Pest Megyi Hírlap, 1979. november (23. évfolyam, 256-267. szám)

1979-11-15 / 267. szám

"xzfűrfaii 1979. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK Jegyzet Hua Kuo-feng körutazása ffuszonnégy napon át tett látogató körutat Hua Kuo- feng négy nyugat-európai or­szágban. A kínai párt- és ál­lamelnök, bár különböző hang­nemben, de lényegében egy­máshoz hasonló szovjetelle­nes nyilatkozatokat tett Pá­rizsban, Bonnban, Londonban és Rómában. A szembeszökő hangnemkülönbség oka, hogy sem Giscard d’Estaing s fő­leg Helmut Schmidt jelen­létében nem lehetett olyan kínosan átlátszó és nyers szovjetellenes tirádát elmon­dani, mint a moszkvai szán­dékokat és politikát szándé­kosan sötétre színező, nem egyszer hidegháborús beállí­tottságú Margaret Thatcher angol konzervatív kormányfő előtt. A szovjetellenes politikai megnyilatkozások konkrét el­lenértékéként Hua legfeljebb Londoniban kapott fegyver- szállítási ígéretet könyvelheti el. (Harrier-típusú, helyből felszálló vadásBbombázók szállításáról van szó.) Másutt csupán előkészítették a to­vábbi tárgyalásokat. A meglátogatott négy ál- lám vezetése és közvéle­ménye, függetlenül a pe­kingi propagandaszólamok­tól, objektív képet alakított ki magának a vendég orszá­gának helyzetéről. Kína né­pessége valószínűleg elérte már az egymilliárdot; a ga­bonatermés tavaly meghalad­ta a háromszázmillió tonnát — ám a népességnövekedés el­len az egy-gyermekes csa­lád modelljét reklámozó ve­zetés az élelmiszerellátásban is gondokkal küzd. Hallatla­nul becsvágyó tervek sorát hirdették meg, majd e célki­tűzéseket a nyilvánosság előtt mérsékelték. Az egész kínai életet átfogó úgyneve­zett „négy modernizálás”-ban ha történt is elsőbbségi, rang­sorolási változtatás — általá­ban a mezőgazdaság, a köny- nyűipar javára —, a fegyver- • kezesi tervek mérsékléséiről a vezetés hallani sem akar. Hua egyáltalán nem titkolt fő céljainak egyike, az ipari berendezések vásárlása és hi­telek megszerzése, nem járt azzal az eredménnyel, amit Pekdngben réméltek. A ma­gyarázatot abban kell keresni, hogy a kínai üzlet — egy­milliárdos ország piaca! — nem ígér sem gyors, sem biz­tos profitot A nyugat-európai út nem váltotta be a reménye­ket. Kína számára a követ­kező évtized rendkívüli ten­nivalókat ír elő — A Szov­jetunió — és a többi szocia­lista orsz'jg — nyilván szá­mos területen tudna a köl­csönösen előnyös együttmű­ködés jegyében közreműködni abban, hogy a valóban elma­radott Kína behozza hátrá­nyát. Ehhez Moszkva és a szocialista világ a békés egyr más mellett élés politikáját ajánlja. Ez ugyan más, mint amit Hua Kuo-feng Párizs­tól Rómáig 24 napon át hir­detett —, de Kína számára ez lenne az igazán célraveze­tő. G. M. Mélypontra jutott és Washington % Csata az iráni bankbetétek körül A mélypontra jutott irá­ni—amerikai viszony továb­bi fejleménye: kedden az amerikai képviselőház határo­zatot hozott arról, hogy be­szüntetik mindenfajta gazda­sági és katonai segély folyósí­tását Iránnak. Az egyhangú­lag elfogadott döntésnek — amely most a szenátus elé ke­rül — nincs gyakorlati je­len,tősége, mivel Irán jelenleg nem részesül semmifajta amerikai segélyben. Irán szerdán bejelentette, hogy kivonja az amerikai bankokból ott tartott valuta- tartalékait és csaknem 12 milliárd dollárt kitevő össze­get más országok pénzintéze­teiben helyezi el. A döntést Aboí Hasszán Baniszadr iráni külügyminiszter tudatta a sajtó képviselőivel. Ugyancsak szerdán reggel vált ismeretessé, hogy az ame­rikai kormány befagyasztja az Egyesült Államok bankjaiban lévő iráni követeléseket. Az első becslések szerint Irán mintegy 12 milliárd dollárnyi követeléssel rendelkezik, túl­nyomórészt a Chase Man­hattan bankháznál. A Fehér Ház hivatalos köz­leménye szerint az iráni kö­vetelések zárolása csak az ál­lam, illetve az állam tulajdo­nában lévő pénzintézetek amerikai bankbetétéire vo­natkozóik. A CBS szerint e követelések összegét ötmilliárd dollárra becsülik. A lépés még feszültebbé teszi a két ország viszonyát. Miután Irán kedden kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak sürgős összehívásét, han­goztatva, hogy az Egyesült Államok háborús hisztériát szít és ezzel fenyegeti Irán, valamint a térség biztonságát, a világszervezetben intenzív konzultációk kezdődtek az iráni követelésről. Baniszadr iráni külügymi­niszter ezzel kapcsolatos le­veléről Kurt Waldheim ENSZ- fctitkár haladéktalanul tá­jékoztatta a Biztonsági Ta­nács tagjait. Az amerikai kül­ügyminisztérium ugyanakikor szükségét látta ismételten le­szögezni: A Teheránban fog- vatartott túszok szabadon bo­csátását továbbra is elsődle­gesnek tekinti. Az ENSZ központjában A királynő is Szerdán a királynői jóváha­gyással életbelépett a Dél- Rhodesia-törvény. Ez felhatal­mazza a brit kormányt, hogy amikor jónak látja, főkor­mányzót küldjön ki Salisbury- be, helyreállítsa a lázadó gyar­mat törvényes státusát, válasz­tásokat rendezzen és függet­lenséget adjon Zimbabwének. A gazdasági szankciók egy ré­szét már csütörtökön éjfélkor feloldják, mert a kormány nem kéri a szankciókra vo­natkozó, eddig évről évre meg­újított törvény újabb meg­hosszabbítását a parlamenttől. A Hazafias Front szóvivői újból kijelentették, hogy nem hagyják magukat ultimátu­mokkal zsarolni, és Angliára hárul a felelősség, ha felrúgja a londoni konferenciát. bejelentették, hogy a Bizton­sági Tanács soros elnöke szer­da délutánra nemhivataios ülésre hívta össze a tanács tagjait az iráni helyzet át­tekintésére. Baniszadr ettől függetlenül bejelentette, hogy New Yorkba utazik, hogy a Világszervezet fórumán személyesein fejthes­se ki és magyarázhassa meg, miért követeli jogosan az irá­ni nép a sah kiadatását. A külügyminiszter elmon­dotta azt is, hogy az iráni kormány megvizsgálja, a te- heráni amerikai nagykövetsé­gen fogva tartott túszok kö­zül „kik az ártatlanok, azaz kik azok, akik nem paktáltak le az amerikaiakkal” és ígé­retet tett arra, hogy ezeket a személyeket megpróbálják két- három napon belül kiszaba­dítani. Bonn várja Eromibót Fontos tárgyalások az európai enyhülési politikáról A Német Szövetségi Köztár­saság kormánya szerdán nyo­matékosan hangsúlyozta And­rej Gromiko szovjet külügymi­niszter küszöbönálló hivatalos bonni látogatásának fontossá­gát. A nyugatnémet külügymi­nisztérium sajtónyilatkozata szerint a kormány a kétoldalú- és nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos párbeszéd folyta­tásaként, a két ország kap­nagy jelentőségűnek tartja a szovjet külügyminiszter no­vember 21 és 24 közötti bonni látogatását. Gromiko a Moszkva és Bonn között évenként rendszeresített konzultációk keretében láto­gat az NSZK fővárosába. Po­litikai megbeszéléseket fog tartani Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszterrel, Karl Carstens szö­vetségi elnökkel és Helmut Schmidt szövetsé \ kancellár­csolatai további kiépítése és j az európai enyhülési politika ral. Találkozni fog nyugatné- megszilárdítása szemszögéből 1 met pártelnökökkel is. Arafat elutazott Moszkvából Erősödnek a Szovjetunió és a PFSZ kapcsolatai Jasszer Arafat, a PFSZ | végrehajtó bizottságának el­nöke, aki küldöttség élén hétfőn érkezett Moszkvába és kedden megbeszélést folytatott Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel és Borisz Po­Kheo Prasaih nagykövet: Kambodzsai kérdés nincs Konvenció a levegő tisztaságáról Már 30 ország csatlakozott A Genfben kedden megnyílt | délutánig 30 ország kormány- magas szintű összeurópai kör- küldöttségének vezetője írta nyezetvédelmi konferencia [alá. szerdán a küldöttségvezetők felszólalásával folytatta mun­káját. Délelőtt nagy érdeklődéssel kísért sajtóértekezletet tartott Vlagyimir A. Kirillin, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének helyettese, a szovjet küldöttség vezetője, Sikeres­nek nevezte a konferencia munkáját. Időközben szaporodik a le­vegő tisztaságának védelméről kedden elfogadott konvenció aláíróinak száma. A nagy tá­volságokra jutó és országhatá­rokon átterjedő légszennyezőr dés korlátozásáról szóló nem­zetközi egyezményt szerdán „Kambodzsai kérdés nem lé­tezik, megoldására tehát nincs szükség.” A „kambodzsai probléma” felvetése az ENSZ- ben nem más, mint belügyeink- be való beavatkozás — jelen­tette ki szerdai sajtóértekez­letén Kheo Prasath, a Kam­bodzsai Népköztársaság moszk­vai nagykövete és hozzáfűzte: „Ha vannak is országunknak problémái, ezek lényege az, hogyan tudunk megszabadulni a Peking-barát Pol Pót—leng Sary rezsim súlyos örökségé­től és elhárítani Kína és más reakciós erők durva beavatko­zási kísérleteit.” Emlékeztetett arra, hogy negyven gyárban és üzemben már megindult a termelés; az idén több mint félmillió gyermek kezdhette meg mintegy 2500 pedagógus irányításával a tanulást; hu­szonöt kórházat, 60 rendelőin­tézetet és 450 egészségügyi ál­lomást létesítettek — szinte a semmiből. Peking felelős Vita a menekültek ügyéről Az ENSZ-közgyűlés szociá­lis, humanitárius és kulturális bizottságában a világ mene­kültügyi helyzetéről folyó vi­tában kedden felszólalt Nagy Lajos, a magyar küldöttség tagja. Megállapította, hogy egyes országok rosszindulatú kampányt folytatnak a dél­kelet-ázsiai menekültek prob­lémája ürügyén, holott ezeket a problémákat éppen ők ma­guk idézték elő. Elítélte Kína Vietnam elleni agresszióját és hangsúlyozta a pekingi veze­tők felelősségét a térségben ki­alakult rendkívül súlyos hely­zetért. Külpolitikai vonatkozásokról szólva hangoztatta, hogy Kam­bodzsa szövetségeseire és ba­rátaira — ezek között említet­te a nagykövet az VSZK-t, Laoszt, a Szovjetuniót és a többi szocialista országot — mindenkor számíthat, Peking újabb és újabb támadásokra ösztönzi a reakciós erőket. „A kambodzsai nép. és kor­mánya senkitől és semmiféle formában sem tűri él, hogy beavatkozzék az ország bel- ügyeibe” — mondotta, majd rámutatott: a Kambodzsában állomásozó vietnami csapatok kérdése kizárólag a két or­szágra tartozik. nomarjovval, az SZKP KB titkárával, szerdán reggel el­utazott Moszkvából. Arafat a Dél-Libanon kérdéseivel fog­lalkozó arab csúcsértekezlet előtt folytatott megbeszélése­ket a szovjet vezetőkkel. A tárgyalásokról kedden kiadott közlemény szerint a megbeszé­léseken megvitatták a közel- keleti helyzetet. „Büszkék vagyunk a PFSZ és a Szovjetunió között kiala­kult baráti kapcsolatokra és kölcsönös megértésre” — je­lentette ki Jasszer Arafat Moszkvából történt elutazása előtt a TASZSZ tudósítójának adott interjújában. A palesztin nép tisztelettel és szimpátiával figyeli a szov­jet állam harcát a világ nér peinek békéjéért és biztonsá­gáért, az enyhülési folyamat megszilárdításáért, a nemzet­közi feszültséggócok — köztük a közel-keleti — megszünteté­séért. Ügy érezzük, hogy a Palesztinái arab nép és a szov­jet nép közötti barátság a jö­vőben tovább erősödik és szé­lesedik — hangoztatta befeje­zésül Jasszer Arafat. Akciók a nabluszi polgármesterért Az ENSZ közbelépését kérik Az Uruguayi Kommunista Párt felhívása Terrorítéletek futószalagon Az Uruguayi Kommunista Párt felhívással fordult a vi­lág haladó és demokratikus CSAK RÖVIDEN... A KOMSZOMOL Központi Bizottsága szercíin Moszkvá­ban egész napos ülést tartott. A Koms-zomol Központi Bi­zottsága határozatot hozott az ifjúság ideológiai-világnézeti nevelése hatékonyságának ja­vításáról. ÜJABB 11 órás sztrájkba kezdtek az észak-franciaor­szági földi repülésirányítók. A munkabeszüntetés következté­ben szinte teljesen megbénult a párizsi Orly és Roissy- Charles de Gaulle repülőte­rek forgalma. VISSZATÉR az Egyesült Államokba az a 2000 ameri­kai tengerészgyalogos, akit az elnök utasítására — s kife­jezetten erőfitogtatás céliából októberben küldtek a Kuba területéhez tartozó guantana­mói támaszpontra. A katonák behajózása állítólag már ked­den megkezdődött. NICARAGUA és Bulgária diplomáciai kapcsolatot léte­sített. Az erről szóló okmá­nyokat kedden írták alá Ma- naguában. A VIETNAMI főváros ven­dége kedd óta a Demokrati­kus Ifjúsági Világszövetség Emesto Ottómé elnök vezet­te küldöttsége. 500 HOLTTESTET találtak eddig a romok alatt azokban az északkelet-iráni falvakban, amelyeket a kora reggeli órák­ban súlyos földrengés sújtott — közölte egy felhatalmazott vallási tisztségviselő Mas- hadban. erőihez, sürgetve, hogy erősít­sék a börtönökben sínylődő uruguayi hazafiakkal való szo­lidaritási mozgalmukat. Az UKP Buenos Airesben közzétett dokumentuma hang­súlyozza, hogy az országban hatalmon levő erők a politikai foglyok tömeges megsemmisí­tésére készülnek. A „Szabad­ság” elnevezésű börtönben, ahol a rezsim legtöbb politikai ellenfelét tartják fogva, pél­dául az elítéltek tudomására hozták, hogy hamarosan ki- végzik őket. Ezzel egy időben, a „felfor­gató elemek elleni harc ürü­gyén tömeges letartóztatásokat hajtanak végre Uruguayban. A terror az illegalitásban műkö­dő baloldali és demokratikus szervezetek felszámolására irá­nyul. Az utóbbi időben — hangoztatja az okmány, a ka­tonai bíróságok „futószalagon” mindenfajta törvényesség fi­gyelmen kívül hagyásával hoz­zák ítéleteiket. A foglyokat kegyetlen kínzásoknak vetik alá, hogy felőröljék erkölcsi és fizikai ellenállásukat. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke Kurt Waldheim ENSZ- főtitkárhoz kedden intézett emlékiratában a világszervezet közbelépését kérte az izraeli kormányzat által meghurcolt Bassam al Sakaa érdekében. A megszállt területeken mű­ködő izraeli katonai kormány­zat szóvivője kedden közölte, hogy a ciszjordániai és gazai városok vezetőinek mintegy egyharmada — ezen beiül 13 ciszjordániai polgármester — lemondott tisztségéről. Négy másik felkereste Ezer Weiz- man izraeli hadügyminisztert és felszólította: rendelje el Bassam al Sakaa szabadon bocsátását, különben ők is visszalépnek. Nablusz lakossá­ga folytatja három napja tartó általános tiltakozó sztrájkját A katonai szóvivő bejelen­tette: „Az izraeli hatóságok nem fogadták el a polgármes­terek lemondását és mérlege­lik a helyzetet.” Fejlődő magyar—francia kapcsolatok BELPOLITIKAI HELYZE­TÜNK és nemzetközi te\ - kenységünk hatására az utóbbi jó másfél évtizedben a fran­cia kormányzat és közvéle­mény részéről egyre fokozó­dott s jelenleg is élénk az ér­deklődés Magyarország iránt. Ilyen várakozás előzi meg most is Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke közelgő hivatalos látogatását Francia- országban. Kétoldalú kapcsolataink krónikájában fontos dátum­ként szerepel 1963 decembere, amikor — francia kezdemé­nyezésre — nagyköveti szintre emeltük a Magyarország és Franciaország közötti diplo­máciai kapcsolatokat. Az ezt követő években kölcsönös mi­niszteri látogatások kezdődtek. 1968-ban került sor Párizsban az első magyar—francia mi­niszterelnöki találkozóra. Ez­után tíz év alatt még három alkalommal (1973-ban Buda­pesten, 1976-ban Párizsban, majd 1977-ben újra a magyar fővárosban) folytattak eszme­cserét a miniszterelnökök az aktuális nemzetközi kérdések­ről és a magyar—francia együttműködésről. KIEMELKEDŐ jelentőségű volt a magyar—francia kapcso­latok alakulásában, bővítésé­ben Kádár János 1978 novem­beri párizsi látogatása, amely nagymértékben növelte a Ma­gyar Népköztársaság jó hírét, 1968-ban aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműkö­dési megállapodás, amelyet 1974-ben tíz évre szóló ha­sonló megállapodás váltott fel. Az ipari vállalatok termelési együttműködése a legutóbbi két-három évben fokozatosan bővült. Jelenleg nyolc keret­megállapodás és 41 kooperá­ciós forma szabályozza az együttműködés tartalmát. A Budapesten 11 éve műkö­dő francia műszaki dokumen­tációs központ mintájára ez év áprilisában Párizsban megkezdte tevékenységét a magyar műszaki ismeretek tá­jékoztatási központja, amely­nek létrehozásáról 1978 augusztusában született meg­állapodás. A mi kultúránk franciaországi megismeretésé- nek első számú letéteményese a párizsi Magyar Intézet. Biz­tató jelek vannak arra, hogy Franciaországban kormányin­tézkedésekkel is elősegítik a magyar kulturális jelenlét bő­vítését. Magyarországon vi­szont partnereink a francia nyelv oktatásának kiterjeszté­sét szorgalmazzák. IDEGENFORGALMI kap­csolatainkat egyezmény sza­bályozza — évente mintegy 38—40 ezer látogató érkezik hozzánk Franciaországból. Ma­gyarországról 1977-ben 17, 1978-ban 22 ezren jártak a / tekintélyét. Elősegítette a bé­kés egymás mellett élés politi­kájának érvényesülését, ked­vezően hatott kétoldalú kap­csolatain!* fejlesztésére. Az er­re irányuló kölcsönös szándé­kot jól demonstrálta a szívé­lyes fogadtatás, a tárgyalások korrekt légköre és az, hogy francia részről is megfelelő fontosságot tulajdonítottak a látogatásnak, amelynek végén a francia köztársasági elnök magyarországi látogatásra szóló meghívást fogadott el. Államközi kapcsolatainkat mintegy húsz hosszú lejáratú szerződés szabályozza. 1977- ben tárgyalások kezdődtek bűnügyi, polgári jogi jogse­gély- és kiadatási, valamint a kettős adóztatást kizáró egyez­mény létrehozásáról. A közel­múltban egészségügyi együtt­működési megállapodás köté­sét is kezdeményeztük. Mindkét ország kormánya részéről fennáll a szándék a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésére. Ehhez a lehetőségek megvannak, lé­pésről lépésre bővíthető az együttműködés még akkor is, ha az Európai Gazdasági Közös­ség több intézkedése és a fran­cia protekcionizmus fékezőleg hat, elsősorban a kereskedelmi forgalom alakulására. Szorgal­mazzuk a gazdasági eevütt- működés új formáit, a termelé­si és értékesítési kooperáció­kat. Ezekhez ad keretet az

Next

/
Thumbnails
Contents