Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-02 / 205. szám

Kerekekén gurul az asztalka Kerekeken guruló kolonial zsúrkocsik készülnek a Sty­lus Faipari Szövetkezet albertirsai részlegében. Fekete Józsei­ne — a képen — viasszal kezeli a bútorokat. Apáti-Tóth Sándor felvétele Munka a mozgássérülteknek PEST HEGYEI HÍRLAP] KÜLÖNKIADÁSA. A CEGLÉDI J APÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RESZJ XXIII. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 1919. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP Kisiparosok Kocséron Elkelne még néhány szakember Lapunkban már több alka­lommal írtunk arról, hogy ^Cegléden is megalakult a moz­gássérültek Budapesti Egye­sületének helyi csoportja. Ve­zetője, Késik Lajos, szerkesz­tőségünkhöz küldött levelében most a csoport tevékenységé­vel kapcsolatos legújabb tud­nivalókról tájékoztat. Mint ír­ja. a segítségért hozzájuk for­dulók a korábban megadott cím helyett őt keresték, Ceg­léden, a Búvár utca 6. szám alatt. A FÜVES ASSZONYOK is­merték a gyógyításra haszná­latos vadon termett és a ker­tekben termesztett növénye­ket, tudták, hogy mikor ér­kezett el a szedés ideje, is­merték a szárítás és tárolás módjait és föl Is tudták azo­kat használni. Tudományukat idősebb, két-három nemzedék­kel öregebb asszonyoktól sze­rezték. A XIX. században híres volt városunkban Boldizsár Julis, Csománé és öreg Jó*sef- né. En még ismertem az utol­só ceglédi füves asszonyt, Bogdán Sándorné József Lí­diát, aki a hatvanas években is gyógyított. Mesterségét nagyanyjától, a múlt század egyik népszerű kenőasszonyá­tól. öreg Józsefnétól tanulta: „Szegény öreganyám fü­vekkel is gyógyított, kislány koromban kiküldött a határba: eridj mán kislányom, szed­jél bodzavirágot! Szedtük szá­rastól, összekötöttük, mad­zagon lógattuk a kamrában, ott száradt meg a többi füvekkel. A bodzateát köhö­gés ellen ittuk. Köhögésrül jó volt az akácvirág, a hagyma piros, száraz haja szárával. Hol egyiket, hol másikat főz­tük, anyánk tudta, hogy mi­kor melyiket. A fokhajma szá­raz, fehér szárát női fehér fo­lyás ellen főzzük, isszák is, meg mossák is magukat vele. A vadpetrezselyem viráoiát zölden is, szárazon is főz­zük, vele borogatjuk a szop­A helyi csoport egyébként felvette a kapcsolatot a buda­pesti Kézműipari Vállalattal, amely a vállalkozó kedvű ceglédi mozgássérülteket be­dolgozókként foglalkoztatja majd. E munkára Kósik La­josnál lehet jelentkezni sze­mélyesen vagy írásban. A vál­lalkozók közöljék, hogy mi­lyen munkát tudnak végezni, és ha van, milyen szakképzett­séggel rendelkeznek. A válla­lat. a munkaradabokat min­denkinek a lakására fogja szállítani. tatás asszony bedagadt mellit, ha megnyomja." Fűben, fában orvosság — tartották a régiek, s a hajda­ni asszonyok kis gyógyszertá­rat őriztek otthon füvekkel, .hogy mindig kéznél legyenek, ha betegség kerülgeti a házat. Családom házipatikáját nagy­apám, Fejér Lajos írta le a múlt század hetvenes-nyolc­vanas éveiben, az általam őr­zött kéziratos könyvében. .In­nen néhány gyógynövényre­cept: „Nyílt sebekre kerek fehér mályva zölct levelét kell borí­tani. Vizelet megindítására fe­hér mályva rózsáját megfőzni és inni. Nyilallásokra a bod­zafahajat az ágról levakarni, ruhára tenni, azzal borogatni. Csontszaggatás vagy köszvény ellen egy összemarék száraz cserhajat vízben megfőzni, für­dőt venni belőle annyiszor, ahányszor csak kívántatik. A leghevesebb fogfájás elmúlik, ha repkénygyökeret esővízben megfőzünk s vele öblögetünk. Kezdetleges torokfájásra tíz­tizenöt egészséges fügét víz­Közúti Gépellátó Politikai, szakmai képzés A Közúti Gépellátó Vállalat 2. számú, ceglédi gyáregysé­gében nagy figyelmet fordíta­nak a szakmai képzésre. Az idén több mint háromszázan tanulnak különböző tanfolya­mokon; a gyárból nyolcvan­ötén vettek részt tanulmány­utakon. A politikai és a szak- szervezeti oktatásnak csaknem nyolcszáz hallgatója van. Cegléd a hazai lapokban A Népszabadság augusztus 4-i számában Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke nyilatkozott Pest megye fej­lődésének tapasztalatairól. Említést tett többek között a ceglédi kórház bővítéséről is. A Hétfői Hírek augusztus 6- i száma arról tájékoztat, hogy a Pest megyei Múzeu­mok Igazgatósága 200 ezer forintost irányzott elő az idén ásatásokra. Cegléden közép­kori település kutatása kezdő­dik. Az Esti Hírlap augusztus 7- i száma, a Néprajzi Társa­ság önkéntes nyelvjárás- és néprajzgyűjtőinek egri talál­kozójáról adott hírt. össze­jövetelük egyik témája a Ma­gyar hiedelemvilág volt. Az asztalra került kétszáz, nem­rég gyűjtött ceglédi babonás történet is, melyet Hídvégi Lajos nyugalmazott tanár diákjai segítségével gyűjtött. • A Kertészet-Szőlészet augusz­tus 9-i számában kitüntetések adományozásáról értesülhet­tünk. Skultéti József, a ceglé­di Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke az Országos Bé­ketanács kitüntető jelvényét kapta a béke- és barátsági miunkában végzett munkájáért. A Magyar Hírlap augusztus 17—i száma A malmoké a szó címmel cikket közölt, mely­ben példaként említi a ceg­lédi kenyér jó minőségét. ben forralni, a megfőtt fü­géből öt-hét darabot szétszed­ni, tiszta kendőbe takarni, nyakra forrón fölkötni, a ma­radékból két-három evőkanál­lal megenni, a lenével a tor­kot öblögetni. Makacs erőlte­tett köhögés ellen Lichen is- landicum és fehér mályva gyökeret napraforgómaggal együtt megfőzni, a teáját napjában kétszer éhomra es­te és reggel meginni. Has­menés ellen a meggy szárát megfőzni, borba önteni és úgy inni. Vérhasra lósóska magját borban megfőzni. Szívdobogás, ijedség ellen cickafark-teát főzni, abból naponta többször inni. Köhögés ellen tisztított fehér gyömbért fehér kand-- licukorral összetörni, mézzel és finom táblaolajjal oldani, reg­gel éhgyomorra egy-egy ká­véskanállal bevenni.” A GYÓGYNÖVÉNYEKET az ősember már Ismerte, az egyiptomiak nyolcszáz recep­tet hagytak ránk, köztük a vöröshagyma és a fokhagyma főzetét. Mint láttuk, e két utóbbi napjainkig ismert a ceglédi népi gyógyászatban. Amikor a kisiparosok ke­rülnek szóba, minidig eszem­be jut a régi slágerszöveg: „A cipőd, ha kilyukad, megja­vítja a cipész, a ruhád, ha ki­szakad. tűt fűz a szabó és es­tére talán kész. Ha a csap le­törik. hamar egybe szerelik.” Igen. mindenre van megol­dás. Mindig? Kocsér község­ben 41 főállású, négy munka- viszony melletti és két nyug­díjas kisiparos dolgozik. Ele­gendő-e ez? Milyen a hely­zetük? Nyíri Lajost, a KIOSZ nagykőrösi területének meg­bízott titkárát a déli órákban találtuk a székházban: — Csak elismeréssel szólha­tok a kocsériakról. Panasz nem érkezett az idén a városi tanácshoz, munkájukkal elé­gedettek a faluban. Egységár alapján — Szerintem nem minden kocsérinak ez a véleménye. Mit tegyenek az elégedetle­nek? — Ha kifogás merül fel a kisiparos munkája ellen, ak­kor a KIOSZ-hoz és a helyi tanácshoz kell fordulni. Ott szakmai bizottság bírálja fe­lül az esetet. Legtöbbször si­kerül elkerülni a bíróságot, s a panaszos megegyezik a mes­terrel. — Milyen segítséget ad a KIOSZ? — A festők gondjain pél­dául az anyagkiutalásoknál igyekszünk enyhíteni. Ha va­lamelyik tagunknak anyagbe­szerzési nehézségei vannak, az Áfész-en keresztül sietünk se- gitségére. Az építők jelenleg cementet, az asztalosok fa­anyagot keresnek. Gondosko­Izgalmas regényt lehetne ír­ni az évezredes utak kaland­jairól. melyeken a két hagy­ma teája eljutott a Nílustól a klasszikus görög-római kultú­ra orvosainak, Hippokratész, Arisztotelész, Galneus tudo­mányán keresztül a középko­ri barátok és apácák kolos­torainak patikájába, onnan a Tisza—Duna közire öreg Jó­zsef néhoz. A gazdag gyógynövénykul­túra századunkra elcsenevé­szesedett. 1806-ban még ötven gyógynövényt sorolt föl a budai katonai patika, addig napjaink háziorvossága egy-» két növényre csökkent, a ka­millán és a hársfateán kí­vül használatuk alig terjed többre. Néhány évvel ezelőtt azonban föllendült a gyógy­növényfogyasztás iránt az ér­deklődés. A tudomány hívta fel rá a figyelmet, kiváló gyógyszereink, mint a peni­cillin, a streptomycin, az aureomycin növényi erede­tűek, gátolják a mikroorganiz­musok növekedését, sőt elpusz­títják azokat. Kutatóintézetek létesültek a vadontermő és dunk a szabad idő hasznos el­töltéséről. Például a külföldi utakat segítjük, akkor, ha nincs adóhátraléka a kiutaz­ni kívánónak. — Külföldről hozhat-e anyagot a kisiparos? — Igen, de ott sem olcsóbb. Külföldre inkább kirándulni járnak tagjaink. — Milyen a közösségi éle­tük? Milyen a kapcsolat a ko- csériakkal? — Nagykőrösi klubunkban lehetőség van a pihenésre. A közös rendezvényeken Ko- csérról is mindig sokan meg­jelennek. Egyebek között a ki­rándulásokon. — Hol jártak legutóbb? — A megyei titkárság szer­vezésében Szentendrén sport- versenyeken szerepeltek a kö­rösiek és a kocsériak. Hosz- szabb túrákat ritkán szerve­zünk, mert a munkánk nem várhat -sokáig. Farkas István, a helyi kis­iparosok összekötője 13 éve asztalos Kocséron. — Egységár alapján készítjük a számlákat. Panasz igen rit­kán fordul elő — mondja. '•— A megrendelők minden tekin­tetben elégedettek. Igyek­szünk elkerülni a vitákat. Nincs idő... — Végeznek-e társadalmi munkát? — Szinte minden kisiparo­sunk ajánlott fel kisebb-na- gyobb összegű munkát. A fa­lumúzeum, a szökőkút és leg­utóbb a bölcsőde építésében jeleskedtek. A jövőben Kocsé­ron, részben közös társadalmi munkával, egy épület felújí­tásával, létrehozzuk az idősek napközi otthonát. termesztett növények föl- használására. Winter német professzor és tanítványai ezer növényt vizs­gáltak meg és háromszázban találtak antibiotikumokat. Meghökkentően magas ez az arányszám, minden harmadik növény segíthet az emberen! A budakalászi Gyógynövény Kutató Intézetben százötve­nen keresik a hazai flóra gyógyászatra alkalmas növé­nyeit, világszerte elismert eredményekkel. Javaslatukra több hazai mezőgazdasági termelőszövetkezet foglalko­zik gyógynövénytermesztéssel és európai színvonalú export­tal. Egyre- több fajta orvosság kerül a patikába, köztük né­hány káros mellékhatású szin­tetikus gyógyszer, amik he­lyett, ha lehet, gyógyteákat írnak föl az orvosok. Ma már a fővárosban öt gyógynövény- bolt működik, Győrben. Pé­csen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon egy-egy. Üjra használjuk a retket, hagymát, céklát, zsályát, kökörcsint, fe­hérürmöt. kálmost, ricinust, sáfrányt, rebarbarát, szarkalá­bat, búzavirágot, levendulát, paosajtot, pipacsot, vörös ró­zsát, ökörfarkkórót, fehér mályvát, csikorgófüvet, men­tát, bodrát és cickafark vi­rágot. Különösen kedvelt a csiokebo?yó, a pemetefű és a kakukkfű. ÜJRA MEGTANULJUK» az elfelejtett füvek, teák neveit. Hídvégi Lajos — Van-e gondjuk? — Egy helyiség jó lenne, ahol összejöhetnénk esténként, főleg télen. — Negyvenhét kisiparos te­vékenykedik Kocséron. Ez sok vagy kevés? — A létszám egyre növek­szik. Az idén is váltottak ki már iparengedélyt. Azonban elkelne egy férfifodrász, rá­dió- és televíziószerelő, vala­mint kellene, aki háztartási kisgépek rendbehozatalával foglalkozna. — Minden kisiparos egye­dül dolgozik? — Alkalmazottakat négyen foglalkoztatunk. Szeretnénk el­érni, hogy minél kevesebb en­gedély nélküli kisiparos, kon­tár legyen a falunkban. Keve­sen tudják, hogy munka mel­lett is válthatnak ki iparen­gedélyt és ez legalább hivata­lossá tenné tevékenységüket. Mészáros Ferenc villanysze­relő: — Az én munkám inkább szezonjellegű — mondja. — Ünnepek előtt mindenki igyekszik rendbe tenni háza környékét. Több kisebb mun­ka vár most rám. Munka­időm nincs, olykor este is menni kell, ha valami rendel­lenességet jelentenek. — Milyen a közösségi éle­tük a kocséri kisiparosoknak? — Gyűléseken, kirándulásom kon együtt vagyunk. Ha jól, becsületesen dolgozunk, akkor a lakosság is megbecsüli a kis­iparosokat. Sokszor beszélünk erről egymás között js. Sajnos nincs időnk sűrűn találkozni, hisz mindenkinek dolga van. Adminisztráció — Megfelelő-e az ayagellá­tásuk ? — Sokat kell utána járni. Ez miniden iparos problémája, mert csak akkor dolgozhatunk, ha van mivel. így a személy­autó igen nélkülözhetetlen se­gédeszközünk. Harnos András lakatos nem tartja szerencsésnek a szakmá­ját. — Az én szakmámat már ritkán igénylik. Segítségből, szívességből kisebb munkákat elvégzek, de hogy állandó el­foglaltságom legyen, közület- nek kell dolgoznom. Tavaly a Chinoinnak szivattyúkat javí­tottam, most az Élelmiszer- ipari Gépgyárnak végzek for­gácsolási munkát. — Van-e panasza? — Csak egy: a sok admi­nisztráció. De úgy hallottam, nemsokára rendezik ezt a kér­dést is. Rorzák Tibor Köszönetnyilvánítás. Köszönetün­ket felezzük ki mindazoknak a ro­konoknak, ismerősöknek, tó szom­szédoknak. akik szeretett' felesé­gem. édesanyám. nagymamánk. Szeker Fcrencné szül. Bendö Lídia váratlan elhunyta alkalmából te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút. virágot helyeztek,' részvé­tükkel mély gyászunkat enyhíteni igyekeztek. Külön kcszönetünket fejezzük ki a Közgéo. Váll. bérel­számolóinak. a lakatosműhely Bimbó brigádjának, a 3-as párt- szervezet és a szakszervezeti bi­zottságnak a küldött koszorúkért. A gyászoló család. , - - -----------------— Kö szönetnyilvánítás. Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen, drága jó szü­leinket. Major Miklóst és nejét el­kísérték utolsó útjára, bánatunkon enyhíteni igyekeztek. Külön köszö­netét mondunk a PENOMAH ad­minisztratív dolgozóinak. Magyar Lászlóné és Gyarmati Imréné. Kálmos, ökörfarkkóró, dekafark A népi gyógyász a! régi emlékei Füves asszonyok elfelejtett tudománya SZANDÁLVÁSÁR szeptember 3-tól 22-ig. DIVATOS NŐI, FÉRFI■ ÉS GYERMEKSZANDÁLOK 30-40% OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A CEGLÉDI MŰVELŐDÉSI HÁZDAN Cegléd, Kossuth tér 5/a.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents