Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-22 / 299. szám
19T9. DECEMBER 22., SZOMBAT Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka S. Hegedűs László: A fegyelem társadalmi igény (Folytatás az 1. oldalról) A jövő évi népgazdasági terv és az előterjesztett költségvetés fő erénye a határozottabb törekvés a változásokra — mondatta bevezetőül S. Hegedűs László, majd hangsúlyozta, hogy hozzászólásának lényegét a falugyűlések és más gazdaságpolitikai népfront-tanácskozások tapasztalataiból meríti. A társadalmi vitákban szóltak az embereik a jobb munkát akadályozó tényezőkről, köztük a szerződéses fegyelemről, a munkafegyelemről. — A nagyabb következetességet, szigorúbb megítélést a munkások és a vállalati vezetek többsége helyesli. A rend, a fegyelem, az igazságosság társadalmi igény — emelte ki. Végül választókörzete, illetve egész Pest megye egyik legsúlyosabb gondjáról, a tanteremhiányról szólt a képviselő: — Két esztendő múlva hat agglomerációs községiben Ismét három műszakos tanítást kell bevezetni, ha nem sikerül fokozottabb ütemben tető alá hozni az általános iskolai tanterméket: 40—50-nel többet építeni a VI. ötéves terveik- lusibam annál, amit az előter- vak céloznak. Ennek megvalósítása érdekében kérem a kormányt, vizsgálja mag újból ezt a kérdést, s a megye vezetésével együtt még ebben az évben tegye meg a szükséges intézkedéseket. A gpés«éiffymiimÉi$sf@g> válasza lyozni. Az új szabályozókkal a mezőgazdasági üzemiekben is jobban a teljesítményekhez igazíthatják a személyes jövedelmeket, még inkább elismerhetik a jobb munkát. Az üzemek differenciálása tovább folytatódik. Lényeges változás az anyagi érdekeltségben, hogy az év végi részesedés az egy főre jutó nyereségtől függ az üzemekben. A miniszter bejelentette: a kormány döntése értelmében a jövőben a központi költségvetési előirányzatok terhére nyomban átveszik a társadalmi erőből létrehozott intézményeket, és így gondoskod— Nagyon örülünk annak, hogy — jövő évi céljainkkal együtt — a költségvetés egésze is jó fogadtatásra talált a vitában. Erőt maritünk az elhangzott biztatásból, abban a jó reményben, hogy teljesíteni is fogjuk megfogalmazott feladatainkat — mondta Faluvégi Lajos. Osztotta azokat a véleményeket, amelyek szerint minden területen tovább kell javítani a két fő ágazat, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatát. A mezőgazdaságban az ipari eredetű nyersanyagok árának emelkedéséta termelési költségek csökkentésével kell elsősorban ellensúPest megye képviselőinek egy csoportja az ülésteremben nak fenntartásukról, működtetésükről. A l étszám takarékosságot — józanabb szervezéssel, a fölösleges adatszolgáltatás leépítésével — legjobb felülről kezdeni az államigazgatásban. Faluvégi Lajos hangsúlyozta: az elhangzott javaslatokkal a kormány behatóan foglalkozik, visszatér rájuk, és elsősorban azokat hasznosítja a tervező munkában, amelyek a külgazdasági stratégiával, a gazdasági szerkezetváltással és a társadalmi ellátással kapcsolatosak. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1930. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúan elfogadta. litterpeRádók Horváth László (Somogy m., 4. vk.), a nagybajomi Lenin Tsz elnöke a földtörvény végrehajtása és a kisajátítási jogszabályok közötti ellentmondások megszüntetése érdekében interpellált. DR. MARKÓJA IMRE igazságügy-miniszter válaszában elmondta: az eljárás — ha helyes döntést hoznak — nem okozhat gazdasági hátrányt a termelőszövetkezeteknek. Természetesen, ha a gazdaságtól nagyobb területet vesznek igénybe, mint amekkorát az államtól kapott, a többletterü- letért a szövetkezetét — az általános szabályok szerint — kártalanítás illeti meg. Ugyancsak kártalanítást kap a gazdaság a különböző minőségű földekből adódó értékel térésért és megtérítik a föld értékét növelő munkák ellenértékét is. Fábián Márton (Szolnok m., 8. vk.), a karcagi Május 1. Tsz elnöke interpellációjában arra kért választ, hogy mikor kapnak kártalanítást azok a gazdaságok, amelyek a 750 kilovoltos távvezeték létesítése és üzemeltetése miatt jól hasznosítható földterületeket vesztettéit el. SIMON PÄL nehézipari miniszter elmondta: e kérdést az illetékes szervekkel együtt nagyon alaposan megvizsgálják, s a vizsgálat eredményei alapján a kormányhoz fordulnak a végleges döntés meghozataláért. Gyurkő László (Bp., 44. vk.) író a Balaton védelmét szorgalmazta az építésügyi és városfejlesztési miniszterhez intézett interpellációjában. ABRAHAM KALMÄN hangsúlyozta : azokban az esetekben, amikor a tanács hivatali apparátusában, egyes ügyintézőknek vagy akár a tsz-ve- zetőknek a vétkessége bebizonyosodott, fegyelmi, illetve skolai tantermek száma, ho- jyan nyújthatnak értelmes kikapcsolódásra alkalmat a művelődési házak, mozik, színházak. S ez utóbbiak nem kevésbé lényeges velejárói életünknek. KULTURÁLIS kiadásokra a jövő esztendőben harmincnégy milliárdnyit költhet az államháztartás, ebből egy lakosra háromezerkétszáz forint jut. Ennek a pénznek csaknem háromnegyede az oktatásra fordítható költségek fedezésére szolgál majd, egyebek közt tantermek építésére — amivel túllépjük majd, amit terveztünk erre az öt évre —, de nem lesz elég mégsem, amit építünk. Ha csak Pest megyében maradunk, azt mondhatjuk, hogy a megyei tanács költségvetéséből a kulturális kiadásokra szánt összegnek csaknem fele lesz majd jövőre az alsófokú oktatásé, mégis fokozódnak a gondok, elsősorban a tanulólétszám növekedése miatt. Mit lehet tenni? Azt mondja Réger Antal, a megye 25. számú választókörzetének országgyűlési képviselője, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, hogy támaszkodjunk mindenekelőtt a nagy hagyományokkal rendelkező összefogásra. Ám hozzáteszi, hogy felelőtlenség volna társadalmi munkára mozgósítani olyan településen, ahol a tanácsnak nincs semmi anyagi bázisa, ami például a tantermek elkészültét valamelyest garantálná. Valamihez adni — lehet, kell, szokott is Pest megye lakossága. De azt a valamit is elő kell teremteni. Hogyan? — kérdezem én. Rugalmassággal — feleli a képviselő. Előrebocsátom, sem Réger Antal, sem a megye más képviselője, akikkel együtt beszéltük meg a megfogható lehetőségek ezen egyikét, nem kívánja aláásni a pénzügyi fegyelmet. Csak azt ajánlják, hogy indokolt esetekben, adott tanácsoknak kerítsünk módot a pénzeszközök rugalmasabb átcsoportosítására az egyes ágazatok között. Ha például az útkarbantartást magára vállalja a település lakossága valamilyen formában, az arra szánt pénz erősíthetné az iskolaépítés fedezetét. FELADATAINK között szerepel tehát — s nem is kis súllyal — a gondolkodás. Ahogy Antal Imre, Pest megye 19. számú választókörzetének képviselője, a Mezőgép érdi gyárának igazgatója megjegyezte: mindennel takarékoskodnunk kell, de tilos a gondolkodással. S valahol itt a dolgok lényege. Aki csak azt szajkózza, hogy erre sincs pénz, meg arra sem, az tényleg nem juthat előbbre egy tapodtat sem. Bálint Ibolya büntetőeljárást indítottak a mulasztók, a szabálytalankodók ellen. A kormány által módosított új rendezési terv mellett elfogadtak egy olyan intézkedési-végreihajtási programot, amely a teendők megoldásának határidejét éppúgy tartalmazza, mint — személy szerint — a felelősöket. Az interpellálok és az országgyűlés a válaszokat tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés téli ülésszaka befejezte munkáját. A nemzetgyűlés évfordulója ©• ünnepi iiiós Debrecenben Együttes ülést tartott tegnap Debrecenben a Hajdú-Bihar megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei Bizottsága abból az alkalomból, hogy 35 évvel ezelőtt, 1944. december 21-én Debrecenben, az ősi református kollégium oratóriumaiban összeült az ideiglenes nemzetgyűlés, s megválasztotta az ideiglenes kormányt. Az ülésen részt vett Kállai Gyula. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A Himnusz hangjai után Fazekas Károly, a népfront megyei bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Kolozsvári Lajos, a megyei tanács vb-titkára, a népfront megyei bizottságának aLslnöke mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: 1944. december 21~e forradalmi változás kiindulópontja, az új, demokratikus, népi jeVegű államhatalom létrejöttének első állomása voltt. faggyűiések után Optimizmus és cseiekvokészség B sfejeződött a megye több mint 1400 pártalapszer veretében a kommunisták tanácskozása csaknem 42 ezer párttag részvételével. A pártatapszervezetek vezetőségei számot aditak az ötéves munkáról, melyet a XI. kongresszus óta végeztek. A beszámolók többsége az alapszervezet sajátosságait tükröző legfontosabb kérdéseket elemezte, tartalmazta a 'párttagság értékítéletét az alapszervezet ötéves tevékenységéről. Az értékelések helyes arányban fejezték ki a munka eredményeit és a fogyatékosságokat. Hangvételük kritikus, önkritikus és előremutató volt. A beszámolási időszakban tovább erősödött az alapszervezetek irányító munkája, a párt vezető szerepe. Az alapszervezetek működési területén minden liénye'ges kérdésben a taggyűlések, vezetőségek előzetesen állást foglaltak vagy határozatot hoztak. A kongresszusi, a központi és a saját párthatározataik alapján kidolgozták a konkrét, helyi feladataikat olyan kérdésekben, mint például a gazdaságpolitikai teendők, az oktatási és káderképzési feladatok, a tag- könyvcsere. Ezek végrehajtására feladattervek készültek. Javult az alapszervezetek koordinációs munkája és tömegkap csoliata. A gazdaságpolitikai agitáció javult. A munka szerves részévé vált a pártellenőrzés, a vezetők rendszeres beszámoltatása. Tovább szilárdult a pártegység. A kommunisták egységesebb felfogást és magatartást tanúsítottak a politikai munkában. Ehhez jelentősen hozzájárult a párttagsági könyvek cseréje, melynek tapasztalatait mindenütt értékelték, és a gyakorlati munkában hasznosították. Az elmúlt öt évben tovább bővültek a párttagság elméleti-politikai ismeretei. Emelkedett a pártpropaganda színvonala. A beszámolók megállapították, hogy nőtt a párttagság érzékenysége olyan ideológiai kérdések iránt, mint például a nacionalizmus-internacionalizmus, a szervezeti egység, a munkásosztály vezető szerepe. A pártoktatás színvonalasabbá vált. Több figyelmet kapott az egyes kommunisták munkájának, magatartásának megítélése. A beszámolók részletesen elemezték az egyes párttagok és a pártszervezetek gyakorlati tevékenységét. Kiemeltek, hogy o cselekvési egység fejt lődött, tovább szilárdult. A párttagság mintegy 80 százalékának konkrét pártmegbízatása van, melyet értékeltek. A cselekvési program mozgósító, feladatmeghatározó szerepet játszott a munkahelyi pártái aoszervezetek ben. ' Értékelték a beszámolókban mindazt a lelkes összefogást és alkotó kezdeményezést, amelyet a társadalmi munkában és a település feilesztésé- ben az utóbbi öt évben elértek. A közös tenntakarás eredményeként a tervezettnél több gyermekjóléti intézmény, tanterem és kommunális beruházás valósult meg. Foglalkoztak a kommunista műszakok, szocialista brigádok teljesítményeivel, a szocialista munka- verseov eredményeivel. A kádermunka meghatározó szerepet játszott a nárt vezető szerepének biztosításában. A pártszervezetek elkészítették ötéves káderképzási és továbbképzési terveiket, megalapozottabbá és tudatosabbá vált a káderutánpótlás nevelése, politikai és szakmai képzése. Ennek hatására az utóbb! években alkalmasabb, felkészültebb, a megnövekedett követelményeknek jobban megfelelő vezetők kerültek párt-, állami és gazdasági funkcióba. TartduiasauDa, szervezettebbé vált a párt belső élete az elmúlt öt évben. A Politikai Bizottság 1972. december 20-i állásfoglalása szellemében emelkedett az alapszervezeti munka színvonala, és ez mindenekelőtt tervszerűségben, a határozatok helyi adaptálásában, a taggyűlések tartalmi munkájának javulásában és a vezetőségek jobb felkészültségében jutott kifejezésre. A pártcsoportok nagy többsége minőségileg tovább fejlődött, munkájuk jobban Igazodik a napi tájékoztató, mozgósító, szervező .feladatokhoz. A beszámolókban megfelelő hangsúlyt kaptak az alapszervezetek jellegéből adódó sajátos kérdések. A termelő jellegű alapszervezetek részletesen elemezték a pártalapszerveze- tek gazdaságpolitikai, szervező tevékenységét. A népgazdaság Jelenlegi helyzetét figyelembe véve, felelősséggel és kritikusan szóltak a hatékonyság, a minőség javításával kapcsolatos kérdésekről, az üzem- és munkaszervezésről, a munkaerő-gazdálkodásról, az ösztönzőbb bérpolitikáról, az új gazdasági szabályozók várható hatásáról. Az oktatási intézményekben működő alapszervezetek a pedagógiai munka színvonalának emelésével, az értelmiség közéleti tevékenységével összefüggő kérdéseket elemezték részletesebben. , A lakóterületi alapszerveze- tek elismeréssel és felelősséggel szóltak az V. ötéves terv telemTésfejlesztési eredményeiről, a kereskedelmi, az egészségügyi ellátás javulásáról, a tanácsok munkájáról. Több mint tízezren mondták el véleményüket a vitában. A felszólalások bírálták az üzem- és munkaszervezéssel, a gépkihasználással, a takarékossággal, a beruházások elhúzódásával a termelés feltételeinek biztosításával, a termékszerkezet átalakításával összefüggő hiányosságokat például a Duna Tsz-ben, a Pomázi HISZ-ben, a Váci HAGY-ban. Konkrét intézkedéseket igényeltek a munka- fegyelem javítására, a társadalmi tulajdon védelmére a ceglédi Lenin Tsz-ben, a Szentendrei Áfész-nál, az LSZV-ben. Budakalászon. Szóvá tették, hogy a bérgazdálkodás jobban segítse elő a hatékonyság és a munkamorál ia- vítását a Dunakeszi Járműja- vftóhan, a rádi tsz-ben. Több mezőgazdasági termelőszövetkezetben a felszólalók foglalkoztak a termelés és felvásárlás jelenleg tanasz+alha- tó ellentmondásaival. Bírálták. ho*v a felvásárló szervek kevesebb mennyiségre kötöttek szerződést zöldségfélékből és bur.gonvából. mint amenv- nvit a gazdaságok termeitek volna. Ez különösen az olyan zöldségtermelő báz’sgazdasá- gokat érintette hátránvosan. mint p vecsési Ferihegy Tsz. a Mqpvar—KnHqi Tsz. a Szabadság Tsz. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol az utóbbi években egyesülés, vagy egyesülések revén meg változtak a gazdálkodás anyagi, technikai és személyi feltételei, a felszólalók kiemelték, hogy ezek a nagygazdaságok dinamikusabban fejlődtek. így például a dömsöcti, a kocseri, a dana- varsányi, a gödi, a Rozmaring és az Óbuda Tsz-ek. Ilyen vélemények jellemezték a volt budapesti tsz-ek taggyűlésem is a hozzászólásokat. Számos vállalati, szövetkezeti üzem, telephely található Pest megyében. Jelentős részük központja Budapesten van. A felszólalók többségükben elismerték, hogy e telephelyeken korszerűsödött a termelés, nőtt a termelékenység, javultak a dolgozók munka- körülményei. Ennek ellenére többen szóvá tették, hogy a szükséges önállóság hiánya gátolja a gazdaságpolitikai követelmények érvényesítését. A lakóterületi partalapszervezetekben — főleg az agglomerációs övezetekben a felszólalók megerősítették a beszámolók megállapításait. Elismerték, hogy az ellátás javításáért tudatos munka folyt a tanácsok és a vállalatok, valamint a lakosság erőinek ösz- szefogásával sok minden történt. A fejlesztés ellenére bírálták, hogy néhány helyen a lakosság számának igen gyors emelkedése miatt kevés és korszerűtlen az üzlethálózat, rossz az ellátás, például Dunakeszin, Érden, Budaörsön. Budakeszin, Törökbálinton. E helyeken sürgették az igényeket kielégítő kereskedelmi létesítmények építését. Az agglomerációs övezet több községi és pedagógus alapszervezetében szóvá tették, hogy a társadalmi összefogás ellenére sem csökkentek a tanteremgondok. Emiatt az oktatás több műszakos, és igénybe kell venni művelődési házakat, pártszékházakat, úttörőszobákat is oktatási célra. Kérték e gondok mielőbbi megoldását Szigethalmon, Tökölön, Makádon. Igényként fogalmazták meg, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani az üzemi demokrácia fórumaira, tartalmi munkájuk fejlesztésére. A nomázi HFSZ, ráckevei ÉGSZÖV alapszervezeteiben elmondták, hogy jobban kell támaszkodni a tömegszervezetek és a szocialista brigádok alkotó kedvére, kezdeményező szerepére. Megfogalmazták, hogy tovább kell növelni a tömegszervezetek- ben dolgozó kommunisták szerepét. felelősségét, ugyanakkor nagvobb segítséget kell.adni munkájukhoz. Hangsúlyozták a pé ^szervezetek felelősségét a KISZ neve’őmunkájában, párttaggá nevelő tevékenysé- , "éken a Cseori Autógyár, az ISG, a Sas,ad Tsz. a Vámosmi- kola terü’efi alanc-orvezet tag- "WV ősén felszólalók. Eleget tettek a Központi Bizottság által megfogalmazott követelményeknek a megye pártái apszervezeteinek beszámoló taggyűlései. A kommunisták tanácskozásai jó alapot adnak a jövő évi gazdasági és társadalompolitikai feladatok eredményes megvalósításához. A párttagság optimizmussal és ezzel Párosuló cse- lekvőkészsénnel tekint az elkövetkezendő időszak jelentős rí.ot.qi elé. Dk Ak <Trt ANDRÄS, P'r megrvei Bizottságának titkára
