Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-02 / 282. szám

'kMúíIP 1979. DECEMBER 2., VASÄRNAP Autóversí a kantéra előtt A versenyautózásról készít filmet Róna Péter rendező és Dobay Sándor operatőr. A több mint kétórás dokumentumfilmben a magyar autósport legjobbjai szerepelnek és a nézők ízelítőt kapnak a külföldi nagy versenyekről is. A füzek legfőbb oka: gondatlanság Négy év, negyvennégymillió kár A sziréna vijjogásától min­den ember szíve elszorul. Ag­gódó szemek kísérik a mentőt, a tűzoltókocsit, a rendőrautót. Sajnos, a kelleténél sokkal többször hangzik fel Pest me­gye útjain a tűzoltóautók szi­rénájának hangja. Hogy mi ennek az oka, erről beszélget­tünk Nagy Zsolt tűzoltóőr­naggyal, a Pest megyei Tűz­oltóság parancsnokhelyettesé­vel. — Ebben az évben 900 eset­ben kellett kivonulnunk — mondta, — A tűzesetek mér­lege nagyon szomorú: 14 ha­lott, s több mint 14 millió forint kár. A statisztika évek óta lassan emelkedő tenden­ciát mutat. Megnőtt a veszé­lyeztetettség az iparban és a Ensile a parades® mtsa megy „... nyolcadikos vagyok, de én nagyon szegény családból származom, sokan vagyunk, édesapám egyedül dolgozik, édesanyám cukorbeteg, nem tud elhelyezkedni, mert ami­kor orvosira megy, elhúzzák, ráírják, munkaképtelen... se ruházatunk, se cipőnk, de még fekvőhelyünk sincs: párosával fekszünk és múltkor egy ri­portot hallottam a rádióban, hogy a régi bútorokat kirak­ják az utcára, hogyan kap­hatnánk mi abból és ócska szőnyeget..Tápiószele, Ceg­lédi út 61/a. Molnár Erzsiké. i A község országútját ápolt családi házak szegélyezik, né­melyik tüntet a gazdagság je­gyeivel. Nem csoda: hét jelen­tős üzem van a környéken és kivétel nélkül mind jó kere­seti lehetőséget kínál. A még mindig újnak ható bisztróban sokan támasztják a könyök­lőt. A csapos: szőke hajú lány, pohármosás közben né­ha tenyerébe szorítja gémbe- redett ujjait, arca finom vo­nalú, merev. í — Molnárék? A páros ol­dalon, az erdőszélen megtalál­ja őket a Kresz-tábla mögött. , Hetet neveltünk ' Behajtani tilos. Lucfenyők, akácok, takarják szágyenlősen a házat. Régen gazdasági épü­let lehetett, most düledezik. Korhadt kerítés. Jobbra bun­ker, vagy talán disznóól. Kóró karjukat nyújtják a nö­vények. Hiányzó ablaktáblák. Nyoma sincs az „akarom”, nak. Tucatnyi gyerek. Molnár Antalné: — Sztálinváros építésénél kezdtem dolgozni az akkori urammal. Én végig részt vet­tem a csillagos ház — így hívtuk a tanácsházát — épí­tésében a kőművesek mellett, de a férjem az inkább csak ivott. Hiába kaptunk lakást, muszáj volt elhagynom, vit­tem a három kislányt és ak­kor már Lajosommal terhes voltam. Mire mglett: a bíró­ság az apjának ítélte. No, sze­gény gyerek, az a férjem töb­bet volt börtönben, mint sza­badon, gyerektartást sem fi­zetett. Hát másodszor is férj­hez mentem, ettől az uramtól is lett négy gyerekem. Hetet neveltünk, de már csak négy van itthon. Dolgoztam én vi­lágéletemben. Legutóbb a Ko­hászati Gyárépítő Vállalatnál voltam takarítónő. De annyit betegeskedtem, hogy már táppénzt • se tudtak elszámol­ni. Az uram ma Is ott daru­kötöző. Háromezer-hatszázat keres, még kétezer a családi pótlék. Ez minden pénzünk és tele vagyunk adóssággal. Ka­paszkodnék én jobbra is, bal­ra is, de nagyon meg vagyok verve: vettünk négy süldőt, három megdöglött... most megint vettünk, hát talán... További idézet az első le­vélből: „...a táskát se, de még az irkát se tudta anyu­kám megvenni, bizony na­gyon sokat sír szegény... nem is tudom, hogy mi lesz velünk, mert édesapámnak találtak valamit a tüdején, oda volt már vagy négy hónapot, most is jár negyedévenként... me­gint itt maradiunk ruházat, és tűzrevaló nélkül.. Molnárék a tanácstól kap­ták ezt a jóindulattal is csak nehezen elviselhető lakást. De legalább kaptak. Rajtuk kí­vül 25 család él hasonló, vagy még rosszabb körülmények kö­zött Tápiószelén. Nemcsak pénz kellene A részükre kifizetett szociális segély évente meghaladja a több tízszer forintot. De a nullá­ról nehéz kimozdulni: a szi­kes szegénység úgy elnyeli az ezerforintos támogatást, hogy a repedések sem tömődnek be. A gyerekek elcsöndesedtek kint a udvaron. Molnárné a konyhaszekrénynek dőlve sír- dogál. A tizenegy éves Jóska félig ökölbe zárt kézzel této­ván simogatja. A szél néha megrázza a fakult-kék csoma­golópapírt és az etilén-fóliát, az ablakon. Erzsiké a ládán ül. — Az első levelet ketten írtuk anyával. Hát itt tényleg nehéz. Nem kérkedünk a sze­génységgel. Ki tehet róla? Ba­rátnőim se nagyon vannak: ide nem hívhatok senkit. Nem tüdőm mi lesz. A bizonyít­ványom is egyre romlik. Ta­valy még a négyesek felesbe voltak az ötösökkel. Idén már egyest is kaptam. Csak este ti­zenegykor kezdhetek tanulni. Ha délutános vagyok, akkor reggel hatra kimegyek a földre; eddig a paradicsomba mentem, megszedtem a maga­mét, az is pénz. Ha megjövök az iskolából, takarítok, meg minden. Aztán kezdődik a té­véműsor, utána tanulok. Szívósan csordogálnak a szavak, szinte megállíthatat­lanul. Közben eszembe jut Pintér Béla, Erzsiké iskolá­jának igazgatóhelyettese: „Egy szakközépiskolában biztosan megállná a helyét, de jobb lesz neki az ipariskola; azért vannak vele problémák, néz­ze a bejegyzést az osztály­könyvben. itt áll, hogy trágá­rul beszélt.” Nocsak, trágárul. Munka a földön, reggel, vagy délután, takarítás, meg minden, éjsza­kai tanulás. Trágárul? S hoz­zá a kérdés, hogy ki tehet a szegénységről? Se elkeseredés, se hála: ér­zés nélkül pörgeti a szót — Tavaly kaptam ezer fo­rint segélyt, a tanár néni vett belőle nekem melegítőt, meg nem is tudom, mit. Most meg édesapám kapott a gyárból ötszáz forint segélyt és az Is­kolában is elintézték, hogy a füzetekre, könyvekre adja­nak százharmincöt forintot. De hát hárman járunk isko­lába. Fény és kitörés A mamával közösen írt le­vél : „ .. .ha elvégzem a nyol­cadikat, elmegyek a ruhatisz­títóba dolgozni, csak azért, hogy a szüleimnek jobb le­gyen ...” Részjet a második,' egyedül-’ írt levélből: .......változott-e a sz ava, hogy segítségemre lesz a továbbtanulásban? Mert to­vább csak úgy tudok menni. Hiszen tetszett látni ezt a si­ralmas helyzetet...” — Hát igen, mi mondtuk, hogy jobb így. A tisztítóban rögtön keresne, nekem adna havi ötszázat, a többit meg eltenné stafirungra. De Erzsi­kéin erősködik, hogy tovább­tanul. — El akarok innen menni kollégiumba. Jó volna beke­rülni Nagykátára, a kerté­szeti szakközépiskolába. Ta­nulni fogok és nyáron dolgoz­ni. A keresztanyám is ígérte, hogy valamicskét segít. A százévesnél öregebb ház­ra lassan ráborul az este. Molnárné beletörődve csó­válja a ‘ fejét. Szemem meg­akad a csipkével ékesített te­levízión: 7 ezar 800 forintért vették, januárban, . részletre. Ott áll a csöppnyi, beragasz­tott ablak mellett. A sötétet alig győzi le fejünk felett, a gyönge villanykörte, de a te­levízió, mint egyetlen fény­forrás a közelben, fokozato­san fényt önt, világosságot áraszt a szobába. Kriszt György mezőgazdaságban. Több a tűz­és robbanásveszélyes techno­lógia, s nem ritka, hogy egy- egy tűz több millió forintos kárt okoz. Vannak azonban olyan vál­lalatok, amelyek jó példát mutatnak a többieknek. A százhalombattai Dunai Kőolaj- finomító Vállalatnál kimond­ták, hogy náluk mindenki tűz­oltó, mindenkinek ismernie kell a tűzvédelmi rendelkezé­seket, az oltóeszközök haszná­latát, s a tűz esetén követen­dő magatartást. — Melyek a 16 veszélyforrá­sok-.' — A legnagyobb veszélyfor­rás az ittasság. Ezzel együtt a felelőtlenség. Az ittas embe­rek gyakran az ágyban dohá­nyoznak,- elalszanak, meggyul­lad az ágynemű, s már nem is mondom tovább... A má­sik az üdülőövezetek nagy száma. A látogatók, a kirán­dulók figyelmetlensége óriási károkat okoz a népgazdaság­nak. Jól illusztrálja ezt, hogy idén szeptember 30-ig 250 avartűzhöz kellett kivonulni. De hadd említsek meg még néhány számadatot: 1974. és 1978. között összesen 43 mil­lió 913 ezer forint kárt oko­zott a tűz, és 68 ember hall meg értelmetlenül. Nehezíti a helyzetünket a sok új építési mód bevezetése is: rengeteg műanyagot, fát és egyéb ég­hető anyagot használnak fel a háztartásokban, ezek hozzá nem értő kezelése okozta ki­sebb tűz is lényegesen na­gyobb kárt okoz a korábbiak­hoz képest. — A legtöbb bajt tehát a gondatlanság okozza? — Igen. Hadd mondjak egy példát. Albertirsán egy asz- szóny műanyagkannából töl­tötte fel az üzemelő olaj­í kályhát. Ez önmagában is ’ szabálytalan. A tragédiát az okozta, hogy az asszony nem tudta; a férje előzőleg a kan­nát nem olajjal, hanem ben­zinnel töltötte meg. A követ­kezmények elképzelhetők. Hangsúlyoznom kell, hogy a tüzek 90 százaléka nagyobb gondossággal, a tűzvédelmi rendelkezések betartásával megelőzhető lett volna. — Pest megye területe igen nagy. Hogyan irányítja a pa­rancsnokság a területet? — Egyedül nehéz lenne a feladatuk. De mintegy 16 ezer önkéntes vállalati, úttörő- és ifjú gárdista tűzoltó, tűzvédel mi felügyelő, valamint meg­bízott segíti a tűzvédelmi ha­tóságok munkáját. Az önkén­tes tűzoltók évente több. mint 60 ezer lakóházban, 1500 szö­vetkezetben és kisebb üzem­ben tartanak megelőző tűz védelmi ellenőrzést. Ezenkívül 200—250 tűzesethez vonulnak ki segítik az oltást. K. A. E. Az első sorozat Infravörös gyorselemző Egy perc alatt meghatároz­za a gabonaminta legfonto­sabb jellemzőit az a legmo­dernebb elveken alapuló mi­nőségvizsgáló készülék, amely­nek gyártását licenc alapján kezdte meg a Labor Műszer­ipari Művek. Az új gyárt­mány nagy sikert aratott a moszkvai kiállításon is. A be­rendezés első tízdarabos so­rozata elkészült. Az okos készülék az anya­goknak azt a fizikai tulajdon­ságát fogja munkára, hogy a közeli infravörös tarto­mányban bizonyos hullám- hosszúságú fényt elnyelnek. A visszaverődő sugarak ilyen módon tájékoztatást adnak as anyagok összetételéről. Ezzel a készülékkel a termékek víz-. olaj- és fehérjetartalmát elem­zik. A válasz azonnal leolvas­ható, a készülék kisméretű, kezelése egyszerű és rendkí­vüli mértékben meggyorsít­ja a beérkező gabona minősé­gi átvételét. A Labor MIM felkészült ar­ra, hogy az Infrapid 31 el­nevezésű berendezést, amelyet a hazai igényeknek megfele­lően fejlesztett ki, jövőre na­gyobb sorozatban gyártsa. , Kinek a malmára? Szabadúszó, rokkantnyugdíjas? Az idegen, ha belép a por­tára, azonnal látja, gazdálko­dó emberrel van dolga. A há­zigazda, Szűcs József nem is titkolja ezt. Mentegetőzve mu­tat a bevakolatian falra, an­nak csak most jön el a sora, amikor már kintről beszorul­nak. Erős, zömök alkat, egész­séges ember benyomását kelti. Két műtét után — Három éve adtam be a kérelmet, nyilvánítsanak rok­kanttá. Hamarosan minden vizsgálatot elvégeztek és leszá­zalékoltak. Majdnem hetven­százalékos rokkantsági nyug­díjas lettem. Igen rossz álla­potban voltam abban az idő­ben. kétszer estem át vesemű­téten, sőt, azóta a legutóbbi vizsgálaton azt is megállapí­tották : sérvem van. Szűcs József a Nagykőrösi Konzervgyárban dolgozott ter­melési felügyelőként. Szak- képzettsége mezőgazdász. Amikor leszázalékolták, fele­ségét is kivette a gyárból. — Nagy fába vágtuk a fej­szénket, gazdálkodni kezd­tünk. Vettünk egy tanyát több mint ezer négyszögöl földdel, s azon kertészkedtünk. Fólia alatt a primőrtől a korai zöldségfélékig minden megter­mett. Közben otthon jószágo­kat is tartottunk, nyolcvan- éves édesanyám segítségével. Ahogy fáradhatatlan felesé­gét és őt magát figyelem, nem kételkedem szavaiban. Az asz­Munkaügyi viták Hivatalos út—magánautón Egy intézet tisztviselője sa­ját autóján, amelyet ő veze­tett, főnökével, s két társával hivatalos kiküldetésre indult. Egy kanyarnál azonban fának ütközött, s ő, valamint az egyik utas megsérült, az autó pedig erősen megrongálódott. A vezetőt súlyos testi sértést okozó, gondatlanságból elkö­vetett közlekedési vétség miatt ötezer forint pénzbünte­tésre ítélték és a vezetéstől nyoic hónapra eltiltották. Ilyen előzmények után a tisztviselő az intézet ellen az autóban keletkezett és egyéb kára megtérítéséért munka­adója ellen 42 ezer forint ere­jéig pert indított. Arra hivat­kozott, hogy vele együtt utazó főnöke utasítására használta a kocsiját, amelyet azonban csak akkor vehetett volna igénybe, ha az intézet előze­tesen meggyőződik róla, hogy casco biztosítása van. Ilyen­nel nem rendelkezett, viszont, ha lett volna, a kárt a biztosi­tó megtéríti. A keresetet mind a munkaügyi, mind a megyei 'bíróság elutasította. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely más álláspontra helyez­kedett. — A dolgozó személyi tu­lajdonában levő autó hivata­los célra történő használatá­ra csak akkor adható enge­dély, ha ez a megoldás gaz­daságosabb, mint közforgalmú jármű igénybe vétele és a kocsira érvényes casco bizto­sítás van — hangzik a hatá­rozat. — Az intézet azonban kötelezettségének nem tett eleget, mert casco-biztositás nélkül is engedélyezte a hiva­talos kiküldetésre való hasz­nálatot. A tisztviselőt fölötte- se kérte fel saját autója használatára, vele is utazott, tehát a vállalati engedély meg­adottnak tekinthető. A mu­lasztással az intézet is hozzá­járult, hogy alkalmazottját kár érte, s ezért felelősséggel tartozik. — Az eljárt bíróságoknak azt kellett volna tisztázniuk, hogy ha a tisztviselő casco- biztosítást kötött volna, az autóban keletkezett kárból a biztosító milyen összeget té­rített volna meg. Ez a kár ugyanis, amit az intézet meg­téríteni tartozik. Mindezek alapján a Legfel­sőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyez­te és a kár megállapítására új eljárást rendelt el. , szony addig is tesz-vesz, amíg beszélgetünk, néha rábólint férje szavaira. A házigazda pedig folytatja történetét, úgy látja, hálás hallgatóba talált. — A jószágtartóst ma sem hagytuk abba, mert az’ki'fi- zetődő. Körülbelül '500 barom­fit adtam el az idén. A húsz szerződött disznóból pedig már kilencet leszállítottam. Hamarosan arra is rájöttünk, a zöldségtermesztés nem hoz­za meg a kellő hasznot. A munka ezzel szemben renge­teg, estére alig álltunk a lá­bunkon. Ezért váltotta ki fe­leségem a zöldség-gyümölcs árusításra szóló iparengedélyt. A telkünk a ceglédi út mel­lett fekszik, a sorompón túl. Egy kis fabódé van rajta, ott árultunk egész nyáron a pri­mőrtől a fejes salátáig min­dent. Volt is forgalom, néha alig győztük. A jövőt tervezem Szavaiból hamarosan kitűnt, amióta leszázalékolták, nehe­zebb munkát végez, mint előt­te. Amikor azt kérdem, hogy betegsége akadályozta-e mun­kájában, jóízűen felnevet. — Ha hiszi, ha nem azóta egészségesebb lettem. Pedig néha rogyásig dolgoztunk az asszonnyal. De levegőn vol­tam, s egyszer csak azt vettem észre, hogy kevesebb gyógy­szert szedek be. Az eddig hallgatagon figye­lő asszony is megszólal: — A munkánk olyan volt, hogy bármikor abba lehetett hagyni. Különösen a férjem­nek. Ha fáradtabb volt vagy gyengélkedett, lepihenhetett. — Az embernek le kell köt­ni a felesleges energiáját, mert csak addig marad élet­ben, amíg dolgozik. Én leg­alábbis ezt vallom. Nem az a fajta ember vagyok, aki ma- gábaroskadtan üldögél és csak a betegségein tépelődik. Az ilyen még egy náthába is be­lepusztul. Én a jövőt tervezem helyette. — Még néhány év és teljes nyugdíjat kapok. Jövőre pedig szeretnénk egy büfé-falatozót nyitni. Vagy kemping nyitá­sára kérünk engedélyt. A föld többi részét gyümölccsel tele­pítjük be. Olyannal, ami hasznot hoz és kevésbé mun­kaigényes. Használják az eszüket Aki ilyen jól él, annak iri­gyel is akadnak. Mit szól a környezete ahhoz, hogy most többet keres, mint régen? — Mindenki dolgozhat, s ezt a lehetőséget ki kell hasz­nálni. Amióta ennyit vagyok a szabadban, jobban érzem magam, A leszázalékolás ná­lam. nem. jelentett egyet azzal, Kogy már nem is lehet csinál­nom semmit. Az én utam ezért eltér a legtöbb rokkantnyugdí­jasétól, mert jóval többet dol­gozom azóta. Elvégre szabad­úszó vagyok. Nem kocsmá- zom, nem kártyázom, egyetlen szenvedélyem a munka. Má­soknak is zöld az üt. Használ­ják az eszüket is, mert az nem tilos. A szakember véleménye A közelmúltban Cegléden a rehabilitációs tevékenységről tanácskoztak üzemorvosok, bi­zottsági tagok. Ezen a beszél­getésen hangzott el, hogy Ma­gyarországon tíz év alatt meg­kétszereződött a rokkantsági nyugdíjasok száma, míg a környező szocialista országok­ban ez a szám csökkent. A be­tegek közül akadnak szép számmal olyanok is, akik ön­magukat rehabilitálják. A rehabilitációs bizottságok ugyanis nemegyszer nem tud­nak más állást ajánlani, mint portás, liftes, éjjeliőr. íalán éppen ezért van az, hogy a leszázalékoltak közül többen olyan munkát végeznek feke­tén, amely egész embert kí­ván. Jövedelmük így megdup­lázódik, s munkájukból eredő haszon csak a saját malmukra hajtja a vizet. A fenti esetről megkérdez­tük a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának társada­lombiztosítási osztályának ve­zetőjét, Götzinger Istvánt, s ő elmondotta: — Gyakori vélemény, hogy akinek valamilyen betegség következtében csökkent a munkaképessége, az igyekszik minél hamarabb rokkantsági nyugdíjat szerezni, hogy aztán legyen ideje pénzt keresni. Ez így talán túlzás. A rok­kant gazdálkodó példája, ha jellemző is, mégsem általáno­sítható. Tapasztalataink szerint sok­kal gyakoribb, hogy a még munkaképes rokkantnyugdíja­sokat korábbi munkahelyükön vagy más vállalatnál foglal­koztatják őr, portás vagy egyéb, könyebbnek ítélt mun­kakörökben. A probléma in­kább az — kevés kivételtől el­tekintve, hogy nagyon ala­csony színvonalú a munkahe­lyi rehabilitáció. Szalai Mária *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents