Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-17 / 243. szám

VI. ÉVFOLYAM, 243. SZÁM 1979. OKTÓBER 17., SZERDA Baromfitenyésztők lesznek A gödöllői tangazdaságot so­kan felkeresik évente. Hol egy- egy gépbemutató, szakmai ta­nácskozás vagy éppen fajta- bemutató alkalmával jönnek a szakemberek, hol meg az Ag­rártudományi Egyetem hallga­tói töltik itt gyakorlatukat. Az ismeretszerzés lehetőségét te­kintve is. igazi nagyüzem ez a gazdaság. Az ott dolgozók és a gazdaság vezetői megszokták már, hogy mindennapos mun­kájukban közük van ezekhez, a náluk rövidebb-hosszabb loot eltöltő emberekhez, s tapasz­talatunk szerint "(készségesen állnak a tanulni vágyók ren­delkezésére. Így van ezekben a hóna­pokban is, amikor egy angolai tanulócsoportot bíztak rájuk. De Kik is ezek a fiatalok, s mit tanulnak fél évig a tangazda­ságban? « Három hónapja — A TESCO, a Nemzetközi Műszaki Tudományos Együtt­működési Iroda gazdaságunkat bízta meg az Angolából érke­zett, tizennyolc fiatal szakem­berből álló csoport képzésé­vel — mondja Luca Ferenc, a tangazdaság oktatási és szo­ciálpolitikai előadója. —Azt a feladatot kaptuk, hogy ismer­tessük meg velük a nagyüzemi baromfitenyésztés alapvető el­méleti és gyakorlati tudniva­lóit úgy, hogy egy év után ha­zájukba visszatérve, képesek legyenek önálló munkára. An­gola tizenöt tartományából érkeztek a hallgatók, ahol most szervezik az állami nagy­üzemeket és termelőszövetke­zeteket. — Ezek a húsz-huszonöt év körüli fiatalok igen komolyan veszi k az itteni tanulást és a munkát is, hiszen nemcsak előadásokat hallgatnak, hanem gödöllői kerületünkben, vala­mint a szárító-pusztai, rákos­hegyi és József majori barom­fitelepeinken ugyanaz a mun­kájuk. mint a mi baromfigon­dozóinknak. Most már a vé­dőoltást is rájuk bízhatjuk, hiszen több mint három hó­napja foglalkozunk velük. — Az elméleti előadásokat, köztük az adminisztrációs, bi­zonylati, munkaszervezési, gé­pesítési, munkavédelmi, tűz- rendészeti kérdésekről a tan­gazdaság szakembereitől hall­ják. Tanrend szerinti óráikat a gazdaság központjában tart­ják, a gyakorlatokat távolabb. Mi a szárító-pusztai telepen értük utol őket Földi Péterrel, a gödöllői kerület főállatte­nyésztőjével. Éppen nagy munkában találtuk kis csapa­tukat. A rákoshegyi telepről idehozott tojókat telepítették be Molnár Ilona állatorvosi segéd irányításával. Automatizáltság — Szakmailag nagy segítsé­get kapunk a gödöllői tangaz­daságban — fordítja Serafin Gonda szavait tolmácsunk. — Én otthon a mezőgazda- sági minisztériumban, Duandá- ban dolgozom, statikus va-: gyök. — Milyen egy angolai ba­romfitelep? — Mivel nálunk nagy me­leg van, érthetően inkább a szabadtartás uralkodik, ezt már Antónió Muhongó Mateus válaszolja, aki vidéki fiú, a fővárostól több száz kilomé­terre dolgozik egy üzemben. — Ilyen automatizáltság, meg gé­pesítés, mint amilyet egyes ma -/yarországi gazdaságokban lábunk, nálunk még nincs. Az automatákból, félautoma­tikus szerkezetekből a tangaz­daságban is többet láttak, de nem maradt 'ki programjukból más gazdaságok megtekintése sem. Jártak Bábolnán és Sári­sápon, az utóbbi helyen a tsz tojásfeldolgozó üzemét tanul­mányozták, Budafokon pedig a baromfifeldolgozó vállalat munkájával ismerkedtek. Az­után szakmai és baráti tapasz­talatcserén is részt vettek, pél­dául a túrái Galgamenti Ma­gyar—Kubai Barátság Tsz-ben. Elvitték őket a hernádi Már­cius 15. Tsz-be. s megismer­kedtek a gödöllői Kisállatte­nyésztési Kutató Intézetben folyó munkákkal is. Hírvivők is Az angolai csoport tagjai ba­romfitenyésztő betanított mun­kások lesznek. A tervek sze­rint január közepéig marad­Alapjába véve jól halad a személyi számok kiadása a gödöllői városi tanácsnál. Ok­tóber közepére már csak mintegy háromezer személyi igazolványba nem került bele a szám. Ezerkilencszázan van­nak még olyanok, akiknek vagy ném érkezett még meg a személyi számuk a központi nyilvántartóból, vagy megér­kezett, az ügyfél ennek rend­je és módja szerint felkereste a tanácsot, de kartonján javí­tani való akadt, ezért vissza­küldték. Sokkal több a gond azokkal, akik eddig még egyáltalán nem jelentek meg a személyi szám bevezetésére, noha elő­ször plakáton, majd külön le­Űttörőcsapataink ezekben a hetekben állítják össze az év programját, amelyet az úttörő­parlamenteken tárgyalnak mag. Az útitörőszövetség fel- szabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére egy új játékra mozgósítja- a pajtásokat. Az akció, a Tettekkel a mi vilá­gunkért, célja, hogy az úttö­rők és a kisdobosok, kapcso­lódjanak be Lakóhelyük életé­be, s így tapasztalják meg a közszereplés dolgait. Az akció hozzájárulhat a kis közössé­gek életének gazdagabbá, szí­nesebbé tételéhez is. A játék a gyermekekhez mért: izgalmas, romantikus elemei1 a 4+1 akciók. Az első feladat: a lakóhely felszabadí­tásának, a 35 év alatt elért eredményeknek, a harcok és az építőmunka résztvevőinek, szemtanúinak megismerése. A második tennivaló: hasznos tettek, cselekedetek a közvet­len környezetért. A harmadik alkalom sportversenyek, játé­kok szervezése, felnőtt bará­tok, segítők, patronálok bevo­násával. Végül az eddig Is­mert negyedik próba: őrsi ősz* szejövstel a családoknál, kö­zös program a szülőkkel, nagy­szülőkkel. testvérekkel. A plusz feladatot még nem is­merik az őrsök, a rajok, ezt csak az októberben összeülő országos parlament után teszik közzé A nagymamánál A tural Gagarin úttörőcsa­pat egy ötödikes őrsét azért kerestük fel, hogy érdeklőd­jünk, hogyan készülnek a já­tékra. Az őrs az Őzike nevet viseld, s tíz leány a tagja. A kérdésre persze valamennyi­en egyszerre szerettek volna válaszolni, de Szilágyi Kriszti­na, az őrs vezetője hamar el­nak a tangazdaságban, utána a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nátban tanulják tovább a mes­terséget. Szóba került, s ez nagyon szép gesztus a Péceli Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézettől, hogy vizsgái­kat náluk tehetik le, mielőtt még Bolyba kerülnek. A tangazdaság tehát nem­csak a hazai mezőgazdasági szakemberek továbbképzésé­ben segít, egy kissé tágította a kört. Azt is mondhatjuk: ne­véhez méltóan. Mindenképpen jó dolog ez, hiszen így sokan messzire viszik az övék mel­lett a magyar mezőgazdaság hírnevét is. F. J. vélben is felhívták figyelmü­ket állampolgári kötelezettsé­gük teljesítésére. A városban csaknem ezerötszázan vannak ilyenek. Az ő figyelmüket hívjuk fel ezúttal, arra, hogy amennyiben az év végéig kö­telezettségüknek nem tesznek eleget, 1980. január 1. után személyi igazolványuk ér­vénytelenné válik, s ez az is­mert szankciókat vonja maga után. A személyi számokat Gö­döllőn, a régi OTP-fiók he­lyén levő irodában hétfőtől csütörtökig, naponta 8-tól dél­után fél 5-ig, pénteki napokon 8-tól fél 4-ig és páratlan szombatokon 8-tól déli 1 óráig adják ki. csendesítette a csivitelő őzi­kéket, s tájékozottam, hatá­rozottan kezdi: — Igen, már jól ismerjük a feladatokat, a rajösszejövete­len megbeszéltük a teendőket Sőt, a mi őrsünk már hozzá is fogott a munkához. Erről azonban szóljon az ötlet kiagyalója, Vidi Erilca: — Meghívtam az őrsöt a nagymamához, Hubert Miklós- néhoz. Neki egy olyan, népi bútorokkal és eszközökkel be­rendezett szobája van, mint amilyen a zsámboki falumú­zeumban látható. Nagymami nagyon örült a látogatásnak, megmutatott nekünk min­dent, a sok éven át össze­gyűjtött kincseit. 8 — Nekem a legjobban a faragott bölcső tetszett — szólt közbe Tetézi Ildikó — és fő­ként a szépen felöltöztetett kisbaba a bölcsőben. Erika nagymamája, Manci néni el­mondta, hogy régen a kisfiúk pólyáját kék, a kislányokét pedig rózsaszínű szalaggal kö­Tart a feurgonya- és almavásár Az időjárás továbbra is ke­gyes hozzánk de hiába az ok­tóberi vénasszonyok nyara, a piaci kínálaton azért már ér­ződik, hogy alaposan benne járunk az őszben. Még akkor is, ha ezen a héten is talál­kozhatunk idényjellegű áruk­kal, sőt primőrökkel. Tart a nagy burgonya- és almavásár. A Pest megyei Zöldért üzleteiben egy kiló színes desiré krumpli 4 forint 40 fillérbe kerül, a jonatán almát,5,40-árt mérik. A sárga­répa és a gyökér kilónként 4,40-et, illetve 11 forintot ér. Kilenc forint egy kiló zeller, a karalábé 4 forint. Az I. osz­tályú fehér paprika 16, a II. osztályú 14, a szép, egészséges paradicsom 8 forint kilónként. A vöröshagyma 7 forint 40 fillér, 28 forint a fok hágjon a, a lila csemeghagyma pedig 10 forintot ér. A káposztafélék közül a leg­drágább a kel: egy kiló 6 fo­rint 60 fillérbe kerül. A fejes káposzta 4, a vöröskáposzta 5 forint. Négy forintért kínálják a cékla kilóját. A savanyú-, káposzta 12 forint, a tarkabab 32, a fehér bab 27 forint kilónként. Egy kiló mákért 48 forintot kérnek, 7,80 a feles zöldborsó. Tojás nincs. Egy kiló szőlő 20 forint, a téli kör­te kilója 10 forintba kerül. A piacon még zöldborsót is láttunk, kálója 20 forint. Itt a krumpli 7—3 forintba kerül, egy csomó piros hónapos re­tek 4 forint, akárcsak a fejes saláta darabja. A paprika kilónként 6—10—18 forint, a piros paradicsompaprika 16 forintot ér. Egy kiló spenótért 16—20 forintot kérnek, a sütő­tököt 8 forintért kínálják. A héjas dió kilója 30—36 forint, láttunk héjas mogyorót is, ez 36 forintért vár gazdára. Sok a szőlő, a körte, az al­ma. A Pannónia kincse 24, a saszla 14—20 forintba kerül- Az otellót 8—10 forintért mé­rik, a császárkörte kilója 12— 18 forint, az Alexanderé 18— 20. A piacon van'tojás is, két forintért. Egy szál kaktuszdá­lia 4, a szegfű 8—10 forintba kerül. A krizantémot szálan­ként 4—8 forintért kínálják. M. M. tötték át. Ha szegény ember gyermekének pólyáját díszí­tette, akkor csalt sima, ha jó­módúét, akkor vereti szélű volt a szalag. Bagó Ilonka jól emlékszik arra is, hogy ez a s-zalag elkí­sérte a régi parasatembereket egészen a sírig, csak. a színe változott. A menyasszony pél­dául az esküvőtől a menyasz- szonytáncig viselte a piros ha­bos szégyenpántlikát, de színes szalagok díszítették a druzsba botját és kulacsát is. Ö a la­kodalmak hívogatója s a me­net fő irányítója volt Külön gyerekrész — Már tanulunk oroszul — mondja Basa Beáta —, tud­juk. a druzsba orosz szó, je­lentése barátság. Lehet, hogy a vőfélyt azért nevezték drúzsbanak, mert általában a vőlegény legjobb barátai kö­zül került ki? Hirtelen nem is, tudunk a kérdésre válaszolni, de nem is Az őrs gyűrűjében a nagymama, aki szívesen be­szél a múltról az úttörőknek. Takács Pál felvétele Szám nélkül érvénytelen Négy plusz egy akció Közös program á családdal Csatornát, utat építenek Mintegy 500 méter csatornát építenek Gödöllőn a Kobzi János utcában, a Városgazdálkodási Vállalat dolgozói. Asztalos Ferenc szocialista brigádja a betoncsöveket teherautóról rakja le. A vezetek lefektetése után aszfaltburkolattal látják el az utat. Deine István, ‘ Bugyi Mihály és Kucskó János az út sze­gélyét építi. Ifj. Fekete József felvételei SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT PÉCELI KISPÁLYÁSOK Az őszi idény hajrája . A hajrához érkezett a pé­celi kispályás lafodarúg ó-baj ­morfondírozhatunk sokáig, mert Tóth Marika kihasználva a pillanatnyi csendet, máris beszélni kezd: — A beteg kisgyerekek ha­lálingének hímzésébe is be­fűzték a megfelelő színű sza­lagot. — Manci néni elmondta azt is, hogy a 30-as években ak­kora volt a gyermekhalandó­ság, hogy a felszabadulás óta nem halt meg annyi kisgyer­mek, mint akkor egy-egy év­ben — magyarázza Farkas Il­dikó. — Ezért külön gyermek- részt kellett fenntartani a te­metőben, ahol még most is sok kicsi sírdomb sorakozik az akkoriak közül, Rab Évi és Bagó Ilonka leg­jobban a hatalmas, tornyos, vetett ágyakat csodálta meg. Azt is megtudták, hogy a to­rony a gazdagabb családoknál 9 hímzett párnából állt, a sze­gényebbeknél jó, ha hatra fu­totta. — Annyi sok érdekes dolgot láttunk, hogy felsorolni is ne­héz volna — veszi át a szót Tóth Zs. Marika, őrsvezető­helyettes. — Nekem a színes, kaláris, a búbos kemence, a sublót és egy házi vászonból szőtt leánying tetszett a leg­jobban. Hiteles szemtanúk A legérdekesebb mégis az volt, és ezt valamennyien egy­behangzóan vallják, hogy a látogatás végén a nagymama, természetesen az őzikék se­gítségével, fel is öltöztette, unokáját igazi, száz évvel ez­előtti népi viseletbe. Sajnos, beszélgetésünket hamar be kellett fejezni, mert az őrsvezető sietteti a többie­ket: indulni kell, hiszen egy közös riportban állapodtak meg a fotószakkörrel. A fel- szabadulás körülményei után kutatnak, ehhez gyűjtenek adatokat, s most szemtanúkat, hiteles krónikásokat keres­nek. Minden bizonnyal szíve­sen fogadják őket, akárhová is kopogtatnak. no-kság őszi idénye. A legutóbb bi forduló után a Réí újból átvette a vezetést, győzelmé­vel a Medosz a 7. helyre ug­rott. A Club 99 lehengerelte- a tsz csapatát. Tíz gól született a Vasipar—Új telep mérkőzésen. Az Áfész emberhátrányban is döntetlent harcolt ki. A hato­dik forduló eredménye: Tsz—Club 99 0-7. Vezette: Skultéti 1. Gólszerző: Minké B. (5), Mikes F., Sallai G. A technikásabb bajnokcsapat ilyen arányban is megérde­melten győzött. Kiosz—Áfész 1-1. Vezette; Nagy L. Gólszerző: Sallai 1., illetve Viola J. Az. Áfész ezen a mérkőzésen elvesztette ve­zető helyét, igaz, egy ember­rel kevesebben játszottak. Réí SC—Barátság 3-0. Ve­zette: Juhász M. Gólszerző: Lestár 1., Kléner I., Kontics J. A. Barátság nem állította ne­héz feladat elé a Rét együtte­sét. Vasipar—Újtelep 6-4. Gól­szerző: Marké Z. (4), Strobel János, Tóth F., illetve László Z. (4). Ezen a gólokban gaz­dag találkozón megérdemel­ten győzött a Vasipar. BSC—Medosz 0-1. Vezette: Skultéti. Gólszerző: Petrás. Vége szakadt a BSC győzelmi sorozatának, a Medosz megér­demelten győzött. A bajnokság állása 1. Rét SC 6 5 1 — 18- S 11 2. Áfész 6 4 2 — 23- 5 10 3. Brazil SC 6 4 — 2 10- 6 8 4. Club 99. 6 3 1 2 16-12 7 5. KIOSZ 6 2 2 2 9- 9 6 6. Vastpar 6 2 13 11-12 5 7. Medosz 6 1 2 3 5- 7 4 8. Újtelep 6 114 7-18 3 9. Barátság 6 114 5-18 3 10. Tsz 6 — 3 3 4-20 3 Műszaki könyvnapok Előadás . a könyvtárban Űrhajózás az emberiség szolgálatában címmel tarta­nak vetítettképes előadást a műszaki könyvnapok alkal­mából a városi könyvtárban holnap, csütörtökön, este hat órakor, amelynek előadója Szüle Dénes, a televízió ter­mészettudományos osztályá­nak munkatársa. i

Next

/
Thumbnails
Contents