Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

I 1979. OKTÓBER 30., KEDD 5 Szocialista brigád a DHV-ban Sohasem hanyatlik a Lendület Magukról mondják a Duna- menti Hőerőmű Lendület szo­cialista brigádjának tagjai Százhalombattán: — Ezt a nevet alakuláskor ormán vettük, hogy éppen ké­szültünk április 4-re, s úgy döntöttünk, amilyen lendület­tel a szovjet hadsereg in­dult ellentámadásba a német fasiszták ellen, ahhoz hason­lóan mi is megpróbálunk, már ami a lendületet illeti, felmutatni valamit. Hogy ez sikerült, azt az eltelt évek talán bizonyítják. Sinka István brigádvezető rögtön hozzáteszi, hogy a kazántisztító brigád adta az alapot, s indult el a nem is könnyű, úton. Többet akartak Oláh György művezető, bri- gádvezető-helyettes veszi át a szót. Körülöttünk a brigád valamennyi tagja. — A Sinka alakította bri­gád 1972-ben csak kazántisz­títókból állt, ők egyébként betanított munkások. Akkor kilencen voltak, ma tizenhár­mán vagyunk, s rangot je­lent tagnak lenni, legyen az ember mérnök, vagy mun­kás. Az alapító tagok érez­ték, hogy annál több van a brigádban, mint amit el le­hetett érni. Ezért kezdték gyarapítani soraikat műszaki értelmiségiekkel. Az ötleteket közösen dolgoztuk ki, s egy­re több lett az újítás a mű­szakiak segítségével. Azóta évente legalább ötöt beadunk. Idén a harmadiknál tartunk. tagságot. Most is van egy je­lölt, aki egy éve várakozik, hogy felvegyük. Feltétel: a tanulás — A brigád komplex fel­adatot lát el az erőmű egész területén, ehhez pedig elen­gedhetetlen, hogy a technikai problémákat ismerjék. Ezért az egész brigád részére gyak­ran tartok előadásokat — mondja Németh Ferenc. — Fontosnak tartjuk, hogy ismerjék a tisztítók is az egész kopmlex feladatot, amit meg kell oldanunk. Emellett arra is figyelmet fordítunk, hogy a brigádtagok képezzék magukat Akiknek hiányzott az álta­lános iskolai bizonyítványuk, azok megszerezték. Többen magasabb képesítésért tanul­tak. Például Oláh György vagy Pásztor Imre. Lakatos­ként kerültek közénk, azután szakközépiskolát végeztek és most tették le a technikusi minősítő vizsgát. Bede Lászió­né közgazdasági technikumot végzett, egy évet kihagyott és most tovább tanul, ő intézi a brigád adminisztrációs ügyeit. Benkucs Pál kazántisztító azt mondta el, hogy mi a munkájuk. — Ha a javításra szoruló kazánt a kéntől és más szeny- nyezettségtől nem tisztítjuk meg rendesen — ami nem is mindig veszélytelen —, ak­kor a műszakiak nem tud­nak jól dolgozni, több időt vesz igénybe a munkájuk, több üzemanyagot használ­nak el a koszos, rosszul tisz­tított kazánok. Negyven órát dolgozunk hetente, minden szombatunk szabad. Azt tar­tom a brigád legfőbb erejé­nek, hogy mindenki becsület­tel helytáll, kivétel nélkül. Ez most is megmutatkozik, a 12-as kazán javításánál. Itt még nem dolgoztunk, elég veszélyes munka, de nagyon vigyázunk egymásra. Pihenés is közösen Sinka István elmondta, hogy nemcsak itt a munka­helyen tartanak ennyire ösz- sze. A hét végén is összejön­nek egy kis bográcsgulyás­főzésre, lábteniszre, sakkra. De együtt mennek színházba, moziba, szüretelni, s ha kell, valamelyik kollégának házat építeni. Az utolsó három év­ben mindig arany fokozatot értek el, s nem titkolják, hogy ennek az évnek a mun­kája alapján megpályázták a vállalat kiváló brigádja cí­met — Ügy érezzük: a brigád megérett ennek a feltételnek a teljesítésére. Azért jó itt brigádvezetőnek lenni, mert soha nem kellett még senkit győzködni. Csak annyit mondtunk, hogy ezt kérik, meg kellene csinálni, s ez elég volt a sikerekhez. Pedig a brigád tagjainak többsége túl van már a harmincon... Érdemes megjegyezni, amit a Hőerőmű igazgatója, Tóth István mondott: — Nagyon becsületes munkásokból álló brigád a Lendület. Sok jó brigádunk van, de nem bán­nánk, ha több tucat lenne hasonlóból... Sós Péter Környezetünkért Az utóbbi három évben a háztartási szennyvizek tisztítá­sára 81, az iparira 31, a csa­ládi házak korszerű ülepítő és szikkasztómedencéire 44, a különböző ivóvízkezelő beren­dezésekre pedig 15 típustervet dolgoztak ki. A gyakorlat iga­zolta, hogy — a korábbi fel­fogástól eltérően — a változó összetételű szennyvíz megtisz­tításához is alapvetően azonos technológiát használhatnak, s nem kell minden esetben egyedi terveket, berendezése­ket készíteni. Az egységesített technoló­giák szerint különböző, kapaci­tású szennyvíztisztító telepek típusterveit készítették el, s ebből a választékból a napon­ta 20 ezer köbméter szenny­vizet megtisztító telep a leg­nagyobb, de azonos berende­zésekkel teljesítménye tovább bővíthető 50 ezer köbméterre. Az eddigi típustervek alapján tehát általában 50—100 ezer lakosú városok, települések háztartási szennyvizének ke­zelésére dolgoztak ki korsze­rű technológiai megoldásokat, amelyek szerint a tisztítás ha­tásfoka a legszigorúbb előírá­soknak is megfelel. Ugyan­akkor e telepek építésének ideje fele az egyedileg terve­zettekének, a költségek pedig mintegy 20 százalékkal csök­kenthetők. Az egységesített berendezé­sek, technológiák tehát ked­vező feltételt teremtettek ar­ra, hogy a következő tervidő­szakokban — a jelenlegihez viszonyítva — megnégyszerez­zék, 1990-ig országosan napi kétmillió köbméterre növeljék a szennyvizek mechanikai és biológiai tisztító berendezései­nek teljesítményét. így annak ellenére, hogy a közcsatorná­val ellátott lakosság aránya ebben az időszakban 33-ról 68 százalékra emelkedik, mégis kevesebb szennyeződés káro­sítja majd környezetünket, el­sősorban folyóink és tavaink vizét. Ez úgy megy, högji elmond­ják a kazántisztítók az ötle­tet Németh Ferinek — ő üzemmérnök — és vele együtt * - * : *.' \<Í ■ f ‘4- . > - » Minden évben tovább épül fogalmazzák meg az elképze­lést. Vállaltunk fejenként öt­Tanácsok a ráckevei járás úttörőtáboráért venöt óra társadalmi munkát, ebből 10 órát a városért. Ilyenkor jöhet iskolaudvar­szépítés, takarítás, vízveze­ték-fektetés. Nem utolsósor­ban a mai bölcsődénk hő- központjának építésében is részt veszünk, hétköznap dél­utánonként. Most augusztus­ban emlékplakettel tüntetett ki bennünket a városi nép­frontbizottság a városért vég­zett társadalmi munkánkért. Ezt az elismerést egyszer már elnyertük. Néhányan személy szerint is megkapták. Abban Tábor, rengeteg úttörőtá­bor. Balatonakaliban egymás mellett sok-sok tábla: egyik a nyolcadik kerület, másik a monoriak, harmadik a ráckevei járás úttörőinek táborához irá­nyít. Még a hatvanas évek elején jelölték ki ezt a szép, fás, dombos területet arra, hogy a különböző úttörőelnökségek kedves, vidám és természete­sen hasznos időtöltéssel is szolgáló táborokat szervezze­nek, építsenek itt. A ráckevei járás úttörői leendő nyári ott­honának sorsát — nyugodtan mondhatjuk — kát, a dömsödi Dózsa Terme­lőszövetkezet szakemberei a kiviteli terveken dolgoztak. Az építkezés első ütemében kony­hát, éttermet, mosdókat, zu­hanyzókot, szennyvíztárolót építettek, elkészült a víz- és villanyvezeték-hálózat. Tavaly júliusban — hála a dunavar- sányi Petőfi, a ráckevei Arany­kalász, a szigetcsépi Lenin és a dömsödi Dózsa tsz-nek — már sátrakat vertek az első táborozok. A sátrakat idén faházak vál­tották fel. Ismét a társadalmi összefogás teremtő erejét jel­zi; szinte felsorolni sem le­sító berendezésre, módszertani anyagokra, sportfelszerelések­re. Külön faházak kellenének a konyhai személyzet elhelye­zésére, az orvosi-elkülönítő szobának, raktárnak. A fahá­zakban nincsenek szekrények a gyerekek ruháinak, régiek az ebédlő asztalai, székei, kor­szerűtlen a konyhaberende­zés. A jövőben az üdülés, a szó­rakozás, a pihenés megfelelő körülményeinek megterem­tése a helyi tanácsoknak is feladata lesz. A járási hiva­tal koordinálásával egyesítik anyagi eszközei­látjuk erőnket, hogy a bri­gád összetétele megalakulása óta alig változott. Az embe­rek megbecsülésnek tekintik a az egész járás szivén vi­selte. A járási hivatal elkészítette az engedélyezési dokumentumo­het mindazokat, akik segítet­tek abban, hogy a gyermekév nyarán mintegy 800 fiú, lány talált önfeledt szórakozást, kellemes pihenést az úttörőtá­borban. A Csepel autósok terveztek, a Kiskun Tsz-beliek alapoztak, a Ráckeve és Vidé­ke Áfész, a szigetszentmiklósi szakszövetkezet, a kiskunlac- házi szakmunkásképző intézet és a többiek pénzt és kétkezi munkát ajánlottak fel. A tábor tehát elkészült, de még korántsem teljesen. Be­rendezése hiányos, szegényes. A terület egyenetlen. Nincs világítás a faházak között. Szükség lenne erősítő-hango­ket, és tervszerű, tudatos, előrelátó munkával dolgoznak a tábo­rért. Elkészült a további prog­ram, melyet a községi, nagy­községi tanácselnökök meg­tárgyaltak. Ennek alapján ki­dolgozzák az 1980-as, illetve a VI. ötéves terv táborfejleszté­si munkatervét. Ebben egye­bek között megtalálható, hogy melyik tanács — arányosan — hány forinttal, mennyi anyag­gal, milyen társadalmi munká­val járul hozzá a fejlesztés­hez, fenntartáshoz. Az elkép­zelt és a megvalósítandó fel­adatokról, a felhasznált ösz- szegekről évente tájékoztatást kapnak a tanácsok vezetői. A. Gy. Nem elég kifizetni a buszjegy árát, a jegyet a leszállásáig meg kell őrizni Aki ellenőrzéskor nem tudja felmutatni a menetjegyet, az 100 forint pótdíjat fizet. Volán 20. sz. Vállalat, Budapest Alkotóház - építészeknek Bozsán Péter felvétele Üjjászületik a ráckevei Sa- voyai-kastély. Az Országos Műemléki Felügyelőség és még hét tervezőintézet összefogása révén mintegy 56 millió forin­tos költséggel felújítják az 1702-ben épült gyönyörű ba­rokk kastélyt. Elkészültekor mintegy 200—250 ember pi­henhet, dolgozhat a leendő új építész alkotóházban. Bár a kastély külsejét eredeti for­májában állítják helyre, belső berendezése modern lesz, ter­mészetesen alkalmazkodva a szobák belső terének adottsá­gaihoz. A kastélyt előzőleg magtárnak, raktárnak használ­ták. Húszezer látogató Tél váró vadaspark A Buda vidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság 9000 hektáros területéből 327 hektáron terül el a budakeszi vadaspark. Je­lentősége azonban jóval na­gyobb, mint területének ará­nya. Az itt — karámban és szabadon — élő állatok meg­figyelése nemcsak kikapcsoló­dást jelent a látogatóknak, hanem ösztönzi is őket a ter­mészet mind alaposabb megis­merésért! • ■ " / / Népszerű lett Éppen fél éve üzemelteti a vadasparkot az Erdő- és Vad­gazdaság budakeszi erdészete. Ez alatt az idő alatt, mint azt Junek Mihály, a park vezetője elmondotta, több mint húsz­ezren szánták rá szabad ide­jüket, hogy hegyen-völgyön csatangolva próbálják megkö­zelíteni az erdő lakóit. A ki­rándulóknak csak egyötöde felnőtt, o többség gyermek. Mivel a vadasparkot a nem­zetközi gyermekév tiszteletére nyitották meg, az óvodások és az iskolások nem fizetnek be­lépődíjat. A felnőttek is mind­össze öt forintot fizetnek, s ezért — ha kocsival érkeznek — használhatják a nagy par­kolót. Népszerűek a szalonnasütő helyek, amelyekhez a hasáb­fát és az aprófát is előre oda­készítik a vadaspark dolgozói, a kirándulóknak mindössze a gyufát kell meggyújtaniuk. De akik csak a hazulról hozott szendvicseket akarják elfo­gyasztani, azokat is várják az étkezőhelyek: a farönkülőkék- kei körülvett asztalok. A karámokban a budai he­gyekben élő vadfajok közül vaddisznó, szarvas, dám, őz, muflon, róka és apróvadak — szárnyasok — tekinthetők meg. A legtöbben azonban ar­ra vágynak, hogy a szabadon élő állatokat figyelhessék meg — s nem egy panasz elhang­zik: hiába töltötték a napot a vadasparkban ... Csak halkan... Apatöczky István, a Buda­keszi Erdészet műszaki vezető­je javasolja: — Miivel éjjel-nappal nyitva tart a park, érdemes reggel hétkor már kint lenni a tere­pen, vagy megvárni a dél­utáni szürkületet. Ezek azok az időpontok, amikor az álla­tok az etetőhelyeken gyüle­keznek, illetve amikor már kevésbé tartanaik a kirándulók lármájától, előmerészkednek a sűrűből. Ezek szerint aki nagy társa­sággal, beszélgetve, sőt netán kiabálva érkezik, ne számít­son arra, hogy sikerül szaba­don élő vadat látnia. Pedig az említett fajokból több mint ötszáz él a területen. Nyomkövetés A hamarosan beköszöntő télre már előkészítik az álla­tok élelmét, ami nem kis mennyiség. Eddig felhasznál­tak és tároltak lucernából .300, kukoricából 250, vadtápból 100, silóból 200 és zöldtakar­mányból 150 mázsát. Eddig 50 hektárnyi területet foglal el az a föld, amelyen a vadak részére a parkon belül terme­lik a takarmányt. A télre tíz hektárral növekszik a vadföl­dek területe. Az üzemeltetés összköltsége 8—900 ezer forin­tot tesz ki évente. A vadaspark télen is várja látogatóit — sőt a hozzáértők szerint ilyenkor nagyobb az esély az etetőkhöz sereglő va­dak megfigyelésére, hónán pe­dig a nyomkövetésre. Egy va­lamire azonban többször is felhívták a figyelmet a park gazdái: kutyával nem szabad belépni a vadasparkba. Ez az előírás kettős célt szolgál. Egyrészt óvja az állományt, másrészt — mivel vaddisznót hajthat fel a kutya — az em­bert szeretnék megkímélni a balesettel végződő kirándulá­soktól. T. É. LAKÁSTEXTILVÁSÁR A PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT BUDAKALÁSZI DIVATÁRUBOLTJÁBAN: NAGY VÁLASZTÉKOT TALÁL FÜGGÖNYANYAGOKBŐL. BÚTORSZÖVETEKBŐL, TÖRÜLKÖZŐKBŐL, KÜLÖNBÖZŐ LAKÁSTEXTÍLIÁKBÓL Kossuth Lajos u. 1. NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: Bútorvászon, 120 cm széles 52 Ft Fehér nylonfüggöny. 180 cm széles 79 Ft Törlőruha, 43x90 cm 23 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents