Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

• v.vv•Xviv»v.v*1. Holnaptól minden másképp lesz? December közepén néhány Pest megyei vállalathoz, termelőszövet­kezethez, irányító testülethez az alábbi szövegű levelet kézbesítette a posta: A magyar gazdasági életben jelentős, változásokat hoznak az 1980. január 1-én életbe lépő új szabályozók. A már megismert rendelkezé­seket sokan a továbblépés mindenképpen szükséges feltételeként, a sajtóban is gyakran bemutatott ellentmondások feloldására, szolgáló ke­retként üúvözlik. Találkozni viszont olyan véleményekkel is, melyek szerint az új szabályozók az eddig sem egyszerű gazdasági életünket te­szik szövevényesebbé, túlszabályozottá. Gazdaságpolitikai kérdések iránt fogékony közvéleményünk ezért fokozott érdeklődéssel kíséri a szabályozók fogadtatását, várható hatá­sukat. Vajon hogyan tudnak a vállalatok, termelőszövetkezetek alkalmaz­kodni az új követelményekhez? Mi a gazdasági vezetők véleménye: ho­gyan válhat dinamikusabbá, versenyképesebbé a magyar ipar, a magyar mezőgazdaság? A válasz közös keresésére invitáló levelünk nyomán szerkesztősé­günket felkereste Geiger Márton,< a Csepel Autógyár gazdasági igazgató­ja. dr. Godla István, a gödi Dunamenti Termelőszövetkezet elnöke. Lé­vai Ferenc a tusrai Magyar—Kubai Barátság Ténmelőszövetkezef elnöke, dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságának gazdaságpoli­tikai osztályvezetője, és Szász Sándor, a Mezőgép Tröszt közgazdasági főosztályának vezetője. A szerkesztőségei Valkó Béla és Weyer Béla képviselte. Port megyei Hírlap: A levélben meg­fogalmazott kérdések megválaszolása előtt ismerkedjünk meg a szabályozók közvetlen Itatásaival. Milyen változások­ra számit a Csepel Autógyár? Geiger Márton: A változások ösz- szességóből én. a termelői árrendszer átalakítását emelem ki, hiszen a termeled árképzés új anódszene lé­nyegesen eltér á korábbi gyakorlat­tól. Egyértelmű lett, hogy a belföldi árak kialakításánál a világpiaci ár­hatások is érvényre jutnak. Áraink meghatározásánál ugyanis a nyere­séget egy hízonyos — a világpiaci érszinttől, a dollárkitermelési muta­tótól függő — normatíva szerint szá­molhatjuk csak fél. Ezek az előírások olyan szigorúak, hogy jövőre belföldi árainkban csak 4,7 százalékos bér- és eszközarányos nyereséget vehetünk figyelembe, ami egyet jelent azzal, hogy 1930-han ez évi nyereségünknek csak felét fogjuk elérni. Ez tehát a minket legérzékenyeb­ben érintő hatás, melyet még olyan tényező is motivál, mint a rubel- és a dollárszor-zó csökkenése,, mely 12,5, illetve 4,5 százalékos árbevétel kir esést okoz. Megváltozik a költségszerkezet !s. Igaz ugyan, hogy az eszkőzlekötésá járulék elmarad, a bér járulék csök­ken, viszont az anyagfcöltségsk emel­kedni fognak. Ezenkívül módosul az állami támogatások és elvonások rendszere. A változások együttesének ismere­tében érzékelhető, milyen vállalati stratégiával lehet ezeknek elébe menni. Azok a vállalatok, melyek termelésüket az elkövetkező évek­ben számottevően növelni tudják, nyilván könnyebben hidalják át majd az említett nehézségeket, de úgy gondolom, most mégsem ezek lesznek a jellemzőek. Sokkal inkább a mérsékelt, évi 2—3 százalékos növekedést felmuta­tók válnak általánossá, s ezek közé’ tartozik a Csepel Autógyár is. Ilyen esetben a hatékonyság növelését egyrészt a termékszerkezet további korszerűsítésével, másrészt szigorú költséggazdálkodással lehet elérni. A mi termékeink között is talál­hatók ólyanok, melyek vesztesége­sek. Ezeket tehát ki kell gyomlál­ni, s helyettük új, gazdaságosan elő­állítható gyártmányokat kell keres­ni, természetesen a piac igényeinek alapos felmérése után. A költség­gazdálkodás javítása az anyaggaz­dálkodástól a kooperációkig szinte mindent felölel, amit a belső tarta­lékok feltárásaként szoktanlc emle­getni. Pest megyei Hírfán: A* új szabályo­zók mennyiben segítik elő a veszteséges termékek felismerését? A Mezőgép Tröszt például — hasonlóan a Csepel Autóhoz — csak 2—2.5 százalékos nö­vekedéssel számol, hatékonyságát te­hát szintén csak a termékszerkezet kor­szerűsítésével tudja javítani? Szász Sándor: Azt a megfogalma­zást, hogy a szabályozók elősegítik a tartalékok feltárásét, a termelési struktúra újbóli felmérését, én 'túl jámbornak tartom. Sokkal inkább megfelel a valóságnak, hogy mind­ezt kikényszeríti a szabályozó rend­szer. így van ez a Mezőgép Tröszt esetében is. ' A termelői árak rendezését mi !s lebonyolítottuk. Ennek során nekünk 5,2 százalékos árbevételarányos nye­reség felszámolására volt lehetősé­günk. Erre a számra büszkék is vagyunk, mivel meghaladja az ipari átlagot, de korántsem jelenti azt, hogy az árrendezés minket nem érint. Nekünk is komoly nyereségki­eséssel kell számolnunk. A szabályozók másik hatása piaci változásként jelentkezik. Már lát­juk, hogy a jövőben a belföldi piac beszűkülését sem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül. Mi a mezőgázdaság számára gyártunk beruháaási esz­közöket, gépeket, s mivel a szabályo­zók változása, miatt ott is kevesebb lesz a nyereség, kevesebb pénz jut a vásárlásokra. Hogy ennek ellenére el tudjuk ér­ni az említett 2—2,5 százalékos nö­vekedésit, nyilvánvaló, hogy más piacokat kell keresnünk. Szocialista országokba irányuló kivitelünk, az államközi szerződéseknek megfele­lően, lényegesen nem változik, Így nem marad más hátra, mint a tő­kés export erőteljes, 20—22 száza­lékos növelése. Pest megyei Hírlap: Számos Jel arra enged következtetni, hogy a jövőben beszűkül a mezőgazdasági piac, jelen­tős mértékben csökkennek a fejlesz­tési lehetőségek. Milyen hatást gyako­rolnak ezek a tényezők a gödi Duna- menti Tsz-re, amelynek tevékenységé­be^ köztudottan magas az ipar aránya. Dr. Godla István: A szövetkezet széles termékskálával rendelkezik, amely bizonyos előnyt jelent szá­munkra a megye közös gazdaságai­hoz képest. Ennek ellenére, ha a régi módon, dolgoznánk tovább, 28 százalékkal csökkenne a. nyeresé­günk. Természetesen ez az út jár- hátáflaíi. A megoldás egyebek kö­zött a belső tartalékok feltárása. S hogy ezt komolyan gondoljuk, iga­zolja a nemrégiben elkészített pénz­ügyi tervünk, amely — számolva a rejtett erők fölszabadításával — már csupán 15 százalékos nyereségkiesést vesz tekintetbe. Talán nem érdekte­len ezek közül néhányat konkrétan is megemlíteni. A termékszerkezet- változtatás például, amely az ága­zat sajátossága miatt alapvetően kü­lönbözik' az iparétól, hiszen, a me­zőgazdaságban az átállás sokkal idő­igényesebb, lassúbb folyamat. Nyil­vánvalóan, azok a tsz-ek vannak előnyben — ezek közé tartózik a gödi is —, amelyek évekkel ezelőtt hozzáfogtak a termékstruktúra mó- ‘ dosításához. Nem csekély kockázatvállalással felélesztettük egy már szinte elfe­lejtett állatfaj, a juh tenyésztését. Részint, mert óriási kihasználatlan legelőink voltak, részint azért, mert a birka keresett cikké vált a tőkés piacon. Az eredmény: idén másfél millió dollárt fizettek a külföldi ve­vők a gödi pecsenyebárányért. A fejlesztést tehát folytatjuk: 1980-ban újabb 2 ezerrel gyarapítjuk az anyaállományt. A létszám így el­éri a 12 ezret. Hasonló a helyzet a csirkével is. Az ágazatot export-árualapot növe­lő hitelek igénybevételével korszerű­sítettük, a termelés színvonala ma jóval magasabb az országosénál. Je­lenleg 2,2 millió kifogástalan minő­ségű broylert leépes kibocsátani a telep, s az sem titok, hogy az áru szinte teljes mennyisége a határo­kon túl értékesül. Magától értető­dő tehát, hogy az állattenyésztés e két ágának produktumát 1980-ban. növelni akarjuk. Az ipari melléktevékenység regresz- szióját egy új gazdálkodási forma bevezetésével kívánjuk visszafogni. A Chemokomplex Vállalattal külke­reskedelmi társaságot hoztunk létre: 1980-tól akkumulátor ólomrácsokat, műanyaigborítókat gyártunk és adunk el dollárért. Megváltoztatjuk a bérezés eddig! rendszerét Is. Mostanáig ugyanis dolgozóink 40 százalékát órabérben fizettük, ami nem ösztönzött eléggé. Pest megvei Hírlap: A tural Magyar- Kubai Barátság Tsz a hagyományos ér­telemben vett mezőgazdaságból él: az alaotevékenység te-melési értéke meg­haladja a M százalékot, A hozzá hason­ló gazósságokban a gőclí tsz-től elté­rően feltételezhetően nehezebben al­kalmazkodnak maid az új s-ahályozólc teremte'!;' körülményekbe-. Különösen, ha az ide! kedvezőtlen Idölárás okorfa terméskieséseket *s számításba vesszük. Hogyan lénhetnek előre az Ilyen szö­vetkezetek? Dévai Ferenc: Talán nyers a megfogalmazás de igazságához alig­ha férhet kétség: a furái tsz-ben — s bizonyára más szövetkezetekben sem jobb a helyzet — a vezetők és a dolgozók fegyelmezetlensége viszi el a nyereség 10—15 százalékát Vagyis, idáig elvitte. Ha csak ezen változtatunk, sokat enyhül a gaz­dálkodás mostani, zordnak ítélt ké­pe. A jelenleginél jobban, ki kell használnunk legfontosabb természeti kincsünket, a földet, mielőbb műve­lésre fogva a szövetkezet érdekszfé­rájához tartozó, mintegy 500 hektár­nyi parlagon heverő zártkesrtet. A nö vén ytermesztésben az árunö­vények rovására növeljük a szaporí­tóanyag-ellátást: a nagyabb nyere­ség érdekében több búza és borsó vetőmagot értékesítünk. Az sem lé­nyegtelen. kérdés, hatékonyan dol­goznak-e az óriás trak torok. Gyakor­ta előfordul, hogy a milliós értékű masinák csip-osup földdarabokat szántogatnak, igen nagy ráfordítással. Már elkezdtük a nagytáblák kijelö­lését, folynak a meliorációs mun­kák. A talaj megmozgatása azonban sok esetiben túl drága, a befektetett összeg csak igen hosszú idő után térül meg. Ilyen az a majd 600 hefcr tárnyi szikes legelőnk is, amelyet kecsketenyésztés számára jelöltünk ki. Az igénytelen állat tartásának kutatása túljutott a kísérleti stádiu­mon, jövőre ezerre emelkedik az ál­lomány — s ez már nagyüzemi mé­ret. Igyekszünk kevesebbet költeni az energiára. A szári főberendezéseket olaj helyett gázzal működtetjük majd, sőt 1982-től a 40 ezer négy­zetméteres palántanevelő telepünkön is áttérünk a gázfűtésre. A költségek így jelentősen csökkennek, ami fő­ként partnerigazdaságainkat érinti. Ezek jövőre 25 millió zöldségpalántát igényeltek. Dr, Godla István: Jó, hogy hal­lunk erről a lehetőségről. Magunk is szívesen vásáraLnámk a túrái szapo­rítóanyagból ! Lévai Ferenc: S még valamit. A hasznos, a termelőszövetkezetek ere­deti rendeltetésének megfelelő mel- Jékíeyékenységet eddig sem fogad­ták ellenérzéssel az illetékesek. Ezért a bevételek növelése érdeké­ben. közös gazdaságunk az IPA te­hergépkocsik javítására rendezkedik be 1980-ban. A részlegben, a trakto­rok számának csökkenése miatt fö­löslegessé vált gépészek kapnak mun. kát Pest megye} Hírlap: Gazdálkodásún- kát — az lS«0-t6l kezdődő változások ellenére — egységes folyamainak kell tekintenünk. Fontos tehát, milyen kez­dősebességgel rugaszkodhatnak neki ipari és mezőgazdasági üzemeink a jövő esztendei feladatoknak. Érdeklő­désre tarthat számot az is, milyen mó­don közelíthet meg politikailag az ej- sö hallásra csupán közgazdasági jelle­gűnek tűnő témakör? Dr. Olajos Mihály: Az idei eszten­dőből arra lehet következtetni, hogy a megye gyárai, szövetkezetei képe­sek lesznek megfelelni az új igé­nyeknek. Erről tanúskodnak azok a tények is, miszerint 1979-ben. jobb volt a piaci munka, az energia- és anyagitaikarékosság érdekében számos kezdeményező lépést tettek. Éssze­rűbbé vált a munkaszervezés, s kedvezően módosult a termékszer­kezet. Az év eleji aggodalmaskodás december végére szertefoszlott: a nyereség az iparban az országosnál kisebb mértékben, csökkent, a tez- ekbetn pedig a tavalyi szinten ma­radt. ’Amikor az új1 szabályozókról be­szélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a fontos kérdést, hogy a gazdásági szakemberek, a pártszer­vezetek megfelelőképpen értik-e a gazdaságpolitikát és kellő következe­tességgel dolgoznak-e annak végre­hajtásán. Bnélkül ugyanis a legtöké­letesebb szabályozó sem képes a céljainak megfelelő, hatást kiváltani. Lényegesnek és a siker egyik fel­tételének tartjuk jövő évi gazdálko­dásunk szempontjából, hogy a helyi viszonyokra alkamazott szabályozók ne csak a vezetőket, hanem a dol­gozókat is érdekeltté tegyék az új módon való cselekvésben. Pest megyei Hírlap: Már a beszélge­tés elején Is szóba került a kooperá­ciók kérdése, A Csepel Autógyár szá­mos partnerrel dolgozik együtt, s ezek a kapcsolatok nem mindig felhőtlenek. Vámak-e változást az új szabályozók­tól? \ Geiger Márton: Kooperációink két csoportra oszthatók. Az egyikbe tar. tarnak a korszerű gyártmány- és gyártásmegosztáson alapuló együtt­működések — erre jó példa a győri Rába, ahonnan komplett motorokat kapunk. A másik csoporthoz azokat a kooperációkat sorolhatjuk, ame­lyekben gyártási kapacitásunk szű­kös volta miatt egy-egy vállalkozó­nak rajzot, anyagot, szerszámot adunk, hogy készítse el a nekünk szükséges alkatrészt. Szerkesztőségi beszélgetés az úi szabályozókról, ezek hatásáról és a továbblépés lehetőségeiről A kérdezettek: GEIGER MARTON DR. GODLA ISTVÁN LÉVAI FERENC A kérdezők: SZÁSZ SÁNDOR valkO Béla WEYER BELA Ezzel a típussal igen sok bajunk volt és van ma is, mivei egyrészt mindent nekünk kell biztosítanunk a gyártásihoz, másrészt a minőség, a szállítási fegyelem gyenge, az árak viszont magasak. A belső tartalékok említett feltárásának egyik lépése­ként felülvizsgáljuk ezeket a kap­csoltakat, s ahol lehetséges ott a gyártást visszahozzuk kapun belül­re. Mivel feltehetően más vállalatok is így fognak cselekedni, remélhet­jük, hogy ezáltal csökken a kapacitá­sok iránti versengés, s így javul a kooperációs fegyelem. Pest megyei Hírlap: A mezőgazdasági kooperációs kapcsolatok alakulása meg­határozója lehet az ágazat további fej­lődésének. Ma már nem annyira a termelés, mint a feldolgozás és az ér­tékesítés a sorsdöntő. E vonatkozásban sokszor hátiunk panaszt, főként a ter­melők részéről. Az érdeklődőnek az a benyomása támad, hogy csak negatív példák léteznek. Dr. Godla István: Tapasztalataink szerint a termelő és feldolgozó, va­lamint az értékesítő kooperációs kap­csolata csak akikor igazán megbíz­ható, ha mindkét fél számára elő­nyöket nyújt és az eredményekben is egyaránt érdekeltek. Ilyennek te­kinthető a Dunakeszi Konzervgyár­ral kötött megállapodásunk. A gyár fejlesztési alapot, pénzt adott a gö­di tez-nek gépek vásárlására, a gaz­daság viszont kötelezte magát, hogy termékeit kizárólag az említett üzembe szállítja. Bizonyára gyümöl­csözőbben működhetnének együtt a szövetkezetek a Zöldért-tel is, ha az előbbihez hasonló gazdasági társasá­got hoznának létre. Reméljük, az új körülményiek az említett céget is ösztönözni fogják az effajta vállal­kozásokra. Pest megyei Hírlap: Január elsejétől Jelentősen módosulnak a vállalati bér­szabályozás feltételei. A bérszínvonal- növekedés eddigi 6 százalékos határa # százalékra emelkedik, s e fölött sem kell progresszív befizetési kötelezettség, gél számolni. Könnyebbé válik tehát a bérek növelése? Szász Sándor: Éppen ellenkezőleg, sokkal nehezebb lesz. Mert igaz ugyan, hogy a sávhatárokat felemel­ték. s így a növekedés korlátái ki­tolódtak. visizant a vállalati nyeresé­gek általános csökkenése következté­ben nem nagyon lesz miből emelni. Nagyon magasra került a mérce... így a Mezőgép Trösztnél 1980-ra tervezett 4,5—5 százalékos bérfej­lesztésért nagyon keményen kell majd megdolgozni. Ennek egyik for­rása, a tőkés export már említett dinamikus növelése lesz, s másik Pe­dig egv olyan 2—2.5 százalékos lét­számcsökkenés, melv elsősorban a természetes mozgásiból, kilépésekből, nvuadííazá sokból sízármazik. Mivel a Mezőgép Tröszt — hasonlóan más gépipari vállalatokhoz — teltesít- ménybez kötött bértömegszabálvo- zást alkalmaz, az így megtakarított összeget is bérfejlesztésre fordíthat­juk. Pest megye! Hírlap: A termelőszövet­kezetekben, eltérően az. ipartól, a bér- színvona’-gazdálkodás válik általánossá. A gazdaságok vezetői pillanatnyilag el­lentmondásokat vélnek felfedezni ebben a formában. Attól tartanak, ez a mód­szer inkább a nlvellálást, mint a vég­zett munka szerinti differenciálást segí ti. így látják a túrái tsz-ben is, ahol pedig már korábban áttértek a telje­sítményekhez kötött bérezésre? Lévai Ferenc: Természetesen csak a gyakorlat döntheti majd el, kinek van igaza. Tény viszont, hogy 1980- tól a termelőszövetkezetekben sem lesznek függetlenek a munkadíjak a létrehozott tiszta nyereségtől, illetve a megtermelt nemzeti jövedelemtől. Ami pedig a differenciálást illeti, nyilván a közös gazdaságok eseté­ben sincs másképpen: a termelés irányítói korántsem élteik még a jobb munkára való ösztönzés vala­mennyi lehetőségével. Pest megyei Hírlap: A Csepel Autó­gyár jövőre csak 3 százalékos bérnö­vekedést tervez. Az igazi e'örelépést a VI. ötéves terv éveitől várják? Geiger Márton: Igen, mert akkor lesznek meg hozzá a feltételek. Ter­mékszerkezetünk átalakítása során 1981-től új gyártmánycsaládok lép­nek majd színre. A 200-as autóbusz­családot egy újabb, korszerűbb tí­pussal váltják fel, amely jobban iga­zodik a piac igényeihez. Űj szervó- kormány gyártását kezdjük meg, amely jobb konstrukció révén ke­vesebb anyagból készül, s így tőkés piacon is eladható lesz. Régen ha­gyománya volt a Csepel Autóban a szerszámgyártásnak. Ezt egy ideig elhanyagoltuk, de most ismét sze­repel terveinkben, azért is, mert je­lentős dollárimportot takaríthatunk meg általa. Pest megyei Hírlap: A beszélgetős során sok sző esett az új szabályozók okozta gondokról, melyek Igen érzéke­nyen érintik a vá’Iatatokat és szövet­kezeteket. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy megvannak az elképzelések a kiút keresésére. Hozván lehetne ezeket a tapasztalatokat összcge-nl — most már szélesebb körre vetítve? Pr. Olajos Mihály: Az űj szabá­lyozók által adott helyzetben a vál­lalatok és szövetkezetek fejlődésének — s ezzel az egész népgazdaság elő­relépésének — kulcskérdése, hogy meglegyenek azok a világpiacon is versenyképes termékek, melyek ter­melésének növelésével, gazdaságos értékesítésével hatékonyságunkat nö­velni tudjuk. Ha ez teljes körben kialakult, ak­kor rendező elvként működhet a, munkaerő-gazdálkodásban, a bér- és jövedelemgazdálkodásban, a vállala­tok egymás közötti kapcsolataiban, s egész gazdaságpolitikánkban. Bár valóban sok a gond, a feltéte­lek mégsem rosszak. A vállalatok, szövetkezetek, mezőgazdasági üze­mek nagy részében ugyanis már vannak ilyen termékek. Igaz ugvan, hogy termelésük növeléséhez jelen­tős piaci munkára, szigorú költség- elemzésre van szükség, de minden­képpen ió alanot szolgáltatnak a va­lamennyiünk által kívánt előrelépés­hez. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents