Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

1979. SZEPTEMBER 25., KEDD 3 Szi&efcsép Munkás-paraszt találkozó ffurmimofödik évforduló Ünnepi nagygyűlésen emlékeitek Battonyán Egyházi vezetők eskütétele Az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulásával a közelmúlt­ban megválasztott egyházi ve­zetők — Kovách Attila, a du­nántúli református egyházke­rület püspöke, Varga László piarista és Pintér Ernő feren­ces rendi tartományfőnök — hétfőn dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke előtt esküt tettek a Ma­gyar Népköztársaság alkotmá­nyára. Ki mit tesz le az ország, s elsősorban a megye asztalára? Milyen feltételek mellett, mi­ként teljesülnek a milliós, vagy milliárdos tervek,, el­képzelések egy-egy ipari üzemben, vagy a mind kor­szerűbbé váló termelőszövet­kezeti gazdaságokban ? Ha­gyomány már a ráckevei já­rásban, hogy a térséghez tar­tozó nagyüzemek munkásai és á termelőszövetkezetek dol­gozói ezekre a kérdésekre ad­nak választ egymásnak a munkás-paraszt találkozók során. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett ese­ménynek ezúttal a szigetcsépi Lenin Termelőszövetkezet volt a gazdája. A szigetszentmártoni műve­lődési házban megtartott gyű­lésen ott volt Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási bi­zottságának első titkára is. A vendégségbe érkező munkás­kollektívákat, a Csepel Autó­gyár és a Pestvidéki Gépgyár dolgozóit dr. Németh Lukács, a szövetkezet elnöke tájékoz­tatta a gazdaságban folyó munkáról. A sokat tudó ' gé­pek, futószalagok mellől érke­ző vendégek érdeklődéssel hallgatták, hogy a broyler- csirke nevelésére szakosodott gazdaságban az idén fejezik be az évente 1,2 millió szárnyas hizlalására alkalmas ba­romfitelepet, s terveik között szerepel egy 640 férőhelyes, szarvasmarha­telep és egy ezeranyás kacSa- telep megépítése is. Már az elkövetkező ötéves terv fel­adata lesz a melléktermék- szárító és a takarmánykeverő létesítése. A találkozó megható ese­ménye volt, amikor a sziget­csépi általános iskola úttörői vörös szekfűvel kedveskedtek annak a tizenkét idős szövet­kezeti tagnak, akik három évtizeddel ezelőtt megalakí­tották a közös gazdaságot. - - ' A Csepel autógyáriak nevé­ben Fövényessy Ervin, a párt- bizottság titkára a gyárban lezajlott termékváltásról be­szélt, majd arról, hogy a jövőben a növényter­mesztésben jól hasznosít­ható betakarító- és műtrá- gy aszóró gépek gyártását kezdik meg. A Pestvidéki Gépgyár pártbi­zottságának titkára, Szatmári Lajos pedig a gazdaság és a gyár együttműködésének le­hetőségeit elemezte. Az elmondottaknál is éke­sebben bizonyított azonban az a kiállítás, amelyet a vendé­gek tiszteletére rendeztek a Csepel-szigeti mezőgazdasági üzemek termékeiből. Szemet gyönyörködtető látványosság­nak bizonyult a Duna Tsz zöldségbemutatója, s ugyan­csak nagy érdeklődéssel szem­lélték a Szigetfő Tsz ínycsik­landó húskészítményeit, de si­kert arattak a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának palackozott borai is. Még fel sem ocsúdtak a látnivalók so­kaságából, máris a közös gaz­daság állattartó telepeire szál­lították a vendégeket a sárga Volán-buszok. A nap eseményei közül a legnagyobb látványosságnak a nemzetiségi népi együt­tesek műsora ígérkezett. Még a szemerkélő eső sem tudta elrontani a* közönségsi­kert. Előbb a szigetcsépi fő­utcán a délszláv, a szlovák és a német csoportok menettán­cát élvezhették a nézők, ké­sőbb a szabadtéri színpadon nyújtottak színpompás műsort az együttesek. A maglódi szlo­vák, a tököli délszláv, a szi- getszentmártoni német, a tá- piószecsői magyar és a cegléd- berceli német táncosok közül a tápiószecsőiek produkcióját ítélték a legjobbnak. Jutal­muk nemcsak a megérdemelt nagy taps lett, hanem elnyer­ték a szigetcsépi Lenin Tsz- nak ez alkalomra alapított vándordíját is. KCST-uiés Ösztönzés takarékosságra A KGST-tagállamok árhiva­tali vezetőinek 12. ülését Je­revánban tartják. Az ülésen megvitatják — többek között — a nemzeti árképzési mód­szerek közel ítésének problé­máit az egyes tagállamokban a tudományos-kutató munká­val, valamint az új techniká­val és technológiával kapcso­latos kiadásoknak az önkölt­ségben történő elszámolásának módozatait. Tapasztalatcserét folytatnak továbbá időszerű árkérdésekről, például arról, hogy az árakkal hogyan ösztö­nözhetnek a fűtőanyagok és energetikai erőforrások taka­rékos felhasználására. Az ülés­re magyar küldöttség utazott. Hazánk kezd berendezkedni a viszonylag nagymérvű ide­genforgalomra. Más szavakkal mondva: azt a célt tűzték ma­guk elé a magyarországi ide­genforgalom irányítói, szer­vezői, hogy tekintélyes, az or­szág lakosságát meghaladó számú turistát, vendéget fo- ■ gadjanak, s lássanak el prog- ! rammal, illetve komplett, mó­don. A vendégsereg gyarapítása már sikerült, sőt. talán kissé túlságosan is. Tavaly például tizenhétmillió külföldi látoga­tott Magyarországra, 36 szá­zalékkal több, mint az előző évben. (Hatvan százalékuk egyébként turista, tizennyolc kiinduló, s a többi pedig át­utazó volt.) A komplett (utazás, étkezés, szállás, program) ellátás azon­ban kemény dió, amit — úgy látszik — most már sikerül feltörni. Csak a romantika? A magyarországi idegenfor­galom Achilles-sarka a szállás- kapacitás. Jelenleg mintegy 200 ezer — szálloda, motel, kemping és fizetővendég-szoba Vasárnap ünnepelte felsza­badulásának 35. évfordulóját a Békés megyei Battonya község lakossága. Az elsőnek felszabadult magyar települé­sen megkoszorúzták a fel­szabadító harcokban elesett szovjet hősök sírjait és em­lékműveit, majd ünnepi nagy­gyűlést tartottak. A szónok zottsága hétfőn a Parlament­ben Darvasi Istvánnak, a bizott- ,ság titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésein részt vett és felszólalt Péter János, az országgyűlés alelnöke. A külügyi bizottság Garai Róbert külügyminiszter-helyettes elő­adása alapján megtárgyalta a Magyar Népköztársaság és a fejlődő országok kapcsolatai­nak helyzetét. A bizottság örömmel állapí­totta meg, hogy az el nem kö­telezett országok állam- és kor­mányfőinek a közelmúltban . Havannában lezajlott hatodik csúcsértekezlete sikeresen já­rult hozzá az el nem kötele­zett mozgalom összefogásának erősítéséhez abban a küzde­lemben, amelyet az a nemzet­közi feszültség enyhítéséért, a — szálláshellyel rendelkezünk. (A fogadóképesség azonban jó­val nagyobb, legalábbis a gya­korlatban. Becslések szerint ugyanis a belföldi és a külföl­di turistáknak körülbelül 80 százaléka magánszemélyeknél, rokonoknál és ismerősöknél száll meg.) Napjaink turistája csupán’ a táj nyújtotta élményért, a ter­mészetes romantika kedvéért már nem hajlandó útrakelni. Elvárja — teljes joggal —, hogy pénzéért kiszolgálják, il­letve azt kapja, amire