Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

1979. SZEPTEMBER 25., SZERDA

Kommunista aktíva a Csepeli Sportcsarnokban

(Folytatás az t. oldalról)

nácskozás nem a résztvevők egyes csoportjainak hozott előnyt, hanepn valamennyi ott képviselt ország érdekeit fejezte ki. Ugyanígy a Varsói Szerződés javaslatai is valamennyi érintett nép érdekeit, az emberiség közös céljait szolgálják.

— A szocialista országok törekvéseinek más — kézzelfogható és látható — eredményei is vannak az enyhülés kibontakoztatásában. Bécsben nemrégen aláírták a Szovjetunió és az Egyesült Államok második megállapodását a stratégiai támadó fegyverrendszerek korlátozásáról. Ennek ratifikálása és hatályba lépése önmagában is óriási jelentőségű lenne és feltétlenül pozitív hatást gyakorolna az összes nyitott nemzetközi kérdés megoldására.

— Eredménnyel folyik tehát a küzdelem a hidegháború maradványainak felszámolásáért, az enyhülés előmozdításáért. Európában, és a világ különböző térségeiben kézzelfogható realitás a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Akkor is, ha azzal jelentős erők állnak szemben, amelyekkel meg kell küzdenünk.

— Álláspontunk konkrét, világos és egyértelmű. Célunk a nagyarányú fegyverkezési verseny lefékezése, korlátozása és csökkentése. Azért küzdünk, hogy a fegyverzet alacsonyabb fokán jöjjön létre az egyenlő biztonság.

— A széles körű nemzetközi kapcsolatok korszakát éljük, s valószínű, hogy a jövőben még tovább bővülnek e kontaktusok. Országunk, népünk képviselői már ma is több száz nemzetközi szervezetben vannak jelen és fejtik ki álláspontunkat a béke, az enyhülés és a haladás érdekében. Részt veszünk például a genfi sokoldalú leszerelési tárgyalásokon és jelen vagyunk a bécsi tárgyalásokon is, ahol a középleurópai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentése a cél. Államunk, országunk, népünk képviselői tehát aktívan dolgoznak a nemzetközi politika síkján.

Nemzetk&zi kapcsolataink tovább fejlődtek,szélesedtek

Nemzetközi kapcsolatainkkal összefüggésben Kádár János kiemelte:

— A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének idei magyarországi látogatása nagy jelentőségű esemény volt. Minden ilyen találkozó alkalmat ad arra, hogy szót ejtsünk a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Ezúttal a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés továbbfejlesztéséről, a közös érdekű nemzetközi kérdésekről tárgyaltunk. Arról, hogy még jobban összehangoljuk tevékenységünket, nemzetközi lépéseinket. Ország-világnak demonstráltuk, hogy a magyar—szovjet barátság megbonthatatlan! Jó alkalom volt a találkozó arra is, hogy kifejezésre juttassuk népünk őszinte tiszteletét és megbecsülését Leonyid Brezsnyev elvtárs iránt, akinek órási szerepe van népeink barátságának elmélyítésében, a békéért, a haladásért folyó világméretű küzdelemben.-f Hasonló céllal, és ugyanebben a szellemben került sor a magyar párt- és kormányküldöttség látogatására Szófiában, erősítve a magyar és a bolgár nép hagyományos baráti érzelmeit, egységét és együttműködését, amely a történelmileg új viszonyok között, új alapokon teljesedett ki.

— Fontosnak tartjuk Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának budapesti látogatását is. A tárgyalások, találkozók természetesen a két ország kapcsolatainak további fejlesztését Szolgálták, da kifejeztek bizonyos közös nemzetközi törekvéseket is. Ügy tűnik, mindkét fél érdekelt az európai és általában a nemzetközi enyhülés előmozdításában, s gyakorlati példát mutattunk arra, hogy két különböző szövetségi rendszerhez tartozó, más társadalmi rendszert képviselő ország között is lehetséges, sőt szükséges és elkerülhetetlen az együttműködés.

— A nemzetközi élet legfrissebb eseménye az Egyesült Nemzetek Szervezetének mosl megnyílt idei ülésszaka, ahol széles körű nemzetközi konzultáció folyik — hiszen már 152 ország tartozik kötelékébe —, s napirenden vannak a világ legfontosabb kérdései. Mi e fórumon is általános törekvéseinket, békeszándékunkat, az enyhülés előmozdítását, a társadalmi igazság érvényesülését képviseljük minden kérdésben.

— A világ egyik neuralgikus pontja a Közel-Kelet. A helyzet itt változatlanul rendezetlen és potenciálisan veszélyes, elsősorban a Közel-Keleten élő népek, de Európa népei, és a világbéke szempontjából is. Az izraeli —egyiptomi különimegállapodás nem mozdítja elő a valódi és igazságos béke megteremtését. Ennek útja: az izraeli agresszió — így a Libanon elleni jelenlegi agresszió — megszüntetése, az Izrael által megszállt területek visszaadása az arab népeknek, a palesztinai nép törvényes jogainak — így az államalapítás jogának is — elismerése és érvényesítése, valamennyi közel-keleti állam — köztük Izrael — és az ott élő népek biztonságának, békés életének szavatolása. Meggyőződésünk szerint, a béke csak akkor lesz igazságos és tartós e térségben, ha valamennyi érdekelt fél bevonásával és közreműködésével születik meg.

— A világ másik neuralgikus pontja Dél- Afrika, ideértve Namíbiát, Zimbabwét, és magát a Dél-Afrikai Köztársaságot. Fekete- Afrika népei folytatják igazságos és törvényes harcukat a faji diszkrimináció ellen. Teljes mértékben szolidárisak vagyunk velük,

' támogatjuk őket, hiszen egy régi világ visz- tzataszító és elviselhetetlen maradványa ellen harcolnak, amelyet feltétlenül fel kell számolni.

— A burzsoá sajtóban hemzsegnek a vádaskodások arról, hogy a Szovjetunió, Kuba, a szocialista országok beavatkoznak. Afrika ügyeibe. A burzsoá politikusok súlyosan tévednek, ha nem értik meg, hogy Afrika mozgásba jött, fejlődik, hogy ott harc folyik, amely a világtörténelmi viszonyok megváltozásának, a népek ébredésének következménye, nem pedig a kommunista agitációé. A népek törvényes jogaikért, szabadságukért, a gyarmati rendszer maradványainak megszüntetéséért ' harcolnak, azért, hogy saját maguk választhassák meg fejlődésük további útját. Az afrikai kérdés akkor oldódik meg, ha Afrika népeinek törvényes jogai maradéktalanul

érvényre jutnak. Erről sohasem fognak lemondani. És igazuk van!

— A bonyolult nemzetközi helyzetben a harmadik neuralgikus pont Délkelet-Ázsia. Amikor erre a térségre gondolunk, elsősorban Vietnam jut eszünkbe. Álláspontunk következetes és világos. A vietnami néppel teljes mértékben szolidárisak voltunk akkor is. amikor a gyarmatosítók ellen harcolt, akkor is, amikor az amerikai agresszióval szemben védelmezte szabadságát és a függetlenségét és akkor is, amikor Kína. intézett agresszív támadást ellene. Szolidaritásunk továbbra is töretlen, mert a vietnami népnek igaza van. Igazságos ügyért, törvényes jogaiért harcol. Ugyancsak szolidárisak vagyunk Kambodzsa demokratikus erőivel és Laosszal. Kívánjuk, hogy Vietnam, Kambodzsa és Laosz önálló, szabad országként élhessen, hogy népeik, békében építhessék országukat, szebb jövőjüket.

— Az olyan manőver azonban, mint amilyen a napokban, az ENSZ-,ben is történt, ugyanúgy nem segíti elő Délkelet-Ázsia problémáinak megoldását, mint a vietnami menekültek ügye körül csapott lárma. Az ENS_Z-ben, a mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján, közgyűlési határozat született arra, hogy a Pol Pót-rezsim képviselői foglalják el Kambodzsa helyét. Nem sokkal ez előtt Havannában, az el nem kötelezett országok úgy foglaltak állást, hogy Kambodzsa helyét nem töltik be. Ebből egyszerű logikával is következtethetünk arra, hogy ez a visszás ENSZ-határozat milyen erőknek köszönhető.

— A Pol Pot-rezsim rövid, de dicstelen működésének korszaka alatt barbár népirtást követett el, mindvégig agresszív fegyveres provokációt folytatott Vietnam ellen. Kambodzsa demokratikus erői helyesen, népük

érdekében jártak el, s Vietnam is törvényes jogait védelmezve nyújtott nekik segítséget A Pol Pot-rezsim megbukott, s akármilyen határozatot hoznak bárhol is, ez- a

, rezsim Kambodzsa ügyeit már soha nem fogja intézni. A politikai józanság azt diktálja. hogy a nemzetközi fórumokon is mielőbb a kambodzsai nép törvényes képviselői foglalhassák el az őket joggal megillető helyet.

— Délkelet-Ázsiáról nem lehet szólni Kína nélkül. A Vietnam elleni kínai, ahogy ők nevezték:,„büntető hadjáratot”, pontosabban, fegyveres agressziót a leghatározottabban elítéltük. A nemzetközi küzdőtéren nem keressük az összeütközéseket Kínával, mi a békéért, az enyhülésért, a népek szabadságáért, önrendelkezési jogáért, a békés egymás mellett élésért, a nemzetközi kapcsolatok gyümölcsöző fejlesztéséért küzdünk.

E küzdelmünkben azonban — akaratunktól függetlenül — minduntalan szembe találjuk magunkat Kína egyáltalán nem szocialista külpolitikai törekvéseivel. Ismeretes, hogy bizonyos nacionalista indulatoktól és gondolatoktól, hegemonisztikus törekvésektől vezettetve a szovjetellenesség, s újabban a Vietmam-ellenesség áll a kínai politika középpontjában. Ehhez a világ legreakciósabb köreiben, a NATO-iban és hasonló helyeken keresik és találják meg szövetségeseiket.

— Elveink szerint Kína belügyeibe természetesen nem kívánunk — nem is tudunk — beleszólni. A kínai néphez való alapvető viszonyunkat jól jellemzi, hogy néhány ■ nap múlva megemlékezünk a Kínai Népköztársaság születéséről, a kínai forradalom győzelmének évfordulójáról. Annak idején — a világ más országaihoz hasonlóan — mi is a világhelyzetben bekövetkezett új, nagy, pozitív fordulatként ünnepeltük a kínai forradalom győzelmét, a Kínai Népköz- társaság megszületését. Kína egy ideig a nemzetközi helyzetben is pozitív tényező volt. A kínai vezetés politikájának változása következtében e pozitív szerep is gyökeresen megváltozott. A Magyar Népköztársaság ennek ellenére, ebben a helyzetben is normális, államközi kapcsolatokra törekszik a Kínai Népköztársasággal, s a kínai népnek minden

' jót kívánunk. Azt kívánjuk, hogy Kína térjen vissza a szocializmus következetes útjára, s a nemzetközi életben ismét pozitív szerepet töltsön be. Mi addig is elvi, következetes és becsületes külpolitikánkat folytatjuk a Kínai Népköztársaság irányában.

Ezután Kádár János így folytatta:

— A Varsói Szerződés szervezete és a KGST a szocialista országoknak olyan tömörülése, szövetsége, amely megfelel elveinknek, a tagállamokban élő népek alapvető, közös érdekeinek és szocialista céljainak. Általános és közös politikánk a békepolitika, a fegyverkezési verseny csökkentése, az új világháború megakadályozása, a tartós béke biztosítása. A Magyar Nép- köztársaság e szövetségi rendszer keretében nagyobb hatásfokkal tudja képviselni a szocializmust építő magyar nép .nemzeti érdekeit.

A nemzetközi helyzet jelenlegi legpozitívabb tényezőjét a Varsói Szerződés általános törekvései, békés szándékai jelentik. Kő-, zösségünk — akárcsak a Szovjetunió — soha nem törekedett és most sem törekszik fegyverzeti fölényre, s arra, hogy rákényszerítse akaratát a másik félre. De a szemben álló erők fegyverzeti fölényét sem néz-, heti tétlenül; mindig megtette és megteszi a szükséges lépéseket, hogy az erők kiegyensúlyozottak legyenek.

— Mi egyoldalú fegyverzetcsökkentésre nem szánhatjuk rá magunkat. A történelem arra tanít bennünket, hogy nem szolgáltathatjuk ki népeinket állig felfegyverzett imperialisták „humanizmusának”. A_ fegyverkezés kivétel nélkül minden néptől hallatlanul nagy anyagi áldozatokat kíván. Ebből csak a hadiiparban érdekelt monopóliumok húznak hasznot. Tévedésen, a népek nem ismerésén alapszik az imperialistáknak az a számítása, hogy a Varsói Szerződés bánmelyik országában politikai előnyük származhat a fegyverkezési verseny folytatásából. A világtörténelem kerekét nem lehet visszafordítani. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megszületett a szocialista rendszer, s az elmúlt több mint hatvan évben világrendszerré vált. Számos nép és ország lépett saját szabad fejlődésének útjára. Alkotóerői felszabadultak és óriási eredményeket értek el. Ezek a népek, köztük a magyar nép is, mindent megtesznek, minden szükséges terhet vállalnak azért, hogy elért vívmányaikat megvédjék. Igaz, a legfejlettebb kapitalista országok bizonyos anyagi területeken még előttünk járnak. De a szocialista országok a történelmi fejlődés rövid időszaka alatt olyan társadalmi vívmányokra tettek szert, amelyeknek a kapitalista országokban még a csírái sincsenek meg. Ezekből a vívmányokból népeink nem fognak engedni!. Mi így, ezzel az eltökéltséggel dolgozunk az enyhülésért, a béke megszilárdításáért és tartóssá tételéért.

— Bizonyos szempontból a nemzetközi helyzet új tényezője az el nem kötelezett országok mozgalma, amely a közelmúltban. Havannában tartotta értekezletét. A tanácskozást eredményesnek tartjuk. Egyetértünk az el nem kötelezett országok óriási többségével a béke, az enyhülés, a népek önrendelkezése kérdésében, s ezért üdvözöljük mozgalmukat.

f ¥

— Minden országnak vannak sajátos érdekei, vannak azonban a világon olyan érdekek is. amelyek alapvetően fontosak minden nép, minden ország számára — függetlenül attól, hogy valamelyik szövetségi rendszerhez vagy az el nem kötelezett országok mozgalmához tartozik. A béke általánossá és tartóssá tétele mellett ilyen fontos kérdés a világ nyersanyag- és energiaproblémáinak megoldása; a természeti környezet védelme. Ha ezekben a kérdésekben nem alakul ki mielőbb nemzetközi méretekben általános egyetértés, akkor a világ, iparosodott része hovatovább már tiszta vízhez sem juthat és

(Folytatás a 3. oldalon)

Nyolcszázau a gyűlésteiem pzékaoraibaa