Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

JP ._. _-_____ PE ST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1979. DECEMBER 31., HÉTFŐ Az összefogás sikere tovább gyarapodtak a községek Beszélgetés Babinszki Károllyal Az új esztendő küszöbén a községeinkben végbement fej­lődésről és az 1980-as felada­tokról beszélgettünk Babinsz­ki Károllyal, a járási hivatal elnökével. — Milyen új létesítmé­nyekkel gyarapodott a já­rás 1979-ben? — Célcsoportos beruházás keretében Albertirsán négy, Csemőben négy. Nyársapáton két lakás épült. Befejeződött a cegiédberceli általános isko­la bővítése, amely hét új tan­termet jelent. Átadták ebben a községben az áfész új ABC- aruházát. Kocséron húsz kis­gyermeknek helyet adó böl­csődét avattak. Albertirsán el­készült a gázcseretelep. — Melyek voltak a jelen­tősebb felújítások? — Abonyban a Radák úti Iskolaépületet teljesen korsze­rűsítették. Folyamatban van a strandfürdő belső renoválása, kazánház épült. Megoldották a tan'ácsháza központi fűtését. Főként társadalmi munka igénybevételével emeltek meg­felelő autóbuszvárót a telepü­lés központjában. — 1989-ra milyen folya­matban levő építkezések húzódnak át? — Abonyban tizenöt, Jász­karaj enőn négy, Törteién há­rom lakás épül jelenleg. Abonyban folynak a százsze­mélyes óvoda és a hatszáz ada­gos napközis konyha kivitele­zési munkálatai. A helybeli József Attila Tsz építőbrigád­ja emeli az épületeket, ame­lyek jövő őszre elkészülnek. Albertirsán jó ütemben halad és a harmadik negyedévben átadásra vár — a kilenc tan­termet magába foglaló iskola- épület. Kissit lassabban megy a dánszentmiklósi iskolai nap­közi megvalósulása, amely két foglalkoztatóteremből és egy százötven adagos konyhából áll. Befejezési határideje már letelt, de csak az első negyed­évben vehető használatba. Ha­sonló a helyzet az albertirsai vízművel is, amelynek hetven kilométeres vezetékhálózata és víztornya elkészült, ám — pénzügyi okokból — csak 1980 első hónapjaiban adható át. Kőröstetétlenen a terveknek megfelelően folyik a vízműhá­lózat kialakítása és a vízto­rony építése. Törteién az év vége felé vásárlókat fogadhat az ABC-áruház. — Albertirsán — egy épü­let átalakításával — hetvenöt gyerek elhelyezésére alkalmas óvodán dolgoznak. Az első ütemben — februárban — öt­ven gyereket már felvehetnek, közben folytatják az építke­zést. Dánszent.miklóson a sport- és művelődési ház 'meg­valósulása lassú tempóban ha­lad. A csarnok 1980-ban elké­szül, a kiszolgáló helviségek munkái áthúzódnak a VI. öt­éves terv időszakára. Nvárs- apáton az áfész hatszáz adagos konyhával rendelkező éttermet épít. — Az új esztendőben hol kezdenek építkezésekhez? — Ismét a lakások említésé­vel kell kezdenem. Nyársapá­ton ketttő készül, ugyanennyi Albertirsán. Az utóbbiakba ci­gány családok költöznek majd. Az ezekhez szükséges pénz fe­lét a megyei tanács állja, a többit a helybeliek társadalmi munkája fedezi és bontásból használnak. Ceglédbercelen a régi, az új iskolaépület és a tornaterem központi fűtést kap. Jászkarajenő hidrogló- buszt állít fel. Törteién ötven- személyes óvoda építéséhez fognak. A költségekből egymil­lió forintot a termelőszövetke­zet vállalt, félmillióra a lakos­ság társadalmi munkájából számítanak. Megkezdődik Al­bertirsán egy orvosi rendelő és egy -lakás kivitelezése. Mindez azt jelenti, hogy az V. ötéves terv járásben fejleszté­si programjából csupán egy feladat nem valósul meg: Abonyban a Nyári Pál út egy kilométeres szakaszának kiépí­tése csak a következő tervcik­lusban lehetséges. Ennek az útnak az lesz a rendeltetése, hogy a településen áthaladó 4- es számú főút községbeli for­galmát tehermentesítse. — Hogyan sikerül ilyen szép eredménnyel zárni a tervidőszakot? — Az ötödik ötéves terv 84 millió forintos eredeti fejlesz­tési lehetőségeit várhatóan duplájára növeljük, beleértve az 1980-as kivitelezést is. Eb­ben meghatározó szerepe van a megyei tanácsnak, amely — látva a létesítmények megépí­tésének szükségességét — terven felül is adott pénzt. A gazdálkodó egvségek és a la­kosság pénzzel és társadalmi munkával gvarapította a ren­delkezésre álló forintokat. Az eredetileg tervezett 42 millió forint társadalmi munka érté­ke várhatóan duplán teljesül. A továbbiakban — figyelembe véve a/ gazdasági szabályozó- rendszer módosulását — első­sorban a lakosságtól várunk még nagyobb segítőszándékot. Az önkéntes pénzbeli község- fejlesztési hozzájárulások Jász- karaienőn, Albertirsán és Ceg- !4dbercelen célra vezettek, liven és hasonló kezdeménve- zésekbe a jövőben még jobban be kell vonni a lakosságot. Ehhez hasonló Törteién az Egy napot a községért akció. Abonvban kommunista szom- zös célokra. Jászkarai enőn és hatok bárét ajánlják fel a kö- Csemőben az új létesítmények- ezvéb munkákat vállaltak a nél tereprendezést, takarítást, lakosok. — Eddig csak új létesít­ményekről volt szó. A te- lenütések szépítését, csino­sítását hogvan tervezik? — A tisztaságért, parkositá­Fehér szőnyeg Szánkók, ródiik, sítalpak „Szárnya van, de nem ma­dár, repülőgép amin jár, szél röpíti, az ~a gépe, így ül a ház tetejére.. A karácsony fekete volt, Szinte tavaszias' n enyhe idő­vel, de jól mondták a tanyasi öregek: nem eszi meg a ku­tya a telet! Pénteken kora délután sötétbe borult a ceg­lédi járás, a város. Hóföllege- ket terített szét a szál, s kis­vártatva szállingózni kezdett a hó. Másnapra fehér lepel borította a határt, puha fehér sért, fásításért valóban sokat kell tenni. E téren Albertirsa volt leginkább elmaradva, bár az utóbbi időben fejlődés ta­pasztalható. Az abonyiák nagy értékű munkát végeztek. Álta­lános célkitűzés, hogy_ — a közterek, parkok és a főútvo­nalak kivételével.— elsősorban gyümölcsfacsemetéket ültessen a lakosság a háza elé. Főként a meggyfa felel meg. erre a célra. — Az eredményeket és a további tervek megvalósí­tását meghatározza a ta­nácsi munka színvonala. Milyen személyi feltételek­kel látják el feladataikat? — A községi tanácsok tiszt­ségviselőinek az eddiginél még többet kell kezdeményezniük, és a cselekvő tanácstagok köz­reműködésével mozgósítani a lakosságot a közös célok meg­valósítására. Nem elég befo­gadni az újat, ötletekkel, meg­felelő munkamódszerekkel kell szolgálni céljaink megvalósítá­sát. Ahol szükséges volt, fiata­lok álltad a sorba, máshoz az idősebbek továbbképzéséhez fűzünk reményeket. A közel­múltban a községi tanácsoknál néhány személyi változás tör­tént. — Január elsejétől a jászka­raj enői tanács megbízott elnö­ke Heiman Gyula, aki koráb­ban a községi pedagógus­pártszervezet titkára volt. Elődje. Bjadács Júlia egészségi állapotára és elköltözésére való tekintettel kérte felmentését. Albertirsán Kiss Ferenc ta­nácselnököt — saját kérésére — felmentette tisztségéből a testület. A megbízott tanácsel­nök Bíró Zoltán, áld eddig a pedagógus-pártszervezet titká­ra volt. Dánszentmiklóson Bí­ró László pyu.gdíiba vonult. Posztjára Magony Sándort vá­lasztották meg. az eddigi vb- titkárt. Utóda Gavlik Kálmán­ná lett, az albertirsai szakigaz­gatási szerv helvettes vezetője. Ceglédbercelen Fodorné Varga Zsuzsát felmentették vb-titká- ri funkciójából, mivel a járási hivatal főelőadója lett. A köz­ség vb-titkáirává Lűr' Lászlót nevezték ki. aki eddig is ta­nácsi vonalon dobozott. Mike- budán Finszter Mihályné lett a vb-titkár. ő a cegiédberceli tanácsnál igazgatási előadó­ként működött. A községi ta­nácsok valamennyi vezetőt ér­demei elismerésével mentették fel tisztsége alól. T. T. Kézről kézre járó kötetek Értékes kötetekkel bővítet­te üzemi könyvtárainak könyvállományát az SZMT Pest megyei tanácsának ceg­lédi, körzeti könyvtára. Arra törekedtek, hogy a kedvelt szépirodalom mellett a hasz­nos ismeretterjesztő kiadvá­nyok, szakkönyvek, kéziköny­vek és különféle lexikonok sora szaporodjon. Az üzemi könyvtárak segítséget ad­nak egy-egy pályázatra, vagy versenyre felkészüléshez, ve­télkedőkhöz, a művelődést szolgáló rendezvényekhez. Újítás egész évben Az ÉVIG cegédi gyárában, ötvenhárom szocialista bri­gádból nyolcvanheten vesznek részi rendszeresen az újító mozgalomban. Az újítás bele­számít a kollektíva munkájú-. nak értékébe és a különböző fokozatok elérését segíti, pont- számokat jelent. 1979-ben ész­revehetően több volt a fiatal, a 30 éven aluli újító, mint az előző években. Rájuk a jövő­ben is számítani ’ehet. . Boldog új esztendőt! A z új év küszöbén meleg szeretettel köszöntjük Cegléd ^ város és a járás valamennyi lakóját. 1979-ben tekintélyes eredmények születtek. Tovább épült városunk, fejlődtek községeink: a gyárak, mező­gazdasági nagyüzemek új létesítményekkel gyarapodtak. A gazdasági épitőmunkában és a kulturális életben elért eredményeink megyiöző erővel bizonyítják, hogy a város és járás dolgos, szorgalmas névé cselekvőén támogatja a párt célkitűzéseinek megvalósítását. A párt XII. kongresszusára készül, és közeledik ha­zánk felszabadulásának 35. évfordulója. A felkészülés, az ez alkalomból kibontakozó munltaverseny-mozgatom eredményesen folyik. Társadalmunk fejlődése, a szocialista építés minden­napi feladatainak végrehajtása a jövőben még fokozot­tabb mértékben igényli a város és a járás dolgozóinak sokoldalú, cselekvő közösségi tevékenységét. Gazdasági helyzetünk ma azt követeli, hogy elsősorban mindenki a maga munkaterületén vegye számba tennivalóit, és igé­nyesebben hajtsíi végre feladatait. Csak ez lehet további fejlődésünk záloga. Köszönetét mondunk azért a segítségért, mellyel 1979- ben hozzájárultak a város és járás fejlődéséhez. Lakos­ságunk és dolgozó kollektíváink támogatására — a város- és községpolitikai feladatok végrehajtásában — jövőben is számítunk. JZ özös terveink valóra váltásához, egyéni céljaik el- éréséhez a város és a járás minden lakosának sok erőt, jó egészséget és eredményekben gazdag, békés, bol­dog új esztendőt kíván az MSZMP városi és járási bizottsága, a városi tanács és a járási hivatal Rajtuk a szakma szeme A gyáralapító munkásasszony A fűrészüzemtől a hámozósorig A nap úgy kezdődött, mint a többi. A család kora hajnal­ban ébredt, ki-ki tudta a dol­gát, szedelődzködtek, munkába indultak. Az asszony délelőtti műszakos , volt. Gyalogosan igyekezett Cegléd kiépülő ipar­negyedébe — lám, de jó, hogy itt a közelben építették meg családi összefogással, testvéri segítséggel a házat — a főút- ról letért, a dűlőn közelebb a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat gyára. Szép tavaszi időben más a vidék, de most dér ül a maradék füvön és cuppog a cipő a sárban. Szakmát tanult Szivák Györgyné a gyár ala­pító tagja. Kezdettől itt dol­gozik a férje is, aki targonca­vezető. Az asszony a fűrész­üzemben kezdte 1973-ban. Ak­kor még csak a műhelycsar­nok, az irodasor és néhány fel­vonulási épület jelezte, hogy itt évek múltán gyár lesz. A kép azóta sokat változott, s változik ma is. — Azelőtt a téglagyárban dolgoztam. Nehéz, kétkezi hó­rukk munka volt. Gondoltam, a fával bánni könnyebb lesz. Otthon mindent megbeszél­tünk, családiasán. Ügy kerül­tem ide, szinte alapító tagként. A fát bizony nem ismertem jobban, mint a legtöbb em­ber. Melyik fajta mire jó? — Különösebben nem érdekelt. Dolgozok, kapom a fizetésem, van munka télen-nyáron, a fa könnyebb, mint a vizes agyag. Húszezer pohár tejföl szőnyeg a járdákat. A kam­rák, pincék rejtekéről, vagy épp a legújabb karácsonyi ajándékok közül előkariiltek az ívelt talpú szánkók, ród­iik, a csúszkatalpak. Játszó, vidám gyereksereg népesítette be a tereket, a ritka forgal­mú városszéli utcákat. — Csak el ne olvadjon ha­mar — aggodalmaskodtak a téli szünidőző kisdiákok. Ne­kik tényleg kapóra jött a hó, vígan trappoltak, siklottak rajta. Naponta átlagosan 20 ezer pohár tejföl készül a Ceglédtej üze­mében. Balogh Józsefné és Pálfi Mihályné rekeszekbe rakja — ft képen — a poharas tejfölt. Apáti-Tóth Sándor felvétele Azután lehetőségem nyílt a szakmai tanulásra., mert a gyárnak kepzt.t muuk -sokra volt szüksége. Kedvem is volt hozzá. Látni kellett volna, ami­kor otthon együtt volt a csa­lád, csend ült a házra, két lá­nyunk tanult, és nekünk, szü­lőiknek is volt mit lapozni. Négy óra munka, négy óra szakok'atás, tanulás: így is- m.erkeckam meg az anyaggal, így szereztem gépi famegmun­káló szakmunkás-bizonyít­ványt. .Szerencsére nem kellett messze menni, itt tanultunk a gyárban. A fűrészüzemben há­rom évet töltöttem, megismer­tem , több gépet., Azután meg­indult' a hórdóüzem, ' akkor oda kerültem. Most meg a le­mezüzemben dolgozom, a pró­baüzemelés óta. A három kö­zül ez a legcsodálatosabb! Elismert példamutatás Tévedés ne essék, Szivákné nem számításból váltogatta a munkahelyeit. Mint Hartmann Tibor igazgató megjegyezte, ő az egyik kulcsemberük. Na­gyon ügyes, eddig mindig be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Közösségbe termett, egyaránt ért a feladatokhoz, a példamutatáshoz és az embe­rekhez. Tagja a szakszervezeti vezetőségnek, és ebben az év­ben vezetője lett a lemez­üzemben megalakult Lenin brigádnak. Ügy érzik, felso­rakozhatnak a szocialista cí­mért küzdők közé. — Szeretem az embereket, szeretem tovább adni, amit megtanultam, szeretek jóra törekedni. Mindig kell, hogy valami cél legyen előttem. El­végeztem a szakmunkástan- folyamot, szívesen segítek a többieknek, legyen haszna be­lőle másnak is. Itt, a lemez­üzemben jórészt fiatalok dol­goznak. Összetartó csapat, szá­míthatunk egymásra. Csak úgy mellékesen meg­említi, hogy két éve kiváló dol­gozó kitüntetést kapott, 1979- ben pedig miniszteri dicséretet. A gyár családi munkahely lett az évek során, hiszen sógornő­je és több testvére szintén itt dolgozik. A legújabb munkahely Munkaideje lejárt, de azért szívesen invitál üzemlátoga­tásra. Ritka szép látványt ígér. Valóban megkapó a lemez­üzem, az országban párja nincs. De a legcsodálatosabb, ahogy ez a kicsi asszony té- rül-fordul a robusztus gépek között. Ügy mutatja be mun­kahelyét, mint a saját birodal­mát. Innen is, onnan is baráti hangok köszöntik, éleelődnek: ejnye^ hát nem tudja, merre van a kapu? Idem talál haza? Régen vége a műszaknak! Mo­solyog, felvezet a lépcsősoron a magasba, a rönkhámozóhoz, * Lessük, hogy a kérge vesztett rönkfa hogyan alakul óriás , hengerre tekeredő vékony, anyaggá, kirajzolódik rajta az erezet, az évgyűrű adta minta, A hámozónak a tekercselővé! összhangban kell lennie, nem csodálkozhat rá a szép anyag­ra, nagyon kell vigyázni, fi­gyelni. Az irodában az igazgató el- , mondta: a lemezüzem az ipar- , ág kiemelt beruházása. A szakma szeme rajtuk van. A lemezgyártás korlátlan lehe­tőséget tartogat. Most például • széktámla, kárpitozható szék­anyag, hólapát, szánkótalpnak való hajlított fa kerül ki a le­mezüzemből. Exportigény kez­dettől mutatkozik. Kiváló áru kerülhet ki a kezük alól anél­kül, hogy az anyagnak akár kis-része is kárba veszne. — Termelési tanácskozás volt a napokban — mondja Szivákné. — Az 1980-as fel­adatokról esett szó. Megtud­tuk, hogy lemezből exportra ezerháromszáz köbmétert kei! gyártani, igen jó minőségben. Széktámla és ülés, más, hajlí­tott idom négyezer-hétszáz köbméter készül. Lesz mun­kánk, s hozzá kedvünk is. Megtaláljuk a számításunkat. Eszes Katalin Ezrek kerekeznek Piacon, postánál megőrző Cegléden a legelterjedtebb közlekedési eszköz a bicikli. Nap mint nap ezrek kerekez­nek ezeken az egyszerű jár­műveken. Főként hetipiackor van sok dolguk a kerékpár­megőrzőknek, amikor százával sorakoznak a biciklik a kül­lők közé tűzött színes biléták- kal. A posta előtt és a piac­téren egyaránt katonás sor­ban áll a sok jármű. A nyári hónapokban a strandfürdő bejáratánál is megél egy megőrző. # Eddig a városi tanács ter­melés-, ellátásfelügyeleti osz­tálya volt a kerékoárőrök gaz­dája. 1980-ban átkerülnek a városgazdálkodási vállalat kötelékébe. Tevékenységi kö­rükbe jobban illik ez a fel­adat. A jövőben ők ellenőr­zik a négy főállásban .és a három nyugdíjasként működő bicikliőrt. A vállalat kasszá­ját gyarapítja a befolyó pénz is, amely tavaly kétszázezer forintot tett ki. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents