Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
i ABONYI KRÓNIKA Befejeződött a rekonstrukció Csökken a nehéz fizikai munka Ä PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CE XXIII. ÉVFOLYAM, 397. SZÁM 1979. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Több tej és borjú Takarékoskodnak a takarmánnyal Tehenészeti telep a Budai úton Befejeződött az abonyi téglagyár 122 millió forintos rekonstrukciója a napokban. A próbaüzemelés már napokkal ezelőtt megkezdődött és eszerint a kivitelezők, a berendezésekkel együtt jól vizsgáztak. A«*>k az aprólékos, járulékos munkált, melyek még hátra vannak, a folyamatos termelést lényegében már nem befolyásolják. Az országos viszonylatban is immár modernnek számító téglagyárban teljesen új technológiai sor készült. A bányában új villanyhálózat épült, kicserélték az anyagot szállító kisvonatok sínpárjait, új beöntő, valamint anyagelőkészítő gépház és gépsor készült. Teljesen új az 5000 köbméter űrtartalmú anyagtároló, a nyerstéglaformázó prés, a szállítóberendezés .és a csarnok is, ahol mindezt elhelyezték. Automata gépsoron jut a nyerstégla a gázfűtésű kemencébe, kiégetásre. Ez a módszer gyorsabb és a tégla is jobb minőségű. Kőrábban, amíg a kész tégla a kemencéből kijutott, hétszer érintette emberi kéz. Most mindössze egyszer. A termelés korszerűsítésével egyidőben szociális épület, négy szolgálati lakás, műhely és iroda is épült. A kivitelezésben több hazai vállalat mellett külföldi cégek is részt vettek. Az NSZK-beli Lingl cég készítette például a szállító gépsort, fel is szerelték. A kemencébe az Unitherm — osztrák cég — szállította a gázégőket és a beépítés szintén az ő munkájuk volt. Az építkezésből a gyár kollektívája is kivette részét. A rekonstrukciónak kettős jelentősége van: csökken a nehéz fizikai munka és emelkedik a termelés. Korábban 123 ember dolgozott itt és 11,5 millió tégla készült évente. Ezután 83-an 30 milliót lesznek képesek gyártani. Tekintettel arra, hogy az új technológiával már ebben az évben is dolgoznak, várhatóan 10 százalékkal túlteljesítik az eves termelési tervet. A jövő esztendőben 20 millió téglát kell a kereskedelemnek átadniuk. Gy. A helyszín: a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet II. számú kerülete, közismertebb néven a Budai úti Dobos-tanya. Botorkálok a december esti sötétségben, keresem a járható utat a járhatatlan sárszigetek között. Keresem Laczikó Károly állattenyésztési ágazat- vezetőt. — Ha nincs otthon, akkor az istállók valamelyikében leli 'meg Karcsi bácsit — segít egy fiatalember. — Abban a kis épületben lakik, ott, nézze csak, az udvaron és a lámpa Laczikó Károly lakása zárva, így hát a tehénistállóhoz tartok. A fiatalember — Pru- mek György —. szívesen elkísér, hiszen maga is tehenész s éppen a nyolcvan férőhelyes borjúneveidéből igyekszik három munkahelyének egyikébe, a 108 férőhelyes tehénistállóba Higiénia, pontosság Az ágazatvezető a tehenészeket dicséri, s a holnap reggeli teendőket magyarázza — Inkább hajnali órákról van itt szó — mondja —, a műszak fél háromtól fél nyolcig, délután tizennégy- harminctól tizenkilenc-ha- mincig tart. Tehenészsors. — Főnök, főnök! Maga nem tehenész, s mégis csörög az órája kettőkor! Hajnalonként mi csak utólag köszönhetünk — mondják szinte egyszerre a kék overallos tehenészek. A tágas istállóban nappali világosság, nyoma sincs piszoknak, s hiába szagolgatom a levegőt; az istállók jellegzetes bűzét is száműzte a rendszeres takarítás gépi-kézi munkája. A szép tőgyű tehenek fara mögötti betonvályúba lapáttal-villával kaparják a trágyát s aztán működésbe lép a trágyakihordó szerkezet. Jó a szaporulat Naponként négy ember dől- I gozik a korszerű tehenészetben. A fejés is gépesített, valamennyien szakszerűen ke- 1 zslik a svéd fejőgépeket. Laczikó Károly 1970 óta dolgozik a telepen. Harmincéves szakmai gyakorlata elegendő garancia arra, hogy mind a fejési, mind a szaporulati tervet jelentősen túlteljesítse az ágazat. — Semmit sem érne ez a szakmai gyakorlat, ha az itt dolgozó 15 ember — tehenészek, takarmányosok, rakodók, fogatosok — nem végezné a munkáját megfelelően. Az eredmények is ezt igazolják. Az eredmények; a 108 magyartarka fejős tehéntől az idén 473 ezer liter, magas zsírtartalmú tejet várnak. Az eddigi eredmények alapján ezt a tervet túlteljesítik, any- nyival, mint amennyivel számoltak a termelőszövetkezet vezetői. A napi és a havi súlygyarapodás is több a tervezettnél. Pedig... Beszédes kalendárium — A jószágokat a tavalyinál gyengébb minőségű takarmánnyal abrakoltatjuk s az alomszalmával is takarékoskodnunk kell. Hogy miért? Nézze, ha nem érik be a siló, kevesebb a tápanyaga, ráadásul az idei gabonaszalma szára is rövidébb a nyári, hat-, hét hetes aszály miatt. Laczikó Károly szobája és a tahénistálló között százagy- néhány lépés a távolság. Időben még annyi sem. Vasárnap? Ünnepnap? Ezeket a fogalmakat nem ismerik a Dobos-tanyán. Sem a tehenészek, sem a fogatosok, sem a takarmányosok — és az állattenyésztési ' ágazatvezető sem. A falon függő kalendáriumot csak akkor lapozzák, ha újszülött négylábúak világra jöttét sejti-segíti az ügyeletes ellető. Besze Imre örömet nyújtó kötetek December eleje óta — a helybeli könyvesbolt rendezésében — ifjúsági könyvbemutató zajlik Albertirsán. A kiállításnak helyet a művelődési ház adott, előcsarnokában éppen ezért sokan megfordulnak mostanában. Megnövekedőt* a könyvesbolt forgalma. is, a nagyközség lakói sok ezer forintért vásárolnak mese- ’ könyvet, ifjúsági irodalmat. A könyvbemutató december 25- ig tart nyitva. Tudományos előadások Az MTESZ Pesfmegyeá szervezetéhez ceglédi és nagykőrösi egyesületek is tartoznak. A ceglédiek ebben az évben eredményesen munkálkodtak, számos tudományos tanácskozást, fórumot, bemutatót rendeztek. Igen tevékeny a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, a Gépipari Tudományos Egyesület és a Faipari i Tudományos Egyesület helyi • csoportja. A szervezéssel, ve- * zetéssel foglalkozók a napok- ^ ban tartották idei, utolsó ta- ( nácskozásukat, amelyen az; 19S0-as gazdasági szabályozó változásokról esett szó. Szerepet kapnak a közvetítők Kérték, legyen félévenként tanácskozás Az utóbbi években megye- és járásszer,te egyre több testület foglalkozik a vidékre járó emberek, más szóval az ingázók életével, munkakörülményeivel. Az Abo^nyból naponta vidékre utazók úgy kelezren vannak és majdnem ennyire tehető azok száma, akik az egész hetet távol töltik. Közsegpolitikai és más szempontból egyaránt fontos, hogy az ingázók ne szakadjanak el lakóhelyüktől, ezért az utóbbi öt évben egyre gyakrabban foglalkozik a nagyközségi pártbizottság és a tanács a vidéken dolgozókkal. Lakóhelyi kapcsolatuk bővítését szorgalmazva keresték fel tavaly az abonyi párt és tanácsi vezetők Szolnokon a 7-es Volán Vállalatot és az ott dolgozó, mintegy száz abonyi lakost községpolitikai kérdésekről (tájékoztatták. Néhány hónappal ezelőtt Ingázó címmel több ezer példányban kiadványt jelentetett meg a nagyközség végrehajtó bizottsága, amelyben a községfejlesztés eredményeiről és gondokról tájékoztatták a vidéken dolgozókat. Szolnokra, Ceglédre A kapcsolatok bővítéséhez a település vezetői azonban meg azt sem találták kielégítőnek, ezért Szolnokon és Cegléden is felkerestek 63 olyan munkahelyet, ahol abonyiak dolgoznak és kérték, jelöljenek ki 2—3 személyt, akik a lakóhely vezetői és az ingázók között a kapcsolatot tartják. A közvetítő szerep nem sokáig váratott magára, ugyanis a napokban az abonyi tanácson összehívták az ingázók képviselőinek első fórumát, melyen megjelent Habony István, a járási pártbizottság munkatársa, valamint Tarkó Sándor, a nagyközségi pártbizottság titkára. Mivel a vidéken dolgozók korán reggel mennek és későn érkeznek haza. szinte alig- alig jut idejük arra, hogv a községi ej lesztés eredményeit és a lehetőségeket alaposabban megismerjék. Az ingázás miatt főként csak a két szom szédos város él-eltérői és fejlődéséről kapnak információkat. ezért épp a lakóhelyükről alkotott kép pontatlan. A fórum egyik célja az volt. hogy bemutassák a település helyét és szerepét, a fejlesztési lehetőségeket, valamint az eredményekét és célkitűzéseket. Szűcs László tanácselnök elmondta, hogy Abonv kiemelt, aisófokú központ. Feladata minden tekintetben az alapellátás biztosítása, a munkaerőt nézve pedig a két szomszédos város munkaerőigényének kielégítése, Ez utóbbiból következik, hogy Abony- ba újabb, jelehtősebb ipari üzemekét nem telepítenek, továbbra is mezőgazdasági település marad. Eredmények, tervek A községfejlesztés két forrásból történik: a költségvetési alapból, ami az utóbbi években 22—27 millió forint és a fejlesztési alapból. A fejlesztési alaphoz rendszerint szép összeget ad a megyei tanács és jelentős a helyi tsz-ek támogatása. Az V. ötéves r-erv során eddig 10—11 millió forinttal növelték a fejlesztésre felhasználható összeget a közös gazdaságok. Nem lebe- csüleridő az a 2 és fél millió forint sem,'amit az utóbbi négy esztendőben azok a környékbeli üzemek juttattak, amelyekkel a - tanács együttműködési megállapodást kötött. A társadalmi munka és 3 kommunista műszakok során átutalt pénz szintén sokat jelent. A társadalmi munka értéke az elmúlt négy évben a tervezett 12 millió forint helyett 30 millió lett a kommunista műszakoké megközelíti az 1 milliót. Szó esett a mezőgazdaságról, az iparról, kereskedelemről. az oktatásról, és az egészségügyi helyzetről, az utóbbi években megvalósult beruházásokról, valamint a község- fejlesztés területén elért eredményekről. A jövő évi célkitűzésekről szólva a tanácselnök elmondta, hogv befejezik az új 15 lakásos lakóház, valamint a 100 személyes óvoda és a 600 adagos konyha építését. A Mechanikai Művek segítségével még egy újabb 50 gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda készül. Javul az egészségügyi ellátás, várhatóan újabb gyermekorvost kap a község, az orvosi ügyeletet áthelyezik a volt egészségházba, ahol egy kisebb laboratóriumot is kialakítanak. Befejezik a Tószegi út korszerűsítését, a Hunyadi és Szilágyi Erzsébet utakét pedig megkezdik. Felújítják a strand épületét és az Abonyi Lajos úton az iskolát. Az előadó kérte, hogy a vidékre járó: dolgozók közül, — hisiZen családjuk, gyermekük itt van — a jövőben még többen kapcsolódjanak be a község társadalmi és politikai életébe, miniéi nagyobb létszámban vegyenek részt a tanácstagi beszámolóiion. Segítő szándék Az ingázók képviselői közül sokan felszólaltak. Elmondták, hogy Abony fejlődését figyelemmel kísérik és örömmel vesznek tudomásul minden változást. Ügy látják, hogy a község vezetői sokat tesznek a település fejlődéséért. Többen megtiszteltetésnek vették, hogy erre a fórumra meghívták és kérték, hogy a jövőben legalább félévenként hívjanak össze hasonló tanácskozásit. A fórumon több konkrét javaslat és felajánlás hangzott el. Somodi Géza, Fekete Károly, Őze Imre, Kovács János, felajánlották, hogy szívesen részt vesznek az Egy nap Abonyér{ mozgalomban. Helyeselték, hogy a tanács együttműködési megállapodást kötött több vidéki üzemmel és javasolták hogy szélesítsék ki ezt. Mások kérelmeiket terjesztették eíő. Többek óhaja volt, hogy a délutáni orvosi rendelés hosz- szabb időtartamú legyen. Sokan foglalkoztak a közbiztonsággal és a kereskedelemmel. A közbiztonsággal kapcsolatban szó esett az erőszakos cselekményekről. A tanácskozók keményen elítélték a ron- gálókat és határozott fellépést kértek ellenük. Szeretnék azt is, ha az áfész a kulturált vendéglátást. kiszolgálást javítaná a jövőben. Gy. F. Könnyelmű kerékpárosok Gazdát cserélő biciklik Szemle a városi tanácsnál Ceglédet joggal nevezik a kerékpárok városának, hiszen a népszerű kétkerekű járműből több mint tízezer van a helybeliek birtokában. Az a tapasztalat, hogy sokan nem becsülik kellőn a biciklit. Üzletek, kocsmák előtt fához, falhoz támasztva gyakran látni lakat nélküli kerékpárt. így aztán nem csoda, hogy alkalom szüli a tolvajt. Napirenden vannak a lopások. Az utóbbi időben, amióta szélesebb körben elterjedtek a se- gédmotorkerékpárok, néha közülük is eltűnik egyik-másik. Az efféle lopások a rendőrség gondját szaporítják, holott ezek az ügyek megelőzhetők lennének, ha mindenki vigyázna a járművére. Ezt ellensúlyozandó, sok a talált bicikli is. A hét kijelölt napján a városháza raktárában vehetik át járművüket igazolt tulajdonosaik. Neveljünk együtt Erősödő, hasznos kapcsolat Vannak szülők — általában az első osztályba járó gyermekek szülei — akik most kapták kézhez először a Mészáros Lőrinc Általános Iskola időszaki kiadványát, amelynek címe: Neveljünk együtt! Mások már várták a tájékoztató lapot, amely immár hatodik esztendeje, hogy időnként megjelenik, az iskola nevelő- testületének, szülői munkaközösségének szerkesztésében, a Hazafias Népfront városi bizottsága patronálásával. Ebben a tanévben ez az első szám, — hasznos olvasmány lesz a ttjíli szünidő napjaiban. Bár több száz példány készült belőle, mindenkinek mégsem jut, éppen ezért több darabja szinte kézről kézre jár. A mostani számos tudnivalót közöl, olyanokat, amelyek az iskola életével, az úttörőmozgalommal, a neveléssel kapcsolatosak. Egy osztályfőnöki óráról készített riportot Forgács Ferenc tanár. Ezen az órán a nyolcadikosok a város felszabadulásának 35. évfordulójára emlékeztek, mondanivalójukban összekapcsolódott a történelmi ismeret a helyismerettel, a hazaszeretettel. Herczeg Ká- rolyné tanárnő, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője azt fejtegette írásában, hogy a szülők hogyan segíthetik a tanulásban a gyerekeket. Szinte ehhez az íráshoz kapcsolódik a nevelési munkabizottság tagjának, Lestiné Pető Katalinnak a beszámolója arról, hogy őt, mint fiatal szülőt, milyen erőpróba elé állította az az új oktatási, tanítási módszer, amelyet most az első osztályban már alkalmaznak. Gyermekével magyaráztatta el magának a feladatokat, megoldásokat, — így tanultak mind a ketten. A nevelési munkabizottság feladatáról, terveiről Silye György- né készített összefoglalót a lap olvasóinak. Havasi Ferencné, az iskola egyik kisdiákjának édesanyja osztálykirándulásról számol be. A honismereti táborról két hatodikos úttörő ír, Papp Edit és Józsa Erika. Megyeri Károlyné igazgató- helyettes azért fogott tollat, hogy a gyerekek Iskolán kívüli időtöltéséről értekezzen, felvetve a kérdést: mennyit segítenek az oktatásban a tömegkommunikációs eszközök, a rádió, a tv, a film, a különböző újságok — és a válogatásban milyen fontos a szülők irányító segítsége. Mizser Zsuzsa csapatvezető arról számolt be, hogy az őrsi összejövetelek sorában milyen fontos „A család napja” _ az, amikor a kis kollektívát egy- egy család fogadja szeretettel. Írása a mozgalmas úttörőéletről is képet ad. A Neveljünk együtt! bizonyára hasznos olvasmány lesz a téli szünidőben. Keresse fel a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ciposzaküzletát Cegléden! Rendkívül nagy választékot talál téli cipőkből, csizmákból. Szőrmebélésű férfi bundacipő 616 Ft Gumitalpú szőrmebéléses férficsizma 643 Ft Műbőr női csizma 539 Ft Műbőr csizma, 31-34-es lánykaméretben 188 Ft 4
