Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-30 / 304. szám
%Milav I 1979. DECEMBER 30., VASÁRNAP A KÖLTÉSZET HETÉBEN Előadórnüvész-fesztiválok Számvetés — alkotásokról PEST MEGYE IDEI KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETE Jövőre április 18-án, ismét Győrött, a Kisfaludy Színházban tartják a 111. előadóművész-fesztivált. A hazai vérzés prózamondók ünnepi estje zárja majd a József Attila születésének 75. évfordulóját köszöntő rendezvények sorát. A rendező szervek: a Kulturális Minisztérium, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Rádió és Televízió a hivatásos előadóművészek jelentkezését várja. A 'január elsejéig — a Magyar Rádió irodalmi osztályán — ’ jelentkező művészek közül AZ ÉV VÉGI számvetés a Győri Filharmonikusok számára 1979-ben úgy érzem igen pozitívnak mondható, ■hisz számos jól sikerült hangversenyt adtak. Sokan szeretik muzsikájukat; a hangle- mezvásárlók közül oly sokan vásárolták lemezüket, hogy aranylemezessk lettek. Már hagyománynak számít, hogy évzáró hangversenyüket Szentendrén, a megyei művelődési központban adták. Előző éviién Gershwin-, most Strauss- esttel búcsúztatták az évet, biztosítva a közönség, s kicsit azt hiszem saját maguk számára is a kellemes kikapcsolódást. ÉPPEN 150 ÉVE, hogy önálló zenekarával megkezdte működését Bécsben id. Johann Strauss, s szinte egyik napról a másikra a város kedvencei lettek. Magyarországra 1833-ban jöttek először muzsikálni, amiről a korabeli sajtó így írt: Amikor a valcer Mozartja, a cotillon Beethovenbe, a galopp Paganinije, az egyvelegek Rossinije a pódiumra lépett, minden oldalról és a terem minden zugából tetszésvihar harsant fel. Strauss úrnak felfokozott várakozással kellett megküzdenie, de már az első hegedűvonással győzött. A pesti sikerről értesülve az Allgemeine Musikalische Zeitung többek között így nyilat- kozik: ... Johann Stratiss úr, aki csak az imént érkezett pestbudai vendégszerepléséről, bebizonyítván, hogy a keringő nemcsak Bécs kedvence, hanem mindazoké — nyelvre, vérségre, földrajzi helyzetre való tekintet nélkül —, akik a tánczenében az érzelmek gazdagságát, a kifejezés erejét, a művészi összhangosítást és a nemes variáló készséget becsülik. Ifjabb Johann Strauss 1825- ben született, s már kora ifjúságában megmutatkoztak zenei kvalitásai. 1844-ben önálló zenekart alapít, s népszerűsége vetekszik, majd hamarosan túlszárnyalja még édesapja sikeralt is. Bemutatkozásáról a Wanderer szerkesztője így írt: Ez bizony ünnepi est volt, bátran mondhatjuk, hasonló egy ~ .gy ütközet előestjéhez, amely ezernyi kételyt, félelmet, bizakodást és szorongást jelent mindkét hadvezérnek. Az ifjú Strauss azonban alighogy megjelent, első hegedűvonásával eldöntötte a csatát. Bebizonyosodott: a talentum nem előjoga senkinek. Sőt — a bécsi közönség őszinte örömére: ez a talentum atyáról fiúra száll. E sorok írója psak a Nyitányt és a Gunstmerber-ke. ringőt hallotta, de' az is elegendő volt ahhoz, hogy a lehető leghatározottabban leszögezze: az ifjú Straussban a kiváló karmester és a kiváló zeneszerző tehetsége egyesül. A keringökirály több mint fél évszázadon keresztül gyönyörködtette muzsikájával közönségét. Nyolcvan éve: 1899- ben hunyt el. de számos műve ma is hódít, s a Denevér pedig igazi évzáró darabja számos operaháznak. A Győri Filharmonikusok Jancsovics Antal vezényle’é- vel a legismertebb, a legvirválasztják ki a fesztivál szereplőit, akik József Attila és egy mai magyar költő művét tolmácsolják majd. A magyar előadóművészet reprezentatív ünnepét minden évben a költészet hetében rendezik meg, más-más megye központjában, másodáven- kánt Győrben. A szervező bizottság kiváló magyar és külföldi előadóművészeket hívhat meg vendégszereplésre ezekre az estekre. Ekkor adják át a nívódíjakat azoknak a művészeknek, akik a megelőző egy évben kiváló teljesítményt értek el. tuózabb és ma is legkedveltebb darabokat mutatták be Szentendrén. Az első számuk természetesen a Denevér-nyitány volt, ezt követte a Déli rózsák című keringő, majd az Anna polka. A Mesék a bécsi erdőből előadását az első rész legsikeresebb in tónál áaának mondhatjuk. A Tik-tak polka után az Éljen a magyar című gyorspolkában még a Rá- kóczi-induló nyomait is felfedezhettük — ami a korabeli császárvárosiban nem kis merészség volt Strauss részéről — mint alapmotívumot. A SZÜNET UTÁN Kuthy Tamás műsorközlő bejelentette a talán engesztelésként is ható Császárkering öt és az A Pest megye északi peremén fekvő Pencen feltűnik, ha idegen rója a mellékutcákat, s be-bepillant az udvarokra. Mészhomok téglából épített tornácoszlopok, az udvarokon nagy hasáb farakások. A férfiak kordbársony nadrágban járnak. A sok finom ívelésű domb, az erdős, hegyes vidék már a közeli Nógrád megyét idézi. Csengőszót hoz a szél, a domboldalban birkák legelnek, tiszta a levegő, nagy a csend. A falu kincsesháza A falumúzeum tárlóiban elhelyezett dokumentumok, a könyvek nyitott lapjai arról is árulkodnak, hogy kiket vonzott valaha ez a vidék, s ihletett alkotásra. Ebben a községben lakott egykor Hruz Éva, Petőfi Sándor nagynénje is. A költő gyakran vendégeskedett nála, és mint aszódi diák, az osztálytársainál. Feltehetően itt keletkezett A hűtlenhez című verse is, a Sovány ősz című költeményét pedig a penci szőlőhegyekre emlékezve írta. Madách Imre a penci tiszttartó fiának a házában említette meg először Az ember tragédiájának gondolatát. Mikszáth Kálmán rokonsága révén ismerte a falut, s írt róla novellában és kisregényben. A O.ehbrezón született Bohuslav Tablitz, a később Csővárra került műit századi neves szlovák költő, tanító, Ácsán volt lelkész, s kilenc nyelvet beszélt. 1802-ben szlovák nyelvit verset írt Csővárról. Életéről és munkásságáról sokat tudhat itt meg a látogató, és másról is. az őskőkortól napiaínki». Kitárul hát a Duna könyökétől északra eső cserháti tát négy falnia, Penc, Csővár, Rád és Kösd. Táj és történelem A Naszály oldalában megbúvó Násznép barlangban például az ősember egykori nyomaira bukkantak. A tárlókban az egy ideig itt élt kelták használati eszközeit őrzik. Néhány kiállítási tárgy a római kori germánokra emlékeztet. A honfoglaló magyarok korában Árpád társ- fejedelmének. Kurszánnak szabad pásztorai szálltak itt Magyar könyvek idegen nyelven Az Akadémiai Kiadó 90— 100 idegen nyelvű kötetet publikál évenként. Kiss Ferenc és Szentágo- thai János anatómiai atlaszának, amelyet az idén két német, egv-egy lengyel és görög kiadóval együtt jelentettek meg. a közeljövőben készül el az angol változata. Egyebek között kiadói kooperációban készül Borsa Gedeon kétkötetes, latin, olasz és angol szövegű nyomdászat-történeti munkája, a Pannónia régészetével foglalkozó angol nyelvű mű, és Major Máté Építészettörténetének német változata is. igazi virtuozitást követelő Pizzicato polkát. A sikert tovább fokozta a Varázskeringő a Bécsi vér és a Terefere polka előadása. Egy Strauss- eot természetesen mitsem érne a Kék Duna keringő nélkül — s bár sajnos a Duna azóta igencsak más színű —, a Szentendréd közönség épp olyan lelkesedéssel fogadta talán, mint a hajdani bécsiek. A műsor befejező számával id. Johann Strauss emlékét idézték a győriek, a közönség vastapsa mellett a Radetzky indulót játszották, kétszer is! Kellemes, hangulatos, év végi ünnepi est volt, mindamy- nyian jól szórakoztunk. Pintér Emőke meg. A középkori falutelepülések emlékei Rád és Csővár területéről kerültek elő. Képek is láthatók a múzeumban a tizenhatodik századból. Csővár tornyán török félhold fénylik. Királyi okirat engedélyezi, hogy