Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
%mHem 1979. DECEMBER 15., SZOMBAT FÓKUSZ Erőpolitika ? Washingtoni felelős politikusok, haditengerészeti parancsnokok szájából az utóbbi időkben egyre gyakrabban hangzik el a mind fenyegetőbb élű figyelmeztetés: katonai intervencióval próbálják megoldani azt a súlyos dilemmát Irán ügyében, amibe voltaképpen az amerikai vezetés taszította bele a Közép-Kelet amúgy is rendkívül érzékeny régióit. S hogy ezek a figyelmeztetések nem a levegőbe puffogtatott frázisok, azt bizonyítják a térségben cirkáló amerikai hadihajók, repülőgép-, helikopterhordozó anyahajók. Mintha valamelyik tudományos-fantasztikus film egyik kockáját látnánk, az előtérben egy furcsa, nagy sisakos űrruhás alak integet, a háttérben pedig a Csillagháború űr- szörnyetegeire emlékeztető gépezet. A kép nagyon is valódi: valahol a Perzsa-öböl térségében készült egy repülőgép-anyahajó fedélzetén. mégpedig egy felszállni készülő Tomcat-ró 1 (az amerikai haditengerészet legkorszerűbb sugárhajtású vadászbombázójáról), valamint a felszállást irányító védőruhás technikusról. Az amerikai hadügyminisztériumhoz közel álló hetilap, az 17. S. News and World Report legfrissebb számában fegyvercsörtető cikk összeállítást közöl az Irán körüli térségben összpontosított amerikai fegyveres erőről. Az amerikai csapásmérő eszközök legfélelmetesebbje, a 80 ezer tonnás Kittyhawk anyahajó, fedélzetén 90 különféle típusú támadó-repülőgéppel. Valóságos úszó erőd ez a hajó 4500 fős legénységével, 315 méter hosz- szú kifutópályájával, amelynek korszerű gőzkatapult berendezései segítségével négy perc alatt 32 harcigépet képesek a levegőbe bocsátani. A másik amerikai anyahajó, a valamivel kisebb és régebbi típusú Midway. Fedélzetén „csak” 70 gép fér el, 4000 fős személyzettel. A feszültséget élező amerikai haditengerészeti mahőve- réket az elmúlt hónapokban kevésbé feltűnő módon, de nem kevesebb nyügtalanjágot keltve más katonai lépésekkel is kiegészítették. Magas rangú nyugat-európai hírszerző tisztek megerősítették az információt, miszerint a különlegesen kiképzett és a világ bármelyik pontján az amerikai érdekek érvényesítésére bevethető gyors hadtest egyes egységeit a legnagyobb titoktartás mellett, technikusoknak, polgári ruhás szakértőknek álcázva már a térségbe küldték. Ilyen „polgári ruhás” egységek tartózkodnak Szaúd-Arábiábari, Észak-Je- menben, Bahreinen és Oman Maszira nevű szigetén. És ami a térségben régóta észlelhető közvetlen amerikai katonai jelenlétet illeti, elég, ha utalunk rá: az utóbbi időben feszített ütemben épül az Indiai-óceán Diego Garda nevű szigetén az amerikai légi- és haditengerészeti támaszpont. Ez a nagyszabású katonai készülődés annál is inkább nyugtalanítja a világ békeszerető erőit, mert az Egyesült Államok vezetése kétarcú politikát folytat, egyfelől arról beszélnek, hogy az iráni túszkonfliktust békés eszközökkel igyekszenek megoldani, másfelől pedig — s ezt a Perzsaöböl vizein hajózó hadihajók „nyomatékosítják” — a világ közvéleménye előtt már rég megbukott ..bunkósbot-politiával” akarják elérni céljai- -Jt.a Fehér Ház és a Pentagon vezetői. D. P. A TASZSZ a nyugat-európai rakétatelepítési döntésről A NATO-országok szétrombolták a tárgyalások alapját A TASZSZ írja: az európai közvélemény széles körű tiltakozása ellenére a NATO miniszteri tanácsa olyan döntést hozott, amely veszélyes a béke és a nemzetközi enyhülés ügyére nézve. Engedve Washington durva nyomásának, a NATO-országok kül- ügy- és hadügyminiszterei beleegyezésüket adták, hogy Nyugat-Európa több országában új közép-hatótávolságú amerikai nukleáris rakétákat helyezzenek el, vagyis olyan, minőségileg új fegyverzetet, amelynek az a rendeltetése, hogy a térségben jelenleg fennálló erőegyensúlyt a NATO javára változtassa meg, és új stratégiai helyzetet hozzon létre Európában. Ezt a döntést olyan pillanatban fogadták el, amikor — objektiven nézve — semmi szükség sem volt arra, hogy növeljék földrészünkön a katonai szembenállás szintjét. Ellenkezőleg, a helyzet lehetővé tette a szembenállás szintjének csökkentését és azt, hogy megállapodás jöjjön létre a közép-hatótávolságú rakéták indítóállásai jelenlegi számának csökkentéséről. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállama, arra törekedve, hogy megakadályozzák a nukleáris rakéta- fegyverkezés újabb fordulójának kezdetét, javasolták, hogy késlekedés nélkül kezdjenek tárgyalásokat a közép-hatótávolságú nukleáris eszközök kérdéséről. A NATO miniszteri tanácsa az elfogadott nyilatkozatban az új amerikai nukleáris ra- kétafegyver-rendszerek kifejlesztését azzal igyekszik „megindokolni”, hogy a Szovjetunió állítólag „jelentős mértékben” növelte harcászati nukleáris erőit. Emellett alaposan kiforgatják a tényeket, mivel a SzovjétüniÓ az utóbbi két' évben nyugati területein a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek hordozóeszközének számát egyetlen rakétával, egyetlen repülőgéppel sem növelte. Ellenkezőleg, mind a közéo-ható- távolságú rakéták indító állásainak, mind pedig a rakéták nukleáris töltetének számát valamelyest csökkentették is. A NATO által elfogadott intézkedések állítólagos „védelmi jellegéről” szóló „érveket” lényegében megcáfolja az amerikai kormányzat ötéves fegyverkezési terve, amelyet James Carter elnök hozott nyilvánosságra. Az amerikai kormányzat vezetője már bejelentette, hogy szándékukban áll ezt a tervet maradéktalanul végrehajtani, függetlenül a fegyverzetkorlátozási tárgyalások kimeneteléről. A Carter által ismertetett tervezet a fegyverkezési hajsza programja ennek alapját a támadó stratégia képezi, olyan agresszív stratégia, amely a Szovjetunió, valamint a Közel-Kelet, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országai ellen irányul. Éppen ezeknek a céloknak az elérésére hc-azák létre az úgynevezett gyors- hadtestet, növelik a haditengerészeti flotta és az Egyesült Államok haderői más fegyvernemeinek erejét. A NATO miniszteri tanácsa legutóbbi ülésszakának döntései és az ezzel egyidőben nyilvánosságra hozott amerikai ötéves militarista program, azt a megvalósíthatatlan célt követi — és ezt a közel- i múltban George Brown ame- | rikai külügyminiszter nyíltan kijelentette —, hogy a 80-as évekre létrehozzák az észak- aitLanti tömb katonai fölényét. A közvélemény megtévesztésére törekedve, a NATO urai a brüsszeli határozat elfogadása után azt a látszatot igyekeznek kelteni, mintha ők lennének a tárgyalások kezdeményezői. A NATO miniszteri tanácsának az amerikai rakéták telepítéséről szóló határozatában szó esik valamiféle olyan „lehetőségről”, hogy „két párhuzamos és egymást kiegészítő irányvonalat lehet megvalósítani: a harcászati nukleáris erők korszerűsítését és a fegyverzetkorlátozást”. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter a maga részéről azt állította, hogy „a korszerűsítés és a leszerelési törekvés egy olyan út kettős keréknyoma, amely a biztonsághoz vezet”. Valójában semmiféle „párhuzamosság” és „kettős keréknyom” nincs és nem is lehet Teljes felelősséggel ki kell jelenteni, hogy az amerikai rakéták nyugat-európai telepítéséről szóló döntésükkel azok a NATO-országok, amelyek megszavazták ezt a döntést, szétrombolták a tárgyalások alapját. Az „erő helyzetéből” folytatott tárgyalások, amelyeket most a NATO ajánl, egyáltalán nem azonosak a felek egyenlő biztonságán alapuló tárgyalásokkal, amelyeket a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai javasoltak. Az „erő helyzetéből” elképzelt NATO-féle tárgyalások nem lesznek, és ebben a kér- c’ás ben jobb, ha senki sem csapja be önmagát. A NATO miniszteri tanácsa megsemmisítette a tárgyalások alapját a közép-hatótávolságú fegyverekről, és ezzel súlyos felelősséget vállalt magára a fegyverkezési hajsza újabb fordulója miatt. Véget ért Brüsszelben a miniszteri A NATO pénteken véget ért külügyminiszteri konferenciája megbízta Vance amerikai külügyminisztert, hogy hétfőn juttassa el a szovjet kormányhoz az új amerikai rakétafegyverek gyártásáról és Nyugat-Európában való elhelyezéséről szóló NATO-köz- leményt, valamint azokat a javaslatokat, amelyek — a NATO-miniszterek véleménye szerint — leszerelési tárgyalásokat tehetnének lehetővé, és amelyek, szerintük, elválaszthatatlanok a „korszerűsí. tési”. tervtől,. • cóliohoo Mint a miniszteri konferencia záróközleménye megállapítja, és amint azt Cyrus Vance is hangoztatta sajtóértekezletén, a javaslatok főbb pontjai a következők: — tárgyalási ajánlat a SALT—III. keretében a középhatótávolságú és az interkontinentális nukleáris erők csökkentésére; — ezer amerikai nukleáris töltet visszavonása Európából; — javaslat ideiglenes megállapodás megkötésére a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon ; — további javaslatok a bécsi tárgyalásokon bizalomkeltő katonai intézkedések meghozatalára; •— készség a helsinki találkozón megkezdődött folyamat széliemében újabb bizalomkeltő intézkédések és egy összeurópai leszerelési értekezlet ügyében tett javaslatok megvizsgálására. (Ez utóbbi pont utalás a közlemény más helyén külön is helyeselt francia indítványra. és értelemszerűen a szocialista országok legutóbbi kezdeményezéseire.) ENSZ-kozgyülés Magyar felszólalás Az ENSZ közgyűlése magyar idő szerint pénteken hajnalban egyes tagállamok kifogásai ellenére elsöprő, 125 a 7-hez szavazataránnyal, 7 ország tartózkodása mellett. gyarmatosításellenes határozatot hagyott jóvá. A vitában felszólalt Hadas László, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott, hogy a két évtizede elfogadott deklaráció elősegítette a dekolonizá- ciós folyamatot, fontos szerepet biztosított és biztosít az ENSZ-nek. A gyarmati népek harca eredményeképpen a legtöbb gyarmat felszabadult, de a neokolonialista körök olyan erősre szőtték a gazdasági- pénzügyi szálakat volt gyarmataik és az anyaország között, hogy tényleges függetlenségről még nem lehet beszélni. A magyar küldött hangot adott népünk és kormányunk ama meggyőződésének, hogy Namíbia és Zimbabwe felszabadítása után — aminek a megfelelő ENSZ- határozatok szerint kell történnie— az egész dekolonizá- ciós folyamat felgyorsul. A Legfelsőbb Tanács elnöksége előtt Szovjet—jemeni szerződés A Legfelsőbb Tanács Elnöksége elé terjesztette a Szovjetunió és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság barátsági és együttműködési szerződését a szovjet parlament két házának külügyi bizottsága. A két bizottság pénteki, együttes ülésén egyhangúlag javasolta a szerződés ratifikálását. Számos felszólalás után Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köponti Bizottság titkára, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának elnöke méltatta az új államközi szerződés jelentőségét. A népi Jemen szoros kapcsolatokat épített ki a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országaival, segítségükkel és velük együttműködve oldja meg feladatait hangoztatta Szuszlov, aki méltatta a Szovjetunió és a Jemeni NDK szerződésének nemzetközi jelentőségét is. A két ország — mondotta — kötelezettséget vállalt arra, hogy folytatja a küzdelmet az imperializmus ellen, a gyarmatosítás é3 a fajüldözés minden válfajának megjelenési formájának teljes és végleges felszámolásáért. A szerződés olyan körülmények között jött létre, amikor az izraeli agresz- szorok és támogatóik hibájából a Közel-Kelet változatlanul veszélyes tűzf észek, s amikor az imperializmus súlyosan fenyegeti a békét, és a népek biztonságát a Perzsa-öbölben és az arab iái félszigeten. Hatalmas munkástüntetés a spanyol fővárosban Háromszázötvenezer ember vett részt csütörtökön este Madridban azon a nagy munkástüntetésen, amelyet a munkásbizottságok több más szak- szervezeti központtal együtt hirdettek meg az új munkajog törvénytervezet ellen. A tervezetet kedd este óta tárgyalja a spanyol képviselőház. A madridival egy időben hasonló tüntetések voltak Valenciában, Barcelonában, Ka- talónia, és Galicia több városában. A rendzavarás nélkül lefolyt munikástüntetós végén mégis véres incidensek robbantak ki, amikor a nap folyamán ugyancsak Madridiban folyó egyetemista tüntetések részvevőinek egy csoportja megpróbált behatolni a munkások sorai közé. A rendező gárda ezt megakadályozta. Később azonban a diáktüntetők ösz- szecsaptak a rendőrséggel és kövekkel dobáltak meg egy rendőrautót. A rendőrautó utasai a hivatalos jelentés szerint — szorongatott helyzetükben fegyverüket használták és a lövéseknek két diák: a 23 éves Emilio Martinez és a 20 éves Jose Luis Montánez, áldozatul esett. Irán és az Egyesült Államok viszályának ' jegyében csütörtökön folytatódott a két ország vezetőinek „nyilatkozat- háborúja”. Khomeini ajatollah az iráni rádióban kijelentette: Cartert valójábam nem is a túszok sorsa érdekli, hanem az, hogy újraválasszák. Az iráni vallási vezető „bukott embernek” nevezte az amerikai elnököt, akinek „Irán elleni bojkottfelhívásaival a világon senki sem törődik”. Khomeini végezetül elítélte Cartert amiért az Egyesült Államokban tanuló iráni diákok kiűzését szorgalmazza. Carter elnök csütörtöki nyilatkozatát a bákülékeny hangnem és a burkolt fenyegetőzés óvatos egyensúlya jellemezte. Egyrészről hangoztatta, hogy „pozitív változás” tapasztalható a iráni magatartásban, másrészről azonban leszögezCSAK RÖVIDEN... ALFRED BENGSCH bíboros, Berlin római katolikus püspöke, az NDK püspöki konferenciájának elnöke péntekre virradóra súlyos betegség után 53 éves korában meghalt. Alfred Bengsch 1961 óta töltötte be Berlin püspöki tisztét, s 1967-ben lett bíboros. BENYÜJTOTTA LEMONDÁSÁT a chilei kormány, hogy lehetőséget nyújtson Pinochetnek a kabinet átalakítására — jelentették be hivatalosan Santiagóban. A kormány szóvivője szerint a kulcsfontosságú tárcáknál — belügy-, külügy- és pénzügyminisztérium — a régi kabinethez képest nem lesznek személyi változások. A BIZTONSÁGI TANÁCS pénteken — Kína képviselőjének távollétében — egyhangúlag további fél évvel, 1980. június 15-ig hosszabbította meg a ciprusi ENSZ-erők megbízatását. A „kéksisakosok” 1964. március óta állomásoznak a szigetországban. te: mindent megtesz az ellen, hogy a túszok fogvataríása elhúzódjon. Hangoztatta: mindenképpen el kívánja kerülni a katonai beavatkozást, „feltéve, ha a túszokat nem éri fizikai bántódás”. Thomas Reston, az amerikai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön közölte: az Egyesült Államok fontolgatja, hogy ENSZ-gazdasági szankciókat kér Irán ellen, amennyiben a túszok továbbra is fogságban maradnak. A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor üdvözölte azt a tényt, hogy Khomeini hozzájárult a túszok külföldi megfigyelők által történő meglátogatásához, de követelte, hogy a megfigyelők „semleges, minden érdekelt által ismert” személyiségek legyenek. Csütörtökön kinevezték Irán úi ENSZ-n^gykövetét. A tisztség betöltője Manszur Farhang, iráni származású amerikai egyetemi tanár lett. Vietnam-laoszi viszony VNAközlemény A VNA vietnami hírügynökség az alábbiakat közölte: Az utóbbi napokban az AFP francia hírügynökség több olyan tudósítást közölt, amelyek a vietnami—laoszi kapcsolatok aláásását, a két ország népei közötti szakadás előidézését célozzák. A VNA-t felhatalmazták arra. hogy a vietnami—laoszi viszonnyal kapcsolatos, minden alapot nélkülöző rágalmakat határozottan visszautasítsa. AJÁNDÉKVASÁR AZ ÁF ÉSZ-ÁRU HÁZAKBAN ÉS SZAKÜZLETEKBEN Carter keltőshangú nyilatkozata Iráni—amerikai feszültség
