Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)
1979-11-04 / 259. szám
MKCTCI Tt KTunat* 1979. NOVEMBER 4., VASÄRNAP És felemelte a baltát... Dajkamese a tárgyaláson r A kisebb bűntény szüli a nagyobbat. Régi dolog. S a lebukás veszélye sokszor elkeseredett cselekedetekre kényszeríti a bűnözőt. így járt Gajdics János 42 éves alkalmi munkás is, aki nyeraságvágy- ból megölte szállásadóját, özv. Lépő Ferencné nyugdíjast, Dunakeszin, a Liget üteg 4. szám alatti lakásán. Gajdics János nem először került szembe a törvénnyel, Többszörösen büntetett előéletű. különféle lopásokért, magánokirat-hamisításért eddig összesen három évet 'és nyolc hónapot töltött börtönben.’ Életmódja reges régóta zilált, rendezetlen volt, s erőszakos természetére jellemző, hogy felesége .azért vált el tőle, mert állandóan verte. Hadd említsünk meg egy jellemző esetet. Jó néhány évvel ezelőtt Gajdics feleségével együtt Szentendrén egy tanyahajóin lakott. Felesége levelet kaoott valahonnan, egy férfitól. Amikor Gajdics ezt megtudta iszonyúan összeverte az asszonyt, majd egyszerűen a Dunába dobta. A folyóból az arra járók mentették ki a szerencsétlent. Felesége nem merte följelenteni —, mert f élt tőle. Jött az ötlet Gajdics többszöri figyelmeztetés ellenére sem javult meg. S amikor tavaly, június elsején szabadlábra helyezték, nem sokáig dolgozott. Szeptember 25-én látták utoljára munkahelyén, egy nyíregyházi vállalatnál, s néhány nappal később bukkant fel Dunakeszin. Későbbi áldozatát már régóta ismerte, sőt lakott is nála egy fél évig 1974-ben. Nem dolgozott, alkalmi munkából próbálta fenntartani magát, ám mindig azon gondolkodott, hogyan tudna munka nélkül, hirtelen sok pénzhez jutni. Éj végül jött az Ötlet;óátoéljr éj/jg ember életébe került. Tavaly december 20-a táján vásárolt néhány lottószelvényt, ám az egyiken nem töltötte ki a fogadónál maradó reszt. Szállásadónőj ével beszélgetve, sóhajtozva emlegetni kezdte: — Ej, ha én nyernék, bizony adnék vagy tízezer forintot Erzsiké néninek is! — Én sem sajnálnám magától! — mondta a szerencsétlen áldozat. —, hiszen olyan szegény maga, mint a templom egere. Másnap Gajdics Pesten járt. Megtudta a lottószámokat, majd kitöltötte a nála maradt szelvényt, úgy, mintha négyes találata lenne. Délben haza- menve odaadta a szelvényeket szállásadónőjének, aki este nagy örömmel fedezte fel, hogy Gajdiosnak bizony négyese van. Pénz áll a házhoz. S ha már „meggazdagszik ez a János, ugyan lehetne-e nekem is keresni rajta”? Eltűnt a hamis lottó Szó, szót követett, s az álnyertes megegyezett szállásadónőjével, 10 ezer forinttal i többet fizet, ha azonnal megkapja sorsolás előtt álló nyeremény betétkönyveit. így is történt. Gajdics megkapta a betétkönyveket és még négyezer forint készpénzt, amiből ruhaneműt vásárolt magának. Ám furcsa az élet. A hamis lottószelvény két nappal később szőrén-szálán eltűnt. A háziasszony az -albérlőjére gyanakodott, hogy visszalopta. Az ál nyertes pedig megijedt, hogy a kelleténél hamarabb lepie- ződik le, s vita közben egy baltacsapással agyonütötte az öregasszonyt. Amikor látta, hogy az a földre zuhan, s már halott, bement a nagyszobába, s kirámolta a szekrényeket újabb készpénz után kutatva. Magához vett két zálogcédulát és egy arany pecsétgyűrűt. Gajdics ezután autóstoppal Budapestre utazott, s maradék készpénzéből felkeresett egy enyhén szólva könnyűvárű hölgyet, akinél mulatozás közepette töltötte el az éjszakát. A sors iróniája... A hölgyike nemcsak a szokásos összeget gombolta le Gajdicsról, hanem egy óvatlan pillanatban „megfújta” a két zálogcédulát is. Másnap Nyíregyházára utazott és leányának átadta, az egyik 'ötezer forintról, szóló takarékbetétkönyvet, a mintegy 15 ezer forintnyi gysrmektartás- díj (amit rég óta nem fizetett) fejében. Négy darab ötezer forintos és egy 10 ezer forintos betétkönyvet vitt egyébként magával. Kiváltani azonban egyikét sem tudta, mert fenntartásosak voltak. Felfeszítette az ajtót Két hét múlva Gajdics visz- szament Dunakeszire, hogy megnézze felfedezték-e már a bűntényt. Konstatálta, hogy nem, majd hogy a gyanút elterelje magáról, néhány ajtót felfeszített, s egy ablakot betört. A szomszédokkal pedig közölte, hogy szállásadója náluk vendégeskedik Pocsalmá- son disznótoron. Ezután hosz- szasan bolyongott az ország különböző területein, Bajától, Miskolcig, mindenfelé. Január 17-én a szomszédok, akiknek már regen feltűnt, hogy nem látják az idős -a.sz- szonyt, bejelentették a rendőrségnek. A helyszínre érkező rendőrök a külső ajtó betörése után behatoltak a házba. A konyhakövön ott feküdt a majd egy hónapja halott öregasszony. A szobák feldúlva, minden szanaszéjjel hajigálva a házban. A széles körű nyomozás hamar Gajdicsra terelte a gyanút. Két hét múlva elfogták, s Gajdics minden különösebb lelkiismeretifurdalás nélkül bevallotta tettét. S ragaszkodott is vallomásához vagy két napig. A következő kihallgatáson azonban már egy fantasztikus történetet tálalta nyomozók ele. Meséje, amelyben egy rejtélyes Lajos volt a főszereplő, a következőképp hangzott: ez a Lajos, amikor ő hazaérkezett, már megölte az özvegyasszonyt, s fenyegetésekkel, valamint 200 ezer forint ígéretével rávette, hogy vállalja magára a gyilkosságot. A mese persze nem vált be. Ezt Gajdics is belátta, s végül részletes és töredelmes vallomást tett. Életfogytiglan Gajdics Jánosnak aligha lesz alkalma rá, hogy még egy bűncselekményt elkövessen. A Pest megyei Bíróságon, dr. Boros János tanácsa hozott ítéletet ügyében, amely szerint fő- i büntetésként életfogytiglani j fegyházbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Kovács Attila Ernő Méiyállomás Az észak—déli metróvonal Marx tér és Clmunkás tér közötti szakaszán a Marx téri mélyállomás szerkezeti építését november végére befejezik. A két épülő vonalalagútban dolgozó fúrópajzsok már megközelítették az Élmunkás téri mélyállomást. Jól haladnak a felszíni munkákkal is. Befejezéséhez közeledik a aluljárórendszer építése és a Nyugati pályaudvar rekonstrukciója. Balesetek a fsz-ekben Nem mindegy, milyen áron Az év legveszélyesebb hónapja a szeptember és az október. Ilyenkor, az őszi munkák idején, történik a legtöbb üzemi baleset a megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban. Mégpedig — pszichológusok a megmondhatói, mily okok összefüggése miatt — a hét első két munanap- ján. A mezőgazdaságban dolgozó nők mintegy 8—10 százalékát, a 25—30 év közötti korosztály 30 százalékát éri munka közben valamilyen baleset. Hosszan sorolhatnánk még azokat a számokat, amelyek azt bizonyítják, az eredmények ellenére is jócskán akad tennivaló a tsz-ekben az ember életének, épségének védelmében. Barna László, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztály munkavédelmi és műszaki főfelügyelője szerint az alapokat erre már minden gazdaságban megteremtették. A többihez, viszonyítva a me-, gyében dolgozik a legtöbb függetlenített és megfelelő munkavédelmi szakember. Néhány gazdaságban már nem egyetTisztelt Gázfogyasztók! A gázkészülékek biztonságos üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges az előírások szerinti felülvizsgálat. Ezért kérjük, hogy hibás készülékeiket a hideg idő beállta előtt javíttassák meg, mert így elkerülhető a javítások torlódása. Szivárgások, gázömlések észlelésekor a lakás főcsapját vagy a hibás készülék előtti fő elzáró csapot, illetve a palack szelepét zárják el. A hibákat a következő helyeken lehet bejelenteni: Budapest VI., Majakovszkij u. 98/a. Telefon: 225—894 és 214—472 éjjel-nappal Vác, Rádi út Telefon: 10—670. éjjel-nappal Gödöllő, Szabadság tér 3. Telefon: 709. 8-tól 15 óráig Pécel, Pesti u. (faház) Telefon: 79. 8-tól 15 óráig Szigetszentmiklós, Thököly u. (faház) Telefon: 236. 8-tól 15 óráig Dunakeszi, Nap u. 1. 8-tól 15 óráig Vecsés, OTP-lakótelep B/a. épület 8-tól 15 óráig Solymár, Váci Mihály u. 14 8-tól 15 óráig Budaörs. Ifjúság u. 18. 8-tól 15 óráig Budakeszi, Arany János u. 17. 8-tól 15 óráig Cegléd, Kozma S. u. 2. Telefon: 11—595. éjjel-nappal Nagykőrös. Tömöri u. 4. Telefon: 372. 7-től 16 óráig fird. Béke tér, 1. épület . A lépcsőház 8-tól 15 óráig Közreműködésüket köszönjük. TIGAZ szolnoki üzemegység Rablás a mosdóban lészag ©mbar az áldozat A bírói tapasztalatok is megerősítik, hogy a rablások elszaporodásának legfőbb oka az alkoholizmus: e bűncselekmények csaknem 60 százalékát ittasan követik el. A másik „oldalon”, a sértettek táborában ugyancsak gyakran tapasztalható, hogy a többnyire szórakozóhelyi, italbolti iddogálás közben, vagy azt követően kifosztott emberek a szesz miatt válnak „áldozatokká”. Erre szolgált tanulságos példával az alábbi bűn- cselekményben hozott ítélet is. Büntetlen előéletű vádlottak, a 22 éves, bagi illetőségű Jakab Pál, és a Maglódon lakó, 28 éves Jakab Sándor — kerültek a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélőtanácsa elé. A fiatalemberek Kőbánya-alsó pályaudvar utasellátójában egy spicces férfire lettek figyelmesek. Amikor a mosdóba ment, utánaeredtek : Jakab Pál cigarettát, némi pénzt kért, és kapott tőle. Közben névrokona tarkón ütötte az adakozót, majd ököllel az arcába csap,- tak. Amíg magához tért, a zsebéből kivették a karóráját és az irattárcáját, amelyben 290 forint volt. Mielőtt a zsákmánnyal megléptek volna, méig az utasellátóban nyakon- csípta őket a rendőr, így a részeg férfi visszakapta az értéktárgyait. A bíróság Jakab Pált társtettesként elkövetett rablásért ©gy évi és nyolchónapi, Jakab Sándort egy évi és hathónapi szabadságvesztésre ítélte, jogerősen. len ember vállain nyugszik e fontos tevékenység, hanem csoportok, vagy önálló osztály irányítja a munkavédelem megannyi tennivalóját. A szövetkezetekben elkészült munkavédelmi szabályzatok megfelelőek, a legfőbb cél most már az, ne holt rendelkezésként, hanem a napi munkát segítő, meghatározó anyagként kezeljék. Mindennapos hajrá Kétségkívül eredmény, hogy az országos átlaghoz viszonyítva a megyében jóval kevesebb az ezer dolgozóra jutó balesetek száma. A harminccal szemben csupán 20—22. Sajnos, a kép járásonként, tsz-enként változó. A monori, a dabasi, a nagykátai járás gazdaságaiban tizenhárom, a ceglédi, a gödöllői, a váci, a ráckevei járásban 21—27 baleset jut ezer dolgozóra. Van olyan tsz-is a megyében, hatvan fölött van ez a sgám.. Fontos tehát, hogy a gazdaságokban a mindennapos hajrában, a termelési feladatok teljesítése mellett a munkavédelem is kellő súllyal essen a latba. A főfelügyelő tapasztalata szerint ugyanis nem ritka, hogy egy-egy súlyosabb baleset döbbenti csak rá az embereket, a veszélyes helyen dolgozókat, sőt a gazdasági vezetőket is, komolyan kell venni a szabályzatok előírásait. Pedig veszélyforrás akad elég. Igaz, hogy az egyre korszerűbb, nagy teljesítményű gépek megbízhatóbbak, biztonságosabbak, mint elődeik, mégsem veszélytelenek. A traktorok biztonsági fülkéje egy-egy borulásnál a vezető életét menti, az erőgépeknél nemcsak a lóerő, hanem a vezető egészségének védelme is fontos követelmény. Ezzel együtt még jelentősek az állandó rázkódás következtében a vibrációs ártalmak, a zaj okozta károsodások. A növényvédőszerekkel már kevesebb a gond, mint a korábbi években, bár az egyéni védőfelszerelések kényelmetlenek, s nem i.s mindig a célnak megfelelők. Nem lehet csodálkozni rajta, ha a dolgozók az egész napi Munkaügyi viták Névnapi italozás a műhelyben Az egyik vidéki vállalat művezetője reggel a műszak- kezdéskor, névnapja alkalmából, bort vitt a műhelybe és az öt felköszöntő írásait megvendégelte. Az italozás azonban kiderült, az ellenőrző vizsgálat pedig nemcsak nála, hanem másoknál is alkoholos állapotot mutatott ki. A művezető ellen fegyelmi eljárás indult, s meghatározatlan időre alacsonyabb munkakörbe, gép mellé, kisebb fizetéssel osztották be. A kiszabott büntetés enyhítéséért az illető a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult, amely azonban elutasította, mire a munkaügyi bíróságon pert indított. A bíróság a büntetést három havi tíz- százalékos bércsökkentésre enyhítette. A jogerőre emelkedett ítéletet a legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte, és a gyár által kiszabott fegyelmi büntetést helyben hagyta. — A dolgozónak munkatársaival együtt kell működnie, és feladatát úgy végezni, hogy az más egészségét vagy testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodást ne idézzen elő — hangzik a határozat. — A művezető azonban a vállalati utasítást megszegve, társai itatásával, baleseti veszélyhelyzetet teremtett. Még a legsúlyosabb fegyelmi büntetést sem lehet enyhíteni, ha a dolgozó munkaköri kötelezettségét a munkahelyen vagy azon kívül, de a munkaidő alatt történő italozással megszegi. Már beosztásánál fogva is, az ilyen vagy hasonló vétkes cselekmény elkövetését éppen a művezetőnek kellett volna megakadályoznia. Magatartásával munkáltatója alapvető érdekeit súlyosan megsértette, ezért a fegyelmi büntetés mérséklésére nincs mód. Az enyhítés mind az ő, mind munkatársai számára megfelelő visszatartást nem biztosítanak. kínlódás helyett inkább kőé« káztatják egészségüket Zsúfolt műhelyek A legnagyobb veszélyt ez* időszerint a melléküzemágak jelentik. A műhelyekben zsúfoltság van, s igazán nem lehet ■ példásnak nevezni a rendet. Így aztán nem véletlen, ha a szertehagyott holmikban felbuknak afe emberek, a rosz- szul tárolt termékek eldőlnek, leesnek, sérülést okoznak. Több mint kétszeresére nőtt az égés, a robbanás, a mérgezés okozta sérülés, s az esetek többségében a figyelmetlenség, a nemtörődömség volt a baleset előidézője. A melléküzem- ágakban sok, a nagy gyárakban már használhatatlannak 1 tartott masinát üzemeltetnek, s ezek biztonsága aligha megfelelő. Sajnos, az év első' felében már nyolc halálos üzemi baleset‘-tött ént a gazdaságokban, míg tavaly egész évben öt. A nyolcból négy esetben a közúton vesztette életét a figyelmetlen, vigyázatlan járművezető. A szigorú ellenőrzések mellett is megtörténik, hogy ittasan ül az erőgép, vagy a munkagép volánja mögé a vezető, s nyugodt lelkitomerettel még a közútra is kihajt. Az elmúlt évben több mint másfél ezer üzemi baleset történt a megye termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban, szakszövetkezeteiben. Szerencsére kevés volt olyan közülük, amelyben súlyos, maradandó sérülést szenvedett az áldozat, netán életével fizetett saját vagy a mások felelőtlenségéért. Mert bár a jelek azt mutatják, kellő súlyát, rangját igyekszik kivívni a megye mezőgazdaságában is a munkavédelem, éí még az a téves nézet, hogy a védőberendezések, az óvatosság, csak viszik a közösség pénzét, s nem hoznak a konyhára. A takarékosságnak ez a módja azonban csalóka. Az elmúlt évben ugyanis 4,5 millió forint kártérítést fizettek ki a gazdaságok, a balesetek miatt kiesett munkanapok száma 55 és fél ezer felett volt. S akkor a szomorú statisztika még nem szól azokról, akik soha többé nem térhettek vissza a családhoz, akikre már többé nem számíthat a közösség. Gyorsan, felelősen November elején járunk. A betakarítási és az őszi munkák még tartanak. Sürget az idő. A megtermelt értékeknek tárolóban, a jövő évi gabonának magágyban a helye. A gyorsaság azonban sem most, sem máskor nem jelenthet felelőtlenséget, kapkodást, a veszély- helyzetek lekicsinylését, az óvatosság hiányát. Éopen ezekben a napokban tehetnek sokat a gazdaságok dolgozói, vezetői azért, hogy a jövő évi elszámolásnál a korábbinál kevesebb üzemi baleset kerüljön a statisztika rideg .száma! közé. Dolgozni, termelni kell, de az sem lehet mellékes, az eredményeket milyen áron, milyen körülmények között érik el! Gáspár Mária
