Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-02 / 205. szám
MCI MAPIJ XXIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP 1 legfontosabb a gprs reagátó Véleménykülönbség a szülők és az iskola között Ilyenkor, augusztus végén újra és újra meg kell fogalmazniuk a pedagógusoknak: hogyan tovább? A változó világ változó követelményei, az elmúlt esztendők sorozatos tantervi és nevelési reformjai a gyors reagálást immár követelményként állítják tanárok, tanítók, intézményvezetők elé. Olyan követelményként, amelynek nem lehet nem megfelelni! Amelyik iskolában nem fordítanak kellő figyelmet erre, ott előbb-utóbb egyre nehezebbé válik a felzárkózás. Városunkban az elmúlt tanévben is a gyors változások jellemezték az általános iskolai oktató-nevelő munkát. Ha csak a számbeli gyarapodást nézzük: megépült a Radnóti iskola, a Földváry téren négy új tanteremmel bővítették a már meglevő intézményt. Megkezdődött a Báthori iskola felújítása, s elkészült a Há- mán Kató Általános Iskola sportpályája. Se szeri, se száma az újonnan vásárolt szemléltetőeszközöknek ... Erőszak, durvaság Ami kevésbé látványos: a nevelési feladatok megvalósítása. Erősödött például a világnézeti nevelés eredményessége, egyre több gyermek vallja magáénak a materialista világnézetet. A cél egyértelmű, a tanulóknak nyújtott ismeretek előbb nézetekké, majd a nézetek rendszerévé, s végül magatartási formákká alakuljanak át. E cél eléréséig az út még hosszú, s nem egy olyan jelenség akadályozza a pedagógusok munkáját, amely napjainkra — sajnos — jellemző! Ilyen például az erőszak és a durvaság terjedése. Óraközi szünetekben gyakori, hogy a gyerekek céltalanul futkosnak, trágár szavakat mondanak egymásnak, s egyre kevésbé udvariasak tanáraikkal szemben. Az okok kutatása megérne ■ egy mélyrehatóbb elemzést, mert él bennünk a gyanú: e helyzet megváltoztatását nem az iskolában, sokkal inkább a családban kellene kezdeni ! Az oktató-nevelő munka fokmérője — habár sokszor csalóka fokmérője — a tanulmányi eredmény. A bizonyítványok jegyei között böngészve, kiderül: a tanulók tudása, tárgyi ismerete még sok kívánnivalót hagy maga után. Különösen az ismeretek gyakorlati alkalmazása okoz a gyermekeknek nehézséget. Az oktatást segítő technikai eszközök mennyisége, gyarapodása nem áll arányban a tanulók tudásával. S ez egyben figyelmeztetés is: nem szabad megelégedni a régi módszerekkel. hanem a pedagógusoknak az ok-okozati összefüggések felismerésére kell rávezetniük a diákokat. Mert most I csak egyetlen iskola bukásmentes, s ez a kisegítő iskola. Kedvezőek a tapasztalatok az új nevelési-oktatási terv bevezetésével kapcsolatban. A gyakorlati alkalmazás közben tovább csiszolódtak a terv egyes elemei, s habár ma még a régi keveredik az újjal, a korszerű eljárások egyre jobban érvényesülnek. Különösen a harmadik és negyedik osztályokban bevezetett osztályfőnöki óránál, a fizika és környezetismereti tantárgyaknál tapasztalható kiemelkedő eredmény! Koordinálni kell Az elkövetkező napokban az intézmények sorra elkészítik nevelési és közművelődési terveiket. Elengedhetetlen ezek koordinálása, mert a párhuzamosság nem gazdaságos, s éppen ezért energiapocsékolás. Az elmúlt esztendőben voltak ugyan hibák, de ezek megszüntetését a decentralizált irányítási rendszer most már feltétlen megköveteli. Csak így lehet zavartalan — a pedagógia szakkifejezésével élve — a tehetséggondozás és a nevelés integrációja. Elismerésre méltó segítséget nyújtottak az úttörőcsapatok a maguk sajátos módszereivel a tanulmányi munkához az iskolákban. A tapasztalatok szerint az osztályfőnök rajvezetők tervszerűbben irányították a rajok munkáját, segítették önkormányzati tevékenységüket. További fontos feladat, hogy még jobban érvényesüljön a mozgalmi jelleg, s a pajtások a formaságok gyakorlásáról se feledkezzenek meg. Ehhez nyújt hasznos segítséget. hogy az elmúlt tanévtől már valamennyi iskolában működik képzési felelős, s városunkban megalakult egy képzési szakbizottság is. amely a feladatokat koordinálja. A tavalyi sikereken felbuzdulva. az idén is több tanfolyamot szerveznek. Lesz például- őrsvezetőképzés negyedik osztályosoknak, játék- és mókamester-. kürtös- és dobos-, valamint túravezető-képzés is. Tovább gyarapítják a rajvezetők módszertani ismereteit, s emellett még az iskolákban, a helyi igényeknek megfelelően, más képzési formákat is megszerveznek. Pályaválasztás S befejezésül hadd essék szó a pályaválasztásról. Az elmúlt esztendőben a statisztikai" adatok szerint 11 százalékkal többen jelentkeztek szakmunkás- iskolákba, mint az előző évben. A pedagógusok azonban továbbra is azt tapasztalják, hogy sok esetben a szülők döntenek a gyermekek helyett, s véleményüket még a tanárok megalapozott tanácsaira sem hajlandók megváltoztatni. Hogy ez a helyzet megváltozzon, tovább kell lépni az egy üzem — egy iskola mozgalomban! A gyárakban olyan munkalehetőséget kellene biz- tasítani a gyermekeknek, hogy alaposabban megismerkedhessenek egy-egy szakmával, mert erre az alkalmankénti gyárlátogatások csak kevés időt nyújtanak. A munkára nevelés témáját dolgozták fel egyébként a tantestületek is. s megállapították, hogy nem elég szorosak az iskola és a családok kapcsolatai sem, még nincs meg a kellő szemléleti és cselekvési egység a szülők és a pedagógusok között. Ezért a nevelési értekezleteken elfogadott határozatokat be kell építeni az éves munkatervekbe, amelyek megvalósításában a taná- i rok segítséget várnak a szülői I munkaközösségektől! Furucz Zoltán Alkotó légkörben Fafaragó tábor az erdők ölén Nagybörzsönyben rendezték meg augusztusban a III. országos bányász fafaragó tábort. Az első 1977-ben Ruda- bányán, a második 1978-ban Pécsett volt. Az ország szinte minden tájáról, vidékéről hu- szonhatain sereglettek össze amatőr fafaragók. A tábor célja: bányamotívumok ábrázolása a fafaragó művészet eszközeivel. Ideális környezetben, az új általános iskolában kaptak szállást, a tábor szervezője: az Érc- és Ásványbányászati Múzeum igazgatója, Murvay László. A tábor művészeti vezetője: Molnár Ágoston, aki magga is faíaraggó, a mosonmagyaróvári nyugdíjas rajztanár. A 26 fafaragó közül csak Bodrogi Sándor nagykátai lakos — aki már a népművészet mestere címmel is büszkélkedhet — Orvosi ügyelet Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden dr. Bénik Gyula, szerdán dr. Molnár János, csütörtökön dr. Karádi Katalin, pénteken dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap dr. Kiss Péter tart ügyeletes orvosi szolgálatot Vácott a régi kór- : « ház épületében (Március 15. | || tér 9.). Az éjszakai és ünnepi i | ügyeletet teljesítő orvosokat a ' 11-525-ös telefonszámon lehet hívni. A beosztás hét közben megváltozhat. Az emlékoszlop Grósz Sándor felvétele dolgozott lószőrbőü. A töb biek a fát — a hársat, kő. rist, juhart, feketefenyőt, tői gyet —•' vették munkába. Tíz napon keresztül dolgoztak. Ügyes kezeik közül különféle tárgyak, eszközök — alkotó kedvük értékes darabjai kerültek ki. Ezeket a nagybörzsönyi Falumúzeumban láthatjuk. A tábor végén az elkészített munkákat zsűrizték. A zsűri tagjai: dr. Hoffmann Tamás, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Tóvízi Sándor, a Bányászati Dolgozók Szak- szervezete kulturális osztályának vezetője, Dravucz Kálmán, a Nehézipari' Minisztérium munkatársa. A résztvevők oklevelet és emléklapot kaptak. A zsűri különösen kiemelte Bodrogi Sándor lószőrből készült ékszereit, Horváth Gábor mo sonmagyaróvári, Szabó Gábor debreceni, Andriska Sándor miskolci fafaragók munkáit, de falunk lakója: Balogh Ernő munkáját is nagyra értékelte. Életrevaló ötlet hozta létre a tábort, amelyben az ország különböző vidékéről való amatőr fafaragók adnak évente augusztus hónapban egymásnak találkozót, s cserélik ki elképzeléseiket, munka- módszereiket, alkotásaikkal tovább gazdagítják a' népművészet gazdag tárházát. öt méter magas emlékoszlop áll a nagybörzsönyi tanácsháza előtt. Annak minden mezőjét egy-egy amatőr faragó készítette. A mezőben lakóhelyük jellegzetes motívuma., név és lakhely látható, illetve olvasható. Elismerés illeti Koczó József párttitkárt, Glázer László tanácselnököt, jancskár De- zsöné iskolaigazgatót, s természetesen Murvay László múzeumiigazgatót, hogy szervező gondoskodásukkal lehetővé tették a nyugodt alkotói légkört. Győrök József A váci üzletekben: Nincs hiány tanszerekben Ezekben a napokban bonyolítják le országszerte a legnagyobb forgalmat a papír- és írószerboltok. Hétfőn már az új 'tanév kezdetét jelzi az iskolákban megszólaló csengő, s addig még — ahol nem gondoskodtak arról időben — a szülőknek többféle dolgot kell beszerezniük iskolás korú gyermekeik számára. Törő Ferencné, a váci Papír- és Irószerbolt vezetője kérdésünkre elmondta, hogy náluk a kedvezményes vásár idején, július 15-e és augusztus 4-e között volt a legnagyobb a forgalom. Sok szülő már akkor gondoskodott arról, hogy a gyerekek számára megvásárolja a füzetcsomagokat, ceruzákat, tollakat és egyéb eszközöket. Bár még most is sok a vevő, az iskolaszerekből elegendő mennyiség áll rendelkezésre. Jelenleg nincs hiánycikk, minden igényt ki tudnak elégíteni. Átlagosan napi 50—60 ezer forint értékben adnak el iskolaszereket, s a korábbi évek tapasztalatai alapján, szeptember közepéig a rendeléseiket a megnövekedett forgalomnak megfelelően irányítják. A Naszály Áruházban Tóth István igazgató elmondta, hogy az áruház időben felkészült a forgalomra. A nyár folyamán a papír- és írószerosztályon kibővítették az eladóteret, hogy minél nagyobb számban tudják a vásárlókat fogadni. Jelenleg még mintegy 130 ezer forintos árukészlettel rendelkeznek. Az általános iskola felső tagozatos diákjai számára van még elegendő előkészített füzetcsomag. Egyedül az 57X40-es füzet hiánycikk, ebből a napokban várják az új szállítmány érkezését. Cs. J. Veréb Vesztő Váci Vince Vesztette el Régi híres-nevezetes vásárok Mit vásárolt Ulászló a lacikonyhában? Egyiknek lökhárítójához egy lovat kötöttek, másiknak a csomagtartója fölnyitva, s benne három-négy malacka eszegeti az eléjük tett ennivalót. Általában sok a malac, kínálgatják is mindenkinek. Kérdésemre: mennyibe kerül, így válaszol a fiatalasszony: „Ezer forint, meg amennyiben megegyezünk.” Odábbáll- tam, de még sokáig hallottam, hívogatott vissza. AZ IGAZI látványosság a kirakóvásár most is. Külön utcájuk van ma is a laci- konyhásoknak, a textileseknek, a bazárosoknak. Mézes- kalácsost csak egyet, törökmézest kettőt találtam, de meglepően sokan voltak a kötélverők és a lószerszámo- sok. Még Székesfehérvárról is eljöttek. Megjelent a földre terített ponyva is, csak rajta nem könyveket, hanem használt cipőket, spirituszfőzőkeí, népviseleti ruhákat, régi használati cikkeket árusítottak. A mutatványos bódék teljesen eltűntek. Hazafelé azért a legtöbben üres kézzel indultak. Nem is vásárolni mentek, hanem csak nézelődni. Ahogyan mondta valaki, az úton: megnyugtatóbb az állami boltban vásárolni. Szabott ár, reklamációs lehetőség, korszerű eladótér, és vásárlók könyve a falon. EZÉRT IS sorvadt le ilyen kicsi helyre a régi híres-nevezetes váci vásár. A legtöbbünk már csak érdekességet keres benne, üres kézzel megyünk haza, mégis minden sátorozó mögött ott áll az Opel, a Fiat, a Ford, de legalább a Zsiguli. Mészáros Gyula SZANDÁLVÁSÁR DIVATOS NŐI, FÉRFI30—40%-0S ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A szeptember 3-tóB 22-ig. Ä immi VÁCI DUNAKANYAR ÁRUHÁZAD AN Vác, Széchenyi u. 36. . .. iiicuwa, uc imuucímcppen a jóim munkára ösztönző tanévnyitó tanácskozást rendeztek csütörtökön a pokol-szigeti úttörőtáborban az iskolaigazgatók és csapatvezetők részére. Venesz Ernő, a városi tanács művelődési osztályának vezetője és Babiák Mihály, tanulmányi felügyelő tájékoztatói után a résztvevők különböző csoportokban vitatták meg a legsürgetőbb feladatokat. hitelre húst, és kénytelen volt a vásári pecsenyesütőktől beszerezni ebédjét), a kenyér- és hurkasütöasszonyoknak, a körhintáknak. Nevezetes volt az egész országban a meggypirosra dagadó, foszlós bélű, kerek, magasra kelt váci cipó, és az olcsó, ízletes, erősen fűszerezett váci hurka. Jó híre volt a váci bornak is, amelynek hamisítását a tanács szigorúan büntette. A régi váci vásárokat próbálták visszaidézni 1953-ban, amikor a Lenin út vonalában és idén, amikor a Március 15. téren megrendezték a Váci Vidám Vásárt. Vasárnap elmentem egy iga. zi, 1979-ben rendezett váci vásárba. A régi vásár lesorvadt egy napra és pár száz négyzet- méternyi területre, de a város apraja-nagyja, ezen a napon nem a gödi, nagymarosi, zebegényi hétvégi házba, balatoni nyaralóba vagy leányfalui fürdőbe indul, hanem „vásárt nézni” megy a Finomfonó- és Húsipari Vállalat közti vásártérre. A kicsiny területet alig lehet megközelíteni, mert már a Rádi út elejétől, a másik oldalon, i Földváry téri lakótelep szóétól minden talpalatnyi he- yet a személygépkocsik fogalják el. Az állatvásár terü- etén is igen sok a gépkocsi. att 821 521 akcse, ugyanakkor Buda jövedelme 535 478 akcse (török pénznem) volt. Évente négyszer tartották vásárt Vácott, ezt a vásárjogot Mária Terézia megerősítette, sőt II. József éppen egy ilyen vásárnapot szemelt ki Vác megtekintésére. A négy vásár: a tavaszi virág- vagy magvásár húsvét előtt, a nyári hagyma- vagy sarlósvásár, július elején, az őszi káposzta, vagy gálivásár, október közepén, végül a karácsonyi téli, vagy^ tamásvásár december végén. A VÁSÁR HETEKIG eltartott és Gödig terjedt. Az állat-, gabona-, dohány-, zöldségvásár a mai Földváry tértől Gödig beláthatatlan területet foglalt el. A vásárlás óldomáshelye a Földváry téren levő Isten malma mellett épült püspöki Zöldfa vendéglő volt. A kirakóvásár a mai Földváry tér, Lenin ú\ Széchenyi utca, Április 4. tér, Március 15. tér és Dunapart vonalában volt. A kirakóvásáron megtalálhattuk a mézeskalácsosokat, a csizmadiákat, a könyvárusokat, bazárosokat, ruhásokat, a mutatványos bódékat. Külön soruk volt a lacikonyháknak (nevük II. Ulászlótól szárma, zik, aki olyan szegény volt, hogy boltban már nem kapott AMIKOR VÁC még jazig város volt, és a Duna túlsó partján római katonák álltak őrt Pannónia földjén, a váci vásár már akkor híres, nevezetes volt. Béke idején áthajóztak ide vásárolni a római katonák. Innét származnak a .régészek által talált római pénzek, a liget környékéről. A legrégebbi írott emlék Szilassy Vince püspöksége idejéből (1450—1473) való, amikor a püspök visszapörölte a huszita harcok idején az őrség ellátása fejében a városnak adott vásárjogot. A port a püspök nyerte meg, lovas hírnökök virágvasárnap hirdették ki az összecsoportosult vásári sokaságnak. Ekkor írta felindulásában az egyik csizmadia: „Veréb Vesztő Váci Vince Vesztette el Vác Városának Virágvasárnapi Vas Vásárát.” A törökök 1544-ben nemcsak elfoglalták a várost, de felismerték Vác kereskedelmi jelentőségét is. Itt cserélt gazdát a török kereskedő kínai selyme, indiai fűszere, arab ätvösremeke a bécsi kereskedő hamburgi, barcelonai portékájával. Idáig hajtották fel ál- ataikat az alföldi, erdélyi najdúk, és jutottak el lengye- ek keresett cikkeikkel. 1559- nen Vác város jövedelme főként rév. és vásárilletéke mi