a várkapitány és Thuri György párviadalra állhassanak ki a törökkel. Az 1848—49-i szabadságharc emlékei közt a penci zsellérek forradalmi óhajtásait őrizték meg, amelyeket azok a nép- képviseleti kormányhoz küldtek. A falut övező domboldalakon valaha bőven termő sző- lősikertek virultak, de 1882-ben jött a filoxera, a tőkék kipusztultak, s Penc ezután Nógrád megye legszegényebb településévé vált. Ezen a helyzeten valamit enyhített 1905-ben a kosdi szénbánya megnyitása, de a Tanácsköztársaság leverése után a legnagyobb csapást az 1931. szeptember 8-i szerencsétlenség okozta. A bányába betörő víz 6 penci bányász életét követelte, s az üzem bezárása után 250-en maradtak kenyér nélkül. Mire becsülik? A tárgyak, a képek, a dokumentumok vallanak a tájról, az itt élt és élő emberekről, segítik a megfelelő önismeret kialakítását. Ritka kincse ez a múzeum a kisközségnek, felbecsülhetetlen érték. Akár erre az anyagra is alapozhatnák a környéken az ismeret- terjesztést, hiszen a gazdag gyűjtemény részletes megismeréséhez órák kellenek, s jól illusztrálhatnák egy történelmi sorozat előadásait. Most, hogy vízvezetéket kap a település. történeti áttekintéssel és közhasznú ismeretekkel szolgáló kiállítást rendeztek itt. A g^meskúttól a vízvezetékig címmel. A megnyitón ti- zenketten voltak. Jakus Lajos nyugalmazott iskolaigazgató, a múzeum vezetője, a táj ismerője és kutatója, s erről szóló több kötet szerzője évente 2 ezer nyolcszáz látogatót jegyez be a naplójába. — Sajnos a fiatalok kevésbé, a középkorúak valamivel iobban érdeklődnek állandó és időszaki kiállításaink iránt Jó esztendőt zárunk. Megalapozott elképzeléseinkből, terveinkből művek születtek, képzőművészeti alkotásokkal szépült Pest megye sok intézménye. Ferenczy Noéminek, a szentendrei művészet egyik klasz- szikusának életműkiállítását a Magyar Nemzeti Galéria mutatta be januárban. Nagy siker volt Remsey Jenő gyűjteményes kiállítása szülővárosában, Nagykőrösön, s a gödöllői művésztelep elismerését jelentette az ugyancsalt róla készült tévéfilm. Megvalósult elgondolások Űjszerű elgondolások társulnak Pest megye képzőművészeti életének eddigi gyakorlatához. Szentendrén kapualjtárlat nyílt, s egyre színvonalasabb kiállítássorozat jellemzi a Pest megyei Művelődési Központban működő Világfa Galériát, s pompás gondolat az üzemi tárlatok sora a Szentendrei Papírgyárban és a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában, ahol Torna n Gyula, a vállalat dolgozójának egyéni bemutatóját tartották meg novemberben. Sorolni is sok a képzőművészeti eseményeket. Azt, hogy a váci Szőnyi Tibor Kórházban minden hónapban új kiállítás nyílik dr. Faragó László főorvos szervezésében, azt. hogy a kerepestarcsai új, megyei kórházban felavatták Vankóné Dudás Juli nagy méretű falfestményét. Megnyílt Cegléden a Benedek Péter Rajtuk kívül Iskolásoknak tartunk muzéumi, művészet- történeti előadásokat. Talán a megváltozott életkörülmények, a felgyorsult élettempó vagy a tömegtájékoztatási eszközök elterjedtsége osztja meg az emberek idejét s érdeklődését — mondja. Itt és most Bodonyi Józsefné, Rád és Penc közös tanácsának főállású népművelője, a művelődési ház igazgatója. A penci szélesvásznú mozi megnyitása okozta a legtöbb gondját. A hát néhány napján a penci művelődési házban, a többi napokon a rádi könyvtárban található. Egyszemélyben ő Rád könyvtárosa, a két ház mindenese. Ha napközben ráér, házról házra jár a rendezvényjegyekkel, bár, mint mondja, gyakran hasztalanul, mert közöny fogadja. A fő problémát az életmód lassú változásában látja. A kosdi Lenin Tsz-en kívül a legtöbb ember a váci üzemekbe jár dolgozni. A közéleti érdeklődésűek itt kapcsolódnak be a társadalmi életbe is, s mivel jó a közlekedés, sok a személykocsi, a helyben dolgozók