Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

“v^fyyfcqj 1979. SZEPTEMBER 5., SZERDA Tanácskozik a havannai csúcs Waldheim és Tito felszólalása Az el nem kötelezett orszá­gok hatodik csúcsértekezleté­nek hétfő délutáni ülésén a felszólalók bírálták és meg­bélyegezték Egyiptom politi­káját. A csúcs üléseivel párhuza­mosan hétfőn folytatta mun­káját a záródokumentumok elkészítésén és megszövegezé­sén munkálkodó politikai, il­letve gazdasági bizottság. Mindkét bizottság hétfőn kü­lön szerkesztőbizottságokat ho­zott létre. Fidel Castro kubai állam- és kormányfő elnökletével folytatódó tanácskozás első felszólaló;* kedden Kurt Wald­heim., az ENSZ főtitkára volt. A világszervezet nevében és képviseletében kijelentette: a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben az el nem kötelezett or­szágok nagyon fontos szere­pet játszanak. Az a tény — mondotta —, hogy a mozga­lom mostani csúcsértekezle­tét Kubában tartják, Latin- Amerika fontos hozzájárulá­sa az el nem kötelezett moz­galom egyre növekvő szere­péhez. A nemzetközi helyze­tet taglalva az ENSZ főtitkára elsősorban az Afrika déli ré­szén — Namíbiában, Dél-Af- rikában és Zimbabwében — kialakult helyzet bonyolult­ságára hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett továbbá az ENSZ felhívására, amely az új nicaraguai kormány támo­gatására szólított fel. Ezután hangzott el Joszip Broz Tito felszólalása. A ju­goszláv államfő meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a csúcs- értekezlet az egész emberiség számára sikeres és hasznos lesz. „A béke és a nemzetközi egyensúly szempontjából az el nem kötelezett mozgalom valós nemzetközi tényezővé vált. Jelentősen hozzájárultak az el nem kötelezettek a bé­kés egymás mellett élés el­veinek érvényesüléséhez. Az enyhülés kérdését érint­ve Tito méltatta az eddig el­j ért eredményeket és hangsú­lyozta a nagyhatalmak külön­leges felelősségét. Üdvözölte a SALT—II. szerződést. Ugyancsak a kedd délelőtti ülésen szólalt fel Szaddam Husszein iraki és Hafez Asz- szad szíriai államfő. Az iraki elnök beszédében éles szavak­kal bélyegezte meg az izraeli —egyiptomi külön megálla­podást. Asszad beszédében az el nem kötelezetteknek a hábo­rú és az agressziók megféke­zésében játszott szerepét és annak jelentőségét méltatta. Ugyancsak megbélyegezte Egyiptomnak Izrael és az Egyesült Államok előtti kapitulációját, amellyel, mint hangoztatta, elárulta az arab népeket és a palesztinokat. Kedden délelőtt szólalt fel, Daniel Ortega, a Nicaraguai Nemzeti Újjáépítés kormánya küldöttségének vezetője is. Moszkva: Nemzetközi könyvkiállítás Kedden délelőtt ünnepélyes keretek között megnyílt a moszkvai nemzetközi könyv­kiállítás és vásár. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke, a • kiállítás résztvevőihez és vendégeihez intézett üdvözlő levelében emlékeztetett rá: a Szovjet­unióban szeretik és értékelik a könyvet, a fordítások szá­mát tekintve a Szovjetunió a világ egyik első helyén áll. A helsinki záróokmányt fi­gyelembe véve a Szovjetunió az elmúlt években másfél- szeresére növelte az idegen nyelvről lefordított művek ki­adását. Borisz Sztukalin, a szerve­ző bizottság elnöke, a kiadói állami bizottság elnöke mon­dott megnyitó beszédet. Ezután a vendégek megte­kintették a kiállítást, látoga­tást tettek a magyar pavilon­ban is. Kádár János: Kapcsolataink rendezettek Tömegsztrájk Angliában A szakszervezeti mozgalom követelése A brit szakszervezetek ez évi kongresszusának megnyi­tásával egyidejűleg hétfőn és kedden kétnapos országos bér­követelő sztrájk bénította meg Anglia gépgyártó és ha­jóépítő iparát. Leálltak az autógyárak, a szerszámgépe­ket, irodagépeket, háztartási gépeket gyártó egységek és valamennyi hajóépítő üzem, amikor 12 szakszervezethez tartozó csaknem 2 millió dol­gozója letette a szerszámot. A következő hetekben is folyta­tódó kétnapos sztrájkok a minimális bérek felemelésé­nek kikényszerítését célozzák. A TUC kongresszusa egyéb­ként kedden szociális, népjó­léti és munkavédelmi kérdé­sekkel foglalkozott. A kong­resszus határozatban követel­te a társadalombiztosítás egész rendszerének gyökeres átala­kítását és a létminimum biz­tosítását a legelesettebb réte­gek számára. Irán gBfl S'V/'-n ! -JSjy 'ozovnartopa ?,i dosvo.t J Kiutasított újságírók C£ Hírügynökségi jelentések szerint Mahabad város elfog­lalása után egyelőre fegyver­Az Olasz DC tanácsülése Zaccognini nem jelölteti magát főtitkárnak Rómában, kedden este meg­nyílt az Itáliát kormányfő Ke­reszténydemokrata Párt (DC) három napra tervezett orszá­gos tanácsülése. A párt vezetősége nevében 3enigno Zaccagnini főtitkár ér­tékelte a politikai helyzetet és terjesztett elő hosszú beszá­moló jelentést. Zaccagnini azt javasolta, hogy a DC kong­resszusát december 19. és 23. között tartsák meg. Az országos tanács szerdán kezdi meg a vitát a főtitkár helyzetértékeléséről. Benigno Zaccagnini, a Ke­reszténydemokrata Párt főtit­kára nem jelölteti magát a főtitkári tisztségre a decem­berben esedékes pártkong­resszuson. India Választási előkészületek India nagy politikai pártjai megkezdték a decemberben esedékes, idő előtti parlamenti választásokra való felkészü­lést. A résztvevő pártok veze­tősége megvitatja a választá­sokon követendő taktikai irányvonalat, s kidolgozza a választási nyilatkozatokat. A választási előkészületnek ez a szakasza október elején befe­jeződik. A Dzsanata Párt országos végrehajtó bizottságának ülé­se után hétfőn Üj-Delhiben sajtókonferencián ismertették a párt vezetőségének választá­si nyilatkozatát. A dokumen­tum szerint a Dzsanata jól szervezett, egységes, haladó és dinamikus kormány létrehozá­sára kész és képes. Jelentős aktivitásba fogott a parlamenti választások előké­szítése jegyében az Indira Gandhi vezette Nemzeti Kong­resszus (I). Gandhi asszony már a hét végén nyilvános nagygyűlésen mondott beszé­det A baloldali pártok — köz­tük az Indiai Kommunista Párt és India (marxista) kom­munista pártja — választási szövetség létrehozására törek­szenek. Vezető testületeik a közeljövőben találkozót tarta­nak. A Dzsanata—Nemzeti Kong­resszus koalíció, a _ jelen­legi ügyvezető kormányzat a választásokig — mint közölte — „erősíteni kívánja összetar­tását”. nyugvás állt be Kurdisztán- ban. Szanandadzs tartományi főváros iszlám bírósága Khal- kali ajatollah elnökletével kedden halálra ítélt egy volt őrnagyot és egy rendőrt azzal a váddal, hogy gyilkosságokat követtek el a sah uralma alatt. Az ítéleteket végrehajtották. Az iráni kormány kedden elrendelte az Associated Press amerikai hírügynökség tehe- ráni irodájának bezárását. Ez­zel egy időben kiutasították az országból az AP-irodában dolgozó amerikai újságírókat. Az intézkedést megindokol­va a tájékdztatási, propagan­da és vallási alapítványügyi minisztérium külföldi sajtó- osztályának vezetője elmon­dotta, hogy a kormány véle­ménye szerint az AP Iránból szóló jelentései nem feleltek meg a valóságnak. Hozzátette, hogy az irodát nem véglegesen zárták be, az amerikai hírügy­nökség Irán washingtoni nagykövetségén más újságíró­kat akkreditáltathat. CSAK RÖVIDEN... ERICH HONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke ked­den Berlinben fogadta a hétfő óta hivatalos látogatáson az NDK-ban tartózkodó dr. Chris­toph Van Der Klaauw hol­land külügyminisztert. Van Der Klaauw személyében első ízben tesz hivatalos látogatást az NDK-ban holland külügy­miniszter. CSEHSZLOVÁKIA Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának, valamint a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnökének és kormányá­nak meghívására szeptember első felében Csehszlovákiába látogat a Bolgár Népköztár­saság párt- és kormánykül­döttsége, élén Todor Zsivkov- val, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, az államta­nács elnökével. HÁBORŰELLENES meg mozdulást tartottak a lengyel fiatalok Oswiecimben és Brzezinkában, ahol a II. vi­lágháborúban Auschwitz és Birkenau néven hírhedté vált náci koncentrációs táborok működtek. A HÁROM legnagyobb olasz szakszervezeti szövetség (CGIL, CISL, UIL) kedden közös nyilatkozatot hozott nyil­vánosságra a chilei szélső- jobboldali puccs évfordulójá­nak küszöbén és ebben tel­jes támogatásáról biztosította a chilei dolgozók, a chilei nép harcát a Pinochet-re zsimmel szemben. Mint lapunk első oldalán er­ről beszámolunk Kádár János, az NSZK Budapesten tartóz­kodó kancellárja, Helmut Schmidt tiszteletére vacsorát adott a Parlamentben, s ott pohárköszöntőt mondott. Bevezetőben, a Magyar Nép- köztársaság vezető testületéi és a maga nevében köszöntötte a kancellárt, feleségét és kísé­retének valamennyi tagját, majd hangoztatta, hogy öröm számunkra, hogy elfogadták meghívásunkat, ellátogattak hozzánk. Látogatásuk módot ad ko­rábbi hasznos véleménycse­réink folytatására. — mondot­ta Kádár János, majd így folytatta: Ugyanakkor alkal­mat nyújt arra is, hogy viszo­nozzuk azt a szívélyes vendég­szeretetet, amelyben a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatásunk során részünk volt. A kancellár úr személyében annak a kormánynak a ve­zetőjét köszöntjük, amely el­ismerésre méltó módon hoz­zájárult a hidegháború falai­nak lebontásához Európában, az enyhülés további elmélyí­tését vallja céljának, s orszá­gaink viszonylatában pedig ezzel a kormánnyal együtt­működve építettük ki a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság politikailag rendezett, korrekt kapcsolatait. Két évvel ezelőtt, bonni ta­lálkozásunk alkalmával bizto­sítottam kancellár urat, hogy közvéleményünk, a magyar nép helyesli találkozásunkat, egyetért kapcsolataink fejlesz­tésével. Külön örülök annak, hogy ezt most személyesen is tapasztalhatják. Kívánom, érezzék jól magukat Magyar- országon. Megelégedéssel mondhatom, hogy a Magyar Népköztársaság és .a Német Szövetségi 'Köz­társaság kapcsolatai rendezet­tek. Együttműködésünk bonni találkozásunk óta tovább bő­vült. Ez a fejlődés teljes mér­tékben megfelel az 1977. július 6-án aláírt közös nyilatkoza­tunknak és a helsinki záróok­mány szellemének. Kádár János azután utalt arra, hogy jelentősen fejlőd­tek. sokrétűvé váltak a két ország politikai kapcsolatai, s meggyőződésének adott kifeje­zést, hogy mostani, jó légkör­ben folyó tárgyalásaink to­vább erősítik ezt a folyama­tot. A két ország kapcsolatai­ban különösen fontos helve és szerepe van a gazdasági együttműködésnek. Az e té­ren elért eredményeink nem csekélyek. Az árucsere évről évre dinamikusan fejlődik. Nőtt a kooperációk száma, és tettünk már kezdeti lépéseket a harmadik piacon való együttműködésben is. Az áru­csere kiegyensúlyozottabb fej­lődésének biztosítása azonban további és közös erőfeszítése­ket követel. Meggyőződésünk — hangoztatta Kádár János —, hogy ez kölcsönös érdek, és a ma még meglévő aka­dályok leküzdhetők. A magyar nép, amely szo­cialista építőmunkát foly­tat — hangoztatta Kádár Já­nos — a népek barátságá­nak híve, szilárd és tartós békét kíván. Ennek megfele­lően a Magyar Népköztársa­ság nemzetközi tevékenysége egyértelműen és következete­sen a béke megőrzésére, a társadalmi haladás szolgála­tára, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére irányul. Országunk külpoliti­kai törekvéseiben központi he­lyet foglal el, hogy aktívan hozzájáruljunk a békés egy­más mellett élés politikájának kibontakoztatásához, az eny­hülés folytatódásához. Ez a törekvésünk szocialista tár­sadalmi rendszerünk lényegé­ből fakad, és egybeesik a más társadalmi rendszerhez tartozó országok népeinek és reálisan gondolkodó vezetői­nek azzal a felismerésével, hogy a békés egymás mellett élés politikájának nincs ész­szerű alternatívája. A történelmi jelentőségű helsinki záróokmány aláírása óta nagy utat tettünk meg az európai politikai légkör javí­tásában, az államok kétolda­lú kapcsolatainak fejlesztésé­ben. Az elmúlt négy évben — az eredmények mellett — az enyhülést hátráltató nem kívánatos jelenségekkel is találkozhattunk. Az enyhülés ellenfelei aktivizálódtak: nem tudják, yagy . nem akarják megérteni, hogy az enyhülés nemcsak néhány, hanem min­den ország és minden nép alapvető érdekeit és óhaját testesíti meg. Ezek az erők sem képesek azonban alapjai­ban megingatni az enyhülést, amely mély gyökereket vert, nem törölhetik ki Európa né­peinek és nemzeteinek tuda­tából a békés jövő lehetősé­gének reményét. A helsinki ajánlások végre­hajtásának meggyorsításához, az európai biztonság és eavüttműködés megszilárdítá­séhoz is elengedhetetlennek és egvre sürgetőbbnek tartjuk, hosv konkrét leszerelési intéz­kedésekkel támasszuk alá a poétikai enyhülést. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés külügymi­niszteri bizottságának Buda­pesten tett javaslatai az euró­pai államok közötti bizalom erősítését, a katonai enyhülés előmozdítását célozzák és ezért hasznos lenne azok mielőbbi megvitatása. Biztosak va­gyunk abban, hogy a leszere­lés ügyének előbbre vitele jó­tékonyan hatna a helsinki ajánlások további megvalósí­tására is, politikai, gazdasági, kulturális, humanitárius és más területeken. Ez, valamint a bécsi haderő- és fegyver­zetcsökkentési tárgyalások el­mozdulása a holtpontról — amiben bízunk — méltó elő­készítése lenne a madridi ta­lálkozónak, nagyban elősegíte­né annak sikerét. A Magyar Népköztársaság üdvözöl minden olyan kezde­ményezést és lépést, amely a fegyverkezési hajsza megféke­zésére, a konkrét leszerelés elősegítésére irányul. Különö­sen kiemelkedő jelentőségű­nek tartjuk és üdvözöljük a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai szerződés bécsi aláírását. Tárgyalásainkon sok szó esett kontinensünk békéjéről, biztonságáról. Tudatában va­gyunk azonban annak az ösz- szefüggésnek, amely Európa és a világ más részei között fenn­áll. A magyar népet aggoda­lommal tölti, el a békét veszé­lyeztető feszültséggócok léte­rese. Jót tenne Európának és az egész emberiségnek, ha újabb erőfeszítések történné­nek a feszültséggócok felszá­molására, a konfliktusok tar­tós, az érintett népek alapvető érdekeit és jogait valóban fi­gyelembe vevő rendezésre a Közel-Keleten és a világ más térségeiben. Már a ma délutáni első megbeszélésünk is újólag meg­erősítette, hogy 'Változatlanul .kölcsönös a szándék kétoldalú .együttműködésünk fejlesztésé­re. Egy irányban tudunk dol­gozni a népeink, s az egész emberiség sorsát érintő nagy kérdésekben. E gondolatok jegyében kö­szöntőm önöket Budapesten. Szívből kívánom, hogy láto­gatásuk magyar földön hasz­nos és emlékezetes legyen — mondotta Kádár János, majd a magas rangú vendégeket még egyszer köszöntve, a Né­met Szövetségi Köztársaság népének boldogulását, orszá­gaink kapcsolatainak fejlődé­sét, a békét éltetve fejezte be pohárköszöntőjét. (Helmut Schmidt pohárkö­szöntője lapunk zártakor még tartott. Beszédét holnapi szá­munkban ismertetjük.) Problémamentes együttműködés A nyugatnémet sajtó a magyar-NSZK viszonyról Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár budapesti láto­gatása alkalmából a nyugat­német sajtó pozitív módon értékeli a magyar—nyugat­német kapcsolatok eddigi ala­kulását. A DPA hírügynökség Bu­dapestről keltezett beszámoló­jában kiemeli, hogy a i.ét or­szág viszonyában, „semmiféle probléma nem mutatkozik, de a kulturális csere és a tudományos együttműködés területén. a kapcsolatok még tovább mélyíthetők” — A nyugatnémet hírügynökség fontosnak tartja és kiemeli, hogy „az elmúlt években a magyar—nyugatnémet gazda­sági kapcsolatok is problé­mamentesen fejlődtek, jólle­het a magyar fél kereskedel­mi mérleghiánnyal küszkö­dik”. A nyugatnémet tudósí­tó éppen ezért valószínűnek tartja, hogy a tárgyalásokon a magyar fél sürgetni fogja az NSZK-ba irányuló magyar export feltételeinek javítását, a közös piaci rendtartásból fakadó és még tapasztalható kereskedelmi megkülönböz­tetések mielőbbi felszámolá­sát. A Westdeutscher Rundfunk Budapestre küldött tudósítója — a kétoldalú kapcsolatok kedvező alakulásának mélta­tása mellett — arra hívja fel a figyelmet, hogy Helmut Schmidt elsősorban nemzet­közi érdeklődésre számot tar­tó kérdésekről tárgyal majd Kádár Jánossal. Konzuli egyezmény NDK—amerikai konzuli egyezményt írtak alá kedden Berlinben Kurt Nier, az NDK külügyminiszter-helyettese és David D. Bohlen, az Egyesült Államok nagykövete. Az egyezményt — amelyet a két állam közötti diplomáciai kap­csolatok felvételének 5. év­fordulóján kötöttek meg — mindkét részről egyaránt fon­tosnak tekintik. Észok-írország Újabb bosszúhadjárat Változatlanul tart az észak­írországi terrorizmus fellángo- lása: keddre virradóra Bel­fastban álarcos fegyveresek — feltehetően protestáns szélső­ségesek — agyonlőttek egy katolikus férfit. A rendőrség attól tart, hogy a gyilkosság része annak a bosszúhadjá­ratnak, amelyet szélsőséges protestáns szervezetek hirdet­tek meg az IRA és rokonszen­vező! ellen, válaszul az im­már nevezetessé vált „véres hétfőre”: Lord Mountbatten, a királynő unokafivére és 18 angol katona meggyilkolására. Lord Mountbattent egyébként szerdán temetik el Londonban, ünnepélyes szertartással, rend­kívüli biztonsági intézkedések mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents