Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-06 / 260. szám

1979. NOVEMBER 6., KEDD ««ra Tf A NAGY OKTOBER ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPELVE isiiddé a gyárban A vállalati összefogás nagy­szerű példája, az önerőből bő­vített és felújított üzemorvosi rendelő adta az ünnep rang­ját Gödöllőn, a Gépgyárban, ahol tegnap avatták fel a mintegy egymillió kétszázezer forintba került új létesít­mény t. Az ünnepségen agyár dolgozói, vezetői mellett részt vett Plutzer Miklós, a gödöl­lői városi pártbizottság első titkára, dr. Várkonyi András, a Pest megyei Semmelweis Kórház üzemegeszségügyi fő­igazgató-helyettese. Dr. Keresztes Miklós, a gö­döllői egyesített egészségügyi intézmény igazgató főorvosa ünnepi beszédében elmondta, a Gépgyár dolgozói ezentúl a korábbinál sokoldalúbb ellá­tásban részesülnek: a kibőví­tett rendelőben fogászati he­lyiséget is berendeztek, s csak a gép 100 ezer forintba került. Fogorvosról a város rendelőin­tézete gondoskodik. A gyárban dr. Kastély Gyu­la üzemorvos nyolc órán ke­resztül fogadja a vizsgálatra érkező dolgozókat, s a bőví­téssel az az éjjel-nappali nő­vérszolgálat is nagy segítséget kapott: két fektetőhe'lyiség ben gondoskodnak a rászoru­lókról, Ezen kívül kényelmes várakozó, előtér, öltöző és mellékhelyiségek szolgálják az üzemorvosi feladatokat, ame­lyek közül természetesen a legfontosabb a megelőzés. nyi termékét árusítják, de a Budapesti Tejipari Vállalattal együttműködve megvásárol­ható és elfogyasztható lesz itt az országban forgalmazott szinte valamennyi tejtermék. A tejtermékek ellen gyak­ran az a kifogás, hogy gyor­san romlanak. Ezért különle­ges kezelést igényelnek. Nos, az új boltban hűtőkben nincs hiány, s hogy mindig friss legyen, az áru, arról a napi két szállítással gondoskodnak. Péksüteményekből is széles lesz a választék/ különösen azokból, amelyek tej, vaj és túró felhasználásával készül­nek. 7. tiszteletére teljesítette 37,2 utcai régi üzlet helyén hama- millió forintos évi árbevételi rosan barkácsboltot nyit, s ez- tervét. zel a fúró-faragó ezermeste­Az áfész a Kossuth Ferenc relc régi kívánságát teljesíti. Bolt Sóskúton Pavilon óvodásoknak Kenyérgyár Nagykátán Érezhetően fog javulni Nagykátán és környékén a pékáru minősége, mivel a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat tegnap át­adott sütőüzemében a legkorszerűbb technológiával készítik a mindennapit. Az új sütőüzem 25 millió forintos beruházással készült el. A kivitelezést a nagykátai építőipari szövetkezet végezte, és ehhez jelentős mértékben hozzájárultak az üzem dolgozói is. a munkaidőn túl végzett társadalmi munkájukkal. •S1 •• z- ^D.. I..80 rr Tejsv© Mollon A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kerepestarcsai gyárá­ban két éve kezdődött a re­konstrukció, ami napjainkban már nemcsak a gyártásfejlesz­tésben és bővítésben nyilvá­nul meg. Ezzel párhuzamosan a dolgozók jobb szociális ellá­tását is célul tűzték.­Ennek eredményével talál­kozhattunk hétfőn, amikor át­adták a gyár új, százszemé­lyes óvodáját. Az avató ün­nepségen megjelent Bállá Já­nos, a gödöllői járási pártbi­zottság első titkára. Az avató beszédet Árgyelán Györgyné, a Hazai Fésűsfonó- és Szövő­gyár személyzeti igazgatója tartotta, aki arról szólt, hogy a most átadott, 9 millió forint értékű, hagyományos építésű, pavilonos rendszerű óvodában négy nagycsoportot tudnak fogadni. Minthogy pavilonos rendszerű, a későbbiek folya­mán százötven személyre bő­víthető. Az óvodát a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat ter­vezte, generálkivitelezője a gyár saját építőrészlege volt, de segítettek egyebek közt a gyár szocialista brigádjai, dol­gozói, a BM helyi tartalékos tisztképző iskola fiataljai, a szovjet katonafiatalok is és az óvoda személyzete. Nagy szükség volt erre az Tegnaptól sok sóskúti házi­asszony, vagy éppen a beszer­zéssel megbízott férj juthat könnyebben, s főleg gyorsab­ban a nap mint nap szüksé­ges élelmiszerekhez, háztartá­si és vegyi árucikkekhez. A Budai Járási Áfész 950 ezer forintba került, új élel­miszerüzletét tegnap délelőtt adták át rendeltetésének a község olyan területén, mely idáig ellátatlan volt. Az áfész saját tervezésében és kivitele­zésében — utóbbiban a kör­nyékbeli kisiparosok is közre­működtek — X év alatt elké­szült, 143 négyzetméter terü­letű üzletben mától 350 ezer forintos árukészlet várja a vásárlókat. Qóbiss Zsámbokon A gyári rekonstrukcióval együtt- százszemélyes óvodát is építettek a kerepestarcsai szövőgyárban. óvodára, hiszen amint Sándor Mátyásné, vezető óvónő el­mondotta, máris 117 gyerek napközije ez az épület. Az ünnepség, s az óvodások kis műsora végén kedves meg­lepetésben volt részük a gye­rekeknek. A Textilipari Dol­gozók Szakszervezete 2500 fo­rint értékű ajándékát, gyer­mekjátékokat, Bolejsza József- né, a szakszervezet szociálpo­litikai osztályának munkatár­sa adta át. Régi gondot szüntettek meg a Pest megyei Víz- és Csator­namű Vállalat szakemberei Zsámbokon. Tegnap délelőtt ugyanis ünnepélyes keretek között üzembe helyezték o község új vízmüvét. A létesít­ményhez a szokásostól elté­rően két kutat fúrtak, ezek­ből két, egyenként 50 köbmé­teres alacsony tárolóba jut először az éltető folyadék, s onnan pedig a 200 köbméteres térfogatú glóbusba. A PVCSV munkásai több mint 18 kilométer hosszú víz­vezetékhálózatot építettek ki a tervezett határidőre, így vált lehetségessé, hogy végre 2400 lakos jóminőségű veze­tékes ivóvízhez juthat. A víz­mű költségei is a számított­nak megfelelően alakultak: 10 és fél millióba került a zsám- boki létesítmény. • • üzlet aytés©knik Régi vágya teljesült a gö- döllőieknek: ma reggel tej­boltot nyitott a Dózsa György út elején a Galgatej tejfel- dolgozó és értékesítő társaság és gesztora, a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet. A tegnapi átadáson, amelyen megjelent Plutzer Miklós, a gödöllői városi pártbizottság első titkára, dr. Szabó Gyula, a gödöllői járási pártbizottság titkára, Benedek János, a vá­rosi tanács és dr. Süpek Zol­tán a járási hivatal elnöke, Furulyás János, a Zöldmező Termelőszövetkezet elnöke ad­ta át az alig két hét alatt a közös gazdaság építőbrigádja által elkészült tiszta és beren­dezett üzletet. Gádor József, a Galgatej igazgatója elmondta, hogy a boltban a társaság valameny­Tegnap délelőtt Cegléden, a Rákóczi út egyik új épületé­ben Vincze János, a városi tanács elnökhelyettese átadta rendeltetésének a Dél-Pest megyei Áfész beruházásában készült autósok boltját. Hasonló üzlet eddig is mű­ködött a városban, ám szűk eladótere és zsúfolt raktára nem felelt meg a folyton nö­vekvő forgalom diktálta igé­nyeknek. Az új bolt tágas, az árukészlet áttekinthető, a raktár elegendő a 7 millió fo­rint értékű autóalkatrész-, -ápolási és felszerelési cikk, sokféle akkumulátor és a sze­A Tanácsköztársaság gazdaságpolitikusa Száz éve született Varga Jenő Varga Jenőről, a marxista közgazdaságban és a szocialista gazdaságpolitika kiemelkedő képviselőjéről emlékezett meg Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA gazdaság- és jogtudo­mányi osztályának elnöke hét­főn, a Varga Jenő születésének 100. évfordulója tiszteletére ren­dezett tudományos emlékülésen H az Akadémián. BUDAPEST huszonkettedik kerületének központi tere vi­seli nevét. Varga Jenő hosz- szú utat tett meg a nagyté­tényi szegény tanító — édes­apja — házától a világhírig, az akadémiai tagságig, a Le- nin-rendekig-díjakig. Nyolcán voltak testvérek, ő a legfiatalabb. Apja nem tudta taníttatni gyermekeit, így ők korán, gyerekfejjel megismerték a kenyérkereset kemény munkáját. Alig volt , tízéves, amikor egy gazdál­kodóhoz adták dolgozni. Fel­nőttként, 32 évesen szerzett középiskolai tanári történe­lem-földrajz szakos diplomát. Tanári munkája mellett közgazdasági tanulmányokat folytatott és maga is cikkeket, tanulmányokat írt a Népsza­vába, a Szocializmusba és más lapokba. A szociáldemok­rata párt tagjaként, a Népsza­va szerkesztőjeként hamaro­san a baloldal egyik jelentős alakja lett. Egyben a kor ér­telmiségének reprezentáns szervezeteiben, a Galilei-kör- ben és a Társadalomtudomá­nyi Társaságban is szere­pet vállalt. Közgazdasági munkásságának első klasszi­kussá vált művét 1912-ben adták ki: A magyar kartel­lek címmel. A FORRADALMAK korá­ban már országosan ismert gazdasági szaktekintély, a polgári demokratikus forra­dalom győzelme után' egyete­mi tanári katedrát kapott a Budapesti Tudományegyete­men. Ekkor lett tagja az MSZDP pártvezetőségének is. Tanulmányai, cikkei sorra jelentek meg. Egyik ismert munkája 1918-ból: A pénz: uralma a békében, bukása a háborúban. Varga Jenő a Tanácsköz­társaság idején először pénz­ügyi népbiztos, majd a szociá­lis termelés népbiztosa lett. A Forradalmi Kormányzótanács júliusban kinevezte a prole­tárállam gazdasági / szervének élére, a Legfelsőbb Népgazda­sági Tanács elnökének. EMIGRACÍÓS éveit is, amelyeket Ausztriában, Né­metországban, majd a Szov­jetunióban töltött, szintén a színtelen tanulás, önképzés jellemezte. Máig a példa ere­jével hatnak a berlini éveiben szerkesztett negyedéves világ- gazdasági elemzései, értékelé­sei, amelyeket több nyelven is kiadtak. Részt vett a Kom­munista Internacionálé mun­kájában, mint a végrehajtó bizottság tagja, ahol elismert gazdasági szakértőként tartot­ták számon. Húsz évig állt a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Vi- lággazdasági és Világpolitikai Intézetének élén. Ezt a tudo­mányos intézményt egyébként ő szervezte meg. Szovjetunió­beli munkásságát a szovjet kormány több más kitüntetés mellett a legmagasabb elis­meréssel jutalmazta: 1959­ben Lenin-rendet, 1963-ban Lenin-díjat kapott. Moszkvából is állandóan fi­gyelemmel kísérte a hazai eseményeket. A felszabadu­lást követően azonban eleget tett a párt meghívásának, hogy vegyen részt a bonyolult gazdasági feladatok megoldá­sának segítésében. 1945. októ­ber 1-én a párt Politikai Bi­zottságának ülésén elmondta véleményét a gazdasági élet problémáiról és a tennivalók­ról. 1946 nyarán ismét Buda­pesten tartózkodott. Részt vett és felszólalt a Politikai Bi­zottság és a Titkárság ülésein. Visszatérve a Szovjetunió­ba, továbbra is figyelemmel kísérte a fiatal magyar népi demokrácia sorsát. A jó fo­rint megteremtéséhez ő is hozzájárult és féltőn óvta azt a távolból is. 1948-ban megjegyzéseket fűzött az ötéves terv első vázlatához. Napjainkhoz is szól akkori észrevétele: Föl akarnám hívni a figyelmet a tervezett beruházások ütemé­nek a kérdésére: attól tartok, hogy az ötéves terv első évé­ben túl sok befektetést kez­denek meg egyszerre, amelyek mind csak az ötéves terv vé­gén nyernek befejezést. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti ter­melésnek egy igen nagy ré­sze egyelőre improduktív for­mában le lesz kötve és nem ad árutöbbletet, ami inflációs áremelkedést okozhat. A rész­letesebb kidolgozásnál erre te­kintettel kell lenni: okosabb kevesebb befektetést kezdeni és ezeket gyorsabb tempóban befejezni és üzembe hozni, mint sokat kezdeni és vala­mennyit az ötéves terv végén befejezni. SZEMLÉLETE és elemzési módszere kortársaira rend­kívüli hatást gyakorolt. Szá­mos országban tanulmányoz­ták állásfoglalásait és a konk­rét helyzet konkrét elémzésé- re irányuló tudományos eljá­rását. ö világított rá először az állam szerepére korunk monopolkapitalizmusában és a modern kapitalizmus új je­lenségeire. Az általa felismert igazságokat következetesen védte a dogmatikusokkal szemben, amiért számos eset­ben volt éles viták és táma­dások célpontja is. Közel 500 tanulmányt, cik­ket és 75 könyvet, brosúrát írt. A szovjet és a magyar tudományos akadémia is tag­jává választotta. 1964. októ­ber 8-án halt meg Moszkvá­ban 85 éves korában. Vida Sándor Tornaterem Orbottyánban mélygépkocsihoz szükséges gumiköpenyek tárolásához. Már az első napon egymás­nak adták a kilincset a ve­vők, s az élénk érdeklődés egymillió forintos forgalmat eredményezett. Az új bolt hí­rét gyorsan megneszelték az autótulajdonosok, hiszen ve­vőköre nemcsak a városra és környékére terjed ki, hanem az ország minden részéből vannak vásárlóik. A kereske­dők fáradhatatlan árubeszer­zésének köszönhető, hogy az autósok boltjának Március 15. szocialista brigádja november Az őrboltyánt tornaterem A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 62. évforduló­ja tiszteletére rendezett ün­nepség keretében új tornater­met avattak fel vasárnap dél­előtt örbottyánban. Az 520 négyzetméter alap- területű terem, amely mintegy 4 millió forintba került, ha­táridőre készült el. Az épít­kezések során örbottyán és Csornád községek lakossága, a helyi üzemek szocialista bri­gádjai jelentős társadalmi munkát is vállaltak. A köz­ségbeliek a mintegy 300 ezer forintos társadalmi munka­végzés mellett 120 ezer forint önkéntes hozzájárulással is segítették az épület mielőbbi átadását. A vasárnap délelőtt megtar­tott ünnepségen a község la­kossága és vezetői mellett ott voltak a váci járás párt- és állami vezetői is. A magyar és a szovjet himnusz elhang­zása után Zimmermann György, a nagyközségi közös tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Krima Já­nos, a váci járási hivatal el­nöke tartott ünnepi beszédet. Ezt követően sor került a tor­naterem átadására, amelyen ott volt Tóth Albert, a járási pártbizottság első titkára is. A létesítmény átadása utón dr. Halász Ede, az MSZMP községi alapszervezetének tit­kára Kiváló társadalmi mun­káért kitüntetéseket adott át Munkásőrök kitüntetése Tegnap a Munkásőrség Pest megyei Parancsnokságán meg­emlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének 62. évfordulójáról. Az ünnepségen Fehér Béla, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka hangsúlyozta: az acélszürke egyenruhások be­csülettel teljesítik feladataikat a kikáozésben, s a munkában is az élenjárók közé tartoz­nak. A továbbiakban a munkás­őrség Pest megyei parancsno­ka kitüntetéseket nyújtott át. A Haza Szolgálatáért ér­demérem arany fokozatát ve­hette át Morva László, a her­nádi Március 15. Termelőszö­vetkezet tagja és Lotz Gyula, a Mechanikai Művek dolgozó­ja. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát kap­ta meg Bede István, a ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzletvezetője, Gazdag István, a váci Híradástechni­kai Anyagok Gyárának dolgo­zója, Lehotzky András, a százhalombattai Dunai Kő­olajipari Vállalat művezetője, Rabi Imre, a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat budakalászi gyárának dolgozója, Tóth Mi­hály, a túrái Magyar—Kubai Barátság Mgtsz gépszerelője, Zahalka Ottó, a Szerszámgép­ipari Művek Halásztelki Fej­lesztő Intézetének mérnöke. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát vet­te át Czmorek Károly, a Me- dosz országos központjának munkatársa, Kőszegi Kálmán, a nagykátai járási pártbizott­ság osztályvezetője, Pataki Jó­zsef, a megyei munkásőrpa- rancsnokság szakcsoportveze­tője és Tolnai Antal, az Elektromos Művek villanysze­relője. Országos parancsnoki dicsé­retben 32-en, megyei parancs­noki dicséretben 63-an része­sültek. Többen pénzjutalmat kaptak. A kitüntetetteket Komáro­mi János, a Pest megyei párt- bizottság osztályvezetője kö­szöntötte. Az ünnepségekről és avatások­ról Csitári János, Dodó Györ­gyi, Falus Gábor, Fehér Ist­ván. Gáti Zoltán. Kahutek Magdolna. Tamasi Tamás, Var­ga Edit. Vereszki János és We­yer Béla tudósított. A fényké­neket Barcza Zsolt. Eíozsán Péter, ifj. Fekete József és Halmágyi Péter készítette. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents