Pest Megyi Hírlap, 1979. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
4 1979. OKTÓBER 11., CSÜTÖRTÖK FÓTI ŐSZ A Lőrincz család kiállítása Koczogh Ákos művészettörténész nyitotta meg a 11. Fóti ősz keretében a Lőrincz család tárlatát, mely október 19- ig tekinthető meg a Vörösmarty Művelődési Házban, naponta 10-től 16 óráig. Mindhárman a bukovinai Istensegíts . faluban születtek. Az apa, Lőrincz Imre fafaragó még 1904-ben, fia, Lőrincz Vitus 1933-ban, Lőrincz Ala- dárné 1929-ben. Hosszú utat tettek meg, de a megpróbáltatások megedzették akaratukat. A székelység erejével és tisztaságával rendelkeznek, a hegyek csöndje sugárzik művészetükből. Tűzzománcok Lőrincz Vitus Erdélyből érkezett Tolna megyébe, első mestere faragó, domborításokat készítő édesapja, Lőrincz Imre. Gyermekkora még keserűség, az utolsó nagy futás Bukovinából Tállyáig, Majo- sig, Fótig. Sok halált került el, így lett festőművész Jakuba János irányításával 1957-ben az egri főiskolán. Sejtjeiben hordozza a népművészet tiszta forrásait, hiszen környezete élő népművészet volt. Nagyanyja, Lőrincz Antalné már 1910-ben Kodály egyik legfontosabb nótafája volt, miközben édesanyja hímzett, dalolt is, több száz népdalt tőle ismert meg. Minden házban faragtak, szőttek, énekeltek, e nép kultúrájában maradt meg önmagának. Ez a; háttér Lőrincz Vitus művészetének erős gyökere. A többit ő szerezte hozzá. Megismerte, a tűzzománc műfaját 1964-től a bonyhádi zománcműveknél, 1975-től ausztriai műhelyekben árnyalta tovább a lehetőségeket. Most már kész alkotó. Technikája tökéletes. Színvilága a felszikrázó vörös, kék, zöld minden árnyalata. Ha ráesik a fény Madonnáira, galambot tartó lányaira, életfájára, hegedűseire, gyerekcsoportjára, felragyog minden alakja, önálló tárlatain Pécsett. Budapesten, Vácott, Nagykőrösön, Miskolcon, Bécs- ben és a csoportkiállításokon Tokióban és Párizsban nagy »kereket aratott. Faragások Élete merő szolgálat. A család őreként átvezette fiait a veszélyeken, így érkeztek Is- tensegítsről végre a Tolna megyei Majosra. Közben mindig faragott Lőrincz Imre. Szobrásznak készült, de az anyagi nehézségek csak annyit engedtek, hogy asztalos legyen. Az lett, és ezermester, népművész. Szövőszéket faragott 1976-ban a fóti gyerekeknek, de jármot is és dokumentációs erejű domborműveket a bácskai menekülésről és acélos tekintetű kapást. A lelkületében felgyűlt őszinteséget és áhítatot faragja fába. Naplót is ír arról a korszakról, amikor a XVIII. században a Bukovinába kergetett mádéfalvi székelység végre a Lőrincz Vitus: Anya Duna mellett meglelte hazáját. Készül az írás, s könnyen lehet, hogy Lőrincz Imre személyében megszületik az egykori bukovinai székely nép Tamási Gáspárja. Szőttesek Méltán kapta meg a Népművészet Mestere címet 1970- ben Lőrincz' Aladárné. Azért, mert bukovinai szőttesmin ta- gyűjteménye 1967-ben jelent meg dokumentumként. A fehér, fekete, bordóvörös színekre hangolt térítők, párnák egy nép fennmaradásáért és szépségért vívott küzdelmének tartozékai. Nem játékos, komoly szépség ez. A mai szem csak a szépségüket látja, de ez csak annak tanúj ele, hogy közös összefogással sikerült úrrá lennünk a rontó erőkön, s a jelen már nem a szenvedést parancsolja az emberekre, hanem az alkotás, a termő, teremtett jószándék és artisz- tikum felé irányít mindany- nyiunkat. Lőrincz Aladárné szőtteseiben így válik láthatóvá a történelem. Losonci Miklós Szergej Obrazcov a pécsi bábfesztiválon Szerdán Budapestre érkezett Szergej Obrazcov, a Moszkvai Állami Központi Bábszínház művészeti vezetője. A világhírű szovjet bábművész rövid pihenő után Pécsre utazott, ahol ma érkező társulatával együtt részt vesz a nemzetközi bábfesztiválon. A társulat október 17—21 között a budapesti művészeti hetek jelentős eseményeként hat. előadást tart az Állami Bábszínházban. Irodalmi nívódijak Bensőséges ünnepségen adták át tegnap a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írók Szövetsége — immár 'hagyományos — közös irodalmi pályázatának nívódíjait. Az irodalmi bíráló bizottság időszerű mondani valójú és kimagasló színvonalú alkO' tásáárt a nívódíj első fokoza. tát ítélte oda Zsombok Tímár György írónak* 1, Csillag születeti című irodalmi monológjáért. Az irodalmi nívódíj második fokozatát Galgóczi Erzsébet, a harmadik fokozatát pedig Tabák Endre kapta. Hasznosítás, védelem BESZÉLGETÉS ÉRTÉKES MŰEMLÉKEINKRŐL Ha műemléki rangsort kellene készítenünk, akár országosan, akár á megyék között, egészen biztos, hogy előkelő helyen lenne Pest megye. Valóban, amerre csak járunk, szinte mindenfelé találunk említésre méltó házat, kúriát, kastélyt, egyebet, melynek műemléki jelentősége van. Nem beszélve azokról a kiemelkedő történelmi emlékekről, melyekre joggal büszkék lehetünk, melyek egyben idegenforgalmi látványosságot is nyújtanak. Az Országos Műemléki Felügyelőség húsz esztendeje látja el jelentőségteljes feladatát, együtt a helyi szervekkel, feltárja, karbantartja, helyreállítja nemzeti értékeinket. Az általuk készített felmérésből megtudhatjuk, hogy Pest megyének 647 védett értéket jelentő épülete van, melyből 124 a műemlék, 494 az ilyen jellegű és 30 a városképi jelentőségű. A legis- ,mértebbek ezek közül a zsám- béki románkori templom (ez egyben a legértékesebb is), a gödöllői Grassalkovich-kas- tély, vagy • a szentendrei görögkeleti templom, nem utolsósorban a visegrádi kastély és vár. Szakmai útmutatás Néfnethy Lászlónévál, az Országos Műemléki Felügyelőség területi referensével beszélgetünk. Szobájában, műemlékek fotói, dokumentációi, térképvázlatok vesznek körbe bennünket. — Mi a feladata a területi referensnek? — Azon túl, hogy itt BuPEST MEGYEI KIADVÁNYOK A Dunakanyar új száma A most már nyomtatott, Dunakanyar című, négyíves folyóirat — a Dunakanyar Intéző Bizottság nagy alakú tájékoztatója, új számában is sokoldalúan foglalkozik a hozzá tartozó területtel. Részletes tudósítást olvashatunk a DIB teljes üléséről. A 900 éves Dömösről Pas- tinszky Miklós írt megkapóan szép tanulmányt, s az évfordulóval kapcsolatos átadás, a Szőkeforrás étterem avatása is helyet kapott a lapban. Kó- rusz József bemutatja az olvasóknak a Szőnyi István Emlékmúzeum Baráti Körét, amely idén ünnepelte alapításának 10. évfordulóját. A neves személyek sorában megismerkedünk dr. Dercsé- nyi Dezsővel, a minap a tv műsorában is látott Kossu'thdíjas művészettörténésszel, Vác szülöttével. Berda József emlékét idézi Szombathy Viktor. lfj. Homoki-Nagy István Királyrét erdőinek változatos madárfaunáját mutatja be; az erdőkkel kapcsolatos Prókay Gyula megemlékezése is. Bérezel Károly hasznos gondolatokat vet fel a Szentendreisziget fejlesztése kapcsán. Megemlítjük még Cséfalvy Pál tanulmányát a garam- szentbenedeki Ürkoporsóról, s Csorba Csaba gyűjtését Vác, Dömös, Szob, Nagymaros, s más helységnevek eredetéről. A közelmúlt rendezvényeinek ismertetése, idegenforgalmi hírcsokor, könyvespolc és nagyon gazdag képanyag egészíti ki a Pest megyei Nyomda Vállalat vácj üzemében készült Dunakanyar új számát. Papp Rezső Az Ybl Miklós tervezte fóti műemlék templom Barcza Zsolt felvétele dapesten felkészülünk a munkákra, sokat tartózkodunk a különböző helyszíneken is. Kéthetente a megyei tanács építési osztályán tartunk konzultációt, hogy ott tanácsot adjunk, ha éppen műemlékkel kapcsolatos kérdésről esik szó. Az érdekéitek gyakran felkeresnek bennünket s kérik véleményünket, segítségünket. Erre több példa van, élnek a lehetőséggel. Szükség esetén az Országos Műemléki Felügyelőség különböző osztályai,' régészek, falszakértők, művészettörténészek, építészek is adnak szakmai útmutatást. Műemléki szakhatóság vagyunk, de részt veszünk lehetőségeinkhez képest karbantartási, kivitelezési és helyre- állítási munkában is. — Éves munkaterv alapján I dolgozunk, melyet jóelőre elkészít az ütemezési és tervezési osztály, javaslataink alapján. A nemzeti értékek védelmét mi javasoljuk az illetékeseknek, vagy a helyi tanácsi szerveknek. Ilyenkor összevetjük, hogy ki, miben tud segíteni, majd együttes erővel gondoskodunk a műemlék védelméről. Persze, ez a folyamat fordítva is érvényes, amikor a tanácsok, illetve helyi szervek fordulnak hozzánk elképzeléseikkel, gondjaikkal. Gazdátlan kincsek — Hogyan ítéli meg a megye műemlékeinek helyzetét? 1 — Pest megye műemlékekben gazdag, talán Sopron és Veszprém után a leggazdagabb. Mindez természetesen egyfajta kötelezettséget is jelent, mégpedig azt, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a helyi emlékekre. Jelenleg is folyik jó néhány műemlék karbantartása. Ezek közül néhány áthúzódik a következő esztendőkre, például a visegrádi vár, Ráckevén a Savoyai- kasiély és a szentendrei görögkeleti templom munkálatai. Az örömök mellett van gondunk is, mégpedig az, hogy olyan hasznosítás nélküli műemlékek is léteznek, melyeknek már régen nincsen gazdájuk; nem törődik velük senki: a túrái iMstély, mely üres és a parkja sem gondozott, Dabason néhány kúria, Nagykörösön a Tanárky-kúria. Ezt ugyan használja a múzeum, de igen romos állapotban van. Helyi kezdeményezések — Melyek jelenleg a legsürgetőbb feladatok? — Már folyamatban van a zsámbéki romtemplom felújítása és a környezet rendezése. Ezt saját beruházásban végezzük. A környezet rendbe hozását a tanács vette a vállára. Az ácsai református templom rendbe hozásának tervezését és kivitelezését mi vállaltuk, megtörténtek az előkészítési munkálatok, de ezt megelőzően még régészeti feltárásokra is sor kerül. Szentendrén sokat tesznek a műemlék védelméért. Ennek kézzelfogható jelei: a Marx téri Kerényi Múzeum, a Kovács Margit Múzeum és a görög templom restaurálása. Vácott szintén figyelnek a műemlékek gondozására, jó az együttműködésünk velük. A Vörösházat most restaurálják, felügyeletünk mellett folytak a Gáza király téren az ásatások. Üröm területén a görögkeleti sírkápolna feltárásához adunk tervezési és egyéb segítséget. Ennek az igen- szép munkának községi vezetők voltak a kezdeményezői. Problémát jelentett a szociális otthonnak használt, évtizedek óta elhanyagolt gödöllői Grassalkovich-kastély sorsa. Most változás történt, mert a MÉM átvette az épületet, s minden valószínűség szerint az Agrártudományi Egyetem kapja meg a felújítás után. Mindezek nem jelentik azt, hogy minden a legnagyobb rendben van. De az mindenesetre biztató, , hogy a helyi vezetők egyre inkább szorgalmazzák: a műemlékeket városuk, járásuk, községük büszkeségeiként, értékeiként tartsák számon. Ennek szellemében ülnek rövidesen asztalhoz a megyei tanács és az OMF vezetői, hogy az elkövetkezendő öt évre meghatározzák a feladatokat, ki miben tud segíteni. , Sós Péter Elhunyt Ladomerszky Margit A Nemzeti Színház igazgatósága és a Magyar Színház- művészeti Szövetség fájdalommal tudatja, hogy Ladomerszky Margit érdemes művész 75 éves korában elhunyt. A művésznőt férjével, a napokban elhunyt Angyal László zeneszerzővel együtt temetik el. Temetésükről később intézkednek. ★ Ladomerszky Margit 1924-ben Székesfehérváron kezdte művészi tevékenységét. Játszott Kaposvárott. Pécsett és Szegeden is, a Vígszínházhoz 1929- ben szerződött. A második világháború idején részt vett a munkások szavalóestjein. A felszabadulás után a Nemzeti Színház tagja lett, 1956-ban vonult nyugdíjba. Drámai és karakterszerepeit egyaránt sikerrel alakította. Számos főszerepet játszott, több mint négy évtizedes pályáján megi személyesítette Évát — Az em- j bér tragédiájában. Roxánát — I Rostand: Cyrano de Bergerac ! című művében —, és volt Melinda, Júlia, Ophélia, Nóra, Hilda, Titánia, Solveig, Aase anyó. Kiemelkedő alakítása Shaw Warrenné mesterségének címszerepe, amelyet 1942 és 1960 között csaknem 600-szor játszott. Több film is bizonyította tehetségét. A régóta visz- szavonultan élő művésznő hosszas betegség után hunyt el. HETI FILMJEGYZET Visszajelzés Jelenet a Visszajelzés című filmből, középen a Nurkovot alakító Mihail Uljanov Nemcsak a területi pártbizottsággal kell jóban lennünk, hanem a saját lelkiismeretűnkkel is — az ilyen ,és az ehhez hasonló intelmek miatt kétségtelenül a hét kiemelkedő filmeseménye, jó értelemben vett szenzációja Alek- szanár Gelman és Viktor Tre- jubovics Visszajelzés című alkotása. Kát dolog avatja jelentőssé ezt a filmet: az a tény, amiről szól, és az a-mód, ahogyan arról szók Bizonyára sokan emlékeznek még1 Alekszandr Gelman előző filmjére, a Prémiumra, vagy annak tévéváltozatára, az Egy ülés jegyzőkönyvére. Nos, új filmje mintha csak az abban fölvetett gondolatok folytatása, továbbfejlesztése lenne. Akárcsak az, a Visszajelzés is az építőipar területéről veszi példáját, és hősei annak is, ennek is pártmunkások, akiknek korunkra jellemzően bonyolult helyzetben kell helytállniuk, adott esetben szembenézniük saját döntéseikkel, s kimondaniuk, hogyan nem szabad és hogyan kell élni napjaink megváltozott társadalmi és anyagi viszonyai között. A Visszajelzés alkotói egy olyan végrehajtó bizottsági ülésre viszik el a nézőket, amelyen kendőzetlenül kimondják az igazságot. Pedig nem könnyű kis igazságról esik ott szó, s nem is könnyen folfedezhetőről. A csoport- és az össztársadalmi érdek összhangjáról sokat beszéltek már nálunk is, de hogyan is . Van az a gyakorlatban? Az e-mií- •tett végrehajtó bizottsági ülés — és egyben a film — tárgya egy látványosnak föltüntetett, ám gyakorlatilag előkészítetlen, megalapozatlan föilaján1 ás: határidő előtt akarják átadni az épülő novogurinszki kombinát első termelési láncát. Ennek a fölajánlásnak a teljesítése, a pillanatnyi siker azzal a következménnyel jár, hogy az építkezés teljes átadása viszont jelentősen eltolódik. A munkások nem ismerik a terv-eket, ők becsületes föl ajánlásaikat erejük megfeszítésével igyekeznek a nehéz körülmények között is teljesíteni, ám Nurkov és közvetlen munkatársai, az építkezés vezetői jól tudják, hogy hamis játékba fogtak. Az új, fiatal párttitkár kérlelhetetlenül 'teszi föl nekik a kellemetlen kérdéseket, s Nurkov — becsületére legyen mondva —' nyíltan válaszol rájuk. Az igazság kimondásához nem kell sem technikai apparátus, sem építőanyag-készlet, csak bátorság és becsület kell — mondja Szokulin, a párttitkár, s nem is sejti, hogy hamarosan neki is kellemetlen igazságokat kell kimondania a területi pártapparátus munkatársairól, azok vezetési módszereiről Fokról fokra, percről percre bomlik ki a film feszült cselekménye, válik egyre áttekinthetőbbé a bonyolult termelési helyzet, s megragadhatóvá, megítélhetővé a cselekvők jelleme. Nunkovék nem ünös anyagi érdekből vagy karrierizmusból erőltették a fölajánlást, hanem mert az építkezés befejezését másként nem látták biztosítottnak. Nem hittek eléggé önmagukban, s nem bíztak eléggé a munkásokban, az őszinte szó erejében. Elfeledték, hogy ha félreteszik a becsület parades át, a közösség érdekeit, akkor kárt okozhatnak. A végrehajtó bizottsági ülésen azu-tán összecsapnak a mindenáron eredményt felmutatni akarók és a tényekkel megalapozott Igazság fölfedezésének hívei. Emberi és társadalmi konfliktusok tárulnak fel a határozathoz makacsul ragaszkodók és a közös érdekből változtatni akarók között. Nagy árat kell fizetni mind az egyéneknek, mind a társadalomnak a tanulságért: hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a vezetés semmilyen szintjén a jó szándékú figyelmeztetést, a visszajelzést, hogy a mi termelési viszonyaink között nélkülözhetetlen az emberek felelősségteljes részvétele a döntések meghozatalában. Ennek a kíméletlenül őszinte szovjet filmnek a középpontjában a demokrácia és az erkölcs nagyon is időszerű kérdései állnak. Azt példázza, hogy a felelősségtudatnak győznie kell a felelőtlenség, a demokráciának a demagógia fölött. Azt példázza,, hogy a szocialista embereszmény már nemcsak célkitűzés, húnem fokozatosan gyakorlattá váló var lóság, s ahol megválásul, ott a legkülönbözőbb rerídű és rangú közösségek szükségszerűen átalakulnak. Köves István
