Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-31 / 305. szám

%Mäfm 1979. DECEMBER 31., DO Egytized százalék Kemény víz - infarktus ellen ■ Henry Schroeder new hampshirei orvos arra a meg­lepő következtetésre jutott, hogy a meszes, kemény víz védi az embert az infarktustól. Az orvos 94 amerikai város­ban végzett felméréseket^ amelyek nyomán megállapí­totta, hogy a szív- és érmeg­betegedésekben meghaltak száma jóval kisebb az olyan városokban, amelyekben az ivóvíz sok meszet és magné­ziumot tartalmaz. Ezt az észrevételt megerősí­tik a londoni higiéniai fakul­tás kutatásai is, amelyek so­rán azt tapasztalták, hogy a lágy vagy lágyított vizet fo­gyasztóknak 11 százalékéi, míg a kemény vizet ivóknak csak 8 százaléka szenvedett szív- megbetegedésben. Vízőrök télen Szüntelenül készenlétben kétségbe, ha a túlságosan is nyugalmasnak látszó éjszaka hirtelen a visszájára fordulna. Riaszt az ügyeletes Az ügyelet telefcmszáma éj­jel-nappal hívható. Hogy ez nem felesleges óvatosság, bi­zonyítja az elmúlt néhány hét is. A vízállás normális volt, a viszonylag magas hőmérsék­let miatt nem gondoltak a szintén veszélyes jegesedésre. Az ügyeletesnek, az igazgató- helyettesnek, s a KÖVIZIG jó- néhány szakemberének mégis jócskán akadt dolga. Novem­ber 23-án, szombaton hajnal­ban jelentős mennyiségű pa­kura került a fővárosi szenny­vízvezetékbe. Félő volt, hogy az olajszármazék a Dunába fo­lyik. Az ügyeletes mozgósítot­ta az igazgatóhelyettest, s a szennyeződés elleni védekezés­re kiképzett munkásokat, moz­gósították a technikai eszkö­zöket. Sikerült megálljt pa­rancsolni a pakurának, de ha Gödöllőn, a MÉM Műszaki Intézetében üzembe állítottak egs 0,1 százalékos pontosságú dízelmotor-diagnosztizálő berende^ zést, ami már 5 százalék tüzelőanyag-eltérést is kimutat. Barcza Zsolt felvétele A Közép-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság budapesti Rákóczi úti épületének ügye- letesi szobájában fiatal lány ül egy telexgép, sok-sok riasz­tási terv és édesanyja társa­ságában. Az anyuka, csakúgy mint mi, néhány percre ug­rott be: vacsorát hozott szol­gálatban lévő geológus lá­nyának. A vacsorát megelőző családi diskurzus azonban félbesza­kad. Konkoly János igazgató- helyettes részben az én tájé­koztatásomra, részben munka­társa vizsgáztatására kérdése­ket tesz fel az ügyeletes teen­dőiről. Hol találni a riasztási terveket? Mikor kell a men­tésvezető igazgatóhelyettest, s mikor mást értesíteni? Kik az egyes folyamszakaszok védel­mének irányítói? A geológus lány több-keve­sebb sikerrel válaszol. Arról azért mindenképpen meggyőz bennünket, hogy nem esne Munkában a nádarató gép , Budapest, Baross tér. dél- htán 3 óra. Aki a magyaror- tizági feketekereskedelemre kí­váncsi, annak ezen a vidéken többnyire érdemes alámeriil- 7nie. Most azonban a Baross- üzobor talapzata körül kiadó a flaszter. Zsibongó tömeg he­lyett két rendőr beszélget csak egy civillé}, akiről nem lepőd­nék meg, ha kiderülne, hogy • nyomozó. Pang a zugpiac? (Dehogy. Ötven lépéssel arrébb la benzinkútnál egy fiatal nő ; mellém lép, kezében kvarc­pora. Innen a Keleti pályaud­var bejáratáig seftelők mel­• lett zajlik a forgalom. Az eladók között több nőt és kamaszfiút látni, ők egy- i egy üzlet után a pénzt, árny- ífcént suhanó alakoknak ad- fjáik át, akiktől újabb órát jkapnak. Így, ha tetten érik ?őket, csak egy-két bűnjelet . talál meg a rendőr. . vagy, •.pénzügyőr, s még a zsebek is . üresek. Legfeljebb szabálysér- . lésért. kezdeményezhetnek el- . járást ellenük. Ám igazán sok éru a háttérből irányító figu­ráknál. sincs. Ezek időnként eltűnnek és negyed óra múl­va új szállítmánnyal érkeznek meg a placcra. Alighanem egyetlen csempészközponthoz tartozik Itt az egész társaság, hiszen mindenki órát kínál, ráadásul az ár és a típus is azonos. A módszer pedig tö­kéletesen kifinomult, úgyhogy .•amikor a Banoss-szobortól el­indulnak ebbe az irányba a járőrök, nincs rohanás, a sef- talők zsebre dugott kézzel he­lyükön maradnak. Mert tud­ni és bizonyítani, hogy itt csempészholmit árusítanak — két dolog. Egy bűnszövetség leltára Ilyen méretű séf teles néhány évvel ezelőtt még ismeretlen volt. Időközben azonban az illegális biznisz nagyra nőtt, a módszerek iparszerfibbeJr lettek. Kialakult sokfelé a munkamegosztás is: elkülönült a csempészés és az üzérke­dés. Pályaudvarok környékén gyakran továbbeladók veszik át értékesítésre a holmit, időn­ként egész családok folytat­ják ezt a mesterséget. A Ba­ross tér seftelői között épp a napokban fogtak el egy váci famíliát, de Pest megyét a központi zugpiacon nemré­giben tápiószclei asszonyok is képviselték. A Keleti környé­ké azonban a feketekereskede­lemnek csak egyik zónája, az illegális csatornákon érkező árut a fővárosban és azon túl is (pl. Vácott és Cegléden) több helyen értékesítik.. A szervezett csempészés vo­lumene szerény becslés sze­rint is százmilliós nagyság- rendű lehet. Álljon itt a for­galom nagyságának érzékelte­téséhez csupán egyetlen bűn­szövetség leltára. Az egyik 1977-ben lebukott Budapest- központú csempésztársaság.fő­nökének kezén bizonyítható­an (!) 14 ezer 317 gramm sú­lyú aranyékszer, 20 darab svájci eredetű 100 grammos aranytégla és 690 aranyérme fordult meg, összesen 7,3 mil­lió forint értékben. S ez nem minden. A főnök társa to­vábbi 6 és fél kiló sárga fém Mederkotrás a soroksári Duna-ágbaa sorsát irányította, ráadásul a jól szervezett — külföldieket is foglalkoztató — csoport ék­szereket készíttetett és valu­tával is üzletelt. Nemzetközi kapcsolatok Némi tia zugpia­cokon csak az arany örök, minden más múlandó. Most éppen a farmer és zsebszá­mológép került leszálló ágba. viszont szívósan tartják ma­gukat a szovjet műszaki áruk és a jelek szerint mind na­gyobb a kereslet a szexfilmek és -lapok iránt. A pornó- cikkek többnyire csak más csempészholmik mellett ke­rülnek elkobzási listára, sző­kébb régiónkból egyébként Vácott a közelmúltban foglal­tak le szexfilmet, míg egy szentlőr'inckátai házból por­nóújságok kerültek elő Az áruforgalmazás mellett a feketekereskedelem másik nagy ágazata 1976—77-tol a pénzmanipuláció lett. Az ide­genforgalom fellendülése ezt is magával hozta. Egy-egy ügynök naponta 20—30 ezer forintnyi valutát is beváltott, majd tetemes haszonnal, to­vábbadta. A Magyar Nemzeti Bank devizamonopóliumát azonban nemcsak a külföldi pénzváltók kezdték ki, az ügyeskedők között magyar kemping- és IBUSZ-kirendelt- ségvezetők is akadtak. Alviláqi farkastörvények Több bűntett jelezte az el­múlt években: a feketekeres­kedelem kulisszái mögött egy­re inkább az alvilági farkas- törvények érvényesülnek. Leg­nagyobb publicitást a Herceg­halom határában történt gyil­kosság kapta, a hői két afga­nisztáni férfi szinte példátlan brutalitással (96 szúrással) végzett főnökével, mert az igazságtalanul osztotta el a profitot. Megtorló akció azonban ki­sebb kihágásért is kijár. A sef­telők, csempészek közül aki önállósítani akarja magát, nincs mit csodálkoznia, ha szigorúan megleckéztetik Egyetlen év alatt (1977-ről 78-ra) az illegális csatornák leleplezett (!) forgalma meg­háromszorozódott: 46 millió forintról 130 millióra nőtt. Tény, hogy a csempészés az utóbbi időben a hazai pénz­bűnözés leggyorsabban nö­vekvő ágazata lett. A séf tel és- be mind többen bekapcsolód­nak, nemegyszer mindaddig tisztakezű személyek is. Az igazi turisták egyébként az illegális kereskedelemben kin­cset érnek, hiszen a határál­lomásokon kevésbé gyanúsak, mint az országok között in­gázó egyének. Ehhez járul még, hogy lebukás esetén koc­kázatuk kisebb, hiszen ilyen­kor a következő a típusval­lomás: — a kocsi nem az enyém, a rejtekhelyről sem­mit sem tudtam... Egy ká- bítószercsampész például azzal védekezett, hogy duplafalú bő­röndjét a sivatagban találta és fogalma sem volt arról, mit hurcol országokon át... Az illegáliá biznisz felfutá­sával egy időben a magyaror­szági csempésztársaságok kap­nem így történik, akka* egész lejjebb eső Duna-szsz vízkivételi műveinek kent is riasztani kellett voln; Az ünnepek táján amújs mindig történik valami, &- hány évvel ezelőtt az ek horgonyt vető hajó felha a meder alatti banzinvez- ket. Azonnal el kellett te. ni a hajóforgalmat, neh/ megsértsék a víz fölött lt, de szerencsére sértetlen c. vet. Csupán ízelítő abból, : mindennel foglalkozik téli a Közép-dunavölgyi Vízüg Igazgatóság 1600 dolgozój mert körülbelül ennyi ji képzett szakemberre va szükség ahhoz, hogy a hozzá juk tartozó mintegy 240 kilo méter hosszú gátrendszer, a belvízzel veszélyeztetett terü­let védelmét, a töltések, csa­tornák gondozását és egyéb munkájukat ellássák. — Feladatunk azonban több­irányú — folytatja Konkoly János. — Mi gondoskodunk arról, hogy a hozzánk tartozó 8500 négyzetkilométernyi terü­leten élő mintegy 3 és fél mil­lió embernek egészséges ivó­vize legyen. Ellenőrizzük a vízhasználatot, jóelőre meg­tervezzük a következő évek feltárásait, gazdái vagyunk az alapellátást biztosító vízmű­veknek, a fontosabb vízelve­zető- és szennyvízcsatornák­nak. Ennek megfelelően ható­sági jogkörrel is rendelkezünk. S mint arról már szó volt, a kárelhárítás is a mi dolgunk. A javítóműhelyekben — Mit csinálnak a vízőrök télen? t — Munkánk tulajdonképpen nem sokkal különbözik a nyáritól. Há az idő engedi, ilyenkor is építjük, erősítjük a gátakat ős csatornákat, kül­ső megbízás alapján is dolgo­zunk. Technikai eszközeinket nagy kár lenne kihasználat­lanul hagyni. Nagyüzem van a javítóműhelyekben, ilyenkor azokat a műszaki berendezése­ket is átvizsgáljuk, amelyek egyébként csak veszély ese­tén kerülnek ki a raktárakból. Minden évben átdolgozzuk, H^§ felfrissítjük a védelmi terve­ket. Ez nem csupán íróasztal melletti munka, hiszen a vé­delemvezetők és beosztottjaik ilyenkor szinte négyzetméte­renként átvizsgálják a rájuk bízott terepet, a környéket, megbeszélik a tennivalókat a tanácsokkal, a rendőrséggel. Ne feledkezzünk meg a mint­egy 150 meder-, csatorna- és gátőrről, akik ugyanúgy na­ponta ellátják feladatukat, mint például a kitűzőhajó legény­sége, akiknek hetente többször ellenőrizniük kell a biztonsá­gos hajózást segítő jelzőket. Azonkívül folyik a meder­kotrás, tisztítjuk a csatorná­kat. vágjuk a nádat. Órák alatt a helyszínen — Hogyan készülnek fel az árvizek és egyéb károk elhá­rítására? — Mi úgy mondjuk, ilyen­kor békeidő van, hiszen nem fenyeget árvízveszély. Ha még­is bekövetkezik valamilyen váratlan esemény, néhány óra leforgása alatt a helyszínen vagyunk. Nyáron rendszere­sen tartunk gyakorlatokat, hogy mindig mindenki tudja, mi a tennivalója. A belvíz már veszélyesebb dolog. Ha ,a ke­mény fagyot felmelegedés kö­veti, a víz nem tud elszivá­rogni, működésbe kell lépnie a szivattyúknak, amelyeket pillanatok alatt kell üzembe helyeznünk. — S az ünnepek alatt? — A legtöbben ugyanúgy pihenünk, szórakozunk, mint mások, legfeljebb kicsit mér- téktartóbban, hiszen sohasem tudhatjuk, mikor csörög a te­lefon. Az ügyelet ugyanis, mint minden más napon és éjszakán, ezeken a napokon is a helyén van. ^ Csulák András t Csempészek, seftelők, orgazdák Háromszorosára nőtt a feketekereskedelem forgalma csolatot teremtettek a fekete­kereskedelem nemzetközi há­lózatával is. Hogy ez mit is jelent, közelebbről, azt jól illusztrálják a már citált bu­dapesti bűnszövetség nemzet-? közi nexusai. A csoport elő­ször egy Milan nevű jugoszláv csempészfőnökkel lépett érint­kezésbe, aki aranyat terített, és valutát inkasszált a ma­gyar piacon. De Milan sze­mélyében a csempészés új módszerei is eljutottak Buda­pestre. Valutázók a szállodákban A budapesti csoport ké­sőbb a Madame néven is­mert krakkói •Barbara Chimiel asszony csempésztársaságával alakított ki kapcsolatot, akik az áruk lengyelországi piacát szervezték meg. Végül össze­köttetésbe kerültek egy Piei- rovszki nevű' férfi .yezette tár­sasággal is, akik a kommersz csempészésen kívül mindenek­előtt Mercedes gépkocsikkal foglalkoztak. Az autókat az NSZK-ban lopták, majd Len­gyelországban értékesítették, de előbb a tranzitállamokban slusszkulcsot készíttettek. Ké­sőbb ezek segítségével lopták el az új. lengyel tulajdonostól is a járművet. Az átlagpolgár fantáziáját nemegyszer túlszárnyaló efféle vállalkozások száma, s vele együtt az illegális kereskede­lem forgalma a legutóbbi idő­ben sem csökkent. Sőt! Az 1979-es részadatok szerint idén háromnegyed év alatt több felderített devizabűntet­tet és csaknem ugyanannvi vámbűntettet követtek el Ma­gyarországon, mint tavaly, egész esztendőben ... Van jócskán tennivalójuk a bűnüldözőknek. Babus Endre Munkaügyi viták Egy elbocsátás bonyodalmai Egy tanácsi főelőadót a hi­vatalvezető figyelmeztetésben részesített, mert megtagadta a feladatai elvégzésére kiadott utasítást. A tisztviselő és íö- löttese között egyébként is ál­landó vita volt, mi tartozik a főelőadó munkakörébe. Ezért a hivatalvezető át akarta ad­ni neki a munkaköri leírást, amit azonban az illető előbb megtagadott, majd később át­vette ugyan, de kijelentette: abban munkakörébe nem tar­tozó feladatok is szerepelnek, tehát tulajdonképpen módosí­tották munkaszerződését. Emiatt panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd amikor elutasították, a Pest megyei munkaügyi bíró­ságon part indított. Az ügy azonban még job­ban elmérgesedett: a tisztvise­lőnek fölmondták, , mégpedig részben az előbb említett ma­gatartása miatt, részben, mert a vele szemben támasztott kö­vetelményeknek — kellő fel- készültség hiányában — nem tud eleget tenni. Azt is kifo­gásolták, hogy munkatársaival és a hivatallal kapcsolatban ál­ló szervekkel nem megfele­lően viselkedik. A' felmondás hatálytalanítása iránt a főelő­adó újabb pert indított. — Azért mondtak fel ne­kem, azért részesítettek figyel­meztetésben, mert a tanács el­len közérdekű bejelentést tet­tem — állította a Pest megyei munkaügyi bíróságon. — Ezt a védekezés-ét nem fogadták el és mind a figyelmeztetést, mind a felmondást hatályában fenntartották. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alapos­nak találta és a munkaügyi bíróságot új eljárásra utasítot­ta. — A bíróság az igazság ki­derítéséhez szükséges bizonyí­tási eljárást nem folytatta le, a tanúvallomásokat egyolda­lúan értékelte, határozata meg­alapozatlant és törvénysértő — mondita ki a Legfelsőbb Bíró­ság. — Nincs tisztázva, hogy a főelőadó munkakörébe mi­lyen feladatok tartoznak és nem tartalmaz-e az munkakö­rén kívüli megbízatásokat. Az államigazgatási munkakörben legalább tizenöt éve foglalkoz­tatott ügyintéző munkaviszo­nya — nem megfelelő munka­végzés és magatartás miatt — felmondással csak akkor szün­tethető meg, ha munkaköre el­látására tartósan alkalmatlan­ná vált. E rendelkezés mellő­zése miatt a munkaügyi bíró­ság nem tisztázta, hogy a fő­előadó mióta tanácsi dolgozó. Figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az illetőt három évvel ezelőtt az alapminősítésében lelkiismeretes, szorgalmas dol­gozóként jellemezték, mások­hoz való magatartásáról is el­ismerően nyilatkoztak. Tény, hogv a tisztviselő több közér­dekű bejelentést tett, ezeket azonban a tanács is megalapo­zottnak nyilvánította. Tehát az ügy felületes elbírálása esetleg figyelmen kívül hagyja a mun­káltatói joggal való visszaélés lehetőségét, ami a szocialista igazságszolgáltatásban megen­gedhetetlen.

Next

/
Thumbnails
Contents