Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-05 / 284. szám

"xMwtm 1979. DECEMBER 5., SZERDA FÓKUSZ Energia Hétfőn és kedden tartotta ülé­sét Párizsban a húsz lejlett tő­késországot összefogó. Nemzet­közi Energia Ügynökség. A ta­nácskozás témája: rászorítani a tagországokat, hogy csök­kentsék olajimportjukat, s ez­zel összefüggésben valósítsanak meg energiatakarékossági prog­ramot. Az ülésről beszámoló hír- ügynökségi jelentések nem tükrözik híven a vita légkö­rét, azt, hogy itt valóban hús­bavágó témáról, az energiata­karékosságiról esett szó. S ami olyan gyakran előfordul a fejlett tőkésországok egymás közti tanácskozásán, a résztve­vők a régi, jól bevált taktika szerint egymásra mutogattak: íme, itt a bűnös, a másik nem hajtja végre az elhatározott programokat. A fölszólalók ki­emelték, hogy 1973—74 óta, a nagy olajválság kirobbaná­sa óta a szóban forgó orszá­gok tervezett szükségletüket mindössze 7 százalékkal tud­ták mérsékelni. Ez természetesen nem jelen­ti azt, hogy abßzolüt mérték­ben is csökkentették a fo­gyasztást, mindössze arról van szó, hogy energiafogyasztásuk bővítésének ütemét fogták vissza némileg. Hogy ez a csökkenés nem elegendő, az kézenfekvő. Bebizonyosodott, hogy a ha­gyományos módszer, az álta­lánosságoknál maradó felhí­vások rendszere csődöt mon­dott Mindenekelőtt az Egye­sült Államok, a vezető tőkés­ország hányt fittyet az ener­giaügynökség nógatásaira, fi­gyelmeztetéseire. De hát az Egyesült Államok mint a Nyugat politikai és gazdasági vezető hatalma — mint már annyiszor bebizonyosodott — súlyos helyzetben nem törő­dik a tőkésországok közös ér­dekeivel és csak saját hely­zetét tartja szem előtt. Az ezt szóvá tevő nyugat-európai fel­szólalók például, rámutattak: noha az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban emelke­dett a benzin ára, még min­dig csak a fele a nyugat-euró­pai tőkésországok átlagának. Ez a viszonylagos olcsó ben­zin persze arra ösztönzi az amerikai fogyasztókat — és ami különösen fontos, az autó­gyárakat is —, hogy ne taka­rékoskodjanak különösképpen az üzemanyaggal és mérsékelt ütemben térjenek át a kisebb fogyasztású könnyebb kocsik gyártására. (Zárójelben jegyez­zük meg, hogy az „országúti cirkálók”, az óriási gépkocsik Amerikában ma is az életfor­ma velejárói, szimbólumai. Az amerikaiak igazság szerint idegenked nek az európaiak ál­tal már megszokott kisebb autóktól.) Ennél azonban jóval komo­lyabb oldalai is vannak annak a mind élesebben kibontakozó elletétnek, amely az olajkér­désben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetsé­geseik között fennállnak. Mint a párizsi sajtó hangsúlyozta, ha az olaj ára eléri a hordón­kénti 50 dollárt (a szabadpia­con már kémek ennyit érté) a francia gazdaság összeomol­hat, míg az Egyesült Államok különösebb megrázkódtatás nélkül lenyeli a drágább olaj támasztotta nehézségeket. Für. csa paradoxon, hogy a világ­piaci olajár emelkedésével az Egyesült Államok belső ener­giaforrásai bővülnek, míg az importra ráutalt többi tőkés állam igen súlyos helyzetbe ke­rül. Ez azért van, mert Ame­rikának hatalmas olajpala-, olaj homok-készletei vannak, amelyeket az olajár emelkedé­sével már érdemes, gazdasá­gos lesz kitermelni. Párizsban a szóban forgó ta­nácskozáson nem sikerült át­hidalni az érdekellentéteken alapuló nézetkülönbségeket Nyugat-Eurépa és az Egyesült Államok között. Míg az Egye­sült Államok javuló külke­reskedelmi mérleg.helyzete, no meg az említett belső olajtar­talékok folytán nincs fenyege­tő helyzetben, nyugat európai szövetségeseinek viszont mind nagyobb fizetési és kereske­delmi mérleghiányt — s ebből következően politikai gondo­kat is — je’ent az energia, az olaj drágulása. D. P. Magyar felszólalás a közel-keleti vitában Az ENSZ közgyűlés 34. ülésszakának a közel-keleti kérdéssel foglalkozó plenáris ülésén hétfőn Hollai Imre nagykövet, Magyarország ál­landó ENSZ-képviselője is fel­szólalt. Emlékeztetett arra, hogy alig több, mint két esz­tendővel ezelőtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zös nyilatkozatot tett közzé, amelyben elkötelezte magát a közel-keleti válság átfogó ren­dezése mellett. Nem sokkal ké­sőbb következett egy látoga­tás, amikor is a térség közvet­lenül érintett két országa az átfogó egyezmény keresése helyett a különalku útjára lé­pett. A magyar ENSZ-képviselő a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a különbéke-megáílapo- dás ellentétben áll a palesztin nép érdekeivel. Az okmány­ban szereplő „autonómia” szót nem egy területre, hanem a lakosságra vonatkoztatják, és valójában arról van szó, hogy Izrael a Jordán nyugati part­ján létesített településeivel meg akarja változtatni a terü­let demográfiai összetételét. Ez az „integrációs politika” a magyar küldöttség számára elfogadhatatlan és az ENSZ tagállamainak többsége ha­sonló nézetet vall — hangoz­tatta a nagykövet. Hollai Imre végezetül ki­fejtette, hogy az igazságos közel-keleti békének a követ­kező tényezőkön kell alapul­nia: az izraeli agresszió meg­szüntetése — (Libanon ellen is), az izraeliek megszállta arab területek visszaadása, a palesztin nép törvényes jo­gainak — köztük az államala­pításhoz való jognak — elis­merése és érvényesítése, to­vábbá a térség valamennyi állama és népe — köztük Iz­rael — békéjének és bizton­ságának szavatolása. BT-szavazás Iránról Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának tagjai kedden meg­állapodtak a BT Iránnal kap­csolatos határozatáról, amely­ről a késő esti órákban sza­vaznak majd — közölték a testület tagjai. A határozat eszerint felszólítja Iránt, hogy haladéktalanul bocsássa sza­badon az amerikai túszokat, s egyben sürgeti, hegy az Egye­sült Államok és Irán békés eszközökkel rendezze a vitás kérdéseket. A dokumentum felhatalmazza majd Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, hogy folytassa jószolgálati te­vékenységét a probléma meg­oldása érdekében. Kennedy az iráni kérdésről Kórusban bírálta hétfőn a Carter-kormány több tagja és az amerikai kongresszus számos vezetője Edward Ken­nedy szenátort, amiért válasz­tási kampánya keretében a San Francisco-i tv-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a volt iráni sah „a tör­ténelem egyik legerőszako­sabb rendszerét vezette”, „dol- lármilliárdokat lopott, országá­tól”, és hogy az Egyesült ÁL lamok érdekei „nem a bukott sahhoz, hanem az iráni nép­hez fűződnek”. Cyrus Vance külügyminisz­ter „sajnálatosnak” nevezte Kennedy kijelentéseit és új­ból megerősítette: az ameri­kaiaknak egységesen kell fel­lépniük a teheráni túszügy­ben és „káros mindaz, ami ennek az egységnek az alá­ásására irányul”. Jody Powell, a Fehér Ház sajtótitkára ki­jelentette: Carter elnöknek nincs hozzáfűznivalója Ken­nedy megállapításaihoz, mert véleménye szerint „nem he­lyénvaló és nem hasznos po­litikai vitába bocsátkozni ak­kor, amikor Teheránban 50 amerikait túszként tartanak fogva”. Elhunyt Friedrich Ebert Rövid, súlyos betegség után, 85 éves korában, kedden Ber­linben elhunyt Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Német Demok­ratikus Köztársaság Államta­nácsának elnökhelyettese. A német és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiváló harcosa, a világszerte nagy tekintélyű NDK politikus halálát az NSZEP Központi Bizottsága, az NDK Államtanácsa és Minisztertanácsa, s a Nemze­ti Front Országos Tanácsa közleményben jelentette be. Friedrich Ebert szívinfarktust követő szívelégtelenségben hunyt el. Holland válasz Brezsnyev levelére A hágai külügyminisztérium szóvivője kedden nyilvános­ságra hozta annak a levélnek a tartalmát, amelyet Van Agt holland miniszterelnök inté­zett Leonyid Brezsnyevhez, válaszul a szovjet államfő korábbi levelére. A szóvivő szerint a holland válaszleve­let pénteken adták át Moszk­vában a holland nagykövet út­ján. A holland miniszterelnök a többi között azt írta: meg­elégedéssel fogadta, hogy a Szovjetunió kész fegyverzet­korlátozási tárgyalásokat foly­tatni. Hollandia különösen fontosnak tartja az enyhülés Nyugm-európai fegyverkezés Schmidt a rakéták felszerelése mellett Az új amerikai tömegpusz­tító fegyverek gyártása és nyugat-európai rendszerbe ál­lítása mellett foglalt állást Helmut Schmidt, nyugatnémet kancellár, az SPD alelnöke, a szociáldemokraták nyugat­berlini pártkongresszusán. Csalódást keltő, kétórás be­szédében Schmidt körvonalaz­ta pártja belpolitikai törekvé­seit, elemezte az NSZK gaz­dasági helyzetét, majd részle­tesen kifejtette kormánya külpolitikai céljait és „biz­tonságpolitikai” elképzeléseit. Sajátos értelmezésben hitet tett az enyhülési politika foly­tatásának szüksége mellett, de azt is hangsúlyozta, hogy en­nek ki kell egészülnie a NA­TO „védelmi képességének” biztosításával. Az NSZK kül­politikájának alapja a NATO- hoz és a Közös Piachoz való szoros kötődés. Nyugat-Német- ország — mondotta — a 80-as években is kiveszi részét a Mongol küldöttség Zsambi n Batmöhnek, a Mongol Népköztársaság mi­niszterelnökének, a Mongol Népi Forradalmi Párt PB tag­jának vezetésével kedden mongol párt- és kormánykül­döttség érkezett Kambodzsá­ba. A küldöttség a Kambod­zsai Nemzeti Egységfront és a Kambodzsai Népi Forradal­mi Tanács meghívásának tesz eleget. Ezt megelőzően a mon­gol küldöttség a Vietnami Szocialista Köztársaságban járt. NATO-ban a közös „védelmi” erőfeszítésekből, de ugyanak­kor tovább fáradozik a lesze­relési és fegyverzetellenőrzési intézkedések megvalósításán. Mindezeknek a fényében csak fenntartásosán üdvözölte Leonyid Brezsnyev október­ben Berlinben elhangzott tár­gyalási javaslatát és azt ígér­te, hogy a NATO Brüsszelben a jövő héten „konkrét tárgyalási ajánlatot” tesz a szovjet vezetésnek és ebben javasolja a középhatótávolsá­gú rakéták vonatkozásában is az „egyensúly megteremtését” a SALT—III. tárgyalások ke­retében. folyamatának folytatását és nyugtalanítja újabb nukleáris fegyverek elhelyezése Nyügat- Európában. A holland kormány — hang­zik a levélben — elsőbbséget kíván adni a nukleáris fegy­verek korlátozásának. Ezzel kapcsolatban elfogadja azt a szovjet álláspontot, hogy _ biz­tosítani kell minden állam biztonságát, de a fegyverzet legalacsonyabb szintjén. Az olajtermelők nézetkülönbségei Jamani szaúd-arábiai olaj­ipari miniszter röviddel a megnyitás után kivonult a Kőolaj Exportáló Arab Orszá­gok Szervezetének (OAPEC) kuvaiti miniszteri konferen­ciájáról és elutazott a Perzsa­öböl menti országból. A ki­vonulásra azután került sor, hogy Líbia és Szíria Iránt tá­mogató határozati javaslatot terjesztett a tanácskozás elé. A források szerint Jamani til­takozott ez ellen, hangoztatva, hogy az „OAPEC gazdasági, nem pedig politikai szerve­zet”. A kuvaiti olajipari mi­niszter ugyanakkor határozat­ban cáfolta, hogy Jamani tá­vozásának oka a tiltakozási szándék lett volna. A források szerint más, meg nem nevezett országok is tá­mogatták a szaúdi nézetet, szemben a Szíria és Líbia ál­tal képviselt állásponttal, amely teljes támogatásáról biztosítaná az iráni vezetést az Egyesült Államokkal tá­madt vitájában. CSAK RÖVIDEN... LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke üdvözlő táviratban fe­jezte ki jókívánságait Jósé Eduardo dos Santosnak, az Angolai Népi Köztársaság el­nökének a köztársaság nemze­ti ünnepe alkalmából. TELJES EGÉSZÉBEN felszá­molták a mekkai nagymeeset megszállóinak utolsó csoportját is. Tagjait — akik az épület­tömb alatti katakombákban táncolták el magukat — tűz­harcban megölték, illetve el­fogták — jelentette kedden reggel hivatalos közleményben a szaúdi belügyminiszter. A KAMBODZSAI NÉPI FORRADALMI TANÄCS el­határozta, hogy a két nép ba­ráti kapcsolatainak erősítése érdekében megalakítják a kambodzsai—szovjet baráti társaságot. A társaság elnöké­vé Yos Port, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront KB fő­titkárát választották. A Rila és a Balkán ölében (1.) Harangjáték — a gyermekekért Szófiában még megvannak a fák. Itt, a belvárosban is. Hangulatos parkokban, mély öblű, kényelmes padok hívo­gatják a sétálókat egy kis üldögélésre, elmélkedésre, autódübörgés, villamoscsöröm­pölés nélküli nyugodt szemlé­lődésre. Az Alexander Nevszki em­lékére emelt székesegyház előtt hosszú, tömött sorban állnak az emberek. A templom oldalszárnya alatt — ahol máskor az ikongyűjteményben gyönyörködhet az idegen — Leonardo da Vinci rajzaiból, képeiből, követőinek, iskolája képviselőinek műveiből ren­deztek most időszakos kiállí­tást. A képek, kisgrafikák Pá­rizs, Velence, Moszkva, Le­ningrad, Budapest múzeumai­ból érkeztek. A bemutató ré­sze annak a közművelődési programnak, melynek alapja: nem mindenki jut el a kép­zőművészet eme kincsestárai­ba, el kell tehát hozni a lát­nivalót, hogy megnézhesse, aki akarja. És tízezrek akarták, nyitvatartásának egy hónapja alatt. Magam is láthattam. Nem kell mondanom, milyen élményben volt részem. S ami a bolgár fővárosban a legújabb: monumentális em­lékmű, amit az idén, a nem­zetközi gyermekév tiszteletére emeltek. Beton kolosszus, melynek berkeiben több mint hetven harangot helyeztek el. A középső részén emelkedő oszlopok között eme hangsze­rek szénen komponált meló­diát képesek csengeni, kar­mester irányítása mellett. Am körben, mintegy az emlékmű falán, ott függenek a világ valamennyi nemzetének aján­dékai : kisebb-nagyobb, sajá­tos formájú és hangú haran­gok, alattuk az országok neve, amelyekből érkeztek, Svédor­szágtól Venezueláig, illetve Je­menig. A miénk hetedik a sorban. Mielőtt láttam volna, fölis­mertem a hangjáról: így, ilyen csodaszépen szólnak a magyar harangok. Kérdezés nélkül mondták a szófiai kol­légák, hogy híres magyar mes­ter öntötte ezt a harangot. Mi is jól ismerjük őt itthon: Gombos Lajos, örbottyánban. Aki ott jár, bátran meg­szólaltathatja a kör bármely harangját. Ezért szinte ál­landóan szól a harangjáték — a világ valamennyi gyerme­kéért. Szanatórium Szófiából az itthon is E 5 jelzésűnek ismert nemzetközi országúton indulunk, amely itt Trákia néven a legkorsze­rűbb autópályák egyikévé szé­lesedik. Kecses hidakon íveli át a völgyeket. Alant gyár­kémények erdeje füstölög, Pi­ti man keményfém gyárai, tex­tilüzemei, építőgépgyártó tele­pei közelében járunk. Előt­tünk a Rila hegység felhőbe vesző hósipkás csúcsai csá­bítanak, de mi Mirovo község­nél lehajtunk az autópályáról, hogy egy nem kevésbé csodás tájra, a Momid Prohod völgy­be menjünk, Koszténec vá­rosába. A fővárostól hetven kilomé­ternyire járunk Szófia me­gyében. Kosztenec határában magasodnak a Momid Prohci Szanatórium épületei, eszmé­nyi környezetiben. ^ gyógyin­tézet hatvanöt fokos hőmér­sékletű termálvíz felhasználá­sára épült. A víz forráshelyét a parkban megtaláljuk, de nem tanácsos oelemártani a kezün­ket. Tú'tágosan meleg... A szanatórium igazgatóhe­lyettes főorvosa, dr. Ilija Sza­von