a városhoz vonzódnak inkább. Más kérdés, hová mennek, mit kezdenek a szabad idejükkel. Az iskolásokat azonban gyakran a tsz autóbusszal elviszik a váci gyermekelőadásokra, a felnőtteknek azonban hiába szerveznének ilyen programot. Jórészt iskolások járnak a két falu könyvtáraiba is. A költészet naojára tavaly mindösz- sze nyolcán jöttek el. Persze azért van említésre méltó dolog is. A két községben ifjúsági és kertbarátklub működik. Rádon nvugdíias-. a társközségben oedig vöröskeresztes klub alakult. Csak hát nehezen törik meg a jég. A lakások többsége már modern, kényelmes, de az újabb kori művelődésnek még kevés a hagyománya. Bodonyi Józsefné ezen akar változtatni. Elsősorban a legfiatalabbak, az iskolások szellemi igényét akarja felkelteni, tőlük várja azt a hatást amely eredményeként fölélednek majd az igények. Kovács T. István emlékszoba, országos ügyet gondoz a város, a kisgrafikai biennálék rendezésével, melynek Nagy László Lázár grafikusművész aiz ügyeletese. Ugyancsak Cegléd inspirálja a faplasztikai seregszemléket. Pándon nyílt meg Pándi Kiss János szobrászművész gyűjteményes kiállítása, a nagykőrösi Molnár Elek kerámiáit a félegyházi tanyavilág népe ismerhette meg, Szentendrén Vajda Lajos emlékkiállítása fogadta látogatóit, a vecsési születésű Goldmann György szobrai a Nemzeti Galéria földszinti kiáUítóhelyiségébe érkeztek meg karácsonyra. Figyelmet érdemel a budaörsi művelődési ház és a tá- piószelei Blaskovich Múzeum sorozata, kitűnő iparművészek, festők bemutatkozását segítették elő az elmúlt időszakban. Emlékezetes volt Sel- meci György tárlata, aki képeit tanítványai rajzaival együtt mutatta be Tápiósze- lén. Megjelent Végvári Lajos könyve Patay László festőművészről, aki évtized óta alkot Ráckevén. Szentendre Pirk Jánost, Nagykörös Remsey Jenőt avatta díszpolgárrá. A Életművek otthonai Különös visszaáramlásról Is szólhatunk. Amrita Sher-Gil magyar származású indiai festőművész ' ifjúságát Dunaha- rasztin töltötte, egyik képét 1979-ben mutatták be a Műcsarnokban. Delhiből érkezett a mű, ahol a Modern Múzeumban külön termet biztosítottak munkásságának. Ott indiai tematikájú alkotásai körében több zebegényi, du- naharaszti, kiskunhalasi motívumát is elhelyezték. Chinta- mani Vyas indiai festőművész fel is kereste dunaha- raszti otthonát, ahova emléktábla kívánkozna, hogy Amri- ta Sher-Gil itteni munkásságának jelet állítson. A Szigetszentmiklóson élő Nádasdy János és Szabó Béla festményei Budapesten és Keszthelyen gyönyörködtették a nézőket, a Dunabogdányban élő Hock Ferenc festőművésznek Kölesden nyílt egész életművét bemutató nagyon sikeres tárlata. Tervek is érlelődnek. Ráckevén élt, alkotott évtizedekig Mesterházi Lajos Kossuth-dí- jas író, emlékparkját tervezik szobrászi alkotással. Másik veszteségünk llosvai Varga István, aki idén januárban hunyt el. Minden bizonnyal az ő nagyon gazdag festői életműve is múzeumi gondozásba kerül Szentendrén, ahol ugyancsak az elmúlt esztendőben adták át a közönségnek a felújított, bővített Kovács Margit Múzeumot. Vannak múzeumi fejlesztési tervek Vácott is, s így van ez rendjén. Festményeket a7. iskoláknak A Mezőgazdasági Múzeumban ebben az évben rendezett gyermekrajz-kiállításon oklevelet szereztek a budaörsi általános iskolások, az abonyi Heiling Nándor első díjat kapott. A ráckevei Ady Endre Gimnáziumban Pusztai Gyula irányításával mesterművek kjállítására is sor került a vásárhelyi múzeum anyagából, melyet az apaji lovas- és pásztornapokon is bemutattak. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy időszerű az iskolagalériák sokszorozása. Több ezer művész él és alkot, az országban, százak Pest megyében, a művek a raktárak helyett kerüljenek a közművelődés központi helyeire, az üzemekbe és iskolákba. Vásárlással, adományozással. Példa a dunakeszi kék iskola és az új dunakeszi általános iskola figyelmessége, rendszeresen új tárlatokat nyitnak, és Szuppán Irén iparművész több textiljét, bábszínházát adta át ajándékba a dunakeszi gyerekeknek. Uhrig Zsigmond a sérült idegzetű gyerekek gödi otthonát csaknem ötven művével gyarapította; ingyen. Szervezés kérdése, hogy Pest megye képzőművészei műveket adományozzanak az iskoláknak, hogy ne maradjanak az oktatási intézmények képi szépség nélkül. »Az esztétikus környezet ügyeletes tanár, személytelen nevelő. Megvan minden adottságunk, hogy az Egy iskola, egy képzőművészeti alkotás mozgalom országos példaként Pest megyében elkezdődjön a jövő esztendőben. A kultúra reprezentánsai Csöndes, de annál igazabb dolgok is történtek. Vecsési Sándor, Bazsonyi Arany, Patay László, akik Dömsöd, Ráckeve térségében dolgoznak, a vásárhelyi jubileumi tárlat reprezentánsai voltak júniusban a Műcsarnokban. Sorolni is sok, Vácott Lip ovniczky László, Szentendrén Paizs- Goebel Jenő emlékkiállítás nyílt, szép gyermekrajzokkal telítődött sok szentendrei ke- rításfal, Pólyák Ferenc a kidőlt dömsödi tölgyfából megfaragta a Petőfi családot. Az idén Nagymaroson az eddigi tárlatok díjnyertesei szerepeltek, ezúttal Eigei István, Baska József és Garabu- czy Ágnes kapott díjat. Az is újdonságszámba ment, hogy Dabason a szlovák nemzetiségi napokat Ezüst György képkiállításával nyitották. Köztudott, hogy Zebegényben évek óta milyen sikere van a nyári művésztelepnek, mely nemzetközi keretek között zajlik. Most újabb előrelépés, hogy Kórusz József grafikusművész irányításával nemcsak megalakult fiatal grafikusokból a Zebegényi Műhely, hanem be is mutatkozott Kőbányán. Jó rajzokkal, jó metszetekkel. Pest megye minden részét érinti egyre inkább a vizuális kultúra. A Csepel Autógyárban júliusban mutatta be a Nemzeti Galéria Száz év magyar csendéleteit, Szigetszént- miklóson megnyílt az Ádám Jenő Múzeum Feszty Ájpád kései képének, sok Ádám Jenőről készült portrénak idézésével. Szentendrén utcát neveztek el Kmetty Jánosról, aki most lenne 90 esztendős. Tápiógyörgye határában Dinnyés István régész kincseket talált az Árpád-korból, Rajki László, ifj. Pál Mihály szép faszobrait mutatták be a Csontváry-teremben. Nincs vége a sornak. Lőrincz Vitus tűzzománcait Szekszárdon, Foton, Érden láthatta, láthatja a közönség, Dienes Gábor a Csók István Galériában igazolta képességeit. Első kiállítása Ráckevén nyílt meg évekkel ezelőtt. Az sem érdektelen, hogy a hajdan Zebegényben élt világhírű épületszobrász, Maróti Géza egyiptomi és görög utazásának rajzait az Iparművészeti Múzeumban mutatták be. Akad teendő is, közös erővel fokozni szükséges a Dél- Pest megyei Nagy István-cso- port kibontakozását, mely az utóbbi időben átmenetileg megtorpant. Szépséget a közterekre Amikor az évi mérleget elkészítjük Pest megye idei képzőművészeti életéről, nincs okunk a türelmetlenségre, de a megelégedésre sem. Kevés a köztéri szobor az agglomerációban. Ezen változtatni indokolt. Igen sokat mondó: az Iparművészeti Főiskola tanárai és hallgatói vállaikozta' arra, hogy az egyes tanszéke! diplomamunkáit évente mutatják be Szentendrén. Másban is segítenek. Elsősorban abban, hogy több játszóiér épüljön Pest megyében. Szállítják a terveket, a műveket. Még a Balaton partjára is jut, a ráckevei úttörők üdülőjébe, melvnek belsőépítészeti, tervezését vállalta az Iparművészeti Főiskola. Minden bizonnyal a Képző- és Iparművészeti Lektorátus és a Nemzeti Galéria is talál módot arra, hogy lendítsen a megye ilyen irányú törekvésein, művekkel segítse Pest megye vizuális kultúráját. Losonci Miklós A GYŐRI FILHARMONIKUSOK SZENTENDRÉN Strauss-esttel búcsúztak az óévtől AZ ŐSKŐKORTÓL NAPJAINKIG Múzeum és közművelőd Pencen i é
