Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-15 / 267. szám

1979. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK «**« "4ßr ¥ Kiflim an Javult az építéshatósági munka V/ #erntészef védelmi területeket gelölt ka a megyei tanács végrehagtó bizottsága Némi képet ad a tanácsok építéshatósági tevékenységé­nek kiterjedtségéről, bonyo­lultságáról, s arról, a lakosság milyen nagy csoportjait fogja át ez a munka, ha leírjuk: egyetlen esztendő alatt, 1978- ban a megyében működő ta­nácsi építéshatóságok összesen 130 ezer ügyirattal foglalkoz­tak. Részben ez, részben pe­dig az, hogy hat esztendeje, 1973-ban értékelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága az ez irányú munkát, érthető­vé teszi azt a megkülönbözte­tett figyelmet, amelyet a té­mának a testület szerdai ülé­sén szentelt. Korszerűbb szervezet Mind az írásban beterjesz­tett jelentés, mind a vitában szót kérők egyöntetűen azt állapították meg, hogy a vég­rehajtó bizottságnak a hat esztendővel ezelőtt hozott dön­tése az építéshatósági jogkö­rök decentralizálásáról he­lyesnek bizonyult. Ez nyitott lehetőséget arra, hogy a meg­növekedett feladatokat a ta­nácsok ne csupán ellássák, nanem a lehetőség szerint gyorsítsák az ügymenetet, s ugyanakkor az állampolgár számára is előnyösnek bizo­nyult ügyeinek helybeli inté­zése. A kedvező tapasztalatok szolgáltatnak alapot ahhoz, hogy tovább korszerűsítsék a megyében az építéshatósági szervezetet, amibe, több más mellett, a személyi, tárgyi feltételek javítása is beletar­tozik. Gondot okoz például — s erre a végrehajtó bizottság ülése nyomatékkai mutatott rá —, hogy a nagyközségi — községi — szakigazgatási szervek építéshatósági tevé­kenysége egyenetlen, eltérő színvonalú. Része van ebben a meglehetősen nagy fluk­tuációnak, hiszen az első fo­kú építéshatóságok — közsé­gek, városok — dolgozóinak negyede kicserélődött 1978 ja­nuárja óta, az álláshelyek nyolc-tíz százaléka tartósan betöltetlen, s ezek következté­ben öt évnél rövidebb ideje látja el szolgálatát a szóban forgó helyeken a dolgozók hatvanöt százaléka. Aminek elkerülhetetlenül hatása van a munka színvonalára, hiszen az építés területén nagy a je­lentősége a helyismeretnek, az államigazgatási gyakorlatnak és tapasztalatnak. Sokrétű erőfeszítések tanús­kodnak arról, a megyei, a já­rási és a helyi építéshatósá­gok miként igyekeztek a fo­lyamatosan növekvő feladato­kat úgy ellátni, hogy az érin­tett állampolgárok nagy tö­mege elégedett legyen. Az ilyen törekvések körébe a szakmai továbbképzések épp­úgy beletartoznak, mint a leggyakrabban intézett ügyek­re iratminták kidolgozása, a járásonként rendszeresen tar­tott konzultációk a jogszabá­lyok egységes értelmezéséről és gyakorlati alkalmazásáról. Ez sem feledteti azonban, hogy még mindig sok a ten­nivaló — s ezt a testületi ülé­sen többen hangsúlyozták — a helyszíni szemlék alapossá­gának fokozásában, az érin­tett felek meghallgatásában, a határozatok világos, közérthe­tő megfogalmazásában, hiszen a szakigazgatási szervek a megyében évente 47—49 ezer határozatot hoznak. Fegyelem és szigor Ide kapcsolódóan került éles megvilágításba az enge­dély nélküli építések ügye, s áz azokkal szembeni hatósági föllépés. A gondokon belül némileg pozitívum, hogy az engedély mellőzésével emelt építmények között a lakóépü­letek aránya viszonylag ala­csony, annál több bajt okoz­nak a melléképületek, vala­mint a zártkertekben létesí­tett — gyakran szerszámos kamrának álcázott, illetve kezdetben annak látszó — üdülők. A hatóságok 1974 eleje és 1978 vége között ösz- szesen 6344 engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően felépített lakóházra, üdülő­re, más létesítményre buk­kantak rá. Ami az összes épí­téshez viszonyítva nem meg­hökkentően nagy szám, de biztos jelzője annak, hogy az állampolgári fegyelmet erő­síteni szükséges, s ha kell, az erélyesebb hatósági föllépésre is megfelelő indokok vannak. Fontos követelményként fo­galmazták meg a vitában fel­szólalók a méltányosság és a szigor értő, együttes alkalma­zását az építéshatósági ügyek­ben, s azon belül a fennma­radási engedélyek megadásá­ban, illetve a bontási határo­zatok meghozatalában. A jog­szabályok teremtette lehetősé­geket ki kell használni a mér­legeléskor, de mindenkor úgy, hogy külön váljék az ügyes­kedők, a tudatosan jogsértők csoportja azokétól, akik jó­szándékkal, de a szabályok ismerete nélkül cselekedtek. A végrehajtó bizottság elis­meréssel összegezte mindazt, ami hat esztendő alatt az épí­téshatósági tevékenység fej­lesztése, korszerűsítése, szak­mai színvonalának emelése érdekében történt. Állásfogla­lásában megfelelő útmutatá­sokkal szolgált a további teendőket illetően, mind a szervezeti formák lehetséges fejlesztését, mind a személyi, tárgyi feltételek folyamatos javítását illetően. Jelentős értékek Ezt követően a testület egyéb ügyeket tárgyalt. Ezek sorában — már hagyomá­nyosnak tekinthető munka részeként — újabb természet­védelmi területeket jelölt ki. Ilyen védettséget kaptak a soroksári Duna hókonyai, s tovább bővült a szigetszent- milclósi hókonyok területe. A Szigetszentmiklós, Dunaha- raszti és Taksony községek határában fekvő rész jelentős földtani, víztani, növény- és állattani értékek együttes le­lőhelye; a sodrástól elhagyott vízfelületek, illetve a láprétek mintegy négy kilométer hosz- szú és ötven—háromszázötven méter szélességű darabja vált ezzel védett, megyei jelentő­ségű értékké. - Hasonló indo­kok szóltak a tatárszentgyör- gyi Orbán-erdő természetvé­delmi területté nyilvánítása mellett. A tizenöt hektár nagyságú, jórészt fenyőkkel ékes földdarab erdészettörté­neti emlék, s egyben kutatási terület is a homok megköté­sére, a mezőgazdasági műve­lésre nem használható talajok minőségének javítására. M. O. A vásárlók szolgálatában Megbeszélés a kereskedői2m időszerű kérdéséről A KPVDSZ Jókai utcai szákházában szerdán Budapes­ten a Belkereskedelmi Minisz­térium, a SZÖVOSZ és a Szakszervezet vezetői.,, megvi­tatták a kereskedelmi dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeit, valamint az együtt­működés további javításának lehetőségeit. A megbeszélé­sen részt vett dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ter, és Kiss Tibor, a KPVDSZ megbízott főtitkára is. A tanácskozáson áttekintet­ték a lakosság igényeinek jobb kielégítését célzó intézkedé­sek végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Megállapítot­ták, hogy a szakma dolgozói igyekeznek biztosítani a lakos­ság zavartalan áruellátását. Ennek érdekében a korábbinál fokozottabban kell törekedni a -csúszópénzek visszaszorítá­sára, a differenciált anyagi ösztönzés fejlesztésére, a ke­reskedelmi dolgozók munka­körülményeinek javítására. Egymás mellett — egymásért Csehszlovák vendégek látogatása Pest megyében Mint arról lapunk első olda­lán beszámoltunk, Matej Lu­cán, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök­helyettese tegnap Szentendré­re, illetve a váci járásba. Püs­pökhatvanba és Ácsára látoga­tott. A csehszlovák vendég az egész napos látogatáson a gya­korlatban ismerhette meg ok­tatás- és művelődéspolitikánk eredményeit, ezen belül pedig azt, hogy milyen sikereket ér­tek el a megyénkben élő nem­zetiségiek, közöttük a szlová­kok az anyanyelv, a hagyo­mányok ápolásában. Beszédes tények Szentendrén Rozgonyi Emé­né dr., a Pest megyei Művelő­dési Központ és Könyvtár igazgatója mutatta be az in­tézményt. s beszélt arról a sze­repről, amelyet a művelődési házak, könyvtárak, a nemzeti­ségiek anyanyelvi művelődé­sében játszanak, a hagyo­mányőrző együttesek egyre szélesebb körű mozgalmáról, a szaporodó nyelvi klubokról. Dr. Békés György megyei könyvtárigazgató a húszezer kötetes báziskönyvtár, a folyó­iratok, napilapok, kézikönyvek bemutatásával illusztrálta, hogy minden nemzetiségi ál­lampolgár előtt nyitva áll az út az anyanyelven történő ön­művelés felé. A megyei könyv­tár évente háromszázezer fo­rintot fordíthat nemzetiségi nyelvű könyvállomány gyara­pítására — mondta —. s ha a kínálat, különösen gyermek­könyvekből, bővebb lenne, minden korosztályt igen szín­vonalas olvasnivalóval láthat­nának el. A határon túl is Ez a probléma megoldható a két ország intézményeinek együttműködésével — hang­súlyozta többek között Matej Lucan, miután elismerően nyi­latkozott azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a lenini nemzetiségi politika gyakorla­ti megvalósításában a szent­endrei járásban, a megyei mű­velődési központ munkáiénak köszönhetően is, elértek. A nemzetiségi lakosság élhet jo­gaival. ápolja anyanyelvát. ha­gyományait. fejleszti nemzeti­ségi tudatát — ugyanakkor hasznos tagja a szocializmust A püspökhatvani nemzetiségi iskolások köszöntik a vendégeket Halmágyi Péter felvétele' építő Magyarországnak. Cseh­szlovákia párt- és állami szer­vei szintén arra törekednek, hogy az ott élő, több mint öt­százezer magyar nemzetiségű lakos — az ukránokkal, len­gyelekkel. németekkel együtt — teljes mértékben élhessen nemzetiségi jogaival. Ezt szol­gálja az anyanyelvi oktatás az általános iskolákban és gimná­ziumokban. a számos művelő­dési és művészeti intézmény, a 25-féle, magyar nyelven megjelenő napi-, hetilap, fo­lyóirat, a Madách Könyvkiadó egyre színvonalasabb működé­se. A rádió hetente 33 órában sugároz magyar nyelven, a kö­zelmúltban negyven filmet szinkronizáltak, hogy a Szlo­vákiában élő, magyar nemze­tiségű állampolgárok anya­nyelvükön hallgathassák a szöveget — mondta Matej Lucan, majd így folytatta: — Mindez azt bizonyítja, hogy a különböző nemzetiségű állam­polgárok Magyarországon is, Csehszlovákiában is együtt él­nek, dolgoznak, egymást köl­csönösen megértve és segítve. Hagyományőrző fiatalok Amit a vendégek Szentend­rén láttak, s amiről Matej Lu­can beszélt, az azt jelezte, hogy mindkét országban a lenini el­veken, a különböző nemzeti­ségű emberek egyenjogúságán nyugszik a nemzetiségi politi­ka. A püsoökhatvani tapaszta­latok is erről győzhették meg a látogatókat: a korszerű, nyolc tantermes Forfa-iskolá- ban a nemzetiségi nyelvokta­tás tárgyi és személyi felté­telei egyaránt biztosítottak, így van ez a járás egész terü­letén, hiszen hét év alatt há­romszorosára nőtt a nemzeti­ségi óvodába, másfélszeresére az iskolába járók száma, a szlovák nyelvet huszonhat ne­velő tanítja. Hogy az anya­nyelvi oktatás elválaszthatat­lan a hagyományok ápolásától, a népművészeti örökség gon­dozásától. azt a püspökhatvani iskolások műsora igazolta: a bemutatott tavaszköszöntő és találós játék szerint e hagyo­mányokat a legfiatalabbak is egyre jobban ismerik. __________P. Sz. E. \ r omán nagykövet sajtótájékoztatója A Román Kommunista Párt XII. kongresszusa elé kerülő főbb kérdésekről, dokumen­tum-tervezetekről Victor Bo- lojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe szerdán a nagykövet­ségen tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondta: a kongresszuson elemzik majd az eddigi mun­ka eredményeit, rámutatva a gondokra, s kitűzik a jövő feladatait. A messziről is jól olvasható szalagcím megfogott: negy­venötből harminckilenc bri­gád tett pótváilalást. Ácsorgók a tábla előtt, fittyet hányva a permetező esőnek, a kabát alá is bebújó, csontig hatoló ned­vességnek. Emberek jönnek, mennek a tábla előtt, néhány percig itt elidőznek, olvasó­társaimmá szegődnek. Nézem a szocialista brigádról készült fényképeket, olvasom a tömör összefoglalót. Ily módon meg­tudom. kik az élenjárók a kongresszusi és a felszabadu­lási munkaversenyben a Váci Kötöttárugyárban. A kötődé Tyitov s a szabá­szat Béke szocialista brigád­ját keresem meg. Itt a tábla előtt szinte pillanatok alatt eldöntheti az ember, kire kell és érdemes odafigyelni. A gyerekekért — önmagunkért Kívülről, a gyár udvaráról szinte befelé hajt a kötődébe a novemberi eső. Az ajtóban vi­szont megtorpanásra késztet­nek a kavargó pihék. A kör­kötőgépeken az orsók fehér pamut és poliészter szálakat pörgetnek. Kát lépéssel odébb pedig a tiszta pamutszálból lesz szövet. Ebben a csendes, de kitartó pihe esőben alig ta­lálok rá Galambos Lászlóné- ra, a Tyitov szocialista brigád vezetőjére. Műszak vége felé járunk. A mozdulatai, me­lyekkel a gépeit irányítja, hi­báit javítja, korántsem jelzik a fájrontot. Piros munkakö­penye rózsaszínűvé szelídült. Haját, szempilláját keskeny rétegben fedi a fehér pamut pihe. Gépein soványodnak szinte szemlátomást az előbb még Miért került nevük a táblára? Síéi brigád a Wáci Köidíiársjgyárbáff fonaltól duzzadó orsók. Majd megpattan egy szál. Pillana­tokban is alig mérhető, míg újra munkára fogja gépét. Vállalásuk része — ahogy a tábla is jelezte — a tizenhat főt számláló kollektíva átla­gos teljesítményét 100,6 száza­lékról 102-re gyarapítja. Hol tartanak mia? — Az összesítések szerint a harmadik negyedévben a vál­laltnál többet teljesítettünk. Huber Ernőné például 118, Kiss János 115 százalékot ért el. S hogy én mennyit telje­sítettem? Végül is 122 száza­lékot. De a brigád többi tag­ját is sorolhatnánk név sze­rint. Meg azt, hogy az óvoda építésénél plusz ötven óra tár­sadalmi munkát írattunk a nevünkhöz. Bontottunk, tég­lát. hordtunk műszak után, majd takarítottunk, ablakot tisztítottunk, úgy hogy végül 168 óránk jött össze. Szóval mi adtuk a legtöbbet a gyere­kekért — önmagunkért. Szerényen, magától értető­dően sorolja eredményeiket. Számítsuk még hozzá — mondja Hidegh Nándcrné, a vállalat munkaverseny-felelő- se —, hogy fejenként a brigád huszonhat óra társadalmi munkával járult hozzá a het­venöt gyereknek otthont adó új óvodánk elkészültéhez. S minden esetben a műszak le­dolgozása után jöttek. Az ő eredményük, jó munkájuk is hozzájárul, hogy vállalati szinten a harmadik negyedév­ben 50 millió forintos nyere­séggel számolhatunk. Ebből huszonnyolcmillió a harmadik negyedév alatt jött be! A munka verseny lendülete, az egyre ütemesebb kiszállítások is nyomon követhetők a 28 millióban. A minőség félszá­zalékos javulását ugyancsak nem hagyhatjuk ki a számí­tásból. Éberen vigyázzák a minőséget Műsza-k után most majd a fotósé a szó. A társadalmi munkában, a kongresszusi munkaversenyben legjobb eredményt elért brigádok áll­nak a lencse elé. így a Tyitov s a szabászaton dolgozó Béke szocialista brigád. Kanyargós lépcsőn visz hozzájuk az út. Áttekinthetőbb a terep, a ha­talmas terítőasztalok mellett szinte eltörpülnek az emberek. Az éles, villanymeghajtású fűrészgép éppen pihen. A te­rítőasztalon emberek kupo­rognak, újabb szövetet ké­szülnek a hengerbe szorítani. Vita üti meg a fülem. Leáll­nak, műszakvezetőt keresnek. A nyomott mintás anyagon, melyből blúz lenne, tenyérnél is nagyobb fehér foltok ékte­lenkednek. Minőségi hiba, a nyomó hengerről nem került át a minta. Olló alá kerül az anyagnak egy darabja, mert a szokásosnál éberebb szemek vigyázzák a minőséget. Ne a szabászfűrész alól kerüljön ki­dobásra a selejtes anyag. Szikora Sándorné, a tizen­egy tagú Béke szocialista bri­gád vezetője kapásból szedi pontokba vállalásukat. Az anyagtakaoékosság, a hulla­dék mentese, a minőség to­vábbi javítása, a matricák jobb kihasználása, a rossz, a sérült szabászat! idomok pót­lása — mind-mind szerepel újabb felajánlásukban. . — Némi túlzás ugyan, de igaz- — mondja Szikora Sán- domé — a kötés, a kikészítés hibái nálunk, a szabászaton ugranak ki. Most a kongresz- szusi munka versenyben azon­ban mintha a brigádok job­ban odafigyelnének . a minő­ségre. A meóval együtt pél­dául a tréningruhák alapanya­gát, a Helenkát már úgy kül­dik, hogy a hibát láthatóan je­lölik. Így aztán kisebb a hul­ladék, mert tudunk ügyesked­ni a szabászfűrésszel. Amiből nem jön ki a felnőtt tréning­nadrág, abból még lehet há­roméves gyerekre valót szab­ni. Az eredményekről számot adó táblán azonban újítással összefüggésben is olvastam a brigád nevét. Mi is ez ponto­san ? A gazda szemével nézn ek körül — A hulladékmentésmek az is az egyik módja, ha az elté­rő színű darabokból varrunk valamit. A telephelyekre eze­ket kiküldjük, összeválogat­ják. Ebből még egy játszóru­ha, az óvodába való készül­het. A számítások szerint a hulladékmentéshez kapcsoló­dó elképzeléseink negyedéves mérés alapján 100 ezer forin­tos megtakarítást hozhatnának egy év alatt a Váci Kötött­árugyárnak. így például most adtuk be javaslatunkat, hogy a tréningruhákba a belső, te­hát nem látszó zsebeket el­térő színű anyagból is varr­hatnánk. A m ara dákfel dől go­zó csoport szabná ki. Keve­sebb anyag menne kárba, hul­ladékba.. Ez a cikk minőségét nem rontaná, észté bikái szem­pontból sem zavaró. De a dön­tésre még várnunk kell. Ész- szerűsításek, újítások ebben az évben is szépen fizettek a bri­gádnak. Mert mi közösen ad­juk be az újításokat, az ötle­teket. S mindig van min gon­dolkodni, ha az ember a gaz­da szemével néz körül a mun­kahelyén. Szavak, mondatokká sűrű­södve. Vallom, hogy nem szo­rulnak különösebb magyará­zatra. Jó lenne, ha a Béke brigád gondolkodásmódját minél többen megszívlelnék. S ha a munkaverseny nyil­vánosságát úgy biztosítanák minden gyárban, közösségben, mint náluk. Hogy miért kí­vánkozik ide ez a mondat? A gyárkapun kilépve igyekeztem emlékezetembe idézni a nem is túl régen látott verseny­híradókat. Mit is mondtak azok nekem? Nem sokat,szin­te semmit. Üvegük mögött jobbára színes lapokból szár­mazó képek, mellékletek ár­válkodtak. Nem vitte magával azok elől az ember a jól dol­gozó brigád, kiemelkedő tel­jesítményt nyújtó ember ne­vét a szemlélődő. Varga Edit 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents