Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-13 / 240. szám

1979. OKTOBER 13., SZOMBAT 3 Építő, tanuló katonák •• Ülésezett az országgyűlés honvédelmi bizottsága Kiemelt, nagyberuházásaink kivitelezésében immár más­fél évtizede vesznek részt ka­tonai építő műszaki alakula­tok. Az ezekhez tartozó kato­nák munkájával ismerkedett tegnap a paksi atomerőmű építkezésén tartott ülésén az országgyűlés honvédelmi bi­zottsága. Tanácskozásukon részt vett Kárpáti Ferenc al­tábornagy, honvédelmi mi- niszterhelyetes és Szabó Ben- i jámin, a paksi atomerőmű be­ruházás kormánybiztosa is. A Papp József elnökletével zajlott ülésen Darányi Miklós vezérőrnagy ismertette az építő műszaki alakulatok ed­digi munkáját. Három tárca — az ÉVM, a KPM és KGM — 31 vállala­ta foglalkoztat katonákat, összesen 61 munkahelyen. Na­gyon beszédes az általuk lét­rehozott termelési érték ala­kulása: az első esztendőben 180 millió forintot produkál­tak, 1975-beri már 2,7 milliárd forintot, ez évben pedig vár­hatóan, több mint ötmilliárd forintot. Mindent összevetve, a másfél évtized alatt össze­sen 33 milliárd forinttal já­rultak építőiparunk teljesít­ményéhez. Példásan veszik ki részüket a katonák a társadalmi mun­kából is. Eddig 112 iskola, 45 gyermekintézmény, 35 ifjúsági klub, sport- és KlSZ-létesít- mény, továbbá 14 MHSZ ob­jektum építésében, felújításá­ban működtek közre. Az építő műszaki alakula­tok nagy gondot fordítanak a közművelődési, kulturális ne­velőmunkára. Tizenöt év alatt több mint 17 000 katona tett, illetve tesz eredményes vizs­gát az általános iskola vala­mely osztályából. Már eddig több százan szereztek brigád­vezetői képesítést, s több ez­ren szakmunkás-bizonyítvány- nyal kezükben szerelnek le. ' Bővülő Igazságügyi szakértői hálózat Dr. Markója Imre igazság­ügyi miniszter megnyitó elő­adásával pénteken Budapesten — az MTA székházában, — megkezdődött az igazságügyi szakértők III. országos érte­kezlete. Jelenleg 16 igazságügyi szakértői intézet, illetve iroda működik az országban, közü­lük 11 -et az utóbbi öt évben hoztak létre. Az igazságszol­gáltatás szervei mintegy 3 ezer kijelölt szakértő munká­jára számíthatnak, a 100 fő­hivatású szakemberen és a négy egyetemi intézeten kívül. Vannak a szakértők között orvosok, mérnökök, könyv- és írásszakértők, de emellett megtalálhatók a legkülönfé­lébb szakmák képviselői, az építészettől a sugárbiológiáig, Támadás pirkadatkor CmMIiés munkáságok egrjr sikeres gytskoriufon Várnagy Attila a térkép előtt ismerteti a végrehajtandó leiadatot Versenyben a brigád Ha kell, lépést váltanak Este 10 óra. Lázas készülő­dés a gödöllői járási-városi Kobzi János munkásőregy- ség törzskaránál. Mindenki­nek akad sürgős tennivalója, senki sem tétlenkedik. Vár­adatokat gyűjtöttek az ellen­ség feltételezett helyéről, el­helyezkedéséről, de még az időjáirási viszonyokról is. Csakis így hajíthatjuk végre sikeresen az ákciót... ták az elméleti és gyakorlati ismeréteket a kiképzés során. Várnagy Attila így fogalma­zott: *— Hagyomány már, hogy egységünk tagjai minden esz­Még 1959-ben határozták el, hogy ezentúl egy brigádban dolgoznak. Akkor még keve­sen követték példájukat. Azóta, eredményeiket ismerve egyre több brigád alakult a Pestvidéki Gépgyárban. A Béke brigád, amelynek most 17 tagja van, azóta is élen jár. — Nem törekedtünk arra soha, hogy a látszat kedvéért mindig mindenki egyszerre lépjen — mondja Szenteszki Pál, a brigád vezetője. — Számunkra az eredmény volt a legfontosabb, az, hogy be­csülettel oldjuk meg a ránk bízott feladatokat. Vállalásain­kat is úgy tettük, hogy egy­máshoz igazodva, kinek-kínek a tehetsége szerint. S az együttes munka szülte a töb­bet, a jobbat. Serkentő a példa Az alapító tagok közül már csak néhányan dolgoznak a brigádban. A régiek előbbre ’léptek, került ki közülük cso­portvezető, művezető és osz­tályvezető, valamennyien a Béke brigádban kezdték. A brigád speciális feladato­kat old meg, ezért különösen fontos, hogy tanuljanak, ké­pezzék magukat. Amíg vala­mikor elég volt a nyolc álta­lános, ma már ez kevés. Je­lenleg érettségije, technikuma van legtöbbjüknek, s többen elvégezték a marxista—leni­nista esti egyetemet is. ■Merész István, az alapító tagok egyike, emlékezik arra az időre, amikor még csak né­hány brigád közül tört az élre a Béke. Példájuk nyomán ma már o gyár dolgozóinak 90 százaléka brigádtag. Most nehezebb a dolguk, ha bizonyítani akarnak. Több a versenytárs, s önmagukat is mindig túl kell szárnyalniuk. Igaz, több versenyt nyertek, 1976-ban a Magyar Népköz- társaság Kiváló Brigádja cí­met is megkapták. Az újabb eredmények is jó munkájúkat igazolják, hiszen legutóbb el­nyerték az MSZMP KB ju­bileumi oklevelét, sőt a gép­ipari ágazat kiváló brigádja címet is. — Mondhatnánk, hogy ezek az eredmények már önmagu­kért beszélnek — jegyzi meg a brigádvezető —, de így ez kevés. Állandóan fejlődnünk kell, hogy továbbra is tart­hassuk a színvonalat. A bri­gádban mindenki tanul vagy tanult. Patronáljuk a Sellye István szocialista brigádot is, ők beteg embereknek .készíte­nek kocsikat. Bárki nem lőhet — A brigádunk összetétele mindig változik, ezért az újakkal foglalkoznunk kell — mondja Vass Elek, aki szin­tén elsők között lépett a kö­zösségbe. — Igaz ugyan, hogy akárki nem kerülhet közénk, csak jó képességű szakember, mégis, új embar, új szokások­kal, idő kell ahhoz, amíg minket és a munkatempónkat megismeri. Ebben nekünk kell segíteni. A brigádtagok zöme fiatal, többen építkeznek. De min­denhol ott található társaik kezenyoma is, akik szabad napjukat feláldozva segítenek. Legutóbb Amberboly Kiss At­tila fürdőszobája készült el, de a brigádvezető családi há­zának építésénél már szinte minden tag megfordult. Nagy László faházát is közösen ál­lították össze. Ez számukra természetes. A gyárban is so­kat vállalnak. Legutóbb a kommunista műszakon is tel­jes létszámmal jelem volt a Béke brigád, még olyan is volt, aki a szabadságát áldoz­ta ezért fel. — Megindult az egészséges vetélkedés a gyáron belül, s ebben a mi példánk is közre­játszik. Sok jó brigád van ma már. Amikor érezzük, hogy majdnem megközelítenek ben­nünket, tudjuk: ismét lépést kell váltani, hogy a sorban elsők maradhassunk — mond­ja a brigádvezető. A brigád legfiatalabb teg­Költöztetések, összevoná­sok, üzemen belüld korszerű­sítések, elavult módszerek megszüntetése — talán ezek a címszavak fémjelzik legjobban azt a folyamatos mozgást, mely az ikladi Ipari Műszergyár­ban a közelmúltban a minden­napok részévé vált, s még ma is az. Mint Kiss Kálmántól, a gyár műszaki igazgatójától megtud­tuk, ez a többlépcsős szerve­zési munka mintegy hétszáz dolgozó — fizikai munkás és alkalmazott — közvetlen munkakörülményeit, s munka- feladatait érintettte. Első lépésként egy techno­lógiai koncentrációt hajtottak végre, majd áprilistól létre­hozták az alkatrészgyártó gyáregységet. Ezzel párhuza­mosan módosították, korsze­rűsítették a termelésirányítás rendszerét. A koncentráció eredményeképpen 29-ről 21-<re csökkent a technológiai ke­resztmetszetek száma, vagyis ennyivel kevesebb helyre kell az anyagot, a félkész terméket számítani, s ez önmagában 50 százalékos anyagmozgatási megtakarítást jelent — a kar­bantartási, energia- és szer­számköltségekről nem is be­szélve. Az alkatrészgyártó gyáregységgel pedig sikerült ja, Sztupovszky János, a múlt hónapban tartotta eskü­vőjét. Ajándékot is vett a bri­gád az új házasoknak. Elbú­csúztatták, ahogy a nagy- könyvben megírták. A legény­búcsút azóta is emlegetik. Nyerni szeretnének Ha szükséges, beállnak a másik brigádba segíteni. Ők megtanulták, náluk aranysza­bály, egymást segíteni a mun­kában — kötelesség. Eredmé­nye: hosszú évek óta nem volt a brigádjukban üzemi baleset. — A szoros együvé tartozás feltétele, egymás jobb megis­merése, segítése — mondja Am borboly Kiss Attila. — Így arra is szakítunk időt, hogy fehér asztal mellett, csa­ládtagjainkkal együtt töltsünk el egy-egy estét. A brigád az idei munkaver­senyben is szeretne élen ma­radni. Erire törekednek vala­mennyien. — Versenybe indulni csak úgy szabad, hogy nyerni aka­runk! — mondja Vass Elek. — Mindent elkövetünk, hogy sikerüljön is. Szalai Mária elérni, hogy a folyamatos sze­reléshez nélkülözhetetlen elő­retartási biztosítsák. A műszaki igazgató elmond­ta, hogy az egész szervezési folyamat minden egyes lépé­sénél azt az elvet követték, miszerint a gazdaságosság előbbrevaló mind a megszo­kottnál, mind pedig a sze­mélyes kényelemnél. Csak így lehet ugyanis elérni, hogy egy gazdasági szervezet mindig az objektív külső feltételekhez tudja igazítani saját belső viszonyait, s az utóbbiak me­revsége ne jelentse egyben a fejlődés akadályát is. A jelentős emberi mozgá­sokkal járó átszervezésnek már a vége felé járnak Ikladon, de az nem jelenti azt, hogy befe­jeződött volna a korszerűsítés folyamata. Az év végén ke­rül sor a készülékszerelde re­konstrukciójára, amikor is a Mechanikai Művek részére ké­szülő festékszóró-motorok elő­állítási körülményeit alakítják a megnövekedett sorozatnagy­sághoz. A vállalat egy másik részében, a Mező Imréről el­nevezett üzemben pedig új szerelőszalagot helyeznek üzembe az év végén. A Ba- kony-Bosch rendszerű szala­gon a legkorszerűbb 3M mun­kaszervezési módszer alapján nagy Attila járási-városi egy­ségparancsnok térkép előtt állva magyaráz a jelenlevők­nek. Kezdődik a gyakorlat. A feladat végrehajtásáról Urbán Vince, a szervezési és propagandacsoport vezetője így beszélt: — Délután 6 órakor kap­tuk meg a megyei parancsnok harci parancsát, amelynek ér­telmében fel kell számolnunk a járásban tevékenykedő, közrendet sértő bűnöző ban­dát. Azonnal hozzáláttunk a feladat pontos kidolgozásához, s a torzskar kidolgozta a harci tervet. . Este 10 órára befejeződtek az előkészületek, mindenki el­foglalta kijelőlit helyét. Ennek az aprólékos munká­nak a részleteiről Illés Ferenc hadműveleti munkatárstól kaptunk tájékoztatást. — Először pontosan kidol­goztuk a feladat precíz végre­hajtásának tervét. Következő lépésként munkás őreink egy csoportja felderítette az isme­retben terepet, s megfelelő végzik majd munkájukat a dolgozók. Addig is, hogy a felkészülésben ne kerüljelek lépéshátrányba, a gyár kapuin belül kihelyezett 3M-tanfolya- mokat szerveznek. Azt, hogy az ikladiak ezek­kel a törekvéseikkel helyes úton járnak, eddigi eredmé­nyeik is igazolják. Míg az elmúlt év első kilenc hónapjá­ban 778 millió forint terme­lési értéket állítottak elő, eb­ben az esztendőben — szep­tember hátralévő napjait is beleszámolva — ez a szám eléri a 860 milliót. Ez egyéb­ként az egész évi kötelezett­ségnek pontosan 75 százaléka, vagyis olyan időarányos telje­sítés, ahogyan az a nagykönyv­ben meg van írva. Mindehhez még tegyük hoz­zá, hogy ezt az eredményt a tavalyinál kisebb létszámmal érték el: foglalkoztatottaik száma nem éri el az elmúlt év adatának 96 százalékát, s ennek megfelelően az egy főre jutó napi termelési értéke, egy év alatt 19,2 százalékkal növekedett. Megalapozottnak ‘ látszik tehát a gyár vezetői­nek azon törekvése, hogy az 1979-es nyereségtervet 10—15 millió forintttal túlteljesítsék. W. B. S a gödöllői acélszürke egyenruhások valóban min­den elismerést megérdemel­tek: alaposan kitefbek magu­kért. Igaz, nagyon sokan kö­zülük régen tagjai a testület­nek. Urbán Vince például 22 esztendeje .munkásőr, s dicsé­retes helytállásáért több ki­tüntetésben részesült. Civil­ben egyébként a Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő Vállalat személyzeti ve­zetője. S ami pedig a Kobzi János egység tevékenységét il­leti, feltétlenül el kell mon­danunk, hogy háromszor nyer­ték el a kiváló elismerést, s az ezzel járó serleget a me­gyei egységek versenyében. Munkásőreik közül sok az alapítótag, s a törzskor leg­alább egy évtizede azonos ösz- szetétellben dolgozik. Amikor Várnagy Attila este 10 órakor pontosan ismertette a feladat végrehajtásának mozzanatait, valamennyi al­egységparancsnok feszülten figyelt. S nem sokkal ezután megkezdődhetett a . parancs végrehajtása. Az alegységparancsnokok a bázison ismertették beosztott­jaikkal, mit kell tenniük a si­keres végrehajtás érdekéiben. Ezután pedig megkezdődhetett a feltételezett ellenség beke­rítése. Pirkadatkor már ártal­matlanná tették, a közrendet veszélyeztető bűnözőket. A gödöllői járási-városi Kobzi-János munkásőregysóg gyakorlatát megtekintette Fe­hér Béla, a munkásőrség Pest megyei parancsnoka, valamint Bállá János, a gödöllői járási pártbizottság első titkára: elé­gedetten nyugtázhatták, hogy tsmdőben az őszi gyakorlaton bizonyíthatják felkészültsé­güket. Mindannyiunk számára öröm, hogy maradéktalanul teljesítettük a parancsot. Partaki József, a munkásőr­ség megyei parancsnokságának munkatársa pedig így érté­kelte a látottakat: — A gödöllői munkásőirök jól összeszokott kollektívája pontosan végrehajtotta felada­tát, Megsemmisítették a köz­rendet sértő bűnözőket, s véle­ményem szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy az év­közi kiképzés során Iglkiisme-, retesen felkészültek. ic. A gyakorlaton egyébként ak. tívan részt vett Berkó Mihály nyugdíjas, a korábbi járási- városi , egységparancsnok is, aki szintén e kollektíva ösz- szeforrottságában látta a si­keres végrehajtás legfonto­sabb magyarázatát S az idős, sokat tapasztalt munkásőr- nek igazán hihetünk... Sós Péter Munkában a rádiós a munkásőrök jól elsajátítot­Bekerílik a bűnözőket az erdőben Barcza Zsolt felvételei Ikkdi változások Kevesebben, többet termeltek Eredményes szervezési mmhák az Ipari Műszergyárban

Next

/
Thumbnails
Contents