Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-17 / 243. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ..A-CEGL^D| JAPÁS ÉS CE6L xxiii. Évfolyam. 243. szám 1979. OKTÓBER 17., SZERDA Kőcser, Petőfi Tsz Elérhető a ten?ezeff nyereség Nagy táblákat járnak a gépek Kőcser határában átalakuló­ban a táj képe. Megszűnnek az öreg tanyák, megveszi, le­bontja őket a tsz. Elegyenge­tett, hatalmas táblák alakul­nak ki a gépek munkája nyo­mán, elvezető árokrendszerek­be terelik a belvizet, nyolc méter széles üzemi utak köny- nyítik a traktorok, szállítójár­művek közlekedését. A melio­ráció, igaz, sokba kerül, de megváltoztatja a gazdálkodás szerkezetét, jobban haszno­sulhatnak a gyenge talajú földek; Az egyesült kocséri Petőfi Termelőszövetkezetben a pró­batétel éve az első közös esz­tendő. A gazdálkodás megis­merése a további feladatok megfogalmazása céljából a közelmúltban a párt járási végrehajtó bizottsága kihelye­zett ülésen foglalkozott az ed­digi tapasztalatokkal, határ­járás során szerezve szemé­lyes benyomásokat a jelenlegi helyzetről. A látottak és Tóth Róza tsz-elnök jelentése alap­ján egyértelműen bebizonyo­sodott, hogy helyes, és szükséges lépés volt a két községbcli gaz­daság egyesülése. Már most kitűnik, hogy célszerűb­ben és színvonalasabban tudnak együtt gazdálkod­ni. Az idei kemény esztendő, ami­kor az időjárás próbára teszi a mezőgazdaságot, a tavaszi tervek teljesíthetőségét ígéri Kocséron. Az egyesült Petőfi Tsz ár­bevételi forrásainak összetéte­le alapján az ipari-mezőgaz­dasági kategóriába tartozik. Termelési szerkezetében nagy szerepe van az állattenyész­tésnek és a nagy számú ál­lomány takarmányellátásái szolgáló. növénytermesztés­nek. Zöldséggel és szőlővel is jelentős mértékben foglalkoz­nak. Az ipari tevékenység bú torgyártásra, műanyag cikke« előállítására és konfekció var­rására terjed ki. Az állattenyésztés keretében szarvasmarhát, sertést, juhot tenyésztenek és pecsenyecsir- két állítanak elő. Törekvésük a férőhelyek bővítésével, kor- szerűsítésévél — az adottsá­gokhoz mért állatállomány ki­alakítása. A jövőben még na­gyobb súlyt fektetnek a te­nyésztési és a termelési szín­vonal emelésére, a törzstenyé­szetek fenntartására. A jószágállomány zavartalan takarmányellátása érdekében a növénytermesztésben tovább egyszerűsítik a vetésszerkeze tét A takarmánytermelő terű letek bővítése a cél. A végbe­menő melioráció is ezt szol­gálja, és folytatódik a követ­kező években is. A szántók és a gyepterületek összefüggő, nagy táblákba kerülnek. Ez az átalakulás lehetővé teszi az emberi munka csökkentését, a gépek jobb és hatékonyabb ki­használását. Az év kezdeti gondjai fo­kozatosan megoldódtak. A ta­vaszi talájmunkáknál mutat­kozó lemaradást a kukorica - vetésig behozták. Május vég­re az egyesült szövetkezet job­ban állt az időszerű mun­kákkal, mint egy évvel ko­rábban külön-külön. A kalá­szosoknak náluk sem kedve­zett az időjárás, s ebből egy­millió forint terméskiesés szár­mazott. A kukoricatáblák me­net közbeni átminősítése ré-v vén nem az eredetileg terve­zett 603 hektárról, hanem 77-3- ról. takarítottak be most sze­mesterményt. Az aszályos idő­szak nem kedvezett ennek a növénynek. A,silókukorica ho­zama is kevesebb a reméltnél, ám az állatállomány szükség­letét, így is fedezi. A lucerna nem okoz csalódást, több mint 500 vagonnyit takarítottak be. A szárazság miatt a rétek és legelők hozama elmaradt a várttól. Most az ősszel 114 hektáron megkezdték a rét-, legelő­felújítási és -telepítési program végrehajtását. Gépi szedésű paradicsomot kétszáz hektáron telepítettek, ám ez a tervezettnél jóval kevesebbet fizet az idén. A szőlőben megtérül a jól vég­zett munka: 70 mázsa termést terveztek hektáronként, de a bőséges szüret 90—100 mázsa átlagot helyez kilátásba. A legnagyobb fejlődés az állat- tenyésztésben következett be. Az I-es tehenészeti telepen a már korábbi magas színvona­lon folyt a termelés, a II-es telepen a februári napi 2200 liter tejtermelésről eljutottak az 5000 liter feletti, napi fejt mennyiségig. Augusztus végé­ig az egy tehénre eső átlag'os tejhozám elérte a 3181 litert, s ezzel a telep a megyében el­foglalt 46. (!) helyéről a 3. helyre rukkolt elő. Várhatóan az év végén a szövetkezet 1- es és II-es telepe között dől el a megyei első és második .hely sorsa. Fejlődésben van a húsmarha-állomány is, két új istálló nemrég készült el. A juhászat gondja, hogy az 1200 anyajuhot jelenleg még öt telepen tartják. Szeretnék az állatállományt összevonni. A húscsirke-nevelésben is ked­vező eredmények születtek: az egy kiló súlygyarapodáshoz felhasznált takarmánymennyi­ség, 2,24 kilogramm. Az ipari termelés egyenletes. Tervszerű munkájának köszönhető, hogy az alaptevékenységből szár­mazó kiesést ellensúlyozni tudja. A végrehajtó bizottság — személyes tapasztalatai és a jelentés alapján — megálla­pította, hogy az egyesülés jól sikerült. A rossz időjárás ellenére az árbevételi és nyereség- terv teljesül. Az új vezetés megfelelő kap­csolatot alakított ki a tagság­gal. A testület elismerését és köszönetét fejezte ki a jó mun­káért. További feladatként je­lölte meg a VI. ötéves terv körültekintő kidolgozását, a kádernevelés, -utánpótlás kö­vetkezetes megvalósítását. Fel­hívta a figyelmet, hogy a jö­vőben még nagyobb felelőssé­get erezzenek a községért. Ne csak anyagilag, hanem szel­lemi erejükkel is nyújtsanak támogatást, kapcsolódjanak be a tömegpolitikai munkába. Növekedjen a párt vezetőségé­nek szervezőkészsége, a tag­ság cselekvőkészsége, támasz­kodjanak még jobban a szö­vetkezetben dolgozó kommu­nistákra. T. T. Ügyfélszolgálat a tanácsnál Páros héten szabad szombat Október húszadikától Ceg­léden, a yárosi tanácsnál is, a rendeletben foglaltak szerint, szombaton kéthetenként lesz nyitva a hivatal. A szabad szombat az iparvállalatoknál dolgozók többségével azonos napra — a páros hetek szom­batjára — esik. A tanácsnál természetesen ezeken a napokon is elintéz­hetek a legfontosabb ügyek. Ugyeletet tart az anyakönyvi hivatal, a családi és társadal­mi ünnepségeket rendező iro­da és kiadják a személyi szá­mokat. Az ügyfélszolgálat: irodában bejegyzik a szemé­lyi igazolványokba az utca­név. és házszám-, valamint lakcímváltozásokat. Kérésre hatósági bizonyítványokat igazolványokat, járlatlevelé. állítanak ki. Átveszik a kü­lönböző kérelmeket, beadvá­nyokat, leadhatók a talált tárgyak és többféle ügy inté­zési módjáról felvilágosítás! adnak. Ceglédberceliek Dánszenímiklóson Almaszedők. szőlőt szüretelik Az összefogás szép példája volt Hűvösek az őszi reggelek, s néha borongósak is. Egy ilyen hűvös-borongós őszi szombat reggelen népes cso­port igyekezett Ceglédberce- len. az iskolaépületek előtt álló autóbuszokra felszállni. A buszokat a dánszentmikló- si Micsurin Termelőszövetke­zet küldte, a várakozók pe­dig — felnőttek, gyerekek egyaránt — munkába igye­keztek. Az iskola kommunis­ta szombatot szervezett az MSZMP elkövetkező XII. kongresszusa tiszteletére. A pedagógus szakszervezeti ta­gok, a szülők, a felső tagoza­tos gyerekek szívesen jelent­keztek erre. A munkáért já­ró bérnek is megvolt már a helye.: az óvoda és az iskola eszközellátásának javítására fordítják, a nemzetközi gyer­mekév alkalmából. Áll az új iskola Délelőtt fél kilenckor már gyerekek zsivajától volt han­gos a termelőszövetkezet sző­lőse. A felnőttek almát szed­tek, sorra teltek a konténe­rek. A munkálkodókat meg­látogatta a termelőszövetke­zet elnöke, Főző József is. Köszönte a segítséget, s ér­deklődve kérdezte a népes csoportok láttán: hogy-hogy ennyien eljöttek? A válasz 'egyszerű volt, könnyen érthető. Egyúttal tükröt mutatott, amelyben a szomszéd községbeliek ösz- szetartását meg lehetett látni. Ceglédbercelen a község vezetői az ötödik ötéves terv időszakában fontos céljuknak tartották, hogy a gyermekin­tézményeket bővítsék. Erre nagy szükség volt. Eredmé­nye, hogy ötvennel több gye­rek járhat óvodába, mert a helyek számát gyarapították. Megépült az óvodai napközis konyha, teljesen társadalmi munkával készült az iskolá­sok tornaterme. A művelődés fontos színhelye a községben a művelődési ház. Ezt felújí­tották, fűtését korszerűsítet­ték. Tavaly, a felszabadulás ünnepére elnyerték a cegléd- berceliek a harmadik helyet megyei szinten, a községszé- pítési társadalmi munka ak­ció versenyében. Ezért 200 ezer forint járt. Ebben az év­ben, a közelgő november 7-e alkalmából, az ünnepségen adják át az új iskolát, amely büszkén magasodik ki a kör­nyék apró házai közül. Mind­ezekre az állami költségve­tésből 15 millió forint jutott. A falu lakói 4,1 millió forint társadalmi munkát végeztek és emellett az építkezést 1 millió forint értékben pénz­beli hozzájárulással segítették. \ segítségadásból az Egyetér­tés Termelőszövetkezet is ki­vette a részét. A hívó szónak itt van foganata, összetart a település közössége. Most, gyümölcsszedéskor is ez igazolódott, ezért kereked­tek fel oly sokan. Azon az őszi napon a dánszentmiklósi gyümölcsösben harminchat pedagógus szakszervezeti tag, száztíz szülő és száznyolcvan- két gyerek szedte az almát, a szőlőt. • Gyerekek, vödrökkel Bár az idő zord volt és a gyerekek sem a teli vödrök cipelését, hanem a játékot, a toliforgatást szokták meg, azért fürgén, jó hangulatban szorgoskodtak, fittyet hányva a szémerkélő esőnek is. A gyümölcsösben a felnőttekből szerveződött munkacsapatok közt folyt a nemes verseny: ki szed többet, szebbet? A kézzel szedett alma legszebb­je, legjava export lesz, így hoz hasznot a népgazdaság­nak. Természetesen a terme­lőszövetkezetnek sem mind­egy, hogy milyen áru kerül ki innen. Sok kamionrako­mány szép alma jut a dán­szentmiklósi gyümölcsösből a hűtőtárolóba, exportra és hazai ellátásra is. Kitöltött csekkek Ez a szombat önként vál­lalt .munkával eltöltött, szép eredménnyel járó kommu­nista szombat volt. A szüre- telők munka közben számba vették az otthon rájuk váró feladatodat is. Az Ősz nem­csak a nagyüzemekben bő­velkedik tennivalóval. Ezek­ben a hetekben zajlik a csa­ládoknál is a szüret, a ku­koricatörés. Több ceglédber- celi szülő épp emiatt vállal­ta inkább, hogy az egy gyü­mölcsszedőre jutó átlagbér­nek megfelelő összeget — tá­volmaradása miatt — csekk­lapon fizeti be. Az otthoni munkával végezni kell, de a többiektől sem akar elma­radni,’ állja a szavát. A jövőben is együtt, egy­másért dolgoznak, szorgos- kodnak a ceglédberceliek. Jó példát mutatnak gyermekeik­nek, a körülöttük felnövek­vő nemzedéknek. Jó kedv­vel teszik, szívesen. Ma az iskoláért, holnap a faluért —. mindig a jövőért. Máté Gyuláné igazgatóhelyettes — Az albertirsai nagyközségi könyvtárban október 20-án, szombaton délután 16 órakor nyílik Horváth Dávid szocio- fotó-kiállítása. A kiállítást M. Orbán Edit nyitja meg. A ké­peket — a könyvtár nyitva tartási ideje alatt — novem­ber 3-ig lehet megtekinteni. Társuk: a motor Árkos, bokros nehéz pályán Télen sem tétlenkednek Felbőgnek a motorok, ne­kilódul a mezőny. Fordulók, bukkanok, kanyarók, maga­san száll a por. A járműveken kemény legények ülnek, biz­tos kezű versenyzők, in­dulnak a komoly technikai felkészülést, tudást, fizikai erőnlétet megkövetelő moto- cross-versenyeken. Legutóbb Cegléden volt ilyen. Meghívásos jellegű, — több országos bajnok rész­vételével elekor avatták fel a Volán Honvédelmi Klub ■ új pályáját. A külső Pesti úton találtak erre megfelelő terü­letet. A versenyzésre alkalmas terep kialakításán rengeteget serénykedtek a. klub tagjai. A városi tanács is sok segítsé­get adott a munkához, emel­lett a Volánbusz, a Ceglédi Építőipari Szövetkezet és több más munkahely szintén segí­tett. A pálya kiállta a próbát Csikós és Vígh Elégedettek voltak a ver­senyzők, meg azok is, akik az építkezésen szorgoskodtak — mondta Ambrus János klub­titkár. — Jövőre bővíteni sze- retnénk: három akadállyal, dobbantókkal, elugrókkal, gyarapítani a létesítményt. — Külön öröm — említi Kriskó Ferenc, a motoros szakosztály edzője —, hogy a 125/B. kategóriában verseny­ző klubtagunk, Finszter Zol­tán, első helyezett lett, a 'ceg­lédi csapat pedig a második helyre jutott. A gárda helyt­állását azért is dicsérni kell, mert egyik igen jó sportolónk nem szerepelhetett, sajnos, a | mezőnyben. Csikós Benedek a I verseny előtti napon, felké­szüléskor, bukott és a lábát törte. A szakosztály egy éve, hogy megalakult. Lelkes, sportot szerető tagjai heti két-három edzéssel, s majd’ minden sza­bad idejüket lekötő motor­előkészítéssel, karbantartással készülnek az erőpróbára. A nyolc versenyző ebben az évben eddig öt pontszerző és hét meghívásos versenyen vett részt. Szorgos munkájuk eredménye a mostani szép si­ker is, hogy a jövő évtol már „Alkategóriában szerepelhet egé$z esztendei kimagasló eredménye után Csikós Bene- dek és. Vígh Árpád. Tanulnak, szerelnek A motocrossversenyzőket az őszi zimankó és a hideg tél sem készteti kényszerpi­henőre. Elméleti és gyakorlati próbákban egyaránt részük lesz. Kornyik István szakosz­tályvezető versenyelméleti és biztonságtechnikai tájékoztató­kat tart a régi és az újabb tagok számára a 20. Volán Vállalat klubjában. Kapcsola­tot teremtenek a városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács­csal, ismeretbővítő előadáso­kat szeretnének hallgatni és KRESZ-vetélkedőt rendezni. Sok munkát igényel a moto­rok karbantartása, felkészíté­se a következő versenyekre, hiszen ki-ki ismeri verseny­gépét, annak legapróbb por- cikájáig. A felkészítés költsé­geit is nagyrészt maguk a versenyzők állják. K. D. A minap, ' őszi napsütésben Cegléd utcáit róva meg­kapott az évszak hangulata. Akós hordókkal megrakott lo­vas kocsi kocogott az úton, hajtója nógatta a ráérősen po­roszkáló derest és fakót. Az egyik ház ablakából alkalom­hoz illő dallamok szűrődtek a szabadba, ‘ a neves francia énekes, Yvss Montand éne­kelte Kozma csodaszép san­zonját, a Hulló faleveleket. Én is a' leveleket kezdtem figyelni. A ház oldalára kú­szó repkényét, vad-szőlőét, amely most kezd pompás szí­nekben' tündökölni, az akác sárgáját, amely, mint meg­annyi arany tallér, hull a földre, élborítja a járdát. A platánét, amely színét rozsda­barnára váltja, s mintha fáz­na, összegömbölyödik, amint szárad. A begyűjtött avarból egyre több kocsival szállítanak el már a város parkjaiból, a fő­útvonalakról. De mit látni itt, a kisebb utcákban? Bizony, nem mindig azt, amit kellene. Hullt falevelekkel teli járdát, tömött árkot — sőt, gyakran az árok sejthető helyét csu­pán. Van, ahol a házak tulaj­donosai, lakói az utcai sza­kaszt Is épp oly takaros rend­ben tartják, mint portájukat, a 'kerítésen belül. Mások se kint, se bent nem törődnek Arkon-bokiron, motoron — a versenypályán: Finszter Zoltán /- Nem kel a biztatásra várai ilyesmivel. Csak néhány, sza­badban hagyott használati tárgy, kötélen száradó ruha, kapiirgáló baromfi, lustán na­pozó .macska jelzi, hogy embe­rek élnek a házban. Emberek, akiknek rendet kellene terem­teni maguk körül, -időt kellene szakítaniuk erre. ibgy tanácskozáson elhang­JLj zott: az eddigi felméré­sek szerint Cegléd lakói már ebben az évben is sok millió forint értékű társadalmi mun­kát végeztek városukért. Tisz­telet illeti azokat, akik szabad óráikat, kezük erejét erre ál­dozták, így igaz. De feladat még bőyein jut a következő hetekre, a zimankó beálltáig, sőt, azután is. Nem kell szervezésre, fel­hívásra várni, sem különösebb segítségre, hiszen oly magá­tól értetődő ez a tennivaló. Nem kell hozzá más, csak sep­rű, lapát, egy kis idő — és a tisztaság iránti igény. Nem kell várni a tanácstagok, a körzeti népfrontaktívák, és mások kezdeményezésére. Ki­ki maga hozzáláthat a lakhe­lye körül. Ebben az esetben nem számít, hogy a ház, amelyben otthona van, saját­ja-e, vagy csak bérli. A város mindenkié: mindenkinek kell hát tenni valamit érte, lak­jon bár főútvonalon, mellék­utcában, vagy a külső széle­ken, ahol a házak fél szem­mel már a mezőkre, szőlősök­re, szántóföldekre, tanyákra kacsintanak. A városkép a pe­riférián is városkép. A tiszta­ságot, rendet n.am terület sze­rint mérik. Bejelentették qzt is, hogy még ezen az őszön a Városgazdálkodási Vállalat számos — a salakkal, hamu­val, egyéb hulladékkal dim- bes-dombosra, kátyúsra töl­tött — ceglédi utca földútját talajgyaluval fciegyengeti. Megbüntetik azokat, akik az egyengetéssel mit sem törőd­ve a „dombosítást” kezdik elölről, Ismét az utcára hord­ják a salakot, a hamut, egye­beket. Most miég, ha hűvösebben is, de ragyogóan süt az őszi nap, Gondolni kell idejé­ben arra, hogy amikor bekö­szönt a csapadékos idő, legyen miben, s hová folynia az eső­víznek, hólének. Ne kelljen a járókelőknek minden esős év­szakban, útik eres zt eződásek- nél eljárni a szökdécselő „ceglédi keservest", hogy az utca egyik oldaláról a másik­ra aránylag száraz lábbal át­juthassanak. A várost járva most még számos helyen hullt levelek­től tömődött árkokat, lewí!- szőnyeggel borított járdákat lát az ember. A hangulat, a színhatáis pazar, ez igaz. De bölcs ’előrelátással, saját érde­künkben kell gondolni a tét­lenség következményeire. E. K.

Next

/
Thumbnails
Contents