Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-10 / 263. szám

intézkedések ss sg&Edáiked&s iavdására Kilencszáz lakás épül ai léén ffíonféneres szállítás a PÁÉW-néS A szigorúbb gazdasági fel­tételek mind több helyen ha­tározott intézkedésekre, s az ösztönzés legváltozatosabb esz­közeinek alkalmazására kény­szerítik a vezetőket, ezzel is megteremtve a gazdálkodás, a minőség javításának, a mun­kaidő és az anyag teljesebb kihasználásának feltételeit. A Magyar Hajó- és Da ru­ff y árban a korábban gyakori kényszerpihenők jó részét szün­tették meg azzal, hogy a vál­lalat vezetői 540 szállító part­nerüktől szigorúbban megkö­vetelik a szerződések betartá­sát. Több, késedelmesen szállí­tó vállalattól számottevő köt­bért hajtottak be, ezzel figyel­meztetve őket, hogy számukra is a pontos munka a legkifi­zetődőbb. A szolnoki Mezőgép Vállalat Megtartani P átrónusokat keres, meg­levő, de formális kap­csolatai helyett a köl­csönös egyijjtműködés élő valóságát óhajtja Sóskút iskolája. Bizonyságaként annak, hogy a nemes elha­tározásait, az ígéretek, bár­mennyire is tisztesáéges szándékokon alapuljanak akkor, amikor szavanként- ^lhangzanak, a valóságban méretnek meg, a tények súlya adja igazi hitelüket. S megtörténik,-mint Sóskút esetében, a súly csekély­nek, a szándék puszta szándéknak bizonyul. Ami afért is bántja az érintett nevelőtestületet, mivel * a járásban általában — a hozzájuk hasonló, ritka ki­vételektől eltekintve — eredményes az egy üzem — egy iskola mozgalom. Aminek feltétele és magya­rázata — mindkét oldalról — az adót szó megtartása, mérhető hitele, cselekvés­ben bizonyított igaza. Érthető, s indokolt a sós- kútiak igyekezete, hiszen alig akad olyan alsófokú oktatási intézmény — de: óvoda is —, ami na sávúi­nak rá a társadalmi segít­ségnek erre a formájára, s nem azért, hogy valami másutt nem látható külön­legességgel rukkoljon elő, hanem legtöbbször az elért oktatási körülmények meg­tartása, az anyagi ellátott­ság szintjének megőrzése érdekében fontos ez a tá­mogatás. Az adottságok ugyanis meglehetősen mos­tohák, elég annyit leír­nunk, hogy a járásban ezer iskolás gyermekre jut egy *— igen, egy — tornaterem, holott a lakosság egyötöde tizennégy év alatti ifjú. Ami számmal kifejezve 30 ezernél több lélek, s közü­lük minden második az ál­talános iskolás korú. Hoz­zátesszük, nincs semmi kü­lönleges oka ennek a hely­zetnek, a magyarázat rop­pant egyszerű: az átlagos­nál jóval magasabb termé­szetes szaporodás, s a fo­lyamatos bevándorlásból táplálkozó népességgyara­podás. Ez a forrása annak, hogy némelyik településen szinte egyik hétről a má­sikra több tanteremnyi gyerek verbuválódik az ak­kor bejelentkezett családok köréből, s keserves gond helyet teremteni nekik az amúgy is zsúfolt iskolák­ban. M ielőtt úgy vélnénk, az ilyesfajta gondok ki­zárólag az agglomerá­ciós övezetet, s a gyermek - intézményeket jellemzik, gyorsan leírjuk: a nagyká- tai járás állami sütőipari üzemeiben mindenfajta erőfeszítés ellenére sem si­kerül a foglalkoztatottak teljes létszámán belül 22— 24 százaléknál magasabbra növelni a szakmunkások arányát. Azaz: ilyen mun­kaerő-összetétel mellett lé­nyeges eredmény a termelés eddigi szintjének megtar­tása, az ellátottság eredmé­nyeinek megőrzése. Mond­hatnánk: a sütőipari válla­lat gondja, miként tesz szert kellő képzettségű szakmunkásokra, a vevő­nek semmi köze ehhez. S ez jól hangzik, az igazság benyomását kelti, csak­hogy: a szükségletek emel­kedésével hosszú éveken át nem tartott lépést a fej­lesztés, s azért nem, mert a „vevők” — azaz a társada­lom végső soron, ténylege­sen a nevében eljáró szer­vek, intézmények — ilyen ,célokra nem vagy csak na­gyon keveset acitak a for­rások felosztásakor. Óhatatlanul be kellett következnie annak az álla­potnak — mivel a szükség­letek egyre nőttek, mind többen hagytak fel a házi kenyérsütéssel, a kereslet fokozódott a íinompékáruk iránt —, amikor az ellá­tottság elért szintje és az igények kielégítésének tár­gyi feltételei között rés ke­letkezett. Ha ez a rés nem tágul, akkor — bár ez sze­rény eredményként hang­zik — sikerült megtartani azt, ami volt, tehát leg­alább nem romlott, nem lett rosszabb a vevők hely­zete. Ezt azonban csak olyan árán érte el — pél­dánk esetében — a sütő­ipar, hogy egyre több túl­órát, többletműszakot kö­vetelt dolgozóitól, akik egy része nem vagy csak egy ideig vállalta ezt, majd kérte a munkakönyvét, s elment máshová. Legtöbb­ször nem a sijtőiparba, hi­szen ebben a szakmában szinte mindenütt ezeket» a körülményeket, feltételeket találja. B űvös kört rajzolnánk az olvasó elé a sós­kúti meg a nagykátai járásbeli tények fölvázolá­sával? Bűvös körök azért nincsenek, mert mindenféle kedvezőtlen helyzetet — akár a társadalmi, akár a gazdasági tevékenység te­repén — maga az ember teremt azzal, hogy, nem észleli kellő időben az ob­jektív törvényszerűségek megsértését, vagy azzal, hogy mellőzi a szükséges következtetések levonását. Bizonyára vannak szemé­lyi, szubjektív okai is an­nak, hogy amit a sóskú- tiaknak ígértek a patro­nálok — mert forma sze­rint léteznek, nagy hírű üzem és nagy hírű terme­lőszövetkezet —, azt nem tartották meg, ahogy a sü­tőipar szakmunkás-ellátott­ságában is lelni ilyen té­nyezőket. Mégis, a lényege­sebb az Objektív jellemzők mérlegelésének háttérbe szorulása, a lehetséges kö­vetkezmények elemzésének mellőzése. Arra gondolunk, éppen Sóskút kicsinysége s a pat­ronálok nagysága már ele­ve magában hordta annak lehetőségét, hogy bem lesz­nek igazán partnerek. Ahogy a sütőipari fejlesz­tések elsikkadása is addig halmozódott, míg magát az ellátást veszélyeztette, holott a várható következ­mények értő elemzése már évekkel korábban figyel­meztetett volna a feszült­ségek fokozódására. Hala­dásunk némely eleme ép­pen ezért — jobb kifejezés híján — megelőlegezctté vált, s ma tényleg ered­mény, ha megtarthatjuk ezeket az elemeket, ha nem kell visszalépni. A sóskú- tiak bizonyára könnyebben találnak jó patrónusokat, mint a nagykátai járásban jó szakmunkásokat, ám a tanulság a példák esetében is, s minden más dologban is azonos: valaminek a megtartása csak ' akkor szilárd lehetőség, azaz bi­zonyosság, ha annak a va­laminek az elérésében is megtartották az objektív helyzet diktálta lépésren­det. Mészáros Ottó 1 korábbi 130 féle termékéből majdnem 80-nak a gyártását megszüntették, megmaradt cikkeik versenyképességét pe­dig olyan mértékben sikerült növelni, hogy az idén terven felül egymillió dolláros több­letbevételre számítanak. A struktúraváltással felszabadult munkaerőt — a dolgozók anyagi ösztönzésével — azok­nak a jól fizető termékeknek és alkatrészeiknek a gyártásá­ra csoportosították át. ahova korábban nem jutott elég em­ber. így kapott 40 szakmun­kást. a cibakházi gyáregység és jól képzett szakemberekkel erősítették meg az egri. vala­mint á törökszentmiklósi gyár munkásgárdáját is. A kedvező piaci helyzetet kihasználva, gyors intézkedé­sekkel, nagymértékben növel­te a velúrozoít sertésbőr ex­portját a pécsi bőrgyár. A ko­rábbi 70—75 ezer négyzetmé­ter helyett ez év közepe óta havonta 100—110 ezer négy­zetméternyit szállít holland, belga, NSZK-beli, francia, olasz cégeknek. A dolgozókat minőségi premizálással tették éixiekeltté a hibátlan munká ban". A havi kereset 500—800 forinttal is magasabb, ha a munka kifogástalan. A Pest megyei Állami Építő­ipari Vállalat mintegy 900 la­kást épít az idén, egyebek között a nagy munkástelepüléseken, Érden, Dunakeszin és Sziget- szentmiklóson. A dolgozókkal .egyeztetett közös cél, hogy a lakások átadásánál, átvételé­nél a minőséggel kapcsolatos hiányosságok évente legalább 20 százalékkal csökkenjenek. Tavaly 1 millió 100 ezer forint volt az úgynevezett minőségi hiánypótlásra fordított összeg. Felajánlásuknak egyelőre csak kis részét teljesítették, az első háromnegyed évben mintegy 8 százalékkal volt kevesebb e hibák kijavítására felhasznált összeg, mint a múlt év azonos Időszakában. A további ered­ményekre azzal is ösztönöz­nek. hogy a múlt évi 14 száza­lékról 36 százalékra növelték a minőségi bérezésben részt vevő dolgozók arányát, s a befejező szak- és szerelőipari munkálatokat végzőknek már csaknem 70 százaléka ebben a bérformában dolgozik. - A jó minőségű munka feltételeinek javítására a PAÉV folyamato­san konténereket vásárol, ezekben szállítják a helyszín­re és tárolják a pontos méret­re szabott pvc- és szőnyegpad­lókat, a különböző szerelvé­nyeket — ezzel is csökkentik a felhasználás eiőfti sérülés le­hetőségét. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ M5Z&P PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Ára 1,20 forint 1979. NOVEMBER 10., SZOMBAT í3rE$gád\weseíék f&wáeskosársa Baromfitelep határidő ©fitt A gödi Dunamenti Mg Tsz tanácskozására tegnap, pén­teken délelőtt került sor. A brigádok vezetői, képviselői lényegében egyetlen 'kérdésre kerestek választ: a kongresz- szusi és a felszabadulási munkaversanyben tett válla­lásaik időarányos teljesítésé­vel hogyan Is állnak? Az mg tsz százhét szocialis­ta brigádja közül a kezdemé­nyező szerepet a XI. pártkong­resszus dicsérő oklevelével ki­tüntetett, a szakma kiváló bri­gádja címet viselő- Dobó Ka­talin szocialista brigád vállal­ta. Ráirányítván a figyelmet a még jobb munkaszerve­zésre. A felhívást teltek kö­vették. Csak a Dobó Katalin kertészeti brigád keze nyo­mán 55 hektár másodvetés került a földbe. A szocialista brigádok, a közösség erőfeszítésének már­is megmutatkoznak az ered­ményei. A termelőszövetkezet ár­bevétele a harmadik ne­gyedév végéig kiícncszáz- tizenöímllliő forint volt. A tervezett, éves egymilliárd- száznyolcmillió forintos árbe­vételt nemcsak hogy elérik, hanem túl is teljesítik. Hi­szen a mezőgazdasági ter­melés árbevételéből jelentős tételek elszámolására csak a negyedik negyedévben kerül sor. Csakúgy, mint az ipari és az építőipari munkák 'után. Éppen ezért nem merész az az előzetes számítás, hogy vár­hatóan egymilliárd-százhar- mincmilliós lesz az árbevé­telük. Szépen fejlődött például a juhászat is. Jelenleg az ál­lomány 8 ezer 987 darabos. A saját kivitelezésű beruházá­saikat is igyekeztek határidő előbb befejezni. így december 21-e előtt, tehát már most kész a baromfitelep újabb há­za. A Munkácsy szocialista tífési SerrSoff a SíiSS SÍD Önálló akcióprogram Ülést tartott pénteken a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett es felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának első titkára tájékoztatást adott az MSZMP Központi Bizott­sága november 1-i üléséről. Ezt követően a KB Nagy Sándornak, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesz­tésében megvitatta és elfo­gadta az ifjúsági szövetség 1980—81. mozgalmi évre szóló akcióprogramjait, valamint a KB üléstervét. Az ifjúság sajátos igényeit és lehetőségeit, figyelembe vé­ve a Központi Bizottság ön­álló akcióprogramban fogal­mazta meg az ifjúmunkások, a mezőgazdaságban dolgozók, az értelmiségi fiatalok, az egyetemisták és főiskolások, a középiskolások és szakmun­kástanulók, valamint a fegy­veres erők és testületek ál­lományában szolgálatot telje­sítő KISZ-tagok feladatait. A Központi Bizottság nagy figyelmet szentelt annak a feladatnak, hogy az MSZMP XII. kongresszusán születő határozatokat a KISZ-tag."ág­gal, a fiatalok minél széle­sebb tömegeivel megismertes­se, szervezze bekapcsolódásu­kat a végrehajtásba. Ehhez jó alapot nyújt az, hogy az MSZMP KB legutóbbi ülé­sén felkérte az ifjúsági szö­vetség központi bizottságát is a kongresszusi irányelvek vé­leményezésére. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a KISZ — tagjainak véleményét, tapasz­talatai összegezve — hozzá-, járuljon e fontos dokumen­tum tartalmának gazdagítá­sához, még inkább a magáé­nak érezve a megfogalmazott feladatoknak. A KISZ a következő moz­galmi évben kát jelentősebb új akciót tervez. A „Fiatalok az idősebbekkel” elnevezésű" akció többirányú feladatot je­lent. Jelenti a szemléletfor­málást, hogy az idős embe­rekkel való foglalkozás min­denekelőtt a családok fiatal tagjainak a kötelessége. A másik új akció környe­zeti kultúránk fejlesztését, ápolását hivatott szolgálni: ennek érdekében hirdeti meg a KISZ a „Tiszta, kulturált környezetünkért!” elnevezésű akcióját. brigád vállalt magára eb­ben jelentős szerepet. így az­tán a telepen a tervezettnél nagyobb mennyiségű csirkét nevelhetnek. Verőcemaroson pedig az 1 ezer 800 férőhelyes ju­hászati telepet építik. Ezt is a határidő előtt sze­retnék átadni rendeltetésének. A felszólalásokban, a szo­cialista brigádvezetők, az üzemegységek vezetői által megfogalmazottakban az a szándék követhető nyomon: a termelői árak változását, a szabályozók módosulását, az esetleg ebből fakadó nehézsé­geket a még jobb, átgondol­tabb munkaszervezéssel, a hatékonyság gyarapításával kívánják ellensúlyozni. A gép­javítóban tevékenykedő Béke szocialista brigád az anyag­felhasználás költségeit csök­kentette a kongresszusi mun­kaversenyben számottevően. Az év első felében 890 ezer forintot fizettek ki . az új anya­gokért. A harmadik negyed­évben már csak 178 ezret. Ugyanis felajánlásukhoz hí­ven csak azokat az alkatré­szeket cserélik újra, melyek már javíthatatlanok. Az erő­gépek fogyasztásának beméré­se után pedig a megfelelő beállításokkal csökkentették azok energiafalhasználását. A virágkertészetben tevékeny­kedő Szegfű szocialista brigád pedig a fűtőolaj felhasználá­sát csökkentette nyolc száza­lékkal. Amióta vállalásuknak megfelelően a melegház üvegtetejének egyötödét felújították, ke­vesebb energia kell. A brigád eme eredmény után újabb két százalékkal toldja mag az energiatakarékosság­hoz kapcsolódó felajánlását. Ami hiányosságként merült fél — s erre mutatott rá a brigádvezetők tanácskozásán részt vevő Kovács Zoltán, a TESZÖV titkára is — az újí­tások a brigádok munkájának értékelésekor kimaradtak a gödiek számításából. Pedig a Pest megyei tsz-eknek 80 mil­lió forintos pluszt jelentettek a benyújtott újítások, melye­ket a gyakorlatban alkalmaz­tak. Az alkotó pályázat ki­írása, értékelése ugyancsak újabb lendületet adhat, s ad is majd a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny­ben a brigádoknak. S erre a lendületre, erre a plusz tő­kére kell már ma jobban ala­pozni a gödieknek is. V. E. Ajánlják a SÄLT-ot Sumrarás es kűSüS&ye b$g®?fság!btsn Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága pénteken 9-6 arányban úgy döntött: elfo­gadásra ajánlja a szenátus­nak a SALT—II. szerződést. Ezzel a hadászati fegyverzet- korlátozási egyezmény jelen­tős lépéssel közelebb került törványbeiktatásához. A sze­nátus plénuma a tervek sze­rint november végén kezdi meg a ratifikálási vitát. A külügyi bizottság 4 re­publikánus és 2 demokrata párti tagja szavazott a szer­ződés ellen. Az elfogadást ajánló többségben ugyancsak mindkét párt képviselői meg­találhatók. A szavazás eredménye is arra mutat: a törvényhozás­ban változatlanul megoszla­nak a vélemények a SALT— II. kérdésében, s a szerződés híveinek nehéz harcot kell még vívniok tatásáért. a törvénybeik­I 3654 amerikai tudóé — köz­tük 21 Nobel-díjas és töbo, mint háromszázan az Ameri­kai Egyesült Államok Tudo­mányos Akadémiájának tagjai közül — írta alá pénteken azt a felhívást, amely a SALT—II szerződés ratifikálását sürge­ti. A tudósok aláírásait tartal­mazó könyvet küldöttség nyújtotta át Walter Mondale alelnöknek. A küldöttségnek olyan neves személyiségek voltak tagjai, mint Avarell Harriman, az Egyesült Álla­mok volt moszkvai nagyköve­te, Bonald Hornig, a Harvard Egyetem" kémiaprofesszora és George Kistiakowsky, Eisen­hower, volt amerikai elnök tudományos tanácsadója. Borbély Sándor látogatása Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken látogatást tett az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatalban, va­lamint az Országos Meteoroló­giai Szolgálatnál. Elkísérte ' Bonifert Ádám. az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának he­lyettes vezetője. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalban Gonda György államtitkár, a hivatal elnöke fogadta a ven­dégeket. A KB titkára megbe­szélést folytatott a hivatal ve­zetőivel. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Czelnai Rudolf elnök fogadta a Központi Bi­zottság titkárát. A megbeszé­lésen kitértek Sírra is, hogy a meteorológiai szblgáltatások miként hasznosíthatók még eredményesebben a termelő tevékenység javára. KÖZELET A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának 36. kongresszusát. Olavi jVIartikiinen, a Finn Állami Ifjúsági Tanács elnöke befejezte magyarországi láto­gatását. Találkozott Polinszky Károly oktatási miniszterrel, majd pénteken elutazott Bu­dapestről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents