Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

Ax MSSMP MIL kongresszusára készütve

Kommunista aktíva a Csepeli Sportcsarnokban

A nagygyűlésen felszólalt Kádár János

Kommunista aktívát tartottak kedden a Csepeli Sportcsarnokban a főváros kommunistáinak legfontosabb tennivalóiról, az MSZMP közelgő, XII. kongresszusa eredményes előkészítésének budapesti feladatairól. A tanácskozáson több mint 800-an képviselték a főváros párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteit, az iparvállalatokat, a minisztériumokat és főhatóságokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek munkásai és irányítói, a szocialista brigádok vezetői, a tudományok, a művészetek művelői.

Részt vettek a kommunista aktíván és az elnökségben foglaltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Csérvenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Baranyi Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszer vezetek osztályának vezetője; a budapesti párt-végrehajtóbizottság tagjai, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának, a Hazafias Népfront és a KISZ budapesti bizottságának vezetői, továbbá Véghelyi Andor, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára és Ernszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára.

A tanácskozást, amelyen pártunk Központi Bizottságának a kongresszus ösz- szehívásáról szóló határozata szellemében tekintették át a politikai, gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén megoldásra váró feladatokat. Somogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára mondott beszédet.

A vállalatok önállóságával gyarapodott az előre tekintő gondolkodó vezetők száma. Az üzemi demokrácia fejlődésével erősödött a vezetőkben az a felismerés, hogy a feladatokat csak a dolgozókkal együtt lehet megoldani. Az elmúlt években a káderek fejlődésének jellemzője a hozzáértés, a vezetőkészség erősödése. A körülményekhez mindenáron való igazodás, a teljesítmények hajszolása azonban vadhajtásokat is szült. A nép- gazdasági és vállalati érdekek egyeztetésekor a közérdek ma gyakran háttérbe szorul. Sokszor nehéz eldönteni itt, hol végződik e tekintetben a bocsánatos bűn, hol kezdődik tulajdonképpen az elvtelenség.

Mi, akik a hétköznapok sokszor szürke hajszáját éljük, természetesen a saját dolgainkkal vagyunk elfoglalva. Panaszoljuk, hogy gazdasági gondjaink vannak. Mutasson azonban valaki egy országot, amelynek kormányát, vezető pártját nem gyötrik gazdasági gondok. .Ilyen országot, ilyen kormányt nem ismerünk.

Ezért is büszkék vagyun arra, hogy nem kevés buktató, zátony közepette, a gazdasági, társadalmi fejlődés egyre magasabb osztályába lépünk. Lehetnek évek, amikor egyikmásik tantárgyból utóvizsgát is kell tennünk, de tudjuk, mit akarunk és ezért van erőnk leküzdeni minden akadályt, köztük saját gyarlóságainkat is. A párt XI. kongresszusa óta végzett munkánk, az is, amit ebben az esztendőben végeztünk, arról győz meg bennünket, hogy van értelme az erőfeszítésnek, Készüljünk abban a tudatban a párt XII. kongresszusára, hogy hasonló értelme, gyümölcse lesz újabb erőfeszítéseinknek is — mondotta Méhes Lajos végezetül.

sadalmi szervek tevékenységében. Erről tanúskodnak a párt XII. ■ kongresszusának meghirdetése után tett újabb nagyszerű munkaverseny-vál- lalások is.

Az erők összefogására ma talán a legnagyobb szükség, a munkaerőgazdálkodásban van. A fővárosi iparban foglalkoztatottak létszáma 1970. január 1. és 1979. július 1. között 146 000 fővel csökkent. Az utóbbi 3 és fél esztendőben a létszám 70 000 fővel fogyott. Ennek legfontosabb okai: évente rendszerint 10 000-rel több a nyugdíjba menő, mint az új munkavállaló. A szellemi,. alkalmazotti munkahelyekre az egyébként általában fogyó létszámból mégis több jutott. Végül, a fővárosi becslések szerint, csökkent a Budapestre bejáró munkavállalók száma.

A fővárosnak a munkaerőgazdálkodás megjavításában szorosan együtt kell dolgoznia a Pest megyei Pártbizottsággal és tanáccsal. A budapestiek érdeke is, hogy fejlődjön, gyarapodjon, szépüljön, egyre jobb otthont adjon az ott lakóknak, a fővárost övező környezet. És az ott lakók érdeke, hogy minél gyorsabban a munkahelyükre« érve, minél kulturáltabb, hasznosabb munkát találjanak Budapesten. A közigazgatás jó, ha külön van, de a tervezésnek, fejlesztésnek — ezen a munkahelyekre és a munkaerőre szóló terveket is értjük — együtt kell haladnia. Az idén erről is tanácskoztak a Pest megyei Pártbizottság és tanács vezetői a Budapesti Pártbizottság és tanács vezetőivel. Ezt szolgálta a két képviselői csoport együttes ülése is.

HOZZÁSZÓIÁSOK

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

1 wm

f ff

I W

•ÄZ MSZMP'PEST MEGYEI BÍZOTTSÁG A ÍS Á MEGVEl TANÁCS LAPJA >

XXIII. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Ara 1,20 forint 1979- SZEPTEMBER 26., SZERDA

KÁDÁR JÁHOS:

A párt tömegkapcsolatai élőek, szüntelen fejlődnek

Kedves elvtársnők, elvtársak'!

— Szívből köszöntőm önöket, a budapesti aktíva minden résztvevőjét és az önök személyében Budapest kommunistáit, a főváros dolgozó népét, átadom pártunk központi bizottságának szívélyes üdvözletét, örülök, hogy részt vehetek ezen a tanácskozáson, amelynek olyan fontos napirendje van, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára való felkészülés. Az az álláspont, ami az előadói beszédben és a felszólalásokban kifejezésre jutott, minden tekintetben összhangban van pártunk politikjával és azzal a szándékkal, amellyel a kongresszus előkészítéséhez hozzáfogtunk.

— A kongresszusnak rendkívül nagy jelentősége van pártunk, népünk és országunk életében. Nálunk a párt a társadalom irányító ereje. A felkészülés menetében minden szervezete — az alapszervezetektől a Központi Bizottságig — majd maga a kongresszus is mérleget készít a végzett munkáról, eleget tesz beszámolási kötelezettségének. Ez — a tapasztalat szerint — minden előző kongresszusunkon a párt politikájának továbbfejlesztését, a gyakorlati munka megjavítását eredményezte. Bízunk abban, hogy így lesz ez a XII. kongresszuson is, amely kijelöli a párt feladatait és az ország további fejlődésének útját, s így a nép sorsára is hatással lesz.

— A kongresszusi felkészülést bizonyos tekintetben megkönnyíti a Központi Bizottság múlt év áprilisi ülése, amely — mint emlékezetes — a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását vizsgálta. Hasonló vizsgálatot végzett ebben az időszakban a párt minden szervezete, ami ma is segíti a munkát. Ezért ajánlom, hogy az akkori megállapításokból kiindulva folytassuk a mostani vizsgálódást és felkészülést is.

— Ügy gondolom, nyugodtan tekinthetünk a kongresszus elé. Az egész párt a XI. kongresszus által meghatározott úton halad, s az elmúlt időszakban minden erejével az ott

Kádár János soron következd feladatainkról beszél

hozott határozatok végrehajtására törekedett. Azt is megállapíthatjuk, hogy mind pártunk tevékenysége, mind a szocializmus magyar- országi építése megfelel a párt hosszú távú törekvéseit magában foglaló programnyilatkozat céljainak is.

— A párt tagsága, minden szervezete, s a párt szavát követve egész dolgozó népünk hatalmas munkát végzett. Igaz, nagy nehézségeket is le kellett küzdeni, de a munka eredményei így sem csekélyek.

A helsinki tsjémiások érvényesítéséért küzdünk

Kádár János ezután hangsúlyozta, hogy külpolitikai tevékenységünk: . szintén á XI. kongresszuson megjelölt célok határozzák meg. Ezek soramázata nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is köztudott: mindent meg kell tennünk egy új világháború megakadályozásáért, küzdünk tehát az enyhülésért, az enyhülés elmélyítéséért, a tartós békéért. Mivel pártunk kommunista párt és népünk szocializmust épít, külpolitikai tevékenységünkkel ugyanakkor világméretekben hozzá akarunk járulni a népek szabadságküzdelméhez, nemzeti szabadságunk kivívásához és megőrzéséhez, a társadalmi haladás előmozdításához.

— Országunk egyedül nem tudja döntően befolyásolni a nemzetközi helyzet alakulását. Mégsem szabad lebecsülnünk a magyar külpolitika hatékonyságát és lehetőségeit. Mi is ott vagyunk a népek „kórusában”, és nem

— A kongresszusra készülés fontos eleme, a pártszervezetek minden szintjén, a számvetés, a vezető testületek beszámolása — hangsúlyozta elöljáróban, s már a jövő évi budapesti pártértekezlet jegyében szólt a megtett út néhány jelllemző vonásáról.

— Meggyőződésünk, hogy van miről számot adni — folytatta. — Belpolitikai helyzetünk szilárd. Gazdasági gondjaink ellenére is jelentősek az V. ötéves terv három és fél esztendeje alatt elért eredmények.

A XI. kongresszus óta Budapesten is egészségesen fejlődött a párt. Erősödött ideológiai, politikai, cselekvési egysége. Növekedett vezető szerepe, kezdeményezőkészsége, felelőssége. A főváros fejlődésében elért erdmények- ben, gondjaink megoldásában döntő része volt és. van a párt- szervezeteknek, a párttagoknak.

Naponta tapasztalhatjuk, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szilárd, kölcsönös bizalom és nyíltság jellemzi. E kapcsolat nem statikus, egyszer és mindenkorra adott. A „szilárd” szó régi, de napi hiteléért a pártnak lankadatlanul kell dolgoznia.

Konszolidált körülmények között, de átmeneti társadalomban élünk. Ma is forradalmi hittel, tűzzel kell .dolgoznunk. Fokozni kell a párt- szervezetek, kommunisták hatását az eseményekre.

Ma gyakran hallani a dolgozók részéről; „Mondják meg, mit kell tenni és rajtunk a végrehajtás nem múlik, mi készek vagyunk a cselekvésre”. Ennek az érzésnek, e hitnek a nemes igazában nem szabad kételkednünk. De tudjuk, hogy van még sok olyan kérdés is, amelynek elfogadtatásáért keményen meg kell küzdeni; például a végzett munka differenciált bérezéséért, a tervszerű munlcaerő-átcsopor- tositásért stb. Minden tevékenységünkkel segítsük: a

tömegek a gyakorlatban győződjenek meg arról, hogy ebben az országban minden a dolgozó emberért, dolgozó népért van, az ő érdeküket szolgálja.

Az. elmúlt hetekben több olyan kérdéssel foglalkoztunk, mint például a kenyér minőségének javítása. A Fővárosi Tanács vezetői programot dolgoztak ki a kereskedelem, a szolgáltatás javításának egyes tennivalóira. Keressük a munkáslakás-épít- kezéseknél a szakipari munkákhoz a vállalati erők jobb bekapcsolásának lehetőségeit. Gyors változás egyik témában sem várható. Például a főváros rendszeres, és mindenütt jó, friss kenyér, péksütemény ellátásához, 7 milliárd forint kellene most, mindenki tudja, hogy ilyen ösz- szeggel nem rendelkezünk.

Méhes Lajos ezután utált arra, hogy az idei tervek kidolgozásában és az eddigi minden korábbinál nagyobb felelősséget és igyekezetét lehetett tapasztalni a vezetőkés beosztottjaik, a párt- és a tárZarnóci József, a X. kerületi pártbizottság első titkára kiemelte, hogy a gazdasági nehézségek áthidalásához nélkülözhetetlen egységes tenni- akarás és cselekvési készség bontakozott ki a kerületben.

Bach József, az Országos Szakipari Vállalat építőipari szocialista brigádjának vezetője hangsúlyozta, hogy a termelési célok megvalósításában nem kis feladatot és felelősséget jelent a munkahelyeken a fiatal szakmunkások beilleszkedésének biztosítása.

Végh Istvánná, a XIX. kerületi tanács elnöke az ellátás, az ügyintézés javításáról fogalmazta meg gondolatait.

Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek vezérgazgatója a nagymúltú üzem eredményeiről és munkájának tapasztalatairól adott képet.

Hámori Csaba, a KISZ budapesti bizottságának első titkára aláhúzta, sokat mondó az a tény, hogy a fővárosban a szocialista iparban foglalkoztatottak több mint egyharma- da, a szakmunkásoknak csaknem fele 30 éven aluli fiatal.

Az oktatás-nevelés, a gyógyítás és a kutatás területén dolgozó értelmiségiek társaA csepeli aktíva elnöksége

mindegy, hogy mire adjuk le szavazatunkat

a nemzetközi élet kérdéseiben.

— Erőinket természetesen megsokszorozza, hogy külpolitikánk szocialista törekvéseket fejez ki; hogy együtt haladurtk, közös külpolitikai főirányt követünk legközvetlenebb és legjobb szövetségesünkkel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival. Ezeknek a. törekvéseknek az érvényre juttatásáért ösz- szefogunk minden szocialista országgal, minden haladó erővel a világon.

— A XI. kongresszus óta végzett külpolitikai tevékenységünk eredményeinek összegzéseként elmondhatjuk: mindvégig minden erőnkből nemes céljaink eléréséért, az enyhülés folyamatának erősítéséért dolgoztunk. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az enyhülés az

. elmúlt évek során teret hódított. Ennek sokféle ténybeli bizonyítéka van. _ Maga a helsinki tanácskozás is sok-sok évi nagy erőfeszítés eredményeként jött létre. Az ott elfogadott ajánlások nemzetközi visszhangjából is megállapítható, hogy Helsinki nem befejezője, hanem elindítója volt egy olyan folyamatnak, amely azóta is bontakozik, szélesedik, elmélyül.

— Országunk kiveszi részét a helsinki ajánlások mind hatékonyabb és teljes érvényesítéséért vívott küzdelemből. Ez jellemezte szövetségeseinkkel együtt végzett külpolitikái munkánkat és a, kétoldalú kapcsolatok építését célzó saját kezdeményezéseinket egyaránt. így és ebben a szellemben lépünk fel minden nemzetközi fórumon és így készülünk a madridi tanácskozásra is. \

— Minden lehetséges alkalommal hangsúlyozzuk s minden partnerünk figyelmébe ajánljuk a Varsói Szerződés külügyminisztereinek tanácskozásán született legutóbbi ajánlás jelentőségét. Meggyőződésünk, hogr ha javaslatunknak megfelelően ta helsinki tanácskozáson részt vett valamennyi fái megvizsgálná: mit tudna már most, késlekedés nélkül tenni a bizalomerősítő intézkedések területén és azért, hogy katonai téren is éreztesse hatását az enyhülés, ez újabb kedvező változást eredményezne Európa s a világ politikai helyzetében. A helsinki ta(Folytatás a 2. oldalon.) ;