Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-10 / 237. szám

1979. OKTÓBER 10., SZERDA 3 Együttműködés a békéért Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Beszámoló taggyűlésre készülve A program egyetlen és közös Mosabb tervezést Aktíva a KPM-bcn A közlekedés gazdálkodási feltételeinek, a szabályozóknak és a termelői áraknak a ko­rábbinál nagyobb mértékű változása fokozottabb gondos­ságot, nagyobb körültekintést igényel a jövő évi tervek ösz- szeállításánái — hangsúlyozta Klézl Róbert miniszterhelyet­tes a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumban tegnap tartott aktívaülésen. Az értekezleten a miniszté­rium vezetői a szakágazatok, a trösztök, az önálló vállalatok gazdasági és társadalmi veze­tőivel közösen számba vették a közlekedés idei eddigi ered­ményeit, s a tapasztalatokat felhasználva megfogalmazták a jövő évi gazdálkodás főbb kö­vetelményeit. A minisztérium vezetése a népgazdasági irány­elvek alapján, a közelmúlt­ban elfogadott közlekedéspoli­tikai koncepció, figyelembe vé­telével útmutatást adott a vállalatoknak 1980. évi ter­vük kialakításához. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Két olyan téma szerepelt a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnökségének kedd délutáni ülésén, amit joggal vélhetnénk össze nem kapcsol- hatónak. Az írásos előterjesz­tésekből, a szóbeli kiegészíté­sekből s a hozzászólásokból mégis az derült ki, hogy sok a közös vonás: az öntevékeny­ségnek, a társadalmi tettre- készségnek — s még előttük: az érdeklődés felkeltésének — változatos formái lelhetők meg akár a népfrontmozgalomban, akár annak közreműködésével. A napirend első pontjaként a szentendrei városi népfrontbi­zottság mellett működő kert­barátok és kistenyésztők tár­sadalmi szövetségének beszá­molóját hallgatta meg a testü­let, majd az 1979. évi megyei olvasótáborok munkájának ér­tékelésére került sor. Sikeres szervező munka Mi a legfőbb közös vonása a más és más témáknak? Az, hogy, — s ez nagy figyelmet, elismerést kapott az ülésen — mindkét tevékenységben je­lentős társadalmi munka, ál­dozatkészség, s vele társként találékonyság, kezdeményezés sűrűsödik. Érdekes és elgon­dolkoztató vonása például a szentendrei törekvésnek, hogy jó néhány olyan állampolgárt j iker ült bevonni a társadalmi szövetség hatósugarába, akik máskülönben semmiféle szál­lal nem kapcsolódtak a város kollektív életének egyetlen észterepéhez sem. Igaz, az 1970 óta létező — szervezett — kertbarátmozgalom a vá­mosban átélt hullámvölgyet is, le oz 1977-től Számítható riss nekilendüléstől máig a :agok száma 428-ra emelke- lett, s ez arra is módot te- •emtett, hogy öt körzeti cso­portot alakítsanak ki. Ezer cserép virág Fontos táptalaja a sikeres tevékenykedésnek, az összefo­gási készség mindenkori éb­rentartásának az, amit a sajá­tosságok tiszteletének, a meg­beszélendő témák közös kivá­lasztásának nevezhetünk. ' A Kedden ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanács­kozáson reszt vett és felszó­lalt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. Polinszky Károly oktatási miniszter, Kárpáti Ferenc al­tábornagy, a magyar néphad­sereg politikai főcsoportfőnö­ke, honvédelmi miniszterhe­lyettes, Papp Árpád, a mun­kásőrség országos parancsnoka, Úszta Gyula, a Magyar Parti­zán Szövetség főtitkára. Kiss Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitká­ra és Ábel László határőr ve­zérőrnagy, a határőrség or­szágos parancsnokságának po­litikai csoportfőnöke. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára a nemzetközi és a belpolitikai élet, valamint az ifjúságpolitika időszerű kér­déseiről tájékoztatta a testü­letet. Egyebek között hangsú­lyozta; a nemzetközi feszültség enyhülése továbbra is megál­líthatatlan folyamat. Hangsú­lyozta: a KISZ nemzetközi te­vékenységének középpontjában is az áll, hogy elősegítse min­den józanul gondolkodó, béke­szerető európai ifjúsági szer­vezet együttműködését egy új jogok egyenlősége ugyanis a kötelességek egyenlőségére ve­zeti rá a tagokat, s ez utóbbit széles Visszhangot keltő kez­deményezéseik, rendezvényeik bizonyítják. Közéjük sorolhat­juk — sok mással egyetemben — a város két nagy lakótele­pén több közterületi park lé­tesítésének, virágokkal törté­nő betelepítésének fölvállalá­sát, a Szentendrei nyár kere­tében lebonyolított növény- és állatkiállítást, a három ál­talános iskolában megszerve­zett környezetvédelmi és kert­barátőrsöket, ahogy ide tarto­zik az is: a társadalmi szövet­ség kétszer ezer-ezer forintos évi ösztöndíjat alapított az idevágó szakmákban tanuló gyermekek számára. Elismerően nyilatkozott az elnökség arról, milyen sok irányban tevékenykedik a szentendreiek szövetsége, hi­szen módot találnak a város- fejlesztési tervek megismerte­tésére éppúgy, mint a friss szakmai tudnivalók átadására, s arra is, hogy megtanítsák a lakótelepi lakásokban élőket a szobanövények szeretetére, helyes gondozására; £gyik ilyen előadásuk és kiállításuk alkalmával a hallgatóság ezer cserép (!) növényt vásá­rolt meg. Közösségi élmények Kijutott az elismerésből azoknak is, akik munkáját összegezte a napirend követ­kező pontjaként előterjesztett jelentés az 1979-ben, a megyé­ben megrendezett olvasótábo­rokról. Mennyien vannak a kö­szönetét kiérdemeltek? Nehéz lenne összeszámolni, hiszen — s ezt örömmel hallgatta a tes­tület — a húsz olvasótábor a társadalmi segítség, a támoga­tás legváltozatosabb formáit élvezte. Kísérletező, sablonok nél­küli közművelődési mozgalom! valójában az olvasótáborok megrendezése, azaz a kötet­lenség, a játékosság, a rész­vételi készség igénylése tuda­tosan választott célokat szol­gál; az érdeklődés felkeltését, bővítését, az önművelés iránti érzékenység ápolását. világháború elkerüléséért, az enyhülésért és a leszerelésért. Ennek szellemében ad otthont a KISZ az év novemberében az európai ifjúsági szervezetek konzultatív tanácskozásának. Az előadó többek között ki­tért az ifjúságpolitika , olyan időszerű kérdéseire, mint a fiatalok lakáshelyzete, az ösz­töndíjak. a gyermekélelmezés, a veszélyeztetett helyzetű fia­talokkal való foglalkozás. Ma­róthy Lás zó végül áttekintette a KISZ országos értekezlete óta végzett munkát, a követ­kező időszak teendőit, külön figyelmet szentelve a párt XII. kongresszusára való felkészü­lés feladatainak. A KISZ Központi Bizottsá­ga végül személyi kérdések­ben döntött. Barabás Jánost és Pásztor Gabriellát — akik más. fontos állami tisztségek­be kerülnek — érdemeik el­ismerése mellett felmentette KB-titkári tisztségükből, in.té- zőbizottsági és titkársági tag­ságukból, Pásztor Gabriellát központi bizottsági tagságá­ból is. Juhász Andrást és Köpf Lászlónét megválasztotta a központi bizottság, az intéző bizottság és a titkárság tagjá­vá, a KISZ KB titvárává. Különleges gonddal érdek­lődtek a megyei népfront el­nökség tagjai a cigánygyer­mekek részére, valamint a bejáróknak szervezett táborok tapasztalatairól, s elégedett­séggel hallhatták: a kezdemé­nyezés jó, a forma telítődött értékes tartalommal, az előze­tes aggodalmak nem igazolód­tak. Lényeges eleme volt s ma­radjon a jövőben is a tábor­beli munkának — mutattak rá a szót kérő elnökségi tagok — a gyermekek és ifjak fogé­konyságának erősítése, hiszen nem feledhetjük el: kulturá­lis szempontból hátrányos helyzetben levők kapnak meg­hívást a táborokba. Ezért szinte lehetetlen túlbecsülni a táborok többségében megho­nosodott nyílt légkört, a közös gondok és örömök együttes vállalásának jelentőségét, te­hát azt, hogy közösségi élmé­nyekre tesznek szert a részt­vevők. M. O. Pártvezetőségek, alapszer­vezetek tisztségviselői, s ma­guk a párttagok is egyre gyak­rabban elemzik, hogy az év elején pontokba foglalt cse­lekvési program valóraváltá- sában hol tartanak? A készü­lődés. mégpediv a beszámoló taggyűlésekre való felkészülés jegyében forgaitják még a meg­szokottnál is többet az általuk, önmaguknak meghatározott cselekvési programot. Pedig a fél év során szinte kivétel nélkül minden pártbizottság, pártvezetőség, alapszervezet ,a gazdasági vezetéssel együtt szinte ízekre bontva elemezte cselekvési programjának min­den pontját. Dolgozzanak akár az iparban, akár a mezőgazda­ságban, vagy éppen valame­lyik intézményben. A Rozmaring Kertészeti Tsz- ben is manapság a legtöbb szó a cselekvési programról, s a beszámoló taggyűlésre történő felkészülésről esik. A kritika igénye — Szerencsére nem is olyan egyszerű ez a felkészülés. Hi­szen oly sok mindenről adhat­nak és kell is számot adniuk az alapszervezeteknek, a párt­vezetőségnek — mondja Esbach Tibor a III-as számú alap­szervezet titkára. A mi alap­szervezetünk negyvenhárom párttagot, s négy pártcsoportot fog össze. Lakatosokat, eszter­gályosokat, egyszóval az úgy­nevezett ipari ágazatban dol­gozókat, s a szállításban fog­lalkoztatottakat. Megkezdőd­tek már a beszélgetések. — S vajon mit vár, mii vár­hat ezektől a beszélgetésektől? — Ez a bensőséges jelleggel bíró véleménynyilvánítás na­gyon sok segítséget adhat és ad is. Nem mintha a .'taggyű­léseken, a pártcsoportok éle­tében ennek lehetősége hiá­nyozna, Nem. De a számve­tést, a feladatok meghatározá­sát, esetleg munkánk bírála­tát jelentő véleményekre most talán még nagyobb szükségünk van. Sokat várok ezektől a be­szélgetésektől. Remélem, hogy a munka- és üzemszervezés még fellelhető hiányosságaira is rávilágítanak. S arra is fel­hívják a figyelmet, milyen bel­ső tartalékaink vannak) me­lyek mellett esetleg eddig „el­mentünk”. De éppen ilyen fontosnak tartom a párttagok közérzetét, és arra ami meg­rontja, szintén választ várok. Ahogy a napi munkában, úgv a beszámoló taggyűlések előkészítésében is rendet kí­vántak teremteni a Rozmaring Mgtsz kommunistái. Éppen ezért készült el az úgynevezett forgatókönyv, mely a pártáiét eme fontos eseményét idő­rendben is összefogja —mond­ja Karsics László, az mgtsz pártvszetőságének titkára. Szükség is van ilyen házi használatra összeállított for­gatókönyvre. Hiszen a Rozma­ring százharmincnyolc kom­munistája nem egy „fedél alatt” dolgozik. Maga az alap- tevékenység, s a kiegészítő üzemágak miatt húsz munka­helyet tartanak nyilván. Nagykovácsi: 50 millió Beszámoló taggyűlését az alapszervezetek közül a nagy­kovácsi I-es számú tartja, no­vember 19-én. Ez az alap- szervezet főként a mezőgazda­ságban dolgozókat tömöríti. De tagjai között a helyi faipari, műszerész részleg, bánya dol­gozóit is megtaláljuk. Hogy mennyi múlik a nagykovácsi üzemegységben tevékenykedő kommunistákon ? Azt hiszem elég annyit megemlíteni: öt- venmilliós termelési értéket ad a Rozmaringnak ez a terület. A gyümölcsös is Nagykovácsi­ban van, itt termelik exportra a mustármagot, a savanyító üzem pedig az említett ötven­millión belül 8—7 millió fo­rintot jelent évente. Külön cselekvési programot egyetlen alapszervezet sem ké­szített. Hiába is keresném. Egy készült, ez pedig közös. Oly­annyira, hogy minden üzem­ág. minden kommunista meg­találja benne a munkaterüle­tére vonatkozó feladatot. így például az I-es alapszervezet a növénytermesztés szakosítá­sával három fő növény — ka­lászos búza, mustármag, olaj­retek — egyszerű forgóban va­ló termesztését valósítja meg, évről évre növekvő hozammal. Ennek teljesítésével az idén sem maradtak adósak. A gyü­mölcsös területét is tovább nö­velték, a talaj előkészítése, a telepítést megelőző 'tápanyag­utánpótlás már megtörténi, Az esetleg kedvezőbb meg­oldással. netán nagyobb anya­gi haszonnal kecsegtető csábí­tásnak is ellenálltak. A zöld­ségtermő terület nagyságát nem csökkentették, maradt az ötven hektár. A kömyei me­zőgazdasági kombináttal k> tött szerződés értelmében nyúl- húsból tíz százalékkal többet akarnak adni. Időarányosan ezt az elképzelést is valóra váltották. Külön gondot fordítottak a háztáji gazdálkodással foglal­kozókra is. A takarmányellá­tást. valamint a hízott állatok elszállítását az mgtsz szervez­te, s szervezi meg. Ennek a Dunakeszin tartották meg tegnap délután a József At­tila Művelődési Központban a szakszervezeti bizalmiak ta­nácskozását, melyen mintegy 80 szakszervezeti tisztségvi­selő vett részt. Az aktívaülés­re a Szakszervezeti Politikai Fórumok Pest megyei rendez­vénysorozatának keretén be­lül került sor, előadója dr. Sáli Ferenc, a SZOT osztályveze­tője volt. A napirenden sze­replő téma: a bizalmiak sze­repe, hatásköre a dolgozók érdekvédelmében. Beszédében többek között utalt a SZOT 1976-os határo- I zatára, amely alapvetően meg­növelte a bizalmiak jog- és hatáskörét az érdekvédelem­ben és az érdekképviseletben. A döntés szükségességét azóta a gyakorlat igazolta, hiszen megerősödött a szakszervezeti tagsággal a kapcsolat. A ha­tározatot megelőző időszakban a szervezet akkori felépítésé­ből adódóan, gyakran hosszú volt az út, amíg a központi vezetéstől a tagságig — és vissza — eljutott az informá­ció. Ez többnyire lelassította a szakszervezeti munkát, gyakran formálissá tette és hatásfokát csökkentette. Így kialakult az a rossz gyakorlat, hogy a tagságot egyre kevés­bé vonták be a döntéshoza­talba. cselekvési programban egyér­telműen megjelölt felelőse Bol- vári András, az I-es számú alapszervezet titkára. Csakúgy, mint annak, hogy a háztáji gazdaságok tömegtakarmány- nyal való ellátásában ne le­gyen fennakadás. A beszámoló taggyűléseken minden bizonnyal szó esik majd a kongresszusi és a fel- szabadulási munkaversenyben tett vállalásokról is. Amit az év elején az mgtsz 37 szocia­lista brigádja vállalt, azt újabb felajánlásokkal egészítette ki. A takarékos költséggazdálko­dásra, az árbevételi terv és a minőség javítására irányul­nak a brigádok vállalásai. Az aránylag rövid időt elemző felmérések azonban azt jelzik, hogy a Rozmaring MGTSZ-bsn javult a vezetés színvonala, éppúgy, mint a munkaszerve­zés, s ennek hatása a munka- fegyelem erősödésében is fel­lelhető. Ami miatt mégis hiányérzete támad az embernek: a ver­senybizottság jelentéséből ne­héz kiszűrni, hogy egy-egy szo­cialista brigád az éves és a kongresszusi munkaversenyben milyen felajánlást tett. Nehéz megvonni a határt. Kimutatni a pluszvállalást. Adósság nélkül Minden bizonnyal akad „há­zon belül” olyan szocialista brigád, amely a balesetek megelőzését, s. ezáltal a ter­melésből kiesett munkanapok számának csökkentését tűzte maga elé célul. Részük lehet abban is. hogy a szövetkezet­hez minőségi reklamáció az idén még nem futott be. Ezzel szemben tények bizo­nyítják, hogy az év elején el­fogadott cselekvési program­ban megfogalmazott gazdasági feladatokat maradéktalanul teljesítik. A programot követte a cselekvés. S ahol a kommu­nisták, a szocialista brigádok, s nem utolsó sorban a gazda­sági vezetés erre képes, ott a munkaversennyel sem lehet gond. Remélhetőleg, amikor mérlegre teszik éves munká­jukat, számot adnak a párt­tagságnak arról, amit elvégez­tek, akkor a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny­ben tett pótvállalások értéke­lésével — szétválasztásával az év eleji felajánlásoktól! — sem maradnak adósak. Varga Edit Ma már elhalkulóban van­nak azok a vélemények, ame­lyek ellenezték a bizalmiak megnövekedett szerepét, még­is figyelemmel kell lenni rá­juk, mert néhány helyen éreztetik hatásukat. De akad olyan bizalmi is, aki még mindig leszűkíti saját szere­pét, s csak a bélyegek eladá­sával foglalkozik. Ma már ennyi kevés. Napjaink legfontosabb fel­adatainak egyike minden bi­zalmi számára, hogy minden­kor tudja, kinek az érdekét képviselheti. Csakis olyan dol­gozóét, aki munkájával és magatartásával méltó erre — hangsúlyozta dr. Sáli Ferenc. A vitaindító előadást fel­szólalások követték. Szót ka­pott: Klamancsek Mátyásné (Dunakeszi Konzervgyár), Nagy Árpád (Mechanikai La­boratórium), Kripák Mihály- né (Váci FORTE), Gyenes Pál (Váci Híradástechnikai Anya­gok Gyára), Kubinyi József (Dunakeszi Hűtőház), Grósz Sándor, Nagy István, Gombai József (MÁV Dunakeszi Jár­műjavító Üzem), valamint Szöllősi László, a 202. Szak­munkásképző. Intézet tanuló­ja. A tanácskozás Jámbor Miklósnak, az SZMT vezető titkárának zárszavával ért véget. Sz. M. Negyvenmillió tojás Több mint 40 millió tojásra számítanak az idén a fóti Béke Termelőszövetkezetben. A harmadik negyedév végéig 28 mil­liót szállítottak ki. Barcza Zsolt (elvétele Az érdeklődés felkeltésének sokféle módja van Mérleg az olvasótáborokról a megyei népfrontelnökség előtt BSg&Bmi&k temázskosása Nagyobb hatáskör — élőbb kapcsolatok

Next

/
Thumbnails
Contents