Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-04 / 232. szám
1979. OKTOBER i„ CSÜTÖRTÖK Tretfion Ferenc előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tartott előadást A munka szerinti elosztás néhány elméleti és gyakorlati kérdése a szocializmus építésének jelenlegi időszakában címmel. Az előadáson megjelenteket, a párt vezető propagandistáit, gazdasági, politikai, társadalmi életünk képviselőit Kovács Antal, a Központi Bizottság osztályvezetője köszöntötte. Elismerés a legjobbaknak Szovjet kitüntetések magyar építőknek A KGST-országok közös beruházásával megvalósult csaknem 3000 kilométer hosszú Szövetség földgázvezeték legjobb húsz -magyar építőjének a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége magas kitüntetéseket adományozott, amelyeket szerdán a budapesti szovjet nagykövetségen tartott ünnepségen adott át Vlagyimir Pavlov nagykövet. Az ünnepségen részt vett Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az orenburgi gázvezeték építési kormánybizottságának elnöke, Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője, Simon Pál nehézipari miniszter és Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára. Az ünnepségen Vlagyimir Pavlov mondott beszédet. Az ünnepséget követő fogadáson Szekér Gyula pohárköszöntőjében az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszönetét fejezte ki a magas elismerésekért. Őszinte, eleven kepcsolatek A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága előtt a szentendrei járási hivatal munkája A szentendrei járás arculata több tekintetben is változott az utóbbi öt esztendőben, elsősorban mégis a gazdaságitársadalmi környezet alakulásáról érdemes' néhány szót ejteni, ez utóbbi ugyanis meghatározó a járás községeinek életében. Az előző tervidőszak feladatainak teljesítése révén jelentősen javult a vezetékes ivóvíz-, illetve a villamos- energia-ellátás, fejlődött a kereskedelmi, vendéglátóipari hálózat, számos helyen sikerült pótolni a korábbi lemaradásokat a művelődésügyben, egészségügyben. A körültekintően megállapított fon tossági sorrend szerint ki emelten kezelték az iskolai tantermek, óvodai helyek építését, a lakó- és üdülőterületek közművesítését, s nem utolsósorban a lakásépítést. A jelenlegi ötéves tervben megfogalmazott tennivalókat eddig teljesítette a járás, eltekintve egy-két kisebb hibától, melynek oka a pénzügyi ütemezésben keresendő. Napjainkban biztosítottnak látszik az idei előirányzatok arányos, gazdaságos és takarékos felhasználása. Sajátos feladatok megoldása konkrét javaslatokat tettek, s ahol szükségesnek tűnt, ott témavázlatot, jogszabálymutatót adtak az előterjesztésekhez. Mindezek révén a hivatal munkája tartalmában is sokat fejlődött. Ugyanilyen őszinte és élő a kapcsolat a járási hivatal és Mindezekben jelentős szerep hárult a szentendrei járási hivatalra, amelynek utóbbi ötesztendős munkáját tegnap értékelte a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A járási hivatal határozottan és következetesen igyekezett ösz- szehangolni az egyes községek jogos igényeit a ténylegesen meglevő pénzügyi lehetőségeket, valamennyi új létesítmény megépítéséhez megteremtették a kivitelezői kapacitást, rendszeresen tartottak helyszíni tárgyalásokat a beruházásokban érdekelt tanácsok, tervezők, kivitelezők bevonásával. Ez a ténykedés eredményesnek bizonyult. Ám — amint azt a beszámoló is említi — nem mindenütt vetették fel idejében a közreműködők személyes felelősségét a határidők és különböző intézkedések elmulasztásáért. Talán néha sokát is vállalt magára a hivatal apparátusa, erején felül — például alvállalkozók felkutatása, anyag- beszerzés —, ezért nem volna igazságos bűnéül felróni bármit is. Megfontolásra érdemes azonban a járás javaslata: létre kellene hozni a Pest megyei Beruházási Vállalaton belül egy csoportot, a kisebb — a járás legutóbbi beruházásaihoz hasonló — munkák lebonyolítására. A gazdasági-társadalmi fejlődés egyenes következménye, hogy a lakosság igényesebbé vált a helyi államigazgatással szemben. A szentendrei járási hivatal kádermunkájának is köszönhető, hogy a községi tanácsok vezetői általában megállják a helyüket az újabb követelmények közepette is. Többségük hosszú évek alatt szerzett államigazgatási gyakorlattal rendelkező szakember, a fiatalabbak is jól képzett, felelősségüket érző tisztségviselők. A hivatal belső szervezeti egységeinek élén szintén megfelelően képesített, kiforrott vezetői módszerekkel dolgozó emberek állnak, akik számottevő segítséget, iránymutatás: tudnak adni a helyi tanácsok munkájához. A hivatal dolgozói és a községek tanácsi apparátusai között eleven a kapcsolat, a közös célok érdekében a járási hivatal munkatársai, vezetői tavaly például a helyi testületi üléseknél: csaknem háromnegyedén részt vettek, a megyei tanács, illetve a szentendrei járási pártbizottság, valamint Szentendre városa között. összegezve megállapítható, hogy — folyamatos továbbképzéssel — a járási hivatal továbbra is képes feladatainak megoldására, arra, hogy érdemben segítse a községeket, amelyek élni tudnak (és élni is akarnak) megnövekedett önállóságukkal. Felhívta ugyanakkor a végrehajtó bizottság a járási hivatal figyelmét arra, hogy az idegenforgalommal, az üdülőterületekkel kapcsolatos fejlesztési elképzelések megfogalmazásába és megvalósításába vonja be — a Pilisi Erdőgazdasággal meglevő gyümölcsöző együttműködést szélesítve — a többi érdekelt partnert, például a Duna Intéző Bizottságot is. Átgondolt összehangolásra van szükség, tekintve, hogy a járás 13 településéből 12 országosan ki emelt üdülőterület. Mérlegen az intézkedési terv A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága két esztendeje' tárgyalta a gödöllői járási hivatal munkájáról szóló előterjesztést, megjelölve azokat a főbb tennivalókat, amelyek elősegítik a feladatok eredményesebb végrehajtását. Az akkori határozat alapján készített intézkedési tervet a gödöllői járási hivatal, amelyet széles körben ismertetett a járás nagyközségeinek, községeinek és a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői között. Azóta számottevő fejlődés tapasztalható — amint azt az erről szóló előterjesztést meghallgatva tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megállapította. Emelkedett a helyi testületek munkájának színvonala. Ahol szükséges volt, a járási hivatal közreműködött az ülések előkészítésében, így azoknak határozatai törvényesek és végrehajthatók voltak, többségük alkalmas arra, hogy hosszabb távra megjelölje egy-egy ágazat fejlesztésének arányát, az intézkedése^ módszerét. Megnyugtató az összhang a helyi államigazgatás és a nem tanácsi szervezetek között, különösen a kereskedelmi és a szolgáltató hálózat intenzív előrehaladása ügyében, az űt- és közműépítésekben. A gödöllői járási hivatal továbbra is nagy figyelmet szentel a területfejlesztés koordinálására, a munkaerőgazdálkodás irányítására, valamint arra, hogy mind saját berkeiben, mind a községi tanácsoknál tovább javuljon a személyzeti munka. Következetes intézkedésekkel ügyel arra, hogy a jogpolitikai irányelvek mindenütt megfelelően érvényesüljenek, hogy ne szenvedjen csorbát a szocialista törvényesség — s mindinkább előtérbe kerüljön a helyi tanácsok demokratikus, önkormányzati jellege. A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága ezután egyéb ügyekben határozott. B. I. A vállalatot segíti A tudományos tanács A tudomány és a termelés közötti kapcsolatokat ma különösen azért szükséges mégin- kább elmélyíteni és szorosabbá tenni, mert a világpiacon a versenyképes termékek gazdaságos előállításának ídej- világszerte jelntősen csökkent az utóbbi időben — tájékoztatott Pungor Ernő akadémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem általános és analitikai kémiai tanszékének veztője. Mai érdekeltségi rendszerünkből eredően viszont « szabadalmi és a licencdíjakat figyelembe véve, a szabadalomban érdekelteknek egyenesen érdekük fűződik ahhoz, hogy egy termék minél tovább legyen forgalomban. Ezt a fékező hatást mielőbb feltétlenül meg kell szüntetni, annál is inkább, mert miatta számottevő lema-* radásban vagyunk a külföldiekkel szemben, ahol általában 5—6, nálunk pedig 20 év a műszergyártásban egy-egy termék fennmaradásának az ideje. Nagy előrelépést jelentene, ha iparvállalataink tudományos tanácsokat alakítanának. Ezek a vállalat vezetőségének közvetlen tanácsadójaként működhetnének, és szükség esetén külön szakértőkre is támaszkodhatnának. A kellő szakértelemmel összeválogatott tudományos tanács az egyetemi és az akadémiai kutatóműhelyekben elért eredményeket is hatásosabban hasznosíthatná. Jakab Sándor előadása a szakszervezetek feladatairól A párttal együtt, elkötelezetten A váci művelődési központ színháztermében — mint az első oldalon beszámolunk róla j- e jelszó jegyében rendezték meg a szakszervezeti nagyaktívát: „A szakszervezetek minden erejükkel segítik a munkáshatalom, a munkásállam politikai, gazdasági erősítését.” Ezt a szakszervezetek XXIII. kongresz- szusa fogalmazta meg, és e gondolatok jegyében tartotta meg Jakab Sándor is előadását. Bevezetőben a SZOT főtitkárhelyettese a SZOT titkársága nevében üdvözölte a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának kezdeményezését, miszerint egy hónapon át mintegy kilenc alkalommal a megye különböző városaiban, illetve községeiben tanácskoznak a legfontosabb politikai kérdésekről. A többi között a szakszervezeti bizalmilak szerepéről, az értelmiség körében végzett szakszervezeti munkáról, a politikai tömegmunkáról, a munkavédelmi tennivalókról, a termelés segítéséről, a gazdaságpolitikai agitációról. Helyeslik és üdvöziik a szakszervezet vezetői ezt a kezdeményezést — mondotta az előadó —, mert olyan időszak következik, amikor tartós, tartalmas politikai munkára van szükség. Hiszen akár a világban, akár a hazánkban végbemenő folyamatokat tekintjük, felvilágosító munkára van szükség, szükség van a feladatok egységes értelmezésére és a cselekvési egység kialakítására. A szakszervezet megyei vezetői olyan programot állítottak össze és olyan előadókat hívtak meg, amely- lyeü, illetve akikkel biztosíthatják a sikert. Ezután Jakab Sándor a szakszervezeti munka időszerű kérdésed közül azokat az elvi, politikai, napi és távlati célokat, feladatokat foglalta össze, amelyek a jelenlegi tennivalók közül a legfontosabbak. Hangsúlyozta, hogy eddigi sikereink záloga az, hogy következetesen valósítottuk meg a lenini politikát. Mint mondotta: az egész ország készül a párt XII. «kongresszu-. sára. Ez a készülődés azonban egybeesik a szakszervezet XXIV. kongresszusára való felkészüléssel is, amelyre szintén 1980-ban kerül sor. A készülődés mindig sok-sok hónappal előzi mag a kongresz- szust. Részletesen foglalkozott az előadó a fogyasztókat érintő árkérdésekkel. Az intézkedések után — mondotta Jakab Sándor — az imperialista p.opaganda rágalomhadjára-' tot indított, megpróbált elégedetlenséget szítani a magyar dolgozók között. Magkérdezte az imperialista propaganda: hol volt a magyar szakszervezet, miért nem vétózta meg az áremeléseket? Arról azonban hallgatott a nyugati sajtó: hol vannak saját szakszervezeteik a mérhetetlen áremelkedéseiknél, a tőkés országokban mind jobban növekvő infláció kibontakozásánál ? A magyar szakszervezetek — éppen az MSZMP határozata, kívánsága alapján —, megfelelő helyet foglalnak el az állami életben. A párt igényt tart arra, hogy a szak- szervezetek minden fórumon hallassák szavukat és részesei a döntéseknek is. A magyar munkásmozgalomban is nagy hagyományai vannak a szakszervezetnek és jelenleg is betölti hivatását, mind az érdekvédelemben, mind a képviseleti szerepében. Részt vesz a politikai életben, és a döntéshozatalban is. A magyar szakszervezeti mozgalomnak nemzetközileg is nagy tekintélye van, ennek egyik megnyilvánulása, hogy Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a SZOT főtitkárát választották a Szak- szervezeti Világszövetség elnökévé. Lenin azt mondotta — idézte az előadó —, hogy a i szakszervezetek a párt és az Szakszervezeti tisztségviselők a haligatóság soraiban jön, a dolgozók gondolkodása is. Jó lenne egyszerre minden gondunkat megoldani: legyen mindenkinek megfelelő lakása, mindenki elhelyezhesse gyermekét gyermekintézményben, emelhessük a nyugdíjasok ellátását, emelkedjenek a családi pótlékok: egyszerre mindent nem bír a népgazdaság. A szakszervezetek azonban a jogos kívánságokat rangsorolva sorra szorgalmazzák a megoldást. Természetesen a párttal együtt, hiszen a magyar szakszervezet elkötelezett szakszervezet, akkor is, ha önállóan tevékenykedik. Az önállóság azt is jelenti, hogy önfejlesztő tevékenységet folytat, alkotó munkát végez és szervezetileg is állandóan megújul. A párt soha nem hoz határozatot a szakszervezetre, a szakszervezet önállóan dolgozik, de a szakszervezetben dolgozó kommunisták segítik a szakszervezetbe tömörült dolgozók között népszerűsíteni, megértetni a párt politic káját. Jakab Sándor ezután napjaink szakszervezeti feladatairól szólott. Mint mondotta,' nem volt olyan elvi téma a párt XI. kongresszusán, amellyel a szakszervezet XXIII. kongresszusa ne foglalkozott volna, s nem született olyan határozat, amely** nek megvalósításában a szak- szervezetek ne vettek volna részt. Jelenlegi feladataink közül ki lehetne emelni — mondotta a többi között —, az egyenlősdi elleni harcot, a piac hatását munkánkra, a termékszerkezet átalakítását; a magasabb termelékenységért folyó munkát, mindazt; ami lehetővé teszi, hogy megőrizzük vívmányainkat, megőrizzük elért életszínvonalunkat. Jakab Sándor különösen kiemelte a szakszervezeti bizalmiak szerepét, s részletesen beszélt az üzemi demokrácia fontosságáról. Hangsúlyozta, milyen fontos a szakszervezeti aktivisták elméleti képzése, hogy mindenkor helyt tudjanak állni. Olyan erőseknek kell lenniük a szakszervezeteknek, hogy kezdeményezni tudjanak, élni tudjanak mindazzal a lehetőséggel, amire nemcsak joguk van, hanem a jogokkal élni kötelességük is. Jelenleg készítik az üzemek, a minisztériumok a VI. ötéves tervet. Ebben is nagy szerepe van a szakszervezeteknek, hiszen azokon is múlik, hogyan alakul majd a nagyüzemi munkásság helyzete. A tervek elkészülte előtt kell hallatniuk hangjukat, nem akkor, amikor valami már befejezett tény, változtatásra alig van mód. Nem formális véleményekre van szükség, hanem felkészültségen, jó tájékozottságon alapuló konstruktív segítségre. Az aktivisták eddig is jól megállták a helyüket, s eddigi tevékenységük az alapja ■annak, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben, a most következő időszakban, a kongresszus előkészítésében is bizton lehet számítani munkájukra —, fejezte be beszédét Jakab Sándor. S. A. Jakab Sándor előadása közben Barcza Zsolt felvételei állam között állnak. Ez azt jelenti, hogy a proletárdiktatúrában, a párt politikáját népszerűsíti a dolgozó tömegek között, segít a nagyszerű tennivalókra mozgósítani. A pártnak . Magyarországon 800 ezdb tagja van, a szak- szervezetbe négy és fél millió dolgozó tömörült. A kommunisták egymagukban nem tudják felépíteni a szocializmust, szükség van a párton- kívüli dolgozó milliók közreműködésére. S e milliók mozgósítása szakszervezetek nélkül elképzelhetetlen. A párt politikája mögö.tt szilárdan sorakoznak a magyar dolgozók. A politika támogatását tanúsította az is, ahogyan az utóbbi hónapokban egységesen kiálltak az intézkedések mellett. A párt tömegkapcsolata jó, s ennek megteremtésében támaszkodik a szakszervezetekre. Minél nagyobb a lendület, minél nagyobb az akció, annál nagyobb tömeg vesz benne részt és annál inkább tudatosan követi a tömeg a pártot. A szakszervezetek rendkívül fontos szerepet töltenek be ebben a mozgósításban. A szakszervezetek közreműködnek az államéletben is: törvényhozástól a végrehajtásig. Az üzemektől a parlamentig. A szakszervezetek következetesen védik a dolgozók érdekét, de ezek az érdekek nem lehetnek soha ellentétesek az össznépi érdekekkel, a közösségi érdekekkel. Rendszeresen összegyűjtik a szakszervezetek a "dolgozók véleményét, kiállnak a jogos kívánságok mellett, s őszintén megmondják, ha jogos ugyan a kívánság, de pillanatnyilag teljesíthetetlen. Jakab Sándor példaként említette, hogy azok az emberek, akik valaha telekhez akartak jutni, egy ideig megelégedtek a telekkel. Azután jogosan kívánták: legyen odavezető út, víz, villany —, csakhogy a jogos kívánságokat nem lehet mindig azonnal teljesíteni. Mi örülünk a dolgozók életszínvonala emslésének. annak, hogy mind több embernek van autója, háza —, az a cél, hogy az életszínvonal ne is csökkenjen —, de a jóléttel e«wvt változzon, alakuljon, fejlödt
