Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-07 / 261. szám

4 xrßfrdav 1979. NOVEMBER 7., SZERDA Századunk témája A szocializmus és a kommunizmus építése és a világfejlődés, az új társadalmi rend, mint világméretű realitás ma, és mint az egész világ realitása holnap — ez a század témája, karunk legfőbb kérdése ... A század témájának lenni — ez sok min­denre kötelez. Erre csak olyan társadalom és mozgalom tart­hat igényt, amely megoldotta — illetve megteremti a megoldás lehetőségét és megoldja — azokat a globális problémákat, amelyek ma az emberiség előtt állnak: az ember felszabadí­tását a kizsákmányolás és a társadalmi elnyomás alól, a né­pek felszabadítását a gyarmati elnyomás alól, a béke biztosí­tását és az emberiség megmentését a háború rémétől.” Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára mondotta ezeket a szavakat az 1978. december 12. és 15. között Szófiában megtartott „A szocializmus és a kommunizmus építése és a világfejlődés” címmel megtartott nemzetközi elméleti konferencia megnyitó ülésén. Ezen az ér­tekezleten 73 kommunista és munkáspárt, illetve forradalmi­demokratikus szervezet képviseltette magát, tanúbizonyságul annak, hogy a Nagy Október 'több mint hat évtizeddel Orosz­országban győzelmet aratott eszméi, nemcsak, hogy legyőz­ték a földrajzi határokat, de a XX. század döntő meghatá­rozójává váltak. Földrajzi határokról beszéltünk és századunk témájáról. A XIX. században még csak eszme volt a kommunizmus ügye, s a világ térképén nem volt egyetlen olyan ország sem, ahol győzedelmeskedett volna. Hatvankét évvel qzelőtt a cári óirodalomban aratott diadalt Marx—Engels—Lenin tanítása, s Szovjet-Oroszország hosszú évtizedekig egymagában állt az egész imperialista rendszer támadásainak kereszttüzében. A kommunizmus harci osztagai a világ más országaiban marok­nyi csoportokként küzdöttek, azért, hogy megvalósuljon a ki­zsákmányolás nélküli társadalom. Ma pedig a szocializmus lé­tező világrendszerré vált. Erejét és történelmi események me­netét meghatározó szerepét jól mutatja, hogy gazdasági szer­vezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Európa, Ázsia és Latih-Amerika tíz szocialista országát tömöríti. A tagor­szágok területe 25,4 millió négyzetkilométer, ami a Föld te­rületének 18,7 százaléka, lakosságának száma 437 millió, vagyis a világ lakosságának 10,4 százaléka. A szocialista közösség országai hatalmasat fejlődtek a marxi-lenini eszmék gyakorlatba való átültetésével. A gaz­dasági fejlődés ütemét tekintve a szocialista közösség meg­előzte a legfejlettebb kapitalista országokat. Az 1951—1977. év közötti időszakban a KGST-országok ipari termelése ti­zenegyszeresére nőtt, s ezek az államok adták ,az egész világ termelésének egyh armadát és nemzeti jövedelmének egy­negyedét /~)lyain hatalmas erő ez. amely hajtóereje a világméretű ^ társadalmi-történeti haladásnak. Erre az erőre támasz­kodva arathattak győzelmet azok az imperializmusellenes erők, amelyek a gyarmati iga lerázásáért küzdöttek. S hogy ma Afrika térképe annyira átrajzolódott, s hogy e földré­szen az egykori angol, francia, belga, portugál gyarmatbiro­dalmak helyén 52 független állam létezik, ez összefügg a szocialista világrendszer létével. Igaz az 52 afrikai ország többsége, ezer meg ezer szállal kötődik gazdaságilag az egy­kori gyarmattartókhoz és London, Párizs, Brüsszel, Washing­ton is befolyásolja az ott történteket, beavatkozik ezeknek az országoknak belügyeibe. Sok ország azonban nyíltan kimon­dotta, hogy eldtasítja.a fejlődés kapitalista útját, s ha nem is következetesen és' sók kacskaring óval és kitérővel, de az imperializmus világától való függetlenedés lehetőségeit kutat­ja. Más országok — mint Angola, Mozambik, Bissau-Guinea, a Kongói Népköztársaság, Etiópia — a szocialista orientá­ciójú fejlődés útjára térték. S ez mint említettük, nem vala­milyen földrajzi sajátosság, hiszen Ázsiában csak a legutóbbi időkben Dél-Jemen, Afganisztán és Laosz lépett erre az útra. S az idei esztendő egyik legnagyobb eseménye volt az, hogy Kambodzsában a szocializmus erői, a testvéri vietnami nép segítségével megdöntötték a Pol Pót—Ieng-Sary klikk véres, nápellenes uralmát, amely Peking támogatásával olyan ter- rorrendszqrt tartott fenn az országban, amely sok millió kam­bodzsai életébe került. r\>upán elnagyolt és vázlatos a kép, amelyet rajzoltunk, '■'* hiszen az egész világon érezhető a létező szocializmus világrendszerének kisugárzása. S ez így van akkor is, ha ter­mészetesen ennek a világrendszernek is nem egy problémá­val kell megküzdenie fejlődése során, hiszen a világtörténe­lemben valami teljesen új, a kizsákmányolás nélküli tár­sadalom megvalósításán fáradozik. Hatvan év kevesebb, mint egy mai emberélet, s nyilván több generáció együttes és egy- nást követő szorgos munkájának kell kiépítenie azokat a gaz­dasági is politikai kereteket, amelyek közepette még széle­sebben bontakozik ki a fejlett szocializmus építése, s meg­valósul az a holnap, amikor az új társadalmi rend az egész világ realitásává nő át. Mindennek azonban előfeltétele a béke biztosítása, vagyis az, hogy az emberiséget végképp megszabadítsák a háború rémétől. Különösen életbevágóan fontos ez egy olyan világban, amelyben a haditechnika soha. eddig nem látott pusztító szín­vonalat ért el, amikor annyi atomfegyvert halmoztak fel Földünkön, amely többszörösen elegendő volna arra, hogy kiirtsanak bolygónkon minden emberi életet. A fiatal szovjet hatalom első rendelete a békedekrétum volt. A Szovjetunió, a szocialista közösség az elmúlt évtizedekben egy sor bske- kezdeményezést 'tett a Nyugatnak, amire az fegyverkezési ver­seny fokozásával válaszolt. Jelenleg a szocialista közösség által képviselt hatalmas katonai elrettentő erő biztosítéka a békés egymás mellett élésnek, de a szocialista országok újra meg újra kifejtik, hogy ha a másik oldal követi őket, készek a leszerelés útján haladni. Nem a szocialista közösségen mú­lott, hogy hét esztendőn át tartott, amíg eljutottak az idén jú­niusban a SALT—II. egyezmény aláírásához, s nem a szov­jet 'törvényhozás, hanem az amerikai az. amely húzza-ha- 1 ászt ja ennek a nagy fontosságú okmánynak a ratifikálását, s gátolja, hosv előírásai életbe léphessenek. Nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok kíván elhelyezni 572 olyan szár­nyasrakétát, illetve Pershing—2 középhatótávolságú rakétát Európa nyugati felén, amelyek a szocialista közösség elleni célpontokra irányulnak majd. A Szovjetunió híven elvi békepolitikájához további kez­deményezéseket tesz, mielőtt a fegyverkezési verseny újabb veszélyes fordulója fenyegetné a világ békéjét. Legutóbb Leonyid Brezsnyev Berlinben olyan egyoldalú lépést jelentett be, amely joggal tett mély benyomást minden békeszerető erő­re. Az az elhatározás, hogy az NDK-ból kivonnak húszezer katonát és ezer harckocsit, zavart keltett éppen a fegyver­kezés fokozására készülő nyugati politikai körökben. Ez a lépés csakúgy, mint minden más cselekedet, amelyet a szocializmus világrendszere megvalósít bizonyítja: „szá­zadunk témája” nap mint nap hatalmas életerejéről és kezde­ményezőkészségéről tesz tanúbizonyságot, arról, hogy igényt tart és érzi elkötelezettségét karunk égető problémáinak meg­oldására. Árkus István Lehetséges a nemzetközi feszültség enyhítése Andrej Kirilenko teái® ® moszkvai ünnepségeit A Perui KP VIL kongresszusa Limában befejezte munkáját a Perui Kommunista Párt hetedik kongresszusa. A kong­resszuson fontos határozato­kat hoztak a párt politikai és ideológiai munkájával kapcso­latban, egyhangúlag elfogad­ták a párt programját, meg­újították a párt szervezeti szabályzatát. A záróülésen is­mét Jorge del Pradót válasz­tották a Perui Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává. A Perui Kommunista Párt legfontosabb feladatának a baloldali erők egységének létrehozását tekinti, és in­dulni kíván az 1980-as általá­nos választásokon. Mehdi Bazargan iráni mi­niszterelnök kormánya kedden reggel benyújtotta lemondá­sát Khomeini ajatollahnak. A teheráni rádió ismertette Khomeini ajatollahnak az Iszlám Forradalmi Tanácshoz címzett rendeletét, amely köz­li, hogy az ajatollah elfogadta Bazargan miniszterelnöknek a kormánya lemondására vonat­kozó, hétfőn előterjesztett ké­relmét. A rendelet kimondja, hogy a kormány lemondása nyomán az államügyek irá­nyítását az Iszlám Forradalmi Tanácsra bízzák. Khomeini egyben utasította a tanácsot, hogy tegye meg az előkészü­leteket a népszavazás, az alsó­házi és elnökválasztások meg­tartására. Amerikai kormánykörökben kedden igen kedvezőtlen fej­leményként kommentálták Bazargan lemondását, s attól félnek, hogy ez tovább bonyo­lítja a helyzetet. Az iráni ideiglenes kormány egyébként hétfőn hatályon kí­vül helyezte az Egyesült Álla­mokkal 1959-ben kötött „vé­delmi egyezményt” — közölte a Pars hírügynökség, nem sokkal azután, hogy Hodding Carter washingtoni szóviv.ő kategorikusan elutasította a bukott iráni uralkodó kiada­tását az iráni hatóságoknak. A Bazargan miniszterelnök ve­Hétfőn este New Yorkban befej eződöít az ENSZ egyna­pos kambodzsai segélyezési konferenciája. A résztvevő 78 tagállam közül több, mint 40 ország összesen mintegy 210 millió dollár értékben tett se­gélyfelajánlást. Az értekezlet befejeztével Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára elégedetten nyilatkozott a segélyek nagy­ságáról, de egyben kijelentet­te, hogy a segélyszállítmá­nyok helyszínre juttatása gon­dot okoz majd. Oleg Trojanovszkij, a Szov­jetunió képviselője 85 millió dolláros segélybejelentést tett. A konferencián hétfőn este felszólalt Holtai Imre nagykö­vet, Magyarország állandó ENSZ-képviselője is. Beszá­molt arról, hogy a Magyar 1)1épköztársaság kormánya A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 62. évfordulójá­nak előestéjén kedden délután ünnepséget rendeztek Moszk­vában’ a Kreml kongresszusi palotájában. A Moszkvai Városi Pártbi­zottság, a városi szovjet és más szervezetek által rende­zett ünnepségen megjelentek az SZKP KB Politikai Bi­zottsága és a szovjet állam ve­zetői, élükön Leonyid Brezs­zette kabinet egyúttal hatá­lyon kívül helyezte a Szovjet­unióval még 1921-ben t kötött barátsági szerződés két cikke­lyét, amely a két ország kö­zötti katonai együttműködésre vonatkozó előírásokat tartal­mazott külső támadás esetére. A nyugati hírügynökségi je­lentések a két szerződés egy­idejű felmondását azzal ma­gyarázzák, hogy Teherán így kívánta demonstrálni „pártat­lanságát” a két nagyhatalom iránti politikájában. Carter amerikai elnök és kormányzata hatalmas erőfe­szítéseket tesz annak érdeké­ben, hogy megóvja az Egye­sült Államok teheráni nagykö­vetségén túszul ejtett mintegy 69 amerikai diplomata és nagykövetségi alkalmazott éle­tét — jelentette kedden az AP. Ugyanakkor az Egyesült Államok teheráni nagykövet­ségét vasárnap óta megszállva tartó „iszlám diákok” keddi rádióköziéményükben azzal fenyegetőztek, hogy „haladék­talanul megölik túszaikat, ha Washington bármilyen kato­nai, vagy egyéb akciót kezde­ményez kiszabadításukra”. Közölték továbbá, hogy „az amerikai kémközpontot” mindaddig ellenőrzésük alatt tartják, amíg követeléseiket nem teljesítik. közvetlen úton sokoldalú se­gítséget nyújtott és nyújt a Kambodzsai Népköztársaság törvényes kormányának. A magyar közvélemény tisztá­ban van azzal, hogy milyen sürgős szüksége van a kam­bodzsai népnek ahhoz, hogy úrrá legyen a nehézségeken, begyógyítsa sebeit, felszámol­ja az éhínséget és újjáépítse gazdaságát. A magyar kormány fontos­nak tartja — hangoztatta Hol- lai Imre —, hogy mindenfajta nemzeti vagy nemzetközi se­gélyszállítmányt kizárólag a Kambodzsai Népköztársaság törvényes kormányának köz- beiktatásával juttassanak el a kambodzsai néphez. Megen­gedhetetlen lenne, ha a se­gélyprogram bármilyen for­mában is külföldi beavatko­zás vagy nyomás eszközeként szolgálna. nyevvel, az SZKP KB főtit­kárával, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. Az ünnepségen Andrej Ki­rilenko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, s ebben megállapította: az 1917. es Októberi Forradalom a szovjet ország és az egész vi­lág életének része lett, mint­hogy a forradalom nyitotta meg a szocializmushoz vezető utat. Kirilenko szólt arról, ho­gyan fejlődött a Szovjetunió gazdasága az elmúlt másfél év­tizedben. majd hangsúlyozta, hogy a szovjet nép mind job­ban élvezi a munkában elért sikereinek eredményeit — 1979-ben az egy lakosra szá­mított reáljövedelem az 1965 évinek 1,9-szerese lesz, az ország költségvetéséből pedig 2,3-szorta nagyobb összeget fordítanak az egészségügyre, a közoktatásra, a különböző szo­ciális juttatásokra. A nemzetközi kérdésekről szólva hangoztatta, hogy az SZKP, a szovjet kormány im­már több mint hat évtizede folytatja következetesen béke- harcát. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országoké a fő érdem abban, hogy hát­térbe szorították a termonuk­leáris háború veszélyét, s elő­térbe a fegyverkezési verseny megszüntetésének feladatát ál­lították. Történelmi jelentősé­gű eredmény, hogy a békés egym.ás mellett élés lenini alapelve a nemzetközi kaocso. latok normája lett. A Szov­jetuniónak az Egyesült Álla­mokkal, Franciaországgal, az NSZK-val és más államokkal kötött kétoldalú szerződései megteremtették a nemzetközi jogi alapokat a különböző tár­sadalmi rendszerű országok szilárd kapcsolatainak létre­hozásához. — A békeszerető közvéle­mény, sok ország vezetői nagy jelentőségű lépésnek tekintik és helyeslik azt, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok megkötötte a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról szóló szerződést, a SALT —II—őt, s állást foglalnak amellett, hogy ez a szerződés a legrövidebb időn beiül lép­jen hatályba. Az ENSZ köz­gyűlésének ülésszakán szeles körű támogatásra talált a Szovjetuniónak az a javasla­ta, hogy helyezzék törvényem kívül a nemzetközi kapcsola­tokban a hegemonizmus poli­tikáját. Az, hogy a Szovjetunió tán- toríthatatianul ragaszkodik a békéhez, most újabb ragyo­gó formában jutott kifejezésre azokban a kezdeményezések­ben, amelyeket Leonyid Brezs­nyev berlini beszéde tartal­mazott — hangoztatta Kiri­lenko. — A Szovjetunió új kezde­ményezései, a béke és a le­szerelés kérdéseiről korábban előterjesztett javaslatainak szé- I les körű komolexumával I együtt megmutatják, hogy ha a másik fél kellő jóindulatot 1 tanúsít, megvan a lehetőség a I határozott haladásra, a nem­zetközi feszültség enyhítése felé. Az agresszív imperialis­ta körök és a velük egy töm­böt alkotó erők azonban szem- baszállnak ezzel. A NATO stratégái a fegyverkezési ver­senyt ösztönzik. Arra töreked­nek, hogy megbontsák az erők kialakult viszonylagos egyen­súlyát, megsértsék a felek egyenlő biztonságának elvét és katonai fölényt biztosítsanak maguknak. Különösen veszé­lyesek azok a tervek, amelyek célja új típusú amerikai nuk­leáris rakátafegyverek elhe­lyezése Nyugat-Európa terüle­tén. Európa válaszút előtt áll: vagy a békés, egymás mellett élést és a kölcsönösen elő­nyös együttműködést választ­ja, vagy az új lépést a fegy­verkezési versenyben. Ha az utóbbi útra tér, akkor nem kétséges, hogy mi is meghoz­zuk a szükséges döntéseket, hiszen népünk biztonsága szent ügy számunkra, és senkinek sem engedjük meg, hogy biz­tonságunk ellen merényletet kövessen el. Kirilenko szólt Penkingnek arról a fenyegetőzéséről, hogy „megismétli” a vietnami be­hatolást, és rámutatott, hogy a kínai hegemonisták durva beavatkozása Laosz és Kam­bodzsa belügyeibe, nemcsak a szocialista politikával áll el­lentétben, hanem az ENSZ alapokmányával, a legele­mibb nemzetközi jogi nor­mákkal is összeegyeztethetet­len. Kirilenko leszögezte, hogy a Szovjetunió a Kínai Népköz- társasággal kapcsolatban el­vi és következetes politikát folytat, a szovjet—kínai kap­csolatok javításáért, a jó- szomszédság helyreállításáért és a kölcsönösen előnyös kap­csolatok fejlesztéséért száll síkra — de nem más országok kárára. A szónok a továbbiakban a Szovjetunió és a fiatal álla­mok kapcsolataival foglalko­zott, s megállapította: nincs olyan, valóban felszabadító jellegű, forradalmi mozgalom, amely iránt a szovjet nép ne tanúsítana szolidaritást. A Szovjetunió dolgozói a nemzetközi munkásosztály, az igazságos alapokon álló vi­lág megteremtéséért harcoló munkáshadsereg szerves ré­szének tekintik magukat. Az SZKP fejleszti testvéri kap­csolatait a kommunista- és munkáspártokkal, aktívan sík- raszáll a nemzetközi kommu­nizmus egységének a marxiz­mus—Isninizsnus és a proletár internacionalizmus elvei alap­ján történő megerősítéséért. Pártunk arra törekszik, hogy fejlessze együttműködését a szocialista, szociáldemokrata és nemzeti demokratikus pár­tokkal, a haladó és békesze­rető erőkkel — mindenkivel, akinek fontos a béke, a nem­zeti felszabadulás és a társa­dalmi haladás védelmének és megszilárdításának ügye —ál­lapította meg végezetül And­rej Kirilenko. CSAK RÖVIDEN... Bazargan lemondott Az USA-kövefség megszállói a túszok kivégzésével fenyegetőznek Negyven ország Befeleződött az ENSZ Kambodzsn-segélykonferenriina Helmut Schmidt Tárgyalásokra „Az erőegyensúly elen­gedhetetlen feltétele egy haté­kony, folyamatos, megbíz­ható békepolitikának... az egyensúly-politikával párhuza­mosan kell békepolitikát foly­tatni ... erre támaszkodva foglalok állást a SALT—II. és SALT—III., valamint a bé­csi haderőcsökkentési tárgya­lások mellett..., — jelentette ki négy nagy nyugati lapnak adott interjújában Helmut Schmidt nyugatnémet kancel­lár. A Die Welt, a Le Monde, a La Stampa és a Times közös Európa-melléklete számára készült interjúban az NSZK kormányfője megerősítette kormánya álláspontját: a NA- TO-nak döntenie kell a kon­tinentális nukleáris fegyverek gyártásáról és európai állo- másoztatásáról. Ugyanakkor konstruktív javaslatokkal kell lehetővé tennie, hogy a kelet— nyugati tárgyalások sikere szükségtelenné tegye e fegy­verek tényleges felszerelését. „A BOLGÁR NÉPKÖZTÁR­SASÁG HŐSE” címmel tün­tették ki — halála után — Fjodor Ivanovics Tolbuhint, a Szovjetunió marsallját. A Bol­gár Néphadsereg megalakulá­sának 35. évfordulója alkal­mából. ERICH HONECKER, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke november közepén párt- és állami küldöttség élén látogatást tesz Etiópiában és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban. A MAGYAR ALKOT­MÁNYT és az államéletre, a szocialista demokráciára és a vezetésre vonatkozó egyéb alapvető magyarországi törvé­nyeket, s egyéb rendelkezése két ismertető könyv jelenik meg az NDK-ban. HÁROM egyezmény aláírá­sával kedden befejeződött Hu/ Kuo-£en.g olaszországi látoga­tása. SÚLYOS zavarokat okozott kedden a francia belföldi lé­giforgalomban a repülésirányí­tók sztrájkja, ami a rossz munkakörülmények ellen je­lent tiltakozást. A NICARAGUA! kormány bejelentette az aranybányák államosítását és ezzel egyide­jűleg érvénytelenítette a bá­nyákra vonatkozó korább: jogviszonyokat i

Next

/
Thumbnails
Contents