Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

1979. OKTOBER 7., VASÁRNAP Bábolnai finálé Befejeződött a nemzetközi bemutató Szombaton bezárta kapuit Bábolnán az IKR és a mező- gazdasági kombinát rendezé­sében megtartott nagy nem­zetközi kukoricatermelési be­mutató. Nemcsak az ország minden tájáról érkeztek népes küldöttségek, hanem sok kül­földi szakembert fogadtak. Több különaUitóbusz hozta az érdeklődőiket Csehszlovákiáiból, Ausztriából, sok szovjet, bol­gár, romiáin és jugoszláv cso­port jött. A bábolnai napok vala­mennyi látnivalója nagy ér­deklődést keltett. A harmad­ízben rendezett bábolnai na­pokon több mint 10 000 látoga­tót fogadtak. Az aradiakra emlékeztek Az aradi vértanúk kivégzé­sének 130. évfordulója alkal­mából országszerte kegyeletes ünnepségeket tartottak. Az iro­dalom, a történelem és az osz­tályfőnöki órákon, úttörő- és KISZ-összejöveteleken, klub­programokon emlékeztek a fia­talok. Batthyány Lajos A fővárosi fiatalok közül sokan keresték fel Batthyány Lajos síremlékét a Mező Im­re úti temetőben és elhelyez­ték a megemlékezés virágait az V. kerületben levő Batthyány örökmécsesnél is. Aradon koszorúzási ünnepsé­get tartottak. Több száz hely­beli és környékbeli gyűlt ösz- sze az’ egykori vesztőhelyen emelt emlékműnél, s helyezte erre a kegyelet virágait. A Magyar Népköztársaság nemzeti szalagos, vörösszegfű- koszorúját Rajnai Sándor, ha­zánk bukaresti nagykövete, Lukács József ezredes, kato­nai és légügyi attasé és dr. Sze- pes István, kolozsvári főkon­zul helyezte el. Koszorúzási ünnepséget ren­deztek a dél-bánáti Elemér fa­luban, Kiss Ernő hbnvád altá­bornagy, aradi vértanú sírjá­nál is. A jugoszláv néphadsereg ka­tonái álltak díszőrséget a sír­nál, amelyen a Magyar Nép- köztársaság belgrádi nagykö­vetségének koszorúját Szabó István 'tanácsos, ideiglenes ügy­vivő és Kerekes Imre ezredes, katonai attasé helyezte el. Miért csinálják — s mennyiért? Az Agroefektro antennaerősiléiének története Bizonyára sokan emlékez­nek még a Tv-híradó néhány héttel ezelőtti riportjára, amelyben előbb egy meglehe­tősen elmosódott, homályos képet mutató televíziókészülé­ket láthattunk, utána pedig megjelent a képernyőn a kon erasztos, szép, éles ábra is, szinte mint egy réklámszlo- lien: ilyen volt, ilyen lesz! A tiport tanúsága szerint a cso­dát egy kis műanyag dobozba búj tatott szerkezet művelte, melynek neve antennaerősítö, gyártója pedig a Szílasmenti Tsz. Azt is megtudhattuk még, hogy a Ravill kereskedelmi vállalat közreműködésével ez a csoda előbb-utóbb minden­ki számára hozzáférhetővé válik, 573 forintos egységáron. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy az idézett riportot a szö­vetkezet jól álcázott, ingyenes reklámjaként akarom leleplez­ni, sietve kijelentem, hogy ta­pasztalataim szerint a Szilas- mentinek több kellemetlensé­ge származott belőle, mint haszna. Először is egy pontatlanság következtében kooperációs partnerük orrolt meg rájuk: az antennaerősítőt ugyanis nem egyedül készítik, hanem az Agroelektro gazdasági tár­sulás 'keretében, melynek má­sik tagja a gödi Dunamenti Mgtsz. Másodszor a felvétel egy olyan időpontban született, mikor még a sorozatgyártás legelején voltak, s így olyan vásárlói igényeket is felkeltett, melyeknek még ma sincs meg az árufedezete. Eddig ugyanis összesen 4100 darab erősítőt szállítottak le a Ravillnak. Harmadszor, mert mint bi­zonyára önökben, bennem is felmerült a kérdés: miként kerül a csizma az asztalra, vagyis miért egy tsz — ponto­sabban két tsz társulása — gyárt olyan híradástechnikai készüléket, mely sokkal in­kább illene például a tévéket előállító Videoton vagy Orion profiljába. S ha már gyárt­ják, . akkor miért kerül ilyen sokba ez a kis műanyag do­boz? Maradék időben A kérdésekre Hajós Lajos, a gazdasági társulás vezetője és Schaffer Péter gyártástech­nológus válaszoltak: — Nem ez az első találkozá­sunk az elektronikával, hiszen már három éve működik ná­lunk a mezőgazdasági műszer­es au torn a t i k aszervi z. — Miért kezdtek el foglal­kozni az antennaerősítővel? — Bármennyire is gyarapo­dik az országban a mezőgaz­dasági műszerek száma, ez a tevékenység nem jelentett ál­landó terhelést számunkra. Így találtak rá az antenna­erősítőre, amely bejegyzett szabadalom. Ezt megvásárol­ták a Licencia Találmányokat Értékesítő Vállalattól, s a gon­dolat megszületésétől számí­tott 10 hónapon belül megin­dult a gyártás. — Mit tud az erősítő? — Csodát tenni semmi eset­re sem! Ez annyit jelent, hogy nem helyettesítheti az anten­nát, s eddig nem fogott tv- adókat sem varázsol a képer­Sorozatban készül az antennaerősítő az Agroelektro szokolyal üzemében Barcza Zsolt felvétele nyöre. Arra szolgál, hogy a gyenge minőségű, halvány, alig látható képet tegye él­vezhetővé. Teszi ezt pedig egyelőre csak a VHF-sávban, vagyis az 1... 12-es csatornán. A 2. programot sugárzó UHF- sávban működő erősítőt még nem gyártunk. Ez a legdrágább... Ez a vásárlás nem éppen ol­csó mulatság, még akkor sem, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az 573 forintos kis készü­lék egy hét-nyolcezer forintba került televízió használhatósá­gát segíti elő. Mert végül is mi lehet benne? Egy-két tranzisztor, illesztőtekercsek, kondenzátorok, a doboz, da­rabka kábel — házilag sokat mondok, ha kétszáz forintból nem lehetne kihozni. Sőt! — nem is olyan régen még egy- egy maszeknál lehetett is kap­ni 2—300 forintért, amiben nyilván a haszon is benne fog­laltatott ... A fenti gondolatmenetet nem is rejtem véka alá Hajós Lajos és Schaffer Péter előtt: — Egyáltalán nincs nagy nyereségünk ezen a terméken, kalkulációnk mindössze 8 szá­zalék hasznot tartalmaz Ha figyelembe vesszük, hogy a 430 forintos termelői árból még 5 százalék bevezetési kedvez­ményt is adunk a Ravillnak, igazán nem hihető, hogy ezen fogunk meggazdagodni. (Közbevetőleg: a 430 és az 573 forint közötti különbség már a Ravillnál „rakódik” az antennaerősítőre, nagykeres­kedelmi és kiskereskedelmi árrés címén.) — Mi a véleményük a 200 ' forintos erősítőről? — Nem tudjuk, milyen al­katrészek felhasználásával ké­szülhet egy olyan készülék,1 hiszen nekünk csak az anyag- költségünk majdnem annyi — egész pontosan 199 forint és 79 fillér. — Igaz, a mi készülé­künk a legkorszerűbb — s en­nek megfelelően drága — Siemens félvezetővel készül... — Hogyan lesz a 199 forin. 79 fillérből 430 forint? — Egy szabályos árkalkulá­ció során. Az anyagköltségre jön a munkabér — ez egy készülékre számolva 12,50 —, majd mintegy kényszerpályán, tehát előírt százalékszámok szerint követik ezt a közter­hek, az üzemi általános költ­ség, a gazdálkodási költség. Erre épül a műszaki fejleszté­si alap, a termelési adó, s leg­végül a haszon — amely vé­leményünk szerint meglehető­sen szerény. Hogy mennyire? Most például úgy hírlik, hogy az eddig használt, 7,60-ba ke­rülő japán kapcsolót nem le­het majd kapni, s helyette a 22 forintos magyart kell majd alkalmazni. Nos, a különbség már a nyereség jelentős részét elvinné... ... s a legolcsóbb is Bármennyire is berzenkedik bennem a takarékos vásárló, úgy tűnik, ezt az érvelést el kell fogadni. Igaz ugyan, hogy az elmondott százaléko­kat, különféle költségtételeket utánaszámolva, nekem vala­melyest alacsonyabb ár jött ki, de a hiba nyilván az én szám­vetésemben keresendő. Tagad­hatatlan tény továbbá, hogy mind ez ideig nem lehetett kereskedelmi forgalomban ilyen készüléket kapni, pedig a korántsem mindenhol kielégí­tő vételi viszonyok miatt erre valóságos igény van. S mivel ezt az igényt kizárólag az Ag­roelektro társulás próbálja ki­elégíteni, jelenleg csak néhány Ravill-szaküzletben kaphatják meg a vásárlók. Igaz, ha hoz­zájutottak, elmondhatják, hogy apró készülékük viszonylagos drágasága ellenére a piacon kapható legolcsóbb. Weyer Béla Ä pártcsoportok szerepe beszámoló taggyűlések előtt Darf marfűn pártalapszerevezeteiben meg- kezdődött az MSZMP XII. kongresszusával összefüggő politikai és szer­vezeti feladatok végrehajtása. A pártalap- szervezetek vezetőségei megkezdték a beszá­moló taggyűlések tartalmi, politikai előkészí­tését. Alig több mint egy hónap múlva — november 15-én kerül sor az első beszámoló taggyűlésekre, amelyeken az alapszervezetek vezetőségei számot adnak a választóiknak a XI. kongresszus óta végzett munkáról, öt év nemcsak az ország —, de a pártalapszerveze- tek életében is jelentős. Most az a feladat, hogy átgondoltan, megalapozottan, megkülön­böztetett felelősséggel számoljanak be a munkáról, s egyben vonják le a megfelelő következtetéseket. Ezek alapján határozzák meg az 1980-as év legfontosabb alapszerve­zeti feladatait. Itt választják meg a januári vezetőségválasztó taggyűlések tisztségviselőit, (a taggyűlést levezető elnököt, a jelölő bi­zottság elnökét és tagjait, -valamint a szava­zatszedő bizottság elnökét és tagjait.) Ezek — ez nem kevés —, a novemberben kezdődő alapszervezeti beszámoló taggyűlések legfon­tosabb feladatai. A hangsúly természetesen a számadáson van. A szervezeti szabályzat szerint „A vezető­ség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ezen a párttagság értékeli, a vezető­ség, a pártszervezet egész éves tevékenységét, valamint a vezetőségek előterjesztése alapján a párttagok munkáját, a pártmegbízatások teljesítését.” Pest megyében is minden évben ennek megfelelően tartották meg a beszámoló tag­gyűléseket. Ezek az éves munkáról számot adó taggyűlések mind tartalmukban, mind a párttagság aktivitásában felülmúlták a két­havonta rendszeresen megtartott taggyű­lések színvonalát. Ilyenkor év végén, mm egy adott témával, hanem az egész esztendő mun­káját átfogó politilcai, gazdasági, ideológiai és szervezeti munkáról tanácskoztak. fiz év vési beszámoló taggyűlések a szó ______________jó értelmében betöltötték a mé rleg szerepét. Értékelték az egyes pártta­gok, de egyben az alapszervezet kommunista kollektívájának munkáját is. Az elmúlt négy év tapasztalatai szerint ezeken a beszámoló taggyűléseken a párttagságnak csaknem egy- harmada mondott véleményt, tett javaslatot. Ezekben a vitákban > érlelődött, fejlődött a párttagság ideológiai, politikai,, szervezeti és cselekvési egysége. Ennek hatása a megye eredményeiben is tükröződik. Pest megyében az irányító pártszervek a XI. pártkongresszus határozatának megfele­lően nagy figyelmet fordítottak a pártalap- szervezetek munkájának erősítésére. Szem előtt tartották: a pártmunka színvonalát, és tartalmát, eredményességét nagyrészt az.' ha­tározza meg, hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszerveze­tekben. IWWk}t7plítn!p<* öt öv távlatában a mggyé­megrtozeiiioieg bsn a pártszervezeti mun­ka fejlődéséről, színvonalának emelkedéséről, adhatunk számot. Megállapíthatjuk, hogy az éves beszámoló taggyűlések rendszeresítésé­vel megnőtt a párttagság aktivitása, szerepe, az alapszervezetek irányításában, a vezetősé­gek munkájának ellenőrzésében. A párttagság jobban, elmélyültebben isme­ri a hozott központi cs közbeeső irányító pártszervek határozatait, cselekvőén részt vállal azok megvalósításában. Véleményével, javaslataival részese az alapszervezetek tag­gyűlésein a végrehajtás módját kialakító ha­tározatok meghozatalának. Nőtt a párttagság ideológiai, általános műveltsége, közgazdasági érzékenysége, politikai felelőssége, mindez kedvezően hat a pártalapszervezetek munká­jának fejlődésére, azok szervezeti megerősö­désére. Mindezeket különösen most kell számítás­ba venni az irányító pártszervezeteknek, az alápszervezetek vezetőségeinek, amikor a XII. kongresszust megelőző számadásra készülnek. Ezért fontos aktus a taggyűlések elé kerülő beszámolók előkészítése. Ahhoz, hogy az alapszervezeti beszámoló taggyűlések megfeleljenek a párttagság igé­nyeinek és valóban az alapszervezetek fél év­tizedes politikai munkájáról élethűen adja­nak számot, igényelniük kell a pártcsoportok munkáján keresztül az alapszervezet egész tagságának véleményét. Np?vezer pártcsoport működik Pest me­ncgyctci gye 1500 pártalapszervezetében. Ezek a pártcsoportok alkalmasak a pártta­gok munkájának összehangolására, nevelése­re. A pártcsoportok tagjai ugyanis általában azonos munkaterületen dolgoznak. Ebben a mikrokörnyezetben a párttagok el tudják dönteni, hogy a pártmunka milyen területén tud valaki a leghatékonyabban dolgozni. A pártcsoport az a közeg, ahol a legjobban is­merik egymás magatartását, munkáját. Itt alakulnak ki a legközvetlenebb emberi kap­csolatok a pártonkívüli dolgozókkal. A pártái apszervezeteken belül elsősorban a pártcsoportbizalmiak feladata az egyes párt­tagok munkájának szervezése, bevonása a pártéletbe. A pártcsoportbizalmiak feladata, hogy összehangolják az adott területen az egyes párttagok munkáját, segítsék ideológiai képzésüket, megvitassanak aktuális politikai témákat, segítsék és szervezzék a pártmeg­bízatások teljesítését. A pártcsoportbizalmiak élnek a legközvet­lenebb napi kapcsolatban az egyes párttagok­kal, a szőkébb terület gazdasági vezetőivel, a szakszervezeti bizalmiakkal, a tömegszerve­zetek helyi vezetőivel, illetve megbízottaival. Az ő feladatuk, hogy kezdeményezzék, meg­beszéljék a munkaterület legfontosabb prob­lémáit, összehangolják a munkát. A_ pártcso­port környezete a közvetlen termelő munka, az alkotó tevékenység. Munkájuknak a lé­nyege a pártmegbízatások rendszerének ki­alakítása, azok végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. Más szóval közvetlen gyakorlati formálói helyben a párt politikájának, hatá­rozatainak megvalósításában. Mint a legkisebb szervezeti egységnek, a pártcsoportoknak a jelzőrendszer szerepét is be kell tölteniük az alapszervezetek vezető­ségei felé. Fontos, hogy rendszeresen tájé­koztassák a pártonkívülieket, meggyőzzék őket a hozott határozatok helyességéről, s megnyerjék őket a határozatok végrehajtá­sára. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy környezetük állapotáról, a dolgozók hangu­latáról, jogos felvetéseikről beszámoljanak az alapszervezetek vezetőségeinek, a gazdasági vezetőknek. A pártcsoportok ott működnek jól, ahol megfelelő figyelmet, gondot fordíta­nak a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek kibontakoztatására. Az alapszervezetek életében fontos helyet foglalnak el a pártcsoportok. Az élő eleven pártélet megtestesítői, a pártalapszervezeti élet bázisai, méltán támogatják, ellenőrzik munkájukat a pártvezetőségek. a L. a a rf rncc7iici előkészületek során meg— H Kongresszusi nö a szerepük. Mindenek­előtt rajtuk múlik, hogy a pártválasztások ne jelentsenek bej előfordulást, hanem ellen­kezőleg: eszközei legyenek politikánk ered­ményes megvalósításának. Így a termelés alakulását is a pártmunka sajátos eszközei­vel segítsék: a műhelyekre, az üzemrészek­re, a brigádokra váró termelési feladatok el­végzésében rájuk nagy szerep hárul. Kezde­ményezői és elősagítői lehetnek a XII. párt- kongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára meghirdetett munkaver seny- mozgalomnak. Az alapszervezetek vezetőségei azt igény­lik, hogy e hónapban valamennyi pártcso­port saját ülésén részletekbe menően érté­kelje a pártcsoport tagjainak ötéves — a XI. pártkongresszus óta végzett munkáját. Meg­felelő kritikával, önkritikával értékelje eddi­gi tevékenységét, összegezze politikai, gaz­dasági tapasztalatait Mondjon véleményt az alapszervezet vezetőségének munkájáról, és majd a vezetőség is igényesen fogalmazza meg. mit vár a jövőben a pártcsoportoktól és az alapszervezetek megválasztandó vezetősé­gétől. A pártcsoportok ötéves munkáját értékelő ülésein is múlik, hogy a pártalapszerveze­tek vezetőségei milyen színvonalú beszámolót tartanak majd a novemberi taggyűléseken. A vezetőségek pedig igényeljék a pártcsopor­tok, azok vezetőinek aktív részvételét az elő­készítő munkában és a beszámoló taggyűlé­seken is. fi [járt XI1- kongresszusát megelőzően idén 1 decemberben nyilvánosságra kerül­nek a kongresszusi irányelvek. A párt azt várja a párttagságtól, hogy megismerve az irányelveket, azt pártcsoportüléseken _ vitas­sák meg, majd ezt követően, a januári ve­zetőségválasztó taggyűlésen mondják el ezzel kapcsolatos véleményüket. Ez újabb lehető­séget kínál a pártcsoportoknak arra, hogy bi­zonyítsák működőképességüket és tanújelét adják felelősségteljes politikai szerepüknek, annak, hogy aktív részesei legyenek a jövő feladatai alakításának, megvalósításának. DR. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Több mint 30 millió forintért gyártanak nagy teljesítményű kazáno­kat és ezekhez tartozó vízlágyító berendezéseket a Lavatherm Szövetkezet vámosmikolai részlegében. A képen: az óránként 2 millió kilókalória hőt ter­melő SRT—3 gáztüzelésű kazánt szerelik. Barcza Zsolt felvétele I 4 Äz utolsó fázis s összeszerelés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents