Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-13 / 240. szám

Swwr "W ___ K/ unap 1979. OKTOBER 13., SZOMBAT FÓKUSZ A kurd kérdés Irán északnyugati részén a kurd gerillák szabályszerű há­borút vívnak a teheráni kor­mány reguláris erőivel. Az ese­mények ismét ráirányítják a fi­gyelmet e különös sorsú nép múltjára, jelenére és jövőjére, vagyis a kurd kérdésre. A kurdok napjainkban négy ország területén, azaz' Iránban, Irakban, Törökországban és a Szovjetunióban élnek. Az előbbi három államban ma is félnomád életformát folytató nép földrajzi elhelyezkedése sok tekintetben választ ad a kurdok problémáira, amelyek­nek gyökerei a középkorba nyúlnak vissza. A kitűnő fegy­verforgató hírében álló kurd nép — a perzsákhoz ha­sonlóan — nem sémita, mint az arabok, és nem turk, mint a török. Talán e különböző­ségből fakad, hogy a kurdok mindig is ellenálltak az őket leigázni akaróknak. Évszáza­dokig harcoltak az arabokkal, akiknek, ha teljesen behódol- tatni nem is, de mohamedán hitre téríteni végül sikerült őket. Később az új hódító, az ozmán birodalom fennhatósá­ga alá kerültek. Önálló Kurdisztán a szó valódi értelmében sohasem lé­tezett, bár a történelem folya­mán nem egy államalapítási kísérlet történt Ezek azonban sorra elvetéltek, éspedig azért, mert a terület a különféle nagyhatalmi érdekek ütköző­pontjában fekszik. A kurd kérdés kiváltképp az első vi­lágháború után vált politikai ütőkártyává. A kurdok több­ségükben a török birodalom­ban éltek, s az annak felbom­lása után keletkezett — Irán kivételével — új nemzeti ál­lamokban is kisebbségben ma­radtak. (Egyedül a Szovjet­unió rendezte megnyugtatóan a kurd nemzetiség sorsát.) A háborút követően a konfliktus elsősorban Anglia és Török­ország között bontakozott ki, mégpedig a kurdok által la­kott területen talált olaj miatt. Anglia ugyanis mandátumte­rülethez jutott, amely később Irak néven önálló állam lett. Az olajmezők birtoklásáról folyó vitát a Népszövetség Irak (tehát az angolok) javá­ra döntötte el. A második világháború után Iránba tevődött át a kurd kérdés súlypontja. A há­ború alatt Irán északi részén kikiáltották a Kurd Köztársa­ságot A negyvenes évek vé­gén a rövid életű állam fenn­állásának császári csapatok bevonulása vetett véget. A viszonya később ellenségessé vált a szomszédos Irakkal. Amikor ott kurd felkelés tört ki, Pahlavi teljes mértékben a gerillákat támogatta. Mind­ez 1975-ig tartott. Ekkor meg­oldódott a konfliktus fő oka, Bagdad lemondott egyes, olaj­ban gazdag iráni területek iránt támasztott igényéről. Irak pedig kiegyezett a kur- dokkal: engedményeket tett nemzeti jogaik gyakorlásában. A sah bukása után Iránban lángra kaptak a kurd önálló­sági törekvések. Nyilván úgy vélték — s az új hatalom kezdetben táplálta is e remé­nyeket —, hogy eljött az idő, amikor szélesebb jogokat kap­hatnak. Ám később a nem­zetiségi mozgalmak tekinteté­ben megkeményedett Teherán irányvonala, talán azéTt, mert e törekvésekben a központi hatalom gyengüléséhez vezető veszélyforrást láttak. A kur­dok szeptember elején vissza­vonultak a hegyek közé. A napokban azonban ismét fel­élénkült a gerillatevékenység: katonai helyőrségeket támad­nak meg. túszokat ejtenek. Az iráni hadsereg — erre válasz­ként — jelenleg nagyszabású offenzívát készít elő a felke­lők ellen. E kérdésben azon­ban az iráni politikai-vallási vezetés is megosztott. Madari aiatollah például úgy véli hogy a kormánynak időben figyelembe kellett volna ven­nie a kurdok követeléseit. Nem tudni még, hogyan alakulnak az események Kurdisztánban. Csak remélni lehet, hogy a jelenlegi szem­benállás nem torkollik véres végkifejletbe. Laczik Zoltán A NATO tervezett nyugat-európai rakétaprogramja ellen Tiltakozási hullám Az amerikai külügyminisz­térium ismételten arra szólí­totta fel az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségeseit, hogy támogassák azt a tervet, amelynek alapján mintegy hatszáz legújabb típusú kö­zéphatótávolságú nukleáris fegyvert helyeznének el Nyu- gat-Európában. Ezzel egyidejűleg az ameri­kai terv veszélyességéről pró­bálja meggyőzni ' a kisebb NATO-országok vezetőit Her­bert Scoville, az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) egykori helyettes veze­tője. A nyugat-európai kör­úton levő Scoville csütörtökön a dán fővárosban kijelentette, hogy amennyiben a NATO új nukleáris fegyvereket telepít Nyugat-Európába, az nagy­mértékben csökkentené a SALT—II. szerződés jelentősé­gét. A brit békemozgalom és a kommunista párt tiltakozási hullámmal fogadta a hírt, hogy a Szovjetunióra irány­zott amerikai szárnyas raké­tákat és más nukleáris fegy­vereket készülnek telepíteni Anglia területén. Az új fegy­vereket Kelet-Angliában he­lyeznék el és a tárgyalások teljes titokban már július óta folynak Washingtonban. A munkáspárti békeakció nyilatkozatban sürgette, hogy Angliából „távolítsanak el minden nukleáris fegyvert”, és ne veszélyeztessék az ország biztonságát a szárnyasrakéták­kal. Október 27-én országos akciónapot tart a fegyverke­zési tervek ellen. , A NATO-közgyűlésen, amely­re október 22 és 27 között ke­rül sor Ottawában, éles vita várható a Nyugat-Európában elhelyezendő nukleáris fegy­verekről. A katonai bizottság előadója azt javasolja, hogy fel kell ajánlani a fegyver­kezés ellenőrzéséről szóló tár­gyalásokat a Szovjetuniónak, mielőtt döntést hoznának új nukleáris fegyverek gyártásá­ról és ^Nyugat-Európába tele­pítéséről. A politikai bizottság előadója viszont az azonnali modernizálási döntés mellett foglal állást jelentésében. Frank Church, az amerikai szenátus külügyi bizottságá­Befejeződött a brit konzervatívok kongresszusa Thatcher harcias beszéde Margaret Thatcher minisz­terelnök beszédével pénteken Blackpoolban befejeződött a brit konzervatív párt kong­resszusa. A miniszterelnök asszony megerősítette a kor­mány eltökélten szovjetellenes vonalát, a fokozott fegyverke­zésre irányuló politikát, bel­politikai téren pedig frontális támadást ígért a szakszerve­zeti mozgalom ellen, a szak- szervezetek megtörésére, ér­dekvédelmi szerepük korláto­zására. A kormányfő hasonló ag­resszivitással beszélt kormá­nyának külpolitikai szándé­kairól is. A Szovjetunió Ber­linben bejelentett új leszere­lési kezdeményezését nem üd­vözölte, sőt vele szemben bi­zalmatlanságát hangoztatta. Jelezte, hogy a NATO-ra rö­videsen „nehéz döntések” vár­nak nukleáris fegyverkészle­teinek növelésében. Vólfozatlau figyelem övezi Brezsayev bejelentését Eltérő állásfoglalások A nyugatnémet sajtót élén­ken foglalkoztatják azok a szovjet leszerelési javaslatok, amelyeket Leonyid Brezsnyev Berlinben .jelentett be, de sok kommentárban a tárgyilagos értékelést tendenciózus beál­lítás helyettesíti. A jobboldali Springer -kon­szernhez tartozó lapok össze­hangolt támadást Intéznek ezekben a napokban a Brezs- nyev-beszédben foglaltak el­len. Miközben a Bild-Zeitung és más bulvárlapok rikító sza­lagcímekben az „Európát köz­vetlenül fenyegető katonai ve­szélyről” cikkeznek, a legte­kintélyesebb Springer-lap, a Die Welt gondosan hangsze­relt kampányba kezdett. Pén­teken nem kevesebb, mint öt cikkben foglalkozik az euró­pai erőegyensúly témájával. Bizalmas értesülésekre hivat­kozva adja hírül, hogy a nyu­gatnémet kabinet szerdai ülé­sén már döntés is született, amely szerint az NSZK a NATO decemberi csúcsérte­kezletén nemcsak az amerikai középhatótávolságú nukleáris rakéták gyártását, hanem európai állomásoztatását is szorgalmazni fogja. A mértéktartóbb polgári saj­tóban viszont arra az ameri­kai kampányra hívják fel a fi­gyelmet, amellyel Washington ezekben a napokban gvors fegyverkezési döntésre akar­ja kényszeríteni európai szö­vetségeseit. Nincs szükség hosszas találgatásokra ahhoz, — írják a lapok —, hogy megleljük az amerikai nyo­más okait. Leonyid Brezsnyev berlini beszéde Washingtonban felélesztette az aggodalmat, hogy az európai NATO-part- nerek meginoghatnak. Nagyon fontosnak minősítet­te Leonyid Brezsnyev berlini beszédét, a benne foglalt be­jelentéseket és javaslatokat Jean-Franois Poncet francia külügyminiszter, s -pozitív lé­pésnek nevezte az NDK-ban állomásozó szovjet erők egy­oldalú csökkentését. Ugyanak­kor jelezte, hogy Franciaor­szág konkrétan a bizalomkeltő intézkedésekre és az össz-euró- pai politikai szintű leszerelési értekezletre vonatkozó nyi­latkozatokat tanulmányozza. A szovjet javaslatok „pozitív jelentőségűek, mind az Egye­sült Államok és a Szovjetunió viszonya, mind a fegyverzetel­lenőrzés szempontjából” — je­lentette ki a TASZSZ hírügy­nökségnek adott nyilatkozatá­ban William Fulbright, kiemel­kedő amerikai politikai sze­mélyiség, az amerikai szenátus külügyi bizottságának vol t el­nöke. A CSKP KB elnöksége és a csehszlovák kormány pén­teken nyilatkozatban biztosí­totta támogatásáról a Szovjet­unió újabb fontos békekez­deményezését, amelyet Leo­nyid Brezsnyev fejtett ki múlt heti berlini beszédében. A csehszlovák vezető testü­letek állásfoglalása megálla­pítja: ez a kezdeményezés újabb szemléletes bizonyítéka, a Szovjetunió elvi és mélysé­gesen humanista politikájá­nak, amely megegyezik az egész békeszerető emberiség érdekeivel. A Polisarío F nak elnöke csütörtökön hatá­rozati javaslatot terjesztett elő a szenátusban. Ebben azt követelte, hogy halasszák el a SALT—II. szerződés ratifi­kációs okmányainak kicseré­lését addig, amíg Carter elnök nem ad biztosítékot arra, hogy a Kubában tartózkodó szovjet egység nem „harci alakulat”. Mint ismeretes, Church a szer­ződés támogatása fejében ko­rábban a szovjet egység kivo­nását követelte, mostani állás- foglalása tehát úgy is értel­mezhető, hogy kiutat keres a saját maga által teremtett zsákutcából. Európai szakszervezetek konferenciája Géniben Megkezdődött a tanácskozás Gáspár Sándor felszólalása Pénteken Genfben megnyílt az európai szakszervezeti köz­pontok 3. konferenciája. A Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) épületében meg­rendezett tanácskozáson jelen van a magyar küldöttség is, amelyet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára vezet. A konferencián pénteken megkezdődött az általános vi­ta a tanácskozás előtt álló két okmány — a munkahelyi környezet és a mérgező anya­gok hatása, valamint a fiata­ENSZ-kozgyülés Lezárult az általános vita Pénteken befejeződött az ENSZ-közgyűlés háromhetes általános vitája, amelynek so­rán korunk legfontosabb kér­dései kerültek napirendre. Ezt megelőzően, csütörtök a dél-afrikai politikai fog­lyokkal való szolidaritás nap­ja volt a világszervezetben. Salim Ahmed Salim, a 34. ülésszak tanzániai elnöke az ENSZ tagállamai nevében ki­fejezte szolidaritását a fajül­döző rezsim politikai foglyai­val és követelte haladéktalan szabadon bocsátásukat. Csütörtökön hangzott el Mangalin Dugerszuren mon­gol külügyminiszter felszóla­lása is. A miniszter hangsú­lyozta, hogy a nukleáris fegy­verek gyártásának betiltásá­ról, a készletek megsemmisí­téséről kötendő megállapodás olyan alapvető intézkedés len­ne, amely lehetővé tenné a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezését. A mongol diplo­mácia vezetője üdvözölte Leo­nyid Brezsnyev Berlinben el­hangzott bejelentését a Szov­jetunió egyoldalú közép-euró­pai csapatcsökkentéséről. Afrika az afrikaiaké — ez volt Nigéria ENSZ-képviselő- je felszólalásának fő mon­danivalója. Clark elítélte egyes európai országok, külö­nösképpen Franciaország be­avatkozását az afrikai álla­mok belügyeibe. Koszigin fogadta Pen Sovant Alekszej Koszigim, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök pénteken Moszkvában fogadta Pen So- pant, a. Kambodzsai Népi For­radalmi Tanács álelnökét, nemzetvédelmi minisztert, az ország forradalmi fegyveres erőinek főparancsnokát. Pen Sovan az NDK-ban résztvett a jubileumi ünnepségeken és átutazóban tartózkodik a szov­jet fővárosban. A találkozóról kiadott köz­lemény szerint a szívélyes lég­körű, a kölcsönös megértés je­gyében megtartott megbeszé­lésen a szovjet'—kambodzsai kapcsolatokról és a kölcsönös érdeket jelentő nemzetközi, kérdésekről volt szó. Követeljék a leszerelést A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa felhívással fordult Európa és a világ ösz- szes szakszervezetéhez, hogy egyesítsék erőiket és szervez­zenek közös akciókat a fegy­verkezési hajsza ellenes harc­ban, követeljék országaik kor­mányától, hogy leszerelési kérdésekben folytatandó ösz- szes tárgyalásokon a problé­mák sikeres megoldására tö­rekedjenek. A szakszervezeteknek is ki kell venni részüket a nemzet­közi biztonságért, a békéért vívott küzdelemből. Ezt a részvételt segítené elő egy, a legszélesebb körben mielőbb összehívandó szakszervezeti világkongresszus a leszerelési szociális és gazdasági vonat­kozásairól, amelynek gondo­latát a IX. szakszervezeti vi­lágkongresszus vetette fel — hangzik a felhívásban. CSAK RÖVIDEN... A Polisarío Front csapatai elfoglalták a Marokkó déli ré­szén levő Touizqu helyőrségi várost — jelentette a front csütörtöki közleménye. Az ost­rom során 57 marokkói kato­na életét vesztette, 39 megse­besült. kettő pedig hazafiak fogságába esett. A front csütörtöki második közleménye szerint Semara város bevételét követően átállt a Polisarío Front oldalára a marokkói királyi parlament Semarát képviselő tagja. Eb­ben az évben a marokkói par­lament két tagja csatlakozott a Polisario Fronthoz. ŰJABB ELŐZETES TA­LÁLKOZÓT tartott pénteken a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság küldöttsége. Meg­állapodtak abban, hogy a jö­vő héten megtartják az első plenáris ülést. PRÁGÁBAN pénteken be­jelentették, hogy a közeli na­pokban a csehszlovák fővá­rosban konzultatív találkozót tartanak a Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti ve­zetői. HUA KUO-FENG, a kínai államtanács elnöke (minisz­terelnök) pénteken különrepü- lőgéppel Urumcsiba utazott, ahonnan rövid pihenő után folytatja útját, és hivatalos lá­togatást tesz Franciaország­ban, az NSZK-ban, Nagy-Bn- tanniáhan és Olaszországban. ERICH HONECKER, az NSZEP Központi Bizottságá­nak főtitkára, az NDK állam­fője pénteken Berlinben fo­gadta Günter Gaust. az NSZK állandó NDK-beli képviseleté­nek vezetőiét. BEFEJEZTE lengyelországi látogatását a Francia Kom­munista Párt küldöttsége, amely Paul Laurentnek, az FKP Politikai Bizottsága tag­jának, a központi bizottság titkárának vezetésével a LEMP KB meghívásának tett eleget. BELGRÄDBAN pénteken véget értek Tito jugoszláv es Pertini olasz köztársasági el­nök hivatalos tárgyalásai a két ország együttműködésének fejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről. NICOLAE CEAUSESCU pénteken fogadta Viktor Ku- likovot, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnokát. GENSCHER nyugatnémet külügyminiszter pénteken be­fejezte hivatalos bukaresti Iá­AGYONLŐTTÉK pénteken Hágában a nyílt utcán Török­ország hágai nagykövetének fiát, a 27 éves Ahmet Bén­iért. Az ismeretlen tettes el­menekült. AZ AMERIKAI HADSE­REG egyik harckocsizó zászló- alja a Texas állambeli Fort Hoodban riadókészültségben várja, hogv a közel lövőben légi úton az NSZK-ba szál­lítsák. A gyakorlat célja an­nak bebizonyítása, hogv az amerikai egységek ,,.a lehető leggyorsabban” átirányítha­tók a kontinensre. lók szakmai képzése, foglal- Koztata^a es szakszer veze ti neveiese — fölött­A pénteki tanácskozáson felszoxaio uáspar aunaor be­szededen főleg az ifjúság hely­zetevei, azon oeiüi is a szaa- szervezeieK nevelő múmiájá­val foglalkozott. Kijelentet­te, hogy a szakszervezeti mozgatom számára soha nem voit Közömbös az ifjúság kép­zése, s ennek még nagyoob jelentősége lesz a jövőben ah­hoz, hogy a szakszervezeti mozgalom mind natasosabban töltse be érdekvédelmi és ér­dekképviseleti funkcióját adott Körülmények között. A magyar küldöttség ve­zetője a továbbiakban kifej­tette, hogy a tapasztalatcsere nagyon reális és időszerű esz­köze a szakszervezetek közöt­ti érintkezésnek. „Megvizs­gálhatnánk — mondotta — a képzéssel kapcsolatos fejlő­dési lehetőségeket, a dolgozók beleszólási jogának növelésé­vel, a munkaneiyí demokrácia fejlesztésével kapcsolatos kér­déseket. Közös erővel keres­hetnénk a szakszervezeti te­vékenység korszerűbb és ha­tékonyabb módszereit- Nyíit eszmecsere formájában meg­vizsgálhatnánk azt is, hogyan alakul a szakszervezetek jel­lege Európában. Megítélésünk szerint Európa jövő iszak- szervezeti mozgalma nem le­het csupán gyakorlati végre­hajtója és eszköze a napi igé­nyek kielégítésének, hanem egyre inkább társadalmat for­máló erővé, önálló tényezővé kell válnia. Magyarországon a szakszervezetek véleménye nél­kül, egyetlen, a dolgozókat érin­tő alapvető kérdésben sem lehet dönteni” — mondotta beszédének befejező részében a szaktanács főtitkára. A konferencia szombaton folytatja munkáját. Á Szakszervezeti Világszö­vetség péntekén Prágában fel­hívást adott ki, s ebben mél­tatta Leonyid Brezsnyev Ber­linben elhangzott leszerelései javaslatait. A szovjet vezető javaslatai, amelyek arra irá­nyulnak, hogy megjavítsák a helyzetet Európában és a vilá­gon, meggyorsítsák a katonai leszerelés folyamatát és elhá­rítsanak minden, az imperia­lista körök által mestersége­sen a tartós béke megszilárdí­tása ellen létrehozott akadályt és nehézséget, rendkívül fon­tosak az emberiség békéjének és biztonságának érdekében — hangzik a közleményben. Alekszej Szurkov Mímístése Az Októberi Forradalom Ér­demrenddel tüntették ki Alek- szej Szurkovot, az ismert szovjet költőt 80. születésnapja alkalmából a szovjet irodalom fejlesztésében szerzett érde­meiért. Szurkov 1918 óta publiká’ Lírája méltán népszerűvé vál az olvasók körében. Az októ béri forradalomról, a polgár háborúról, a Nagy Honvéd Háborúról és a szovjet ötévé tervek dolgos hétköznapjain írt és megzenésített verse népszerű dalokká váltak. Új svéd kormány Az új svéd miniszterelnök, Thor björn Fälldin pénteken bemutatta kormányát a stockholmi parin mentben 4

Next

/
Thumbnails
Contents