Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-14 / 241. szám

} 1979. OKTÓBER 14., TASiRBTAP A hét három kérdése Brezsnyev beszédének visszhangja Fide! Castro New Yorkban — Arab csúcsértekezlet HÉTFŐ: A Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kor­mányküldöttség befejezi látogatását az NDK-ban, az SZKP főtitkárának beszédét világszerte nagy visszhang fogadta. — Budapesten Kádár János találkozik Karamanlisz görög kor­mányfővel. — A japán választásokon nem teljesültek a liberá­lis-demokraták reményei, előretörtek a kommunisták. KEDD: A brit konzervatívok kongresszusa. — Cossiga olasz miniszterelnök bonni tárgyalásai. — A portugál államfő Párizs­ban. SZERDA: Külügyminiszterünk, Púja Frigyes az ENSZ szék­helyéről Havannába utazik. — Holtponton a londoni Rhodesia— Zimbabwe konferencia. CSÜTÖRTÖK: Libanon ügyében összehívják az arab csúcs- értekezletet. — Az olasz és a spanyol kommunisták vezetőinek megbeszélése. — Videla Tokióban. PÉNTEK: Fidel Castro, az el nem kötelezett országok moz­galmának képviselőjeként felszólal az ENSZ közgyűlésében. — Sikertelen katonai puccskísérlet Bolíviában. — Megállapodás Moszkvában a szovjet—kínai tárgyalások érdemi szakaszának megkezdéséről. — Pertini Belgrádban. SZOMBAT: A kombodzsai honvédelmi miniszter Moszkvában. — Tömegmegmozdulások Spanyolországban. — Tanácskozik az európai szakszervezeti értekezlet. MILYEN VISSZHANGOT VÁLTOTT KI LEONYID BREZSNYEV BERLINI BE­SZÉDE? Nem volt titok, hogy Leo- tlyid Brezsnyev felszólal az NDK jubileumi ünnepségein s ennek során érinti majd a világpolitikai kérdéseket is. A berlini beszéd azonban két vonatkozásban is rácáfolt az előzetes nyugati jelzésekre. Az SZKP főtitkára nem szállt közvetlen vitába a washingto­ni hisztériakeltőkkel s ezzel mindennél jobban kifejezte Moszkva véleményét: a kari­bi vizek felkavarását álvál­ságnak tartja. Másrészt vi­szont gyakorlati kezdeménye­zéseket tett a katonai enyhü­lés vonatkozásában, amelyet joggal mondhatunk napjaink legidőszerűbb kérdéscsoport­iának. A szovjet vezető bejelenté­sei, javaslatai háromirányúak voltak. 1. A SALT—II. mielőbbi ratifikálása után meg lehetne kezdeni a SALT—III. előkészí­tését. Ennek során, az inter­kontinentális rakéták további korlátozása mellett, tárgyal­hatnának az Európában elhe­lyezett középhatósugarú raké­ták problémájának szabályo­zásáról is. 2. A Szovjetunió figyelmet keltő, egyoldalú lé­pésre határozta el magát, s kivon 20 ezer katonát, vala­mint ezer páncélost az NDK területéről, vagyis a bécsi haderőcsökkentési megbeszé­lések érvényességi zónájából. 3. Hajlandó fontolóra venni újabb bizalomépítő intézkedé­sek megvalósítását, például a kötelezettségvállalást további hadgyakorlatok és csapatmoz­dulatok előzetes közlésére. A Brezsnyev által bejelen­tett új kezdeményezések mél­tán váltottak ki erőteljes vi­lágvisszhangot. Az első órák­ban az őszinte és a kényszerű elismerés jelentette az alap­hangot: a Szovjetunió „nem tett rá egy lapáttal” a szen­vedélyek szítására, ahogyan ezt egyes szélsőséges NATO- erők szívesen látták volna, hanem „megfordította a sze­let”, s az enyhülés lehetősé­geire irányította a figyelmet. Azután összeszedték magukat az ellentábor propagandistái és főként két érvvel igyekez­tek kisebbíteni az elhangzot­takat. Először azzal, hogy a Szovjetunió egyoldalú kezde­ményezése nem olyan méretű, a Szovjetunió nem lenne ké­pes ellentételt biztosítani, ha­nem mert a fegyverkezési verseny újabb szakasza nyíl­na. Ezt viszont úgy mérsékel­hetnék a legjobban, ha meg sem kezdődik... A válasz sora tehát a nyu­gatiakon van s a jelek szerint heves viták folynak az atlan­ti színfalak mögött. A NATO december elején esedékes brüsszeli tanácsüléséig elég nehéz lesz a mindenki által elfogadható álláspontot kiala­kítani ... MI A JELENTŐSÉGE FI­DEL CASTRO NEW YORK-I UTAZÁSÁNAK? Emlékezetes, emberi mozza,- nata a nagypolitikának az a sok száz millió televíziónéző által is látott pillanat, amikor száz el nem kötelezett ország egyetértett — a vitás problé­mákat szándékosan nem érin­tette, hiszen azok csak feles­leges terhelést jelentettek vol­na. Kiemelte, hogy Havanná­ban síkraszálltak az enyhülés folytatása mellett; szolidari­tással fordultak az antiimpe- rialista küzdelmet folytató, felszabadulásukért harcoló né­pek iránt; sürgebtéjk az igaz­ságos nemzetközi gazdasági rend valóra váltásának szük­ségességét, a fejlődés anyagi alapjainak biztosítáisát. Kubá­val kapcsolatban Castro az el- nem kötelezettek határoza­tát ismertette, amely elítéli a szigetország elleni bojkottot. Az a tény, hogy á kubai ve­zető, tizenkilenc esztendő után ismét amerikai földre lépett, mégha úticélja nem is az Egyesült Államok, hanem az ENSZ volt, annak megkérde­zésére ösztönözte az újságíró­kat: vajon kapcsolatba lép-e Washingtonnal. Castro ismét rámutatott: nem Kuba zárkó­zik el a párbeszéd elől. Való­ban, ebben az esetben is az amerikaiakon múlik, hogy ál­válságok helyett mennyiben törekednek majd igazi meg­oldásokra ... MIÉRT HÍVTÁK ÖSSZE AZ ARAB CSÚCSÉRTEKEZ­LETET? Ha nem lesz váratlan vál­tozás a héten elhatározott po­litikai menetrendben, novem­ber 20-án, Tuniszban — az Arab Liga új székhelyén — Fidel Castro, az el nem kötelezett országok képviselője, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár társaságában New Yorkban az amerikai úságíróknak a kubai vezető golyóálló mellé­nyét firtató kérdéseire Fidel Castro természetes mozdulat­tal széttárta ingét. A csatta- nós választ azonban kiegészí­tette, amikor erkölcsi védő- páncéljáról szólt. Fidel Castro ezúttal az el nem kötelezettek mozgalmá­nak soros elnökeként utazott New Yorkba és szólalt fel az ENSZ-közgy ülésen. Utazá­sa sokáig bizonytalan lehetett — jóllelehet hagyomány, hogy mindig az elnök ismer­teti a csúcskonferenciák ál­lásfoglalását — mert a kubai álválság légköre és a céltuda­tosan terjesztett merénylet­fenyegetések nem járultak hozzá a megfelelő légkör biz­tosításához. Végül azonban az utazás létrejött, és Castro nagv hatású beszédében beszélt amellyel megváltoznának a stratégiai erőviszonyok Euró- . , ,, .. . pában. Ezzel igazat is mond- mindarról, amiben a csaknem tak, de hát az eddigi európai összeül a tizedik arab csúcsér­tekezlet. A hivatalos napirend a libanoni probléma, a sokat próbált ország békéjének, biztonságának, egységének szavatolása. Libanon kapcsán azonban két tényezőnek mindenkép­pen szóba kell kerülnie. A naponta érkező hadijelentések, a légicsaták, a tűzszünetek meghiúsulása jól mutatja, hogy a különbékje nem hozott igazi békét a térségben. S a libanoni problémát nehéz len­ne függetleníteni a palesztin ügyektől. Libanonról lenne szó, de az igazi téma, hogyan tovább a Közel-Keleten, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik a külön- út csődje s kitűnik: a palesz­tin jogok biztosítása nélkül nem lehetséges a kibontako­zás. Réti Ervin Tízéves az Merkczmosz Tíz éve. 1969. október 14-én bocsátották fed az Interkoz- mosz—1. jelzésű mesterséges holdat, és ezzel megkezdte ön­álló tevékenységét a szocialis­ta országok közös űrkutatási szervezete. A szervezet életében-minő­ségileg új fejezet kezdődött 1976 szeptemberében, amikor a tagországok képviselői elfo­gadták a szovjet kormány ja­vaslatát arról, hogy a jövő­ben az Interkozmosz űrhajósai is részt vesznek a szovjet űr­hajókkal és űrállomásokkal végrehajtandó expedíciókban. Az űrhajósjeiölíek első cso­portja 1976 végén kezdte meg felkészülését Csillagvárosban. A tervek szerint a legközeleb­bi nemzetközi személyzetű űr­hajó jövő év első felében in­dul útnak, fedélzetén egy ma­gyar űrhajóssal. Hazaérkezett Svédországból az MSZMP küldöttsége A Svéd Baloldali Párt-Kom­munisták meghíváséra októ­ber 8. és 13. között Svédor­szágba látogatott a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttsége. A delegációt —amely szombaton hazaérkezett — Győri Imre, a Központi Bizott­ság titkára vezette, tagjai vol­tak: Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára és Kovács László, a Központi Bi­zottság külügyi osztályénak alosztályvezetője. A küldöttség megbeszélése­ket folytatott hars Wemerrel, a Svéd Baloldali Párt-Kom­munisták elnökével és a po­litikai bizottság más tagjaival, a párt parlamenti csoportjá­val, valamint a Stockholm megyei pártbizottság vezetői­vel. Aiz elvtársi, baráti légkörű tárgyalásokon a két párt kép­viselői tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevé­kenységéről és soron követ­kező feladatairól. Beható vé­leménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről. . A két párt álláspontja sze­rint az egész emberiség érde­ke, hogy tovább folytatódjon az enyhülési folyamat és elő­relépés történjél a katonai szembenállás csökkentése, a leszerelés irányában. Külö­nösen fontosnak tartják, hogy életbe lépjen a SALT—II. szerződés, és további konk­rét megállapodások szülesse­nek a fegyverkezési hajsza megfékezése érdekében. A két párt képviselői üdvözöl­ték azokat az újabb szovjet kezdeményezéseket, amelyek a bizalom építését, a katonai összecsapás veszélyének csök­kentését célozzák. Carter kampánya a SELT—II. mellett Willy Brandt, ieonyid Brezsnyev javaslatainak fontosságáról Az amerikai kormány a ku­bai mesterséges válság nyo­mán szemmel láthatólag nem érzi biztosítottnak a hadásza­ti támadófegyverek korlátozá­sáról szóló szerződés szenátusi ratifikálását, és ezért kampányt indított a törvénybe iktatás­hoz szükséges többség meg­szerzéséért. Talán minden eddiginél ha­tározottabban sürgette a SALT—II szerződés törvénybe Iktatását Carter amerikai el­nök abban a pénteki beszé­dében, amelyet a Fehér Ház­ban mondott el amerikai po­litikai személyiségek előtt. Carter annak a véleményének adott hangot, hogy a szená­tusi vita kimenetele „nagyon is kétséges”. Ennek okát ab­ban jelölte meg, hogy 1980 elnökválasztási év lesz az Egyesült Államokban és emiatt a szenátusi szavazást már: pártszempontok is befo­lyásolják. Carter ismételten hangsúlyozta, hogy a SALT— II. jóváhagyása elsőrendű ér­deke az Egyesült Államoknak is, mivel csökkenti egy nuk­leáris háború veszélyét. Az el­nök azért óva intett attól, hogy a pártérdekek felülkere­kedjenek a nemzeti érdeken. Carter szerint a szerződés elutasítása esetében fennáll annak a veszélye, hogy „egyes nyugat-európai országok az Egyesült Államoktól a Szov­jetunió felé fordulnak”. A NATO-tagállamok az Atlanti Szerződés társaságá­nak pénteken véget ért wa­shingtoni ülésszakán állást foglaltak ’ azzal az amerikai tervvel kapcsolatban is, hogy mintegy hatszáz középhatótá­volságú nukleáris rakétát he­lyezzenek el Nyugat-Európá- ban. A résztvevők az állítóla­gos „szovjet veszélyre” hivat­kozva, támogatásukról bizto­sították’ a tervet. A NATO-országoknak nem szabad elszalasztaniuk a szovjet leszerelési javaslatok nyomán kínálkozó lehetőséget az európai katonai enyhülés folyamatának meggyorsítására — hangoztatta szombaton köz­zétett sajtónyilatkozatában Willy Brandt, a Nyugatnémet Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke. -í föd karate Leonyid Brezsnyev berlini beszédével kapcsolatban az NSZK-ban és nyugati szövet­ségeseinél megindult ellen­kampányra utalva a kor­mánypárt vezetője figyelmez­tetett: nem szabad megenged­ni, hogy a politikai küzdőté­ren most a héják vegyék át az események irányítását. „Az elmúlt évszázad német és európai történelme teli van elszalasztott lehetőségekkel. Leonyid Brezsnyev berlini be­szédére való (nyugati) reagá­lások egy némelyike olyan ag­godalomnak ad tápot, hogy is­mét éljátszhatjük a békét biz­tosító tárgyalások esélyeit”, hangsúlyozta Brandt. Kard felkelők Kurd felkelőknek Mahabad egyik rendőrőrse ellen inté­zett pénteki támadása során életét vesztette a város rend­őrfőnöke és három rendőr, heten pedig megsebesültek. Brumiehibő!, az iráni hadse­reg 64. hadosztályának főha­diszállásáról különleges „ro­hamegységet” irányítottak át Mahabadba, úgymond „a la­kosság megsegítésére”. Az erumdehl laktanya parancs­noka a Tehran Times című lapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a kurd felke­lés „széles méreteket öltött, a felkelők már nemcsak kis, kü­lönálló egységekben támad­Véget ért az európai szakszervezeti tanácskozás Az ENSZ Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezete (ILO) genfi székházában szombaton befe­jezte munkáját az Európai Szakszervezeti Központok 3. konferenciája. A kétnapos tanácskozáson, amelyen 28 ország 43 országos szakszervezete képviselteti enyhülés hátterében éppen az adott erőviszonyok álltak. Mi nem az erőviszonyokat akar­juk megváltoztatni, hiszen ez oktalanság lenne, hanem le­szerelési és haderőcsökkentési lépésekkel elérni, hogy foko­zatosan csökkenjen a szem­benálló erők szintje. Ebben viszont ‘kettőn áll a vásár: a Szovjetunió jelentős egyolda­lú lépésével igyekezett a kez­dő sebességet, az új lendüle­tet megadni, folytatni azon­ban csak a NATO közremű­ködésével lehet. Másodszor: a nyugati sajtó egy része „ke­leti szirénhangokról” beszél, amelyek célja, hogy megaka­dályozzák 572 középhatósuga­rú rakéta elhelyezését nyugat- és dél-európai atlanti báziso­kon. Valóban nem lenne cél­ravezető, ha ezek a rakéták megjelennének: nem mintha HANOIBAN szombaton köz­zétett jelentés szerint az el­múlt napokban sem szünetel­tek a Vietnam elleni kínai. provokációk. A vietnami 'hír- szolgálati iroda egy Cao Bang tartománybeli határmenti fa­lu esetét emelte ki, amelynek életét sorozatban zavarták meg kínai behatolások. az olasz fővárosban október 18. és 20. között elő­ször ül össze a hadviseltek le­szerelési világtalálkozója. A találkozón — az eddigi je­lentkezések szerint — az öt világrész 75 országából mintegy 1000 küldött képviseli a második világháború hadvi­seltjeit. az ellenállókat és a partizánokat, a nemzeti felsza­CSAK RÖVIDEN... badító és függetlenségi har­cok tegnapi és mai résztvevőit. FRANCIAORSZÁG ismerje el Kambodzsa törvényes kor­mányának a kambodzsai népi forradalmi tanácsot — köve­teli szombati számában a Francia Kommunista Párt köz­ponti lapja, a L’Humanité. A lap elítéli azt a rágalomhad­járatot, amelyet a Nyugat folytat a népi Kambodzsa el­len. A CSENDÖRSÉG HIVATA­LOS közleményben megérő­sítette azt a hírt, hogy csü­törtök hajnalban elfogták az ETA baszk terrorszervezet po­litikai-katonai ágazatának két tagját, amint éppen robbanó­anyagot kívántak elhelyezni egy épülő csendőrségi épületen. Elfogásuk nyomán letartóz­tatták a kommandó további öt tagját is. MEXIKÓ elismerte a Sza­harái Arab Demokratikus Köztársaságot — tájékoztatta jegyzék formájában az algíri mexikói nagykövetség a diplo­máciai missziókat és az Algír­ban akkreditált nemzetközi szervezeteket. magát, Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel részt vett a szaktanács küldöttsége is. A tanácskozás szombati — egyben befejező — ülésén to­vábbi felszólalások hangzot­tak el a nemzetközi szakszer­vezeti központhoz a munkahe­lyi környezetről, a dolgozók jólétének biztosításáról eljut­tatott jelentések kiegészítése­ként. Az Európai Szakszervezeti Központok 3. genfi konferen­ciája végén a küldöttek közös közleményt fogadtak el, amely­ben egyebek között megfogal­mazódott, hogy a konferencia nagy jelentőséget tulajdonít az európai szakszervezetek kö­zött kialakult kapcsolatok és együttműködés további bőví­tésének. Egyetértettek abban, hogy a konferencia elősegítet­te az információk cseréjét és támogatják azt a javaslatot, hogy az információik begyűj­tésére és jobb terjesztésére a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet segítségéivé] hozzanak létre egy nemzetközi adatban­kot. nak, hanem »»tapasztalt, kép­zett tisztek« irányításával folytatják hadműveleteiket”. Kormányválság Izlandon Pénteken beadta lemondá­sát Olafur Johannesson izlan­di miniszterelnök, aki három párt koalíciós kormányát ve­zette. Miután a lemondott kormányfő visszautasította a parlament feloszlatását, Eld- jarn elnök valószínűleg egy másik politikai személyiséget kér fel, megfigyelők szerint Benedikt Grondalt, a szociál­demokraták elnökét, hogy ala­kítson új kormányt Grondal visszalépése a kormányból idézte elő a kormányválsá­got. Az új kormány azután minden valószínűség szerint feloszlatja a parlamentet Palesztin nyilatkozat A megszállt területeken mű­ködő Palesztin Nemzeti Front szombaton nyilvánosságra ho­zott programnyilatkozata el­ítéli Egyiptom és Izrael Camp David-i különalkuját és az úgynevezett „palesztin önkor­mányzat” megteremtésére irá­nyuló lépéseket. A dokumen­tum szerint kudarcra vannak kárhoztatva ,, az úgynevezett Egyesült Arab Királyság meg­alakítására tett kísérletek is. A Palesztin Nemzeti Front elvet minden kapcsolatfelvé­teli kísérletet az Egyesült Ál­lamokkal, ha azok arra irá­nyulnak, hogy a palesztinokat is a „Camp David-i megalku­vás” részeseivé tegyék. A szer­vezet azt szeretné, ha Irak is csatlakozna a „szilárdság frontjához” amelyet Szíria, Algéria, Líbia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és a PFSZ alakított két évvel ezelőtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents