Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

4 1979. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK FÓTI ŐSZ A Lőrincz család kiállítása Koczogh Ákos művészettör­ténész nyitotta meg a 11. Fóti ősz keretében a Lőrincz csa­lád tárlatát, mely október 19- ig tekinthető meg a Vörös­marty Művelődési Házban, naponta 10-től 16 óráig. Mindhárman a bukovinai Istensegíts . faluban születtek. Az apa, Lőrincz Imre fafara­gó még 1904-ben, fia, Lőrincz Vitus 1933-ban, Lőrincz Ala- dárné 1929-ben. Hosszú utat tettek meg, de a megpróbál­tatások megedzették akaratu­kat. A székelység erejével és tisztaságával rendelkeznek, a hegyek csöndje sugárzik mű­vészetükből. Tűzzománcok Lőrincz Vitus Erdélyből ér­kezett Tolna megyébe, első mestere faragó, domborításo­kat készítő édesapja, Lőrincz Imre. Gyermekkora még ke­serűség, az utolsó nagy futás Bukovinából Tállyáig, Majo- sig, Fótig. Sok halált került el, így lett festőművész Jakuba János irányításával 1957-ben az egri főiskolán. Sejtjeiben hordozza a népművészet tiszta forrásait, hiszen környezete élő népművészet volt. Nagy­anyja, Lőrincz Antalné már 1910-ben Kodály egyik legfon­tosabb nótafája volt, miköz­ben édesanyja hímzett, dalolt is, több száz népdalt tőle is­mert meg. Minden házban fa­ragtak, szőttek, énekeltek, e nép kultúrájában maradt meg önmagának. Ez a; háttér Lőrincz Vitus művészetének erős gyökere. A többit ő sze­rezte hozzá. Megismerte, a tűz­zománc műfaját 1964-től a bonyhádi zománcműveknél, 1975-től ausztriai műhelyek­ben árnyalta tovább a lehető­ségeket. Most már kész alkotó. Technikája tökéletes. Színvilá­ga a felszikrázó vörös, kék, zöld minden árnyalata. Ha ráesik a fény Madonnáira, ga­lambot tartó lányaira, életfá­jára, hegedűseire, gyerekcso­portjára, felragyog minden alakja, önálló tárlatain Pé­csett. Budapesten, Vácott, Nagykőrösön, Miskolcon, Bécs- ben és a csoportkiállításokon Tokióban és Párizsban nagy »kereket aratott. Faragások Élete merő szolgálat. A csa­lád őreként átvezette fiait a veszélyeken, így érkeztek Is- tensegítsről végre a Tolna megyei Majosra. Közben min­dig faragott Lőrincz Imre. Szobrásznak készült, de az anyagi nehézségek csak annyit engedtek, hogy asztalos le­gyen. Az lett, és ezermester, népművész. Szövőszéket fara­gott 1976-ban a fóti gyerekek­nek, de jármot is és doku­mentációs erejű dombormű­veket a bácskai menekülésről és acélos tekintetű kapást. A lelkületében felgyűlt őszinte­séget és áhítatot faragja fába. Naplót is ír arról a korszak­ról, amikor a XVIII. század­ban a Bukovinába kergetett mádéfalvi székelység végre a Lőrincz Vitus: Anya Duna mellett meglelte hazá­ját. Készül az írás, s könnyen lehet, hogy Lőrincz Imre személyében megszületik az egykori bukovinai székely nép Tamási Gáspárja. Szőttesek Méltán kapta meg a Nép­művészet Mestere címet 1970- ben Lőrincz' Aladárné. Azért, mert bukovinai szőttesmin ta- gyűjteménye 1967-ben jelent meg dokumentumként. A fe­hér, fekete, bordóvörös szí­nekre hangolt térítők, párnák egy nép fennmaradásáért és szépségért vívott küzdelmének tartozékai. Nem játékos, ko­moly szépség ez. A mai szem csak a szépségüket látja, de ez csak annak tanúj ele, hogy közös összefogással sikerült úr­rá lennünk a rontó erőkön, s a jelen már nem a szenvedést parancsolja az emberekre, ha­nem az alkotás, a termő, te­remtett jószándék és artisz- tikum felé irányít mindany- nyiunkat. Lőrincz Aladárné szőtteseiben így válik látható­vá a történelem. Losonci Miklós Szergej Obrazcov a pécsi bábfesztiválon Szerdán Budapestre érke­zett Szergej Obrazcov, a Moszkvai Állami Központi Bábszínház művészeti vezető­je. A világhírű szovjet báb­művész rövid pihenő után Pécsre utazott, ahol ma érke­ző társulatával együtt részt vesz a nemzetközi bábfeszti­válon. A társulat október 17—21 között a budapesti mű­vészeti hetek jelentős ese­ményeként hat. előadást tart az Állami Bábszínházban. Irodalmi nívódijak Bensőséges ünnepségen ad­ták át tegnap a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házában a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége — immár 'hagyományos — közös irodalmi pályázatának nívó­díjait. Az irodalmi bíráló bizott­ság időszerű mondani valójú és kimagasló színvonalú alkO' tásáárt a nívódíj első fokoza. tát ítélte oda Zsombok Tímár György írónak* 1, Csillag szüle­teti című irodalmi monológ­jáért. Az irodalmi nívódíj má­sodik fokozatát Galgóczi Er­zsébet, a harmadik fokozatát pedig Tabák Endre kapta. Hasznosítás, védelem BESZÉLGETÉS ÉRTÉKES MŰEMLÉKEINKRŐL Ha műemléki rangsort kel­lene készítenünk, akár orszá­gosan, akár á megyék között, egészen biztos, hogy előkelő helyen lenne Pest megye. Va­lóban, amerre csak járunk, szinte mindenfelé találunk említésre méltó házat, kúriát, kastélyt, egyebet, melynek műemléki jelentősége van. Nem beszélve azokról a ki­emelkedő történelmi emlékek­ről, melyekre joggal büszkék lehetünk, melyek egyben ide­genforgalmi látványosságot is nyújtanak. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség húsz esztendeje lát­ja el jelentőségteljes felada­tát, együtt a helyi szervekkel, feltárja, karbantartja, helyre­állítja nemzeti értékeinket. Az általuk készített felmé­résből megtudhatjuk, hogy Pest megyének 647 védett ér­téket jelentő épülete van, melyből 124 a műemlék, 494 az ilyen jellegű és 30 a vá­rosképi jelentőségű. A legis- ,mértebbek ezek közül a zsám- béki románkori templom (ez egyben a legértékesebb is), a gödöllői Grassalkovich-kas- tély, vagy • a szentendrei gö­rögkeleti templom, nem utol­sósorban a visegrádi kastély és vár. Szakmai útmutatás Néfnethy Lászlónévál, az Országos Műemléki Felügye­lőség területi referensével be­szélgetünk. Szobájában, mű­emlékek fotói, dokumentációi, térképvázlatok vesznek körbe bennünket. — Mi a feladata a területi referensnek? — Azon túl, hogy itt Bu­PEST MEGYEI KIADVÁNYOK A Dunakanyar új száma A most már nyomtatott, Du­nakanyar című, négyíves fo­lyóirat — a Dunakanyar In­téző Bizottság nagy alakú tá­jékoztatója, új számában is sokoldalúan foglalkozik a hoz­zá tartozó területtel. Részletes tudósítást olvas­hatunk a DIB teljes üléséről. A 900 éves Dömösről Pas- tinszky Miklós írt megkapóan szép tanulmányt, s az évfor­dulóval kapcsolatos átadás, a Szőkeforrás étterem avatása is helyet kapott a lapban. Kó- rusz József bemutatja az ol­vasóknak a Szőnyi István Em­lékmúzeum Baráti Körét, amely idén ünnepelte alapítá­sának 10. évfordulóját. A neves személyek sorában megismerkedünk dr. Dercsé- nyi Dezsővel, a minap a tv műsorában is látott Kossu'th­díjas művészettörténésszel, Vác szülöttével. Berda József emlékét idézi Szombathy Vik­tor. lfj. Homoki-Nagy István Királyrét erdőinek változatos madárfaunáját mutatja be; az erdőkkel kapcsolatos Prókay Gyula megemlékezése is. Bér­ezel Károly hasznos gondola­tokat vet fel a Szentendrei­sziget fejlesztése kapcsán. Megemlítjük még Cséfalvy Pál tanulmányát a garam- szentbenedeki Ürkoporsóról, s Csorba Csaba gyűjtését Vác, Dömös, Szob, Nagymaros, s más helységnevek eredetéről. A közelmúlt rendezvényei­nek ismertetése, idegenforgal­mi hírcsokor, könyvespolc és nagyon gazdag képanyag egé­szíti ki a Pest megyei Nyomda Vállalat vácj üzemében készült Dunakanyar új számát. Papp Rezső Az Ybl Miklós tervezte fóti műemlék templom Barcza Zsolt felvétele dapesten felkészülünk a mun­kákra, sokat tartózkodunk a különböző helyszíneken is. Kéthetente a megyei tanács építési osztályán tartunk kon­zultációt, hogy ott tanácsot adjunk, ha éppen műemlék­kel kapcsolatos kérdésről esik szó. Az érdekéitek gyakran felkeresnek bennünket s kérik véleményünket, segítségünket. Erre több példa van, élnek a lehetőséggel. Szükség esetén az Országos Műemléki Fel­ügyelőség különböző osztá­lyai,' régészek, falszakértők, művészettörténészek, építészek is adnak szakmai útmutatást. Műemléki szakhatóság va­gyunk, de részt veszünk lehe­tőségeinkhez képest karban­tartási, kivitelezési és helyre- állítási munkában is. — Éves munkaterv alapján I dolgozunk, melyet jóelőre el­készít az ütemezési és terve­zési osztály, javaslataink alap­ján. A nemzeti értékek védel­mét mi javasoljuk az illeté­keseknek, vagy a helyi tanácsi szerveknek. Ilyenkor össze­vetjük, hogy ki, miben tud se­gíteni, majd együttes erővel gondoskodunk a műemlék védelméről. Persze, ez a fo­lyamat fordítva is érvényes, amikor a tanácsok, illetve he­lyi szervek fordulnak hoz­zánk elképzeléseikkel, gond­jaikkal. Gazdátlan kincsek — Hogyan ítéli meg a me­gye műemlékeinek helyzetét? 1 — Pest megye műemlékek­ben gazdag, talán Sopron és Veszprém után a leggazda­gabb. Mindez természetesen egyfajta kötelezettséget is je­lent, mégpedig azt, hogy na­gyobb figyelmet fordítsunk a helyi emlékekre. Jelenleg is folyik jó néhány műemlék karbantartása. Ezek közül né­hány áthúzódik a következő esztendőkre, például a viseg­rádi vár, Ráckevén a Savoyai- kasiély és a szentendrei gö­rögkeleti templom munkála­tai. Az örömök mellett van gondunk is, mégpedig az, hogy olyan hasznosítás nélküli mű­emlékek is léteznek, melyek­nek már régen nincsen gazdá­juk; nem törődik velük sen­ki: a túrái iMstély, mely üres és a parkja sem gondozott, Dabason néhány kúria, Nagy­körösön a Tanárky-kúria. Ezt ugyan használja a múzeum, de igen romos állapotban van. Helyi kezdeményezések — Melyek jelenleg a leg­sürgetőbb feladatok? — Már folyamatban van a zsámbéki romtemplom fel­újítása és a környezet rende­zése. Ezt saját beruházásban végezzük. A környezet rend­be hozását a tanács vette a vállára. Az ácsai református templom rendbe hozásának tervezését és kivitelezését mi vállaltuk, megtörténtek az előkészítési munkálatok, de ezt megelőzően még régészeti feltárásokra is sor kerül. Szentendrén sokat tesznek a műemlék védelméért. Ennek kézzelfogható jelei: a Marx téri Kerényi Múzeum, a Ko­vács Margit Múzeum és a gö­rög templom restaurálása. Vácott szintén figyelnek a műemlékek gondozására, jó az együttműködésünk velük. A Vörösházat most restaurál­ják, felügyeletünk mellett folytak a Gáza király téren az ásatások. Üröm területén a görögkeleti sírkápolna feltá­rásához adunk tervezési és egyéb segítséget. Ennek az igen- szép munkának községi vezetők voltak a kezdemé­nyezői. Problémát jelentett a szociális otthonnak használt, évtizedek óta elhanyagolt gö­döllői Grassalkovich-kastély sorsa. Most változás történt, mert a MÉM átvette az épü­letet, s minden valószínűség szerint az Agrártudományi Egyetem kapja meg a felújí­tás után. Mindezek nem jelentik azt, hogy minden a legnagyobb rendben van. De az minden­esetre biztató, , hogy a helyi vezetők egyre inkább szorgal­mazzák: a műemlékeket vá­rosuk, járásuk, községük büsz­keségeiként, értékeiként tart­sák számon. Ennek szellemében ülnek rövidesen asztalhoz a megyei tanács és az OMF vezetői, hogy az elkövetkezendő öt év­re meghatározzák a feladato­kat, ki miben tud segíteni. , Sós Péter Elhunyt Ladomerszky Margit A Nemzeti Színház igazgatósága és a Magyar Színház- művészeti Szövetség fájdalommal tudatja, hogy Ladomerszky Margit érdemes művész 75 éves korában elhunyt. A művésznőt férjével, a napokban elhunyt Angyal László zeneszerzővel együtt temetik el. Temetésükről később intézkednek. ★ Ladomerszky Margit 1924-ben Székesfehérváron kezdte mű­vészi tevékenységét. Játszott Kaposvárott. Pécsett és Szege­den is, a Vígszínházhoz 1929- ben szerződött. A második vi­lágháború idején részt vett a munkások szavalóestjein. A felszabadulás után a Nemzeti Színház tagja lett, 1956-ban vonult nyugdíjba. Drámai és karakterszerepeit egyaránt si­kerrel alakította. Számos fő­szerepet játszott, több mint négy évtizedes pályáján meg­i személyesítette Évát — Az em- j bér tragédiájában. Roxánát — I Rostand: Cyrano de Bergerac ! című művében —, és volt Me­linda, Júlia, Ophélia, Nóra, Hilda, Titánia, Solveig, Aase anyó. Kiemelkedő alakítása Shaw Warrenné mesterségének címszerepe, amelyet 1942 és 1960 között csaknem 600-szor játszott. Több film is bizonyí­totta tehetségét. A régóta visz- szavonultan élő művésznő hosszas betegség után hunyt el. HETI FILMJEGYZET Visszajelzés Jelenet a Visszajelzés című filmből, középen a Nurkovot alakító Mihail Uljanov Nemcsak a területi pártbi­zottsággal kell jóban lennünk, hanem a saját lelkiismere­tűnkkel is — az ilyen ,és az ehhez hasonló intelmek miatt kétségtelenül a hét kiemelke­dő filmeseménye, jó értelem­ben vett szenzációja Alek- szanár Gelman és Viktor Tre- jubovics Visszajelzés című al­kotása. Kát dolog avatja je­lentőssé ezt a filmet: az a tény, amiről szól, és az a-mód, ahogyan arról szók Bizonyára sokan emlékez­nek még1 Alekszandr Gelman előző filmjére, a Prémiumra, vagy annak tévéváltozatára, az Egy ülés jegyzőkönyvére. Nos, új filmje mintha csak az ab­ban fölvetett gondolatok foly­tatása, továbbfejlesztése len­ne. Akárcsak az, a Visszajel­zés is az építőipar területéről veszi példáját, és hősei annak is, ennek is pártmunkások, akiknek korunkra jellemzően bonyolult helyzetben kell helytállniuk, adott esetben szembenézniük saját döntése­ikkel, s kimondaniuk, hogyan nem szabad és hogyan kell él­ni napjaink megváltozott tár­sadalmi és anyagi viszonyai között. A Visszajelzés alkotói egy olyan végrehajtó bizottsági ülésre viszik el a nézőket, amelyen kendőzetlenül ki­mondják az igazságot. Pedig nem könnyű kis igazságról esik ott szó, s nem is könnyen folfedezhetőről. A csoport- és az össztársadalmi érdek össz­hangjáról sokat beszéltek már nálunk is, de hogyan is . Van az a gyakorlatban? Az e-mií- •tett végrehajtó bizottsági ülés — és egyben a film — tárgya egy látványosnak föltüntetett, ám gyakorlatilag előkészítet­len, megalapozatlan föilaján­1 ás: határidő előtt akarják át­adni az épülő novogurinszki kombinát első termelési lán­cát. Ennek a fölajánlásnak a teljesítése, a pillanatnyi siker azzal a következménnyel jár, hogy az építkezés teljes át­adása viszont jelentősen elto­lódik. A munkások nem isme­rik a terv-eket, ők becsületes föl ajánlásaikat erejük megfe­szítésével igyekeznek a ne­héz körülmények között is tel­jesíteni, ám Nurkov és köz­vetlen munkatársai, az épít­kezés vezetői jól tudják, hogy hamis játékba fogtak. Az új, fiatal párttitkár kérlelhetetle­nül 'teszi föl nekik a kellemet­len kérdéseket, s Nurkov — becsületére legyen mondva —' nyíltan válaszol rájuk. Az igazság kimondásához nem kell sem technikai apparátus, sem építőanyag-készlet, csak bá­torság és becsület kell — mondja Szokulin, a párttitkár, s nem is sejti, hogy hamaro­san neki is kellemetlen igaz­ságokat kell kimondania a te­rületi pártapparátus munka­társairól, azok vezetési mód­szereiről Fokról fokra, percről percre bomlik ki a film feszült cse­lekménye, válik egyre átte­kinthetőbbé a bonyolult ter­melési helyzet, s megragadha­tóvá, megítélhetővé a cselek­vők jelleme. Nunkovék nem ünös anyagi érdekből vagy karrierizmusból erőltették a fölajánlást, hanem mert az építkezés befejezését másként nem látták biztosítottnak. Nem hittek eléggé önmagukban, s nem bíztak eléggé a munká­sokban, az őszinte szó erejé­ben. Elfeledték, hogy ha félre­teszik a becsület parades át, a közösség érdekeit, akkor kárt okozhatnak. A végrehajtó bi­zottsági ülésen azu-tán össze­csapnak a mindenáron ered­ményt felmutatni akarók és a tényekkel megalapozott Igaz­ság fölfedezésének hívei. Em­beri és társadalmi konfliktu­sok tárulnak fel a határozat­hoz makacsul ragaszkodók és a közös érdekből változtatni akarók között. Nagy árat kell fizetni mind az egyéneknek, mind a társadalomnak a ta­nulságért: hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a ve­zetés semmilyen szintjén a jó szándékú figyelmeztetést, a visszajelzést, hogy a mi ter­melési viszonyaink között nél­külözhetetlen az emberek fe­lelősségteljes részvétele a dön­tések meghozatalában. Ennek a kíméletlenül őszin­te szovjet filmnek a közép­pontjában a demokrácia és az erkölcs nagyon is időszerű kér­dései állnak. Azt példázza, hogy a felelősségtudatnak győznie kell a felelőtlenség, a demokráciának a demagógia fölött. Azt példázza,, hogy a szocialista embereszmény már nemcsak célkitűzés, húnem fo­kozatosan gyakorlattá váló var lóság, s ahol megválásul, ott a legkülönbözőbb rerídű és ran­gú közösségek szükségszerűen átalakulnak. Köves István

Next

/
Thumbnails
Contents