Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
I 1979. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK CEL A MEGYEI ÁTLAG.. Könyvtárak a budai járásban A megyei adatok szerint a budai járásban a legkevesebb a könyvtári olvasók száma. A Budakeszi könyvtár alig tízéves múltra tekint vissza. Ez idő alatt öt igazgató személyében — szemléletében és tevékenységében — beálló változásokat kellett elszenvednie. Például 1972. és 1976. között csak a fiókkönyvtárak működtek, az olvasók száma pár száz volt. A községi könyvtárak munkájára is rányomta bélyegét a központi könyvtár zilált helyzete. A megyei pártbizottság két éve hozott határozatát követően a járási pártbizottság is intézkedéseket hozott a hálózat javítására. Eirnek eredményeként többek között az idén nyolc községben nőtt a könyvtárak alapterülete, javultak a személyi feltételek és a felszereltség. Négy hónapja új igazgatót neveztek ki a járási könyvtár élére. A módszertan gyengesége — Járásunkból nagyon sokan indulnak korán dolgozni a fővárosba, és későn térnek haza — mondja dr. Bardócz Antal. — Az ingázóknak a könyvtárra marad a legkevesebb idejük. A kulturált szórakozás, a művelődés lehetősége ily módon leszűkül. S hogy igénybe veszi-e ez a rétég a fővárosi kínálatot, a munkahelyek könyvtárait? Alig. Tehát a feltételeket a lakóhelyhez közel kell megteremteni. Ott kell olyan tevékenységet folytatni, amely vonzóvá teszi a könyvtárat, növeli az olvasottságot, emeli a kulturális színvonalat. Tavaly a járás területén 15193 olvasó volt: a lakosság 10,5 százaléka. Ez a számarány jóval a 12,5 százalékos .megyei, s a maid 20 százalékos országos átlag alatt marad. Ennek oka nemcsak a rossz ellátottság és felszerelés, hanem a könyvtárak módszertani munkájának gyengesége is. Sok múlhat a könyvtáros képzettségén, rátermettségén és nem utolsósorban elhivatottságán. Nem mindegy, kik és hogyan adják a könyvet az olvasó kezébe, hogyan jut el a könyv szelleme az olvasó tudatáig, s hogy a kapcsolat milyen tartós lesz a könyvvel. Nem lehet több ezer kötetes könyvtárat vezetni, használni úgy; hogy a könyvekről még katalógus se legyen. minthogy erre is akad példa a járásban. És arra is, hogy a könyvtárhelyiségek zsúfoltak, dísztelenek — szinte riasztóak. Márpedig a könyvtáros feladata a szakmai, ol- vasónevelő-közművelődási tevékenység mellett a könyvtári kultúra megteremtése is. A példák mélyreható változások szükségességét igazolják. Kevés az olvasó i— Kitartóan kell dolgozni az olvasólétszám emelésén. Célunk a megyed átlag elérése — folytatja a járási könyvtár igazgatója. — Erre megvan a •lehetőségünk is. Bebizonyosodott, hogy ahol a módszertani munka jó, ott az olvasók száma is emelkedő. Példa erre a pilisvörösvári könyvtár, ahol gyermek-, felnőtt- és nemzetiségi részleg, valamint fonotéka is működik. A könyvtárban szakképzett vezető dolgozik. Bizonyság: a 18 százalékos olvasói arány, mely egyben a járásban a legmagasabb. Elengedhetetlenül fontos a könyvtárosok együttműködése az üzemekkel, termelőszövetkezetekkel. Sajnos, előfordul az is, hogy jól felszerelt, korszerű könyvtár áll a lakosság rendelkezésére, s gyér a látogatottság. Erre példa a budaörsi, amely az idén az első féléves jelentése szerint az 1012 olvasójával alig 5,8 százalékos átlagot ért el. Ennek okát többek között a könyvtárosok munkájában kell keresnünk. Közművelő funkcióban Törökbálinton és Budakeszin a jövő év november 7-re ígérték az új, korszerű könyvtár átadását. Az előbbi községben megvalósult álomnak ígérkezik a gyermek- és felnőttrészleg, a fonotéka és a tágas olvasóterem. Sok év há- nyatottsága után a budai járási és a budakeszi községi könyvtár is otthont talál majd az épülő ifjúsági házban. Jelenleg még a házasságkötő termében szoronganak. Az új igazgató irodája egyben a tanács hangosbemondó helyisége is. Talán nem is lenne baj. ha a technika ördöge tréfát űzne, s az elgondolásokat, a terveket a hangszórón keresztül mindenki hallaná. Többek között azt, hogy a könyvtár funkciója több mint könyvet ad..: és visszavenni, cél, hogy a könyvtár információs központtá váljon, közművelődési funkciót lásson el. Rétegigények szerint Ezért szerveznek a különböző olvasóréteg számára előadássorozatokat, klubokat, olvasóköröket. A középiskolásoknak a tananyaghoz kapcsolódó, de annál bővebb, azt kiegészítő természettudományi, művészeti előadásokat tartanak. A szobrászat, irodalom vagy a fotóművészet iránt érdeklődők fiatal művészek előadásait hallgathatják meg alkotó módszerükről. Alakulóban van Budakeszin az úttörő őrsök között égy ' könyvtáros őrs, mely igen hasznos segítséget jelent a könyvtárnak, szép feladatot a kisdiákoknak. Beteg és idős embereknek tudják így időben eljuttatni a kért könyveket. Űj szolgáltatás a telefonos előjegyzés is. A könyvtár még nehéz helyzetben van. Nemcsak az ideiglenes hely szűkössége miatt, hanem a propaganda- munkát is szinte a nulláról kezdik. De az okos tervek megvalósítását már elkezdték. Macht Ilona Változatos program Óbiidásoh vetélkedője Változatos programmal zárja az esztendőt Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza. December 9-én befejeződik a fővárosi zeneiskolák növendékéinek hangverseny- sorozata. December 10-én, hétfőn klubesten találkoznak a volt szovjet ösztöndíjasok, kedden pedig a kortárs ifjúsági klub tagjai. Szerdán az MSZBT tagcsoportok részére szovjet—magyar barátsági estet rendeznek. December 13-án csütörtökön az irodalom barátai Hidas Antal 80. születésnapja alkalmából rendeznek irodalmi estet, az Óbuda Tsz fiataljai Moszkva az 1980-as olimpia fővárosa című vetélkedő döntőjét tartják itt, a vörös szegfű klub tagjai pedig a Füszért-és a Mirelit vállalat képviselőivel folytatnak eszmecserét. Az ismeretterjesztő, dokumentum- és játékfilmek sorában a többi között bemutatják a Találkozás Puskinnal, A festészet művészete és az lljn Glazunov festő című alkotásokat. Folytatódik A Szovjetunió az 1980-as olimpia házigazdája című, filmvetítéssel egybekötött előadássorozat. December 18-án Tallinn az Észt SZSZK fővárosa mutatkozik be. Kötetek Nagykovácsiban Tizenkétezer kötet Mindenféle ünnepi körülményt mellőzve adják át ma Nagykovácsi könyvtárát. Az új községi bibliotéka kialakítására akkor vált lehetőség, amikor a Béke úti húsbolt üresen maradt és a két helyiséget a falubeliek segítségével a községi tanács átalakíttatta. Eddig igen szűkös körülmények között, albérletben működött a könyvtár, s mától tehát főbérlők lesznek. Az igaz, hogy túlzottan tágasnak nem nevezhető az új könyvtár, ám a lehetőségekhez képest megfelelőnek mondható. A NEMZETKÖZI GYERMEKÉVBEN Szentendrei minimesék kis kötete Eros csábítás: konkurrálni a kisiskolásokkal, kipróbálni, hogy tudunk-e még olyan egyszerűen őszinték lenni, mint ők. Akárcsak egy aprócska, akkora történet erejéig, amit egy színész két levegővétellel elmondhat. A IPARI TERVEZ OMUVESZET A környezet esztétikuma Az iparművészet növekvő társadalmi jelentőségének, gazdasági szerepének jegyében a Művészeti Alap, egy, az ipari tervezőművészek munkáját szervező, tárpogató irodát létesít. Ezzel a lépéssel a kulturális kormányzat is felkarolja az alkotóművészek közérdekű kezdeményezéseit, és segít megoldani évek óta sokszor és sokféleképpen megfogalmazott gondjaikon. Az ipari tervező- művészet jövője nemcsak az érintett művészek és nem is csak az ipar ügye. Több iparági minisztériumot érintő, ágazatközi probléma, és egyben az egész társadalom gondja. Az ipari tervezőművészet hatalmas ipari hátteret, szakembereket, több oldalú rendszeres információcserét igényel. Ezért nem nélkülözheti a szervezettséget. A korábbi körülmények között ugyanis az iparművészet nem is lehetett alkalmas egy- egy meghatározott népgazdaság! feladat — például egy átfogó környezetalakítási program — végrehajtására. Márpedig szocialista társadalmunk egyik legfontosabb alap. elve, meghatározója a munkához való viszony, s a munka közben — a környezet, s a munkaeszközök által — olyan esztétikai élménvek, benyomások érhetik a •dolgozót, amelyek alig-alig helyettesíthetők mással. Az ebben rejlő lehetőségek pedig még kihasználatlanok. Sajnos azonban a lehetőségek kihasználására egyelőre a szakma sincs felkészülve. Mert ahol a döntések születnek, ott nincsenek iparművészek. Helyettük legtöbbször egy-egy főmérnök vagy kereskedelmi igazgató dönt. Olyan ez, mintha a kohó- és gépiparban nem lennének kohászok, vagy gépészmérnökök. De az iparművészek munkafeltételei és lehetőségei szegényesek, kevés megbízást is kapnak. Komoly feladatok nélkül pedig nemigen lehet gyakorolni a szakmát. Ennek oka nem mai keletű: a legtöbb helyen áldatlan körülmények között és kezdetleges szemlélettel, egymástól elszigetelve dolgoznak. Pedig közben változott a piac, változtak az igények. Ennek az állapotnak a megváltoztatásában jelent fontos mérföldkövet az, hogy végre megkezdődött a párbeszéd az iparral és — az iroda létrejöttével — az ipari tervező- művészetnek is lesz gazdája Olyan fóruma, amély szolgáltató jelleggel, állami szinten szervezi, támogatja a munkát a nagyobb közösségek igényei .szerint, a társadalom érdekében. nemzetközi gyermekév záróeseményei idézik fel a Szentendrei minimeséket, aktuálissá teszik e vékonyka kötetet, amelyet a nevezetes esztendő jegyében adott ki a város. Nosztalgiát és önfeledt mosolyt fakasztó pillanatokról mesélnek a felsőtagozatos diákok a kötet lapjain. Megannyi valóságot rögzítő kép- villanás — kivétel nélkül kellemes szórakozást nyújtanak és élményeket is, amelyek valahol gondolataink mélyén hosszabb időre megtapadhatnak. Például az ötödikes Vigyázó Ágnes — neve többször is előfordul a szerzők listáján — egy vigyázatlan napjára emlékezik, amikor a konnektorba dugott hajcsattal majdnem megcsapolta az áramot, aztán addig ugrált az ágyon, míg kék foltokkal kellett feltápászkodnia ,a földről, ráadásul a kályha is megsütötte. Hányszor akadnak nekünk felnőtteknek is balul sikerült napjaink, de ő még így fejezheti be a mini- mesét: Aznap le sem vették rólam szemüket a szüleim, nehogy összetörjek. Azóta is jól vigyáznak rám. még mindig egészben vagyok. Kedves em!ék marad A szivárványszínű cipőpucoló — a hatodikos Gurgut Andrea történetében —, aki családi tisztét ellátva szombat délutánonként a cipőtisztító kenőcsöktől pirosán, barnán, feketén jelenik meg a fürdőszobaajtóban. Igazi mini-bravúr a hetedikes Németh Antal és a hatodikos Vigyázó László Ugyanaz a történet című, meséje egy félbeszakadt szánkózásról. A csillogó utcai ródli- pályát egy kerítését féltő öreg bácsi felszóratta fűrészporral. Az eseményt háromszor írják le: először a maguk szemszögéből, aztán az úttisztító munkáséból, akinek rossz kedve lett ettől a feladattól, s végül az öreg gondolatait így fejezik be: Hiába van most psend a ház körül. Rossz a csönd is, rossz dolog az öregség. Szend- rei Zsolt, hetedikes diák meséjéből megtudjuk, hogy milyen is a Mosogatás túnczené- re, mármint az úttörőtábor szomszédos pavilonjából beáramló diszkóritmusra: Laci forgatásos módszerrel öblögette a nagy tejeskannát. Lehet, hogy mosógép lesz, ha megnő, vagy centrifuga. A kis kőiéiben összesen 15 gyerek 19 minimeséjét olvashatjuk és 24 fotón csodálhatjuk meg az ugyancsak általános iskolások által készített i grafikákat, linókat, kisplasztikákat. Ennek a könyvnek a legnagyobb értéke a tanúságtétel. Szentendrén a Bükkös- patak völgyében immár hat éve rendezik meg az olvasóképzőművészeti tábort, az ott született alkotások közül válogatta ki az anyagot Nagy Katalin írónő, aki rendszeres vendége a nyári kompániának, íme egy bizonyság a közművelődési táborok hasznosságáról: a Szentendrei minimeséK tükrözik a gyerekek‘igényességének és érdeklődésének gazdagodását, az alkotás örömének ízlelését, valamint a közösség iránti nyitottságot. Szentendre város tanácsa, a a népfrontbizottság és a megyei művelődési központ fogott össze a kötet megjelenéséért. De nemcsak ezért mondhatjuk, hogy a város adta ki a könyvecskét, hiszen a helyi papírgyár ingyen adta az anyagot a 700 példányhoz és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola házinyomdájában társadalmi munkában vállalták az ízléses kivitelezést. Így aztán a Szentendrei minimesék nemcsak a gyerekek világáról szólnak. Kriszt György HETI FILMJEGYZET Ajándék ez a nap Esztergályos Cecília (Irén) és Hetényi Pál (Attila, a mozis) az Ajándék ez a nap című új magyar filmben. Ha valaki egyiik nap vélet- lenül a Pesti Színházba megy, s ott Bereményi Géza Légköbméter című darabját látja, majd másnap, vagy egy-két napon belül beül a moziba, s megnézi Gothár Péter filmjét, .melynek címe Ajándék ez a nap, esetleg arra a következtetésre juthat, hogy a harminc körüli író- és filmrendező nemzedék kényszerpályán mozog, s e kényszerpálya neve: lakáskérdés. Elhamarkodott következtetés lenne, noha feltűnő, menynyire központi téma a lakás a legújabb prózában, s filmen, tévéfilmen is elég gyakori. Persze, hogy az, válaszolhatna rá valaki, hiszen a lakáskérdés napjaink valóban egyik legsúlyosabb ügye, s aligha van magyar család, mely így vagy úgy, ilyen vagy olyan formában érdekelt ne lenne (lett volna, vagy lesz) benne. A mostaninál jóval nagyobb ütemű lakásépítés sem lenne képes rövid időn belül megoldani , minden lakásgondot (és nem csak a fiatal nemzedéknek vannak ilyen gondjai). Erről beszélni tehát nagyon is időszerű. A kérdés csupán az, hogy hogyan. Gothár Péter például úgy beszél ebben a filmben róla, hogy a nézőnek az az érzése támad: a rendező (s egyben forgatókönyvíró is, mert Zimre Péter novellájából maga írta a filmet) nem hisz abban, hogy mahapság Magyarországon lakáshoz lehet jutni ügyeskedés, ravaszkodás, jogi és pénzügyi csűrés-csavarás, kiskapuk, különböző szintű megvesztegetések, különböző fokozatú erkölcstelenségek, törvénysértés, zűrzavar, börtönnel való kacérkodás, vagy a magánélet teljes összekuszá- lódása ■ nélkül. A film hősnője, Zéman Irén ugyanis (harminc körüli magános nő, foglalkozására nézve óvónő), egy eltartási szerződés árán lakik egy komfort nélküli szoba-konyhában, valahol ,,a város peremén". Van egy nős, kétgyermekes szeretője (Attila, moziüzemvezető), akinek esze ágában sincs elvenni Irént, még akkor sem, amikor — az eltartott néni elhalván — a nőre marad a szoba-konyha. Attila akkor sem rohan válni és újra nősülni, amikor Irén — különböző zavaros ügyletek révén — „beszáll” egy félig- kész társasház kétszoba-kom- fortos lakásába. Hogy a bonyodalom még nagyobb legyen, Irén „fal” házasságot köt egy munkaundorban szenvedő. zűrös histó”iákba keveredett fiúval. Ennyi kalamajkának a fele is elég lenne egy jó alapos kiboruláshoz. Irénnek is elég. De még nincs vége. A „férj" odahozza a szü’eit is „kis felesége" nyakára, miközben Irén váltakozva fekszik le Attilával, akitői így reméli végre a döntést, meg a „férjjel", aki ha már úgyis ott van, nem hagy ki egy ilyen jó lehetőséget. Es még mindig nincs vége. Anna, a mozis Attila felesége, ösz- szeismerkedik Irénnel. Megállapodnak, hogy Attila férjnek, apának és szeretőnek egyaránt link. Kibékülnek, anélkül, hogy haragudtak volna egymásra. Anna bevallja: neki is van szeretője. A két nő a legnagyobb barátságban és a helyreállt lelki béke kellemes — számos konyaktól, cseresznyétől és több üveg bortól még kellemesebbé tett — hangulatában egymás vállára borulva kisétál a képből — és a filmből. Az elsőfilmes Gothár munkája tehát — mondjuk így — első képsíkban valóban egy rettenetesen zűrös lakásügy körül forog. Ebben a lakásügyben úgy van jelen a lakásügyek minden betegsége, mint a. híres állatorvosi lóábrán a ló minden nyavalyája. Ügyvédi és lakói trükkök, építtetők és építők kölcsönös vezércselei, korrupció, megvesztegetés, egyértelmű ajánlatok és kétértelmű szerződések — ahány variációt film- és újságriportokban, sőt, novellákban ol- v áshattunk-.láthattunk, az szinte lista szerint felvonul, vagy legalábbis felvillan a filmben. Ez egy kicsit sok. Ugyanakkor az is világos, hogy a film — mondjuk így: a második képsíkban — nemcsak a puszta lakásügyről szól, hanem arról is, hogy ez az Irén keres valamit az életben, de nem találja. Nomár- most, hogy mit keres, az nem mindig nyilvánvaló. Még az a legvalószínűbb, hogy férjet keres, ezért van a — különben egyáltalán nem megnyugtató, boldogító — kapcsolata Attilával, s talán azért (is) megy bele a „fal” házasságba is. És az is valószínű, hogy a lakásügy embertelen zűrjeit és a vele csőstül zúduló egyéb zűröket is azért vállalja, sőt, erőszakolja ki, mert így reméli elérhetőnek emberi és női biztonságát. Csakhogy ez az Irén maga a született pechvogel, a született balek, a született naivitás. Csodás érzéke van hozzá, hogy minden választási lehetőségből a rosz- szabb megoldást válassza. Ennek az Irénnek így fog eltelni az élete. Zűrből zűrbe fog mászni, és ehhez a lakásügy csak háttér. Irén bajai nem a lakásügye megoldatlanságából származnak, hanem azért megoldatlanok a lakásügyei, mert 'minden egyéb is megoldatlan körülötte, benne. És Gothár filmje itt hibázik. Irént ugyanis úgy ábrázolja, hogy a nézőnek meg kellene sajnálnia. De ezt a nőt megsajnálni nem lehet, mert a bajokat nem a sors zúdítja a fejére, hanem főként és elsősorban ő maga. Nick Carter, a szuperdetektív Bűnügyi filmparódiának jelzi a tilmet a moziműsor. A csehszlovák Oldrick Lipsky filmje azonban igen kevéssé bűnügyi és még kevésbé paródia. Ugyanis sem a forgatókönyvnek sem Lipskynek nincs elég átütő humora ahhoz, hogy ebből a históriából kicsiholja a benne rejlő lehetőségeket. Néróiképp megnyugtató, hogy Prága szinte valamennyi nevezetességét, s főleg: szinte valamennyi nevezetes sörözőjét megismerhetjük a filmből. A gusztusos söröskriglik látványa azonban nem kárpótol a filmből hiányzó iróniáért. Takács István
