Pest Megyi Hírlap, 1979. december (23. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

2 1919. DECEMBER 11., KEDD FÓKUSZ Zimbabwe A hét végén sem sikerült a londoni Rhodesia-értekezleten megoldást találni a tűzszünet fontos részletkérdéseiben. A nézeteltérések nem csekélyek, és a megállapodás lehetőségét a Zambia és Mozambik ellen vasárnap végrehajtott újabb Rhodesiái légitámadások is csökkentették. Á Zimbabwe-Rhodesia, jö­vőjéről folytatott tárgyalásos végső kimenetele még mindig rendkívül bizonytalan, a ren­dezés kilátásait egyelőre lé­nyegi nézetkülönbségek ár­nyékolják be. Pedig a múlt héten az immár három hónap­ja tartó londoni konferencia bizonyos lépést tett a meg­oldás felé: a brit kormány, a zimbabwei hazafiak és a Salisbury rendszer képvise­lői elvi megállapodásra jutot­tak a 'tűzszünet kérdésében. , Lord Carrington brit kül­ügyminiszter a Zimbabwe Ha­zafias Front két vezetőjének, Joshua Nkomonak és Robzrt Mugabenak részben kielégítő biztosítékokat adott a koráb­bi angol javaslatokkal szem­beni fenntartásaikra. Többek között megígérte, hogy eltávo. lítják a dél-afrikai csapatokat Rhodesiából, s a rhodésiai lé­gierő is hatékony ellenőrzés alá kerül. Csakhogy később a felek között ismét nézetelté­rések jelentkeztek. A brit kor­mány ugyanis ragaszkodik ah­hoz, hogy a Hazafias Front erői 15 különböző helyen so­rakozzanak fel, míg a rhode- siai hadsereg csapatai eredeti állomáshelyükön maradn inak. A Hazafias Front egyenlő el­bánást követel csapatai szá­mára a salisburv rezsim hadseregével, s ettől London húzódozik. A konferencián a legvita­tottabb pont mindvégig a tűz­szünet körülményeinek kidol­gozása volt. A Hazafias Front a gerillaerők körletekbe törté­nő összevonásának fejében a rezsim csapatainak laktanyák­ba való visszavonását, a légi­erő gépeinek leállítását, vala­mint a nemzetközösségi meg­figyelő erők növelését követe­li. A brit kormány azonban attól tart, hogy a Muzorewa- féle bábrezsim nem bírná el­viselni az egyenlő feltételeket. így hát a legfontosabb kér­dés vagyis a szembenálló had­seregek elhelyezése, összevo­násuk részletei még hátra vannak, s a Front — érthe­tően — nem engedi veszély­nek kitenni csapatai biztonsá­gát. Nyitott kérdés még a nemzetközi ellenőrző erők lét­száma is. A brit kormány en­nek ellenére már kijelölte a függetlenséget megelőző két­hónapos átmeneti időszakban teljhatalmat gyakorló brit kor­mányzót — aki állítólag még a héten Zimbabwébe érkezik — és a nemzetközösségi erők parancsnokát. Bár a brit külügyminiszter ígéretet tett Dél-Afrika kato­nai jelenlétének felszámolásá­ra, ez is igen fogós kérdésnek ígérkezik. A salisburyi re­zsim ugyanis attól tart. ha a tűzszünet előtt kivonják a pretoriai erőket, a katonai helyzet a Hazafias Front ja­vára tolódik el. Az „önkénte­sekként” jelenlevő dél-afrikai katonák kulcsszerepet játsza­nak a bábkormány katonai akcióinak előkészítésében és végrehajtásában. A dél-afrikai fajüldöző rezsim nemegyszer hangsúlyozta: kész nyílt kato­nai beavatkozásra is, ameny- nyiben a Hazafias Front jut hatalomra. London taktikázásával szem­ben a Hazafias Front állás­pontja szilárd. Mugabe kije­lentette: „Anglia nem választ­hat, hogy velünk, vagy nélkü­lünk szünteti meg a gyarmati rendszert. Csak a béke vagy a háború között választhat. De, ha a háború folytatása mellett dönt, viselnie kell a felelősséget a rhodésiai csa­patok által ezúttal elköveten­dő minden mészárlásért. Mi pedig megvédjük népünket.” Laczik Zoltán A belga fővárosban már üléseznek a hadügyminiszterek Tömegtüntetés Brüsszelben Tiltakozások a NATO rakétaterve ellen Támogatjuk a BT határozatát Holtai Imre nagykövet válasza az MTI washingtoni tudósítójának kérdésére Brüsszelben vasárnap nagy­szabású tüntetést tartottak, tiltakozásul az ellen a NATO- terv ellen, hogy új amerikai nukleáris fegyvereket telepí­tenek Nyugat-Európa öt or­szágába. A mintegy negyven politikai, ifjúsági, egyházi és egyéb szervezetet képviselő belga nemzeti bizottság felhí­vására, a zuhogó eső ellenére, több tízezren gyűltek össze Brüsszel egyik főterén, hogy kifejezzék tiltakozásukat a fegyverkezési hajsza újabb fo­kozása ellen. Nagy létszámú küldöttségek érkeztek mind a tizenöt NATO-tagállamból, valamint Ausztriából, Finnor­szágból és Svájcból is. A tüntetés nagygyűléssel vette kezdetét. A belga béke­mozgalmak vezetőin kívül üd­vözölte a tüntetőket, és szoli­daritásáról biztosította őket Karel van Miért, a Flamand Szocialista Párt elnöke, Louis van Geyt, a Belga Kommunis­ta Párt elnöke, Anciaux, a Volksunie (Népi Unió) elnöke, valamint a belga parlament­ben képviselt többi párt egy- egy parlamenti képviselője. Kifejtették, a szerdán kezdődő NATO-konferencia alkalmá­ból egyedülálló lehetőség mu­tatkozik arra, hogy a fegy­verkezési hajsza újabb fokozó­dása helyett olyan tárgyalások kezdődjenek, amelyek elindí­tanák a tényleges leszerelés fo­lyamatát Európában. Ehhez azonban az szükséges, hogy ne hozzanak határozatot a Per­shing—2 szárnyasrakéták nvu- gat-európai hadrendbe állítá­sáról — hangoztatták. A nagygyűlés után a tünte­tők hatalmas oszlopa végigvo­nult Brüsszel főutcáin. A NATO európai tagállamai hadügyminisztereinek ülésével egyébként gyakorlatilag már hétfőn megkezdődött Brüsz- szelben a NATO vezető szer­veinek öt napra tervezett ta­nácskozása. A végső döntést várhatóan a NATO külügy- és hadügyminisztereinek szerda délutáni, együttes ülésén hoz­zák meg. A hadügyminiszterek ülésé­ről kiadott közlemény általá­nosságokat tartalmaz a NATO megerősítésének szükségessé­géről és a Varsói Szerződés haderőinek erősödése ürügyén további fegyverkezési terve­ket állít előtérbe. Kiderült a kommünikéből, hogy az „euro- csoport” államai 1979-ben 70 milliárd dollárt költöttek fegy­verkezésre. A hadügyminiszte­rek elhatározták, hogy 1980- ban 640 új páncélozott jármű­vet, több száz löveget, szá­mos hadihajót és 500 harci re­pülőgépet állítanak szolgálat­ba. A NATO-tanácskozások kü­szöbén Moszkvában aláhúz­zák: a brüsszeli döntés rend­kívüli mértékben befolyásolja Európa jövőjét, az enyhülési folyamat alakulását. A Szov­jetunió a maga részéről meg­felelő lépéseket tett jószándé­ka bizonyítására. Egyrészt a katonai enyhülés érdekében egyoldalúan csökkenti az NDK területén állomásozó csapatai­nak létszámát, másrészt kész arra, hogy megfelelő NATO- döntés esetén csökkentse az ország nyugati körzeteibe te­lepített közepes hatótávolságú rakétáinak számát és haladék­talan tárgyalásokat kezdjen Az áprilisi forradalom, a de­mokratikus rend és az alkot­mány védelmére szólította’ fel hallgatóságát Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára azon a húszezer fős tömeggyűlésen, amelyet va­sárnap tartottak egy lisszabo­ni stadionban. Cunhal beszé­dében arra hívta fel a válasz­tókat, hogy egy hét múlva, a december 16-án sorra kerülő községtanácsi választásokon szavazzanak a baloldali vá­lasztási szövetségre. Az újabb választásoknak azt kell bizo­nyítaniuk — mondotta Cunhal erről a kérdésről a NATO tagállamaival. Hétfőn villámlátogatásra Bonnba érkezett Andreas van Agt holland miniszterelnök. Schmidt kancellár az utolsó pillanatban megpróbálja más belátásra bírni holland kollé­gáját a rakéták ügyében. A nyugatnémet, a brit és az olasz kormány már döntött a fegyverkezési verseny újabb szakaszát elindító terv támoga­tása mellett. Hollandia eluta­sítja az új rakétafegyverek befogadását. Dánia hathónapos haladékot szorgalmaz a tele­pítésre vonatkozó döntés meg­hozatalára. Belgium és Nor­végia szintén a szocialista or­szágokkal folytatandó tárgya­lások megkezdését szorgal­mazza a döntés előtt. Benedikt Gröndal izlandi miniszterel­nök, külügyminiszter nem vesz részt a tanácskozáson. Már ko­rábban közölte, hogy országa nevében tartózkodni kíván a brüsszeli szavazáson. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága a L’Hu- manitéban hétfőn közzétett nyilatkozatában határozottan elítéli a NATO nyugat-euró­pai rakétatelepítési tervét, mert az súlyosan veszélyezte­ti az európai békét és bizton­ságot. A nyilatkozat felhívást intéz a francia kommunisták­hoz, a munkásosztályhoz, és minden állampolgárhoz, hogy lépjenek fel a továbbfegyver- kezés tervének elutasításáért. A nyilatkozat rámutat, hogy semmiféle új fejlemény nem indokolja a NATO fegyverke­zési programját, hiszen semmi nem változott azóta, hogy né­hány hónappal ezelőtt, a SALT —II. szerződés aláírásakor, Carter amerikai elnök Leo- nyid Brezsnyevvel együtt elis­merte, hogy a globális paritás a két legnagyobb atomhata­lom és a két tömb között reá­lisan létezik. Begin izraeli miniszterelnök január hetedikén háromnapos munkalátogatásra Asszuánba érkezik — jelentették be va­sárnap Kairóban. Szelim al-Hossz libanoni miniszterelnök hétfőn Bejrut­ban megbeszélést folytatott Jasszer Arafattal, a PFSZ el­nökével, a tuniszi arab csúcs- értekezleten elfogadott hatá­rozatok végrehajtásáról. Az izraeli légierő gépei —, hogy a reakció változatla­nul kisebbségben van Portu­gáliában. Cunhal bírálta a Szocialista Pártot, mert az a kommunista párt együttműködési javasla­tainak elutasításával nemcsak saját magának, de a portugál demokráciának is igen rossz szolgálatot tett. A múlt heti rendkívüli parlamenti válasz­tásokon elszenvedett veresége ugyanis, amely lehetővé teszi a jobboldal kormányra kerülé­sét, a demokratikus vívmá­nyok egészét veszélyezteti Portugáliában. Az amerikai béketanács fel­hívással fordult az Egyesült Államok közvéleményéhez, sürgetve, hogy követelje a Carter-kormánytól: mondjon le az új rakétafegyverek nyu­gat-európai elhelyezésére vo­natkozó tervekről. — Ha országunkban való­ban politikai demokrácia len­ne, amelyben a nép többségé­nek véleménye határozza meg az állam politikáját, akkor Leonyid Brezsnyev berlini ja­vaslatait kedvezően fogadnák, az új amerikai nukleáris fegy­verek telepítésére vonatkozó terveket pedig elvetnék — írja a Pravda hétfői számában Georg Polikeit, a Német Kom­munista Párt vezetősége el­nökségének tagja, az Unsere Zeit főszerkesztője. — A Szov­jetunió javaslatai összhang­ban állnak az NSZK nemzeti érdekeivel — mutat rá Georg Polikeit. Élesen elítélte az amerikai rakéták Nyugat-Európában való elhelyezésének tervét az Osztrák Kommunista Ifjúsági Szövetség is. Londonban pedig tüntetés volt a Victoria pálya­udvar közelében a terv ellen. A felvonulók ilyen és ehhez hasonló transzparenseket vit­tek: „Tárgyalásokat, nem pe­dig fegyverkezést!” „Nem aka­runk amerikai rakétákat an­gol földön!” Kambodzsából érkező hírek szerint a Népi Forradalmi Tanács változatlanul nagy erőfeszítéseket tesz a nehéz­ségek leküzdésére, az élet újjászervezésére. Egy Phnom Penh-i jelentés arról számolt hétfőn több alkalommal is behatoltak Libanon légterébe, s részben Bejrút, részben a déli országrész fölött végez­tek felderítést. Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztályának vezetője hétfőn bejelentette, hogy a líbiai hatóságok kiutasították Abu Tarekot, a PFSZ líbiai irodájának vezetőjét és csa­ládját. Sol Linowitz, Carter ame­rikai elnök közel-keleti külön- megbízottja Kairóból vasárnap este Jeruzsálembe érkezett, ahol Joszef Burg izraeli bel­ügyminiszterrel, az úgyneve­zett autonómia-tárgyalásokon résztvevő izraeli küldöttség vezetőjével tárgyal. ★ A mekkai nagymecsetben le­zajlott véres események után Szaúd-Arábiában szigorú biz­tonsági és ellenőrzési rendsza­bályokat léptettek életbe. Ríjad kormányzója vasárnap kije­lentette, hogy az „iszlám tör­vényeivel összhangban” fej­vesztéssel büntetik a mekkai nagymecsetben elfogott láza­dókat. A kormányzó hangoz­tatta, hogy a lázadókat „törzsi vagy családi indítékok vezé­relték”. í A Magyar Távirati Iroda tudósítója New Yorkban az alábbi kérdést tette fel Hol­la i Imre nagykövetnek, a Ma­gyar Népköztársaság államtó ENSZ-képviselőjének, az irá­ni—amerikai kapcsolatokban beállott válsággal kapcsolat­ban: Magyarország nem tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak, s nem vett részt a testü­letnek az iráni—amerikai kapcsolatokban kialakult he’ v- zetről folytatott vitájában. Ki­fejtené-e véleményét a . Biz­tonsági Tanács december 4-i határozatáról? Hollai Imre a következőket válaszolta: A Magyar Népköztársaság­ban őszinte rokonszeav kíséri az iráni nép harcát, amelyet a forradalom kezdete óta vív or­szága függetlenségének bizto­sításáért, az előző rendszer ál­tal elkövetett bűnök következ­ményeinek megszüntetéséért. Az iráni események különö­sen aláhúzzák annak fontos­ságát, hogy mindenki szigo­rúan tartsa magát az államok egyenlősége és szuverenitása, a beiügyekbe való be nem avatkozás elvéhez, tartózkod­jék, az erőszak alkalmazásá­— A kémkedéssel nem vá­dolt túszokat hamarosan sza­badon engedik, a többieket pedig nemzetközi vizsgálóbi­zottság hallgatja majd meg — jelentette ki vasárnap az ame­rikai televízióban az iráni kül­ügyminiszter. Ghotbzadeh kijelentette: Várhatóan tíz napon belül vizsgálóbizottságot állítanak fel neves külföldi és iráni sze­mélyiségekből. Ez a testület vizsgálja majd meg mindazo­kat a bűnöket, amelyeket az Egyesült Államok Irán ellen elkövetett azóta, hogy 1953- ban államcsínnyel hatalomba helyezte a sahot. A bizott­ság előtt tanúvallomást tesz­be, hogy a kambodzsai fővá­rosban újra megnyitották az orvostudományi és a gyógy­szerészeti egyetemet, amelyet a Pol Pot-rezsim bezáratott. Több kambdozsai jelentés foglalkozik a kedvezőnek ígér­kező rizstermés betakarításá­val is. Létrehozták az orszá­gos út- és szállítási igazgató­ságot. Ennek köszönhető, hogy a külföldi segélyeket az ország minden tájára sikerül eljuttatni, még a thaiföldi ha­tár közelében fekvő települé­sekre is, ahol nemrég még a pol potista bandák garázdál­kodtak. Hanoiban visszautasítják a Kambodzsa ürügyén felho­zott legújabb Vietnam-elle- nes amerikai vádakat, és le­szögezik, hogy „az Egyesült Államok szorosan együttmű­ködik Kínával a Kambodzsai Népköztársaság ellen”. A VSZK külügyminisztériumá­nak szóvivője hét végi nyilat­kozatában válaszolt Carter elnöknek azokra a vádjaira, hogy „Vietnam akadályozza a nemzetközi segély áramlását Kambodzsába”. A szóvivő felidézte, hogy az Egyesült Államok agresszió­ja milyen súlyos károkat oko­zott a kambodzsai népnek, s most Washington az ember­baráti segély jelszavával, Kí­nával együttműködve, törvé­nyesíteni akarja a Pol Pot- hadsereg maradványainak és a kambodzsai reakciósoknak a támogatását. A szóvivő idézi azokat a jelentéseket,, ame­lyek szerint a Thaiföldre szál­lított nemzetközi segély a Pol Pot-erők maradványaihoz, s más ellenforradalmi elemek­hez áramlik. tói és az erőszakkal való fe­nyegetéstől. Ami a Biztonsági Tanács december 4-i határozatában érintett konkrét kérdést illeti, elvi álláspontunk jól ismert. Az a véleményünk, hogy a diplomáciai képviseletek és személyzetük sérthetetlensé­gének elvét minden körülmé­nyek között figyelembe kell venni. Elveinkkel ellentétes a túszok szedése is. Mindebből egyenesen következik, hogy támogatjuk a Biztonsági Ta­nács december 4-i határozatát, beleértve a teheráni amerikai nagykövetség személyzetének szabadon bocsátására és az ama irányuló felhívást, hogy a felek tanúsítsák a legna­gyobb fokú mérsékletet, s az ENSZ céljaival és elveivel összhangban, kölcsönös meg­elégedésre, békés eszközökkel oldják meg a közöttük fenn­álló problémákat. Úgy véljük, hogy a Bizton-., sági Tanács határozatában fog­laltak szigorú betartása lehe­tővé tenné a válság megoldá­sát. Ez — véleményünk sze­rint — megfelel az iráni nép törekvéseinek és az iráni íor_ radalom céljainak is. nek majd a teheráni nagykö­vetség túszai is. A dokumen­tumokkal bizonyítható, hogy egyesek közülük kémkedtek Irán ellen. — Az Egyesült Ál­lamok Iránban negyedszáza­don át megsértett minden nemzetközi jogszabályt, így nincs most alapja arra, hogy a jogra hivatkozzék. Mint a bolgár távirati iroda tudósítója beszámolt róla, az amerikai nagykövetséget meg­szálló diákok képviselői olyan, dokumentumokkal rendelkez­nek, amelyek szerint az Egyesült Államok már orszá­gok ellen is kémkedett Irán­ból. Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter hétfőn villámlá­togatást tett IiOndonban, nyu­gat-európai körútja első állo­másán. Vance az Irán elleni amerikai gazdasági és pénz­ügyi kampányba igyekszik be­kapcsolni Nyugat-Európát. Az amerikai külügyminiszter ta­lálkozott Margaret Thatcher miniszterelnökkel és Lord Carrington külügyminiszter­rel. Vance hétfőn Párizsba ér­kezett. A libanoni Zuhair Jamin, a túszüggyel kapcsolatban ki­jelölt ÉNSZ-közvetítő hétfőn Teheránba érkezett, s mi­előbb találkozni szeretne Ghotbzadeh külügyminiszter­rel. A hágai nemzetközi bíró­ság hétfőn megkezdte ta­nácskozását az Irán és Egye­sült Államok közt kialakul* feszült helyzetről. Az Egye­sült Államok a teherán nagykövetség elleni tárnádé kapcsán több nemzetközi kon venció megsértésével vádol tí Iránt a hágai bíróságnál, és r Teheránban fogva tartott ame rikai túszok azonnali szabadon bocsátását követelte. Hétfőn — átmeneti nyuga­lom után — újabb tüntetés volt a tabrizi rádió és televí­zió székháza előtt. Khomein több ezer híve zárta körű. az épületet, s visszafoglalták a Sariat-Madari emberei tál hétfőn ismét megszállt székházat. Az épület az utób­bi napok zavargásai során többször cserélt gazdát a két ajatollah hívei között. Baniszadr gazdasági és pénzügyminiszter hétfőn kor­mányküldöttség élén a zavar­gások sújtotta Tabrizba uta zott. Érkezése után adott nyi­latkozatában elmondta: útjá­nak célja, „kapcsolatba lépn a helyi hatóságokkal és Tab­riz lakosságával Kelet-Azer bajdzsán gondjainak mielőb­bi megoldása érdekében”. Cunhal a portugál helyzetről Diplooióctai mozgás a Közel-Keleten Begin Egyiptomba látogat Vietnam visszautasítja az amerikai vádakat Bizsaratás Kambodzsában Teheránban szabadon engedik a túszok egy részét ? Amerikai gazdasági nyomás Brüsszelben tízezrek tüntettek a NATO-terv ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents