Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-04 / 232. szám

1979. OKTOBER i„ CSÜTÖRTÖK Tretfion Ferenc előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak Politikai Akadémiáján szerdán Trethon Ferenc mun­kaügyi miniszter tartott elő­adást A munka szerinti el­osztás néhány elméleti és gya­korlati kérdése a szocializmus építésének jelenlegi időszaká­ban címmel. Az előadáson megjelenteket, a párt vezető propagandistáit, gazdasági, po­litikai, társadalmi életünk kép­viselőit Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályve­zetője köszöntötte. Elismerés a legjobbaknak Szovjet kitüntetések magyar építőknek A KGST-országok közös be­ruházásával megvalósult csak­nem 3000 kilométer hosszú Szövetség földgázvezeték leg­jobb húsz -magyar építőjének a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége magas ki­tüntetéseket adományozott, amelyeket szerdán a budapesti szovjet nagykövetségen tartott ünnepségen adott át Vlagyi­mir Pavlov nagykövet. Az ün­nepségen részt vett Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az orenburgi gázvezeték építési kormánybi­zottságának elnöke, Kovács Antal, az MSZMP KB osz­tályvezetője, Simon Pál ne­hézipari miniszter és Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára. Az ünnepségen Vlagyimir Pavlov mondott beszédet. Az ünnepséget követő foga­dáson Szekér Gyula pohár­köszöntőjében az MSZMP Központi Bizottsága és a kor­mány nevében köszönetét fe­jezte ki a magas elismerése­kért. Őszinte, eleven kepcsolatek A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága előtt a szentendrei járási hivatal munkája A szentendrei járás arcula­ta több tekintetben is válto­zott az utóbbi öt esztendőben, elsősorban mégis a gazdasági­társadalmi környezet alakulá­sáról érdemes' néhány szót ejteni, ez utóbbi ugyanis meg­határozó a járás községeinek életében. Az előző tervidőszak feladatainak teljesítése révén jelentősen javult a vezetékes ivóvíz-, illetve a villamos- energia-ellátás, fejlődött a ke­reskedelmi, vendéglátóipari hálózat, számos helyen sike­rült pótolni a korábbi lema­radásokat a művelődésügy­ben, egészségügyben. A körül­tekintően megállapított fon tossági sorrend szerint ki emelten kezelték az iskolai tantermek, óvodai helyek épí­tését, a lakó- és üdülőterüle­tek közművesítését, s nem utolsósorban a lakásépítést. A jelenlegi ötéves tervben megfogalmazott tennivalókat eddig teljesítette a járás, el­tekintve egy-két kisebb hibá­tól, melynek oka a pénzügyi ütemezésben keresendő. Nap­jainkban biztosítottnak lát­szik az idei előirányzatok arányos, gazdaságos és taka­rékos felhasználása. Sajátos feladatok megoldása konkrét javaslatokat tettek, s ahol szükségesnek tűnt, ott témavázlatot, jogszabálymu­tatót adtak az előterjesztések­hez. Mindezek révén a hiva­tal munkája tartalmában is sokat fejlődött. Ugyanilyen őszinte és élő a kapcsolat a járási hivatal és Mindezekben jelentős szerep hárult a szentendrei járási hivatalra, amelynek utóbbi ötesztendős munkáját tegnap értékelte a Pest megyei Ta­nács végrehajtó bizottsága. A járási hivatal határozottan és következetesen igyekezett ösz- szehangolni az egyes közsé­gek jogos igényeit a ténylege­sen meglevő pénzügyi lehető­ségeket, valamennyi új léte­sítmény megépítéséhez megte­remtették a kivitelezői kapa­citást, rendszeresen tartottak helyszíni tárgyalásokat a be­ruházásokban érdekelt taná­csok, tervezők, kivitelezők be­vonásával. Ez a ténykedés eredményesnek bizonyult. Ám — amint azt a beszámoló is említi — nem mindenütt ve­tették fel idejében a közre­működők személyes felelőssé­gét a határidők és különböző intézkedések elmulasztásáért. Talán néha sokát is vállalt magára a hivatal apparátusa, erején felül — például alvál­lalkozók felkutatása, anyag- beszerzés —, ezért nem volna igazságos bűnéül felróni bár­mit is. Megfontolásra érde­mes azonban a járás javasla­ta: létre kellene hozni a Pest megyei Beruházási Vállala­ton belül egy csoportot, a ki­sebb — a járás legutóbbi be­ruházásaihoz hasonló — mun­kák lebonyolítására. A gazdasági-társadalmi fej­lődés egyenes következménye, hogy a lakosság igényesebbé vált a helyi államigazgatással szemben. A szentendrei járási hivatal kádermunkájának is köszönhető, hogy a községi ta­nácsok vezetői általában meg­állják a helyüket az újabb követelmények közepette is. Többségük hosszú évek alatt szerzett államigazgatási gya­korlattal rendelkező szakem­ber, a fiatalabbak is jól kép­zett, felelősségüket érző tiszt­ségviselők. A hivatal belső szervezeti egységeinek élén szintén megfelelően képesí­tett, kiforrott vezetői módsze­rekkel dolgozó emberek áll­nak, akik számottevő segítsé­get, iránymutatás: tudnak ad­ni a helyi tanácsok munká­jához. A hivatal dolgozói és a községek tanácsi apparátu­sai között eleven a kapcsolat, a közös célok érdekében a já­rási hivatal munkatársai, ve­zetői tavaly például a helyi testületi üléseknél: csaknem háromnegyedén részt vettek, a megyei tanács, illetve a szentendrei járási pártbizott­ság, valamint Szentendre vá­rosa között. összegezve megállapítható, hogy — folyamatos tovább­képzéssel — a járási hivatal továbbra is képes feladatai­nak megoldására, arra, hogy érdemben segítse a községe­ket, amelyek élni tudnak (és élni is akarnak) megnöveke­dett önállóságukkal. Felhívta ugyanakkor a végrehajtó bi­zottság a járási hivatal fi­gyelmét arra, hogy az ide­genforgalommal, az üdülőte­rületekkel kapcsolatos fej­lesztési elképzelések megfo­galmazásába és megvalósítá­sába vonja be — a Pilisi Er­dőgazdasággal meglevő gyü­mölcsöző együttműködést szé­lesítve — a többi érdekelt partnert, például a Duna In­téző Bizottságot is. Átgondolt összehangolásra van szükség, tekintve, hogy a járás 13 tele­püléséből 12 országosan ki emelt üdülőterület. Mérlegen az intézkedési terv A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága két eszten­deje' tárgyalta a gödöllői já­rási hivatal munkájáról szóló előterjesztést, megjelölve azo­kat a főbb tennivalókat, ame­lyek elősegítik a feladatok eredményesebb végrehajtását. Az akkori határozat alapján készített intézkedési tervet a gödöllői járási hivatal, ame­lyet széles körben ismertetett a járás nagyközségeinek, köz­ségeinek és a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői között. Azóta számottevő fej­lődés tapasztalható — amint azt az erről szóló előterjesz­tést meghallgatva tegnap a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága is megállapította. Emelkedett a helyi testü­letek munkájának színvona­la. Ahol szükséges volt, a já­rási hivatal közreműködött az ülések előkészítésében, így azoknak határozatai törvénye­sek és végrehajthatók voltak, többségük alkalmas arra, hogy hosszabb távra megjelölje egy-egy ágazat fejlesztésének arányát, az intézkedése^ mód­szerét. Megnyugtató az össz­hang a helyi államigazgatás és a nem tanácsi szervezetek között, különösen a kereske­delmi és a szolgáltató hálózat intenzív előrehaladása ügyé­ben, az űt- és közműépítések­ben. A gödöllői járási hivatal to­vábbra is nagy figyelmet szentel a területfejlesztés koordinálására, a munkaerő­gazdálkodás irányítására, va­lamint arra, hogy mind saját berkeiben, mind a községi ta­nácsoknál tovább javuljon a személyzeti munka. Követke­zetes intézkedésekkel ügyel arra, hogy a jogpolitikai irányelvek mindenütt megfe­lelően érvényesüljenek, hogy ne szenvedjen csorbát a szo­cialista törvényesség — s mindinkább előtérbe kerüljön a helyi tanácsok demokrati­kus, önkormányzati jellege. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága ezután egyéb ügyekben határozott. B. I. A vállalatot segíti A tudományos tanács A tudomány és a termelés közötti kapcsolatokat ma külö­nösen azért szükséges mégin- kább elmélyíteni és szorosab­bá tenni, mert a világpiacon a versenyképes termékek gazda­ságos előállításának ídej- vi­lágszerte jelntősen csökkent az utóbbi időben — tájékoztatott Pungor Ernő akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem általános és analitikai kémiai tanszékének veztője. Mai ér­dekeltségi rendszerünkből ere­dően viszont « szabadalmi és a licencdíjakat figyelembe véve, a szabadalomban érdekeltek­nek egyenesen érdekük fűző­dik ahhoz, hogy egy termék minél tovább legyen forgalom­ban. Ezt a fékező hatást mi­előbb feltétlenül meg kell szüntetni, annál is inkább, mert miatta számottevő lema-* radásban vagyunk a külföl­diekkel szemben, ahol általá­ban 5—6, nálunk pedig 20 év a műszergyártásban egy-egy termék fennmaradásának az ideje. Nagy előrelépést jelentene, ha iparvállalataink tudomá­nyos tanácsokat alakítanának. Ezek a vállalat vezetőségének közvetlen tanácsadójaként mű­ködhetnének, és szükség ese­tén külön szakértőkre is tá­maszkodhatnának. A kellő szakértelemmel összeválogatott tudományos tanács az egyete­mi és az akadémiai kutatómű­helyekben elért eredményeket is hatásosabban hasznosíthat­ná. Jakab Sándor előadása a szakszervezetek feladatairól A párttal együtt, elkötelezetten A váci művelődési köz­pont színháztermében — mint az első oldalon be­számolunk róla j- e jelszó jegyében rendezték meg a szakszervezeti nagyaktí­vát: „A szakszervezetek minden erejükkel segítik a munkáshatalom, a munkás­állam politikai, gazdasági erősítését.” Ezt a szakszer­vezetek XXIII. kongresz- szusa fogalmazta meg, és e gondolatok jegyében tartot­ta meg Jakab Sándor is előadását. Bevezetőben a SZOT fő­titkárhelyettese a SZOT tit­kársága nevében üdvözölte a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának kezdeményezését, miszerint egy hónapon át mintegy kilenc alkalommal a megye különböző városaiban, illetve községeiben tanácskoz­nak a legfontosabb politikai kérdésekről. A többi között a szakszervezeti bizalmilak sze­repéről, az értelmiség köré­ben végzett szakszervezeti munkáról, a politikai tömeg­munkáról, a munkavédelmi tennivalókról, a termelés se­gítéséről, a gazdaságpolitikai agitációról. Helyeslik és üdvöziik a szakszervezet vezetői ezt a kezdeményezést — mondotta az előadó —, mert olyan idő­szak következik, amikor tar­tós, tartalmas politikai mun­kára van szükség. Hiszen akár a világban, akár a hazánkban végbemenő folyamatokat te­kintjük, felvilágosító munká­ra van szükség, szükség van a feladatok egységes értelmezé­sére és a cselekvési egység ki­alakítására. A szakszervezet megyei vezetői olyan progra­mot állítottak össze és olyan előadókat hívtak meg, amely- lyeü, illetve akikkel biztosít­hatják a sikert. Ezután Jakab Sándor a szakszervezeti munka idősze­rű kérdésed közül azokat az elvi, politikai, napi és távlati célokat, feladatokat foglalta össze, amelyek a jelenlegi ten­nivalók közül a legfontosab­bak. Hangsúlyozta, hogy ed­digi sikereink záloga az, hogy következetesen valósítottuk meg a lenini politikát. Mint mondotta: az egész ország ké­szül a párt XII. «kongresszu-. sára. Ez a készülődés azonban egybeesik a szakszervezet XXIV. kongresszusára való felkészüléssel is, amelyre szin­tén 1980-ban kerül sor. A ké­szülődés mindig sok-sok hó­nappal előzi mag a kongresz- szust. Részletesen foglalkozott az előadó a fogyasztókat érin­tő árkérdésekkel. Az intéz­kedések után — mondotta Ja­kab Sándor — az imperialista p.opaganda rágalomhadjára-' tot indított, megpróbált elé­gedetlenséget szítani a magyar dolgozók között. Magkérdezte az imperialista propaganda: hol volt a magyar szakszer­vezet, miért nem vétózta meg az áremeléseket? Arról azon­ban hallgatott a nyugati saj­tó: hol vannak saját szakszer­vezeteik a mérhetetlen ár­emelkedéseiknél, a tőkés or­szágokban mind jobban nö­vekvő infláció kibontakozá­sánál ? A magyar szakszervezetek — éppen az MSZMP határo­zata, kívánsága alapján —, megfelelő helyet foglalnak el az állami életben. A párt igényt tart arra, hogy a szak- szervezetek minden fórumon hallassák szavukat és része­sei a döntéseknek is. A ma­gyar munkásmozgalomban is nagy hagyományai vannak a szakszervezetnek és jelenleg is betölti hivatását, mind az ér­dekvédelemben, mind a kép­viseleti szerepében. Részt vesz a politikai életben, és a dön­téshozatalban is. A magyar szakszervezeti mozgalomnak nemzetközileg is nagy tekin­télye van, ennek egyik meg­nyilvánulása, hogy Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát választották a Szak- szervezeti Világszövetség elnö­kévé. Lenin azt mondotta — idézte az előadó —, hogy a i szakszervezetek a párt és az Szakszervezeti tisztségviselők a haligatóság soraiban jön, a dolgozók gondolkodása is. Jó lenne egyszerre minden gondunkat megoldani: le­gyen mindenkinek megfelelő lakása, mindenki elhelyezhes­se gyermekét gyermekintéz­ményben, emelhessük a nyug­díjasok ellátását, emelkedje­nek a családi pótlékok: egy­szerre mindent nem bír a nép­gazdaság. A szakszervezetek azonban a jogos kívánságokat rangsorolva sorra szorgalmaz­zák a megoldást. Természete­sen a párttal együtt, hiszen a magyar szakszervezet el­kötelezett szakszervezet, ak­kor is, ha önállóan tevékeny­kedik. Az önállóság azt is je­lenti, hogy önfejlesztő tevé­kenységet folytat, alkotó mun­kát végez és szervezetileg is állandóan megújul. A párt soha nem hoz ha­tározatot a szakszervezetre, a szakszervezet önállóan dolgo­zik, de a szakszervezetben dolgozó kommunisták segítik a szakszervezetbe tömörült dolgozók között népszerűsíte­ni, megértetni a párt politic káját. Jakab Sándor ezután nap­jaink szakszervezeti feladatai­ról szólott. Mint mondotta,' nem volt olyan elvi téma a párt XI. kongresszusán, amellyel a szakszervezet XXIII. kongresszusa ne fog­lalkozott volna, s nem szüle­tett olyan határozat, amely** nek megvalósításában a szak- szervezetek ne vettek volna részt. Jelenlegi feladataink kö­zül ki lehetne emelni — mondotta a többi között —, az egyenlősdi elleni harcot, a piac hatását munkánkra, a termékszerkezet átalakítását; a magasabb termelékenysé­gért folyó munkát, mindazt; ami lehetővé teszi, hogy meg­őrizzük vívmányainkat, meg­őrizzük elért életszínvonalun­kat. Jakab Sándor különösen ki­emelte a szakszervezeti bizal­miak szerepét, s részletesen beszélt az üzemi demokrácia fontosságáról. Hangsúlyozta, milyen fontos a szakszerve­zeti aktivisták elméleti kép­zése, hogy mindenkor helyt tudjanak állni. Olyan erősek­nek kell lenniük a szakszer­vezeteknek, hogy kezdemé­nyezni tudjanak, élni tudja­nak mindazzal a lehetőséggel, amire nemcsak joguk van, hanem a jogokkal élni köte­lességük is. Jelenleg készítik az üzemek, a minisztériumok a VI. ötéves tervet. Ebben is nagy szerepe van a szakszervezeteknek, hi­szen azokon is múlik, hogyan alakul majd a nagyüzemi munkásság helyzete. A tervek elkészülte előtt kell hallat­niuk hangjukat, nem akkor, amikor valami már befejezett tény, változtatásra alig van mód. Nem formális vélemé­nyekre van szükség, hanem felkészültségen, jó tájékozott­ságon alapuló konstruktív se­gítségre. Az aktivisták eddig is jól megállták a helyüket, s eddi­gi tevékenységük az alapja ■annak, hogy a jelenlegi gaz­dasági helyzetben, a most kö­vetkező időszakban, a kong­resszus előkészítésében is biz­ton lehet számítani munká­jukra —, fejezte be beszédét Jakab Sándor. S. A. Jakab Sándor előadása közben Barcza Zsolt felvételei állam között állnak. Ez azt jelenti, hogy a proletárdikta­túrában, a párt politikáját népszerűsíti a dolgozó töme­gek között, segít a nagysze­rű tennivalókra mozgósítani. A pártnak . Magyarországon 800 ezdb tagja van, a szak- szervezetbe négy és fél millió dolgozó tömörült. A kommu­nisták egymagukban nem tudják felépíteni a szocializ­must, szükség van a párton- kívüli dolgozó milliók köz­reműködésére. S e milliók mozgósítása szakszervezetek nélkül elképzelhetetlen. A párt politikája mögö.tt szi­lárdan sorakoznak a magyar dolgozók. A politika támoga­tását tanúsította az is, aho­gyan az utóbbi hónapokban egységesen kiálltak az intéz­kedések mellett. A párt tö­megkapcsolata jó, s ennek megteremtésében támaszkodik a szakszervezetekre. Minél nagyobb a lendület, minél na­gyobb az akció, annál nagyobb tömeg vesz benne részt és an­nál inkább tudatosan követi a tömeg a pártot. A szakszer­vezetek rendkívül fontos sze­repet töltenek be ebben a moz­gósításban. A szakszervezetek köz­reműködnek az államéletben is: törvényhozástól a végre­hajtásig. Az üzemektől a parlamentig. A szakszerveze­tek következetesen védik a dolgozók érdekét, de ezek az érdekek nem lehetnek soha ellentétesek az össznépi érde­kekkel, a közösségi érdekek­kel. Rendszeresen összegyűjtik a szakszervezetek a "dolgozók véleményét, kiállnak a jogos kívánságok mellett, s őszintén megmondják, ha jogos ugyan a kívánság, de pillanatnyilag teljesíthetetlen. Jakab Sán­dor példaként említette, hogy azok az emberek, akik vala­ha telekhez akartak jutni, egy ideig megelégedtek a telek­kel. Azután jogosan kívánták: legyen odavezető út, víz, vil­lany —, csakhogy a jogos kí­vánságokat nem lehet mindig azonnal teljesíteni. Mi örü­lünk a dolgozók életszínvona­la emslésének. annak, hogy mind több embernek van au­tója, háza —, az a cél, hogy az életszínvonal ne is csök­kenjen —, de a jóléttel e«wvt változzon, alakuljon, fejlöd­t

Next

/
Thumbnails
Contents