Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-06 / 285. szám

/ Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 6-ra összehívták. A Politikai Bizottság az 1979. évi nép- gazdasági terv végrehajtásáról, valamint az 1930-as népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előter­jesztés megvitatását javasolja a Köz­ponti Bizottságnak. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről társaság, Emil Wojtaszeik, a Lengyel Népköztársaság, .Púja Frigyes, a Magyar Népköztár­saság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szo­cialista köztársaság és Ar.drej Gromiko a Szovjetunió kül­ügyminisztere vesz részt. A tanácskozásról közleményt ad­tak ki. A miniszterek véleményt cseréltek az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Megkülön­böztetett figyelmet szenteltek az európai béke és biztonság megszilárdításáért vívott harc kulcskérdésének, az európai katonai enyhülés és leszerelés ügyének. Figyelembe véve az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett államok képviselői mad­ridi találkozójának fontos sze­repét és jelentőségét a föld­rész helyzete további javí*ásá- ban, a miniszterek mélyreha­tó véleménycserét folytattak a találkozó előkészítéséről és a sikeréhez való hozzájárulás módozatairól. 1. A miniszterek újból meg­erősítették államaik elkötele- zettségi szándékát, hogy más államokkal és a békeszerető erőkkel együtt állhatatosan munkálkodnak az enyhülés el­mélyítésén és megszilárdításán, (Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ................ a || ' A 7 A i CT A A r* r» C C T 11 r z*' \/ r" 1 r>i y ^ t ~T" 1 c Á r a c C Ä a A c n V PI " r a m Ár1* ; LÁPJA Ti A'- M5ZA AP PtSTMcGY11 BIZQTT SAGA A MtUT ti IÁN AU ) LMrJM )| T alán még véletlenül sem jut eszünkbe — miért is ötlene fel? —, hogy valójában elemi szálacskák százezreiből ala­kult ki az a szövet, ame­lyet ruhaként, kabátként, hordunk. Ha mégis gon­dolunk erre, akkor hiba fi­gyelmeztet rá; a rosszul font, kezelt anyag, ahogy azt mondani szokták, szá- lalódni kezd, apró részecs­kék hullanak ki belőle, pölyhösödik, kiritkul, idő előtt tönkremegy. A holmi, aminek rendeltetése a szol­gálat lett volna, amint azt a technológiai utasítások előírják. Vajon ugyanez nem érvényes mindennapi életünk szövedékének szá­lacskáira? Érvényes bizony, a szálacskák feldolgozásá­nak ezen a különleges te­repen érvényesülő techno­lógiája egyre nagyobb fi­gyelmet követel. Valamivel több mint ezerkétszáz lakás csatlako. zó vezetékét kötötték be eddig a vízelosztó hálózat­ba Dunaharaszti nagyköz­ségben. Eredmény? De még mennyire! A majdnemhogy vizen álló. élő településnek hosszú időn át gondja volt a nélkülözhetetlen minden­napi nedű előteremtése, mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően. Ért­hető a lakosság türelmet­lensége, kívánsága, kevés­bé volt érthető az a sokfé­le vita, s a vitákkal telt idő, míg tisztázódott, mi módon kerüljön sínre a megnyugtató megoldás. S a türelmetlenségnek ma sincs vége, hiszen nem keveseb­ben, mint hatjzázan állnak sorba, azaz várnak a víz­bekötésre, s bizony keser­ves dolog határidőket szá­molgatni, amikor látom, tudom, mások már élvezik a könnyebbséget. A szá­lacskák szövésének gondját mégsem ez adja, hanem a folytatás; az ezerkétszáz már bekötött, -s a hatszáz bekötésre váró otthon jog­gal szerepel az eredmény rovatban, ám a szennyvíz- csatornázás terve csak jövőre lesz készen. már maga a te-v is tekintélyes summa leiében, nemhogy a megvalósítás költségeiről felelősséggel nyilatkozhat­nának. M ielőtt megijednének, hogy a környezet- szennyezésnek mi­lyen veszélyes forrása jön létre, hozzátesszük: ter­mészetesen megfelelő elő­írások szabályozzák Duna- harasztin is, a lakásokból mi módon vezessék el, ke­zeljék a szennyvizet, ám ennek költségeit — érdekes kettőssége az- emberi gon­dolkodásnak — igencsak óvakodva vállalják néme­lyek azok közül, akik sür­getik, óhajtották vagy ép­pen még most is óhajtják a vízvezetéket. Az eszményi megoldás persze az lenne, ha a víz- és a szennyvízve­zetékek hálózata egymással, párhuzamosan bővülne, er­re azonban pénzt előterem- teni egy varázsló sem tud­na, a tanácsok pedig még a varázslattal sem nróbál- koznak, mert nem kétséges előttük az eredminv. Ma­rad tehát a kötelezés, az ellenőrzés, a felszó'ítás. ha kell —' s bizony elkerülhe­tetlen — a bírságolás. Marad a szálacskák elna­gyolt összefonása tehát az eszményi módszer helyett; az élet az eredmény mögé gondot sorakoztat fel. S na ezzel Dunaharaszti küszködne egyedül, akikor hagyján, ám a megye má­sik, felső végén, a Szent­endrei-szigeten járva, Ta- hitótfalun, Kisorosziban, Pócsmegyeren, Szigetmo­nostoron azt panaszolják, egyre súlyosabb gondjuk a vízszint süllyedése. Ami megállíthatatlan folyamat, hiszen a főváros vízellátá­sának lényeges tényezője a sziget, szinte minden lehe­tő helyen ott találjuk a kutakat, amelyek a nagy­város lakosságának terme­lik meg az életfontosságú folyadékot, ám a másik fajta kutakban, az ott élő lakosságéban, folyamato­san apad, mind mélyebbre süllyed a vízszint. S mert itt szakszövetkezetek van­nak, s mert az öntözéses gazdálkodásnak nagyok és nemesek a hagyományai, nem egyszerűen háztartási, hanem termelési gondba ütköztünk. Ahogy azt va­laki megfogalmazta, egyre kevesebbet, egyre drágáb­ban termelnek, a vízellátás Ilyen alakulása miatt, meg ázért is, mert — helyesen — szigorú előírások szab­ják meg, a víztermelő ku­tak védelme érdekében, milyen vegyszerek hasz­nálhatók a környéken. A mi az egyik helyen eredmény, az a mási­kon gond. A főváros vízellátásának ez a fontos — szakszerű megjelöléssel — víznyerő bázisa miköz­ben szükségleteket elégít ki, új szükségleteket te­remt, s varázserejű kéz kellene az egymással nehe­zen egyeztethető szálacskák összeíonásához. Amit tetéz az is, hogy a saját kutak elapadása miatt egyre töb­ben kérik az említett tele­püléseken a vezetékes vi­zet, ám a bekötésnek fel­tétele a teljesen zárt — szigetelt — szennyvízgyűj­tő megépítése, megépítteté- se. Ennek a követelmény­nek viszont sokan nem­tudnak eleget tenni, mert idősek, csekély a jövedel­mük, nagyon szerény kö­rülmények között élnek. Bűvös kör alakulna ki? Remélhetően nem, mert az érintett hatóságok és gaz­dasági egységek keresik a megoldás módját, bár hoz­zátehetjük, nem lesz köny- nyű rálelni erre, már ami az anyagi terhek méltányos megosztását illeti. Példá­ink mindennapossága vi­szont erőteljes figyelmezte­tést hord magában, éppen mindennaoos: ágánál fog­va; a szálacskák megfoná- sának még ki nem alakult — társadalmi és gazdasá­gi — technológiájának sür­gősségét állítja elénk. Egy­szerűbben, kevésbé képle­tesen szólva: a tervezés­nek. a több közigazgatási területet érintő fejlesztés­nek olyan rendszerét kell kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy ne egy-egy szá- la-ika mutatkozzék ered­ménynek. megoldásnak, ha­nem ami valóban az; a s7á’-"skák meefoná'a, a p-qol.oVyóg c.TÖ­vette dolgozása. Mert hi­szen ténvlezesen csak ez lehet eredmény. M. O. XXIII. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK Levélhcrítékgycrió gépik próbaüzeme Szentendrén Két műszakban — kétszázezer A Papíripari Vállalat szent­endrei gyárában a levélboríték előállító gépek vizsgája, az úgynevezett garanciális pró­ba a mai napon kezdődik. Az NSZK-ból vásárolt, negyven- három millió forintos beruhá­zást igénylő gépek termelés­be állítása jelentős esemény. Huszonöt év óta először fej­lesztettek ki olyan gépet — s szerzett be a vállalat'— mely a világszínvonalat je­lenti. Igaz, a beruházáshoz negy­venmillió forintos kölcsönnel a Magyar- Posta is hozzájá­rult A kölcsön visszafizetésé­nek időpontja — ahogy a vállalat főmérnöke, Balázs AnUrás elmondotta — 1981. Ez az átmeneti anyagi segít­ség azonban a posta munka­erő-gondjainak enyhítéséhez, a Toshiba levélfeldolgozó auto­mata jobb kihasználásához is hozzájárul. Ugyanis ezek a gépek nagyobb mennyiségben ontják az úgynevezett cod- borítékokat, melyeket a pos­ta levélíeldolgozó automatája már osztályozni tud. A cod-jelzéső borítékokból Indítás előtt a papírtekercseket méretre vágó gép, mely a boríték- gyártó sor egyike Barcza Zsolt felvétele Ev irége elő## ez szove&kezefekhen Ruhák, kosarak exportra A háziipari szövetkezetek­ben is megkezdték a vissza­számlálást — azaz eddigi ered­ményeik felmérését — az év vége közeledtével. A Cegléd és környéke Há­ziipari Szövetkezetben Kollár Klára elnök elmondta, hogy az 1979-es esztendőre terve­zett 27 millió 250 ezer forin­tos termelési értékből október végéig 23 millió 800 ezer fo­rintot már teljesítettek. Tér- mákeik, a női és gyermekru­hák csaknem fele külföldi piacokra kerül, elsősorban a Német Demokratikus Köz­társaságba és a Szovjetunióba szállítják. A jó eredmények ellenére sincs gondok nélkül a szövet­kezet. Ami a többi háziipari szövetkezethez hasonlóan ne­kik is fejtörést okoz, hogy partnereik az év negyedik ne­gyedére keveset rendeltek ter­mékeikből. A folyamatos fog­lalkoztatás érdekében így olyan termékek gyártását is elvállalták, amelyek ugyan ke­vésbé gazdaságosak, de az év utolsó hetében is átveszik a megrendelők. Hasonló gondokkal küzd a szigetszentmíklósi Kosárfonó Háziipari Szövetkezet is. A napokban befejezik az idei termékek gyártását. A szigetszentmiklósiak egyébként a nyersanyagok fo­lyamatos biztosításával a ter­vezett 22 milliós termelési ér­ték helyett várhatóan 24 mil­liót állítanak elő. Vesszőből font kosaraik, s egyéb dísz- és használati tárgyaik többsé­ge exportra kerül, textilruhá­zati termékeiket a Népművé­szeti Vállalat közvetítésével értékesítik. Az idén mintegy 24 ezer ágynemű garnitúrát készítettek, kék és sárga mun­karuhákból ötezer darabot gyártottak. Keresettek voltak a piacokon • az ízléses pizsa­mák, női köntösök is. Vevőcsövek külföldre is az igény nem is kevés. Éven­te mintegy háromszázezer darabra van szükség. A le- vélboríték-gyártó automata alapgépek két műszak alatt kétszázezer darab, a postai szabványnak megfelelő borí­tékot gyártanak januártól. A gépek felvágatlan, tehát papírtekercsből dolgoznak, ki­küszöbölik a papír felvágásá- nak, a borítékok formálásá­nak időt rabló kézimunkáját. Évente ezekkel az alap­gépekkel 175 ezer boríték készül majd. A hazai háromszázezres igény, s a gépek százhetvenöt ezer darabos teljesítménye közötti különbözetet a kisebb kapa­citású, meglévő termelőgépek adják majd. Az új gépek három színt képesek nyomni. Tehát a cod-jelzés piroson kívül más­más színnyomással a vállala­tok nevét, emblémáját is. Ezt eddig csak a nyomiák közbe­lépésével tudta megoldani a gyár. Ilyen berendezés ma meg csak Szentendrén találha­tó. Az alapgépek évente huszon­ötmillió darabbal nagyobb teljesítményűek, mint a ré­giek. Jövőre az igényeknél többet, .330 ezer darab cod-jelzésű bo­rítékot akarnak gyártani. Eze­ken a gépeken az ablakos bo­rítékokból is többet tudnak gyártani. A posta levélfeldol­gozó berendezése ezekkel is boldogul. V. E. Magyar—szóvjet vízügyi együttműkJdés • • Összehangolt munka, tervszerű együttműködés Jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött Budapesten a ma­gyar—szovjet határvizi kor­mány-meghatalmazottak V 29. ülésszaka. A két küldöttséget Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke, illetve Konsztantyin Hilobocsenko ukrán meliorá­ciós és vízgazdálkodási mi­niszterhelyettes vezette. Egyeztették a közös érdekű vízépítési munkák teljesítésé­nek menetét és az 1980-as vízépítési munkatervet. Érté­kelték a Tiszán és mellékfo­lyóin az utóbbi egy évben le­vonult árhullámok elleni kö­zös védekezést. A szakértői jelentések alap­ján megállapították, hogy a határszakaszok árvízvédelmi műveinek műszaki állapota kifogástalan, a Tiszának és mellékfolyóinak vízminősége továbbra is első osztályú. A szovjet vízügyi küldött­ség / felkeresett több vízügyi létesítményt. Az Egyesült Izzóban hatvan eve gyártanak vevőkészülé­kekhez elektroncsöveket. Manapság mintegy ötven típus ké­szül hazai és külföldi készülékekhez. A Tungsram elektron­csövek kétharmadát exportálják. Szerdán az MSZMP Pest megyei Bizottságára látoga­tott dr. Szirmai Jenő, az Or­szágos Takarékpénztár vezér- igazgatója. Megbeszélést foly­tatott Cservenlca Ferencné- vel, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagjával, a Pest megyei pártbizottság első tit­kárával, dr. Mondok Pállal, a Pest megyei Tanács elnökével, Balogh Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával és Kovács Gyulával, az OTP Pest megyei Igazgatóságának vezetőjével. Az OTP vezérigazgatója és a megye vezetői az OTP Pest megyei Igázgatóságának ez évi tevékenységéről, a jövő esztendő feladatairól, a me­i gye települései és az Or­szágos Takarékpénztár fiók­jainak kapcsolatáról tárgyal­tak. I KÖZÉLET .’.n1' un ■ ni«——a—...■Iliim—————rn LOSONCÉI PÄL, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üd­vözölte Urho Kekkemen köz- társasági elnököl, a Finn Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Mauno Koivisto miniszterelnökhöz, Apró Antal, az országgyűlés elnöke Ahti Pakkala parla­menti elnökhöz intézett üd­vözlő táviratot. Szálacskák Az ülés munkájában Petr Mladenov, a Bolgár Népköz- társaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köz­Szerdán Berlinben megnyílt I a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. I Pest megye és az OTP vezetőinek megbeszélése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents