Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
6 1979. SZEPTEMBER 23., VASÁRNAP Repülőtéri blöff Elhatároztam: ártani fogok Történet egy komplexusokkal terhelt lelkű bádogosról Napjainkra a repülőgép-eltérítés az újságok első oldaláról átvándorolt a törvénykönyvekbe. Ez pedig a tömegesség hamisítatlan jele. Az egykor szenzációszámba menő géprablások a lapokban ma gyakran nem érdemesülnek többre, egy apróbstűs hírnél. S közben a légikikötőkben kiépültek a védelem állásai. A repülőtereken láthatatlan sugarak tapogatják az utasokat, a gépeken inkognitóban biztonsági emberek utaznak. A légitársaságok beosztottjai feszülten figyelnek minden gya- pús jelre. Törf németséggel Ilyen érzékeny időkben az a hír, amely tavaly december 15-én Erfurt repülőterének irányítóközpontjába futott be, nem csekély bizonytalanságot okozott az NDK-beli légikikötőben. Reggel 9 óra előtt néhány perccel tört németséggel egy ismeretlen telefonáló körölte: — A Budapestre tartó repülőt egy asszony el fogja téríteni. A nő nevét az irányító tiszt nem értette, de az indulásra készen álló gép, fedélzetén 76 utassal és 8 főnyi személyzettel természetesen nem hagyta el a repülőteret. Az. Interflug járaton perceken belül megjelent a biztonsági személyzet. Átfésülték a gépet, ellenőrizték a csomagokat, megmotoztak több nőt. Hatvan perc alatt végigku látták mindent, eredménytelenül. És ekkor újra elkezdődött a fegyver és robbanóanyag-ke- Tesés. A nyomozók tapintatosan dolgoztak, az utasok egy része csupán szúrópróbaszerű rutinellenőrzésre gondolt. A második vizsgálat eredménye is. negatív volt, igy 100 perc késéssel végül felemelkedett a gép az erfurti betonról. Különleges képességek A járat incidens nélkül érté el Ferihegyet, az NDK Állambiztonsági Minisztériumának beosztottjait a Gera folyó melletti városban azonban tovább foglalkoztatta a titokzatos bejelentés. A rejtélyes telefonáló persze 200 ezer erfurti között bújhatott el — sőt már túl is lehetett a város határán — mégis idegen akcentusa, s kivált a gép utaslistája a város egy szűk körteiébe irányította a nyomozókat. E körzet a magyar kolónia volt. December 15-én a budapesti gép fedélzetén ugyanis az erfurti üzemekben dolgozó magyar munkások egy csoportja indult haza kará- csonyozni. Az NDK-beli detektívek több napos felderítés után itt tartóztatták le a magyar brigádok szakszervezeti vezetőjét, a 27 éves Demeter Dénesi. Én telefonáltam — mondta őrizetbe vétele előtt nemsokkal a nagykőrösi ember, s ezután egy furcsa história kezdett kikerekedni a rendőrségi iratokban. A nemzetközi büntetőeljárásba torkolló baljóslatú üzenet hátterében ugyanis — groteszk ellentétül — kicsinyes és elvakult bosszú állt. Demeter Dénes, ez a komplexusokkal terhelt lelkű, szakképzett bádogos, vallomásával politikai síkról egyszeriben a pszichológia világába billentette át az ügyet. A rendőrségen valóságos pszi'hiáfcriai öndiagnózist rögzítettek, ebben szerepelt, hogy Demeter voltaképpen magyarországi énje elől utazott Erfurtba, hogy új életet kezdj'Bn. — Én gyermekkoromban a mama kedvence, az iskolában képességeim folytán az osztály középpontja voltam. Elhitették velem, főleg anyám, hogy különleges képességekkel rendelkezem. Egoista lettem. Nem volt egy barátom sem. Gyakran nagyképűen léptem fel, mást nem engedtem érvényesülni. Csak a katonaságnál vettem észre, hogy valamit rosz- szul csinálok. Demeter tehát lelki tréningnek szánta az erfurti éveket, ám a külföldi terápia csendes beilleszkedés helyett minden korábbinál komolyabb bonyodalmakhoz vezetett. Menekülése önmaga elől csak vágy maradt, valójában konzerválódott, sőt talán felerősödött minden régi hiba. Az aktában hideg racionalizmussal terítette ki saját magát. Vallomás a történtekről — Különc, befelé forduló embernek ismertek meg 1975- ben társaim az NDK-ban. Később kapcsolatba kerültem az erfurti magyar dolgozók szak- szervezeti elnökével, s végre benne megtaláltam azt az embert, akivel problémáimról beszélni tudtam. Ö mutatott rá hibáimra és magyarázta meg, Évek óta tartott a viszály Családi Mráity, baltává Két éve tartó családi viszálykodás halálos veszéiyű baltacsapásba torkollott idén február 2-án Gyálon, a Kossuth Lajos utca 97-ben. A háborúskodás dokumentumai már eddig is bírósági, tanácsi dossziékat töltöttek meg. Csaknem mindenki perben állt a másikkal: az idős papa büntetőbíróságon jelentette fel nejét, lányától pedig polgári eljárásban ajándékot követelt vissza, míg e lány családja, fivére családjával birtokháborítás címén tor- zs-alkodott. Pedig az összsköltözés, ma már alighanem elátkozott esztendejében, 1973-ban míg teljes volt a harmónia. A papa (Kiskopárdi János 65 éves éjjeliőr) háza negyedét lányáéinak adta, akik még egy szobával msgto’dották az épületet. Az építkezésben a papa is segített, sőt később belegyezett, hogy a telek negyede lánya nevére kerüljön. Négy évvel később, 1977-ben’egy apró kamra miatt azonban visszavonhatatlanul megromlott a viszony. A papa szűkös anyag: helyzetében a kis helyiséget albérlőknek adta ki. A Kossuth Lajos utca 97-ben ezután egymást követték a botrányok, a korábban megajándékozott lány és férje először a villanymotoros kerti csapot zárta le, majd időnként a ház túlsó felére megszüntették az áramszolgáltatást. Nem bírva a tortúrát az idős apa Berekfürdőre költözött, házrészét fia kisgyerekes családjának engedve át. S ekkor elkezdődött a testvárháború, amely birtokháborítás néven került regisztrálásra a helyi tanácsnál. Az elmarasztalt fél többnyire a szabálysértési előadóval is agresszívan viselkedő vő, Molnár József volt ,— a későbbi áldozat. Ű és felesége a kisgyerekes testvercsa- ládnak előbb megtiltotta hogy használják a fürdőszobát, majd idén januárban a vízvezeték elvágásával egyetlen mosdókagylójukat is használhatatlanná tették. Erre a hírre érkezett haza Berekfürdőről a papa, aki baltát vett magához és ajtót kezdett vágni fiáék szobájából a ház egyetlen fürdőszobájába. Már rásnyire áttörte a falat, mikor ve.ie váratlanul megérkezett. A papa észrevette az ablakból a köze’gő vöt. A konyhaajíó mögé állt. s ahogy a férfi (aki korábban kétszer is megverte őt) a küszöbre lépett, baltával fejbe vágta. A Pest megyei bíróságon dr. Kárpáti Piroska büntetőtanácsa életveszélyt okozó testi sértésért 2 év börtönre ítélte, nem jogerősen Kiskopárdi Jánost. B. E. mit kell tennem. Amikor hazautazott, én vettem át funkcióját. Sz.-né (akit később gép- eltérítési szándékkal rágalmazott meg Demeter) jóval utánam érkezett az NDK-ba, ő volt a munkások állami nevelője. Sz.-né a négytagú vezetőségben az első olyan ember volt, aki nekem többször is komolyan ellentmondott. Én nem akartam, hogy tekintélyemet, amit szakszervezeti elnökként szereztem, tönkretegye, mert igen kellemesnek találtam, hogy személyem egy meghatározott embercsoport (180 munkás) középpontjába került. De Sz.-né fellépése után a pozíciómat veszélyeztetve láttam. Tárgyilagos kapcsolatot én vele nem kerestem, inkább önkényesen léptem fel ellene. Tavaly novemberben pedig elhatároztam, hogy Sz.-nének ártani fogok. Már nem elégedtem meg azzal, hogy mások előtt hibái ecsetelésévél rontok hitelén. Tenni akartam valamit, hogy beosztásában lehetetlenné tegyem, s ezért hazarendeljék az NDK-ból. Nékem az volt a fontos, hogy magamat újból az események középpontjába helyezzem ... — Tudtam, hogy Sz.-né december 15-án egy magyar csoporttal Budapestre repül. A repülőtérhez intézett üzenetemmel komoly ellenőrzési gépezetet kívántam működésbe hozni. Az volt a célom, hogy Sz.-nét kompromittáljam. Aznap reggel háromnegyed 9-re lementem a Strasse der Völ- kerfreundsehaft-on levő postára. A repülőtéren egy női hang jelentkezett... A bejelentés után elmentem sétálni, levegőzésre volt szükségem, mert gyengeséget éreztem lábaimban, a kezem remegett. Hogy lehetséges? Bármennyire személyes ez a cezaromániás színezetű vallomás, a bűncselekmény gyökereinek megértéséért, s újabb társadalmi funkciók betöltésének lehetetlenné tétele miatt nyilvánosságot érdemel. Ez annál indokoltabbnak- tűnik, mert Demeter Dénes — akinek, mint korábbi életéről vallotta: közömbös, hogy nézetei helyesek-e. vagy sem, csak az lényeges, hogy a többiek elfogadják — időközben magyar munkahelyén, hogy-hogynem, egy Bács megyei vállalatnál KISZ-titkár lett. A Pest megyei Bíróságon hamis vád bűntettéért Barna- földi János tanácsa a büntetlen előéletű vádlottat jogerősen 10 hónapi börtönre ítélte, s kötelezte, hogy az Interflug légitársaságnak 5080 forintot kártérítésként fizessen meg. A büntetőtanács az ítélet indoklásában kifejtette, hogy a hasonló esetek megelőzésére alkalmas büntetést kívánt kiszabni. Babus Endre Hajóklinika Bóják a Duna szobi szakaszán Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ásványrárói kikötőjében az őszi csúcsforgalomra készülnek. Az egyik Duna- ág partjára telepített kikötőben motorosokat, tanyahajókat, illetve uszályokat javítanak. A Duna, Rajka és Szob közötti mintegy kétszáz kilométeres szakaszára kikerülő hajúútjclző bójákat is ott kéTóth Gyula felvétele Itt a szülőt is pótolni teil! A környezefből kiemelve off hont teremtenek Kedves tanáméni! Észt a levelet azér írom, mert a dolgozatba nem lehet megírni az igazat. És nagyon kérem, ha megtalálja, égesse el. En állami gondozott vagyok, vasárnap se szokok hazamenni, a hétfőt meg azér rühellem, mert akkor minden gyerek elhencegi, hogy mitcsináltak vasárnap az apukájával. Nekem nincs apukám, a muter azt monta, tíz éve asse tudja, hol kutytorog az apám, gyerektartást se fizet. A muter hétköznap egy szövetkezetbe takarít, vasárnap meg pulóvereket állít össze egy kisiparosnak, mert sok pénzt akar keresni, hogy engem meg a két testvéremet hazavihessen. Szeretettel: Szakács Péter Tamás VII. b. o. tanuló. Százezer veszélyeztetett gyermeket tartanak nyilván az országban — hallottuk nemrégiben az Oktatási Minisztérium gyermekvédelmi osztályvezetőjétől. Százezer gyermeket, akinek nevelési, pszichológiai, jogi, egészségügyi helyzete, érdekeinek védelme — társadalmi ügy. Közülük mintegy 35 ezer él állami nevelőotthonokban. ám a számuk állandóan növekszik. Válási árvák E 35 ezer gyermeknek alig tíz százaléka — 3400 gyerek — árva vagy félárva; 6000 pedig teljesen elhagyatott. A többi csupán — szociálisan vagy erkölcsileg — veszélyeztetett környezetből jött. Szívszorító statisztika. Szívszorító sorsok a számok mögött. — Szakmai körökben még mindig vitatott, hogy az állam a veszélyeztetettség milyen fo- j kán avatkozzék be a család életébe. Vannak, akik szerint a rossz családi légkör is jobb, mint a nevelőotthon. Mások viszont úgy vélekednek, hogy ahol az egészséges testi és szellemi fejlődése nem biztosított. attól a családtól megvédeni a társadalomnak erkölcsi kötelessége a gyermeket — mondja sommásan Kása Erzsébet családszociológus. — A rossz családi környezet ugyanis súlyos, maradandó lelki sérülést okoz a gyermekeknek, ami megnehezíti később társadalmi beilleszkedésüket. — Mi az oka annak, hogy növekszik a veszélyeztetett gyermekek száma? — Egész sor oka van, köztük a válások számának emelkedése, a házasságon kívüli szülések eléggé magas száma, egyik vagy másik szülő' — esetleg rhindlcéttő' — ‘mértéktelen szeszfogyasztása, a túl fiatalon kötött házasságok aránya, az országszerte végbemenő urbanizáció káros következményei stb. Messzire vezetne e sokféle ok részletes elemzése, egyet azonban feltétlenül ki kell emelni közülük: a válások számában kivívott harmadik helyünket a világban, amivel együtt jár az úgynevezett válási árvák számának rövid növekedése. — 1960-tól 1970-ig — folytatja a családszociológus — hazánkban a válások száma több mint 63 százalékkal, az ezáltal érintett gyermekeké viszont csaknem száz százalékkal emelkedett. A válási árvák jelentős részének útja — az állami nevelőotthonba vezet. És gyakran ez még a jobbik eset.., A megelőzés a cél — Mit tehet az állam a veszélyeztetett gyermekekért? — Különböző védő- és óvóintézkedéseket; van, amikor a rendszeres nevelési segély is Munkaügyi viták Az egyik Pest megyei vál- I lalat baleseti rókkantjáradé- kost alkalmazott. Már négy éve kapott bérkiegészítést, j amikor megtudták, hogy ilyen j címen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól szintén ugyanannyit kap, mint a munkaadójától. Ezárt fölszólították: a tévesen kifizetett bérkiegészítést térítse vissza. Az illető panasszal fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely a sérelmezett határozatot hatályon kívül helyezte. Ezu'án a vállalat a tévesen kifizetett bérpótlék visszatérítésé- í ért alkalmazottja ellen pert I indított. A munkaügyi bíróság helyt adott a keresetnek és a rok- I kantjáradékost az összeg 1 visszafizetésére kötelezte. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és á vállalat keresetét elutastíotta. A határozat indokolása szerint a munkabérről és egyéb díjazásokról a dolgozónak olyan részletes írásbeli elszámolást kell adni, amiből az elszámítás helyességét, valamint az esetleges levonások jogcímét és összegét ellenőrizni lehet. Ebben az esetben a vállalat által becsatolt munkabárelszá- molás az áttekintésre, a kifizetések helyességének, a bér- kiegészítés folyósításának ellenőrzésére alkalmatlan. Ezzel szemben az alkalmazottja jóhiszeműségére vonatkozó védekezés ellenkezőjét nem tudta bizonyítani. A per egyéb adatai sem szolgálnak t alapul annak bizonyítására, I hogy az illető .a téves kifizetésről tudott, vagy azt maga idézte volna elő. A Munka Törvénykönyve értelmében a munkabér vagy egyéb díjazás téves kifizetéséről a dolgozót arról harminc, a kollektív szerződésben meghatározott esetekben hatvan napon belül értesíteni kell. Amennyiben ezt elmulasztják, csak akkor kötelezhető visz- szafizetésre, ha a tévedésről az illetőnek tudomása volt vagy előidézte. A tévesen folyósított munkabér visszakövetelése iránti igény a kifizetés időpontjában válik esedékessé. Ez azt jelenti, hogy a visszafizetésre nyitva álló harminc, illetve hatvannapos határidő e nappal kezdődik. elég. van, amikor a gyermek érdeke a szülői felügyeleti jog megszüntetését vagy kiegészítését igényli, s vein, amikor az állami gondozásba vétel a legjobb megoldás. — Végijük az utóbbi esetet: mit nyújthat az állami nevelő- otthon a személyiségükben többnyire már károsodott gyerekeknek? — Megfelelő körülményeket, nyugalmat és kétféle — korrekciós. illetve pótnevelést. A korrekciós nevelés azt jelenti, hogy korrigálnunk, erősítenünk kell azokat a személyiségjegyeket, amelyek a társadalomba való beilleszkedéshez — a tanuláshoz. ,a rendszeres munkához, a kapcsolatteremtéshez — nélkülözhetetlenek, illetve ki kell fejlesztenünk bennük az alkalmazkodás és együttműködés készségét, az önállóságot, az érzelmi gazdagságot — Nehéz feladat! Kitűnő pedagógusnak, gyermekszeretőnek és megszállottnak kell annak lennie, aki erre vállalkozik. — Sajnos, kevesebben is vagyunk. Még a másfél ezret sem éri el a nevelőotthoni pedagógusok száma, sok a betöltetlen státusz. Megesik, hogy jönnek, látnak, s mivel . nem győzik, csakhamar odébbállnak. Itt ugyanis nem elég oktatónak, nevelőnek lenni, itt a szülőt is pótolni kell! Másokat az ked- vetlenít el, hogy itt sokkal nagyobb energiával, sokkal lassabban lehet eredményt elérni, mint az oktatási intézményekben. — De lehet? — Felmérések szerint az állami nevelőotthonból kikerült gondozottak közül semmivel sem kallódnak el többen, mint akik családi körben nevelkedtek. A'startjuk az életbe mégis sokkal nehezebb, ezért kell velük többet törődni önálló életük kezdetén is. Utógondozással is — Utógondozásra gondol? — Olyan utógondozásra, amibe a munkahelyi fogadtatástól. bánásmódtól a szállásgondjaik — sőt: lakásgondjaik — megoldásáig, szabad idejük értelmes eltöltésének megszervezéséig. a szakma elsajátításától a keresetük ésszerű beosztásáig minden belefér. Az utóbbi években országszerte kialakult a pártfogói hálózat, több mint 15 ezer társadalmi aktivista vesz részt a gyermekvédelem feladataiban. Tevékenységük elsősorban a megelőzést szolgálja, a veszély- helyzet feloldását. Az utógondozásban főként a munkahelyi kollektívák, — a KlSZ-szerve- zetek, szocialista brigádok — tehetnek sokat. Tegyenek ír Ny. É.
