Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-04 / 206. szám
xMlap 1979. SZEPTEMBER 4., KEDD HARMINCEZER SZÓCIKK Készül a magyar tajszotar Űjabb nagyszabású nyelvtudományi munka eredménye kerül az olvasók széles táborához a közeljövőben: az utolsó simításokat végzik a nyomdában az Üj magyar tájszótár első — a-tól d-ig terjedő — kötetén. A megjelenésre váró új sorozatnak a magyar tudományos könyvkiadásban, a magyar nyelvtudományban már voltak előzményei. Sziny- nyei József kétkötetes magyar tájszótára a századfordulón, 1893 és 1901 között jelent meg. Az új nyelvjárási szótár .készítésekor az ő munkáját folytatták a tudósok. Ezenkívül az 1960 végéig megjelent, illetve összegyűjtött néprajzi folyóiratokat. dokumentumokat, valamint a múzeumokban, kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken fellelhető, még kéziratos nyelvjárási és néprajzi gyűjtések anyagát dolgozták fel. Az új források között szerepel a Néprajzi Múzeum etnológiai adattárának, a Bartók- és Kodály-féle gyűjtések nyomtatásban megjelent szövegeinek, A magyar népzene tára anyagának egy része. A folklór körébe tartozó alkotások közül leginkább a népmeséket használhatták fel. Az első kötet mintegy 80 ezer szócikket számlál, s tartalmazza mindazokat a. segédleteket, amelyek megkönnyítik a szótár használatát. A szólások, a szóláshasonlatok és a közmondások az új magyar tájszótár anyagának legszínesebb fejezetei közé tartoznak. Országos találkozó Országos találkozóra készülnek a német nemzetiségi fúvószenekarok: a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének meghívására szeptember 8-án, Budapesten a Csili Vasas Művelődési Központban szakmai bemutatón vesznek részt. Többek között szerepel a dunabogdányi, a mányi, a törökbálinti, a sziget- szentmártoni fúvószenekar. Másnap, szeptember 9-én a soroksári Vörös Október sportpályán a magyarországi németek zenei hagyományait érzékeltetik műsorukkal. Ezúttal másodízben találkoznak a német nemzetiségi fúvósok. A plakát nem elég KLUBKÖNYVTAR VERŐCEMAROSON Verőcemaros — Dunakanyar. Tíz ember közül kilenc szinte azonnal összekapcsolja a két földrajzi nevet, s nem is jogtalanul. Hétvégi házak a vízparton, a hegyoldalakon, szelíd lejtők, a Duna víztükre — ez is Verőcemaros. Több mint négyezer ember állandó otthona, a dolgozók 70—80 százalékát naponta Vác. s a főváros felé útjára bocsátó vasútállomás, buszmegálló — ez is Verőcemaros. Ha a művelődési szokásokról, lehetőségekről beszélünk, ezekre a végletesen eltérő jellemzőkre kell gondolnunk. Nyugdíjasok és fiatalok Különösen akkor, ha a település nagyobbik felén, a verőcei részen vizsgálódunk. Ide jönnek nyaranta többen, innen utaznak naponta többen. A területen élő mintegy 3000 lakos művelődési igényeit az 1. számú klubkönyvtár elégíti ki. Egy főfoglalkozású népművelő és egy könyvtáros dolgozik itt, mindketten szakképzettek — s ez bíztató. Munkahelyük — ami egyben a művelődés .helyi centruma — azonban egyetlen klubteremből, s két könyvtári teremből áll. S a klubkönyvtár nagysága, elrendezése, állapota bizony nemigen segíti közművelődési céljaink megvalósítását. Kálmán Mária népművelő, a ház vezetője is elsősorban a helyiséggondokat sorolja. — A közművelődést nem akarjuk nyereséges vállalkozássá tenni, de szükség lenne nagyobb összegű saját bevételre is, hogy abból a kiscsoportok munkáját támogathassuk. Ilyen — főleg könnyű műfajú — rendezvényre azonban csak a másik, tőlünk függetlenül működő klubkönyv- .árban kerülhet sor. Igaz viszont — s ez közönségünk igényességét is dicséri —, hogy fiatal művészek fellépésével lágy sikerű hangversenysorozatot rendeztünk itt s igaz, hogy nikor színházjegyeket kínaiunk a Nemzeti, a Thália Színház előadásaira, mindig van jelentkező. Különbuszt indíthattunk a szentendrei Teátrum előadására és a vácrátóti hangversenyre. Az érdeklődés felkeltésére minden eszközt megragadunk. A plakát nem elég, én népszerűsítem rendezvényeinket az utcán, az üzletben is. Ne feledjük el azt sem: a klubkönyvtár nyugdíjasklubjának tagjai — több mint hetvenen vannak —, bármilyen rendezvényről van szó, a közönség magját alkotják. A klub maga is szívonalasan működik: 3—4 havonta hosszabb országjáró útra indul, a tagok gyalogtúrákon, baráti estéken vesznek részt. A kertbarátok hasonlóan lelkesek — ahogyan foglalkozásvezetőik is: a Kertészeti Egyetem oktatói kezdetben a filmvetítőt is magukkal cipelték a fővárosból, hogy ne maradjon el egyetlen foglalkozás sem. A kiscsoportok sorát az újjáalakulóban lévő ifjúsági klub, a fiatal pedagógus vezetésével működő, a hangsúlyt nem az ismeretszerzésre, hanem a játékos foglalkozásokra helyező gyermekklub folytatja, a német nyelv- tanfolyam, amelyet évek óta megindítanak ősz elején, s a csillagász szakkör, amelyet teljesen egyéni érdeklődésből egy középiskolás diák vezet. Nem hiányzik hát a folyamatos munka — akkor sem, ha kevés a helyiség, s akkor sem, ha, ahogyan máshol, a 30—50 év közötti korosztály itt is éppen olyan ritkán látogatja a klubkönyvtárat, mint máshol. Ezt a sajnálatos tényt bizonyítják a könyvtári statisztikák is. Az 1978. december 15-i állapot szerint az 508 beiratkozott olvasóból 145-en 14 évesnél fiatalabbak voltak, 172-en 15—30 év közötti fiatalok, 64-en 60 évnél idősebbek, s csak 48-an tartoztak az ereje teljében lévő, a termelésből legnagyobb részt vállaló 30— 60 év közötti korosztályhoz. Ez pedig akkor is gondot jelent, ha sokuk számára az iskolás korú gyermek kölcsönöz, vagy ha jó néhányan az üzemi könyvtárak olvasói. Az ingázók nagy része Verőcemaroson is elvész a közművelődés számára. Orbán László hagyatékából A tízezer kötetes könyvtár olvasótermében — ahol több mint félszáz napilap, képeslap, folyóirat között válogathat a látogató — az egyik polcon tábla függ: az ott elhelyezett mintegy háromszáz kötet dr. Orbán László nyugalmazott kulturális miniszter, az OKT elnökének hagyatékából került — ajándékként — a könyvtárba. Nemcsak az ő neve kapcsolódik össze egyébként Verőcével és a közművelődéssel, hanem Gorka Géza kerámi- kusművészé is, akinek életművét emlékmúzeum őrzi, s Ko- dolányi János íróé, aki előtt a közeljövőben a mányoki napok keretében emlékesttel tisztelegnek, s akinek itt eltöltött hat évére, forradalmi hangú novelláira, reméljük szintén a közeljövőben, emléktábla is utal majd. Példamutató a művelődéspolitikus, a művész, az író tevékenysége — nemcsak a közművelődési dolgozók, a település minden lakója előtt annak kell lennie. Azok, akik a helyi porcelángyárban dolgoznak, lehet, nem ismerik a három nevet. De az is biztos, hogy amióta tavaly a könyvtár letéti állományt helyezett el az üzemben, olvasóinak száma negyvennel gyarapodott. S hogy a klubkönyvtár és a gyári dolgozók kapcsolata tovább fejlődhet, azt többek között az jelzi: az asszonyok maguk kérték egy kézimunka-kiállítás megrendezését. Egységes irányítást! Mostanában a mányoki ifjúsági napok rendezvénysorozatra fordítják a legnagyobb figyelmet a népművelők, könyvtárosok Verőcemaroson, Szokolyán, Kóspallagon (a három közös tanácsú településen), s ez a Szokolyáról indult rendezvénysorozat valóban jó néhány színvonalas programot ígér. De éppen ez a több mint két hónapig tartó eseménysorozat veti fel a továbbképzés kérdését is: az ünnepi alkalmakon, a kiemelt rendezvényeken túl hogyan lehet hatékonyabb a közművelődési munka Verőcemaroson (s természetesen Szokolyán, Kóspallagon) ? Nehéz válaszolni a kérdésre: Verőcén nagyon nagyok a helyiséggondok. Hiába egységesítették például a könyvbeszerzést, a központilag vásárolt anyag cseréje megfelelő raktár hiányában nehézkes. A Szokolyára, Kóspállagra kerülő könyveket is itt dolgozzák fel — ehhez egy könyvtáros kevés, ugyanakkor a 800 lakosú Kóspallagon egy főállású népművelő, s egy tiszteletdíjas könyvtáros alkalmazása luxusnak tűnik. Egy szó mint száz, a gondok további sorolása helyett megállapíthatjuk: ahogyan egységessé vált a három település tanácsi irányítása, úgy kellene egységesíteni, közös koncepcióra, s munkatervre alapozni a közművelődési munkát is. A helyiséggondok ettől ugyan nem oldódnának meg, de az eddig is örömmel vállalt feladatokat ésszerűbben lehetne elosztani. P. Szabó Ernő ELSŐ KIÁLLÍTÁSA RÁCKEVÉN VOLT Az eszme és a forma egysége I Szeptember 6-iff még megtekinthető Dienes Gábor tárlata a budapesti Csók István Galériában. Nagy pillanat: új festő született. Évekkel ezelőtt Ráckevén, ahol első kiállítása nyílt osztályos társaival, már érződött tehetségének rendkívüli volta, de ez a gyűjtemény mégis azt bizonyítja, hogy fejlődése a vártnál is gyorsabb. Rajzi, képi rendszere jelentős, mélysége, intenzitása arra utal, hogy Kondor Béla után hasonló, merőben egyedi tehetség érlelődik. Semmiképpen nem túlzás, amit Kokas Ignác állapít meg, amikor Dienes Gábort nagy adományok birtokosának nevezi. Miben nyilatkozik meg újdonságának ereje? Hivatkozhatnánk rajztudásának mesteri biztonságára, mely leleménnyel társul, de ez, ha tény is, nem magyarázza művészetének szuggesztivitását — igaz, előfeltétele annak. A titok nyitja az, hogy állandó elmélyülését magabiztos eszközökkel fejezi ki — az eszme és forma szenvedélyes és artisztikus egységében. Kitaposatlan ösvényen Az sem érdektelen, hogy nem ismert, hanem maga által taposott ösvényen jár — mindig meredélyeken. Mindez nem jelenti azt, hogy megtagadja a hagyományokat, sőt a figuralitás szeretete reneszánsz indíték. Csakhogy az ő emberei már kozmikus tel- jességűek, a koponyából növő, burjánzó csápok, viharzó elágazások a távolságot legyőző, Mindenségbe lépő embert jelenítik. Feszültségét, komolyságát, méltóságát. Dienes Gábor felismerhetően bár, de vékonyítja az emberi anatómiát, különösen á végtagokban. Ez belső eleganciát és pompát, gondolati gazdagságot kölcsönöz alakiainak. Elvonatkoztató figuralitás Bár fiatal, mégis sokat tud a világról Dienes Gábor. Képességei nemcsak a manua- litáshoz kötődnek, hanem a műfaj gondolati megújításához. Műveinek magas szintje, elhitető ereje azt bizonyítja, hogy a magyar és a világ festészetének új fejlődési állomása egy motívumokkal gazdálkodó, elvonatkoztatásokat alkalmazó figuralitás —mely bonyolult a maga ! r- "«W' ■■ 1 ; ..... lá tszólagos közérthetőségében. í • "X Sokkal szervesebb képi rendOm szere. A Kísértés emberi alakját egy különös szörny harapja, környezete kezdődő állatok, kezdődő szörny-csigák — időnként belső környezetünk. Ezzel a szigorral értelmezi Lucifert is, akinek földje szintén nem elvont tér, hanem sokszor szintén ember. Ugyanakkor a Kismama az érett boldogság szigete. A mosoly azonban nem az arcon, jelenik meg, az mozdulatlan. hanem a színek derűiében, Ördöngös kötéltáncos Találékonysága nem keresett. hanem természetes, mindig lenyűgöző. Időnként félelmetes is, amikor az általa megálmodott szörny-állat megjelenik az ember közelében — valamennyi vadállat, minden bűn általános jele. Műgondja, fantáziája azonos léptékű akár a térrel játszadozik, akár öregek, bohócok drámáját érzékelteti. Rajzolja a színt, leheli a figurákat — szakadék szélén jár Dienes Gábor, a művészet ördöngös kötéltáncosa. így jön létre Portré minden tér és állapot Tükröződés-e, így válik láthatóvá a zágorszki emlék imbolygó tornyaival, mely nemcsak egy város, hanem az emberi felsőfok magánvalója. Dienes Gábor a magyar képzőművészet új eredménye. Sokan küzdöttek azért, hogy ez a szint megvalósuljon — korosztálya, a Képzőművészeti Főiskola egykori tanári kara, amelynek tanítványa volt. Neki sikerült. Felrázó energia ez, hiszen csak a gyöngéket hangolja le, az erőseket megerősíti, felvértezi új, még magasabb festői eszmények kitűzésére. Ebben rejlik Dienes Gábor művészetének kollektív teljesítménye. Losonci Miklós Megkezdődött az új tanév TÖBB MINT 150 EZER ELSŐ OSZTÁLYOS a tanévnyitó Az 1979—80. -tanév országos megnyitó ünnepségét vasárnap délután tartották Zalaegerszegen, a Csányi László Közgazdasági Szakközépiskolában. Ünnepi beszédet Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes mondott. — Fontos feladatok várnak mindannyiunkra ebben a tanévben. A pedagógusokra az. hogy az új nevelési-oktatási tervek adta szabadsággal alkotó módon éljenek, bátran keressék az eredményes, hatékony módszereket és eljárásokat; a kis- és nagydiákokra, hogy szorgalmasan, képességeik szerint, fegyelmezetten végezzék munkájukat — mondotta többek között a miniszterhelyettes. i Tegnap az ország többi általános- és középiskolájában TV-FIGYELÓ Éppen az egyik vasárnapi újságban olvashattunk egy érdekes tanulmányt a hétköznapok jelzőrendszeréről, amely inkább nincs, mint van. Gyakorta még a legszükségesebb tudnivalókat sem mellékelik használati cikkeinkhez; nem tudatják, milyen állomásokat érint valamely társas jármű; elfelejtik kiírni, hogy valójában mikor von fel egy felvonó stb., stb. Ugyan mi másra, mint e jelzőrendszer kiépí tétlenségére gondolhatott a tévénéző is, amikor a szintén vasárnapi Hét ügyes, frappáns kis glosz- szacsokrát látta, s e csokorban azt a jelenetkét, amelyben egykedvű unalommal fogyasztotta a maga dízelolaj-abrakját az a hatalmas mozdony. Fogyasztotta bizony — mint a mikrofonvéghez kért gazdája elmondotta, úgy 38—40 liternyit füstöl el óránként —, s nem másért fogyasztotta, mint azért, hogy senki nem jelezte: a derék jármű mikor indulhat tovább. Csak az állj! parancs villant fel, ám arról minden távolabb dolgozó vasutas kolléga hallgatott, hogy csupán néhány perces lesz-e a várakozás, amikor tényleg nem érdemes leállítani a masinát, avagy éppen több órányi, amikor a folyamatos pöfögés teljességgel felesleges. És ameny- nyire felesleges, éppen annyira — költséges is. S mindez éppen amiatt a nem, vagy csak elvétve működő hétköznapi jelzőrendszer miatt, amely hírtovábbító apparátusra a mostani, energia- hordozókban és más fölhasználni valókban egyáltalán nem bővelkedő korunkban nagyon nagy szükség lenne. Mindenesetre a televízió a maga jól poentírozott képsorával már megkezdte ennek a képzeletbeli üzenetközvetítésnek a gyakorlását, hiszen először is tudomásul vette annak az idős levélíró bácsinak a pazarló mozdonyokra vonatkozó bejelentését; másodszor a helyszínen győződött meg a sorok igazáról; harmadszor pedig ország-világ elé tárta e valóban tarthatatlan helyzetet. Ennél többet már csak az tehet, akinek a veszteglési időkkel kell — illenék — tisztában lennie: odaüzenni, hogy a dugattyújártatás abbahagyható ... Fiatalok órája. Egy más típusú jelzőrendszer — a muzsika és a táncegyüttes érzelemkifejezésének — működését volt alkalmunk megfigyelni a Fiatalok órája legutóbbi adásában, amikor az úgynevezett [Itala disco mutatkozott be. (Magyarán: Békés Itala discó- ja.) Hát szó, ami szó, ez a hangulatkeltő vállalkozás sem sokban különbözik attól, amit a Hét munkatársai a vaspályákon észrevételeztek. A különbség csupán annyi, hogy itt azok az állítólag oly gazdag tartalmú zenei és mozdulatbéli közlendők ugyan hallhatóvá és láthatóvá váltak, de — hogy, hogy nem — a dobozgazda mégis képtelen volt elan- dalodni vagy fölforrósodni tő- ilük. Talán éppen azért, mert minden kommentálás ellenére hiányzott belőlük a beígért információ. És ugyanígy nem sok örömünk telhetett abban a kom- ponálási különlegességnek szánt zongorajátékban sem, amely a boci-boci-tarkából növesztett meg egy humorosnak szánt versenyművet. Hosszú, hosszú perceken át készülge- tett ez a darab, és amire elkészült, a néző már régen beleunt az állítólagos rögtönzés figyelésébe. Egyáltalán, ebbe az egész hatvan percbe beleunt. MŰSOr. Eltekintve a fönt emlegetett mozdonyos riporttól, a hés végének műsora nem sok érdekességgel szolgált. Legföljebb a Suksin-sorozat éjszakai vetítése emelkedett ki a szürke átlagból. De azt meg majd’ éjfélkor adták. Kérdeztük már: dinnyeszezonban is uborkaszezon ? Akácz László is megtartották ünnepélyeket. Az idén, az általános iskolákban az előzetes adatok szerint a tavalyinál csaknem azonos számú — 1 millió 110 ezer — diák tanul. Az I. osztályokban több mint 150 ezren kezdik meg iskolai tanulmányaikat, a nyolcadikban pedig a tavalyinál valamivel többen, 120 ezren fejezik be. A középiskolák tanulóinak száma mintegy 10 ezerrel több a tavalyinál, s meghaladja a 200 ezret. A gimnáziumok I. osztályaiba megközelítően 22 ezren, a szakközépiskolák első osztályaiba több mint 36 ezren jelentkeztek. Az idei tanévben folytatódik az új tantervek bevezetése. Az általános iskolákban nemcsak az elsősök, hanem a másodikosok is az új pedagógiai dokumentumok alapján tanulnak. s néhány tantárgyból a felsőbb osztályokban is a korábbitól eltérő, korszerűbb lesz a tananyag. Életbe lép az új tanterv a gimnáziumok és a középfokú képzési célú szak- középiskolák I. osztályaiban is. Az idei tanév újdonsága, hogy 11 napos tanítási rendet vezettek be azokban a középiskolákban. ahol erre a feltételek adottak voltak. Amatórfilmpdlyázat Országos néprajzi amatőrfilm pályázatot hirdetett a dombóvári városi művelődési központ és könyvtár a városi és a megyei tanács, művelődési intézmények támogatásával. A pályázaton az ország minden amatőrfilmese vagy klubja részt vehet pályázatokon díjat még nem nyert nyolc milliméteres, szuper nyolc milliméteres, tizenhat milliméteres magnóhangos, mágneses hangos, fényhangos, fekete-fehér, vagy színes néprajzi témájú filmmel, vagy filmekkel. A filmeket a dombóvári új művelődési központban az idei. november 23-a és 25-e közt megrendezendő 15. déldunántúli amatőrfilmes találkozón és 9. országos néprajzi amatőrfilm szemlén vetítik le és bírálják el. illetve díjazzák a legjobbakat.
