Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

•979. DECEMBER 15., SZOMBAT 3 A tanácsok jövő évi gazdálkodási programja Rangsorolt feladatok, ésszerű takarékosság 1,4 MILLIÁRD FEJLESZTÉSRE 664 CÉLCSOPORTOS LAKÁS ÉPÜL 130 TANTEREM KERÜL TETŐ ALÁ Amint arról lapunk első oldalán beszá­molunk, a Pest megyei Tanács pénteki ülé­sén elfogadta a megye 1980. évi költségveté­sének és fejlesztési alapjának tervét. A ter­jedelmes írásos anyag, valamint a szóbeli ki­egészítés egyaránt arra hívta fel a figyelmet bevezetőben, hogy a népgazdaság ismeretes gondjai ellenére is, mind a költségvetés, mind a fejlesztési alap kéllő forrásokat teremt a lakosság megfelelő ellátásához, a tanácsi in­tézményhálózat működtetéséhez. Arra azon­ban nagy szükség van, hogy a gazdálkodást az ésszerű takarékosság, a koncentráció, a folyamatban levő fejlesztések mielőbbi befe­jezése jellemezze. Növekvő kiadások Lényeges változás következik be a jövő esztendőtől a költségvetési bevételek forrá­sainak összetételénél. Csökken a saját és a megosztott bevételek részesedése, ugyanakkor jelentős mértékben növekszik az állami hoz­zájárulásé. Erre elsősorban azért volt szük­ség, hogy a vállalatok és a szövetkezetek több tekintetben nehezen előre jelezhető bevéte­leinek alakulásától ne függjön a tanácsi gaz­dálkodás stabilitása. Fontos pozitívuma a költségvetési tervnek, hogy kilenc százalék­kal nagyobb bevétellel számol, mint a vár­ható 1979. évi teljesítés, s a kiadásokra ugyanennyivel bővebb a fedezet, összességé­ben a megye 1980. évi költségvetése megha­ladja a 3,7 milliárd forintot. Sürgető feladatok sokaságára kellett előte­remteni az 1980. évi költségvetésben a pénz­ügyi kereteket az űn. gazdasági ágazatban, örvendetes, hogy az évek óta gondokat oko­zó, tanácsi kezelésben levő utak, hidak fel­újítására, karbantartására 160 millió forint jut, s ez az összeg 30 millióval több az 1979. évinél. A város- és községgazdálkodáshoz kapcsolódó kommunális tevékenységet — például a közvilágítási lámpahelyek növelé­sét, az intézményes szemétszállítás körzeti központjainak megszervezését — 170 millió forint szolgálja. Folytatódik a főváros kör­nyéki községek rendezési terveinek elkészítte­tése, erre 1980-ban 3,7 millió forint jut, hozzá kell tenni azonban, hogy a tényleges igények ennél nagyobbak. Hasonló a helyzet a belvíz- rendezésnél és vízkárelhárításnál, ahol 37 millió forintos fedezetet teremtett a költség- vetés, de ez a halaszthatatlan teendőknek is csak egy részét teszi elvégezhetővé. Minden százforintnyi költségvetési kiadás­ból a jövő esztendőben huszonhat lesz az, ami az egészségügyi és a szociális intézmények tevékenységéhez kapcsolódik.' Így ennek a te­rületnek az összes kiadásai egy év alatt nem kevesebb, mint 968 millió forintot emészte­nek fel, s ezen belül hálózatbővítési felada­tokra 38 millió forint jut, azaz elsősorban a már meglevő intézmények zavartalan mű­ködését kell elérni. A megyében pillanatnyi­lag a kórházi ágyak száma meghaladja a 3800-at, s az 500 ágyas kerepestarcsai kórház 1980-tól kezdődően már teljes kihasználtság­gal látja el feladatát, s így kiadásaira 66,6 millió forintot irányzott elő a költségvetés. A járóbeteg-gyógyítás fedezetéül 248 millió fo­rint szolgál, ezen belül mód nyílik a körzeti orvosi rendelők eszközellátásának javítására — 2,8 millió forint fejében — az üzemorvosi és a szakorvosi ellátás bővítésére 33, illetve 67 órával, s 13 orvosi körzet szervezésére. A jövő év második felében várhatóan megkez­di működését Vác város új, 32 munkahelyes szakorvosi rendelője. Növekszik az anya- és gyermekvédelmi fel­adatok ellátását lehetővé tevő pénzkeret, s összesen 143 millió forint áll rendelkezésre ilyen célra. Hét új védőnői körzetet alakíta­nak ki, tovább bővül a 'bölcsődei hálózat. Az előzőekhez hasonló fontos feladat a szociá­lis otthoni helyek költségeinek fedezése, a szociális gondozás, valamint az öregek nap­közi otthonainak fenntartása. Ez utóbbiakra 78 millió forintot fordíthatnak a tanácsok a jövő esztendőben, míg a szociális otthonok működése 68 millió forintot követel. Kiemelt alapellátás Elgondolkoztató és sokatmondó arány: a megye teljes költségvetési kiadásainak 43,4 százalékát az oktatási és közművelődési fel­adatok követelik. S ez annak ellenére igaz, hogy a rendelkezésre álló összeg nem nyújt módot az intézményi ellátottság jelentősebb minőségi javítására, hanem elsősorban^ az eddigi színvonal megtartását teszi lehetővé. Érzékelteti az ezen a területen folyamatosan ' meglevő kötelezettségeket, hogy egy esztendő alatt a megyében az óvodák kiadásaira 333 millió forintot kell elkülöníteni. A jövő esz­tendő végére 33 567 óvodás korú gyermek el­helyezésére nyílik lehetőség, s az előbbi ösz- szeg, a fenntartás költsége. A nagy summa ellenére is 197.9-ben még mindig ötezernél több jelentkezőt kellett elutasítani az óvodai felvételeknél. Egyre nagyobb összegeket követel az alsó­fokú oktatás. Jövőre 775 millió forint kerül erre a területre, mégis, a tanulólétszám gyors növekedése következtében a cél csupán az általános iskolai oktatás elfogadható feltéte­leinek a megteremtése lehet. Ide tartozik, hogy egy esztendő alatt 102 új tanulócsoport oktatásának költségeire kell pénzügyi forrást elkülöníteni, s egyre sürgetőbb gond a régi, elavult iskolaépületek állagmegóvása, esetle­ges korszerűsítése. Valamelyest emelkedik a napközis ellátásban részesülő tanulók aránya — az összes általános iskolás 34,5 százaléka — s ez annak tudható be, hogy az év folya­mán 128 új csoportot szerveznek. Tizenhat szakmunkásképző intézmény mű­ködik a megyében, s ezek 1980-ban 96 millió forintot használhatnak fel kiadásaikra. A kö­zépfokú oktatás 129 millió forintos tétellel szerepel a költségvetési kiadások között, s a jövő esztendőben teljessé válik a középisko­lai hálózat irányításának a városi tanácsokhoz történő átadása, mivel a megye két közgaz­dasági szakközépiskolája, Cegléden és Vácott, 1980. január elsejével a városi tanácsok ha­táskörébe kerül. A megye jövő évi költségvetése 88 millió forintban határozza meg a népművelési in­tézmények és feladatok kiadási előirányzatát, s ez az összeg a meglevő színvonal fenn­tartására elég. Részletesen megadja a megyei tanács pénteki ülésén elfogadott program a jog- és rendbiztonsági ágazat, az igazgatási ágazat és a pénzügyi lebonyolítási ágazat ki­adási kereteit, s azt is, milyen összegekkel és milyen célból támogatja a megyei tanács a tanácsi vállalatokat és költségvetési üzeme­ket Csupán érzékeltetésül említjük, hogy ez az összeg 83 millió forintot tesz ki, aminek nagyobb részéről a helyi tanácsok döntenek. Néhány részlettől eltekintve a költségvetési gazdálkodást erőteljesért meghatározzák az érvényben levő törvények és más jogszabá­lyok, s éppen ezért — amint az a szóbeli ki­egészítésben elhangzott és a vitában is han­got kapott — a megyében működő helyi tanácsoknak és magának a megyei tanácsnak is — szakigazgatási szerveinek — nagy gon­dot kell fordítania a tervszerűségre, a taka­rékos, de ugyanakkor az alapellátást kiemel­ten kezelő pénzfelhasználásra. Nagy jelentő­sége van a lakosság mindennapjaiban és élet- körülményeiben — mutatott rá több felszó­laló — a tanácsi intézményhálózat működésé­nek, e működés színvonalának, s éppen ezért folyamatosan keresniük kell a községi és vá­rosi tanácsoknak a szervezésben, az intézmé­nyi integrációban és az ésszerűsítésben rejlő lehetőségeket. Feszített terv Kevésbé meghatározott, de éppen ezért még inkább felelősséggel teltebb a fejleszté­si alap bevételeinek és kiadásainak kezelése. Amint a megyei tanács ülésén elhangzott, a fejlesztési alap bevételeinek 1980. évi terve feszített, a teljesítés reális feltételei azonban nem hiányoznak. A program összeállításánál számolni kellett azzal, hogy e bevételi forrá­sok a korábbiaknál kisebb mértékben növe­kednek, s figyelembe kell venni azt is, hogy a bevételek származás szerinti összetétele szintén lényegesen módosul. Hozzájárul a fejlesztési alap bevételeinek a szokásostól el­térő tervezéséhez az is, hogy néhány fontos forrás a mai ismeretek birtokában még nem számszerűsíthető, s csak a jövő évi gyakorlati tapasztalatok alapján alakulhat ki ezek része­sedése az összes bevételből. Elsősorban a vá­rosi, községi hozzájárulásra, a telekhaszná­lati és igénybevételi díjra utalunk itt, de pél­dául a lakossági befizetések bizonyos csoport­jánál is csökkenés várható. A fejlesztési alap bevételeinek terve részletesen foglalkozik a vállalatok és szövetkezetek befizetéseivel, az itt életbe lépő lényeges változtatásokkal, az állami hozzájárulás mértékével, a bankhite- lekkkel és az egyéb forrásokkal. Mindössze jelzésként írjuk le, hogy 1980. január 1-től módosul a tanácsi vállalatok értékcsökkenési befizetési kötelezettsége. így például a sütő­ipari vállalatok az amortizációt teljes egé­szében visszatarthatják, ugyanakkor a fo­gyasztási szolgáltató tevékenységet végző vállalatok, az építőanyag-ipari és személyi szolgáltatási körbe tartozó vállalatok amorti­zációjának visszatartási lehetősége megszűnt. Mindezek következtében a fejlesztési alap bevételeinek jövő esztendei előirányzata ala­csonyabb, mint az 1979. évi várható teljesítés. összhangban a népgazdaság jövő évi fel­adataival és lehetőségeivel, s megkülönböz­tetett figyelemmel a népgazdaság külső egyensúlyánák javítására, valamint a közgaz­dasági szabályozók változásának hatására, a megye fejlesztési alapjának kiadási oldalán 1,44 milliárd forint szerepel. A beruházási cé­lú felhasználás éppen ezért a kiemelt felada­tokra koncentrálódik, s olyan módon, hogy 1980 végére mérséklődjön a befejezetlen be­ruházások száma és értéke. A koncentráció megkívánja, hogy a már munkában levő léte­sítmények mielőbbi befejezését szorgalmaz­zák a tanácsok, s éppen ezért csökken az újonnan kezdett beruházások köre. Az adott helyzet — s ez megkülönböztetett hangsúlyt kapott a testület tanácskozásán — nagyfokú gazdálkodási fegyelmet, szervezőkészséget és rugalmasságot követel minden érintett szerv­től és szervezettől, de elsősorban a fejleszté­si összegek javát felhasználó helyi tanácsok­tól. A rugalmasságra, a gyors átcsoportosí­tásokra — több felszólaló is említette — jó példákkal szolgált az-idei esztendő, ám az ta­gadhatatlan, az ilyen intézkedések mögött valójában az áll, hogy egy-egy területen vagy településen nem sikerült az előre méghatá­rozott fejlesztési ütemet elérni, s így került sor a pénzügyi források máshová vagy más célra történő átcsoportosítására. Új otthonok Változatlanul a fő helyet foglalja el a fej­lesztési alap kiadásain belül a célcsoportos lakásépítés. Jövőre — különböző okok folytán — az eredetileg számítottnál s a középtávú tervben szereplőnél valamivel kevesebb cél- csoportos lakás átadása szerepelhet a prog­ramban. A megyében 1980-ban összesen 664 tanácsi bér- és tanácsi értékesítésű lakás épí­tése fejeződik be. Ezekből az új otthonokból Gödöllőn 104, Százhalombattán 60, Szentend­rén 85, Vácott 45 épül meg. Figyelmet érde­mel, hogy például Szentendrén és Vácott va­lamennyi új lakás tanácsi értékesítésű lesz, de Gödöllőn is a 104-ből 60. A nagyközségek és községek közül viszonylag nagyobb szám­ban építenek célcsoportos lakásokat Abony- ban, Pécelen, Monoron, Budakalászon, Aszó­don, lsaszegen, Nagykátán, Tökölön, de hang­súlyozni kell. hogy ez a nagyobb szám községi méretekben igaz, mert ténylegesen 8—10—12 otthonnal egyenlő. Két, nem városi rangú te­lepülésen valósul meg jelentős célcsoportos lakásépítés, s ez Budaörs, illetve Szigetszent- miklós. Az előbbi helyen 104, az utóbbin 120 ilyen új otthon kerül tető alá, s szinte kivé­tel nélkül valamennyi tanácsi értékesítésű. A célcsoportos lakásépítéshez kapcsolódva sor kerül olyan intézmények átadására is, mint Vácott a 150 gyermeket befogadó óvoda, Százhalombattán a 120, Vácott pedig a 60 kis­dednek napközbeni helyet adó bölcsőde, va­lamint Cegléden 8 és Gödöllőn 12 általános iskolai tanterem. Más településeken a célcso­portos lakásépítéshez kapcsolódó létesítmé­nyek eredetileg tervezett átadása áthúzódik a hatodik ötéves terv időszakára. Elválaszthatatlan a lakásépítéstől a közmű- hálózat bővítése. A megyében folyamatban levő víz- és csatorna beruházások építése ki­elégítő. Elsőbbséget élveznek a lakótelepsze­rű, többszintes lakások közművei, de emellett tovább folytatódik a települések víznyerési lehetőségeinek, illetve vízvezeték elosztó háló­zatainak bővítése, s ugyan szerényebb mér­tékben, de a csatornahálózat gyarapítása is. Jövőre jelentősebb vízműkapacitásokat he­lyeznek üzembe Gödöllőn, Nagykőrösön, Vácott, Érden és Százhalombattán, a közsé­geknél pedig Aszódon, Túrán, Albertirsán. Bővül, illetve létrejön a közüzemi vízellátás forrása Cegléden, Tápiószentmártonban, Jász- karajenőn, Ürömön és Solymáron. A vízve­zetékhálózat gyarapításában a megye legfia­talabb városa a listavezető: Érden hét kilo­méterrel lesz hosszabb a hálózat 1980-ban. Cegléden öt, Nagykőrösön hét, Vácott másfél kilométerrel lesz hosszabb a hálózat. A köz­ségek közül — természetesen mindenkor a víztársulatokkal együtt végrehajtott fejleszté­sekről van szó — a legjelentősebb bővítésre Tápiószentmártonban kerül sor. Itt.37 kilo­méter hosszúságú vezetéket építenek meg, Szokolyán 25,5 kilométer hosszúságút. Lénye­ges lépést tesz a vezetékes vízellátás javításá­ban Solymár, Budakeszi, Abony, Albertirsa, Monor, Ráckeve, Pomáz, Főt, Göd és Szód. Az egyre több gondot okozó szennyvíztisztítás fejlesztésének mértéke továbbra is szeré­nyebb, mint a vízellátásé. Jövőre Érden napi kétezer köbméterrel, Szigetszentmiklóson na­pi 1430 köbméterrel bővül a szennyvíztisztító kapacitás. A csatornahálózat növelésében, illetve egyáltalán megteremtésében a követ­kező települések érintettek: a városok közül Cegléd, Érd, Gödöllő, Nagykőrös, Szentendre és Vác, a községek közül pedig Budakeszi, Budaörs, Solymár, Aszód, Kerepestarcsa, Mo­nor, Ráckeve és Visegrád. Ezeknek a bővíté­seknek a mértéke azonban Kerepestarcsát és Budakeszif kivéve nem haladja meg a 0,4—4,5 kilométert. Társa da Sitii munka További lépések segítik az egészségügyi és a szociális ellátás javítását. Folytatódik a ke­repestarcsai kórház bővítése, s a fejlesztési lapból 615 bölcsődei helyet alakítanak ki. Érden 60, Százhalombattám és Vácott 120—120 gyermek elhelyezésiére teremtenek új lehető­séget. A községek közül Solymáron 30, Török­bálinton 60, Gyálon 40, Kerepestarcsán 45, Nagykátán 40, Halásztelken 60, Budakalászon pedig 40 gyermeket befogadó, bölcsőde átadá­sára kerül sor a tervek szerint. Jelentős köny- nyebbséget eredményez a betegellátásban a váci 32 munkahelyes, a dabasi 17 munkahe­lyes és a pilisvörösvári 10 munkahelyes szak­orvosi rendelőintézet átadása. Ugyancsak fontos mozzanatként értékelhetjük, hogy be­fejeződik a száz' munkahelyes KÖJÁL-labo- ratórium épületének kivitelezése. Megkülönböztetett helye van a fejlesztési feladatok között az óvodai hálózat bővítésé­nek. összesen 1075 helyet teremtenek a leg­ifjabbak nap közbeni tartózkodására, s ezen belül Dunakeszin 75, Érden 100, Gödöllőn 100, Vácott 150, Nagykovácsin 50, Perbálon 25, Alsónémedin 25, Bugyi községben 25, Gyá­lon 50, Aszódon 75, Gyomron 50, Maglódon 50, Monoron 100, Pilisen 25, Foton 100, Sződ- ligeten 50, Verőcemaroson 25 gyermeket be­fogadó létesítmény kerül tető alá. Több fel­szólaló is hangsúlyozta, hogy az óvodaépíté­sekhez továbbra is nagy szükség van a társa­dalmi összefogásra, az egy-egy településen működő vállalatok, szövetkezetek adta segít­ségre. Ahogy az óvodai hálózat gyarapításé-: ban, úgy az általános iskolák fejlesztésében is rendkívüli erőfeszítések tanúja lehet a megye lakossága. Minden gazdasági nehézség, ellenére az általános iskolai tantermek növe­lésének programja terv szerint és időarányo­san megvalósul. Jövőre összesen 130 tanterem építésével lehet számolni. Cegléden 8, Érden 12, Gödöllőn 12, Szentendrén 8, Vácott 4, Nagykovácsiban 4, Piliscsabán 2, Albertirsán 8, Úcsán 8, Űjhartyánban 4, Kerepestarcsán 8, Mendén 8, Szentlőrinckátán 8, Tápiósze- csön 8, Tápiószelén 8, Szigetszentmártonon 8, Pomázon 8, Gödön pedig 4 új tanterem át­adása szerepel a jövő esztendei programbem. A szóbeli kiegészítés is, valamint több hoz­zászóló is rámutatott arra, hogy az általános iskolai hálózat bővítésének további anyagi fedezetét az év folyamán a bevételi tervek maradéktalan teljesítésével lehet, illetve szükséges előteremteni, annak érdekében, hogy a hatodik ötéves tervre való átmenet zavartalan legyen. A fejlesztési alap fedezetet nyújt arra, hogy Gödöllőn átadják az 500 személyes művelő­dési központot, s Százhalombattán folytassák a hasonló intézmény építését, aminek befeje­zése egyébként 1982-ben várható. PénzUgyS egyensúly Miként azt az első oldalon jeleztük, a Pest megyei Tanács az 1980. évi költségvetést és a fejlesztési alap tervét egyhangúlag elfogadta. Határozatában a helyi tanácsok, valamint a megyei és helyi szakigazgatási szervek, valamint a járási hivatalok figyelmét nyomatékosan felhívta a nehezebb gazdálko­dási feltételekre, s ebből következően a gaz­dálkodás pénzügyi egyensúlyának folyamatos fenntartásához fűződő érdekekre. Mind a ter­vezésben, mind a végrehajtásban kiemelt fel­adatként kell kezelni — mutat rá a megyei tanács határozata — az alapellátáshoz szük­séges eszközök előteremtését, s a működési feltételek javítását. Továbbra is kapjon meg­különböztetett figyelmet az általános iskolai beruházások gyors és gazdaságos kivitelezése. A megyei tanács ál’.áspontj a szerint a rendel­kezésre álló pénzt mindenekelőtt a folyamat­ban levő fejlesztések befejezésére szükséges koncentrálni, s új beruházásokat csak megfe­lelő előkészítés, a műszaki és pénzügyi előfel­tételek maradéktalan létrehozása ufón szabad megkezdeni. í A megyei tanács testületileg igényli a gyermekintézmények és az iskolák építésénél, bővítésénél, korszerűsítésénél a társadalmi összefogást, a lakosság s az intéz­mények támogatását, amire egyébként már a nagy és nemes hagyományok köteleznek. Határozatában végezetül arra is rámutatott a megyei tanács, hogy a helyi tanácsok és azok végrehajtó bizottságai támasszanak szigorúbb követelményeket a szakigazgatással szemben, a tervszerűség betartása és a fejlesztési mun­ka hatékonyságának javítása érdeké'""' M. O. s

Next

/
Thumbnails
Contents