Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
«4.ru 1979. DECEMBER 31., HÉTFŐ Benépesült a könyvesház Pótolni felnőtt fejjel Beszélgetés a dolgozók iskolájáról Hanga Mária oktatási miniszterhelyettessel Magasabb színvonalon JÓ TAPASZTALATOK, HASZNOSNAK ÍGÉRKEZŐ KAPCSOLATOK — Igen. Ugyanakkor meghatározó erejűnek tartom pártunk XII. kongresszusának irányelveiből a szocialista demokráciára, a művelődéspolitikára és a szabadidő hasznosítására vonatkozó kitételeket. A megyei művelődési központ komplex intézmény, tehát kiemelt szerepet tölthet be a szellemi képességek megőrzésében, az öntevékenység fejlesztésében és a személyiség formálásában. Vagyis a társadalmi nevelő munkát kell elősegítenünk. Ezzel együtt jár a szocialista demokrácia összetevődnek megismertetése, sőt a magunk területén a gyakorlása is. S még két mondat, amelyekeit célként vallhatunk a magunkénak: Széles körben kell tudatosítani a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődés egységét. A természettudományos, a műszaki és a társadalmi kérdések iránt megnövekedett érdeklődést magasabb színvonalon kell kielégíteni. — Ezeket a gondolatokat önöknek aprópénzre kell váltaniuk, pontosabban a gya- ■ korlat nyelvére fordítaniuk. Elegendő volt-e az itt töltött két és fél hónap a konkrét helyzet feltérképezéséhez? — Biztosan mondhatom: ismerem a megye közművelődésének helyzetét, tudom a feladatokat és azt is pontosan, hogy házon belül, ki, milyen részterületen és milyen, színvonalon dolgozik. Már több település közművelődési intézményét felkerestem, tájékozódtam a népművelők munkájáról, jó tapasztalatokat szereztem, és hasznosnak ígérkező kapcsolatokat alakítottam ki. — Milyennek ítéli a megyei művelődési központban a városi és a megyei hálózat együttműködését ? — Általában megfelelőnek, bár problémák is felszínre kerültek. Most, hogy megalakult a művelődési központ társadalmi vezetősége, és megkezdtük az új szervezeti és működési szabályzat kidolgozását, ez néhány belső változást is eredményez majd. Például . egységes módszertani osztályt alakítunk ki, két önálló csoporttal, ez javítani fogja a munka belső feltételeit. — Megfelelően érvényesül-e a művelődési központ megyei kisugárzása? — Megítélésem szerint ösz- szesságében igen, de erősíteni kell a népművelők folyamatos továbbképzését, Munkások és az ifjúság — A megyében dolgozó népművelők túlnyomó többsége teljesen szakképzetlen. — Éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy gyorsabb legyen szolgáltató tevékenységünk. Módszertani kiadványaink átfutási ideje hosszú, a jó tapasztalatok kissé nehézkesen jutnak el a művelődési intézményekig. Akadnak befejezetlen — indok nélkül —, lezáratlan módszertani kísérletek a megyében. Az eddigieknél is rendszeresebbé kívánjuk tenni a tapasztalatcseréket járási és megyei szinten, ugyanakkor tovább akarjuk fejleszteni az ország öt másik megyéjével és Budapesttel kialakult együttműködésünket. — Hogyan ítéli meg a könyvtár-módszertani munkát? —1 Ez kevésbé látványos, mint a művelődési otthoné. Valójában itt sok gondunk akad, azonban bízom abban, hogy az új szervezeti rendben ezek is megoldódnak. — Mechanikus különválasztás nélkül a közművelődés melyik területét érzi a leghangsúlyosabbnak? — A munkásművelődás mellett legtöbb energiát a ■gyermekekreoa ifjúsági, korosztályra kell fordítanunk. Ez a bázis, az utánpótlás, a jövő generációja, szocialista fejlődésünk továbbvivő ereje. — Hogy érzi magát az új beosztásban? — Jelenleg még jóval több időt töltök el itt, mint a hivatalos munkaidő. Tapasztaltam, hogy egy jól működő intézmény vezetését vettem át, s a már eddig elért eredmények alapján szeretnék mindenkivel együtt dolgozni, mart a hírnév valamennyiünket kötelez a mind magasabb színvonal elérésére. Kriszt György TV-FIGYELO Tápiószecsőiek voltak a csütörtöki Nézőpont főszereplői. Olyan emberek, akik ma is óit. élnék és dolgoznak, olyanok, akik naponta onnan utaznak (vagy inkább: ingáznak) a munkahelyükre és olyanéit, akik csak ritkán, látogatóba tárnak vissza az őket végképp útjukra bocsátó családi fészekbe. A népes Horváth család három nemzedékének egy mástól nagyon is különböző életű tagjai. Az apa, aki valamikor a Keleti pályaudvar előtti köpködőn kínálta — sokszor hiába — az erejét a munkáskezet keresőknek, s aki most mb'- kedve szerint dolgozhat. Teszi is, ahogy fiatalon megszokta Magát nem kímélve. Pihenést alig ismerve. Hétköznapot és vasárnapot egy besz akasztva. Amúgy szessői módra. Az 5 s a felesége sorsától a legjobban a Budapesten eló fiuké különbözik. Mérnöknek taníttatták, de otthagyta a gyárat. Kisiparos lett. Sokai dolgozik, hogy sokat keressen Különleges bútorokat gyűjt. a. feleségével, s a gyerekével operába jár. E két életforma között var a testvérei családjáé. Ahogv az egyik lány megfogalmazta: a munkája után a ház körül nem tud és nem is akar anv nyit dolgozni, mint a szülei tették, s teszik; még az öregeket is arra sarkallja, hogy ■kíméljék magukat, hiszen megtehetnék, s jócskán meg i» érdemelnék... úgy tetszik azonban, hogy hiába. Öreg- Horváthék szokásai másutt gyökereznek. Akármennyire egyedi képei kaptunk is róluk a riportból — az ő sorsuk tipikus, sok százezer család él hozzájuk hasonlóan a hetvenes és a nyolcvanas évek fordulóján. Ilyenek a gondjaik (gondjaink) és ilyenek az örömeik (örömeink). Akik nem látták az adást, mindezek olvastán megkérdezhetnék: hogy kerülnek Horváthék a Nézőpont kulturális műsorába. Nos, úgy, hogy az alkotók nemcsak a könyvet, a zenét, a televíziót tökintik kulturális kérdésnek. Hanem azt is, hogy ki hogyan, milyen körülmények között dolgozik, hogyan kapcsolódik ki, miképpen vélekedik a világról, milyen terveket kovácsol a jövőről. Okosan és egyszerűen érveltek az igazuk mellett. Jó műsort csináltak. I Sevilla volt a karácsony utáni két tévénap másik jeles színhelye. Róbert László egy a Korváthéknál nagyobb csa'ád tagjait faggatta. Mindig Sevillában élőket és csak a Nagyhétre odautazókat, kommunistákat, és papokat, politikusakat és a világ nagy kérdéseivel nemigen foglalkozókat. A temérdek mozaikkockából remekül szerkesztett, tökéletesen egységes stílusú kép kerekedett (ebben a Tisz- telendők-sorozat fölül is múlta a Nézőpontot). Róbertnak és legközvetlenebb munkatársainak — a rendező Radevszki Teodornak és az operatőr Szabados Tamásnak — nagy érdeme. hogy műsorukban egy gondolatra lüktetett a kép és a hang. Mégpedig úgy, hogy az egyik a másikat nem egyszerűen kommentálta, hanem kiegészítette, fölerősítette. Magyarán: nemcsak azt hallottuk. amit amúgyis láttunk és nemcsak azt láttuk, amiről éppen a riporter beszélt. Mondhatná bárki: ez természetes, miért kell erről külön is szólni. Pedig kell. Hány olyan műsort láttunk a közelmúltban is. amelyikben ez az okos szerkesztői módszer legföljebb jámbor óhaj volt! A szakmai biztonság, a forma mívesre csiszolása jól szolgálta a tartalmat. Érzékletes képet kaDtunk egy tőlünk távoli országról, annak egy szamunkra nem könnyen érthető sajátosságáról. Arról, hogy miképpen férhet meg egymással a kommunisták pártja és a katolikus egyház, hogyan lehet valaki egyszerre hívő és egv marxista ■ "4rt katonája. Ró- berték sevillai filmjének — s a sorozat megelőző darabjainak — legnagyobb erénye, hogy világosan megmutatták: az ellentmondás feloldható. Nem mindig és nem mindenütt ugyan. Hanem kivételképpen. Ma és Spanyolországban ... Daniss Győző üzemek sem érdekeltek benne pillanatnyilag, hogy alkalmazottaikat iskoláb aj árasra buzdítsák, s hogy ezért mil» áldozatokat is vállaljanak. Egyszerűen nincsenek ráutalva, a technika még nem követeli meg. Jói tudnak haasznámi teljesen képzetlen embereket is 'egész sor munkakörben, néhány óx-ás betanítás után. Ha emberség és szocialista meggyőződés nem készteti őket, ugyan miért törődnének segédmunkásaik iskoláztatásával? A technikai fejlődés idővel megköveteli majd a szakmailag és általánosan is képzett, a mainál jóval tanultabb, művelt munkaerő tömeges jelenlétét a termelésben. A jövőt tekintve érdekeltek a tanulásban, illetve a tanulás szerve- zésébsn mind az iskolázatlanok, mind a vállalatok. De ez a jövő nincs olyan messze. Az érdek tehát valóságos. Csak nem mindenki látja világosan, nem beszélünk eleget róla. Ám tudunk már olyan gyárról, amely nem alkalmaz senkit általános iskolai végzettség nélkül; Beszélnek arról is, helyes lenne, hogy betanított munkás is csak olyan ember lehessen, aki sikeresen elvégezte az általános iskolát. Azt hiszem, ezek helyes elgondolások. Arról természetesen sző sincs, hogy máról holnapra kötelezővé tegyék az ilyen eljárást G Sokr.n azt mondják, az esti Iskolák . .b í/o nyíl vány gyárai: papírt adnak, igazi tudást nem, s lelkiismeretes pedagógusok szerint a hallgatóknak több mint a felét, meg kellene buktatni. Mi ebből az igazság? — A dolgozók általános iskoláját — éppen fontossága miatt, s mert sok embert kellene rábírnunk a beiratkozásra — többféle módon lehet elvégezni. Azért, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő formát, a 320 órás oktatáson kivár — aiíiéljf -r'MSgyomáhyos eredetihez kópiást már száz órával csökkentett változat — létezik egy rövidebb ideig tartó oktatási forma. Erre azokat kellene fölvenni, akik képesek az önálló, tanulásra, szorgalmasak és kitartóak az otthoni felkészülésben. Sajnos, a tanulókkal egyetértésben a vállalatok is azt szorgalmazzák, hogy minden jelentkező ilyen rövidebb tanfolyamra kerüljön. így hamarabb túl esnek rajta a tanulók is, az Üzem is. Javul a statisztika. Ide irányítják azokat is, akik nem képesek megbirkózni ennek a tanulási formának a követelményeivel, s ide iskolázzák be a fiatalokat is, akik frissen felmentve kimaradtak a nappali tagozatról, s még dolgozóként is, tankötelesen, ifjúsági osztályban, tehát azonos é'erko- rúak között lenne a helyük. Ifjúsági osztályt azonban nagyon kevés helyen szerveznek a dolgozó fiatalok számára. A rövidebb tanfolyamon a megoldhatatlan feladatokkal szembenálló pedagógusok beérik gyenge eredményekkel is, olykor megszegve a rendtartást, mellőzve a vizsgakövetelményeket. Van tehát igazság abban, amit a bizonyitvány- gyártásról beszélnek, de ezen sürgőben változtatni kell. O Mit lehetne tenni ellene? — Azl általános és a szak- felügyeletnek kellene több időt és figyelmat fordítania a felnőttoktatás ellenőrzésére. Az idei tanév előkészítésekor telhívtuk rá a megyei művelődési osztályok figyelmét, törődjenek iobban a dolgozók általános iskoláival. A legtöbbet, persze, a lelki- ismeretes és hozzáértő pedagógusok tehetik a felnőttoktatásban is. mint mindenütt a tanításban és a nevelésben. Az emberi hangnem, a megértő és tapintatos bánásmód eloszlatja a tudatlanság miatti szégyent. a gátlásokat, amelyekkel a felnőtt tanítványok oly gyakran küzdenek és fölkeltheti bennük az igazi tudásvágyat, a tanulási készséget. Hogy ezt elérhessék, ahhoz viszont a pedagógusoknak is maximális támogatást kellene kapniuk a közművelődésért felelős hivatalos és társadalmi szervektől eg”■"•árt. Csontos Magda Benépesült Pilis község könyvesháza, amelynek átadásáról nemrég adtunk hírt. Knakál Józsefné könyvtáros karácsonyi, újévi népszokásokról mesél a gyerekeknek, és egyben az idevonatkozó irodalmat ajánlja kis olvasóinak. A VÁCI NÉGYES Művészeti csoportok Űjabb kiadvánnyal lepte meg a váci Madách Imre Művelődési Központ a város lakóit. Az Iglói Sarolta és Hódiné Király Gyöngyi szerkesztésében megjelent kis füzet a művelődési központ művészeti csoportjait: a Vox Humana énekkart, a Musica Humana kamarazenekart, a városi KISZ-kórust és á fúvószenekart mutatja be. A Papp László fotóival illusztrált kiadványból. megismerheti az olvasó e négy művészeti csoportot. Megismerkedhet alakulásukkal és az azóta eltelt idő legfontosabb eseményeivel, valamint a város életében betöltött szerepükkel. A kis füzet jó szolgálatot tecz a nemcsak országos, hanem világhírre szart tett együttesek további népszerűsítésében, kedvelőik, koncertlátogatók betekintést nyerhetnek a kulisszatitkokba is. Tömegeket érint és érdekel nálunk a felnőttoktatás. Az általános iskolát 1955-ben több mint tízezren, 1935- ben néhány fő híján harminchatezren. 1975-ben 29 523-an fejezték be ebben a formában. Ugyanezekben az években érettségi bizonyítványt közel hatezer, majd huszonnégyezer, illetve 25 554 felnőtt szerzett ilyen módon. Felsőfokú diplomát az 1955. évi hétszázhetvenhárommal szemben 1975-ben 10 714 felnőtt luipott esti tagozaton. Dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettest kértük meg, adjon tájékoztatást felnőttoktatásunk jelenlegi helyzetéről. © Hogyan alakult meg a felnőtt tanulók száma az utóbbi években, van-e még érdeklődés az esti, a munka melletti tanulás iránt? — A félsőfokú képzésnek változatlanul nagy a vonzereje, évek óta mintegy negyvenezren tanulnak a főiskolák, egyetemek esti és levelező tagozatain. A középiskolákban 170 ezren, ugyanannyian, mint a nappali tagozatokon. A mun. kaerő-helyzetet is tekintetbe véve csak örülhetünk, hogy ennyien vállalkoznak a munka utáni tanulásra. A dolgozók általános iskoláival azonban gondjaink vannak. Ide tavaly 31 659-en jár. tak, de hazánkban pillanatnyilag csaknem másfél millió negyvenévesnél fiatalabb munkavállalónak nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Ebbe nem nyugodhatunk bele, ezen változtatni kell. O Szükség van-e rá, hogy ezek az emberek tanuljanak? Hiszen, ha akartak volna járhattak volna iskolába az utóbbi harminc évben. Egyáltalán, Irt-li-e, valóságos társadalmi idényeket elégít-e ki a felnőttoktatás? — Az a másfél millió ember többségében tanítható, képezhető. Nem alkalmatlansága, hanem körülményei folytán maradt ki az iskolából. Ro:sz helyzete miatt, ami nem anyagi nyomorúságot jelent, hanem szellemi igénytelenséget. műveletlen, felelőiden szülők nemtörődömségét, vagy éppen kapzsiságát: minél előbb pénzkeresőt akartak csinálnia gyéreí“uffiot.‘^í3ost mondjunk le róluk abban a tudatban, hogy jó az iskolázottsági statisztikánk? Mert valóban óriási a fejlődés. Három-négy évtizede az ország 15 éven felüli lakosságából csupán 15 százaléknak volt a mai nyolc általánosnak megfelelő végzettsége. Ma több mint a felének, 56 százaléknak. Ha onnan, a múltból nézem, ez sok. Ha a fejlett szocialista társadalom szempontjából, akkor kevés. Napjainkban a tankötelesek- ; neT.t 02 százaléka rendes időben végez, 91 százalékuk tizenhat éves koráig szerzi meg a nyolcadik osztályos bizonyítKülönleges foglalkozás: a megyei művelődési központ és könyvtár igazgatójának lenni. Nem is éppen irigylésre méltó. Hiszen a vezetése alatt álló intézmény jó házigazdája kell legyen a megye' és a város kiemelt rendezvényeinek. Sőt, a központ már létével, mindennapos rutinműködésével is példát mutat. Kimondva vagy kimondatlanul, de állandóan figyelemmel kísérik munkáját a megye népművelői. Tevékenységének jelentős részét tölti' ki, : hogy intenzív kapcsolatot tart a járások és a települések közművelődésének ' irányítóival. Folyamatos módszertani segítséget kell adjon a művelődési házaknak, könyvtáraknak, kluboknak és klubkönyvtá- raknak ugyanúgy, mint az , üzemi népművelőiknek. Ezt a -sokrétűséget kell egységgé szerveznie és szakmailag irányítania az igazgatónak. Nem kívülállóként Erre a feladatra vállalkozott Rozgonyi Ernőné dr. Október 15 óta igazgatja a Pest megyei művelődési központ és könyvtár munkáját. Korábban egy évtizedig dolgozott pedagógusként, majd tizenöt évig az államigazgatásban töltött be különböző vezető tisztségeket, legutóbb a szentendrei járási hivatal elnöke volt. Mi tagadás, megyeszer- te nagyon eltérő vélemények kísérték beiktatását. — Tudom, hozzám is eljutottak a kétkedések. A bizalomra ezután kell rászolgálnom — mondta Rozgonyi Er- nőná dr. — A pedagógia mellett tanultam jogot és szociológiát, úgy érzem erkölcsi megbecsülést szereztem korábbi beosztásaimban, de a 'közművelődésben még sohasem dolgoztam, Persze, mint a járási hivatal vezetője óí- fogóan ismertem a közművelődési célolcat meghatározó dokumentumolca.t, tudtam-, mik a konkrét feladatok, és állandóan foglalkoztattak a művelődésügy gondjai. Tehát nem érkeztem kívülállóként. Nem érzem azt sem — amit szintén mondtak néhánvan —. hogy netán kisebb rangom lenne, csupán a feladatköröm jellege változott meg. — Nyilván voltak elképzelései, amikor elvállalta ezt a beosztást. — Már a nyáron világos volt. hogy a közművelődés tárgyi és személyi feltételeinek javulása nem lesz olv.an látványos, mint a korábbi években. Most egv4dalműén nehezebb időszak kö/étkezik, és ezt elsősorban a-ra értem, hoav a népművelői munka valósános. beled tartalmi vonatkozásaira. a közművelőd őst hatékony cápára kell kiemelten figyelnünk. Három mondat — Ezt célként határozta meg a közművelődési várthatározat alapján készült törvény. és a mev-iei vártbizottság állásfoglalása is. ványt. A kimaradókból mégis tanulatlan tömegek keletkezi tok az évek során. Már pedig, akik a nyolc osztályt sem végzik el rendesen, azoknak alapvető ismereteik sincsenek. Nehezebben boldogulnak magánéletükben, s nem tudnak eleget tenni olyan feladatoknak, amilyeneket már természetesen, magától éi-tetődően ad fel az élet, a haladás. Újratermelik a műveletlenséget, a mara- diságot. Öle azok,- akik nem törődnek veié vagy éppenséggel gátolják is, hogy tanköteles gyerekük rendesen járjon iskolába. És az iskolázatlan, műveletlen felnőttek, hátráltatják az egész társadalmat, gazdasági, a politikai és a szellemi életben egyaránt, fehér foltot ielehtenek a közművelődésben. Nem nehéz belátni; igenis társadalmi szükségtelt, hogy legalábbis a nyolc osztály elvégzéséhez ■ hozzásegítsünk mindenkit, aki erre értelmileg alkalmas. Jobb lenne, ha mindenki a gyerekkorában tanulna, de ha akkor nem sikerült, hát pótolja felnőtt fejjel. ©. Általános társadalmi érdek tehát, hogy mindenki birtokában legyen az alapműveltségnek. De érdeke-e a tanulás az egyes embernek, annak, aki r.em szeret, sose szeretett tanulni? Műveletlenségén kívül, aminek terhét nem érzi. vf*^-e valami kára, hátrányba kerül-e a munkában, a pénzkeresetben. — Rövid a válasz: asm. Köztudomású, hogy — iparunk jelenlegi gépesít ettségi színvonala folytán — segédmunkásban van a legnagyobb hiány. Es köztudomású az is, hogy a segédmunkások nem keresnek rosszul. Nem egy fiatal pedagógus elmondta már, hogy bukott, kimaradt vagy elégségessel végzett, volt tanítványa, 15—16 éves fiú, elébe állt és áicsekedett: ugyanannyit, vagy esetleg többet keres két év-' vei tanulmányai abbahagyása után — rakodóként, anyag- mozgatóként'—, mint volt osztályfőnöke, a. 25—26 éves tanár. De a 25—30 éve dolgozó szakmunkások és az ugyanannyi ideje dolgozó iskolázatlan. szakképzetlenek keresetének összehasonlítása sem Ösztönöz, 'tanulásra. A gyárak, az