elmeséli, hogy a vizet már 2300 évvel ezelőtt is is­merték — a Római Biroda­lom korában — az itt élő em­berek, ám csak az ötödik-ha­todik században kezdték ki­használni, kezdetleges módon, gyógyító hatását. A forrás 9 ezer liter vizet ad percenként, a víz ásíványtartalma 938 mil­ligramm literenként, összeté­telét ismertetni most fölösle­ges próbálkozás volna. Lénye­ges azonban magas radioakti­vitása, amit ugyancsak a gyógyítás szolgálatába állítot­tak. Az intézet lényegében 1918-tól működik, 530 méter magasan a tengerszint felett. Az országban még egy hasonló van, Európában vele együtt három. Jelenleg a szakszerve­zetek központja, az egészség- ügyi, illetve a mezőgazdasági minisztérium a gazdái. Víz és levegő A Momid Prohod forrás vi­ze számtalan lehetőséget kí­nál a légzőszervi kórok, az emésztőszervi vagy különbö­ző bőrallergiás betegségek gyógyításában, ivókúrával, fürdőzéssel, illetve a por­lasztóit víz belégzésével (az inhalatórium egyetlen az egész Ballián-félszigeten), vagy a 38 fokosra hűtött vízsugár befecskendezésével, például krónikus mandulagyulladás esetén. Fölbecsülhetetlen sze­repet játszik a mozgásszervi károsodások hatásának meg­szüntetésében, illetve csök­kentésében, különös tekintet­tel a félelmetes gyermekpara- lízisre. S ha Szófiában a sok ha­rang, akkor itt az áldott for­rásvíz csobogása szól a gyer­mekekért, hozzánk, felnőttek­hez: mindig többet tegyetek értük! Gyógyítanak ebben a szanatóriumban jugoszláv, lengyel, román, görög, iraki, iráni, szíriai gyermekeket, sze­retetteljes, családias környeze­tet teremtve számukra. A ke­zelés módja összetett: nem­csak a beteg testrészt gyó­gyítják, hanem a sérült kis lelkeket is, valamint gyógy- masszázzsal, kirándulásokkal, sportolással, jól megtervezett rehabilitációs munkával az egész szervezetet erősítik, hogy alkalmas maradjon az emberi életre. Azok a bolgár gyer­mekek, akik különböző beteg­ségek folytán hosszabb ideig kezelésre szorulnak, szakkép­zett pedagógusok irányításával folytatják a szanatóriumban iskolai tanulmányaikat Zászló az iskolának A szanatóriumtól alig há­rom kilométerre, Kosztenec városban, a Dimiter Blago- jevről elnevezett Iskolában ün­nepségre készültek a gyere­kek. Nagy nap délutániára érkeztünk oda: ekkor adta át Drazsa Velcseva közoktatási miniszter, a Bolgár Kom­munista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a közokta­tási minisztérium, valamint a Bolgár Pedagógusok Szövet­sége vörös zászlaját és okleve­lét az iskolának, a tanári és tanulói közösség kiváló mun­kájának elismeréséül. A kisdobosok — akiket itt csavdarkáknak neveznek, a hős bolgár partizán, Csavdar emlékére — virágcsokrokkal futottak a vendégek elé. Az udvaron feszes sorokban álló pionírok és komszomolisták nevében sötétkék egyenruhás fiú tett jelentést a miniszter­asszonynak, aki meleg, szí­vélyes üdvözlő szavakkal vá­laszolt. A megye politikai, ál­lami vezetőivel együtt járhatá tűk végig az iskola jól föl­szerelt szaktantermeit. Egy­öntetűen állapítottuk meg: itt csupa öröm a tanulás. Ez egy­részt a lelkiismeretes pedagó­gusoknak, a szorgalmas diá­koknak, másrészt a város dol­gozó kollektíváinak köszönhe­tő. Ez utóbbiak most is segí­tenek, tornaterem épül, saját erőből. Hogy ezen mit ért­sünk, azt itthon, Pest megyé­ben nagyon jól tudjuk: a ta­nács pénzéhez saját munkáját adja a város felnőtt lakossá­ga. S hogy maguk a gyerme­kek — akikért történik mind­ez — nem tétlenkednek ez­alatt, arra bizonyíték az is­kola rendezett udvara, szép környezete. Amit Itt láthattunk, arról nyilvánvaló volt, hogy több év áldozatos munkájának eredménye. Bálint Ibolya (Következik: Mert itt épült az út...)

Next

/
Thumbnails
Contents