befi­zetett. Ezért is született az a ■ határozat, hogy annyi külföl­dit hívjunk, illetve fogadjunk, ahányat kifogástalanul vendé­gül tudunk látni. Egyebek kö­zött ennek az érvényesítését hivatott szolgálni az a néhány módosítás, amit az utóbbi idő­ben bevezettek. Ezeknek a Pest megyében már jelentkező és még várha­tó hatásáról, illetve a Pest ónegyét is érintő vonatkozásá­ról beszélgettünk el dr. Feke­te Lajossal, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezető-he­lyettesével. (Ha nem is a leg­frissebb, de az is az utóbbi évek újdonságai közé tartozik, hogy a megyékben az idegen- forgalmi szervek — elsősorban az idegenforgalmi hivatal — felügyeletét a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai látják el.) — Egyik lényegfes változta­tás, hogy bővítetté^ az üdülő­körzeti intéző bizottságok ha­táskörét — mondta Fekete La­jos. — Ez bennünket, Pest me­gyeieket a Dunakanyar Intéző Bizottság révén közvetlenül érint. A Dunakanyar ugyanis kiemelt üdülőkörzet. Kiemelt körzetek A kiemelt üdülőkörzetben, ahogy a minisztertanácsi ha­tározat kimondja, az idegen­forgalom komplex irányításá­nak és tervezésének szervei — koordinálva a területi ta­nácsi és más érdekelt szer­vekkel — az intéző bizottsá­gok. Az intéző bizottság fel­adata a tájegység idegenfor­galmi célú fejlesztése, a szük­séges koordináció, a turizmus lebonyolításának elősegítése. — A Dunakanyar üdülőkör­Puja Frigyes külügyminiszter, a választókerület . országgyű­lési képviselője volt. Délután felavatták a társa­dalmi összefogással épült ma- gyai;—szovjet barátság sport- csarnokot. Este kulturális mű­sor, majd ifjúsági bál zárta az ünnepségsorozatot. leszerelésért, a fejlődő orszá­gok politikai és gazdasági füg­getlenségének erősítéséért, az újgyarmatosítás és a faji me$> különböztetés ellen folytat. A bizottság meghallgatta az Interparlamentáris Unió Cara- casban megtartott 66. konfe­renciáján részt vett delegáció tagjainak beszámolóját. Tudo­másul vette, hogy a helsinki záróokmányt aláíró országok parlamenti képviselői elhatá­rozták: 1980 májusában Brüsz- szelben összeül az Interparla­mentáris Unió negyedik euró­pai biztonsági és együttműkö­dési konferenciája. Az ülésen felszólalt Barcs Sándor, Csillik András, Erdei Lászlóné, Lukács János, Nagy Miklós, Nánási László, Németh Pál, Pethö Tibor, Stock Jáno§ és Tausz János. zet tulajdonképpen három, Pest, Komárom, Nógrád me­gyére terjed ki. Korábban a fejlesztési alap megyék közti elosztásánál sokféle szempont érvényesült. így történhetett meg, hogy a Dunakanyar jobb partját jobban fejlesztették. Most a DIB a címzett, s így a DIB fog a fejlesztési alappal gazdálkodni. A kiemelt üdülőkörzeti in­téző bizottságok működése — mondja ki a határozat — nem csökkenti a tanácsok felelős­ségét saját területük fejlesz­téséért. A megyei idegenforgalmi hi­vatalok működését nem új jogszabály, hanem egy 1977- ben megjelent rendelet sza­bályozza. A Minisztertanács­nak az idegenforgalom területi irányításának és tervezési rendszerének korszerűsítéséről szóló határozata azonban pon­tosan elhatárolja az egyes ide­genforgalmi szervek feladatát, s így egyértelműbb lett a me­gyei idegenforgalmi hivatal tevékenységi köre is. Jobban ügyelni — A megyei idegenforgalmi hivatalnak, tehát Pest megyé­ben a Dunatoursnak tulajdon­képpen két alapvető funkciót kell betöltenie. Foglalkoznia kell a turizmus fejlesztéséved, az idegenforgalmi nevezetessé­gek, a számításba jöhető he­lyek felderítésével. A másik, hogy utazási irodaként is mű­ködik, Így ' tehát programo­kat rendez, szállodákat, mote­leket, kempingeket tart fönn és fizetővendég-szolgálatot szervez. Nos, az idegenforgal­mi hivatalok az utóbbi szerep­körben az erősebbek. A gaz­dasági érdekük is ezt kívánja. S ez rendjén is lenne addig, amíg nem menne az első, te­hát a kevésbé produktív fel­adatkör betöltésének rovásá­ra. Nekünk, vagyis a megyei tanács kereskedelmi osztályá­nak, s a megyei idegenforgal­mi hivatal vezetőinek ezután jobban kell ügyeljünk arra, hogy az idegenforgalmi hiva­tal valóban a megye idegen- forgalmának a gazdája, az uta­zási irodák koordinátora, az idegenforgalmi értékeink ápo­lója legyen. Sz. P. f-----------s----------------------:—----------------------------------------\ Ne héz H ónapok óta az visszhangzik a termelőhelye­ken, mennyire megnehezedett a gazdálkodók dolga, s még inkább mennyire nehéz lesz — az új szabályozók életbe léptetését követően — január elseje után. A vélemény jogos, valóban a korábbiaknál nehezebbek a termelési fel­adatok, de valahogy a szükségesnél, az indokoltnál kevesebb szó esik arról, hogy mindez nem hirtelen elhatározások — ezekből táplálkozó központi döntések — okozata, hanem logikus kisugárzása a népgazdaság egy adott időpontra jellemző állapotának. Nyersebben fogalmazva: ismert gondjainkon, egyebek között a hazai munka nemzetközi piacokon végbement leérté­kelésén csakis akkor lehetünk úrrá, ha a termelők rákényszerülnek a nehezebb feladatok vállalására. Amire riposztként érkezik a kérdésbe bújtatott véle­mény: miért, az eddigi feladatok nem voltak nehezek? Azok voltak, bizony ám: az akkori követelményekhez, technikai, technológiai alapokhoz képest. S ez az, ami­ről nem szabad elfeledkezni. Felemás állapotok közepette dolgozik a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat, hiszen gyárainak egy része korszerű, termelékeny, másik része viszont sok évtizedes technológiát őriz kényszerűen. Mégis: a ne­hezebb körülmények — s a gazdagabb technikai ala­pok — meggyorsították a munka hatékonyabbá tételét, egyebek között az élőmunka-ráfordítások mérséklését Az évtized elején — a különféle típusú téglákat és a cserepet ún. áruegységben számolva — 11,8 óra kellett ezer darab termék előállításához, s ez az időmennyi­ség a negyedik ötéves tervben, tehát öt esztendő alatt 54 perccel csökkent. A jelenlegi középtávú program eddig eltelt három esztendejében ugyanakkor az idő­szükséglet 162 perccel apadt, tehát pontosan a há­romszorosával az 1971 és 1975 között elértnek! Holott csak három évről van szó, s nem ötről, igaz, szorítób- bak a körülmények, a feltételek, mint akkor voltak. S ha a vállalat állni akar a lábán, igazodik az új környezethez; a fennmaradáshoz nincs más lehetősége. Elkerülendő a félreértéseket: az előbbiekben ol­vasható. tények nem arról tanúskodnak, hogy a vál­lalat mindenben a friss követelmények maradéktalan teljesítője, s erről azért sem tanúskodhatnak, mert ilyen vállalat egész egyszerűen nincsen. A nehezebb feltételek ellensúlyozásának egyik lehetőségét mutattuk csak fel a példával, azt igazolva: az adottságok is mások ma, mint korábban, azaz nem csupán a nép- gazdasági igények mércéje magasabb, hanem kielégí­tésük alapjai is