Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

VÁCI MAPL XXIII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM 1979. DECEMBER 21., PÉNTEK Tanúcsxczofi a DIB Fejlesztési program a bal parton Szerdán délután, a járási hivatal tanácskozó termiben megtartotta szokásos évi ve­zetőségi ülését a Duhnakanyar Intéző Bizottság bal parti te­rületi bizottsága. Az ülésen, amelyen egyebek között érté­kelték az idei évben végzett feladatokat, többek között részt vett Oczel János, a DIB elnöke is. Eredmények Rasman István, a területi bizottság elnöke megnyitó sza­vai után Józsa Kálmán titkár értékelte a bal parti bizottság idei évben végzett munkáját. Egyebek között elmondta, nogy a bal parton — amely a váci járás egy jelentős részét öleli fel — ebben az esztendőben is jelentősen fejlődtek a közsé­gek. A bal parti bizottság munkáját egyébként jelentős mértékben meghatározta az 1975-ben elfogadott feladat- terv, amely meghatározta a főbb tennivalókat. így például a kiemelten kezelt területek fejlesztésének gyorsítását, a DIB által hozott határozatok végrehajtását, a Dunakanyar fejlesztési programjához iga­zodva a tervíeladatoik előké­szítésében, megvalósításában való közreműködést. A bizottság munkájáról adott tájékoztató után a to­vábbi feladatokról, gondokról is szó esett. Egyebek kö­zött arról, hogy a jövőben a területi bizottságok munkáját a jelenleginél sokkal aktívab­bá kell tenni, s ahol ez nem megoldható, ott meg kell szüntetni azt. Előfordul az is, hogy egy-sgy területen az igények megalapozatlanok, Sződligeten, Gödön fordult elő ilyen, s az anyagi támo­gatást meg is vonták a tele­pülésektől. ' Vannak területek, ahol kü­lönböző fővárosi vállalatok, üdülők, szövetkezeti hétvégi telepek építését szorgalmaz­zák. Például Nagybörzsöny­ben, Gödön, Törökmezőn,. Csakhogy ezeket úgy kell megvalósítani, hogy a táj ne veszítsen semmit a maga ter­mészetességéből, s ezek az épületek jól beilleszkedjenek a környezetbe. Ugyanakkor elő kell segíteni azt is, hogy a Dunakanyar kiemelt terü­letei egymáshoz viszonyítva is arányosan fejlődjenek.. A jövőben a területen levő vállalatok, üzemek szocialis­ta brigádjait jobban be kelle­ne vonni a 'területfejlesztő munkába. Például a nagyhi- degliegyi sífelvonó, a verőce­marosi úttörővasút vagy a különféle erdei tomapályák építésénél sokat segíthetnének a brigádok. A területi megbízottak fel­szólalásait követően Oczel János fejtette ki véleményét. Mint mondta, a korábbi évek­ben megkérdőjelezte a bal parti bizottság létrejöttének jogosságát. Ma már azonban tudja, hogy ez a társadalmi szervezet igen fontos és hasz­nos munkát végez, s tevé­kenységét jónak értékelte. A főváros tüdeje A bizottság a bal parton sokféle feladatot lát el. Alap­vető feladata mégis az, nogy a párt- és állami szervekkel együttműködve elősegítse a terület műszaki fejlődését. -Je­lenleg abban az időszakban vagyunk, amikor az ország a VI. ötéves terv- feladatait tervezi. Kicsiben ugyanezt te­szik az ország legfontosabb tájegységei is. Az országos rangsorban a Dunakanyar a harmadik helyen áll, a Bala­ton és a Velencei-tó előzi csak meg, bár a Dunakanyar turistaforgalma összehasonlít­hatatlanul nagyobb, mint a Velencei-tóé, az itt élő embe­rek száma is sokkal több. A Dunakanyart a főváros tüde­jeként is szokták emlegetni. Ennek a területnek helyzeti előnye van. Nemcsak azért, mert közel van Budapest, de a táj szépség-e, a terület tör­ténelmi műemlékei is felbe­csülhetetlen értékűek. Oczel János felszólalása után Krima János, a járási hivatal elnöke arról beszélt, hogy a váci járás 34 községé­nek lakossága az eddigiek so­rán is már 'többször bizonyí­tott a társadalmi munkavég­zések terén. A DIB által meg­hirdetett Virágos Dunakanyar Szabálysértők Bírság fooirányokozásért Virágost Károly, 38 éves váci lakos részegen ment az egyik italboltba. Nem akarták kiszolgálni, erre elővette a nála lévő hétdecis üveget és a benne levő bort megitta. Még derűsebb lett a hangu­lata. Figyelmeztették, de nem hallgatott a szóra. kiabált, ^botrányt okozott. Rendőr meg­jelenése vetett véget a to­vábbi botrányokozásnak. Vi- rágosit szabálysértésért vonták felelősségre és jogerősen kö­telezték 1400 forint bírság megfizetésére. ■k Klein Márton 21 évesnagy- börzsönyi lakos a községben, a hősök kertjében ült egy pá­don. Azzal szórakozott, hogy kinyújtotta a lábát és az arra elhaladókat elgáncsolta. Az egyik járókelő elesett, de nem hagyta annyiban a dolgot. Ve­rekedés lett a vége, s a reni- tenskedő Klein Mártont 2000 forintra bírságolták.' Takács István 44 éves váci lakos a főtéri Révkapu boro­zóban tartózkodott, s erősen ittas állapotba került. Belekö­tött, minden ok nélkül egy vendégbe. A felszolgáló figyel­meztette: erre üvegeket vá­gott a földhöz. Botrányos ré­szegség miatt 1200 forint bün­tetéssel sújtották. VÁCI APRÓHIRDETÉSEK Vennék két- és fél-, háromszobás komfor­tos vagy összkomfor­tos, kertes családi házat Vác-alsóvárOh— Göd között vaf*y ha­sonló öröklakást Kész­pénzért. Ajánlatodat: ,,-Iárcius” jeligére hirdetőbe Vác, Tókai u. 9. Vác központjában levő ipari áramos, jól fű­tött. raktárral rendel­kező, berendezett mű­helyembe társat kere­sek. ..Bizalom, megél­hetés” jeligére hirde­tőbe Vác, Jókai utca 9. sz. Jó állapotban levő, rövid bécsi zongora eladó. Megtekinthető: Liszt Ferenc sétány 19. sz. 209 ezer kp. + OTP- *'vállalással lakás- megoldást keresek. Telefon délután öt éra után: Vác 10—4*3. 140 négyszögöl terüle­tű, beépíthető beltelki ingatlan eladó. Érdek­lődni lehet: Vác. Ker­tész utca 14. Vácott, Forte gyár mellett levő üzlethe­lyiségemet betegség miatt eladom. Érdck- lA^iAs: V’alter, Szöv­get, Tinódi u. 40. 2133. Fiatal nő. iskolás gyermekével albérle­tet keres. Ajánlatokat ..Karolina” jeligére hirdetőbe Vác, Jókai utca 9. Vennék Szob—Bu la­pest vonalán szoba, konyhás, kamrás lak­részt. Levélértesíté?!: ,,L. E. 4405” jeligére hirdetőbe Vác, Jákai u. 9. Vác, Rigó utca 4. szám alatt garázs el­adó. Érdeklődés: 10— 133-as telefonon (106- os mellék). Szerdahe- lyiné. versenyt, a járás egyik telepü­lése, Nagymaros nyerte meg, amely a községnek 25 ezer forint pénzjutalmat is jelen­tett. Ezen kívül Szob 15 ezer és Vámosmikola 10 ezer fo­rint jutalomban részesült. A turizmust segiti A területi bizottság műkö­débe nélkül bizonyára .a je­lenleginél sokkal nehezebb lenne az a munka, amely a községek, a Dunakanyar fej­lőd1 és'át szolgálja, s a helyi lakosságon kívül a turizmus további fejlődését is jelentős mértékben elősegíti. Csitári János Csendes harc Rúdon I. Bonyodalmak egy üzlet körül Rád külsőségeiben semmi­ben sem különbözik a váci já­rás többi községétől. De a fel­szín alatt, a látszólagos nyu­galom ellenére csendes harc dúl, immár több hónapja. Május elsején átadták a községben az új, 3 millió 200 ezer forintos beruházással épült vegyesboltot. Csakhogy ennek az üzletnek nem tudott a község minden lakója egy­formán örülni, hiszen az át­adás egyben azt is jelentette, hogy megszűnik Rádon há­rom olyan bolt, amelynek üze­meltetése nem gazdaságos. Az egyik ilyen üzlet, a község egykori főutcájában, a Petőfi utcában volt. Amikor , meg­szűnt, még csak néhányan méltatlankodtak, ma már a fái utca egységesen kiáll a régi. korszerűtlen üzlet mel­lett. Diifedező épület Kora délelőtt csendes a Pe­tőfi utca. Betonjárda csak az egyik oldalon van, az út kö­zepén nagy a sár, így a túlsó oldalon lakók méltatlankod­nak is eleget. A régi épület fölött még ott a kopott táb­la, amely az egykori üzlet cé­Emléktáblát avattak Ünnepség Megényben Zebegény felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából szerdán ünnepséget tartottak a községben. Az ünnepség al­kalmából emléktáblával je­lölték meg azt a házat, ahol •1919-ben a Tanácsköztársaság Ideje alatt a községi direk­tórium működött. Az emléktábla avatásánál a helyi párt- és állami szervek és a lakosságon kívül részt vett Horváthné dr. Udvaros Mária, a járási hivatal elnök- helyettese, valamint a váci járás és Vác város veteránjai is. Az emléktáblát Princz Len­ke, a járási pártbizottság pro­paganda és művelődési osz­tályának vezetője avatta fel, majd ünnepi beszédében meg­emlékezett a Tanácsköztársa­ság zebegényi eseményeiről. Beméit arról, hogy a község­ben 1919-ben igen jelentős volt a szakszervezeti mozgalom, s a megyében az elsők között itt szerveződött meg a proletár- diktatúra helyi községi szer­vezete, amelynek vezetője Forgách István volt, akit a Ta­nácsköztársaság megszűnte után az ellenforradalmi kor­mány elítélt. 1944. december 19-e, amely Zebegény felszabadulásának napja, jelentős változást ho­zott a község korábbi életében. Ma már Zebegény nemcsak a váci járás, de az ország la­kossága előtt is ismert és lá­togatott hely, hiszen nyaranta számtalan turista keresi fel ezt a települést. Az ünnepséget követően a községi tanács épületében Mundi József, a helyi párt- alapszervazet titkára üdvözöl­te a megjelent veteránokat és vendégeket, majd az idős emberek felidézték a régi har- cok'emlékeit. ★ Zebegény felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a községi általános iskola kisdo­bos és úttörőcsapata játékos vetélkedőt szervezett, amelyen feldolgozták a község történe­tét. Bevásárlóközpont — elemekből A Pest megyei Építőipari Vállalat dolgozói készítik Vácott az AFIT-szerviz mellett az új 670 négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes ABC-t. A tervek szerint az év vége előtt téliesítik az épületet. Barcza Zsolt felvétele Bakteriológiai vizsgálatok Ivóvizünk védelmében Új laboratórium a város határában Nemrégiben adták át ren­deltetésének a Duna-menti Re­gionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat új központi laboratóriumát Vác és Sződ- liget határában, ahol a koráb­ban is végzett fizikai vizsga­latokon kívüli bakteriológiai vizsgálatok végzésére is mód nyílik. Tóth Edit biológus, a bakteriológiai laboratórium vezetője például napi munkája során TITRPLAQUE-készülé- ken a vízben levő baktérium- telepek számát határozza meg. gáreként szolgált. Az ajtón vaspánt, hatalmas lakattal. A fal repedezett, látszik, hogy az épület szebb időket is megért már, s talán kevés kellene ahhoz, hogy magától is össze­dűljön. Odabent néhány kar­tondoboz. papírok, szemét. A betonjárdán egy közép­korú asszony közlekedik. Rá­csodálkozik az idegenre, vet egy bosszús pillantást a régi üzletre, aztán bevásárló kosa­rát lóbálva tovább indul. — Mokor szűnt meg ez a bolt? Az asszony megáll, vonogat- ja a vállát, mond valamit, hogy már régen, de nem ér­teni pontosan a válaszát. — De a másik az új, ugye jobb, mint ez volt? — Persze, össze se lehet hasonlítani a kettőt, csak hát messze van. Aki az utca vé­gén lakik, az gyalogolhat vagy két kilométert... — Annyit mégsem. — Dehogynem. Vagy ha mégsem, akikor legalább más­fél kilopiátert... De nem is ez a legnagyobb baj. Ebben az utcában nagyon sok az idős, egyedülálló ember. Kér­dezze meg akárkitől — mond­ja, s már látszik az arcán, hogy hirtelen elöntötte az in­dulat. — Nagyon jó, hogy van az az üzlet, de azért er­re is szükség lenne. — Csakhogy ez az épület már nem felel meg á köve­telményeknek? — Engem az nem érdekel, minek van akkor a tanács? Itt akkor is szükség van egy üzletre. Legalább egy olyanra, ahol kenyeret meg tejet lehet venni — mondja, aztán to­vább megy. Gyurica József, a falu leg­utolsó házában lakik. A ka­puján a 84-es szám áll, bi­zonyítva, hogy valóban hosszú az utca. Visszafojtott indulatok — Higgye el, nem véletle­nül kértem az önök segítsé­gét. Az egész utca egysége­sen azon van, hogy itt egy üzletet nyissanak. Sok az idős, egyedülálló ember. Ez az ut­ca is, nyáros poros, télen meg nyakig ér a sár. Az üzlet messze van, nem mindenki tud három kilométert gyalo­golni — mondja, majd egy dossziéból előveszi azt az anyagot, amely eddig az üz­lettel kapcsolatosan felgyü­lemlett nála. Hiszen már nemcsak községi és járási, de megyei és országos szervek is foglalkoztak ezzel az üggyel. Csakhogy változás egyelőre nem történt. Együtt indulunk el, hogy beszélgessünk az utcabeliek­kel. Szemben, égy régi ház­ban idős házaspár fogad. — Az elvtárs honnan jött? — kérdezi az asszony. — Az újságtól? Hát ez helyes, írja csak meg, hogy törődnek itt az öregekkel. A gyerekeim Vácott laknak, én már nehe­zen bírom a járást. Most, hogy megszűnt az üzlet... A, nem is érdemes erről beszél­ni — legyint. A konyhában beszélgetünk. A sarokban kellemes meleget árasztva duruzsol a tűzhely. Az asszony férje a szobá­ban az ágyon fekszik. Bete­ges, mondja az asszony, az­tán mondana még valamit, de a férfi rászól, hogy hallgas­son. Már nincs értelme a ma­radásnak, tovább megyünk. Néhány házzal odébb fiatal- asszony jön ki az udvarra, amikor megtudja, hogy mi­ről van szó, kérdés nélkül is rázendít: — Hát igen, minek szüntet­ték meg a boltot? Ráadásul nézze meg, micsoda sár van ebben az utcában. Aki a má­sik oldalon lakik, annak még ! hagyján, de én... Át sem ‘ tudom tolni az úton a gye­rekkocsit. Mert tudja, gyes­en vagyok itthon. Itt a két kicsi, cipelhetem magammal őket a falu másik végére ... — De az az üzlet korsze­rűtlen volt. — Ugyan, ne mondja már nekem! Akkor a tanácselnök miért mondta azt, hogy sze­rezzünk valakit, aki vezeti? Mert a férjem bement ám a tanácsra is, hogy legalább te­jet meg kenyeret áruljanak ebben a régi boltban. De hát nem történt semmi, csak ígér­getnek itt mindent. Azt hiszi a tanács is, hogy mert mi parasztok /vagyunk, nekünk így is ió? Panaszáradat — Magának mi a foglalko­zása? — Most gyes-en vagyok. Ja. úgy különben Vácott az Izzó­ban dolgozom betanított mun­kásként. A fiatalasszony tán még alig töltötte he a 25-öt, de a ház mögött már ott maga­sodik egy új, kétszintes éüü- let. — Ez a ház a maguké? — Mienká bizony — mond­ja büszkén. — De most nem ez a lényeg, hanem az üzlet. És tudja meg, elmegyünk egé­szen a legfelső fórumig, mert ott még meghallgatják az egy­szerű emberek pahaszát. nem úgy, mint itt a' tanácson — legyint. — Amit most elmondott, azért vállalja a felelősséget? — Vállalom bizony. Miért, hát azt hiszi maga, hogy én hazudok? Kérdezze meg az egész utcát, hogy mi a véle­ményük az ügyről. Majd ők elmondják, ha nekem nem hisz. Ha az egész utcát nem is, de néhány embert azárt meg­kérdeztünk. De nem minden­kinek volt hasonló a vélemé­nye. Akadt, akinek még véle­ménye sem volt. Egyszerűen csak elfogadta, hogv kicsit tovább kell gyalogolni ... Csitári János (Folytatjuk) Tizedik az országban RohabiEifációs Özem épül Statisztika és gazdaságelemzés Megjelent a Dunamenti Híradó — a gödi Dunamenti Mg Tsz üzemi lapja — de­cemberi száma. A vezetőcikk arról tájékoztat, hogy a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium statisztikai és gazdaságelemző központja ér­téknagyság' szerint rangsorol­ta a MÉM felügyelete alá tartozó közös gazdaságokat. Az ország termelőszövetke­zetei között sorrendben ti­zedikként szerepel ebben a rangsorban a Gödi Dunamenti Tsz. Az alaptevékenység és a hozzá kapcsolódó ágazatok ez évben már egymillió forin‘ nyereséget hoznak a közösség pénztárába. Arról is olvastunk a Híradó­ban, hogy a Vác városi köz­ponti rehabilitációs bizottság kezdeményezésére a Duna­menti Tsz-ben — a városi ta­nács által biztosított helyiség­ben 1980. áprilisától 30 főt foglalkoztató rehabilitációs célüzemet létesít. Ide szeret­nék a motortekercselési tevé­kenységet áthelyezni, a szoko- lyai GT-től. Határidő előtt el­készült a tizenegyedik nagy­I üzemi csirkeól, ahol zavarta- ' lanul folyik a csirkék hizlalá­sa. A jövő évi tervben szere- . pel, hogy 1980-ban a Nagykő­rösi Konzervgyárnak, 100 hek­tárnyi területen zö.dborsét termesztenek. Gyermekévi fényképsor, hír- és sportro­vat egészíti ki a lap most megjelent számát. P. Közlekedj okosan. Sok váci kisgyerek karácsonyfája alá odakerül az MRT—Minerva közös kiadásában megjelent, s a hasonló című tévéműsor nyomán készült Közlekedj okosan című, a közlekedési szabályokat ismertető gyer­mekkönyv. Már eddig is több százat adtak el a városban. Köszönetnyilvánítás. Köszöne- temet fejezem ki testvéreimnek, rokonaimnak, ismerőseimnek, a váci Élelmiszerkereskedelmi Vál­lalat vezetőségének és dolgozói­nak, akik szeretett férjem elhuny­ta alkalmából részvétüket felezték ki. sírjára koszorút és virágot helyeztek. Ozv. Szlonkai Józsefné.

Next

/
Thumbnails
Contents