Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-09 / 262. szám

A PEST MtGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM 1979. NOVEMBER 9.. PÉNTEK Új dokumentumok Az öntevékenység elve alap ián Az idei tanévtől új doku­mentumokkal, új nevelési-ok­tatási tervvel dolgoznak az általános iskolákban. Felada­taik megoldásához jelentős segítséget kapnak a társada­lomtól, s első számú partne­rük az úttörőszövetség. A tár­sadalom aktivitásának növe­kedése, a termelés, az ellátás javulásának, az életszínvonal emelkedésének, az életmód változásainak hatása kiterjed az úttörőszövetség, a rajok, őrsök és az egyes gyerekek életére is. Az iskola, valamint az ifjú­sági és az úttörőmozgalom kapcsolatát szorossá, szinte elválaszthatatlanná teszi a kö­zel azonos gyerekekből álló tagság, a működés azonos fel­tételei, a vezetői gárda. Kap­csolatában elsőrendű fontos­ságú a közös nevelési célok alapján megvalósuló terv­szerű, tudatos együttműködés. A hatékony, átgondolt vezetői munka, a kapcsolattartás megköveteli, hogy a nevelő testületek ismerjék meg a KISZ országos- értekezletének, az úttörővezetők VII. országos konferenciája dokumentumait, az úttörőév programját. Mozgalmunkban a demok­ratizmus sokrétű lehetőségeit kell felhasználnunk az isko­lák új nevelési-oktatási ter­vének ismertetésére. Az úttö­rőszervezet tagjainak, az ál­talános iskolásoknak a leg­fontosabb kötelesség a tanu­lás. A gyermek egyéni és tár­sadalmi érdeke, hogy elvé­gezze az általános iskolát. Az egységes és kötelező is­kolai nevelés és oktatás elle­nére ma még nagyok a kü­lönbségek a tanulók szociális, kulturális és életmódbeli kö­rülményeiben, a családi hát­tér, a szülőktől kapott ösz­tönzés a tanuláshoz, a műve­lődéshez nyújtott segítség, az anyagi terhek vállalásának tekintetében. A tudás meg­szerzésének lehetőségei még nagymértékben függnek a települési viszonyoktól és az iskolák személyi feltételeitől, anyagi ellátottságától. Érdekképviselet Az úttörőszövetség az isko­lával, családdal, állami és társadalmi szervezetekkel együttműködve kell, hogy megvalósítsa a gyermekek szocialista nevelésében vál­lalt feladatait. Alapvető fon­tosságú az öntevékeny kisdo­bos- és úttörőélet feltételei­nek megteremtése. Az iskolai demokratizmus, az úttörőcsa­pat érdekképviselete megkü­lönböztetett figyelmet követel. Értékmérő munkánk során a gyermekek követelményeknek és képességeknek megfelelően feladatvállalása, a tevékeny­ség és az «értékelés egysége. Tervszerűen kell biztosítani a szellemi és fizikai terhelés arányait. Gyermekeink közösségi éle­tüket maguk szervezik az út­törővezetők irányításával, fe­lelősen vesznek részt az isko­la életének, rendjének, hagyo­mányainak kialakításában és őrzésében. Programjaik során megismerik lakóhelyük törté­nelmét, jelenét, jövőjét. Te­vékeny részesei környezetük építésének, védelmének. Mindezeket jól szolgálják az úttörőév szemléi, akciói — a Külföld expedíció, a Bará­taink ..., a tanulmányi ver­senyek, a kulturális szemlék, a Védetté nyilvánítjuk. Az is­kola és a mozgalom egyre fokozódó társadalmasítása igényli a testvérkapcsolatokat üzemekkel, gyárakkal, KISZ- alapszervezetekkel, szocialis­ta brigádokkal. Úttörőcsapa­tainknak 10 testvér KISZ- alapszervezettel, 25 szocialista brigáddal, 148 pártoló taggal van kapcsolata. Tartalmában újat ad az őrsök—családok kapcsolata. A tartalmas úttörőévhez képzett, sokoldalú, jól felké­szült vezetőkre van szükség. Pedagógusaink, úttörőveze­tőink jelenlegi munkaritmusa mellett nem nélkülözhetik a folyamatos, sokoldalú képzést, az önképzést, a társadalmi aktívák, pártoló tagok,, ifjú- vezetők segítségét az őrsi, a raj-, a szakköri életben, a túrák, akadályversenyek szer­vezésében, a gyermek-tisztség­viselők képzésében, a művé­szeti életben. Szakköri találkozók Úttörőmunkánk a kis közös­ségek tevékeny, szorgalmas hétköznapjain alapul: a ra­jok, őrsök, szakkörök, művé­szeti csoportok mindennap­jain. A ma gyermekei a hol­nap építői. A mozgalomnak az iskolával karöltve kell megoldania olyan feladatokat, mint a tanulás fokozása, a vi­lágnézeti, erkölcsi, politikai nevelés, a munkára, a társa­dalmi tulajdon védelmére va­ló felkészítés. Állandóan fej­lődnie kell a tanulók közéle­ti. politikai cselekvőképessé­gének, erősödnie a közösség­nek. Hatékony segítséget kell nyújtania a Hazafias Nép­fronttal és iskolával közösen szervezett szülők akadémiájá­nak. Ez is része a mozgalom tanórán kívüli ismeretszerzé­si segítésének. Szakköreink, művészeti csoportjaink az ön- tevékenység elve alapján szer­vezik munkájukat. Új voná­suk lesz a szakpróbarendszer és a szakköri találkozók. Bő­vültek a tanórán kívüli töme­ges testgyakorlás lehetőségei. Egyre nagyobb figyelmet követei az a tény, hogy peda­gógusaink között több a nő. Ez a szám városunkban 202, összesen pedagógusaink 84,14 százaléka. Ez az arányeltoló­dás más követelményeket tá­maszt a nevelő testületekkel, a vezetőkkel szemben. Helyszíni segítség A családok védelme, a gyer­mekek jogai, a szülők, a csa­ládok kötelezettségei pedagó­gus közösségeinket is érintik. Szocialista brigádok, csalá­dok, szülők kapcsolata az is­kolával, a mozgalommal nem pedagógiai, szakmai értelme­zésű, hanem a szocialista em­ber kialakítását, a pályavá­lasztást, a tevékeny közösségi életet élő fiatalok nevelését, formálását jelentse. Mindeze­ket minden közösség önálló­ságának erősítésével, sajátos arculatával, hagyományainak megfelelően alakítja. Több figyelmet kell fordítani a mű­velődési intézmények, sport­egyesületek nevelési tevé­kenységére. Vezető testületeink figyel­mét a jövőben a helyszíni se­gítésre, az ellenőrzésre, a ta­pasztalatok összegyűjtésére kell fordítani. Növelni kell pedagógusaink felkészültségét a fokozatosan életbe lépő do­kumentumok alkalmazásában. Bárdos István városi úttörőelnök Elismerés kiváló munkáért A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulója al­kalmából a járási hivatal és a városi tanács több dolgozója kapott kitüntetést, elismerést. A tanács kiváló dolgozója lett dr. Csighy Tiborné, a valkói nagyközségi közös tanács el­nöke, Basa László, a túrái nagyközségi tanács pénzügyi - főelőadója, Mészáros Istvánná, a gailgahévízi közös tanács pénzügyi főelőadója, Papp Gá­bor, a járási hivatal költség- vetési csoportjának vezetője, Pólyák Zoltánná, a járási hi­vatal adminisztrátora, Szentesi Gyuláné, a járási-városi egész­ségügyi osztály szociálpoliti­kai főelőadója. Kiváló munkáért kitünte­tést kapott iBarkóczi István, a városi tanács művelődési osz­tályának vezetője és Liptai Sándor, a járási-városi föld­hivatal csoportvezetője. Szatmári László, a járási hi­vatal gépkocsivezetője 250 ezer kilométer balesetmentes köz­lekedésért emlékplakettet és oklevelet kapott. — A p'éceli Szemere Pál Művelődési Házban Mindenki kedvére címmel vidám, zenés estet tartanak ma, pénteken este fél hét órától. A műsor­ban Dóri József és Szalai László magyar-nótákat énekel, kísér Szegedi Molnár Géza és népi zenekara. Jegyzet Fellépni ellene, de hogyan ? U ányszor szóba kerül kü­lönféle fórumokon, hogy egynémely dologban nagyobb társadalmi összefogás volna jó. Például a garázdák, a ré­szegek, a csínytevők ellen. Ilyenkor mindig támad egy kis hiányérzetünk, bizonyta­lanságunk: hogyan is kezdőd­jön el akciónk utcán, lakóte­lepen, városban, buszon, vona­ton és még ki tudja hol min­denütt. Tényleg nem könnyű ebben dönteni. Így aztán csak bizonyos re­mény marad, hogy majd ösz- szefogunk, s teszünk valamit. Elodázódik a dolog, s ritka ki­vételektől eltekintve, nincs igazi közös fellépésünk a par­kok fáinak, virágainak, pad­jainak rongálóival szemben, sőt a személyekre támadó, azokat bántalmazó garázdák ellen sem. Nagyon érdekes ugyanak­kor, hogy vannak közvetlen környezetünkben olyan el­lenségeink, ártóink, amelyek ellen kart karba öltve tudunk küzdeni. A tűz, s a víz ellen évszázada közös a fellépés. Hogy egyik sem emberszabá­sú?! Ez tény. De veszélyük ezekn’ek sem kisebb, ha tá­madnak. Tudom, az összevetésben va­lami sántít, d;e hát kellene végre valami kapaszkodó, ta­lán éppen ezekből a példák­ból, ami haszonként átment­hető ide. Mert ugye furcsa, de így van, az önkéntes tűzoltók lelkes csapata Aszódon és másutt is, immár százéves múltra tekinthet vissza. Tag­jaik ott vannak a bajban, az élet- és vagyonmentésben. De hozhatjuk példának a valamivel szerényebb szerve­zetű, s már majdnem minden üzemben, intézményben meg­levő munkavédelmi őröket, kik ugyan jobbára egyénen­ként fürkészik, figyelik, hol leselkedik az emberre veszély a gépektől, vegyszerektől. T3 át nem furcsa, hogy éppen abban a leghiányosabb a szövetségünk, amelyre az em­berek között fellelhető garáz­daság miatt volna szükség? Tény, hogy erre nehezebb szövetkezni, s az is, hogy van rá hivatásos szervezetünk. De hát a tűzoltásra, a munkavé­delemre is van. F. I. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Járási labdarúgó-bajnokság A GEAC átvette a vezetést Egy halálesetről szóló hír keltett részvétet a heti szövet­ségi napon megjelentekben. A bagi Vörös Csillag Tsz SK fia­tal labdarúgója, a 17 éves Drá­vái Csaba váratlanul elhunyt. Az összejövetel központi té­mája a péceliek veresége volt, amelyet a HMSE-től szenved­tek el. Igaz, többen a játék­vezetőt okolták ezért. László László, aki az összecsapás bí­rája volt, megmagyarázta a péceliek intézőj ének, hogy két alkalommal azért nem ítélt gólt, mert több játékosuk is lesen állt. A péceliek nagyon akartak, görcsösen erőlködtek, ezért" nem sikerült nekik sem­mi, de hát ezért ne engem Mentsük meg a leleteket! A föld kincse mindannyiunké A rádió, a televízió, a kü­lönböző újságok szinte napon­ta tájékoztatják az ország la­kosságát egy-egy nevezetes régészeti felfedezésről, vagy kiemelkedő jelentőségű ása­tásokról. A különös figyelem a régmúlt emlékek feltárásá­ra nem véletlen. • A sok-sok szomorú tapasztalat, az érté­kes temetők, településmarad­ványok feldúlása, gondatlan elpusztítása készteti a szakem­bereket, hogy a tömegkommu­nikációs eszközöket felhasz­nálva figyelmeztessenek: Mentsük meg pusztuló régé­szeti emlékeinket! Jelen írás is azért készült, hogy figyelmeztesse a város és a járás lakóit, a régi emberi maradványok, tárgyi eszkö­zök, épületromok megőrzésé­re, megóvására, megmentésé­re. Ezekben a napokban kap­ják kézhez a tanácselnökök, termelőszövetkezetek és más, földmunkákat is végző intéz­mények, vállalatok vezetői azt a kiadványt, amelyet a Petőfi Múzeum küldött szét, az or­szágos múzeumi szervek meg­bízásából. Kötelességünk A kiadvány mindenekelőtt tartalmazza az Elnöki Tanács­nak az 1975. évi 6. számú tör­vényerejű rendeletét, amely kimondja: „A földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg onnan előkerülő mu- j zeális vagy műemléki értékű j tárgyak az állam tulajdonát | képezik.” Ugyanez a rendelet j intézkedik arról, hogy bármi­lyen földmunka, vagy építke- I zés folyamán előkerült muzeá­lis értékről a munkát végző, illetve annak felelős vezetője azonnal köteles jelentést ten- |ni a helyi tanácsnál, vagy a területileg illetékes múzeum­nál. A gödöllői járás esetében a területileg illetékes: az aszódi Petőfi Múzeum (a Galga völ­gye, a volt aszódi járás tarto­zik ide), a váci Vak Bottyán Múzeum (Gödöllő város és a volt gödöllői járás), vagy a Szentendrén székelő Pest me­gyei Múzeumok Igazgatósága. Kötelesek továbbá a munkát mindaddig leállítani, amíg a jelzett intézmények szakembe­rei nem mennek ki a hely­színre. Maszek ásatás E lap hasábjain számos al­kalommal írtunk már a járás­ban megtalált és feltárt ré­gészeti emlékekről, mégis több alkalommal előfordult, hogy sajnos már későn értesültünk a lelet-előfordulásokról. Sokan meggondolatlanul — tudatlan­ságból és nemtörődömségből — egyszerűen elpusztítják az előkerült sírokat, tárgyi ma­radványokat. Különösen elszo­morító, hogy vállalatok, intéz­mények felelős beosztású dol­gozói sem veszik figyelembe a törvény előírásait, és hagyják pusztulni a föld mélyének kincseit. A ma élőknek, akik hazáju­kat és népüket egy kicsit is szeretik, s van nemzeti ön­becsülésük, a legelemibb kö­telességük, hogy a még meg­maradt értékeket megóvják, az utókornak megőrizzék. Sajnos, előfordul, hogy nye­részkedésből, a kincstalálás reményében pusztítanak el bronzkori urnákat, épségben megtalált honfoglaláskori, vagy még korábbi sírokat, hordanak szét az építkezések­hez műemlék romok köveit. Tudni kell azonban, hogy a régészeti értékek elpusztítását a törvény szigorúan bünteti, ugyanakkor az azt megtalá­lókat és beszolgáltatókat juta­lomban részesítik. Nincs tehát értelme a maszek ásatások­nak, feltárásoknak. Ezt a szakemberekre, a régészekre kell bízni, s amennyiben ők a leletet értékesnek ítélik, úgy a jutalom sem marad el. Azt hiszem azonban, azt is világosan kell látni, hogy minden hazáját szerető állam­polgárnak nem azért kell je­lentenie a megtalált régészeti emlékeket, mert ezért esetleg jutalmat remélhet, hanem azért, mert ez mindenkinek törvényben meghatározott és hazaszeretetből fakadó köte­lessége kell, hogy legyen. Magunkért Ismételten felhívjuk a járás és a város lakóinak a figyel­mét, hogy emberi maradvá­nyok (sírok, •temetők), épület­romok, agyagedények, vagy azok töredékei, tégladarabok, fém-, kő-, csonteszközök, régi pénzek, településnyomok (ége­tett felületek, cserépedény­töredékek, égetett agyagdara­bok, téglák, emberi és állat­csontok tömeges előfordulása, stb.) megtalálása esetén te­gyen azonnal jelentést munka­vezetőinél, a községi tanácsok­nál, vagy a területileg illeté­kes múzeumoknál. Hogy mit őrzünk meg a múlt emlékeiből, ahhoz nem kell nagy összegű állami beru­házás, külföldi valuta, csak emberi gondosság, figyelem, segítés a tudományért, vala­mint magunkért és népünkért érzett önbecsülés. Asztalos István múzeumigazgató okoljanak — tette még hozzá a játékvezető. Bódis Lajos veresegyházi in­téző döntetlenjüket magyaráz­va mondta el, hogy háromszor is telibe találták a kapufát. A HMSE háza tájáról: Kovács, akit nemrégen igazoltak Vár­palotáról, a mérkőzés legjobb­ja volt. Súlyos sérültje volt a Túra —Bag találkozónak, Mukk László lábtörést szenvedett. A forduló rövid krónikája: Galgahévíz—GEAC 2-1 (2-1). Vezette: Surman (Kóti.Keg- lovits). — A galgahévízi együttes 'lel­kesen, a GEAC szépen, de eredménytelenül játszott. Hévízgyörk—Kartal II A találkozóra nem érkezett meg a vendégcsapat, ezért el­maradt a mérkőzés. Nagytarcsa—Veresegyház 1-1 (1-0). Vezette: Bodor (Lázár S.). Közepes színvonalú mérkő­zés, igazságos döntetlen. Valkó—Domony 3-4 (1-3). Vezette: Széki. Jó iramú mérkőzés, a do- monyiak kapushibából, sze­rencsével nyerték meg a talál­kozót. l Túra—Bag 5-0 (1-0). Vezette: Vrbán (Lázár J., Köti). Közepes színvonalú mérkő­zés, a látottak alapján a gól­különbség túlzott. Laszeg—Erdőkertes 5-1 (3-1). Vezette: Lovás? (Unger). A tartalékosán felálló Isa­szeg már az első percben gólt szerzett, az erdőkertesiek két tizenegyeséből az egyiket Hor­váth kapus kivédte. Az isasze- gieknek is volt büntetőiük, amit értékesítettek. A játék és a helyzetek alapján a gólkü­lönbség túl nagy. Pécel—HMSE 1-2 (1-0). Vezette: László (Legéndi, Keglovits). Az időnként nagyon kemény mérkőzésen a feljövőben levő Honvéd megérdemelten sze- rezte meg a két pontot. Mogyoród—GEAC 0-1 (0-0). Vezette: Máté (Födi). Alacsóhy színvonalú mérkő­zés, a több helyzetet teremtő GEAC szerencsésen győzött. Dány—Galgahévíz 8-3 (6-2). Vezette: Czene (Molnár, Vándor). A közönség gól szüretet és színvonalas mérkőzést látha­tott. Az eredmény azonban még így sem tükrözi a két csa­pat közötti különbséget. A gal­gahévízi kapusnak rossz nap­ja volt, legalább hat gólért fe­lelős. Zsámbok—Aszód 0-2 (0-0). Vezette: Maszlag (Surman, Hegedűs). A tartalékos zsáimbokiak el­len kapushibából szerezték meg a győzelmet az aszódiak. Mind a játékvezetők, mind a nézők jelesre vizsgáztak ezen a délutánon. Ifjúságiak: Valkó—Domony 3-3, Túra —Bag 5-0, Zsámbok—Aszód 3-3, Dány—Galgahévíz 3-0, Isaszey—Erdőkertes 5-1, Nagytarcsa—Veresegyház 1-4. Serdülők: Isaszeg—Iklad 0-8, Dány— Kerepestarcsa 0-4, Gödöllő— Valkó 1-0, Pécel—Erdőkertes 10-0, Veresegyház—Kartal 0-3. A bajnokság állása: 1. GEAC 13 11 1 1 40-12 23 2. Pécel 13 10 1 2 28-11 21 3. Aszód 13 9 2 2 34-22 20 4. Dány 12 9 1 2 42-14 19 5. Domony 13 5 6 2 33-27 16 6. Hévízgyörk 13 6 3 4 26-21 15 7. Túra 13 6 2 5 37-23 14 8. Galgahévíz 12 6 2 4 28-28 14 9. Zsámbok 13 5 3 5 22-23 13 10. Isaszeg 13 5 3 5 18-16 13 11. Bag 13 5 3 5 24-29 13 12. HMSE 13 4 4 5 24-18 12 13. Veresegyház 13 4 3 6 22-28 11 14. Kartal II 12 3 1 8 16-28 7 15. Erdőkertes 12 1 4 7 18-35 6 IS. Mogyoród 13 2 1 10 13-38 5 17. Nagytarcsa 13 2 1 10 12-43 5 18. Valkó 13 1 1 11 12-33 3 Cs. J. Az ünnepen Futóverseny, kispályás foci Eredményesen szerepeltek a gödöllőiek (Szeibert, A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulóján népes mezőny rajtolt a váci futóversenyen, amelyen a GEAC versenyzői sikeresen szerepeltek. Serdülő lányok, 1500 m, A kategória: 1. GEAC (Klotz, Vöő, Czinkota). Egyéniben Klotz Márta első lett, Vöő Éva második. 1200 m, B kategória: 1. GEAC (Buda, Szőke, Forda). Serdülő fiúk, 3000 m; A ka­tegória • 2. GEAC Végh, Sztriskó). Egyéni, 4500 m: 2. Kelemen József, GEAC. Felnőttek, 6000 m: 2. GEAC (Szabó, Kiss, Haraszti). Egyé­niben: Szabó István harmadik lett. Gödöllőn, az egyetemi sport­telepen kispályás labdarúgó­bajnokságot rendeztek 16 csa­pat részvételével. 1. Áfész, 2. Állami Biztosító, 3. Ganz Szb, 4. Zöldért (valamennyi gödöl­lői).

Next

/
Thumbnails
Contents