gyarapodtak. Nem felesleges ezt hangsúlyozni. A munkahelyek közhangulata jelentős termelési tényező, azaz ha ki­zárólag arról hallanak a munkavállalók, mekkora új terhek várnak rájuk, könnyen arra a következtetésre jutnak, nem képesek ezt a terhet sikerrel viselni. Ha azonban a terhek mellé társul a megváltozóit — és változó — adottságok ismerete is, józanabbá válik a mérlegelés, kisebb az eshetősége az elbizonytalanodás­nak. Lehet vitatkozni azon,, sok-e vagy kevés ez a pénz, de a tény attól, még tény marad: a megye ipa­rában a legutóbbi esztendőkben tizenkét hónap alatt 4,1—4,4 miliárd forintot költöttek fejlesztési célokra! Ennek tudatában már másként hat annak a követel­ménynek a megfogalmazása, hogy a gazdagabb esz­köztár kamatainak is gazdagabbnak kell lennie. A termelő számára túl egyszerű — a társadalom szá­mára viszont elviselhetetlen terhekkel járó — feladat lenne a növekvő állóeszköz-állománnyal csupán a ko­rábbi eredményekig vagy azok pusztán mennyiségi megtoldásáig eljutni. Pontosan arról van szó, hogy az 'eszköznövekedés , hordozta minőségi változások kerül­nek most előtérbe. Boldogan teljesítette volna eddig is ezeket a kö­vetelményeket a Nagykőrösi Konzervgyár, de — fur­csán hangzik, ám igaz — sok tekintetben nem játszott kezére a szabályozók serege. A vegyes árrendszer hal­mozódó feszültségei következtében folyamatosan szű­kült a fejlesztésre rendelkezésre álló pénz, aminek például következménye, hogy nem lehetett megterem­teni az összhangot az előkészítő, a töltő- ^és ^a záró- berandezések, valamint a sterilizáló és besűrítő eszkö­zök között. Előbbieknél sokféle gép hiányzik, a meg­levők jelentős része elavult, utóbbiak viszont korsze­rűek. A fejlesztési források lassúbb csörgedezésé — s ugyanakkor: / az elvonásokból származó pénzből jut­tatás a gyengén dolgozó üzemeknek — oda vezetett, . hogy a kü’földi piacokon jó nevet szerzett gyár ter­mékei az árlistán hátrább kerültek. Nagyon leegyeszerűsítve: a körősiek forintjai se­gítségével lábon maradt egy gyengén dolgozó, s_ ezért nehéz helyzetben levő üzem. A körösiek is, a népgaz­daság is ezt azzal fizette meg, hogy lemondva gazda­ságos fejlesztésekről, elesett a megszerezhető haszon egy részétől; a külföldi vevő miért is^ méltánvolná bslső, iparszerks-zeti bajainkat, hatékonysági gondjaan- kat?i' Most tehát arrói van szó, hogy a nehéz fel­adatok szelektálnak majd a termelők táborában,_ ! ^yiknek gyors fejlődést, a másiknak akár megszűnést is fölmutatva mint lehetőséget. A mérce nem az lesz, I hogy ki mennyire van nehéz helyzetben — mert a szabályozás normatív jellegének erősítése lényegében minden termelőt nehéz helyzetbe hoz ■—, hanem ^ az, ki mit s mi módon tesz hozzá a társadalmi tiszta jövedelemhez. Az elbírálásnak ez a módja szokatlan, de:" az eddig követettnél sokkal igazságosabb, mert azt ismeri el’ eredménynek, ami valóban eredmény. Mészáros Ottó V ___________________) Sz örpöt adagol a gép A szobi üzemben eddig mintegy 1290 vagon szörpöt gyártottak az idén. Kétszázhúsz vagonnal a szocialista álla­mokba szállítottak. A képen a töltősort láthatjuk. Barcza Zsolt felvétele Vendéglátás - hiánytalanul A Dunakanyar intéző Bizottság új feladatai Kapcsolatok a fejlődő országokkal Ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Az országgyűlés külügyi bi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents