Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-14 / 241. szám
1979. OKTÓBER 14., VASÁRNAP 3 A tudományos eredmények és a gyakorlat egysége írta: Balogh lásrió, az MSZMP Pesi megyei Bizottságának titkára A kutatóhelyek számát és a foglalkoztatottak létszámát illetően a főváros közelségéből adódóan Pest megye sajátos helyzetben van. A megyében van az ország mezőgazda- sági kutatóbázisainak többsége. Itt működik az ország legnagyobb mezőgazdasági egyeteme, a MÉM Műszaki Intézete, az Állattenyésztési Kutató Intézet, a Kisállattenyésztés! Kutató Intézet, az Országos Gyógynövénytermesztési Kutató Intézet, az Agrobo- tanikai Intézet. Ezeken kívül a megyében található több mezőgazdasági jellegű tudományos intézet telephelye is. Az ipari jellegű tudományos intézmények súlya a megyében ennél szerényebb. A Nagynyomású Kutató Intézet egyik központja Százhalombattán épült fel. Emellett a megyében működő nagyvállalatok többségében folytatnak kutatási és fejlesztési munkákat, így a Csepel Autógyárban, SZIMFI-ben, Humán Oltóanyagtermelő és Kutató Intézetben, a Mechanikai Laboratórium gyáregységében, a Ganz Árammérőgyáriban, a Mechanikai Művekben, a Forte-ban, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában. A megyei főállású kutatóhelyeken 2200-an dolgoznak, a diplomás kutatók száma megközelíti a 600-at, ezen túlmenőén az agrártudományi egyetemen 320 tanár oktat, kutat. Az ipari üzemekben a -műszaki fejlesztéssel megközelítőleg 650-en foglalkoznak. Együtt ez több, mint másfél ezer főállású kutató-fejlesztő szakértő. A főállású kutatók közül akadémiai tudományos fokozattal 120-an rendelkeznek. A megye pártszervezetei nagy figyelemmel és felelősséggel foglalkoznak a tudománypolitika megvalósításával. A Pest megyei párt- bizottság 1969. szeptember 19-én kibővített ülésén tárgyalta meg az MSZMP KB tudománypolitikai irányelveit és intézkedési tervet dolgozott ki megvalósításukra. Ez jó alapot nyújtott a tudományos intézmények terveinek 'kidolgozásához. Ennek szellemében készítették el középtávú kutatási prgramjai- kat is. A Gödöllőn működő és idetelepülő tudományos intézmények tevékenységének összehangolására megalakult és elkezdte a munkáját a Gödöllői Agrárcentrum Intéző Bizottsága. Ez összehangolja a kutatómunkát, hatékonyabban hasznosítja és fejleszti a szellemi és anyagi kapacitásokat. A tudománypolitikai irányelvek megvalósítását a területi pártszervek és a megyei pártbizottság többször ellenőrizték. így a többi között a Gödöllő városi pártbizottság végrehajtó bizottsága 1971-ben, 1976-ban és 1979-ben tűzte napirendre a kutatásfejlesztés helyzetét, a budai járási párt-végrehajtóbizottság 1978-ban az Állattenyésztési Kutató Intézetet, a százhalombattai párt-vb a Nagynyomású Kísérleti Intézetet számoltatta be. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1971-ben a Mezőgazdásági Gépkísérleti Intézetet, 1973- ban a tápiószelei Agrobotanikai Intézetet és 1979-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet számoltatta be a tudománypolitikai irányelvek megvalósításánól. A testületi üléseken hozott határozatok elősegítették a kutatás és a műszaki fejlesztés gyorsabb előrehaladását. Gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel összhangban fejlődik a kutatási, fejlesztési tevékenység. A megyei tudományos intézmények három kormányszintű célprogram, hat tárcaszintű program és tíz kutatási főirány megvalósításában vesznek részt. Nőtt a kutatók szakmai felkészültsége, tehetséges fiatalok kapcsolódtak be a kutató munkába. Ezzel egyidejűleg a nem kellő anyagi érdekeltség hatására, főleg a fiatalok körében, kontraszelekciós folyamatot is lehetett tapasztalni. Sok tehetséges fiatal pályája kezdetén előtérbe helyezte a nagyobb jövedelmet biztosító gyakorlati munkát. E probléma áthidalására a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen tudományos gyakornoki ösztöndíjat rendszeresítettek. A tudományos intézményekben más anyagi eszközökkel is (lakáshelyzet javítása, térítésmentes nyelv- és egyéb tanfolyamok, illetve továbbképzések) támogatják a tehetséges és szerényebb anyagi körülmények között élő, elsősorban munkás és paraszt származású fiatalok tudományos pályakezdését. Mindezek ellenére még ma sem mondhatjuk, hogy a folyamatos fiatalítás minden intézményben és vállalati kutatóhelyen zökkenőimentes. Nem sikerült lényegesen növelni a kutatói mobilitást. A különböző típusú — vállalati, intézményi — kutatóhelyeken dolgozók érdekeltségi viszonyai (így a jövedelem, a tudományos fokozat megszerzése, a külföldi tanulmányutak lehetősége) sok területen nincsenek összhangban tudománypolitikai céljainkkal. Az irányelvek célkitűzéseinek megfelelően a megyében is szélesedett és javult a tudományos intézmények és a termelő üzemek kapcsolata. A közös anyagi érdekeltségen alapuló szerződéses megbízások köre egyre bővül és a kutatási eredmények gyorsabb gyakorlati elterjesztését jól segíti. Céljainknak megfelelően, elsősorban a KGST keretében, javult a kutatási kooperáció, de sikeresek voltak a tőkés országokkal való kezdeményezések is. Élénkült az érdeklődés a licencvásárlások iránt. ' A tudomány és a gyakorlat kapcsolatának jelentőségét könnyű belátni. Az intenzív gazdasági fejlődés, a hatékonyság és a gazdálkodás minőségi követelményei maximálisan igénylik a tudomány közvetlen részvételét gazdasági feladatok megoldásában. A vállalatok többsége helyesen alkalmazkodik az egyre szigorúbb gazdasági feltételekhez. A minőségi követelmények kedvezően befolyásolják a termelés szerkezetének fejlesztését. Az elmúlt négy évben a megyei vállalatok számos új termékkel jelentek meg á piacokon. A gazdasági egységekben a termékszerkezet eredményes átalakítása, a korszerű termékek előállításának bővítése csak jelentős kutató munkával és a legújabb tudományos eredmények felhasználásával oldható meg. Az üzemek többsége felismerte ezt, ezért is kívánják megismerni a kutatóhelyen — az intézetekben és az egyetemeken — felhalmozódó szellemi eredményeket. A szerződésekben rögzített kutatási és alkalmazási témák köre is nő. Az ipar jó néhány üzemében folytatnak kutató-fejlesztő munkát. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat például, amely a magyar műanyagleldolgozó vállalatok sorában a második helyet foglalja el, tíz hazad kutató intézettel áll szerződésben és ezen túlmenően két szocialista és hét tőkét országbeli vállalattal tart különböző szintű gyártásfejlesztési és kooperációs kapcsolatokat. A műszaki fejlesztés eredményeként 1976— 78 között a tőkés importból származó alapanyagok felhasználása 82 százalékról 68 százalékra csökkent, ugyanakkor a hazai és a szo- cilista importból származó alapanyagok felhasználási aránya 17 százalékról 31 százalékra emelkedett. A tőkés félkész- és késztermékek importjának kiváltását a termelési eljárások és a technológiai újdonságok vásárlása kedvezően segítette. A hazai gyártás megvalósításával az 1978-as gazdasági évben 10 millió dollár értékű devizát takarított meg a vállalat. Eredményeiket ennél is szenflélte- tőbben tükrözi a termelékenység emelkedése. Az egy főre jutó termelési érték 1975—78 között több mint háromszorosára emelkedett. A Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat a tervidőszakban három szabadalmat vásárolt és kettőt saját dolgozóitól valósított meg. Ezeket a vegyipari, írószer- és bőrdíszmű-termékek gyártásában alkalmazzák. A találmányok alapján gyártott termékek értéke az éves vállalati árbevételnek négy százaléka. A kőolajfeldolgozó iparhoz kötődik és korszerűsítésében eredményesen vesz részt a Nagynyomású Kísérleti Intézet. A kutatási kapacitás döntő részét a másodlagos kőolajfeldolgozási eljárások megismerésére fordították. Űj technológiákat vettek meg, illetve dolgoztak ki. Ez utóbbiak közül megemlíthetjük: a nagy aszfálttábtalmú kőolajok hldro- krakkodását molekulasziták hazai anyagból való előállítását és alkalmazását, továbbá a kőolaj-feldolgozóipari katalizátorok vizsgálati módszereit és tesztelését A legjelentősebb eredményeiknek ma is az új technológiák bevezetésének segítését, az üzemek termelésének stabilizálását, illetve intenzifiká- lását tekinthetjük. Ez utóbbi területen a Dunai Kőolajipari Vállalat üzemeinél a termékhozam, a katalizátor-élettartam és az energiatakarékosság szempontjából kedvező eredményeket értek el. Munkájukkal hozzájárultak a gázolaj-kénmentesítő üzem és kénkinyerő berendezések fejlesztéséhez. Jelentős szerepet vállaltak a petrolkémiai alapanyagokat — benzol, toluol, xilol, etilbenzol stb. — előállító aromás extraháló üzemek intenzifi- kálásában, A Nagynyomású Kísérleti Intézet tevékenységének egyik célkitűzése, és hasznos módszere, hogy nem áll meg a laboratóriumi eredményeknél, hanem méretnöveléssel a kísérleti félüzemi szintig fejleszti a gyártást. Az itt kidolgozott technológiák segítségével elsősorban a növényvédőszer-dpar függetlenítheti magát a tőkés piaci változásoktól és jelentős importmegtakarítást érhet el. A Dunai Kőolajipari Vállalatról a NAKI munkájának ismertetésekor már többször tettem említést. Hozzáteszem, hogy a vállalatnak 1979-ben 13 külső kutató szervezettel van kutatási szerződése. Bevált gyakorlat ennél a vállalatnál, hogy a gazdasági egységekhez tartozó szakemberekből team-et alakítanak, akik a helyzet felmérésétől a műszaki elő- tervek készítéséig foglalkoznak a kérdéssel. A megyében a műszeripart többek között a Ganz Műszer Művek Gödöllői Árammérő- gyára képviseli. A gyárban a fejlesztések az eletkronika alkalmazásának kiterjesztését célozzák. Ezt indokolja az elektronikus elven működő műszergyártás fejlődése, az alkatrészgyártás iránti igények növekedése. Az alkatrészgyártásban — saját fejlesztés eredményeként — rátértek az egy- és háromfázisú mérőórákhoz egyaránt felhasználható szerkezeti elemek gyártására. Változtak a fogyasztásmérőkkel szembeni követelmények is — alapvetően az élettartam és a mérési pontosságot illetően. A szerelés technológiájának korszerűsítésére az OMFB 10 millió forintot biztosított, saját alapjaikkal további 15 millió forintot. Ma legkorszerűbbnek ismert Bosch szerelési metodikát alkalmazzák. Saját gyártmányfejlesztő apparátusuk felzárkózott a feladatokhoz. Munkájuk eredménye az új elektronikus elven működő — nagy energiák nagy pontosságú mérésére alkalmas — fogyasztásmérő. A Mechanikai Művek a korszerű termék- struktúra kialakítására olyan termékek gyártását határozta el, amelyek kedvező ráfordítással nagyrészt a meglevő termelőeszközökkel állíthatók elő és megfelelnek a vállalati sajátosságoknak, a népgazdasági szükségleteknek. A vállalatnál a gyártási ej lesztés elsőrendű célkitűzése a gazdaságosság növelése, az anyag-, az energia- és az élőmunkaszükséglet csökkentése. A hatékonyabb gyártást korszerű szervezési és munkamódszerek alkalmazásával tervezik elérni. Saját konstrukciójú asztali telefonikészülékek gyártására tértek át. 1977-ben licenc alapján elvégezték a nagynyomású festékszóró berendezések honosítását. Vállalati kutató és fejlesztő intézetet kívánnak létrehozni. A megvásárolt licencek és a saját fejlesztő tevékenységük együttes eredményeként rugalmasan tudtak eddig is alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Az ipari szövetkezetekben megvalósított kutatási, fejlesztési és szabadalomhasznosítási munkák közül megemlítek néhányat: — a Texelektro Ipari Szövetkezet a Nehézipari Kutató Intézet fejlesztésében valósította meg az olajipari jelzőberendezések gyártását. A Ferroelektrika Szövetkezet sorozatgyártásra alkalmas motoros és mágneses zárású szelepek gyártását fejlesztette ki. A termékcsalád az 1979. évi tavaszi BNV-n vásárdíjat kapott. A Lignifer Ipari Szövetkezet a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetével elektronikus műszerek kifejlesztésére kötött szerződést. A Ferromechanika Ipari Szövetkezetnek három témában van együttműködési megállapodása, illetve licencvásárlási szerződése a Műszeripari Kutató Intézettel. És még lehetne sorolni hasonló példákat. Az eddigi ismertettekan kívül természetesen Pest megye jó .néhány más vállalatánál, intézetében folyik még jelentős kutató, fejlesztő munka. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat azért tud az átlagosnál gyorsabban alkalmazkodni a nemzetközi piaci igényekhez, mert a vállalati szervezeten belül foglalkoznak kutatással. A Csepel Autógyár a Magyar Autókutató és a Szovjet Össz-szövetségi Autóbusz Fejlesztési Intézettel alakított ki gyümölcsöző, a termelésre közvetlenül ható kapcsolatokat. A mezőgazdaság területén Pest megyében különösen gyorsan kell alkalmazni a tudomány legújabb eredményeit. Megyénkben az átlagosnál 50 százalékkal nagyobb az állóeszközök koncentrációja, magas a szakemberek szama is. A kérdés másik oldala, hogy a termőterület itt, az agglomerációban, még ha nagyon védjük is, gyorsabban fogy, mint máshol, a települések gyarapodása, az utak, vezetékek építése miatt. A termelőerők hatékony működtetéséhez tehát intenzív fejlesztés szükséges. Könnyű belátni, hogy máért szorgalmazzuk a tudományos intézetek közvetlen részvételét az élelmiszertermelés feladatainak a megoldásában. Éspedig, úgy, hogy a tudomány műhelyei ne külön, hanem az üzemekben dolgozó mintegy 3000 felsőfokú végzettségű szakemberrel vállvetve dolgozzanak, együtt munkálják ki a fejlesztésre váró kérdéseket. Az együttműködés megsokszorozza az eredményt, de nagyon hasznos a tudományos kutatók és az oktatók számára is. Hosszú ideig gond volt a tudományos intézmények közvetlen anyagi érdekeltségének megteremtése a kutatási eredmény minél sikeresebb alkalmazásában. Ennek megoldására tett sikeresnek ígérkező próbálkozást a Kertészeti Kutató Intézet, amikor belépett a dán- szentmiklósi gyümölcstermeszt ésd rendszerbe. Másik dicséretes kezdeményezés: a MÉM Műszaki Intézete a fejlesztési munkájáért járó díj egy részét visszahagyja a Délalföldi Gépjavító Gazdasági Társaságnál. A továbbiakban ez képezi anyagi érdekeltségét a társaság eredményében. Az Állattenyésztési Kutató Intézetben végzett kutatások eredményei közül az utóbbi 10 évben 50 nagy népgazdasági jelentőségű kutatási eredmény terjedt el a gyakorlatban. Például kialakították a Hungarofriz tejelő te- hétípust, amely 30 ezer tehén átlagában évi 4600 liter tejet termel. Kidolgozták a tejelő tehenek szuper párosítási tervét, amelynek eredményeként a tejtermelés növelésében az előrehaladás mintegy 20 százalékkal gyorsul. A nagy teljesítményű (5000 liter feletti) nagyüzemi tehenészetek csoportos, komplett takarmányozási rendszerét hozták létre. Ezzel tehenenként és évenként 100 kilogramm import fehérje takarmány takarítható meg. Az eljárást az AGROKOMPLEX-telepeken alkalmazzák. A HUNGAHIB sertés az ország vágósertéseinek tyj-át adja. Az új típusú emeletes malacbattériák és sertésönitatók segítségével az istállók kihasználása és a vízfogyasztás optimalizálható. Az intézet nagy erőfeszítéseket tesz a kutatási eredmények széles körjj, eredményes, gyakorlati alkalmazására. Évente 40 gazdasággal, illetve termelési rendszerrel működik együtt. Pest megye területén: — a herceghalmi Állami Gazdasággal: a Hungahib sertés tenyésztésével és tartásával — az Érdi Bentavölgye Mgtsz-szel: a finn ayrschire tehénállomány tartásával, a vácszentlászlói Zöldmező Mgtsz-szel az új típusú kötetlen tehenészeti telep létesítésével és üzemeltetésével, a dunavarsányi Petőfi Mgtsz-szel: a hampschire sertésállomány tenyésztésével áll rendszeres és szoros kapcsolatban. A megyében járásonként egy takarmánygazdálkodási modellüzemet patronál. A gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatói évente 60—100 új kutatási eredményt jelentenek be. 1978-ban 17 témában folytattak kutatási együttműködést belföldi partnerekkel és 18 témában külföldi intézményekkel. Az egyetemen széles körben vállalnak az oktatóik külső megbízásos munkákat. 1977-ben 20, 1978-ban 26 millió forint értékben vállaltak ilyen jellegű tevékenységet. Kétszáz üzemnek adtak ezen túlmenően díjazás nélküli szaktanácsot. Az eredményeket hasznosító üzemek és intézmények fele Pest megyében gazdálkodik. Az Agrártudományi Egyetem szocialista együttműködési szerződést kötött a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályával. Az együttműködés keretében a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknek térítés nélkül, a többieknek térítés elleriében készít az egyetem középtávú fejlesztési terveket, számítógépes optimalizálással. Ennek keretében évente 4—5 üzem fejlesztési terve készül el. Az Egyetem Munkavédelmi Intézete évi 8—10 üzemben végzi el az új gépek biztonságtechnikai bemérését. A munka- és üzem- szervezési tanszék, valamint a termelés- fejleszitési osztály évente 3—4 gazdaságnak korszerűsíti vezetési és irányítása rendszeret. Kidolgozták grill-liba takarékos gyorshizla- lási technológiáját is. A lúd tojótápszer forgalmazását a Gabona Tröszt megkezdte. Az új tojótápszer 20—30 százalékos import fehérjemegtakarítást tesz lehetővé. A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar kutatói az energiagazdálkodás javítását, a gyakorlat számára közvetlenül átadható eredmények elérését tűzték ki célul. A kutatási jelentéseket megküldték hasznosítás céljából az érdekelt intézményeknek. Megkezdődött az eredmények alkalmazása. Továbbfejlesztették a dunavarsányi nyúltelep fűtési-szellőzési rendszerét. Részt vettek a monord MEZŐGÉP Vállalat szárítóberendezéseinek műszaki fejlesztésében. Kidolgozták az őszi búza sávos szárvetési technológiáját. A Kisállattenyésztési Kutató Intézet nagymértékben segítette a megye baromfi-, nyúlás galamtofejlesatésének fellendítését. A gödöllői tápszerek a takarmánykeverékekben import fehérjét váltanak ki. Reeeptúráikat a GMV és a megyei keverőüzemek sikeresen alkalmazzák. Segítettek megalapozni a nagyüzemi nyúltenyésztést. A kihelyezett kutatócsoportjuk a dunavarsányi nyúltelepen irányítja a tenyésztési és tartási munkákat. Megszervezték a gyümölcsösök méhes meg- porzásának alapját. Kialakították a G—65-ös és G—72-es húshibrid és a G—33-as tojóhibrid tyúkfajtát. A MÉM Műszaki Intézete mérnöki irodákat alakított ki a kutatási, fejlesztési eredmények gyakorlati adaptálására. Műszaki továbbképző irodájában 1—2 hetes tanfolyamok keretében megismertetik az üzemek szakembereivel az intézet által kialakított új géprendszereket. Üzemi gyakorlati bemutatókat szerveznek a legújabb gépek alkalmazásával. Az üzemek számára gépjavítási és karbantartási technológiákat dolgoznak ki és adaptálnak. Bázisgazdaságokban próbálják ki a legújabb gépeket, géprendszereket. A bázisgazdaságok közel fele Pest megyében található. A Gyógynövénytermesztési Kutató Intézet fajtákkal és technológiákkal segíti a megyei gyógynövény termesztést, elsősorban a kere- pestarcsai termelőszövetkezetet és a Herceghalmi Állami Gazdaságot. Közreműködik a feldolgozási technológiák továbbfejlesztésében. A legfontosabb teendők Pest megyében a tudománypolitikai irányelvek megvalósításában, az agrár- és a műszaki kutató-fejlesztő tevékenység területén vannak. Törekednünk kell arra, hogy az agrár és műszaki kutatófejlesztő munka még hatékonyabban segítse elő a gazdaságfejlesztési célok megvalósítását; különösen azokon a területeken, ahol a központi fejlesztési programokhoz és a nemzetközi gazdasági együttműködéshez kapcsolódnak. A kutatás szellemi és anyagi erőforrásait tovább kell koncentrálni. Csökkenteni kell az egy intézményben kutatott témákat, és ezzel egyidejűleg növelni az egy témán dolgozó kutatók számát. Fokozni kell az együttműködést a hasonló profilú hazai tudományos intézmények között, segíteni a team-szerű kutatás elterjedését. Célszerű és indokolt nagyobb elismerésiben részesíteni az adaptációs és fejlesztő tevékenységet. A pártszervek számára folyamatos munkát jelent a tudománypolitikai irányelvek megvalósítása. Az intézeti pártszervezetek tevékenységében is ez a fő feladat. A politikai munkának elsősorban a kádermunkában van meghatározó szerepe. Az ellenőrzésben a bevált módszerek mellett — testületi beszámoltatás, vezetői konzultációk, káderhatáskörök — jobban kell támaszkodni a kutatói közösségek, fejlesztőcsoportok értékítéletére. Segíteni kell a jó alkotói légkör kialakulását, -az üzemekben a fejlesztők és a munkahelyi kollektívák kapcsolatát. Bízunk abban, hogy a megyei szervezet létrehozása után a tudománypolitika megvalósításában, a tudomány és a gazdasági gyakorlat kapcsolatainak erősítésében a jövőben még jobban tudunk támaszkodni az MTESZ-szervezeték és egyesületi csoportok tevékenységére. I
