Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-09 / 236. szám

1979. OKTOBER 9., KEDD sc/hnmt Meliorációs beruházások Új erőre kap a föld Idén ötvenmillió forint ál­lami dotációt osztottak szét a Pest megyei termelőszövetke­zetek között a meliorációs be­ruházásokhoz. A támogatás legkisebb összege 300 ezer, a legnagyobb 6 millió forint volt. Ez évben főként azok a közös gazdaságok kaptak anyagi se­gítséget, amelyekben zöldség és gyümölcs telepítését, illet­ve a meglevő termőterületek rekonstrukcióját tűzték cé­lul, továbbá intenzív, öntö­zésre alapuló gyepgazdálko­dást kívánnak megvalósíta­ni. Mészáros Ferencné dr., a megyei tanács mezőgazdasági osztályának szakfelügyelője arról tájékoztatott: jó ütem­ben, tervszerűen haladnak a beruházások. Sok helyütt több szakaszban megvalósuló, komplex — kémiai és mecha­nikai talajjavítást, víz- és te­reprendezést magába foglaló — munkálatokat végeznek, de akadnak üzemek, ahol csak egy-egy célfeladat (például jár­ható, portalanítc(t utak kiépí­tése) szerepel a' tervekben. Ez utóbbit nem tartják op­timálisnak a szakemberek, célszerűbb a komplex, széles körű talajjavítás, így érhető el a melioráció haszna: a jobb termőképesség, a nagyobb ho­zam. Jó példával szolgálnak erre a ráckevei Aranykalász Tsz-ben, ahol 2200 hektárnyi felületen, immár harmadik éve végeznek beruházásokat. Csepegtető öntözésre alapozott zöldség- és gyümölcstel építés­re, vízelvezető árkok kialakí­tására, talajegyengetésre, ha­tékony növényvédelemre ke­rült sor. A következő években a kap­csolódó létesítmények épül­nek föl: a megtermett nyers zöldáru feldolgozásához cso- magoló-tároló és mélyhűtő te­ret alakítanak ki. A teljes vertikum létrehozásakor min­tabázisul szolgáló élelmiszer- ipari feldolgozó-háttér lesz az Aranykalász Tsz-ben. Hasonló koncepcióval tele­pítették új gyümölcsültetvé­nyeiket a dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz gesztorságával mű­ködő társulás gazdaságai, s korszerű almáskertet létesítet­tek 60 hektáron az Örkényi Béke Tsz-ben is. Az Óbuda Tsz a parlag­földek ésszerű hasznosításában mutatott követésre ■érdemes példát: a racionális földhasz­nálathoz kapcsolódva a gépi művelésre alkalmatlan par­cellákon szőlőt telepítettek. A kocséri Petőfi Tsz az intenzív gyepgiazdálkodásban jár az élen:/a tej- és hústermelés fo­kozása érdekében javították rétjeiket komplex melioráció segítségével. Az idei betakarí­tás fényesen bizonyította: a korábbinál jóval dúsabb, ma­gas tápértékű, bőséges meny- nyiségű takarmány termett a felújított, locsolt területeken. K. M. Párioktutás Megyei témák Az ipari üzemek, intézmé­nyek, termelőszövetkezetek több százezer dolgozója kap­csolódik be az október köze­pén kezdődő új pártoktatási évad tanfolyamainak, előadá­sainak munkájába. A pártok­tatás különböző formáiban napjaink legfontosabb kérdé­seivel foglalkoznak majd, ta­nulmányozzák a marxizmus— leninizmus gyakorlatát, a párt politikáját. A XII. kongresszusra való felkészülés tükröződik majd a tanfolyamokon, az oktatók és a hallgatók eszroecseirádibesn. Az elméleti-politikai ismere­tekben való jártasság megala­pozásában fontos láncszem a szocialista társadalom fejlődé­sének folyamatával, valamint a magyar forradalmi munkás­mozgalom történetével fog­lalkozó tanfolyam. Az itt hal­lottakat elsősorban a fiatal párttagok kamatoztathatják. Az I979/80-as pártoktatási évadban nagy hangsúlyt kap a gazdasági propagandamun­ka. A helyes szemlélet kiala­kítására törekednek például a gazdaságpolitikai, kérdések tanfolyamán. Elsősorban a ha­tékonyság növelésének, a gaz­dasági feladatok legcélszerűbb megoldásának és következetes végrehajtásának követelmé­nyére mutatnak rá. A megyei pártbizottságok a helyi feladatokra, sajátossá­gokra tekintettel más tárnák­ban is szerveztek politikai képzést. Ha egyUii QsmáSgák Olcsébb és jobb a reklám? Az élet adta föl a leckét az élelmiszer-nagykereske­delmi vállalatoknak; mivel kevesebb pénzük jut reklám­ra, ezzel a kevesebbel az ed­digieknél is jobban kellene gazdálkodni. De ha az eddigi is jó volt, illetve — tételezzük fel, hogy — a lehető legjobb volt? Egy­általán lehet tovább fokozni a hatékonyságot? Igen, lehet, mert bármilyen reklámról azt megállapítani, hogy ez a lehe­tő legjobb, valóban csak el­méletben, úgymond a játék kedvéért szabad, hiszen a gyakorlat — a piac — bizo­nyította, hogy a reklám szín­vonalában s így hatékonysá­gában nincsenek határok. I^evesebb pénzért jobbat? Erre is van megoldás, ami egyébként — utólag látva — pofonegyszerű. S ez: össze kell fogni, és amit érdemes, azt reklámozzák közösen, he­lyesebben a közös kasszából fizetve. — Ezt fedezték fel és valósították meg az élelmi­szer-kereskedelmi vállalatok. Közös h'ídetések Az idén július 1-vel tíz Füszért — köztük a Pest— Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat —, több élelmiszeripari nagyvállalat, például az Erdei Termék Vál­lalat, a Sütőipar, a Konzerv­ipari Tröszt, s a Kompakt és a Délkér — együttműködési megállapodást kötött a közös — és újszerű — reklámtevé­kenységre. S azóta ezeknek a hirdetései és reklámcélú ren­dezvényei az élelmiszer-nagy­kereskedelmi vállalatok név ilafct futnak. (Saját emblémá­juk is van; egy nagy É-beíű szöveggel kombinálva.) Gesz­toruk a Budapesti Füszért. . Egy év alatt három és fél millió forintot költhetnek el. Ezt a résztvevők saját rek­lámköltségükből adták össze, a vállalatok nagyságától, for­galmától függően arányosan. A Pest—Komárom—Nógrád me­gyei Füszért 360 ezer forint­tal lépett be a közös vállal­kozásba. Pé!th az c'rp-gyöngy Bár még csak három hónap van mögöttük, de már — s ez jó munkájuk mellett szól — nem ismeretlenek. Az eddigi és a tervezett reklámtevé­kenységüket két fő csoportba sorolhatjuk: az egyik a tö­megkommunikációs eszközök­re alapozott hagyományos hir­detés, a másik a tömegkom­munikációs eszközökkel kom­binált bemutató. Az utóbbira mindenképpen érdemes több figyelmet szán­ni. A sokféle akciójukból néz­zük meg az árpagyöngy rek­lámozását. A tévében, a rádióban és az újságokban hagyományos hir­detésekkel felhívták a figyel­met az árpagyöngyre, s egy­ben beharangozták az árpa- gyöngy-bemutatókat. Mivel az árpagyongyöt, illetve a be­lőle készült ételeket elsősor­ban az éttermek, vendéglők asztalára szeretnék eljuttatni, a bemutatókra inkább csak a vendéglátóipar illetékeseit hívták meg. Először ugyanis őket kelett (vagy kell) meg­győzniük. S később majd a fogyasztók meggyőzése már a termelők, a nagykereskedelem és a vendéglátóipar közös fel­adata lesz. (Ha pedig a bol­tokba is elegendő árpagyön­gyöt tudnak kivinni, akkor társul a kiskereskedelem is. Persze, feltehetően ők nem a közös reklámvállalkozásba lépnek be, hanem saját esz­közeikkel győzködnek a vá­sárlókkal.) A bemutatókon mestersza­kácsokat léptetnek föl, kósto­lót tartanak és ételrecepteket adnak. Munkájukban dicséretes, hogy nemcsak a haszonra tö­rekvő reklámozás, hanem a tájékoztatás, a vásárlóközön­ség szolgálata is a céljuk. Er­re világos bizonyíték a Fő­zőcske, de okosan című, ha­vonta félórás tévéműsor. Ezt a televízióval közösen csinál­ják, s a nézők jól tudják, hogy nem a fölös termékek elsózásáról van szó. De miért jó ez a Pest—Ko­márom—Nógrád megyei Fü- szértneli? — A kérdést dr. Sticzay Jenő igazgatónak tet­tük fel. Csak a Jó árut A válasz: ha a közös kasz- szából reklámozott termékek­ből a jelenlegi forgalmat akarják tartani, akkor az kö­rülbelül kétszer annyi pén­zükbe kerülne, mint így. S igaz, hogy a reklámterveket összeállító teamben nincsenek benne, de a képviseletüket az alapmegállapodásban biztosí­tották. Közösen ugyanis csak olyan árut reklámoznak, amelynek forgalmazásában az összes résztvevő érdekelt, s amely az ország bármelyik pontján kapható. A reklámban azonban fon­tos szerepe van a márkanév­nek. Pontosabban a reklám egyik célja, hogy a sokféle áru közül arra hívja fel a fi­gyelmet, amelyikre a reklá­mozó szeretné. Tudatosítsa a vevőkkel, hogy éppen ez a márka — árucikk és gyártó, illetve forgalmazó cég — a legjobb. Nos, itt a márkanév az élelmiszer-nagykereskedel­mi vállalatok. Ebből a fo­gyasztó nem jöhet rá, hogy például a Pest—Komárom— Nógrád megyei Füszértről is szó van. Kalkulációjuk szerint azon­ban ez nem veszteség, illet­ve ennél többet nyernek a közös akcióval. S nem marad­nak névtelenek sem, hiszen engedélyezett reklámkeretük nagyobbik részét önállóan, saját nevük alatt használják fel továbbra is. Szentc Pál Mégis van megoMás: ff Lakás híján — szakorvos nélkül Esztendeje múlt már, ta­valy július 11-én, hogy fel­avatták Monoron a járás va­donatúj 22 munkahelyes szak­orvosi rendelőintézetét. Rend­kívül gyorsan, másfél eszten­dő alatt végeztek az építés­sel. A társadalmi összefogás­nak köszönhető, s nem utol­sósorban a segítők két és fél millió forint értékű ön­kéntes, ellenszolgáltatás nél­küli munkájának. Hiányszakmák Már az építés alatt is nyil­vánvaló volt, s az avatáskor nemkülönben, hogy az új rendelőben lesznek hiányszak­mák, üres szakorvosi állások, munkahelyek. Kölcsönbrigád- dal könnyebb című cikkünk­ben tavaiy júniusban ezt ír­tuk: tizenkét orvosi szakma értő művelői fogadják rövide­sen a pácienseket itt, s újdon­ság lesz az ideggyógyászati, orthopédiai és laboratóriumi szakrendelés. Igaz, egyelőre még jelentkezőket keresnek a szemész, a fül-orr-gégész és az urológus állásra, de az a fő: a munkahely készen várja őket... Dr. Varga János állatorvos a monori 11. számú választó- körzet országgyűlési képviselő­je szeptemberben, Pest megye országgyűlési képviselőinek csoportgyűlésén így számolt be a mai helyzetről: — A szak­rendelő avatásakor is hiány­zott néhány orvos — a régi rendelőben kevesen dolgoztak — s ma tizenegy orvos kelle­ne az optimális ellátáshoz: két belgyógyász s egy-egy sebész, laboratóriumi orvos, nőgyógyász, röntgenológus, ideggyógyász, szemész, gégész, urológus, orthopéd szakorvos. — Mindannyiukat több mint másfél esztendeje várja a kész felszerelt munkahely, s a mun­katársak, asszisztensek is. A szakorvosi rendelő így csak félig tölti be hivatását, a já­rás betegei gyakran Buda'- pestre vagy Ceglédre kényte­lenek utazni a szakorvoshoz, mert csak ott rendel például szemész vagy urológus, ideg- gyógyász. Pedig az itteni em­berek sokat tettek a szakren­delő építéséért, s okkal vár­ják, hogy, mielőbb megoldód­ják a gond: a szakorvoshiány. — Mi az oka? Két esztende­je hirdetik az üres állásokat az Egészségügyi Közlönyben, de a kevés jelentkező is visz- szariad, amikor megtudja, hogy nem kaphat Monoron la­kást. Az itt dolgozó szakorvo­sok zöme helyben lakik, csak néhányan utaznak naponta Budapest és Monor közölt munkába jövet és menet. Magéri? Dr. Istenes Adám, a monori járási szakorvosi rendelőinté­zet igazgatóhelyettese: — Száznyolcezrsn laknak a já­rásban, s közülük 24 ezren — a vecsésiek — a fővárosba járnak szakorvoshoz. A leg­fontosabb szakmákban — a balgyógyászatról, sebészetről, nőgyászatról van ,szó — feszí­tő a gond, nem tudjuk meg­oldani a kétműszakos rende­lést, a kiegészítő szakmákban pedig csaknem teljes'a hiány". Mindezt figyelembe véve is ta­valy 165 ezer alkalommal fo­gadtunk betegeket a járási szakrendelőben. S — a vecsé- sieket leszámítva — legalább 100 ezer alkalommal Buda­pestre vagy Ceglédre kellett utazniuk a betegeknek a szak­orvosi vizsgálatokra. Figyelemre méltó ez utóbbi adat. Számoljunk csak! Mo- norról Ceglédre is, Budapesre is legalább 20 forint az oda- vissza út költsége. Százezer alkalomal szorozva ezt, az eredmény 4 millió forint. Ennyiből nyolc orvosnak épül­hetne lakás... De nem éri meg más szem­pontból sem: a beteg nem szívesen utazik — nem is hasz­nál neki —, aki pedig egész­séges, s csak a jogosítvány­hoz, a munkaalkalmassági iga­zoláshoz szükséges a szakor­vosi vizsgálata, így egy-egy napra is kimarad a munkából. Ha helyben fogadná az orvos, talán csak néhány órát mu­lasztana. S végül nem éri meg azért sem, mert a kiegészítő szak­orvosi vizsgálatok eredményei sokára jutnak a monori szak­gyógyász kezébe, vontatottab­ban halad a gyógyítás. Csupán ötbt — Van kiút — fog a szóba Kozák Sándorné, a monori já­rási hivatal elnöke. — A legfőbb probléma az orvos­hiány. Ennek enyhítésére má­ris tettünk lépéseket. A me­gyei kórházak igazgatóival, s a Pest megyei Tanács egész­ségügyi osztályának vezetői­vel alig egy hete tanácskoz­tunk, s ezt határoztuk —mu­tatja az elnöknő az iratot: A rendelőintézet súlyos szakor­voshiányára tekintettel a Sem­melweis és a Kerepestarcsai Kórház hetente két napon röntgen- és belgyógyász szak­orvost, a Semmelweis Kórház rendelőintézete heti egy napon belgyógyász felülvizsgáló főor­vost rendel ki Monorra. A monori járás egészségügyi osztálya és a rendelőintézet a meglévő szakorvosok mun­kaszervezésének javításával és a szakképesítéssel rendel­kező körzeti orvosok szakellá­tásba történő fokozottabb be­vonásával kívánja enyhíteni a röntgen, urológiai és sebésze­ti szakrendelés, valamint 0 felülvizsgálat gondját. — Még egy eredményről beszámolhatok — mondja Kozák Sándorné — arról; hogy októbertől lesz szemész szakorvosunk, amint elkészül az orvoslakás Péteriben. Az ottani körzeti orvos feleségé vállalta a munkát, s Péteri­ből jár majd naponta Monor­ra. De tagadhatatlan, hogy a többi üres állás gazdára vár, s az imént ismertetett megol­dás csak átmeneti. A végle­geshez annyi orvoslakásra len­ne szükségünk, ahány orvost várunk. — Ez utóbbira még nincs pénzünk sem, tervünk sem, csupán ötletünk: Monoron 26 célcsoportos lakás építését ter­veztük 1980-ban. Ugyanakkor már épül itt Monoron 60 OTP- lakás. Ügy gondoljuk, hogy gyorsabban megoldódna az or­voslakások problémája, hamar a jövő év elején a célcsopor­tos beruházásra fordítandó pénzből kész lakásokat vásá­rolnánk az OTP-től. Elvégre közérdekről van szó. Meg is kerestük már az OTP Pest megyei Igazgatóságát, s az ő részükről nincs akadálya e megoldásnak. Annái is kevés­bé, mert éppen jövőre kezdő­dik az OTP 15 éves lakásépí­tési programja, s ennek során 1750 lakás készül Monoron. Ezekből mielőbb jutnia kell az orvosoknak, valamilyen mó; dón. Vasvári G Pál ^ serfésttsrfás tgyorsmérBege Élénk a termelői kedv Műszerek a járműiparnak A Ganz Műszer Művek Elektromos Készülékek és Mé­rőműszerek Gyára termékeinek je­lentős felhasználó­ja a járműipar. Hajókhoz, mozdo­nyokhoz is gyár­tanak műszereket, és sokféle ilyen berendezés készül itt a kőolajipar, a kohászat és a kü­lönféle kutatóinté­zetek részére is. — Még sohasem volt ek­kora állomány Pest megyé­ben, mint az idén — válaszolt pillanatnyi gondolkodás nél­kül Hadházi József, a megyei állattenyésztési felügyelőség igazgatója, amikor a sertés- tartás félévi mérlegéről tuda­kozódtunk. A nagyüzemi, mo­dern szakosított telepeken az év első f elében , húsz százalék­kal több sertéshúst állítottak elő, mint a múlt esztendő ha­sonló időszakában. A háztáji szektor eredményeiről nincse­nek pontos adataink, ám bizo­nyos: a felvásárlási árak ren­dezése tovább élénkítette a termelői kedvet. Leginkább ez a kocatartáson mérhető le. Számokkal igazolható tény, hogy kifizetődő, tisztes jövedel­met biztosító tevékenység, akár a hizlalás, akár a malacok értékesítése. A felmérések szerint a me­zőgazdasági üzemekben jelen­leg 16 ezer kocát gondoznak: nyolcezret a termelőszövetke­zetekben, nyolcezret pedig az állami gazdaságokban. A vál­lalkozó szellemű kistermelők óljaiban ennél jóval több van, körülbelül húsz-huszonkétezer. Mennyiségi szempontból kedvező tehát a kép, biztosí­tott a hízó-alapanyag a terme­lés bővítéséhez. De talán fon­tosabb dolog, hogy előrelépés tapasztalható a minős ág te­rén. Nagyüzemekben és ház­tájiban egyaránt ésszerű faj- tapolitika érvényesül, elsősor­ban a vékony szalonnájú. ér­tékes húsokban bővelkedő, úgynevezett fahérhús-hibridekt kel foglalkoznak. Az intenzív fajták termelésbe állítását egyrészt a világpiaci kereslet, az exportkéoesség indokolta, másrészt átalakult a hazai fo­gyasztási szerkezet: belföldön is a zsírban szegény fehérje- húst, sertéshúst igénylik, ke­resik. A felsorolt eredmények el­lenére érdemes megjegyezni: Pest megye nem tartozik a ko­moly serfcáahús'termelő körze­tekhez, ám egyedülálló abban, j hogy a megye rendelkezik a | legtöbb, jól működő törzs- i tenyészettel 1 Püspökhatvanban, Dánszent- miklóson. Herceghalmon, Kor csáron és Alsón ámediben észt, NDK-lapály, illetve hamp- shire fajtájú hibrid apaállatok tenyésztésével foglalkoznak, S (biztosítják a megyei mezőr ■ gazdasági üzemek szükségletét.’ A technológiai fejlődést bizo­nyltja, hogy sok helyütt áttérr tek már a mesterséges megr termékenyítésre. — Szót érdemel a tenyészd tási munka állategészségügyi háttere is. Az elhullás ará­nya megyei szinten elfogadj ható: 10—15 százalék. A sza­porodás mértéke is optimális,' számos sertéstelepen megva­lósították, hogy a kocákat egy évben kétszer — sőt, akad üzem, ahol háromszor — elle­tik. s egy-egy anyaállat átla­gosan 9—10 malacot fial. A malacokat higiénikus körül­mények között, battériás rendszerben nevelik, gondoz­zák — folytatja Hadházi Jó^ zseb Elmondja még: javult az ab­rakfelhasználás aránya. Amíg a múlt év első felében egy ki- Icgramm hús előállítása 4 ki­logramm 62 deka takarmányt emésztett fel, az idei esztendő első hat hónapjában elegen­dőnek bizonyult 4 kilogramm 56 deka is. Persze szó sincs látványos eredményről, ám a gyakorlatban egy-egy dekányi csökke­nés is tudatos, kemény munka árán sikerül. A cél a további mérséklődés,' az ideálisnak 4 kilogramm 30 dekát tartanak a szakembe­rek, s megítélésük szerint ez teljesíthető is. Mindez magasabb technikai- műszaki feltételeket igényel Ezért kerül sor néhány szer­fás sertésól lebontására, több elavult telep fölszámolására. A szobi és a vácszentlászlói termelőszövetkezetben már az idén lebontották a korszerűt­len épületeket. Nagyobb mér­tékű rekonstrukcióra, bővítés­re. illetve új szakosított tele­pek létesítésére a következő tervciklus első felében kerül sor. K. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents