Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
"xMüap 1979. SZEPTEMBER 9., VASÁRNAP Filmművészetünk idei reprezentánsai Fesztiválon és heteken A San Sebastianban tegnap kezdődött nemzetközi film- fesztiválon három kategóriában szerepelnek magyar filmalkotások. A versenyfilmek közé Gábor Pjíl filmjét, az Angi Verát hívta meg a szervező bizottság. A fiatal filmalkotók szekciójában Ember Judit Fagyöngyök című produkciója lesz a magyar versenyfilm. Információs vetítésen pedig Jancsó Miklós alkotását, a Még kér a nép-et mutatják be. A nemzetközi zsűri munkájában meghívottként részt vesz Mészáros Márta filmrendező is. Nyolc észak-amerikai és kanadai nagyvárosban rendeznek magyar filmhetet ősztől a jövő év tavaszáig. A sorozat szeptember 21-én kezdődik, a helyszín Chicago. Tizenhét filmalkotást tűznek ott műsorra: közülük 12 a nemzetközi és a hazai filmfesztiválokon 18 díjat nyert. Gyöngyössy Imre és Kabay Barna közös alkotása, a Két elhatározás, egymaga négy elismerést érdemelt ki, közöttük az 1978-as chicagói nemzetközi filmfesztivál Arany Hugó nagydíját. Vetítik majd a Végül című, Maár Gyula rendezte filmet, amely Mannheimben és Tou- lonban három díjat nyert, Mészáros Márta Nyugat-Ber- linben Arany medve nagy díjjal jutalmazott művét, az Orökbefogadás-t, és a tavaly Nyugat-Berlinben, valamint Sao Paulóban egyaránt másodiknak rangsorolt, Sándor Pál rendezésében készült Herku- lesfürdői emlék-el. A chicagói filmhét eseményein két rendező, Gyöngyössy Imre és Sándor Pál is ott lesz. A sorozat egy hónappal később, október 25-től folytatódik a New York-i Museum of Modern Art-ban, ahol 21 játék- és 12 rövidfilmet mutatnak be az érdeklődőknek. Zebegényben alkotott... MARÓTI GÉZA KRÉTARAJZAI Marót! Géza egyik domborműve előtt- Október 7-ig tekinthető meg 35 Maróti Géza kiállítása az Ipar- E művészeti Múzeumban, hétfő § kivételével, naponta 10 és 13 = óra között. Érdemes lenne egyszer megvizsgálni képzőművészetünk világszótárát. Kiderülne, hogy nemcsak bejártunk minden égtájat, hanem gazdagítottunk is. Hiányos és kényelmes olykor a mi nemzeti önismeretünk, erre példa Maróti Géza életműve is. Zebegényt joggal tartjuk Szőnyi István festői forrásának. Ott dolgozott azonban a magyar szecesszió sok érdemes mestere, s azonkívül Bernáth Aurél, Berény Róbert, Amrita Sher-Gil és Maróti Géza is. Ki volt tulajdonképpen ez az 1875-ben született és 1941-ben elhunyt szobrász, festő, építész, ez az univerzális tehetség, akiről eddig oly keveset tudtunk? Az építész Becsben tanult, homlokzati szobrait Milánóban mutatták be. ö tervezte 1906-ban a Velencei Biennálé állandó, ma is használatos magyar házát, az ő nevéhez fűződik a mexikói TV-FIGYELŐ Duna. A megyénkén is végig- ,hullámzó kedves folyamunkról, a Dunáról láthattunk érdekes riportfilmet csütörtökön délután. Persze, nemcsak egyszerű jelentés volt ez a nagy európai víziút mai állapotáról, hanem sokkal inkább egy rajzos ábrákkal, makettekkel gazdagított bemutató arról a nagyszabású munkáról, amelynek során most vízierőművek — velük együtt duzzasztók, vízlépcsők — épülnek. Moldoványi József látványnak is szép képsora természetesen tág teret szentelt a nagymaros—gabcikovói terveknek, és aki netalán eddig még nem alakított ki magában egy egységes elképzelést erről a hatalmas vállalkozásról, hát most végre egy terepasztalon láthatta: mi is készül Dunakilititől lefelé egészen a Pest megyei helységig. S nemcsak hogy megnézhette az egymást követő vízi építmények élethű másait, de még arról is meggyőződhetett, miképpen működik majd az a majdan 700 megawatt teljesítményű áramfejlesztő: hogyan állíthatják hatalmas pajzsait hol följebb, hol lejjebb — ahogyan éppen a körülmények parancsolják. A legfőbb tanulsága az volt ennek a húsz percnek, . hogy teljességgel nyilvánvalóvá vált, miszerint ez a magyar— csehszlovák közös vállalkozás egy minden részletében egységes rendszert alkot, mégpedig egy olyan tökéletes rendszert, amely az árvizek szeszélyeinek is ellen tud állni. Mint ugyancsak érdekelt előfizetők, igazán hálásak lehetünk azért, hogy ezt a nézésre és okulásra egyaránt igen jó filmet most elénk tárták. KiinyvkÖtéS. Hogy, hogy nem, az utóbbi napokban váratlanul több mozgóképes jelentés szólt szűkebb országrészünkről. Pénteken este a híradó kí- tiált riportot Vácról, ahol Váci Györgyöt, a híres könyv- kötóművészt fényképezitek le a kamerák, öt is, láthatóan nagy igyekezettel tevékenykedő tanítványait is, no meg azokat a köteteket, amelyek az ősi hagyományokon alapuló mesterségét dicsérik. S míg e néhány perces híradást láttuk, örömmel hallottuk a szépen szóló kísérőszövegből, hogy remélhetőleg múzeum is létesül majd Vácott a könyvkötészet emlékeinek bemutatására. Bár valóban igaz lenne ez a riporteri jóslat! Lakás. A szintén pénteken sugárzott Delta pedig — mert hát ami illendő, az illendő — a Duna túlsó partjára kalauzolta el a nézőket, mégpedig egy olyan csodalakásba, amilyenhez fogható másutt sehol sincs. De hogyan is lenne ilyen otthon, hiszen annak minden zegét-zugát a mérőműszerek, ipari tv-kamerák töltik meg, s mindezt azért, hógy — az építéstudomány szakértőinek vizsgálódása keretében — mind a helyiségek jellegéről, állagáról, mind pedig e jelleg és állag elviselőiről, azaz a lakókról adatokat gyűjtsenek. Minden néző örömmel nyugtázhatta, hogy ilyen kutatás egyáltalán folyik — külön dicsőségünk, hogy éppen itt, Pest megyében —, ám az még nagyobb elégedettséget keltene, ha mihamarabb az ajtó- és ablakzáródások passzentos- ságában is megtestesülnének azok a vizsgálódások. Abban is, meg sok minden egyébben, ami egyrészt az energiapocsé- kolást gátolná meg, másrészt pedig az eddiginél lakályosabb életteret kínálna. Nem teljesíthetetlen talán a kérés, hogy a hazai kutatásokra égyre jobban odafigyelő Delta többször is adjon hírt a szentendrei kísérletekről: hadd lássuk, hogyan sikeredik az a — képletesen értelmezett — pászítás ... Akácz László Nemzeti Színház külső és belső díszítése, ő készítette a jeru- zsálemi Salaimon-templom rekonstrukciós tervét 1921-ben. Jelentős tervek, jelentős művek, jelentős nemzetközi állomások ezek, a magyar belső- építészet kontinentális sikere, melyet Európára, Ázsiára és Amerikára is kiterjesztett. Az USA-ban a finn Saarinen ajánlására több felhőkarcoló díszítését tervezte, kivitelezte, gyarapítva a magyar épület- szobrászat jó hírét és világ- színvonalát, A grafikus Egyiptomban és Görögországban 1931-ben járt, akkor készítette e krétarajzokat, melyek úgy önálló grafikai lapok, hogy egyúttal építészeti tanulmányrajzok. Ez a jellegük, egyéniségük. Korrekt elemzéssel jelennek meg a kamaki romok, a luxori építészet remekei, a Memnon -szobrok, a görög oszlopok úgy, hogy szerzőjük ügyel arra is, hogy az antikvitás e fejlődést meghatározó főegységei nemcsak önmaguk önarcképeként, hanem természetes környezetükben jelenjenek meg. E hibátlan rajzok számunkra is megkönnyítik az elmélkedést, a tájékozódást, felfedik e művek teljes valóságtartalmát. Nem is csoda, hogy e tanulmányrajzok egy része a londoni British Múzeum tulajdonába kerültek, hiszen alapot jelent, jelenthet további rekonstrukciókhoz, egy elkezdődött, de soha véget nem érő nemzetközi konzultáció része, grafikai hozzászólása. Az életmű Életének utolsó évtizedét zcbegényi villájában töltötte alkotó feszültség közepette. Ekkor tervezte a lágymányosi sporttelepet és diákszállót, egy klasszikus mértéken nevelkedett korszerűség jegyében, az egyszerűség elvei szerint. Életműve rendkívül gazdag és sokoldalú, három világrészre kiterjedő. Az Iparművészeti Múzeumban bemutatott kamaratárlat felveti annak szükségességét, hogy a teljes Maróti oeuvre is egy tudományosan előkészített emlékkiállítás jegyében, gazdag és pontos katalógus kíséretében váljék közkinccsé. Losonci Miklós EGYÜTTMŰKÖDNEK AZ ELTÉYEL Az egyetem és a gödöllőiek Természetes, hogy a közművelődési szakembereket képző főiskolák, egyetemek nemcsak az elméleti kérdésekkel, hanem a gyakorlattal is megismertetik halligatóilkat. Ám e szakmai gyakorlatok legtöbbször kevés önálló munkára adnak lehetőséget — és kevésbé hasznosak az adott intézmény, a gyakorlóhely számára. Éppen ezért jelentős — a megye, sőt a az ország más részeiben is követendő — kezdeményezés a gödöllőieké. Az a kapcsolat, amely a város művelődési intézményei és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közművelődési tanszéke között létrejött, mindenki számára hasznos, tartalmas együttműködés. Gazdag témaajánlat — A fővárostól mindössze harminc kilométerre van a város — mondja Polónyi Péter, a városi helytörténeti gyűjtemény vezetője — ezt gyakran hátrányos körülményként emlegetik: sokan Budapestre utaznak egy-egy művészeti, kulturális élményért. Ugyanakkor a közelség miatt számos olyan érméket el tudunk hozni ide, amely távolabbi helyekre nem juit el. Ezt felmérve kezdeményeztük a kapcsolatot az egyetemmel is: küldjenek ide hallgatókat nyári gyakorlatra. Fizetni nem tudunk, viszont mindenki kedvére való témával foglalkozhat. Tavaly az egyik diák a lakáskultúra-vizsgálatot találta érdekesnek. Felmérte az egyik Stroanfeid-lakótelepi tömbház tanácsi lakásait. Miért kaptak lakást, akik ott élnek? Mit hoztak magukkal? Hogyan hatott rájuk a környezet? Milyen ízlésmodellek alakultak ki, hogyan változtak? — ezek voltak a vizsgálat fő kérdései. A kérdőíves anyaghoz a helytörténeti gyűjtemény vezetője nyolcvan képből álló fotódokumentációt készített. Korábban az aszódi múzeum és a gödöllői gyűjtemény közös vizsgálata a hagyományos lakásokról gyűjtött adatokat. A kétféle — a régi és a mai — életmódra és ízlésre irányuló kutatás eredményeit bemutató kiállítás hamarosan megnyílik — s az emberek életében bekövetkezett változások mellett a gyümölcsöző együttműködésről is beszél. Az eredményességet az is jelzi, hogy egy másik hallgató az elmúlt évben Gödöllő 1945—48. közötti kulturális életét, a haladó és a reakciós erők harcát kutatta. Magnóval és jegyzetfüzénél kereste fel a korszak tanúit, szakdolgozatra készülve a témából. A sikeres gyakorlatok adták az alapot ahhoz, hogy a helytörténeti gyűjtemény és a járási-városi művelődési ház közösen kidolgozott témajavaslatokat küldjön az egyetemnek. A művelődési igényektől és szokásoktól, a bejáró életmód és a lakáshasználat vizsgálatától, a közművelődési intézmények munkáján át, a hagyományápolás kérdéséig számos területet vizsgálhatnak a népművelés szakos egyetemisták. Két hallgató Hogy a lehetőséget egyre többen kihasználják, azt jelzi: az idén részben a rendes nyári gyakorlatra, részben amellett vállalva a feladatot, már négyen jelentkeztek. Ellátásuk is javult: szállást, étkezésit biztosítanak számukra, a járásba tett útjaikat a vendéglátók fedezik. Sári Éva másodéves hallgató ugyancsak sokat utazott: a járás tájházainak, falumúzeumainak helyzetét, az iskolákkal való együttműködését, közművelődési szerepét vizsigálta. Beszélgetésünk előtt Aszódon, lsaszegen, Versagen járt. — Az az érzésem kezdi, — hogy az embereket az ösz- szetett gyűjtőkörű intézmények érdeklik jobban. Érdekelnék inkább, ha az állapotuk megfelelő lenne. Az isa- szegi múzeum épülete például nagyon elhanyagolt. Kérdéseimre azonban a tanácsi vezetők, iskolaigazgatók nagyon ritkán mondtak többet általánosságoknál, vagy támogatást kérő szavaknál. A gyűjtemények vezetői lelkesen dolgoznak, a múzeumokat azonban elsősorban a turisták és az általános iskolások látogatják. Jó lenne, ha több pedagógus ismerné azt az útmutatót, amelyet Asztalos István, az aszódi múzeum igazgatója készített, s ha a múzeumok munkáját segítenék — a baráti körökön kívül — a különböző intézmények. Az egyetemista úgy érzi, több anyagi támogatásra — és erkölcsi segítségre — lenne szükség ahhoz, hogy a múzeumok értő közönséget nevelhessenek. Társa, Máhr Zoltán, erről a kérdésről mái több magnókazetitányi anyagot gyűjtött össze. Azt vizsgálta ugyanis: miért veszi kö rül Marton Pálnét Versegcr hallatlanul nagy érdektelenség, sőt rosszindulat? Hiszsr olyan asszonyról van szó, aki múzeumot szervezett, megírd szülőfaluja történetét. A Falusi történetekben például szó arról az emberről, aki a fel- szabadulás előtti kiszolgáltatottságból a szocializmusban c termelőszövetkezet első emberévé küzdötte fel magát. Sértődés latit a dolog vége. Kiírja a falut mondták rá, aki Veres Pétertől tanulita, hogy az •igazságot mindig ki kell mondani. Példának állították Rosszul gondolkoznak, saját maguknak ártanak a vérségiek, amikor elutasítják a bírálatot. A gyakorlat bizonyította be, hogy közös ügyünket csak az őszinteség és az áldozatvállalás viheti előre. Ha féltek volna a kritikától, a gödöllőiek sem kezdeményezték volna az ELTÉ- vel az együttműködést. Hiszen a fiatalok nyilvánvalóan elméletileg már felkészülten, elvárásokkal, kritikusan szemlélődve vizsgálják a helyi közművelődést és az előrelépés lehetőségeit. De éppen ezzel javítanak. A hosszú távra szóló témájavaslat alapján számos részletkérdést válaszolhatnak meg, s közben maguk is gazdagodnak. Hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az: a népművelők sárospataki konferenciáján is követendő példaként említették kezdeményezésüket. P. Sz. E. , Magyar könyvek bemutatkozása KIÁLLÍTÁS MONGÓLIÁBAN, MAJR BUDAPESTEN Barátunk, a könyv — Magyarország bemutatkozik címmel szeptember 14 és 21 között először rendeznek magyar könyvkiállítást Mongóliában./ A baráti ország fővárosában. Ulánbátorban sorra kerülő rendezvényen mintegy 1600 kötet reprezentálja könyvkiadásunkat. Több olyan művet is kiállítanak, amely a magyar—mongol kapcsolatokkal foglalkozik, s megtekinthetők majd azok a politikai írások, pártdokumentumok is, amelyek hazánk életéről, fejlődéséről adnak képet. Külön csoportban mutatják be a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulójára megjelent kiadványokat. Könyvkiadásunk Ulánbátor! bemutatkozásának viszonzásaként a hazai könyvbarátok 1980-ban ismerkedhetnek meg a mongol könyvkiadás eredményeivel. Október 1: Zenei világnap — hazánkban is Az eseménysorozatot a váci Yox Humana nyitja A zenei világnapot, amelyet az Unesco nemzetközi zenei tanácsának határozata alapján tartanak meg ebben az évben már ötödik alkalommal ünnepli a zeneszerető népek közössége. Október 1-én a világ több mint félszáz országában — közöttük hazánkban is — lesznek ünnepi zenei rendezvények. Kék túra A Magyar Televízió Natura Szerkesztősége tizenhárom részes — egyenként harminc perces filmsorozatot forgat aj országos kék túráról. A tíz főből álló forgatócsoport júliusban indult az 1083 kilométeres távra. A képen: elől halad a speciális fordulatszám mér 3 kerék. A 2,05 m kerületű kerékké! szinte pontosan meghatározható a túra teljes hossza. A Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Kórusok Országos Tanácsa közös ünnepi programja már egy nappal korábban — szeptember 30-án, vasárnap — megkezdődik: délelőtt 11 órakor a Zeneakadémián, a váci Vox Humana énekkar koncertje előtt Far- kasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnökhelyettese mond ünnepi köszöntőt. A kórus a magyar énekkari mozgalom kiemelkedő tanítómestere, Bárdos Lajos születésének 80. évfordulója alkalmából a zeneszerzőnek Kölcsey és Ady egy-agy versére írt dalkompozícióját szólaltatja meg. Ezt követően a XVII. budapesti nemzetközi zenei verseny győzteseinek díjkiosztó ünnepséggel egybekötött gálakoncertjét hallhatja a közönség. Színes, mozgalmas világnapi esemény színhelye lesz Aggtelek is, ahol — ebből az alkalomból — az ország különböző vidékeiről meghívott népzenei együttesek, népdalkörök és falusi énekkarok csaknem félezer tagjának részvételével rendeznek — szakmai tanácskozással és közös barlanghangversennyel egybekötött — országos népzenei találkozót.
