Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
KflGYKfijBs|""I-A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1979. DECEMBER 31., HÉTFŐ Gyarapodó, gazdagodó városunk Az óévtől, az óévtizedtől búcsúzunk. Városi Híradónkból az érdeklődők folyamatosa® értesültek a fontosabb tervekről, terveink végrehajtásának helyzetéről, örömeinkről, gondjainkról egyaránt. Most a teljesség igénye nélkül csupán részleteket emelek ki múltbéli munkánkból. Városainkat a 70-es. években az alapvető változás, fejlődés s az évtized elegétől korábban nem tapasztalt infrastrukturális gyarapodás jellemezte. A gyermekintézmények fejlesztésében elsősorban az óvodák építésével több száz anya munkába állása vált lehetővé, s enyhült sok család gondja. Bár az elhelyezés nem a tervekben. maghatározott létszámú — azt kb. egyhar- mad'dal meghaladó — ezzel együtt minden jogos óvodai felvételi kérelmet ez évben már teljesíteni tudtunk. Bővült és korszerűsödött az elektromos hálózatunk. Csökkent, a főleg esős időben járhatatlan utcák száma. Jelentős erőfeszítésekkel, főleg a tanácstagok és a választókörzet lakosságának összefogásával a járdahálózat több ezer méterrel hosszabbodott. E munkában kiemelkedő összefogással példamutató szervezettséget tanúsított a 16-os, 32- es, 43-as választókörzet tanácstagja, és lakossága. A tények önmagukért beszélnek. Így az is, hogy gondjainkban osztozni tudtunk lakosságunkkal, aizzal együtt, hogy a múlt örökségét visz- szük magunkkal. A jelen ötéves tervben csaknem 270 millió forintot tudunk a város fejlesztésére fordítani, mely fejlesztési alappal városi tanácsunk jó gazda gon-' doaságával gazdálkodott, de csak a legfontosabbra futotta. Még az elismerten jó társadalmi munkavállalás sem oldhatott fneg mindent. Így például a jövőben több olcsó kivitelezésű és kis rezsi- jű lakásra, az eddigieknél nagyobb vállalati, intézményi, kollektív támogatásra van szükség a több száz alacsonyabb jövedelmű — köztük sók fiatal, fizikai munkás, nagycsaládos — lakáshelyzetének javítására. Lakáscserékkel, építésre alkalmas telkek biztosításával is csökkente- nünk kell a jogos lakásigény- lek számát. A munkáslakás- akcióban részesülők számát növelni kell. Az általános iskolai szükségtermek száma majdnem harminc. Ezért sok helyen több műszakos tanítás folyik. Ezt csökkentenünk kell. Meg kell oldanunk a diákok kollégiumi elhelyezését is. Az épülő.8-f8 tantermes iskola, valamint a szakmunkás- képzés korszerűbb elhelyezése alapvető javulást hoz majd. Amennyiben saját pénzügyi lehetőségeink s az eddigieknél jobban szervezett és koordinált, a város szinte minden lakóját aktív cselekedetre serkentő társadalmi munka végzése egységes erőt ad, az iskola mellett a 60 férőhelyes bölcsődét is fel tudjuk építeni Tovább kell lépni az egészségügy területén az integráció hatékonyabbá tételén, a javuló alap- és szakellátás szín. vonalának emelésében. Pontosan egy éve ezen lapban írtam: az emberrel szemben korához, fejlődéséhez mérten kell megszabni a követelményeket. A fejlődésünk s eredményeink mellett az óesztendő új gondokat és űj feladatokat is hozott. Pár nappal ezelőtt az 1979- es cselekvési program várható végrehajtásának értékelését olvashatták önök is. Abból látható, az élelmiszeripar, a fafeldolgozás, az elektronika, gépgyártás fejlődése, illetve helyenkénti lemaradása. Tavaly a többre serkentettük gazdasági egysegeinket, s iám volt ahol a több hátrányt s kevesebb eredményt jelentett, mint például a TRAKIS-nál. Kétségtelen az évtized eleji nagy fejlesztés, rekonstrukció, az évtized közepén a jobb mezőgazdasági termelési eredmények is javították az ipar nyereségét, amit most a tervek rendkívül nagy energiát igénylő végrehaj tása sem minőiig mutat. Csökkent az évtized elejét jellemző nagyobb erkölcsi és anyagi elismerési sorozat. Kisebb üzemeink kaptak elismeréseket kiváló munkáért az elmúlt esztendőkben. Egyebek közt a Gépjavító és Faipari j Szövetkezet, a Nagykőrös és Vidéke Áfész, a DÉMÁSZ helyi üzemigazgatósága, a helyi postahivatal, a Volán 21. sz. Vállalat 02. sz. Nagykőrösi Műszaki Üzemegysége, a MÁV Állomásfőnok- ség. Kiváló munkát végző kollektívák száma tovább nőtt. Örömmel gratuláltunk városunk első Szocialista Munka Hőse. kitüntetettjének, Végh Jánosnénak az élenjáró munkásasszonynak, a családanyának a kitüntetés boldog birtokosának. Gyermekeink általános műveltségének gyarapításában, világnézeti nevelésében, munkára való felkészítésében további , erőfeszítéseket tett a család, az iskola, a munkahely. Jelentős segítséget adtak deákjaink a város ipari és mezőgazdasági üzemeinek az időszaki munkák időre történő befejezéséhez. Oktató intézményeink munkájának jó hírét tovább növelték az országos, megyei vetélkedőkön, versenyeken elnyert tanulmányi, művészeti díjak, sporteredmények. Iskoláinkban javult a pedagógusaink munkája, jobb, demokratikusabb a légkör, a tanár—diák viszony. Sikeres munka f olyik a korszerűbb oktatási rendszer bevezetése, illetve folyamatossá tételéért. Városunk politikai életét, munkánkat az év sikeres, eredményes befejezése, a városi pártértékezlstre való felkészülés jellemzi. A konzervgyár munkáskollektívája felhívásához csatlakozva az eddigieknél lendületesebb kongresszusi és felszabadulási munkavarseny. Ennék is köszönhető a többségében eredményes évzárásunk. Az ünnepeket követően* miár az első munkanaptól folyamatossá kell tenni ezt az eredményes tevékenységét. Feladataink az 1980-as cselekvési programból a dec. 20-i pártbizottsági határozatból ismertek. A vezetőségrválasiztö taggyűlések, a XII. kongresszusi irányelvekről alkotott vélemények kialakítása a pártér- tekazletre készüléssel együtt munkásnak, vezetőnek egyaránt nemcsak új évet, évtizedet kell kezdeni, de alapvetően. új munkastílust s munkafegyelmet kell kialakítani. Saját posztján helytálló, cselekvőén bizonyító emberek együttes munkája szükséges ahhoz, hogy a munka eredményét közösen tudjuk céljaink elérésére fordítani. Mindazoknak, kik becsületesen végezték munkájukat, társadalmi tevékenységüket, párt-, állami testületekben, helyi, megyei, országos fórumokon, köszönjük munkájukat s ©gyibén. kérjük további támogatásukat is. Megköszönve az óesiztendő- ben Városunk lakosságának, munkahelyi kollektíváknak tettrekéseségét, a hozzánk küldött újévi jókívánságokat, a városi pártbizottság, a városi tanács és a tömegszervezetek nevében -kívánok eredményes, boldog új esztendőt városunk miniden lakójának. Pásztor István, az MSZMP városi bizottságának első titkára Jubiláló zenekar Nemcsak a zenekultúra ápoláséban, hanem Nagykőrös egész életében fontos szerepet tölt be a Nagykőrösi Konzervgyár fúvószanekara. Az együttes a város társadalmi ünnepein és egyéb rendezvényein szívesen szer-epei, s önálló hangversenyeiket is ad. A zenekar most készül 30 éves fennállásának megünneplésére. Három évtizede, a konzervgyáriban. dolgozó fiatalok szorgalmazására, Kovács Sándor, a gyár akkori igazgatója tett-e lehetővé a zenekar megalakulását. A Nagykőrösi Konzervgyár fúvószenekarát az első években dr. Nyíri Géza zenetanár vezette, maj-d 27 esztendővel ezelőtt, meghívták a nagykőrösi zeneiskola tanárának Simon István budapesti zenetanárt, aki a konzervgyár zenekarának vezetését is vállalta. Azóta sok kitartással és szeretettel vezeti a zenekart, s azt nemcsak helyi szereplésekkel, hanem más városbeli hangversenyekkel is népszerűvé tette. A zenekar 1938- ban elnyerte az ezüstlantos együttes címet. — A zenekar tagjainak lelkes közreműködésével, szívesen dolgoztam és dolgozom Nagykőrös zenekultúrájának fejlesztésén — mondja Súmon István karnagy. Jóleső érzéssel tölt el, hogy Görbe Ferenc, a konzervgyár igazgatója nagy lelkesedéssel támogatja zenekarunkat. A zenekarinak jelenleg 35 tagja van, s a kiöregedő tagok helyébe, a fiatalok is szép számmal jelentkeznek. — A 30 éves jubileummai kapcsolatosan, milyen tenveút vannak ? — Meghívjuk kétnapos baráti vendégszereplésre Sátoraljaújhelyről az ottani dohánygyári fúvószenekart, akiknél már mi is két alkalommal hangversenyeztünk. Azután nagy helyi jubileumi hangversenyt készítünk elő, melyen Strauiss-zieneművekkel szerepelünk. Továbbá visszaadjuk a sátoraljaújhelyiek vendégszereplését és igyekszünk az ezüstl'antos cím után, az aranylantos fokozatot elérni. K. L. Káwéfizitil a iisségépig A nagykőrösi Gépjavító és Faipari Szövetkezet háztartási kis- gépj.’.'ítő részlegében a modern háztartásban fellelhető, csaknem valamennyi gépét, berendezést javítanak. Képünkön: Varga Sándor és Eozsilt József egy Super Bio Autómat típusú mosógépet szerel szét. líj. Fekete Józseí felvétele Alkatrészpótlás A Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi kerületének feketei központjában is folyik a téli gépjavítás. A kis üzemben sorra átvizsgálják a traktorokat, vetőgépekeit és egyéb munkagépeket. Akkor sem áll meg a munka, ha valamelyik alkatrészt nem tudják beszerezni. A javítóműhely mesterei saját gépeiken pótolják a hiányt, sőt, számítva a munka közbeni meghibásodásokra, még pótlásra is gyártanak belőlük. •• íetődí a sertéshizlalás Régen kialakult szokás szerint a nagykőrösiek többsége karácsony és újév között kerít sort a disznóvágásra. Még azok i:, akik> nem foglalkoznak sertés hizlalással, többnyire ilyenkor vásárolnak levágni való jószágot. Az idén városunkban sok sertést hizlaltak, s nem véletlen, sok ablakban olvasható a hirdetés: Hízott sertés eladó. Régi szokás, hogy az idős emberek, két disznót hizlalnak, s ilyenkor az egyiket eladják. A napokban Szűcs János termelőszövetkezeti tagot kerestük föl. Tőle arról érdeklődtünk, hogy kifiéetődő-e a sertéshizlalás? Mint mondotta, a sertésekre fordított munka költségei feltétlenül megtérüld nek. Szűcs János a tavasszal 17 választási malacot vásárolt, darabonként 650 forintért. Azóta a malacok 120 kilósra hízr tak. — Önetetőből, táppal etettük a jószágokat — magyarázza a gazda. Minden héten 240 kiló tápot fogyasztottak el. Ennek 960 forint az értéke. Emellett még elfogyasztottak a jószágok 30 mázsa morzsolt kukoricát is, amit a háztáji földön termeltünk. A költségekhez még hozzájárul az oltási díj, az alomszalma, a fuvar ára és természetesen fölszámíthatnánk a magunk munkáját is. Kopa László SPORT - SPORT -SPORT - SPORT-SPORT Légpuskás úttörő Kossuth Kupa Ezúttal harmadszor rendezték meg a Kossuth-iskola öt lőállásos pincelőtéren a városi úttörő légpuskás Kossuth Kupa-viadalt. Iskolánként háErdők a határban //. Gondos védelem alatt álltak Ha a Nagy- és a Csókás-erdő keletkezéséről nem is tudunk semmit, kezelésükről annál több adat áll rendelkezésünkre. A két erdő szabályozására vonatkozó első adatok 1793-ból valóik. Ebkor elrendelték az erdő mérnöki felmérését, s ennek alapján 20 egyenlő részre osztották. Évenként mindig egyhuszad részt vágtak ki. A várási sorrendet a compossessorok és a commu- nitás egyező elhatározása döntötte el- Mindenesetre alapszabály volt, hogy először azokat az erdőrészieket vágták ki. melyekben a fák nagyobbak voltak, mint a többi részben Kit mennyit illet A város elrendelte, hogy a levágott erdőrészeket a galy- lyaktól és a felesleges sarjuktól is tisztítsák meg. Március közepén túl már nem engedélyezték az erdővágást. Érdekesek a kivágott fák. kiosztására vonatkozó adatok is. A levágott fát az erdő puszta tereire hordták össze. Abból egyheted részt pedig a közösség rendelkezésére állt. A compossessorok, erdőkezelők egyheted résznyi illetőségét nyílhúzással vagy egyezség alapján jelölték ki. A nyese- dék gallyat ugyanezen módon és arány szerint osztották széjjel. Gondoskodtak a tairvágásos területek védelméről is, hiszen szükségük volt arra, hogy e területeken sarjerdők nőjenek. Eleinte 4 évig, később 15 évig tiltották a sarjerdők területén a legeltetést. Szigorúan büntették az idősebb erdőt ron- gálótoat is. Általában pénz- büntetéssel, de igen gyakran testi fenyítéssel. A kiszabott és beszedett bírságok fedezték a csőszök bérét és e pénzekből fizették ki az erdőfenntartási egyéb költségeiket is. Jelentős változás volt a Nagy- és Csókás-erdő kezeié-1 sóban az 1879. évi erdőtörvény. Ennek megfelelően az erdő kezelésével egy megfelelő képesítéssel rendelkező erdőtisztet és 9 szakvizsgázott erdőőrt bíztak mag. Az erdőtisztek és az erdőőrök szolgálati szabályzatát a városi ha- tóságo*k állapították meg. Az első erdőtiszt 1882-ben al!t munkába. Egyébként az egész erdőterület az előbb említett erdőtörvény 17. paragrafusa alapján állami felügyelet és ellenőrzés alatt állott. A nagyobb horderejű ügyeket a városi képviselőtestület, a kisebb fontosságúakat pedig a 21 tagú erdőügyi bizottság intézte. A Nagy- és a Csókás-erdőben ekkor a legfőbb gazdálkodási feladat az volt, hogy a jogosultaknak az erdő tűzifával szolgáljon. Ekkoriban 30 éves vágásfordulót alkalmaztak, s ennek megfelelően három tagban 30, egyenlő nagyságú évi vágásterületet jelöltek .ki. E törvény és az ehhez kapcsolódó miniszteri randele- tek alapján készült el a már említett első erdőgazdasági üzemterv is. A következő üzemterv 1927-ban készült el, akkor már az 1921-ben megalakult nagykőrösi erdő-közbirtokosság elképzelései alapján. T ermészetvédelem Míg korábban a Nagy- és a Csókás-erdővel kapcsolatban csak erdővédelmi és erdőgazdálkodási intézkedésekről beszélhetünk. 1930-tól már ter- mészetvédelml intézkedéseket is hozott a város. Természet- védelmi megfontolásokból pontosan meghatározták az erdők uralkodó fanemeit, a szórványosan előforduló fafajiakat, s felmérést készítettek az erdők legnagyobb nevezetességeiről, az úgynevezett jelfákról. 3zek évszázados tölgyfák voltak, melyeket a város és az erdő Jogosultság természeti emlékként kívánt fenntartani. Mintegy 15 ilyen nevezetes fát találtak, melyeknek, ha mégnem volt, nevet is adtaik. Ilyen nevezetes fa volt egyebek között a Kisgatyás, a Háromkörtefa, a Dezső Kázmér fa, a Simonffy Ákos fa, a Basa fája, a Beret- vás fa, a Tanárky Gedeon fa. Sajnos a Basa fájának nevezett kocsányos tölgyön kívül e nevezetes fáik azonosítása a későbbiekben hitelt érdemlően nem törtéint meg. Ennek az eredménye, hogy ezekről a fákról ma is csak keveset tudunk. Kirándulóhely A második világháború alatt a fagazdálkodás kimerült a katonaság és a helyi lakosság tűzifaellátásában. A felszabadulás után az első közbirto- kossági ülés 1945. május 4-én volt. Ekkor is a lakosság és az intézmények tüzelővel való ellátása volt az erdőgazdálkodás feladata. Érdekes a története a két kisebb erdőnek, a Pálfájának és a Bántős erdőnek is. 31ső szakszerű leírásuk 1886-ból maradt ránk. Ennek álapján készült el a következő évben gazdálkodási üzemtervük is. Kezelésük nagyon hasonló volt a Nagy- és a Csókás-erdőhöz, lényeges változás 1937-ben következett be, amikor a Fóliáját parkerdőnek nyilvánították. A város azóta is parkerdőként használja ezt a területet. Rédei Károly (Vége) rom fiú és egy lány alkotott egy csapatot. Személyenként 20 lövést adtak le a fiatal sportolók. Az egyéni versenyben mindkét nembelieket együtt- értékelték. Igen jó eredmények születtek. A tavalyi egyéni győztes köreredménye most csak a negyedik helyezésre volt elegendő. A csapatverseny nagyon izgalmasan dőlt el és szoros volt, a tavalyi győztesnél itt 3 csapat ért el jobb eredményt. Egyéniben (16 induló): 1. Koncz József (Rákóczi isk.) 20/172; 2. Herpai Tibor (Kossuth isk.) 20/170; 3. Somodi Zsolt (Petőfi isk.) 20/166; 4 és egyben a legjobban szereplő lány: Aranyos Beáta (Petőfi isk.) 20/164; 5. Pozsár László (Arany isk.) 20/161; 6. Strázsi Erika (Rákóczi isk.) 20/155. Csapatversenyben: 1. Petőfi isk. (Somodi, Aranyos, Kosa Sándor, Gyurász László) 80/801; 2. Rákóczi isk. 80/596; 3. Kossuth isk. 80/589; 4. Arany isk. 80Ő23. A konzervgyári Déry Miksa szocialista brigád jóvoltából szép plaketteket kaptak a legjobban szereplők, a győztes csapat pedig egy évig védi a vándordíját. Moziműsor ^December 31—január 2-ig: Koldus és királyfi. Színe", szinkronizált angol* film. Előadás kezdete: 4 óra. Nada-csoport. Színes, francia —olasz film. (16 éven felülieknek!) Előadás kezdete: 6 és 8 óra. MATINÉ December 31-én: Asszony a banditák ellen. Szovjet filmdráma. Előadás kezdete: 10 óra. * t
