Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
»79. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK %mtab A Magyar—Szovjet Baráti | Társaság, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a 1 Szovjet—Magyar Baráti Társaság jövő évre szóló együttműködési jegyzőkönyvét pénteken bensőséges ünnepségen írták alá a Barátság Házában. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és Zója Tyimofejeva, az SZMBT alelnöke, a Rabotnyi- ca folyóirat főszerkesztő-helyettese látta el kézjegyével a jegyzőkönyvek egy-egy példányát. Az MSZBT több mint másfél ezer munkahelyi, iskolai tagcsoportjának rendkívül széles körű lehetőségeket biztosít a jövő évi közös munkaprogram — hangsúlyozta az aláírást követően Nagy Mária. Hozzáfűzte: A magyar és a szovjet nép barátságának ápolásáért, elmélyítéséért folytatott tevékenységre jelentős bel- és külpolitikai események hatnak. Készülünk az MSZMP XII. kongresszusára, amely szocialista építőmunkánk további feladatait is meghatározza. E nagy munkából az MSZBT sok ezernyi aktivistája is kiveszi részét. A baráti társaságok közösen megemlékeznek hazánk fel- szabadulásának, valamint a szovjet népnek a hitleri fasizmus felett aratott győzelme 35. évfordulójáról. Idehaza megrendezzük a szovjet kulturális napokat, s júniusban megemlékezünk a baráti társaság megalapításának 35. évfordulójáról. Zója Tyimofejeva, az SZBTSZ elnökségének üdvözletét tolmácsolva hangsúlyozta: A Szovjetuniót és a Magyar Népköztársaságot a testvériség kötelékei kapcsolják össze. Népeinek megbonthatatlan testvéri barátsága évről évre új színekkel gazdagodik. Ehhez a munkához eddig is hozzájárult több száz ezer szovjet és magyar aktivista, továbbá a barátsági munkát öntevékenyen segítő tagcsoportok és kollektívák. A közös munkatervbe foglalt politikai és kulturális rendezvények jó alkalmat kínálnak arra, hogy népeink mind jobban megismerkedhessenek egymás termelési, tudományos és kulturális eredményeivel. A Szovjetunióban e célt szolgálják a barátsági nagygyűlések, különböző fesztiválok, szovjet és magyar művészeti találkozók is. Az SZMBT arra törekszik, hogy a szovjet és a magyar városok és testvérvállalatok széles körű kapcsolatai még szorosabbá váljanak, s mind jobban kamatozzanak a gazdasági feladatok megoldásában is. Az együttműködési jegyzőkönyv aláírásánál jelen volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke, továbbá az MSZBT alelnökei, az Országos Elnökség több tagja, az állami és társadalmi szervek képviselői. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Jurij Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának magyarországi képviselője és Anatolij Zajcev altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport főparancsnokának első' helyettese. A jövő esztendőről Ülésezett a papi békebizottság Tegnap tartotta legutóbbi, soros ülését a katolikus papok Pest megyei békebizottsága, Budapesten, a Hazafias Népfront megyei bizottságának székhazában A résztvevők értékelték azt a tevékenységet, amit az idén a békemozgalom szélesítéséért, erősítéséért folytattak a Pest megyei lelkészek, megvitatták a jövő esztendőre szóló munkaterveket is. Jelen volt az ülésen Lukács József, a Pest megyei Tanács egyházügyi tanácsosa, valamint Sipos Árpád, a népfront megyei bizottságának titkár- helyettese is. Moayjr gyotrséisák a munkát Szakrendelőre szerződtek A főváros és Pest megye együttműködése keretében Budapest; támogatja a megye egészségügyi hálózatának fejlesztésiét. Ennek egyik fontos részeiként a fővái'os 35 millió forintos segítséget ajánlott fel a dabasi járási 17 munkahelyes szakorvosi rendelő építésidhez. A csereérték: a főváros amúgy is túlterhelt szakrendelői 1981-től nem fogadnak dabasi járási betegeket. Ma a meglevő járási szakrendelő szűkös volta, hiányzó orvosi szakmái miatt évente 45 ezer alkalommal budapesti szakorvosokhoz fordulnak a járás lakói. A dabasi járás a mostani ötéves terv készítésekor nem számolhatott — az anyagiak miatt — az új rendelőintézet építésével. Mégis, aki ma Da- bason jár, a Marx Károly út 39. alatt készülő pincét, alapot, pincefödémet láthat. Mi is történt eddig? A pénz birtokában már tavaly hozzáfoghattak az előkészítő munkához, s a tervező, az Általános Épülettervező Vállalat hozzájárult, hogy a kivitelezési munkákkal egy időben készítse el a még hiányzó terveket dolgozza ki a részleteket. Így kezdhették meg az építők a munkát még az elmúlt év végén: a bugyi Tesse- dik, az ócsai Vörös Október és a dabasi Fehér Alcác termelőszövetkezetek dolgozói is, mert állami építővállalat nincs a járásban. Az első — a terven felüli beruházásról szóló — szerződést még tavaly decemberben megkötötték, s ezt most égy évvel később űiabb követte: tegnan az MSZMP ’Dobási Járási Bizottságán írták alá a munkában érdekeitek — a járás párt- és állami vezetői, a tervező, a generálkivitelező ócsai Vörös Október Tsz, és a kilenc alvállalkozó — azt az együttműködési szerződést, amelynek célja a munkálatok gyorsítása, a rendelő felépítése költségkereten belüli áron. Kemény a feltétel: a műszaki átadás határideje 1980. december 31. Mégis, vitathatatlan, hogy ez nemcsak Budapest egészségügyének s a dabasi járás lakóinak érdeke, hanem az építésben közreműködő vállalatoknak, szövetkezeteknek is, hiszen ma egy-egy dolgozójuk egész napokat hiányzik a munkából, ha például szemészhez, fülorvoshoz, urológushoz kell fordulnia. Közérdekről van szó. Ezért vállalták az aláírók a ma már részletesen kidolgozott ütemterv megtartását, azt, hogy ha kell, egymás zavarása nélkül, de egyidejűleg különböző munkákon is dolgoznak, s hogy —i akárcsak a kerepes- tárcsái kórház, vágy a mono- ri járási szakrendelő építésénél — szakmunkásokat adnak kölcsön. S természetesen számítanak a járás kisiparosainak, lakóinak, a társadalmi és tömegszervezetek tagjainak önkéntes segítségére is. V. G. P. Nyolcadik esztendeje lezárt, lepecsételt, vízzel teli tartály áll a világhírű vegyipari cég házi múzeumában. A tartály alján különleges bevonattal borított vasöntvény. A kiállítási tárgy: reklám. Annak bizonyítása — sok más, szintén a múzeumban látható anyaggal, eszközzel egyetemben —, milyen kiváló lehetőségeket kínál a cég a felhasználóknak értékeik védelmére, valójában természetesen folyamatok meggátolására, vagy rosszabb esetben, késleltetésére Lassú lépésváltás Néhány éve csupán, hogy megszervezték hazánkban a felületvédelmi szakemberképzést. Jele az annak, néhány fejlett ipari államtól eltekintve, milyen későn észlelte — a termelői és a nem termelői felhasználást egyaránt beleértve ebbe — a gazdaság, gyorsan növekvő javait miként vámolja, károsítja az, amit köz- napian rozsdának, oxidációnak, korhadásnak nevezünk. S persze nemcsak a korrózióról van szó, hanem általában az úgynevezett állagromlás fokozódó költségeiről, s a másik oldalon a védelem fokozódó jelentőségéről. Hiszen a faanyagok megóvásának is egyre nagyobb a gazdasági, gazdálkodási szerepe, amint igaz ez az épületekre is; a közelmúltban. kezdte meg hazánkban működését az az első, nemes vakolatot készítő üzem, amelynek termékei lehetővé teszik időt álló — négy, öt évtizedig tartó, festést nem igénylő — épületbevonatok alkalmazását. Minél gazdagabb a termelőágazatok technikai felszereltsége, minél bonyolultabbak a gyártástechnológiák, annál nagyobb értékek szorulnak folyamatos védelemre, ahogy ez a helyzet az úgynevezett infrastruktúrában, azaz a háttérágazatokban is. Hiszen igaz, az udvari kútnál mást nem tudott megenni a rozsda, mint a láncolt, a vödröt, de még ezek is kitartottak néhány esztendeig. A vízvezeték földbe süllyesztett csövei, a víznyerő helyek és tárolók berendezései helyzetüknél fogva sokkal inkább prédái a természeti környezetnek. Vissza tehát a kúthoz, a vödörhöz? Ki vélhetné ezt megoldásnak? Eíkei ülhető egyharmzd Csupán a mezőgazdaságban évente másfél milliárd forint kárt okoz a korrózió. Országosan s minden területet figyelembe véve 18—20 milliárdot tesz ki! Ráadásul ez csak a közvetlen kár. nincs benne a közvetett — így a korrodált cső törése miatti termelési hiány, szállítási fönnakadás okozta — veszteség. Ma már vannak korszerű védőanyagok, készülnek korrózióálló ötvözetek, hódít az alumínium, a műanyag. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság erre vonatkozó fölmérése és elemzése szerint rövid idő alatt egyharmadával mérsékelni lehetne az említett 18—20 milliárd forintot kitevő kárt. Ehhez kellenek központi ösztönzők, támogatások, szükségeltetik fizetőképes kereslet is hozzá, de legalább ennyire elengedhetetlen az is, hogy a gyári középvezető, a termelőszövetkezeti ágazatirányító na nézze tétlenül, ne tűrje el a gondatlanságot, a rendetlenséget. A javak megóvásának ugyanis először az elemi lehetőségeit illene, kellene kamatoztatni. Azt például, hogy ne takaratlanul heverjenek fém- 'alapanyagok, alkatrészek a gyárudvaron, hiszen hazai üzem kiváló minőségben készít korszerű, kimondottan ilyen célokra szolgáló takaróanyagokat! Ahogy sajnálatosan az is a szokványos esetek közé tartozik, amikor hosszú hetekig, ahogyan a földről beérkeztek, úgy állnak a gépek, berendezések a mezőgazdasági üzemek gépjavító műhelyei előtt... Vigyázzunk! A mezőgazdaságban a gépek, berendezések, járművek — bruttó — értéke 1970 és 1973 között, 32,7 mil- liárdról 93,1 milliárd forintra nőtt. Tavaly, az esztendő végén, egyebek mellett 56 ezer traktor, 26 ezer tehergépkocsi, 14 ezer kombájn volt az üzemek 'tulajdonában. Hasonló gyarapodást figyelhetünk meg szinte valamennyi népgazdasági területen, hiszen például a szállítás, hírközlés gép, berendezés, járműállománya 63 milliárd forint — nettó! — értékét képviselt 1978. végén. A szállításra használt csővezetékek hossza 1961-ben mindössze 570 kilométer volt, tavaly 4895 kilométer; szervezett, tervszerű úgynevezett katódvédelmes megóvásuk két-három esztendeje került csak napirendre, * minden részletében még ma sem megnyugtatóan rendezett Fogyókúrára fogva Mind 'több az olyan gyártástechnológia — például úgynevezett agresszív folyadékok, maró sók használata, keletkezése —, ami rendkívüli módon igénybe veszi a gyártóberendezéseket. Viszont: kifejlesztették a korrózióálló fémötvözetekből, zománcozással készült szelepek, szivattyúk tolózárak, autóklávok stb. azon termékcsaládjait, amelyek élettartama nyolc-tízszerese a ha-' sonló, hagyományos eszközöknek. igaz, áruk két-, háromszorosa a hagyományosnak, de a rövid távú szemlélet csak ezt veszi figyelembe, s nem a megnyerhető hasznot a leállások, nagyjavítások, cserék elkerülésével. Ahogy ez a szemlélet az oka annak is, hogy hosszú ideje tart a vita azon, ki viselje a műgyanta- és festékipar fejlesztésének költségeit, hiszen a korróziót megelőző bevonatok haszna nem az előállítóknál, hanem a felhasználóknál mutatható ki.., Mészáros Ottó Következik: Az egyre drágább víz Táptalajén a íaskagombák $£®diWősi; ks£$®f§ák Mire jé a szennyvíziszap e A csepeli Duna Kertészeti tsz-ben többek között laaka- gombát is termesztenek. Az érdekes, de hazánkban kevésbé ismert faj nagyüzemi termesztési rendszerét a termelőszövetkezetben dolgozták ki és innen látják el tápanyaggal a rendszergazdasághoz tartozó szövetkezeteket, illetve kistermelőket. A termelőszövetkezet az idén mintegy negyven vagon alapanyagot készít, a laskaházból pedig, ahol elsősorban a gombafajták ellenőrzését és a fajta- nemesítéseket végzik, mintegy két vagonnyi gombát szállítanak az üzletekbe. Semmire, mondhatná a témában nem járatos kívülálló, s így vélekedtek néhány esz- tenaeje maguk a szakemberek is. A szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező anyag — ez volt az álláspont — felesleges szemét, amelytől meg kell szabadulni.,-Sőt hozzátették: amúgyis veszélyeztetett környezetünk védelmében cseppet sem mellékes, hogy miként történik ez. Ez indította a szakembereket, hogy a mérgező, veszélyes anyagokkal annyira telített szennyvíziszap elhelyezésének legideálisabb — s ami ugyancsak lényeges —, leggazdaságosabb módját megtalálják. A gödöllői Agrártudományi Egyetemen a dr: Petrasovits Imre egyetemi tanár által vezetett vízgazdálkodási és meliorációs tanszék a kísérlet gazdája. A Fővárosi Csatornázási Művek megbízásából indult kutatásokba bekapcsolódtak az állattenyésztési, az állattani, a kertészeti, a takarmányozási és a talajtani tanszék munkatársai is. A kggezdaságosabb A felsorolásból is kitűnik, a kísérletek arra keresnek választ, hasznosítható,' alkalmazható-e a mezőgazdaságban a szennyvíziszap? — Ez látszik a leggazdaságosabb megoldásnak — érvel dr. Tomkó Béla, a talajtani tanszék tudományos munkatársa. — A szennyvíziszap megsemmisítésének legegyszerűbb módja az égetés, ez azonban drága eljárás ener- giainseges KOi unkoan. Sóddal ceiizeruoo, na eneiyett megiu- sereijux nasznuruua iorunani az iszapban megievo, a taiaj szempoíitjáDÓl lenyeges tápanyagokat — a nitrogént, a fosziort és a káliumot — úgy, hogy a káros anyagok hatását kiK üszőből j ük. A kísérlecsorozat három éve | kezdődött a gödöllői egyetemen. A talajtani tanszéK két esztendeje kapcsolódott be a munkába. Azt vizsgálják, miként oszlik el a talajban a szennyvíziszap tápanyagtartalma, miként használja fel a talaj ezt az anyagot elveszett értékeinek pótlására, s nem utolsósorban arra keresik a választ, kárösítják-e, s ha igen, mennyiben károsítják az altalajt, a talajvizet a szennyvíz- iszapban bőségesen meglevő veszélyes elemek. Hátúja a talajra — A válasz, különösen ha igenlő, döntő lehet, hiszen Pest megyében a mezőgazdaság által művelt területeken két fontos vízkivételi hely is van, a Szentendrei-szigeten és a Cse- pel-szigeten — magyarázza dr. Tomkó Béla. — Egyébként sem mellékes, hogy az amúgy is veszélyeztetett talajt, talajvizet egy esetleges széles körű alkalmazás esetén milyen hatásnak tesszük ki. Az egyetem szárítópusztai kísérleti telepén kisparceliás módszerrel folytak a kutatások. Az egyes területekre különböző mennyiségű iszapot helyeztek el rétegesen, s azt vizsgáltát, milyen változást okoz a talajban a magas nitrogéntartalmú anyag. Biz la. ó eredmények A félméterenként, egy méter mélységből vett minták meglepő, de biztató eredményeket mutattak. A szerves nitrogén nagyon rövid idő alatt ásványosodott, azaz a növény számára könnyen felvehető, hasznos tápanyaggá vált. Azt hihetnénk éppen ezárt, hogy az a legcélszerűbb, s a szennyvíztisztító telepek számára a leggazdaságosabb, ha minél több iszapot helyezhetnének el egy meghatározott területen. Csakhogy a mellék- termékként keletkező nitrát a talajban nem kötődik meg, a talajvízzel vándorolva veszélyezteti az ivóvizek tisztaságát. Meg kell tehát találni azt az ideális mennyiséget, azt a felső határt, amelynél ez a káros hatás még nem áll fenn. A különböző tíousú talajokra egyenként kell meghatározni ezt az optimumot. Környezet- szennyező hatását tekintve ve- szélvtelen viszont az iszapban levő foszfor, csupán a talajt javítja, s mivel a kijuttatott anyag káliumban szegény, a tápanyagharmónia megteremtése miatt műtrágyával kell pótolni a káliumot. A talaikísérietekhez hasonlóan kedvezőek a növényélettani. állattani eredmények is. Dr. Ravasz Tibor egyetemi docens így beszél tapasztalataikról: — A szennyvíziszapnál kezelt talajokon termesztett növényekben semmiféle elváltozást nem tapasztaltunk, s ugyanez vonatkozik az állatodra is, amelyek a takarmányt megették. Rövid időn belül szeretnénk elérni azt a határt, amelynél a szennyvíz- iszap károsító hatása megmutatkozik. Ez csak különlegesen nagy mennyiségben adagolt szennyvíziszapnál következik be, vagyis azt mondhatom, perspektíváját tekintve ideális mennyiségben hasznosítható a mezőgazdaságban ez a feleslegesnek kikiáltott anyag. Hegyüzemi módszerekkel Az egyelőre még kísérleti körülmények között végzett kutatásokat, éppen a biztató eredményekre alapozva, hamarosan nagyüzemi méretekben is kipróbálják Alsónémedi határában. A további kísérletektől mindenekelőtt eddigi tapasztalatok megerősítését várják, de újabb kérdésekre is választ keresünk. Nevezetesen arra, mi okozza a nitrogén nagyarányú mozgását, s hogy miként hat a növénytermesztési technológiákra az új hasznosítási módszer. Nem új műtrágya, nem is új, nagymértékben elterjeszthető tápanyagforrás a szennyvíziszap — vallják a szakemberek. A benne található mintegy 1 százaléknyi nitrogén, s fél százaléknyi foszfor miatt mégis érdemes lehet hasznosítani a nagyüzemi kísérletek eredményét követően azoknak a gazdaságoknak, amelyek közelében szennvvíztisztító telep található. S a tudomány segítségével a felesleges, szemétnek kikiáltott szennyvíziszap elhelyezése is gazdaságosan, mind- annyiunk számára kedvezően oldható meg. « Gáspár Mária Együttműködési szerződést írtak alá Barátságunk új színei Ms anyag ne vesszen Mennyit eszik a rozsda ?
