Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

1979. DECEMBER 30.. VASÁRNAP ’iMrian 3 Tömítőszalsg - Ikarusokba A Taurus Gumiipari Vállalat váci gyárában évente ezer tonna tömítőszalagot gyártanak. Ezeket elsősorban az Ikarus-buszok ablakainak tömítésére és az ajtók szigetelésére használják. Barcza Zsolt felvétele KGST­egyiilfműköHés Az európai KGST-országok külkereskedelmének fejlődé­se 1979-ben is töretlen volt. A külkereskedelem első félévi növekedési üteme csak a Ma­gyarországtól északra fekvő szocialista országoknál mér' séklődött, ahol a kemény tál jelentős energia- és anyagellá­tási gondokat okozott, s emiatt termelési és szállítási kiesések keletkeztek. Az áru­forgalmon belül leggyorsab­ban a fejlett tőkés országok­ba irányuló export növeke­dett, ami összhangban áll az idei népgazdasági tervekben előirányzott külkereskedelmi célokkal. Az európai KGST-országok külkereskedelmének legsta­bilabb. eleme az idén is az egymás közötti forgalom, amelynek részaránya Bulgá­riában, Csehszlovákiában és az NDK-ban meghaladja a 70, a Szovjetunióban és Lengyel- országban a 60 százalékot, Magyarországon pedig meg­közelíti ezt az értéket. Mgy uíovizsgáSaf iapssszfaSoiat Nem marad minden a régiben Aligha akad háziasszony, akivel még sohasem történt meg a csoda. Az üzletben még hibátlannak, soványnak, gyö­nyörűnek tetsző hús, mire ha­zaért vele, s kibontotta a csomagot, átváltozott többá- kevésbé mócsingos, zsíros, faggyús táplálékká. Lám-lám, vannak még jó szakemberek, akik olyan boszorkányos ügyességgel forgatják a kést, mint a bűvészek a kártyát. De miért teszik, mi hasznaik származik belőle? — Mint más szakmák mű­velői között, hentes is akad, aki nem talpig becsületes. Számukra azonban elsősorban az az üzlet, ha a kisebb érté­kű húst, például a lapockát a combhoz vágják, s úgy mé­rik ki. Nem kockázat nélküli az ilyen vállalkc-ás. A keres­kedelmi ellenőrök ezer fo­rinton felüli büntetéssel to­rolják az ilyen vétséget. Kié az „üzlet"? Ez tehát az éremnek csak az egyik, s tegyük hozzá, csu­pán a halványabb oldala. Mint ismeretes, júliusban több élel­miszer- és más fogyasztási cikk ára emelkedett. Közöt­tük a hús- és hentesárué is. (Igaz, így is maradt rajta jócs­kán állami támogatás.) Jogo- ' san igénylik a vásárlók, hogy drágábban, jobbat kapjanak a pénzükért, vagy legalábbis azt. amit a szabványok előírnak a termelőknek és a kereskede­lemnek. Természetesen ezek a szabványok a júliusi ár­rendezés előtt is léteztek. s azóta sem változtak. Csakhogy ha valaha, most igazán fon­tos, hogy be is tartsák ezeket Az érthetőség kedvéért je­gyezzük meg, hogy a húsipar (Pest—Nógrád—Komárom me­gyei Húsipari Vállalat, né­hány szövetkezeti és buda­pesti üzem) a sertéseket fe­lezve, a marhákat negyedelve küldi a boltokba. A szabvá­nyok azt tartalmazzák, hogy a bontásra előkészített áru mennyi zsiradékot tartalmaz­hat, milyen legyen a külleme. A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet (KERMI) és a Pest megyei Tanács kereske­delmi osztálya, áprilisban, te­hát még jóval az áremelkedés előtt 12 településen, 40 ke­reskedelmi egységben végzett alapos vizsgálata szerin! ugyancsak eltértek a szabvá­nyoktól. Megállapították, hogy a fogyasztók által túlnyomó- részt vásárolt sertéshúsok 80 százaléka a gondatlan vágóhí­di munka miatt nem felel meg az előírásoknak. A szabvány \ állal előírtaknál sokka] több rajtuk a zsír. A marhahús­nál még rosszabb az arány. Egyetlen egy esetben sem találtak a szabványnak meg­felelő marhahúst. Megismételi ellenőrzés A tőkehús áprilisban a meg­engedettnél jóval több fagy- gyút, zsiradékot, s a szabvánji által máá, meg nem engedett részt tartalmazott, ami egy­értelműen a húsipari vállala­tok mulasztása akkor is, ha nekik is megvan a maguk ba­ja. Kevés a szakember, sok­szor már az alapanyag sem megfelelő. (Erről írtunk lapunk október 21.-i számában.) A kereskedőknek azonban nem lenné szabad átvenni, elfo­gadni az ilyen árut. Mégis csak a legritkább esetben 'kül­dik vissza a vágóhídra. Hogy miárt? Ha nem veszik át a húst, aznap már semmi eset­re sem kapnak helyette má­sik szállítmányt. Csökken a forgalom, tehát a bevétel is. Akad, aki azért mégis megpróbálja. Október 9-én például a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat deákvári ABC-jenek vezetője a túlzott zsír- és háj­tartalom miatt megtagadta a teljes szállítmány átvételét. Cseréről a váci üzem nem gondoskodott. A következő szállítási napon, október 11-én a 463 kilogramm hús minősé­ge még rosszabb volt, mint előző alkalommal. A boltve­zető erélyes fellépésére más­nap a gyár ezt a szállítmány kicserélte. De .tény, ami tény. nogy négy napig az üzletben nem volt hús. Október 25-én újra kritikán aluli volt a 861 kilós szállítmány. A reklamá­cióra a gyári meó az üzlet­ben 17 kiló felesleges zsiradé­kot fejtett le az áruról. Kicsit előreugrottunk az idő­ben. A példa azt sejteti, hogy az áprilisi vizsgálat óta nem sokat változott a helyzet. S ezt nemcsak ez az egy példa bizonyítja. A Past megyei Ta­nács kereskedelmi felügyelő­sége, illetve a Kermi novem­berben megismételte a vizsgá­latot. A tapasztalatok, ismét elszomorítóak. A november 20-án és 22-én Cegléden, Nagykőrösön, Gödön és Vácott nyolc húsboltban illetve ABC- ben végzett felmérés szerint minősítet lék a PENOMAH vá­ci. illetve ceglédi gyárából szállított árukat. Három üz­letben lehetett kapni marhát, minőségük megfelelt a kívá­nalmaknak. Hat üzletben a 18 fél sertésből azonban a véres húsrészek nem, va-gv csak fe­lületesen voltak eltávolítva. a combokat szabályellenesen fa­ragták. sok volt rajtuk a zsír. a háj. Az eredmény ugyan­az, mint áprilisban: az áru 80 százaléka most sem felelt meg a szabványoknak. A PENOMAH két gyárá­nak minőségellenőrei azonnal elismerték a hibákat. Az üzemek vezetői azzal in­dokolták a hiányosságokat, hogy sok sertést kellett le­vágni, gyorsra állítani a futó­szalagot, s nem volt idő pon­tosan dolgozni. Csakhogy a megkárosított fogyasztót alig­ha érdekli ez az érvelés. Ez h vágóhidak magánügye. Ügy kell szervezni a munkát, hogy a szabványoknak, a törvény- erejű előírásoknak megfelelő­en végezzék a dolgukat. Érdektelen érvelés Pest megyében egy hét alatt 40 vagon húst mérnek ki. Ha ennek 80 százaléka szab­ványod kívüli' (ké£: vizsgálat is ezt bizonyítja), az azt jelenti, hogy 30—32 vagon hús nem felel meg a követelmények­nek. Ennek ugyan elenyésző százaléka a fölös zsiradék, de ez is már csak vagonokban számítható mennyiség. Olyan tétel, amit a húsz forint kö­rüli ár helyett körülbelül hatvanért mérnek ki. S ez nem a kereskedők, hanem a vállalatok százezrekre rúgó jogtalan haszna — állítja Lá­nyi Pál, a Pest megyei Tanács kereskedelmi osztályvezetője. A vizsgálat tapasztalatairól, a Pest megyei Tanács keres­kedelmi felügyelősége tájé­koztatta a Belkereskedelmi Minisztérium élelmiszer- és vegyikereskedelmi főosztá­lyát, valamint Mcrschik Pált, a PENOMAH igazgatóját. Marschik Pál kérdésünkre — hogy mi a véleménye a vizs­gálat eredményéről, s milyen gyors intézkedéseket tesznek a minőség javítására — a kö­vetkezőket mondta el. — A vizsgálat megállapítá­sait el kell fogadnunk. Azt azonban állítjuk, hogy általá­ban nem ennyire rossz a helyzet, s nemcsak a fogyasz­tók, hanem a saját kárunkra is tévedünk. Tehát nemcsak a húson marad zsír, hanem for­dítva is. Elhatároztuk, hogy a ceglédi, váci és balassagyar­mati gyárunkban újfajta mi­nőségi bérezést vezetünk be, ami az eddiginél jobb, igé­nyesebb munkára ösztönöz. A selejtes munkát végző bri­gádok keresetét pedig csök­kentjük. Ettől a közeljövőben bevezetendő intézkedéstől lé­nyeges javulást várunk. ★ örvendetes, hogy a megyei húsipari vállalat végre meg­fontolás tárgyává tette a mi­nőség miatti panaszokat, il­letve az ezeket alátámasztó vizsgálatokat. A közeljövőben bevezetendő ösztönző bérezés reméljük vezetőknél és be­osztottaknál is szemléletválto­zást hoz. Az egymásramutoga- tás helyett a vágóhídon dolgo­zók és a kereskedők arra törekednek ezután, hogy a vásárlók azt kapják a pénzü­kért, ami megilleti őket. Cs. A. Kopog faff a kértSezéhszios (3) Hol lakunk ? Negyven esztendeje száz szülésből hatvankilencet a se­gédkező szomszédasszonyok, jobb esetben a bábák vezettek le, s csak 31 kismama mellé jutott orvos. A szülés színhe­lye többségében a lakás volt. ha: azt lakásnak lehetett ne­vezni. Az 1941-es népszámlá­lás ugyanis azt rögzítette, hogy az ország lakásállományának hetven százaléka egyszobás, mosdóhelyiség mindössze nyolc százalékukban lelhető ... Mennyire jutottunk ettől? Annyira, hogy lényegében az akkori és a majd most össze­írandó adatok szinte össze- vethetetlenek! A városok szerepe Születéskor a fiúk vannak létszámfölényben, ám az élet­kor előrehaladtával egyre in­kább nőtöbblet mutatkozik, s ezer leányszülöttből több mint százzal nagyobb azok csoport­ja, akik megérik a nyolcva­nadik életévüket, mint a fiú­szülöttek közül. Egy mérlege­lési szempont a lehetséges sokból. Mert mondhatjuk azt is, hogy míg 1930-ban a leg­több gyermek a 30—39 éves apák és a 30—39 éves anyák házasságából származott, addig ma a 25—29 éves apák és a 20—24 éves anyák állnak az élen. A harmadik mérlegről azt olvashatjuk le, hogy ta­valy 24,5 ezerrel kevesebb munkás-alkalmazotti család kapott három gyermek után családi pótlékot, mint 1960- baft ... Valójában annak, hogy mennyien vagyunk — kór, nem szerint milyen megoszlás­ban —, milyenek a lakáskö­rülményeink, a jövedelmi vi­szonyaink, messzemenő követ­kezményei lehetnek — és van­nak is — a társadalmi-gazda­sági tervezésben, ezeknek a terveknek a végrehajtásában, végrehajthatóságában. így pél­dául annak, hogy mennyien élnek családi köteléken belül, s mennyien azon kívül, há­nyán vannak a gyermeküket — gyermekeiket — egyedül nevelők, lényeges szerepe van a társadalmi juttatások fej­lesztésének tervezésében, an­nak eldöntésében, mire te­remthető fedezet egy vagy öt esztendő alatt s mire nem. Hiba lenne tehát a nép- számlálást puszta adminiszt­ratív összeírásnak vélni, tar­tani, s fontosságát ekként kér zelni. Mivel az összesített ada­toknak — s hangsúlyozzuk: az összesített adatoknak, már elvonatkoztatva az egyébként is titkos személyi adatoktól — a következő években megha­tározó szerep jut a tervezés­ben és a végrehajtásban, tár­sadalmi érdekek fűződnek ah­hoz. hogy az összesítendő, az­az az egyéni adatok pontosak, igazak, megbízhatóak legye­nek. Voltak olyan népszámlá­lások hazánkban, amelyek né­mely adatcsoportjait fönntar­tásokkal kezelik a szakembe­rek, éppen az összeírás bizony­talansága. tendenciózussága miatt... A társadalom arculatán év­tizedekre nyomot hagy a né­pesedés vonulatának egy-egy csúcsa, völgye. A túl gyakori váltakozások lökésszerű hatá­sokat fejtenek ki, az egyenle­tes népességszaporulat a ki­egyensúlyozott jövendő fontos alapköve. Ennek figyelembe­vételével válik igazán érthe­tővé, miért lényegesek például a lakáskörülményekre vonat­kozó adatok, tények, egy-egy népszámláláskor, hiszen en­nek erőteljes hatása van a né­pesség gyarapodására vagy csökkenésére, a természetes szaporodásra, s arra is, milyen irányokban várható a népes­ség mozgása, vándorlása. Ar­ra a kérdésre tehát, hol la­kunk, nem az egyszerű válasz a valódi felelet, nem a tele­pülés neve. Sokkal valódibb, fontosabb össztársadalmi szemszögből annak tudása, hol hogyan lakunk, azaz milyenek a lakáskörülményeink. Az emberiség alig néhány évtizede ismerte fel, hogy élet­viszonyaira döntő hatást gya­korol: hol és hogyan lakik? Városban, falun, külterületen belterületen, egy vagy négy szobás lakásban? Olyanban ahol folyóvíz is van vagy vil­lany sincsen? Száztíz eszten­deje, az első népszámlálás adatai szerint az ország lakos­ságának 74,1 százaléka élt fal­vakban, községekben, mert ak­kor még ilyen megkülönbözte­tést is tettek. Ez az arány 1960-ra 55,5 százalékra mér­séklődött, s idén, az év elején 46.2 százalék volt. Ennek megfelelően növekedett a vá­rosi lakosság, de úgy, hogy egy ideig a városok között — s itt a főváros volt a listavezető — hatalmas különbségek mutat­koztak gyarapodásban, illetve fogyásban, majd elkezdődött egy lassú kiegyenlítődési fo­lyamat, ami ma is tart. Mekkora városok vannak ha­zánkban? A főváros népessé­ge idén, az esztendő elején 2,1 millió volt — az ország lakos­ságából képviselt arányával ez a népesség világrekordnak számít —, s az öt úgynevezett megyei város lakóinak tábo­ra a 126 ezertől a 211 ezerig terjed. Túl nagy a távolság a főváros és az őt követő tele­pülések között, bár a legutób­bi években a főváros népessé­gének gyarapodása lelassult, az öt megyei városé ugyanak­kor gyorsabb lett, ahogy ez a tapasztalat a többi város nagy részénél is. A megyei váro­sokon kívül még két, százezer főn felüli település található az ország térképén. Nyíregy­háza és Székesfehérvár, köze­ledik ehhez a bűvös határhoz Kecskemét. Mindenkor meohzhdla Most a másik oldalról köze­lítve: az 1970-es népszámlá­láskor 3224 településen Írták össze a lakosságot. Ezeknek a településeknek egy jelentős ré­sze azonban kicsiny, mert az összes település 20,6 százalé­kán ötszáznál kevesebb volt az ott élők száma. Pest megyé­ben viszont mindössze két ilyen hely akadt, Ipolytölgyes és Tésa, annál több volt az olyan község, ahol a lakosság száma a tízezret meghaladta. A mostani összeírás adhat pontos választ arra, miként alakult ezeknek az apró fal­vaknak a sorsa, ahogy arra is csak a népszámlálás adhat megbízható feleletet miként fogyott — mert az bizonyos, fogyott — a külterületeken élő lakosság. Csupán emlékez­tetőül: az 1919-es népszámlá­láskor az ország lakosságának 17.3 százaléka, 1.59 millió em­ber (!) volt külterületi lakos. S az érdekesség kedvéért: a külterületeken férfitöbblet van, ezer férfire ezernél ke­vesebb nő jut, több a gyer­mek egy-egy családban, mint a belterületén élők esetében, állapíthatta meg az 1970-es népszámlálás. A megyében egyébként akkor a külterüle­teken élők aránya 9,5 százalé­kot tett ki. Nem nusztán ér­dekesség, hanem lényeges té­nyező volt és maradt a terü­letfejlesztési programokban, hogy az 1970-es népszámlálás alapján a legtöbb külterületi lakott hellyel Pest megye ve­zette a listát — az ország ösz- szes lakott külterületi helyé­ből 1287 volt itt —, majd Sza- bolcs-Szatmár következett, míg a sor végén, a legkeve­sebb ilyen hellyel Csongrád és Nógrád megye állt. Az or­szágban egyébként a népszám­lálás időpontjában összesen 14 201 külterületi helyen lak­tak emberek. Hozzátehetjük rögtön: itt él­tek a legmostohább körülmé­nyek között. S ezzel már azt is kimondtuk, hogy a lakás- helyzetben lényegesek voltak s ma is azok a különbségek. A lakás, a lakóház az ember legközvetlenebb térbeli kör­nyezete, a lakáskörülmények erőteljes befolyásolói az élet­viszonyoknak, s ezzel a demo­gráfiai helyzetnek is. Ennek fölismerését tükrözi, hogy már az első hivatalos, 1869. évi néoszámláláskor jutott hely a lakáskörülményeknek is a kérdőíveken, ám 1930-ig csak a városokra, s utána is még mindig csupán a tízezer lelken felüli településekre terjedt ki az összeírás. Éppen ezért meg­bízható, teljes értékű adatok mindössze 1949-től állnak ren­delkezésre. Rögtön a legfontosabbat le­írva: a felszabadulás óta a lakásállomány gyarapodása) mindenkor meghaladta a* népesség növekedését, azaz) a lakáskörülmények folya-’ matosan javulhattak. A leg­utóbbi népszámláláskor a1 megyében 265 722 lakást ír­tak össze, szemben az 1960. évi 216 511-gyel. Tavaly, az esztendő végén a megye la­kásállománya 330 052 volt, az-í az, bár még nincsenek benne az 1979-es esztendő eredmé­nyei, jóval gyorsabban gyara­podott ebben az évtizedben,' mint a hatvanas években. Ami országosan is igaz: soha nem építettek annyi új ott­hont, sem a Városokban, sem a községekben Magyarorszá­gon, mint az 1970-es évet kö­vetően. Ezzel legalább egyenrangú annak fontossága, amit a szakemberek a lakásállomány minőség szerinti — közna­pi an: szobaszám és felszerelt­ség szerinti — összetételének neveznek. Itt valóban törté­nelmi a fordulat; még az 1960-as népszámláláskor is a teljes lakásállomány 61,3 szá­zalékát tették ki az egyszobás otthonok, arányuk tavalyra 29,4 százalékra csökkent. Saj­nálatos, hogy a megyében en­nél az országos átlagnál kere­ken tíz százalékkal magasabb az arány, s egyben jelzője is annak, milyen hatalmas adós­ságot kell törleszteni a megye lakásépítésében. Igaz, mert így teljes a kép: az újonnan épült lakások közül az egy­szobásoké évről évre csökken a megyében, s a jövőt tekint­ve némi biztató jellel szolgál ez a tény. S hozzátesszük: an­nak ellenére, hogy a megyék közül Pest megye építi a leg­több lakást — de: elsősorban magánerőből, s az állami la­kásépítés aránya országosan itt a legalacsonyabb, — a múlt év végén a megyében levő tanácsok 14 300 lakáské­relmet tartottak nyilván ... Örvendetes, s országosan jellemző vonás, hogy az üj otthonokon belül egyre emel­kedik a két- és több szobás lakások aránya, mind több család veheti úgy birtokba új helyét, hogy ott nemcsak a villany, hanem más közművek is a kényelmét szolgálják. Be­érve az utalással: tavaly a megyében 8337 lakásba köl­töztek be a bérlők vagy tulaj­donosok, s ebből mindössze harmincnégyben (!) nem volt mosdóhelyiség. Ami azért so­kat elmondhat arról, hová, meddig jutottunk igényben is, lehetőségben is, az igények valóra váltásában. Azt sem el­hallgatva, hogy a lakások egy része még mindig nélkülözi a vezetékes ivóvizet — sőt, nem jelentéktelen embercsoportok magát az egészséges ivóvizet is! —, a kívánatosnál sokkal alacsonyabb a csatornázottság, de: a felszabadulás után a la­kások ötvenöt százalékában villany sem volt... Kíváncsi társadalom Bátran leírhatjuk: egy-egy népszámlálás kiválóan alkal­mas arra, hogy történelmi lép­tékű-mértékű számadás ada­tait szolgáltassa. Hiszen egy- egy évtized — de: döntően a fölszabadulás utáni Tagyar- országon, ahol a nép ólai tu­dott a szabadság, az önálló nemzeti fejlődés adta lehető­ségekkel — a népesség élet- körülményeiben, képzettségé­ben hatalmas változások hor­dozója, sűrítője. Talán nem fölösleges emlékeztetni rá: 1949-ben a felnőtt népesség mindössze 5,1 százalékának volt közép- és felsőfokú vég­zettsége, az 1970-es népszám­láláskor ez az arány 14,4 szá­zalékra, 1975-ben 17,6 száza­lékra emelkedett! Kopogta-t ajtónkon a szám­lálóbiztos. Nem ő a kíváncsi. Valamennyiünk megbízottja ő. A társadalom kíváncsi arra, mire jutott némely dologban 1970 óta, mi magunk va­gyunk annak fölmérői, miben, hogyan léptünk, haladtunk előbbre. Kopogtat a számláló- biztos. Fogadjuk úgy, amint illik, a közös ismeretek gaz­dag tárházának összegyűjtője- ként. Mészáros Ottó (Vége) h b

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents