Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

I ~Z/&tap 1979. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP Repülődoktorok Budaörsön Az MHSZ budaörsi repülőterén dolgozik a szövetség legjelen­tősebb javítórészlege. A repülődoktorok itt kerítenek sort az MHSZ valamennyi vitorlázógéptípusának a nagyjavítására is. Borban az igazság A VÍZFÖLDTANBAN is A felszín alatti vizek erede­tének és korának vizsgálatá­hoz visszamenőleg is meg kell állapítani a radioaktivitás vál­tozásának irányzatát egészen az atomrobbantások előtti, te­hát az 1945-öt megelőző idő­kig. E feladat megoldására az Izotópintézet szakemberei a borban találták meg azt a le­hetőséget, ami kicsit tiszte­letlenül ugyan, de mindenkép­pen ezt a mondást juttatja eszünkbe, hogy borban az igazság. A múltbeli ingadozások megállapításához ugyanis min­denekelőtt olyan anyagot kel­lett keresniük, amely megőr­zi, hogy az elmúlt időkben melyik évben, mennyi volt a levegő triciumtartalma. Ennek a „feljegyzésnek” a kutatása során jutottak el a borhoz. Hi­szen a borba mindig a szőlő érésének esztendejében lehul­lott csapadék és a talajvíz tri­ciumtartalma kerül, belőle te­hát pontosan meg lehet álla­pítani, hogy az adott évben mennyi tricium volt a levegő­ben. T. Z. A párizsi hívószám A földgolyó Justitia mérlegén A marseille-i kikötőben né­pes tömeg integetett. Megszó­laltak a világ egyik _ legna­gyobb luxus-tengerjárójának, a Fran-ce-nak kürtjei és a le­génység már nekilátott, hogy eltávolítsa a feljárót. A ko­losszus mégsem indult el, csak mintegy három óra múlva szedte fel hatalmas horgonyát és vágott neki a haboknak New York felé. A fehér por ' A késés' oka csak napokkal később derült ki. Az indulás pillanatában az egyik matróz furcsa kitüremléseket vett ész­re valamelyik mellékhelyiség padlórésében. Kis műanyag­zacskók tömege került elő, bennük fehér porral. Értesítet­te a hajódetektívet, az indu­lást lefújták és a helyszínre érkezett szakértők megállapí­tották: csaknem egymillió dollárt ér az amerikai fekete­piacon az a kábítószer, amely a matróz ébersége folytán elő­került. A lelet felfedezője nem so­káig örülhetett a beígért juta­lomnak. A France egynapi tá­volságra volt New York-tól, amikor egy ködös-szürke haj­nalon a fedélzet egyik népte- len zugában felakasztva talál­ták meg a tengerészt, aki keresztülhúzta valakik számí­tásait. Az esetet három helyre je­lentették a hajó rádióján: a francia, az amerikai rendőr­ségnek és a 727-35-49-es pári­zsi számnak. Ez a szám az úgynevezett nemzetközi rend­őrségé. az Interpolé volt. Két hét alatt harminc letartózta­tás történt a szerteágazó bűn­ügyben és újabb néhány nap múlva az Interpol azt is kö­zölte mind a francia, mind az amerikai rendőrséggel, hogy a veszélyes banda főnökét Gi­gász néven kell keresni a marseille-i és a New York-i alvilágban... A háború közbeszól Már a századforduló táján úgy érezték a világ legjobb rendőrtisztjei, hogy a távolsá­gok összezsugorodtak és szük­ség lenne egy nemzetközi szer­vezetre, amely a bűnüldözés összehangolásában segíthetne. Hatvanöt esztendeje, hogy az ötlet tetté érett. 1914. koranya­rán a festői Monacóban úgy határozott a bűnügyi nyomo­zók nemzetközi kongresszusa, hogy létre kell hozni a rend­őrség nemzetközi testületét. A határozat megvolt, csak éppen jó ideig nem lehetett végrehajtani: közbeszólt az első világháború. így aztán sokkal később, 1923-ban Bécs- ben, a nyomozók második vi­lágkongresszusán alakították meg A bűnügyi rendőrség nemzetközi bizottságát. Ez volt az Interpol elődje. Köz­pontja az osztrák főváros volt — egészen az Anschlussig, Ausztria náci bekebelezéséig. Reinhard Heydrich, Himmler helyettese, a későbbi csehszlo­vákiai hóhér azonnal Berlinbe szállíttatta a testület egész központi archívumát. Az ő motívuma nem a bűnözés el­leni harc volt, hanem az, hogy ,a Gestapo — zsarolással vágy jutalom ellenében — a saját céljaira használja fel a külön­böző országokban élő bűnöző­ket. Heydrichék számos kémet és besúgót toboroztak így, és amikor a Berlin. melletti Sachsenhausen koncentrációs táborának hírhedt 19-es szá­mú barakkjában megkezdő­dött az intézményes náci font- és dollárhamisítás, a Gestapo a Bécsben zsákmányolt lista alapján gyűjthette össze az immár megszállt Európa leg­jobb pénzhamisítóit... Hétemeletes palota A második világháború után a technika fejlődésével a tá­volságok tovább zsugorodtak és mind hangosabbá vált az a követelés, hogy a nemzet­közileg szervezett bűnnel szem­beállíthassák a nemzetközileg szervezett bűnüldözést. Az új főhadiszállás Párizs lett. A munka eleinte nagyon szerény körülmények között folyt. Az ódon, egyemeletes villa ajta­ján a szervezet fém címere ékeskedett: a földgolyó, az Igazság istennőjének, Justitiá- nak mérlegén és egy kard. A homlokzaton lobogó zászlót ugyanez a címer díszítette, csak itt a kék szöveten a cí­mertől minden irányba még ezüst nyilak is cikáznak — nyilvánvaló utalásként arra, hogy az Interpol kész minden világtáj felé lesújtani a bű­nözőkre. Eleinte csak néhány ország működött szorosan együtt a szervezettel, amely örökös anyagi gondokkal küzdött. Amikor az apparátus már nyilvánvalóan kinőtte a kis villát, az új székház tervezé­séhez szükséges négymillió frankot még a francia kor- mánynaik kellett hiteleznie. A hatvanas évek végére az Interpol egyre jobban igazolta létjogosultságát és az új, hétemeletes palota a Szajna bal partján levő St. Cloud ne­gyedben már vagy száz or­szág közreműködésével épült fel. Harmat Endre Karó és szegfű A197. paragrafus kátai története Kis tolvajok, szeszbarát ga­rázdák, pitiáner betörők — mindennapos alakok a bírósá­gokon. Történeteik: tucathis­tóriák, ők maguk csak egy-egy pillanatra bukkannak fel a törvény házaiban. Akár a haj­dani fotográfusok daliás dísz­leteinél, e vádlottak is szinte csak a fejüket dugják be a srenker vagy épp a bunyós már többé-kevésibé ismert sé­májába. Exponálás helyett itt ugyan ítéletre vár a delikvens, ám ennek megszületése gyak­ran nem is tart sokkal tovább egy gyorsfotónál. Olykor négy­öt vádlottról is határoz 8 órás munkaidő alatt a büntetőta- nács. De időnként a tapasztalat sémáit kiűzi egy-egy rendkívü­li vádlott. Sablonoktól üres lesz ilyenkor a tárgyaló, mert hisz’ csak az irattár poros pa­pírpanoptikumából kísérhetne pár furcsa figura. De hát ki emlékszik már arra? Ez az a pillanat tehát, amikor az igaz­— Tüzes vasat? — tűnődött el a bíró, majd halkan oda­szólt az egyik ülnöknek. — Hát akkor azt hiszem, megvan a karó ... A 6 centiméter átmérőjű, 75 centiméter hosszú botot egy gumikábellel együtt bűnjel­ként az aktához csatolta a rendőrség. Ezzel a durunggal húzta karóba a vádlott és két társa nemrégiben áldozatát. S ha mindez nem is a középkori végítélet formájában történt, a tett így is iszonyú volt. Volt valami rossz érzésem A bűncselekmény egyetlen órája hideg tél végi éjszakára esett. Éjfél körül a Budapest­ről érkező vonatról Nagyká- tán leszállt egy szemüveges, vékony nő. Az idegen, aki öreg nénjéhez érkezett a községbe, sietős léptekkel bement az ál­lomásra, és megkérte a forgat mistót, hogy a váróterembe! ságszolgálitaitás emberei kicsit jobban végigmustrálják, kifag­gatják a különcöt. Az a vézna tettes, aki az utóbbi hónapok egyik legdurvább bűntettének volt részese, ilyen megkülön­böztetett pillanatban lépett bí­rái elé. A tanácsvezető a sze­mélyi adatok rutinszerű rög­zítése után a bűncselekmény forrásvidékét kereste. Ellenhős, a szolga — B. József vádlott, mondja el, mit csináltak a bűncselek­mény napján! — Pesten szórakoztunk. Kint voltunk a Népstadionban a Honvéd-meccsen. — Honnan volt pénzük? — Reggel eladtunk három farmert a Keletinél. De lehet, hogy négyet. — Miféle farmert? — Amit az araboktól vet­tünk. — Mennyit kerestek ezen? — Kilencszázért vettük, 1100-ért adtuk el. — Ebből éltek? — Időnként. — A seftelés után mihez kezdtek? — Elmentünk moziba. A Filmmúzeumban megnéztük a Notre Dame-i toronyőrt. — Miről szólt a film?» — Egy púpos templomszol­gáról, aki megmentett egy na­gyon szép cigánylányt. — Bántották azt a lányt? — Igen. Tüzes vasat tettek a melléhez. Munkaügyi viták A per alapja a ventillátor Köteles-e a vállalat kártérítést fizetni Egy szolgáltató vállalat — haszonbérleti szerződés alap­ján — az egyik gyár részére gépet bocsátott rendelkezésre, amelyhez kezelőt is adott és a karbantartás is a feladata volt. Egy napon a gép rosszul működött. A kezelő nem állí­totta le és úgy hajolt bele, hogy a hiba okát megállapít­sa. A mozgó ventillátorlapát azonban a szerencsétlen em­ber fején igen súlyos sérülé­seket ejtett. Az üzemi baleset miatt a Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság a szolgálató vállalat ellen a sérült gyógykezelésé­vel és táppénzével felmerült 40 ezer forint megtérítéséért fizetési meghagyást bocsátott ki. Ennek hatályon kívül he­lyezéséért a vállalat pert indí­tott. Az alsófokú bíróságok meg­állapították, hogy a vállalat megsértette a balesetelhárítás és egészségvédő óvórendsza­bályokat, mert nem gondosko­dott a gép biztonságos műkö­déséről, továbbá a ventillátor­ra nem szereltetett védőrácsot és az ékszíj burkolását is el­mulasztotta. Ezért a keresetet elutasította. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét ítéle­tet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljá­rásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A társadalombiztosításról szóló törvény alapján a mun­káltató köteles megtéríteni a bal­eseti ellátást, ha ő vagy megbízottja az óv­intézkedéseknek nem tett ele­get — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Az eljárt bíróságok óvórendszabály-mulasztásnak minősítették, hogy a gép ke­zelője szakmai felkészültség­gel nem rendelkezett. Ezért szakértővel tisztázni kell, mi­lyen képzettséggel lett volna ez a munka ellátható. A szol­gáltató vállalat mindvégig hangoztatta: a gépen védőbe­rendezés volt. Ezzel szemben a kezelő ennek ellenkezőjét állítja. Ezt is tisztázni kell, mert ha kiderül, hogy a vál­lalat védőfelszereléssel el nem látott gépet üzemeltetett és ebből kifolyólag baleset tör­tént, a társadalombiztosítási szolgáltatásokat megtéríteni köteles. Amennyiben azonban a védőburkolat az átadáskor a gépen volt és azt a dolgozó távolította el, a megtérítési kötelezettség alól mentesül. tölthesse az éjszakát. Nagyné­nikém nagyon megszidott vol­na, ha ilyen későn felkeltem — magyarázta a tárgyaláson. És a nő szatyrát az ölébe véve, leült a váróban, és várt. Várta a hajnali buszt, de a busz he­lyett három fiatal fiú jött, egyikük kezében borosüveggel. A fiúk viselkedése kezdetben nem volt támadó. De nekem mégsem tetszett. Volt valami rossz érzésem. Amikor borral kínáltak, az egyik belecsiklan­dozott a tenyerembe. És hal­lottam a kollégáimtól, hogy ez valami csúnyát jelent... S ekkor a nő elindult a vá­róterem ajtaja felé. De háta mögött már megszületett a terv. Még mielőtt kiléphetett volna, hátulról hóna alá kap­tak, befogták a száját, felemel­ték a lábát, és vitték. Az álló-, másépület végén egy üres disz­nóólba tuskolódtak be mind a négyen. A támadók olyan ré­szegek voltak, hogy egyikük társa cipőjét kezdte kibogozni a nő cipője helyett... A kez­detben tiltakozó, de pofonok­kal, rúgásokkal megtört testen azonban hamarosan csak a gerincferdülés miatt hordott fűző maradt. Később azt is le­tépték, s nem volt többé sem­mi kímélet, az erőszak három­szor ismétlődött meg. S ezzel véget mégsem ért. A három fiú nem tűnt el. sőt ekkor kö­vetkeztek azok az irgalmatlan percek, amelyek ezt az esetet különösen kegyetlenné tették. A szerencsétlen nő pedig már ekkor is törött orral, fel­repedt szájjal, véresen hevert a szalmán. A vádlottak mégis egy közelben talált 70 centi­méteres gumicsővel és a karó­val tovább folytatták a meg- gyalázást... A kínzásnak az első hajnali vonat befutása vetett véget, a három tetíes egyenesen Budapestre utazott. Délelőtt elmentek a Rudas fürdőbe, majd a társaság egyetlen nős tagja virágot vett feleségének. Mert a nap, amelyre virradóan a bűncse­lekmény történt, a nemzetközi nőnap volt. Kisköszi, Deme, Szöges A tetteseket személyleírásuk alapján napokon belül elfogta a rendőrség. Hárman együtt­véve sem voltak sokkal idő­sebbek 43 éves áldozatuknál. Mit tudott meg róluk, eddigi életükről a büntetőtanács? íme, a portré, amely a bíró­sági aktában született. B. József (gúnyneve: Kiskö- szi) 17 éves, Nagykátára való. Hol nyolc testvérével, hol ál­lami gondozásban, hol nevelő­szülőknél élt. A család hat fiúgyereke már mind megjárta a bíróságot. Kisköszi tavaly tyúkot lopott. Miközben meg­sütötték, leégett az árnyékot adó hatalmas szalmakazal. A kár több mint 100 ezer forint volt. Kisköszi bátyját börtön­be csukták, őt próbára bocsá­tották. Nem sokkal később is­merkedett meg két idősebb társával. Kedvenc itala a ver­mut. Demeter Sándor (Deme) 22 éves, tápióbicskei. Fél szemére vak. Két évet a Kőbányai Sör­gyárban dolgozott, ott szokott rá erősen a sörre. Többször ke­rült bíróság elé: betörésért, munkatársa meglopásáért. Ba­rátjával, Lakatossal már több hete a Keletinél üzletelt Leg­szívesebben a fővárosban töl­tötte napjait, a Rudasban, mo­zikban és szórakozóhelyeken. Lakatos Sándor (Szöges) 19 éves, tápiószentmártoni lakos. Tízezer forintos takarékbetét­könyve, pár hónapos gyereke és állítólag csinos felesége van. Életfilozófiája: mindig menne valahova az ember. Lopásért egyszer már fél évre ítélték, de a büntetést felfüggesztették. A próbaidő alatt történt a mosta­ni eset. Előtte rumot és bort ivott. Korábban már egy la­kodalomban úgy berúgott, hogy eszméletlenül vitték el« mentők. Ö vette a szegfűt. , Az ítélet jogerős A Pest megyei Bíróság a 197. paragrafusba ütköző erő­szakos nemi közösülés és sú­lyos testi sértés bűntettéért Lakatos Sándort 11 évi, a vég­ső kegyetlenkedésekben részt nem vevő Demeter Sándort 8 évi fegyházra, míg a fiatalko­rú B. Józsefet 6 év 8 hónapi börtönre ítélte. A szerencsétlen nő orvosi kezelése az elsőfokú eljárás idején még nem feje­ződött be. Az orvosok ekkor még mindig nem tudtak vá­laszt adni, meddősége mara­dandó lesz-e. Az ítélet jogerős. Babus Endre NYÁRI VÁSÁR szeptember 3-tól 15-ig AZ „ALFÖLDI'' CIPŐBOLTOKBAN Kikend férficipő 414 Ft helyett 248,40 Ft Alföldi férfipapucs 383 Ft helyett 229,80 Ft Kaphatók a következő boltjainkban: Budapest II., Mártírok útja 29. Budapest V., Múzeum krt 3.

Next

/
Thumbnails
Contents