt. palAdi József i jen bajor Gizivel nyékért alázatos a maga érdemeit te­kintve. Egv kicsit ezért is trecento festő, a XX. században nem a stílust, hanem a magatartást, a lelkületet illetőéin. Tavaly szeptemberben nyüt meg ifj. Tímár József harmadik önálló kiállítása a szobi Aba Novak terem­ben. Itt valami rendkívüli történt, olyan eseménynek lehettünk tanúi, mely nemcsak, a festői értéket dicsé­ri .hanem a közművelődés intenzitá­sát, a közönség háláját: a kiállított huszonhat képet kivétel nélkül meg­vették. Ez a figyelem, ez a heves reagálás nemcsak képeknek szólít, hanem aiz egykori szerepeknek is. A hálás közönség Szolnokon köszönte meg ismét, újra és végérvényesen a festő alkotásaiban a színész halha­tatlanságát. A megnyitó után fel­csendült a taps. Kettőnek szólt. Ifj.

Next

/
Thumbnails
Contents